1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/18

(1)

2011. február 2-i levelében (2) az Og fjarskipti ehf. (a továbbiakban: Vodafone vagy a panaszos) panaszt nyújtott be a Hatósághoz a Síminn részére az izlandi vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátására nyújtott állítólagos jogellenes állami támogatással kapcsolatban.

(2)

Miután az izlandi hatóságoktól beérkezett az összes vonatkozó információ, és miután a panaszostól és az érintett felektől is beérkeztek lényeges információk, (3) a Hatóság 2013. július 10-i 302/13/COL számú határozatában a Síminn részére az izlandi vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátására nyújtott esetleges állami támogatásra vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: a 302/13/COL számú határozat vagy az eljárás megindításáról szóló határozat).

(3)

2013. október 15-én kelt levelükben (4) az izlandi hatóságok benyújtották észrevételeiket a Hatóság eljárást megindító határozatával kapcsolatban. A Hatóság egy érdekelt féltől (Hringiðan ehf.) is kapott észrevételeket a 2013. július 18-án kelt levélben. (5)

(4)

A 302/13/COL számú hatósági határozatot 2013. november 28-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében. Az érdekelt feleknek egy hónap állt rendelkezésére a Hatóság eljárás megindításáról szóló határozatára vonatkozó észrevételek megtételére.

(5)

A 2013. december 18-án kelt levélben (6) a Hatóság észrevételeket és dokumentumokat kapott a Nova ehf. érdekelt féltől. A 2013. december 20-i levélben (7) a Hatóság észrevételeket és további dokumentumokat kapott a Síminntől. A Síminn továbbá benyújtott egy szakértői jelentést 2013. szeptember 24-i keltezéssel, aminek elkészítésével a távközlés és média területen tevékenykedő Analysis Mason szaktanácsadó céget bízta meg (a továbbiakban: az AM-jelentés). (8) A 2013. december 23-i levélben (9) a Hatóság észrevételeket és további dokumentumokat kapott a panaszostól.

(6)

2014. január 8-án a Hatóság a 3. jegyzőkönyv II. rész 6. cikkének (2) bekezdése értelmében továbbította a beérkezett észrevételeket az izlandi hatóságoknak, és felkérte őket, hogy tegyék meg észrevételeiket. (10) Az izlandi hatóságok 2014. február 28-i levelükben (11) ismertették megjegyzéseiket és észrevételeiket.

(7)

A benyújtott információk, jelentések és észrevételek értékelését követően a Hatóság 2014. szeptember 2-i levelében (12) további tájékoztatást és pontosítást kért az izlandi hatóságoktól. Az izlandi hatóságok erre 2014. október 17-i levelükben (13) válaszoltak, megadva a Hatóságnak a kért tájékoztatást.

(8)

Végezetül, 2014. november 20-án a Hatóság a Síminn kérésére részt vett a Síminn műszaki szakértőivel és külsős jogászaival tartott tanácskozáson, Brüsszelben.

(9)

A Távközlési Alapot (a továbbiakban: az Alap) a 132/2005. számú törvény hozta létre, szerepe, az alapszabályban meghatározottak szerint, hogy előmozdítsa a távközlés fejlődését Izlandon, az izlandi parlament, az Althingi által jóváhagyott hivatalos Távközlési Stratégiában (a továbbiakban: a Stratégia) leírtak szerint. (14) Ennek a törvénynek a 2. cikke kimondja, hogy az Alapot azért hozzák létre, hogy felügyelje a források elosztását az elektronikus hírközlési infrastruktúra bővítésére vonatkozó projektek között, növelve ezáltal a biztonságot és a társadalom versenyképességét az elektronikus hírközlés terén, valamint a Stratégiával együtt járó egyéb projektek terén, feltéve, hogy ezek a projektek piaci feltételek szerint valószínűleg nem kerülnének megvalósításra.

(10)

Az Alap az Izlandi Kincstárból származó, jogszabályban előírt hozzájárulásból kerül finanszírozásra. Az Alapot a Belügyminisztérium igazgatja, amely öt évre nevezi ki az Alap igazgatótanácsának tagjait.

(11)

Az Alap eddig a Stratégiában meghatározott négy fő prioritáson munkálkodott, amelyek közül a széles sávú szolgáltatások kiépítését hajtották végre utolsóként. Az izlandi hatóságok szerint nyílt közbeszerzési eljárásra került sor valamennyi projekt tekintetében.

(12)

2007 elején az Alap felkérte a mezőgazdasági termelők szövetségének egy csoportját, hogy ellenőrizze a teljes körű felmérés során szerzett információkat a vidéki területeken, különös tekintettel a legtávolibb vidéki területekre. (15) Ez a munka azon épületek átfogó és aktuális áttekintését eredményezte, amelyek potenciálisan az izlandi vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátására vonatkozó projekt részét képezhetik (lásd alább, a (16) preambulumbekezdésben foglalt további leírást).

(13)

2007 februárjában az Alap felkérte a széles sávú szolgáltatókat (16), hogy nyújtsanak tájékoztatást a jelenlegi piaci területekről a jelenlegi és jövőbeni széles sávú lefedettség feltérképezésének első lépéseként. Ennek célja az volt, hogy meghatározzák a piaci hiányosságokat, különbséget téve a „szürke”, „fekete” és „fehér” területek között Izland távoli régióiban. (17) A Morgunblaðið című napilapban közzétett társadalmi célú hirdetésben információt kértek valamennyi széles sávú szolgáltatási területről (vagyis azokról a területekről, amelyeknek folyamatosan rendelkezésre álló [nem betárcsázós], legalább 512 kB/s sebességű internet-hozzáférésük van, elfogadható fix havi díj ellenében), valamint a tervezett területekről (ahol még nincs szolgáltatás), amelyek 2008 júniusáig működőképesek lesznek.

(14)

Az Alaphoz több széles sávú szolgáltatótól és egyéntől érkeztek információk a piaci területekről, különböző formákban. (18) Miután azonosították a meglévő lefedettségi területeket, a következő lépés a GPS koordináták bevitele volt az ismert ADSL lefedettségű területeken kívül eső valamennyi lakóhelyre vonatkozóan. Az eredményül kapott, valamennyi jelenlegi és tervezett (teljes) széles sávú lefedettségi területen kívül eső lakóhelyet tartalmazó többrétegű térképet további részletes áttekintés céljából megküldték a részt vevő széles sávú szolgáltatóknak. Ez a térkép jelentős mértékű aktualizálásához vezetett, amely azon alapult, hogy a szolgáltatók összevetették a térképet saját ügyfél adatbázisaikkal. A munka elvégzése után az Alap Izland mind a 78 településének elküldte a szolgáltatási területeken kívül eső épületek jegyzékét, valamint az adott településekre vonatkozó aktualizált széles sávú lefedettségi térkép egy kinyomtatott példányát. Ezután mindegyik település ellenőrizte, hogy a térképen lévő „fehér” területekről hiányoznak-e épületek, vagy vannak-e olyan épületek, amelyek nem felelnek meg a projekt számára. Ahhoz, hogy egy épület megfelelő legyen, legalább egy személy hivatalos, állandó, az egész év során használt lakóhelyének és/vagy munkahelyének kellett lennie.

(15)

Az Alap által végzett feltérképezés és lefedettség-elemzés eredményeképp létrejött a projektbe bevonandó épületek pontos jegyzéke. A projekt hatókörébe kezdetben 1 118„fehér” épület tartozott bele, amelyeket egyenként azonosítottak GPS koordinátáik alapján.

(16)

2008 februárjában a Ríkiskaup, az Állami Közbeszerzési Központ (a továbbiakban: ÁKK), az Alap nevében ajánlati felhívást tett közzé a „Háhraðanettengingar til allra landsmanna” elnevezésű projektre vonatkozóan. A projekt azon vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátására vonatkozott, amelyeken az izlandi hatóságok piaci hiányosságot határoztak meg annak alapján, hogy nem tűnt valószínűnek, hogy magánüzemeltetők piaci feltételek mellett kiterjesztik szolgáltatásaikat ezekre a területekre. A projekt az Alap által végzett kutatás során beazonosított 1 118„fehér” épületre terjedt ki. (19)

(17)

Az ajánlati felhívás közzétételét követően az ÁKK több megbeszélést folytatott az érdeklődő ajánlattevőkkel, ami az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő meghosszabbítását eredményezte 2008. szeptember 4-ig. Az ÁKK-hoz öt ajánlat érkezett be, amelyek különböztek egymástól a javasolt ár és műszaki megoldások tekintetében. A Síminn kettő tenderajánlatot nyújtott be: a legalacsonyabb árajánlatot tartalmazó pályázatot 379 millió ISK értékben, valamint a legmagasabb árajánlatot tartalmazó pályázatot (a legnagyobb megajánlott átlagos letöltési sebességre vonatkozóan) 5 milliárd ISK értékben.

(18)

A pályázati leírás szerint az alkalmazott odaítélési kritériumok célja a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat beazonosítása volt. Négy odaítélési kritériumot alkalmaztak: i. teljes ár (50 %); ii. kiépítés gyorsasága (15 %); iii. letöltési sebesség (25 %); valamint iv. 2G GSM (választható) (10 %). (20). 2008. szeptember 4-ig az ÁKK-hoz öt érvényes ajánlat érkezett be (valamint egy érvénytelen ajánlat, amelyet a Hringiðan ehf. nyújtott be érvényes bankgarancia nélkül). A beérkezett érvényes ajánlatok a következők voltak: (21)

(19)

Mivel a fent említett kritériumok alapján a Síminn első ajánlata kapta a legmagasabb pontszámot (95 pont), megkezdődtek a tárgyalások az ÁKK és a Síminn között. (22) Az ÁKK továbbá azt kérte, hogy a Síminn vegyen részt magyarázó üléseken, mivel az ilyen ülések a rendes eljárás részét képezik az ajánlat felbontását követően.

(20)

2008. december elején a Wireless Broadband Systems (a továbbiakban: WBS) nevű szolgáltató kérelmet nyújtott be a Póst- og fjarskiptastofnunhoz, vagyis az izlandi Postai és Távközlési Felügyelethez (a továbbiakban: PTF), amelyben kérte az izlandi távközlési szolgáltatók jegyzékéből való törlését. A WBS korábban részt vett az Alap által végzett feltérképezésben és lefedettség-elemzésben, és tájékoztatta az ÁKK-t a lefedettséget érintő, az ÁKK ajánlati felhívását megelőző időszak alatti terveiről. A WBS kivonulása a piacról és lefedettségi terveinek későbbi visszavonása jelentős változást eredményezett azon épületek jegyzékében, amelyek nem rendelkeztek széles sávú lefedettséggel, és arra nem is számíthattak a közeljövőben piaci feltételek mellett. Miután a szolgáltató tervezett lefedettségi területe visszavonásra került a teljes összesített lefedettségi térképről, 670 további „fehér” épület jelent meg szerte az országban. Az Alap úgy ítélte meg, hogy ezek az épületek az új telekommunikációs politika részévé válnak.

(21)

Az Alap tájékoztatást kért az ÁKK-tól arról, hogy van-e lehetőség a projekt hatókörének kiterjesztésére a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás részeként. Az izlandi hatóságok szerint az ÁKK 2009. január 7-én válaszolt, és azon az állásponton volt, hogy bizonyos mértékű bővítés belefér a közbeszerzésbe, és hogy az ilyen kibővítés összhangban áll a közbeszerzésre vonatkozó keretszabályokkal.

(22)

Annak megállapítása érdekében, hogy a meglévő vagy új szolgáltatóknak nem áll szándékukban szolgáltatási területük kibővítése a 670 további „fehér” épület egyikének bevonásával sem, az Alap kérte, hogy az ÁKK ismét adjon ki felhívást olyan tervekre vonatkozóan, amelyben szolgáltatásokat kínálnak ezen 670 épület számára. 2009. január 23-án az ÁKK hirdetés tett közzé a Morgunblaðið című hírlapban, amelyben információt kért a piaci szereplőktől a széles sávú szolgáltatások kiterjesztésére vonatkozó tervekről olyan további területeken, amelyek korábban nem képezték a pályázat részét. (23) Az izlandi hatóságok szerint ez összhangban állt azzal módszerrel, amit az ÁKK korábban alkalmazott, amikor először kért információkat a szolgáltatási területekre vonatkozóan. Mivel az információkérésre hirdetés útján került sor, az információkérés nem korlátozódott azokra a szolgáltatókra, amelyek korábban benyújtották tenderajánlatukat, hanem a szándék az volt, hogy elérjenek minden szolgáltatót.

(23)

Az ÁKK-hoz nem érkeztek be további vagy új tervek a 670 meghatározott épület kiszolgálására vonatkozóan. Ezt követően az ÁKK úgy határozott, hogy ezeket a további épületeket a projekt hatókörébe tartozónak tekinti. Ezért arra törekedett, hogy módosítja a szerződéses megállapodást, amelyről a Síminnel tárgyalt, és beleveszi a további épületeket.

(24)

2009. február 25-én az Alap (a vevő) és a Síminn (az eladó) megállapodást kötöttek az izlandi vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátására vonatkozóan (a továbbiakban: a megállapodás). A megállapodás szerint az eladó kiépít egy nagy sebességű hálózatot és széles sávú szolgáltatásokat olyan területeken, amelyek korábban nem rendelkeztek hozzáféréssel ilyen szolgáltatásokhoz. A hálózatnak és a szolgáltatásoknak minden olyan otthont el kell érniük, ahol legalább egy ember bejelentett lakóhelye van, és ahol egész évben lakik, valamint minden olyan vállalkozást, amely egész évben működik. A megállapodás összesen 1 788 épületre terjedt ki: az ajánlattételi dokumentációban eredetileg meghatározott 1 118 épületre, valamint arra a további 670 épületre, amit a tárgyalások során tettek még hozzá. A megállapodás úgy rendelkezett, hogy a bővítés megvalósítását követően az eladó lesz a hálózat tulajdonosa.

(25)

A megállapodás 4. cikke értelmében a szerződéses időszak az aláírás időpontjától 2014. március 1-jéig tart. Mindkét fél hozzájárulása esetén ez az időszak legfeljebb két évvel meghosszabbítható. A megállapodás 10 cikke szerint azonban a hálózat kiépítésének időszaka hivatalosan 2009. március 1-jén kezdődött és 2011. március 1-jéig tartott. Az Alap engedélyezte a meghosszabbított kiépítési időszakot (18 hónap), tekintettel a projekt hatókörének kiterjesztésére. Az Alap azzal a feltétellel járult ehhez hozzá, hogy a legalább 1 118 épületet érintő kiépítést az első 12 hónapban befejezik a Síminn pályázati ajánlatának megfelelően.

(26)

A hálózat és a szolgáltatás kiépítéséért a vevő összesen 606 128 801 izlandi koronát fizet. Megállapodtak a hatókör 670 épülettel való kiterjesztésének árában a Síminn által eredetileg felajánlott átlagos egységár alapján, amit megszoroztak az új épületek számával. Így a Síminn részére történő kifizetés 379 millió ISK-ról 606 millió ISK-ra emelkedett. A vevő a megállapodás aláírásakor kifizeti az eladónak a teljes összeg 70 %-át, további 20 %-ot, amikor a hálózat működőképessé válik, a fennmaradó 10 %-ot pedig a három hónapos próbaidő lejártát követően fizeti ki. (24)

(27)

A kifizetések indexálása az eredetileg tervezett általános fogyasztói árindex helyett a devizaárfolyamon alapul. Az izlandi hatóságok szerint a szokatlan gazdasági feltételek, valamint a pénzügyi válságból fakadó bizonytalanság miatt választották az indexálásnak ezt a módját. (25) Az alkalmazott deviza a dán korona (DKK) volt, a 2008. szeptember 3-i állapot szerint (1 DKK = 16,513 ISK).

(28)

A pályázati leírás 2.1. cikke értelmében a projekt technológiailag semleges, és nem határoztak meg konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kiépíteni a hálózatot, vagy hogy milyen technológiai megoldást kell alkalmazni. (26)

(29)

Azonfelül, hogy nagy sebességű internet-hozzáférést nyújtanak az épületek számára, az ajánlattevőket mobil hangátviteli szolgáltatások nyújtására is ösztönözték (2G GSM). (27) Ennek a szolgáltatásnak meg kellett felelnie a PTF 2005-2010-es időszakra vonatkozó távközlési tervében (i. fjarskiptaáætlun) meghatározott kritériumoknak, amely terv tartalmazta a hangátviteli szolgáltatásokat, a barangolási lehetőségeket, valamint a felhasználói eszközök biztosítását kedvező árakon. A mobil 2G GSM szolgáltatások nyújtása 10 %-ot ért az ajánlati kritériumok között.

(30)

A Síminn által megajánlott műszaki megoldás 4 különböző technológián alapult: ADSL; (28) UMTS; (29) vezeték nélküli, (30) és műholdas technológia. Végül, a hálózat kiépítésének befejezése után az épületek 55 %-a UMTS- (3G helyhez kötött vezeték nélküli), 41 %-a ADSL-, 4 %-a pedig műholdas/vezeték nélküli kapcsolattal rendelkezett.

(31)

A megállapodás I. mellékletének 2.2.13. cikke értelmében a hálózatot úgy kell kiépíteni, hogy lehetővé tegye más internetszolgáltatók nagykereskedelmi hozzáférését. Ezeknek az internetszolgáltatóknak lehetővé kell tenni, hogy kérésre megvásárolhassák az alapszolgáltatást a Síminntől nagykereskedelmi árakon, valamint lehetővé kell tenni számukra, hogy a szolgáltatásokat a hálózaton keresztül nyújtsák kiskereskedelmi ügyfeleik számára. A hozzáférést arra alkalmas eszközökkel kellett nyújtani (mint például széles sávú távoli hozzáférési szerverhez – Broadband Remote Access Server (a továbbiakban: BRAS) – való hozzáférésen keresztül). Minden internetszolgáltatónak egyenlő szolgáltatást kellett nyújtani, valamint egyenlő hozzáférést a hálózathoz, tekintet nélkül az eladóhoz való kapcsolódásukra.

(32)

A megállapodás II. melléklete, amely a „Kérdések és válaszok (1-22.) az ajánlattételi időszak során, új helyszín jegyzékek, az ajánlattételi dokumentációhoz benyújtott pontosítások, valamint az ajánlatok bemutatásának jegyzőkönyvei” címet viseli, további pontosításokat tartalmaz a hozzáférési követelményekre vonatkozóan. A nagykereskedelmi hozzáférés tekintetében négy lehetőséget vázolnak fel. Ezek a következők: (31)

(33)

A megállapodás II. melléklete szerint a Síminn szabadon kínálhatja mind a négy lehetőséget, de köteles felajánlani legalább a 3. lehetőséget minden esetben, amikor az ADSL technológiát alkalmazzák a projektben. (32) Továbbá kifejezetten rögzítik, hogy e tekintetben a Síminn köteles betartani a PFT határozatait és szabályait. (33)

(34)

Amennyiben az UMTS technológia kerül alkalmazásra ebben a projektben, a Síminnek csupán a 4. lehetőséget kell követnie. (34) Ez a lehetőség minden esetben azzal jár, hogy a Síminn szállítja és helyezi üzembe a felhasználói berendezéseket, függetlenül attól, hogy ki a kiskereskedő. A Síminn továbbá köteles intézni az ügyfélszolgálatot és a karbantartási szolgáltatásokat. Az izlandi hatóságok szerint ennek az egyezségnek a fő oka az, hogy a Síminn azt állítja, hogy neki szüksége van az UMTS-hálózathoz való hozzáférésre és a hálózat feletti ellenőrzés gyakorlására teljes körűen, végponttól végpontig terjedően, ideértve a felhasználói berendezéseket is, ahhoz, hogy garantálni tudja, hogy a minőség és a kiszolgálás szintje az ajánlati dokumentációval összhangban legyen. Ugyanakkor az Alap hozzájárult ahhoz, hogy kizárják a nyílt hozzáférést a műholdas és vezeték nélküli kapcsolatok tekintetében, azon az alapon, hogy nagyon bonyolult, illetve kivihetetlen lenne az ilyen hozzáférés megvalósítása. (35)

(35)

A megállapodás 10. melléklete szabványosított viszonteladási megállapodásokat (endursölusamningar) tartalmaz a Síminn és a viszonteladó internetszolgáltatók között az UMTS nagy sebességű szolgáltatások és ADSL szolgáltatások viszonteladására vonatkozóan. A 4. lehetőség tekintetében ezek a standard megállapodások a sebességen alapuló standard minimális kedvezményeket tartalmaznak, a következők szerint: (36)

(36)

Az ADSL esetében az alábbi minimális kedvezmények alkalmazandók a 4. lehetőség szerinti hozzáférés tekintetében:

Az ADSL-hez való, 1–3. lehetőségek szerinti nagykereskedelmi hozzáférést illetően a viszonteladó/kiskereskedő internetszolgáltató 35 %-os minimális kedvezményt kap a Síminn kiskereskedelmi árából. Az izlandi hatóságok szerint ez a kedvezmény a PTF 2008. április 18-i 8/2008. számú határozatával összhangban került meghatározásra. (37)

(37)

Az Alap 2009. augusztus 14-én kelt, a megállapodásban meghatározott hozzáférési lehetőségek megszervezéséről szóló feljegyzése szerint (38) a viszonteladási hozzáférés csak az UMTS kapcsolatok tekintetében áll rendelkezésre. Az ilyen kapcsolatok számára nem származnak előnyök az inkább infrastruktúrára alapozott nagykereskedelmi hozzáférési lehetőségekből. Ezért az Alap úgy véli, hogy a fenti kedvezményeket akkor kell alkalmazni, ha egy másik internetszolgáltató viszonteladási hozzáférést akar szerezni a Síminn hálózatához.

(38)

Az intézkedés részletes leírását lásd a Hatóság 302/13/COL sz. határozatában. (39)

(39)

A 302/13/COL számú határozatban a Hatóság előzetesen értékelte, hogy a Távközlési Alap és a Síminn között az izlandi vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátására vonatkozóan létrejött megállapodás állami támogatásnak minősülhet-e, és amennyiben igen, akkor ez az állami támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.

(40)

Az izlandi hatóságok szerint az intézkedés nem valósított meg állami támogatást, mivel az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek. Az izlandi hatóságok továbbá azon a véleményen voltak, hogy a hozzájárulás közszolgáltatás finanszírozásának minősíthető, és teljesültek az „Altmark-teszt” kritériumai. Amennyiben a Hatóság az intézkedést állami támogatásnak minősíti, az izlandi hatóságok előadták, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethetőnek minősülhet az EGT-megállapodás 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjával, tekintettel az intézkedés célkitűzéseire, ideértve a nyilvános széles sávú hozzáférés növelését a támogatott területeken.

(41)

A Hatóság előzetes véleménye szerint azonban az Alap és a Síminn között létrejött megállapodás állami támogatást tartalmazott a az EGT-megállapodás 61. cikk (1) bekezdése értelmében. A következő szempontokat határozták meg a 302/13/COL sz. határozatban:

(42)

A Hatóság megállapította, hogy az Izland vidéki és ellátatlan területeinek széles sávú hálózattal való ellátásához nyújtott támogatás jól meghatározott közös érdekű célkitűzésekhez való hozzájárulásnak tűnt, megfelelő eszköz volt a kitűzött célok elérésére, és beruházásra ösztönözte a kiválasztott szolgáltatót. A megállapodásban eszközölt változtatások mértéke miatt azonban a Hatóság arra az előzetes megállapításra jutott, hogy a közbeszerzési folyamat talán nem tekinthető nyílt és megkülönböztetéstől mentes pályázatnak a Hatóságnak az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló 2013. évi iránymutatása értelmében (a továbbiakban: a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás). (40) A Hatóság azzal kapcsolatban is kifejezte kételyeit, hogy Síminnt kötelezték-e kellő nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására a hálózat UMTS és ADSL részeihez is. A kellő nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelem hiánya gazdasági és versenyelőnyhöz juttatná a Síminnt. Emiatt úgy tűnt, hogy az intézkedés nem felel meg a mérlegelési teszt arányosságra és a versenytorzítás korlátozására vonatkozó alapelveinek.

(43)

Következésképpen az előzetes értékelést követően a Hatóság megkérdőjelezte, hogy az izlandi vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátásának finanszírozása összeegyeztethetőnek nyilvánítható-e az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjával.

(44)

A korábban említettek szerint, 2013. október 15-i levelükben az izlandi hatóságok benyújtották a Hatóságnak az eljárás megindításáról szóló határozatára vonatkozó észrevételeiket. (41) Az izlandi hatóságok nem gondolják, hogy a Síminn részére a megállapodás feltételei alapján eszközölt kifizetések állami támogatást tartalmaznak, mivel azon a véleményen vannak, hogy az EGT-megállapodás 61. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek, mert a hatóságok a piacgazdasági befektető elvével (a továbbiakban: MEIP) összhangban jártak el. Továbbá az izlandi hatóságok azon a véleményen vannak, hogy ezek a kifizetések közszolgáltatás finanszírozásának minősíthetők; hogy az „Altmark-teszt” négy halmozott kritériuma teljesül, valamint hogy ebből következően az intézkedés nem valósít meg állami támogatást.

(45)

Az izlandi hatóságok előadják, hogy a szóban forgó megállapodás odaítélése nem juttatta a Síminnt a piaci viszonyokat meghaladó gazdasági előnyhöz. Az izlandi hatóságok szerint a közbeszerzési eljárás alkalmazása a közbeszerzésre vonatkozó keretszabályokkal összhangban elegendő annak feltételezéséhez, hogy nem kerül sor állami támogatás nyújtására az eljárás során kiválasztott gazdasági szereplő számára, mivel garantált a piaci ár. (42) Következésképpen, az izlandi hatóságok szerint, a tisztességes piaci gyakorlat azt a feltételezést vonja maga után, hogy a Síminn nem részesült állami támogatásban. (43)

(46)

A Síminnel kötött megállapodásban az ellátási terület kiterjesztésének köszönhetően eszközölt változtatások tekintetében az izlandi hatóságok előadják, hogy az Európai Bizottság szerint az ilyen szerződésben eszközölt változtatások nem foglalnak magukban állami támogatást, amennyiben a nyújtó számára az általános feltételek nem kedvezőbbek, mint az eredeti szerződésben foglalt feltételek. Ezenfelül, még ha a feltételek kedvezőbbnek is tekinthetők a változás miatt, nem létezik állami támogatás, ha a beszerzést végző fél úgy jár el, mint ahogyan egy magánvállalkozó tenné kereskedelmi érdekei elérése érdekében. Az izlandi hatóságok szerint a közbeszerzési eljárásban való részvétel iránt érdeklődő bármely fél szabadon nyújthatott be ajánlatot, mivel minden érdekelt fél számára engedélyezték ajánlat benyújtását, és ezt meg is hirdették. Ezért az a tény, hogy végül a Síminn – amely a legalacsonyabb árajánlatot tartalmazó és gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be – került kiválasztásra a projekt megvalósítására, nem jelentheti automatikusan azt, hogy egy bizonyos vállalkozás előnyben részesült volna.

(47)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák továbbá, hogy a széles sávú szolgáltatás általánosságban véve egy általános gazdasági érdekű szolgáltatás. (44) Az izlandi hatóságok megjegyzik, hogy kapcsolatba léptek magánüzemeltetőkkel, és hirdetést tettek közzé annak megállapítása érdekében, hogy van-e olyan piaci befektető, amelyik hajlandó befektetni az infrastruktúrába. Mivel senki sem jelezte, hogy érdeklődik a szolgáltatás nyújtása iránt, az izlandi hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a területek valóban piaci hiányossággal küzdenek, és az Alap segítsége nélkül nem fognak nagy sebességű internetkapcsolatokhoz jutni. Az izlandi hatóságok szerint a megfelelő széles sávú lefedettség nyújtását Izland ezen vidéki területei számára, ahol nem tevékenykedik más üzemeltető, illetve nincs a beruházásban érdekelt üzemeltető, általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak kell minősíteni, mivel az érintett épületek széles sávú szolgáltatással történő ellátása nagy fontossággal bír mind az érintett területek, mind pedig a társadalom egésze számára.

(48)

Az izlandi hatóságok szerint a szolgáltatás jellege és kiterjedése világosan meghatározásra került az ajánlattételi eljárás során és a Síminnel a későbbiekben kötött megállapodásban (vagyis olyan infrastruktúra üzembe helyezése, ami nagy sebességű internetkapcsolatot biztosít bizonyos épületek számára). Az izlandi hatóságok azt állítják, hogy ebben a konkrét esetben a megállapodás aláírásával a Síminnt hivatalosan megbízták a szolgáltatás nyújtásával és e kötelezettség végrehajtásával.

(49)

Az izlandi hatóságok megállapítják, hogy a fent említett megállapodás meghatározta az ellentételezés paramétereit az ajánlattételi dokumentáció alapján. A megállapodás egyértelműen meghatározza a Síminn részére a szolgáltatás átlátható módon történő elvégzéséért járó ellentételezést. A megállapodásban meghatározott ellentételezést nem módosították, és nem is lehetséges semmilyen módosítás megtétele a Síminn javára.

(50)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák továbbá, hogy a tényleges hozzájárulás lényegesen alacsonyabb, mint az Alap és annak tanácsadói által megbecsült költség, és nem fizetnek többet, mint ami szükséges a projekt megvalósításához. Az a tény, hogy a projekt tényleges költsége lényegesen alacsonyabb, mint egy hasonló hálózati megoldás esetében megbecsült költség, azt bizonyítja, hogy az izlandi hatóságok valóban intézkedéseket tettek a túlkompenzáció megakadályozása érdekében.

(51)

Az izlandi hatóságok szerint a Síminn kiválasztása után folytatott tárgyalások közvetlenül az közbeszerzési eljáráson alapultak, és ezért az eljárás meghosszabbításának tekinthetők. A Síminn részére történő kifizetések egy előre meghatározott, a projekt előrehaladásához kapcsolódó fizetési ütemterven alapulnak, ami elkerüli a túlkompenzáció lehetőségét. A megállapodás 19. cikke értelmében a Síminn bemutatta a New Kaupþing bank által 2009. február 17-én kiadott bankgaranciát, ami visszakövetelési mechanizmust képvisel a túlkompenzáció elkerülése érdekében. (45) A megállapodás továbbá szigorú fizetési rendelkezéseket ír elő a projekt előrehaladásához igazodóan, ami azt jelenti, hogy a kifizetések egy bizonyos pontig a rendszer kiépítésének és az ügyfelek érdeklődésének tényleges alakulása függvényében történnek, a megállapodás 16. cikkében meghatározottak szerint. Végezetül pedig a megállapodás 11. cikke egy büntetőzáradékot tartalmaz, amely szerint a Síminn késedelem esetén köteles kártérítést fizetni, a megállapodás 13. cikke pedig a megszegésre vonatkozó záradékot tartalmaz.

(52)

Végezetül, az izlandi hatóságok előadják, hogy még akkor is, ha a Hatóság megállapítja, hogy a projekt hatókörének és ellentételezésének kiterjesztése nem állt teljesen összhangban a közbeszerzésre vonatkozó keretszabályokkal, a nyílt közbeszerzési eljárást, a független tanácsadók által elvégzett értékeléssel együtt, megfelelő viszonyítási alapnak kell tekinteni az ellentételezést illetően. Ezeket együtt legalábbis egyértelmű jelzésnek kell tekintetni azokra a költségekre vonatkozóan, amelyek egy tipikus, jól vezetett vállalkozásnál felmerültek volna az érintett piacon. Mivel a Síminnek fizetett ellentételezés ezen viszonyítási alap alatt volt, úgy kell tekinteni, hogy az Altmark-teszt utolsó feltétele teljesült. Az izlandi hatóságok szeretnék megerősíteni továbbá, hogy a változtatásokkal együtt is, a Síminntől kapott ajánlat még mindig messze a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat.

(53)

Az izlandi hatóságok szerint a közbeszerzési eljárás összhangban állt az EGT állami támogatásokra vonatkozó szabályaival, és teljes mértékben biztosította az egyenlő bánásmódot a piacon lévő valamennyi gazdasági szereplő számára. Az izlandi hatóságok azt is megjegyzik, hogy a Síminnel folytatott tárgyalások során a projekttel kapcsolatban tett módosítások nem sértették az egyenlőségre és átláthatóságra vonatkozó alapszabályokat, tekintettel különösen a projekt hatókörébe beépített rugalmasságra.

(54)

Amikor a WBS tervezett lefedettségi területe visszavonásra került az összesített lefedettségi térképről, megjelent 670 további „fehér” épület. Amikor az Alap kérte, hogy az ÁKK ismét adjon ki felhívást olyan tervekre vonatkozóan, amelyekben szolgáltatásokat kínálnak ezen 670 épület számára, erre egy hirdetés útján került sor, nem pedig közvetlen kapcsolatfelvétellel kizárólag azzal a néhány szolgáltatóval, amelyek korábban már beadták tenderajánlatukat. Ezt a módszert alkalmazták akkor is, amikor először kértek információkat a szolgáltatási területekre vonatkozóan. Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy nem tartották hatékonynak a kétoldalú kommunikációt azokkal a felekkel, akik korábban már nyújtottak be ajánlatokat.

(55)

Az izlandi hatóságok előadják, hogy a megállapodás hatályában és ellentételezésében eszközölt változtatások szükségesek voltak a 670 további „fehér” épület és az azokkal járó ellentételezés beépítéséhez. A további épületek ára a Síminntől beérkezett eredeti tenderajánlatban foglalt átlagos egységár volt, amely ajánlatot nyílt eljárás során választottak ki, mint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot. Ennélfogva a további épületekért járó ellentételezést az eredeti ajánlat szintén piaci alapokon történő kiterjesztésének kell tekinteni. Az izlandi hatóságok szerint ez a projekt folytonosságát jelzi, nem pedig azt bizonyítja, hogy a megállapodás egyik lényeges feltételét újratárgyalták.

(56)

A fentiek szerint a projekt eredeti hatókörébe legalább 1 119 épület tartozott volna. Az izlandi hatóságok szerint az ilyen típusú projekteknek ilyen a természete, hogy a jegyzék folyamatosan változik a projekt időszaka során. Amint az a fenti ábrán látszik, 2008 és 2011 között folyamatosan változott a lista. (46) Először 2011-ben tűnt fel egy stabilizációs pont a projektben, de a lista még mindig változik, a mai napig. Ezeket az elkerülhetetlen változókat figyelembe véve, az izlandi hatóságok szerint az egyetlen lehetőség a javadalmazás átláthatóságának biztosítására az volt, hogy elköteleződjenek egy átlagos egységár mellett.

(57)

Az Alap úgy vélte továbbá, hogy egy megismételt közbeszerzési eljárás felesleges gazdasági nehézséget okozna az izlandi hatóságoknak, mivel nagy volt a valószínűsége annak, hogy az eredmény ugyanaz vagy még kedvezőtlenebb lesz, valamint annak, hogy a széles sávú szolgáltatások kiépítése hónapokkal vagy akár évekkel késni fog. Az Alap azt gondolta továbbá, hogy a további épületekért és a projekt egészéért járó ellentételezés nagyon kedvezőnek tekinthető az izlandi hatóságok számára, mivel az ugyanolyan mértékű volt, mint az eredeti ajánlatban.

(58)

2008 szeptemberében az Alap felkérte tanácsadóit (Mannvit hf.), hogy becsüljék meg azoknak az épületeknek a költségét, amelyeket csak a WBS szándékozott kiszolgálni. A 2008. október 8-i költségbecslés (47) szerint a lehetséges vételi ár 410 000 000 és 820 000 000 ISK között lehet kb. 750 „WBS” épületet illetően (egy későbbi becslésben ezt 670 beazonosított „fehér” épületre igazították ki). Ennek alapján az épületenkénti átlagár 546 667 ISK (egyszerű rendszer) és 1 093 333 ISK (fejlett rendszer) között van.

(59)

A fent említett szempontokra is figyelemmel, az Alap és a Síminn úgy állapodott meg a további épületek átlagárát illetően, hogy a Síminn által eredetileg megajánlott átlagos egységárat megszorozták az új épületek számával, ami tehát épületenként 338 998 ISK. Figyelembe véve a megállapodott összeg indexálását, mind az 1 788 épület vonatkozásában az átlagos egységár 470 191 ISK. Az izlandi hatóságok szerint ez kedvező eredmény, figyelembe véve az adott időben uralkodó szélsőséges gazdasági körülményeket, valamint a független tanácsadó által korábban megbecsült költségeket.

(60)

Az izlandi hatóságok szerint a Síminn kifejezte azt a véleményét, miszerint összességében a vállalatnak nem származtak méretgazdaságossági előnyei a projekt hatókörének kiterjesztéséből. Még ha ez így is lehetett bizonyos területeken, a „fehér” épületek többségében szétszórt elhelyezkedése és körülményei összességében nem ezt eredményezték. A kiterjesztés tekintetében a Síminn kénytelen volt újratervezni a projekt jelentős részeit – habár voltak olyan további épületek is, amelyek ugyanazokon a területeken helyezkedtek el, mint az eredeti ajánlatban szereplő épületek –, pl. adóberendezések és antennák áthelyezését illetően.

(61)

A fizetések többnyire dán koronára, részben pedig a fogyasztói és bér árindexekhez való indexálását illetően az izlandi hatóságok rámutatnak a 2008 őszén uralkodó szélsőséges helyzetre és azokra a nehézségekre, amelyekkel az izlandi gazdaság szembesült. A Síminn és az izlandi hatóságok között zajló tárgyalások közben a gazdasági környezet drasztikus változáson ment keresztül Izlandon. Az izlandi hatóságok szerint a megállapodás szerinti összeg dán koronára történő indexálása ezeknek a kivételes és előre nem látható eseményeknek volt köszönhető, tekintettel különösen arra, hogy a projekt magában foglalta berendezések külföldi fizetőeszközben történő jelentős mértékű beszerzését. Abban az időben egyértelmű volt, hogy az izlandi korona ingadozásai érvényteleníteni fogják a Síminn valamennyi előfeltételét a megállapodás megkötésére vonatkozóan. A Síminn által az izlandi hatóságoknak nyújtott tájékoztatás szerint a megállapodás szerinti összegnek összesen 80 %-át szánták arra, hogy berendezéseket vásároljanak dán koronáért. (48) Erre való tekintettel az izlandi hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy az árat a dán koronához indexálják a 2008. szeptember 3-i állapotot figyelembe véve.

(62)

Továbbá az izlandi hatóságok szerint világossá vált, miután megtörtént az izlandi korona lényeges leértékelődése, hogy nem lesz megindokolható a megállapodás megkötése, hacsak nem biztosítják, hogy a vállalat oldalán nem merülnek fel nagy nehézségek a nagyon instabillá váló izlandi korona árfolyamának szabadesése okán. Nyilvánvaló, hogy a Síminn számára nem elfogadható felvállalni az ezekből a szélsőséges és előre nem látható körülményekből származó összes kockázatot. Az izlandi és nemzetközi szerződési jog elismert része, hogy nem várt események esetén, amelyek alapjaiban megváltoztatják egy szerződés egyensúlyát úgy, hogy az az egyik szerződéses félre nézve túlzott terhet, vagyis „nehézséget” jelent, akkor az ilyen terhet viselő szerződéses fél kérheti a szerződés módosítását, illetve teljesen el is állhat az ilyen szerződéstől. Az izlandi hatóságok mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy ez nem eredményezte azt, hogy ők viselték az összes kockázatot, mivel a Síminn oldalán is felmerültek megnövekedett költségek a projekt más részeivel kapcsolatban, amelyek nem függtek a dán korona árfolyamától, úgy mint munkaerő-, olaj- és egyéb ráfordítások.

(63)

Az izlandi hatóságok szerint a projekt kibővítésére vonatkozó megközelítésük összhangban áll az Európai Bizottságnak a Londoni metró ügyben hozott határozatával, (49) amelyben a Bizottság elismerte, hogy fontos megfontolni azt, hogy a változtatással együtt a vállalkozó ajánlata még mindig a legelőnyösebb ajánlat lenne-e. Ilyen esetekben egy teljesen új közbeszerzési eljárás indítása aránytalan költségekkel járna.

(64)

Az izlandi hatóságok ezért úgy határoztak, hogy új közbeszerzési eljárás indítása helyett inkább változtatásokat hajtanak végre a megállapodásban, és megjegyzik, hogy e tekintetben jelentős mozgástérrel kell rendelkezniük, különösen, mivel a megállapodás hosszú távra szóló és komplex megállapodás volt, valamint az adott időben Izlandon uralkodó gazdasági helyzet miatt. Először is, az izlandi hatóságok szerint annak ellenére, hogy a körülmények nem voltak előre láthatóak, a végrehajtott változtatásokról úgy vélték, hogy azok beleillenek az eredeti ajánlatba. Másodszor, egy új eljárás hónapokkal vagy akár évekkel is késleltette volna a projektet. Harmadszor, az izlandi hatóságok úgy vélték, hogy az ajánlat előnyös volt, és a közösség számára a legalacsonyabb költségen nyújtotta ezeket a szolgáltatásokat. Úgy vélték, hogy az izlandi gazdaság helyzete és az eredeti ajánlat eredményei fényében egyáltalán nem valószínű, majdhogynem lehetetlen egy ilyen eljárásban ennél jobb ajánlat bemutatása. Az izlandi hatóságok nem azért hajtottak végre változtatásokat a megállapodásban, hogy ezzel a Síminnek kedvezzenek, hanem azért, hogy biztosítsák a projekt legalacsonyabb költségen történő végrehajtását, figyelembe véve az adott (előre nem látható) körülményeket. Végezetül, az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a Síminn által benyújtott ajánlat, amely tartalmazta a további 670 épületet, valamint az ellentételezés megemelését és a dán koronára történő indexálást, gazdasági értelemben még mindig messze a legelőnyösebb ajánlat volt.

(65)

Amennyiben a Hatóság az intézkedést állami támogatásnak minősíti, az izlandi hatóságok kifejezték véleményüket arra vonatkozóan, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethetőnek minősülhet az EGT-megállapodás 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjával, tekintettel az intézkedés célkitűzéseire, ideértve a nyilvános széles sávú hozzáférés növelésének célkitűzését a támogatott területeken.

(66)

Az izlandi hatóságok szerint az intézkedés ellensúlyozta és a jövőben ellensúlyozni fogja a földrajzi és kereskedelmi hátrányokat, és az objektíven indokolt a széles sávú szolgáltatások hiányának kezelése érdekében, amely hiány annak köszönhető, hogy a lehetséges és tényleges előfizetők nincsenek megfelelő sűrűségben ahhoz, hogy a széles sávú szolgáltatások biztosítását gazdaságilag életképessé tegyék tisztán piaci alapon. Az izlandi hatóságok úgy vélik, hogy az intézkedést úgy tervezték, hogy minimális legyen az esetleges állami támogatás és versenytorzulás.

(67)

Az izlandi hatóságok megállapítják továbbá, hogy nyílt hozzáférési feltételeket biztosítottak harmadik felek részére több hónapon keresztül, a projekt során történő értékesítés megkezdése előtt. Azt állítják, hogy amikor az értékesítés megkezdődött minden szakaszban, az Alap tájékoztatta a lakosságot, hogy a Síminn nem kizárólagos viszonteladó, és minden más viszonteladó is értékesíthet internetszolgáltatásokat az adott területen élő/dolgozó emberek számára. Továbbá, az izlandi hatóságok szerint a Síminn harmadik fél általi (barangolási) hozzáférést kínál 2G GSM hangátviteli szolgáltatásaihoz, miközben az ajánlattételi dokumentumok és a megállapodás nem rendelkeznek nagykereskedelmi hozzáférésről 3G hangátviteli szolgáltatásokhoz, mivel a szóban forgó projekt nem vonatkozik 3G hangátviteli szolgáltatások nyújtására.

(68)

Az izlandi hatóságok megállapítják továbbá, hogy a Síminn 3G barangolási hozzáférést ajánlott a Vodafone számára piaci feltételek mellett, de a Síminn szerint a Vodafone nem volt hajlandó megállapodást kötni, mivel jelenleg érvényes megállapodás van közte és a Nova közt barangolási 3G hozzáférésre vonatkozóan. Az izlandi hatóságok szerint a panaszos tévesen állítja, hogy a Síminn és az Alap közt létrejött megállapodás viszonteladási hozzáférésre korlátozódott az ajánlattételi dokumentumokban előírt nagykereskedelmi hozzáférés helyett. Ellenkezőleg, a Síminn nagykereskedelmi hozzáférést kínál ADSL hálózatához minden versenytársa számára, a PTF 8/2008. számú határozata értelmében. Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák továbbá, hogy amint az az AM-jelentésből is kitűnik, alapvető különbség van egy DSL hálózathoz és egy 3G adathálózathoz való nagykereskedelmi hozzáférés között. Az izlandi hatóságok hivatkoznak az AM véleményére, miszerint az Izlandon meglévő vezeték nélküli nagykereskedelmi összekapcsolási lehetőség elegendő a konkrét izlandi széles sávú lefedettségi beavatkozás céljaira.

(69)

Továbbá, az izlandi hatóságok fenntartják, hogy a szóban forgó projektnek és a Síminnel kötött megállapodásnak egyáltalán nem volt, vagy csak minimális hatása volt a versenyre és a kereskedelemre. Az izlandi hatóságok szerint semmi nem került bemutatásra ebben az ügyben, ami azt jelezné, hogy a Síminn számára bármilyen indokolatlan gazdasági előny származott volna, vagy bármilyen kedvezőtlen hatás érte volna a piaci struktúrát.

(70)

Az izlandi hatóságok által benyújtott információk szerint az elmúlt években a piaci részesedések alakulása a kiegyenlítődés felé tendált a mobilpiacon jelen lévő három legnagyobb vállalat között. Így a Síminn piaci részesedése a 2005-ben jegyzett 62 %-ról 40 %-ra esett vissza 2011-ben, a Nova piaci részesedése pedig 2011-re 24 %-ra nőtt a 2007-es 0 %-ot követően. A Vodafone piaci részesedése a 2005-ben jegyzett 38 %-ról 30 %-ra csökkent 2011-ben. Ez a tendencia folytatódott 2012-ben, és a fenti három vállalat még közelebb került egymáshoz, amint az a PTF 2010-2012-re vonatkozó statisztikai jelentéséből kitűnik. (50) A jelentés szerint 2012 végén, az összes előfizetés összeszámlálásakor a Síminn 37,4 %-os piaci részesedéssel rendelkezett, a Vodafone piaci részesedése 28,9 % volt, a Nova piaci részesedése pedig 28,3 %-ra nőtt.

(71)

Az izlandi hatóságok azt is megállapítják, hogy a Síminn az izlandi versenyhivatal és a PTF szigorú ellenőrzése alatt áll, és állt az adott időben. Az izlandi hatóságok megjegyzik, hogy a Síminn anyavállalata, a Skipti, 2013. március 26-án megállapodást kötött az izlandi versenyhivatallal, amely biztosítja, hogy a Síminn versenytársai ugyanolyan hozzáféréssel rendelkeznek a Skipti alapvető távközlési rendszeréhez. A versenytorzulás bármely jele a fent említett hatóságok nevében elindított hivatalos vizsgálati eljáráshoz vezetne. Az ilyen torzulás a Síminnel szemben alkalmazott szankciókhoz vezethet. Az izlandi hatóságok szerint jelenleg nincs folyamatban lévő eljárás az izlandi versenyhivatal illetve a PTF részéről az érintett projektet illetően.

(72)

Az izlandi hatóságok megjegyzik továbbá, hogy a projekt valamennyi piaci résztvevő számára kibővítette a piacot. A Síminn versenytársainak egyenlő feltételek mellett kínálnak nagykereskedelmi hozzáférést a hálózathoz. Ezért valamennyi érdeklődő szereplőnek már a szolgáltatás rendelkezésre állásától kezdve lehetősége volt arra, hogy ugyanolyan feltételek mellett ajánljon szolgáltatásokat a végfelhasználók számára, a Síminn által benyújtott információk szerint pedig számos versenytárs rendelkezik nagykereskedelmi hozzáféréssel ADSL vagy UMTS szolgáltatás kiskereskedelmi szinten történő nyújtásához. Az izlandi hatóságok továbbá rámutatnak az eljárást megindító határozatban szereplő állítólagos valótlanságokra a panaszos Vodafone által a nagykereskedelmi hozzáférés iránt benyújtott kérelmekkel, valamint azzal kapcsolatban, hogy a Síminn állítólag megtagadta az ilyen hozzáférés biztosítását. Az izlandi hatóságok szerint a tény az, hogy a kért hozzáférés a Síminn 3G adóberendezéseihez, az úgynevezett barangolási hozzáférés, nem képezi a szóban forgó projekt részét. A Síminn kész volt arra, hogy hozzáférést biztosítson a Vodafone részére a 3G adóberendezésekhez, de tagadta, hogy az ilyen hozzáférés a projekt részét képezte.

(73)

Végezetül az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a projekt ambiciózus célja az volt, hogy bevezessék a széles sávú szolgáltatást Izland meghatározott vidéki területeire. A célt elérték. Izland azon nemzetek elit csoportjába tartozik, amely bátran elmondhatja magáról, hogy a területén lévő valamennyi állandó lakhely rendelkezik széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel. Az izlandi hatóságok szerint figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a projekt 1 788 épületet foglalt magába, amelyek Izland egyik nagy kiterjedésű vidéki térségében elszórva találhatók, és csupán néhány hónappal azután indult el, hogy Izlandra lesújtott történelmének addigi legnagyobb válsága. Az izlandi hatóságok teljes mértékben tisztában vannak az EGT-megállapodásban lefektetett állami támogatásra vonatkozó szabályok szerinti kötelezettségeikkel, valamint az ezen a területen alkalmazott döntéshozatali gyakorlattal (ami később került beépítésre a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatásba), és törekedtek azok betartására a projekt valamennyi szakaszában.

(74)

Mindent összevetve az izlandi hatóságok megállapítják, hogy az intézkedés általános hatása pozitívnak tekintendő. Az izlandi hatóságok szerint az intézkedés egyértelműen összhangban áll az EGT-megállapodás 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjával, mivel elősegíti bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztését (kiskereskedelmi és nagykereskedelmi széles sávú szolgáltatások) Izland távoli és vidéki területein.

(75)

A fentiek fényében az izlandi hatóságok előadják, hogy az intézkedésben foglalt esetleges támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodás 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjával.

(76)

A Síminn 2013. december 20-i levelében benyújtotta az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeit, valamint további dokumentumokkal szolgált. (51) A Síminn azon a véleményen van, hogy a szóban forgó széles sávú szolgáltatások kiépítése nem tartalmazott állami támogatást. Az EGT-megállapodás 61. cikk (1) bekezdése értelmében az intézkedés akkor tartalmaz állami támogatási elemeket, ha teljesít bizonyos feltételeket. A Síminn úgy véli, hogy ezen feltételek nem mindegyike teljesült, különösen annak fényében, hogy a Síminn nem élvezett gazdasági előnyt.

(77)

A Síminn megállapítja, hogy az Altmark ügyben hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága pontosítást adott azon feltételek tekintetében, amelyek alapján a közszolgáltatásért járó kompenzáció előny hiányában nem valósít meg állami támogatást. (52) A Síminn fenntartja, hogy a szóban forgó intézkedés közszolgáltatás finanszírozását foglalja magában, valamint hogy az Altmark-teszt mind a négy halmozott kritériuma teljesül.

(78)

A Síminn szerint a szóban forgó megállapodás nem juttatta a vállalatot a piaci viszonyokat meghaladó gazdasági előnyhöz. Az átlátható, megkülönböztetéstől mentes közbeszerzési eljárás alkalmazása elegendő annak feltételezéséhez, hogy nem kerül sor állami támogatás nyújtására az eljárás során kiválasztott gazdasági szereplő számára, mivel garantált a piaci ár. (53) A közbeszerzési eljárásban négy objektív értékelési kritériumot határoztak meg. A legmagasabb pontszámot elérő érvényes ajánlat nyer a pályázaton. Bárki, aki érdeklődött a közbeszerzési eljárásban való részvétel iránt, szabadon benyújthatta ajánlatát. A pályázat technológiai szempontból semleges volt, vagyis nyitott volt minden műszaki megoldásra annak érdekében, hogy elkerüljék bármely piaci szereplő előnyben részesítését. A Síminn érte el a legmagasabb pontszámot, és így övé volt a nyertes ajánlat. Ennélfogva a versenyeztetéses kiválasztási eljárás, valamint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának kritériumai teljesültek. Szintén a Síminn volt az az ajánlattevő, amelyik a közösségnek a legkevesebb költséggel járó szolgáltatás nyújtását ajánlotta.

(79)

A Síminn szerint a megállapodás hatályában és ellentételezésében eszközölt változtatások szükségesek voltak a 670 további „fehér” épület és az azokkal járó ellentételezés beépítéséhez. A további épületekért járó ellentételezés a Síminntől beérkezett eredeti tenderajánlatban foglalt eredeti egységár volt. Ennélfogva a további épületekért járó ellentételezést az eredeti ajánlat szintén piaci alapokon történő kiterjesztésének kell tekinteni. Ennek megfelelően a Síminn hangsúlyozza, hogy nem lehet szó állami támogatásról, mivel az általános feltételek nem voltak előnyösebbek a Síminn számára, mint az eredeti pályázat feltételei. (54) Továbbá a Síminn szerint az a tény, hogy végül a vállalat – amely a legalacsonyabb árajánlatot tartalmazó és gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be – került kiválasztásra a projekt megvalósítására, nem jelentheti automatikusan azt, hogy egy bizonyos vállalkozás előnyben részesült volna.

(80)

A Síminn szerint, a tényleges átlagos egységköltség a Síminn számára (egy épületre eső költség) […] ISK, míg a Síminnek kifizetett átlagos egységár 470 191 ISK. Az eljárást megindító határozatban leírtak szerint a Síminnek a projekt hatóköre kiterjesztését követően fizetett ár még mindig jelentős mértékben alacsonyabb volt, mint a többi ajánlattevő által megajánlott ár, illetve az Alap tanácsadói által előzetesen megbecsült ár. (55) Mindezidáig a Síminn 836 457 351 izlandi koronát kapott, amely összeg magában foglalja a 670 további épületért járó ellentételezést, valamint a dán koronára történő indexálást. A Vodafone nyújtotta be a második legalacsonyabb árajánlatot a pályázat során, 1 858 339 001 izlandi korona értékben, ami több, mint a duplája a Síminn részére kifizetett ellentételezésnek, még a további épületek és a dán koronára történő indexálás figyelembevételével is.

(81)

A Síminn fenntartja, hogy összességében a vállalatnak nem származtak méretgazdaságossági előnyei a projekt hatókörének kiterjesztéséből. Még ha ez így is lehetett bizonyos területeken, a „fehér” épületek többségében szétszórt elhelyezkedése és körülményei összességében nem ezt eredményezték. A kiterjesztés tekintetében a Síminn kénytelen volt újratervezni a projekt jelentős részeit – habár voltak olyan további épületek is, amelyek ugyanazokon a területeken helyezkedtek el, mint az eredeti ajánlatban szereplő épületek –, pl. adóberendezések és antennák áthelyezését illetően. A Síminn szerint ezért a vállalat számára nem származott olyan valódi pénzügyi előny, amely versenytársainál kedvezőbb helyzetbe hozta volna őt. (56)

(82)

Továbbá a Síminn szerint az a tény, hogy a projekt tényleges költsége alacsonyabb, mint a becsült költség, valamint hogy az ellentételezés átlátható és költség alapú, bizonyítékul szolgál arra, hogy az izlandi hatóságok igenis alkalmaztak valamilyen mechanizmust a túlkompenzáció megakadályozása érdekében.

(83)

A fent előadott érvek, valamint az izlandi hatóságok által bemutatott érvek fényében a Síminn úgy véli, hogy az intézkedés állami támogatástól mentes volt.

(84)

Amennyiben a Hatóság úgy találná, hogy a projektet állami támogatásnak kell minősíteni, a Síminn fenntartja, hogy az intézkedéseket az EGT-megállapodás 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni.

(85)

A Síminn fenntartja, hogy a projektet úgy tervezték, hogy korlátozzák a versenytorzulást, többek között azáltal, hogy nagykereskedelmi hozzáférést biztosítanak bármely harmadik fél számára. A nagykereskedelmi hozzáférés lehetővé teszi harmadik fél szolgáltatók számára a piacon való aktív versenyzést, ezáltal támogatva a választást és a versenyt az intézkedés által érintett területeken, ugyanakkor pedig elkerülve a térségi szolgáltatási monopóliumok kialakulását. A széles sávú hálózatot úgy tervezték, hogy semleges, nyitott és elérhető legyen minden érdekelt szereplő számára egyenlő feltételek melletti nagykereskedelmi hozzáférés tekintetében.

(86)

A Síminn szerint a megállapodás egyértelműen meghatározza azt a kötelezettséget, hogy versenytársainak hozzáférése legyen az infrastruktúrához, következésképpen nagykereskedelmi hozzáférést nyújtott a projekt kezdetétől fogva. (57) A Síminn szerint döntés született az ADSL hozzáférési modell – az úgynevezett „bitfolyam-hozzáférés helyhez kötött hálózatban” – alkalmazásáról a nagykereskedelmi ADSL hozzáférést illetően, valamint a 3G hozzáférési modellre vonatkozó referenciaként, mivel a 3G tekintetében akkor még nem volt ismert referenciamodell. A Síminn rámutat arra, hogy a PTF iránymutatásait követték az ADSL hozzáférés tekintetében. A nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos műszaki kérdések további magyarázata érdekében a Síminn benyújtotta a fent említett AM-jelentést. (58) Az AM-jelentés szerint alapvető különbség van egy DSL hálózathoz és egy 3G adathálózathoz való nagykereskedelmi hozzáférés között. Továbbá az AM-jelentés szerint az Izlandon meglévő vezeték nélküli nagykereskedelmi összekapcsolási lehetőség elegendő a konkrét izlandi széles sávú lefedettségi beavatkozás céljaira. Az AM-jelentés utal továbbá arra a tényre, hogy ugyanazt a műszaki megoldást alkalmazták a 3G nagykereskedelmi hozzáférés tekintetében egy hasonló és párhuzamosan futó ír széles sávú projekt során, amelyet jóváhagyott az Európai Bizottság. (59)

(87)

A Síminn szerint a panaszos tévesen állította azt, hogy többször sikertelenül kért nagykereskedelmi hozzáférést a hálózathoz, valamint hogy ez jelentős elsőbbségből fakadó előnyöket eredményezett a Síminn számára. A Síminn hangsúlyozza, hogy a Vodafone csak barangolási hozzáférést kért a Síminn 3G adóberendezéseihez 3G mobil távközlési szolgáltatás nyújtása érdekében, ami nem kapcsolódik a szóban forgó projekthez. A Síminn szerint a Síminn piaci feltételek mellett ajánlott 3G barangolási hozzáférést a Vodafone számára, de az vonakodott megállapodást kötni. Ugyanakkor a Síminn szerint a Vodafone nem kért nagykereskedelmi vagy viszonteladási hozzáférést a nagy sebességű internetszolgáltatásokhoz UMTS, ADSL és műhold útján a projekt által érintett területek számára.

(88)

A Síminn fenntartja, hogy a szóban forgó projektnek egyáltalán nem volt hatása, vagy csak minimális hatása volt a versenyre és a kereskedelemre. A Síminn szerint semmi nem került bemutatásra ebben az ügyben, ami azt jelezné, hogy a vállalat számára bármilyen indokolatlan gazdasági előny származott volna, vagy hogy a megállapodásnak bármilyen kedvezőtlen hatása lett volna a piaci struktúrára.

(89)

A Síminn megjegyzi, hogy a projekt csak azokat a vállalatokat és egyéneket érinti, amelyek/akik az érintett területeken telepedtek le vagy élnek. Az épületek az országban szétszóródva helyezkednek el, és nem tekinthetők külön piacnak. Ezzel ellentétben inkább a teljes izlandi széles sávú piac részét képezik. Izlandon több, mint 109 000 nagy sebességű internetkapcsolat van. A projekt széles sávú szolgáltatások kiépítésére vonatkozik izlandi vidéki területein összesen 1 788 számára. Az 1 788 épületből 1 050 rendelkezik széles sávú szolgáltatásra való előfizetéssel, ebből 559 számára UMTS útján kínálják a széles sávot. Ennélfogva a projekt az érintett piacnak csak 0,96 %-át érinti, az 559 UMTS kapcsolattal rendelkező épületek pedig csak 0,51 %-át.

(90)

A Síminn megjegyzi továbbá, hogy a projekt akkor és most is az izlandi versenyhivatal és a PTF szigorú felügyelete alatt állt, illetve áll. A Síminn, anyavállalata a Skipti, valamint a Míla, amely szintén a Skipti leányvállalata, 2013. március 8-án egyezségre léptek az izlandi versenyhivatallal, amelyet az izlandi versenyhivatal 6/2013. számú, 2013. március 26-án közzétett határozata követett, amely biztosítja, hogy a Síminn és a Míla versenytársai ugyanolyan hozzáféréssel rendelkeznek a Skipti leányvállalatainak alap vezetékes távközlő hálózataihoz. Ennélfogva a Síminn által okozott versenytorzulás bármely jele a fent említett hatóságok nevében elindított hivatalos vizsgálati eljáráshoz vezetne.

(91)

Tekintettel a fentiekre a Síminn megállapítja, hogy az intézkedés általános hatása pozitívnak tekintendő. Az intézkedés egyértelműen összhangban áll az EGT-megállapodás 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjával, mivel elősegíti bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztését (kiskereskedelmi és nagykereskedelmi széles sávú szolgáltatások) Izland távoli és vidéki területein. A Síminn úgy véli, hogy a projektet úgy tervezték, hogy minimális legyen az esetleges állami támogatás és versenytorzulás. Ezért amennyiben a hatóság megállapítaná, hogy az intézkedés állami támogatást tartalmaz, a Síminn kijelenti, hogy az esetleges támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodás 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjával.

(92)

2013. december 23-i levelében a Vodafone észrevételeket és további dokumentumokat nyújtott be a Hatóságnak. (60) A panaszos szerint az Alap jogellenes állami támogatást nyújtott a Síminn részére a két fél között aláírt megállapodáson keresztül. A panaszos fenntartja, hogy az ajánlattételi eljárás hibás volt, mivel a Síminn utasítására olyan jelentős változtatásokat hajtottak végre a Síminn és az Alap között létrejött végleges megállapodásban, amelyek igen kedvezőek voltak a vállalat számára.

(93)

A panaszos szerint ebben az esetben nem zárható ki az állami támogatás arra való hivatkozással, hogy a Síminn ajánlata sokkal alacsonyabb volt, mint a többi fél által benyújtott ajánlat. Először is nyilvánvaló, hogy a többi ajánlattevőnek nem volt lehetősége új ajánlat benyújtására a projekt felülvizsgálatát követően. Másodszor nyilvánvaló, hogy a kifizetések jelentős megemelkedése miatt, amit a változtatások eredményeztek, nem kizárható, hogy a versenytárs vállalkozások alacsonyabb ajánlatokat tudtak volna benyújtani a módosított projektre vonatkozóan.

(94)

A panaszos fenntartja, hogy a megállapodásban meghatározott hozzáférés viszonteladási hozzáférésre korlátozódott, szemben az ajánlattételi dokumentumban eredetileg előírt nagykereskedelmi hozzáféréssel. (61) A panaszos azt állítja, hogy többször kért nagykereskedelmi hozzáférést a hálózathoz, de nem járt sikerrel. (62) A panaszos megjegyzi továbbá, hogy az Alaptól a hozzáférés iránti kérelmeire érkezett válaszok nem voltak megfelelőek. A panaszos szerint ez elfogadhatatlan versenytorzulást eredményezett, és jelentős elsőbbségből fakadó előnyökhöz juttatta a Síminnt az érintett piacon.

(95)

A panaszos szerint semmi sem akadályozza a Síminnt abban, hogy barangolási hozzáférést kínáljon az UMTS hálózathoz. Három általános lehetőség van a GSM, majd később UMTS/3G hálózati szabványokon alapuló nagykereskedelmi hozzáférés kínálására, ezek a kiskereskedelmi hozzáférés, a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés, valamint a virtuális hálózati hozzáférés.

(96)

A panaszos megjegyzi, hogy a Síminn nem fejtette ki, milyen kockázat fenyegeti a szolgáltatást, ha a vállalat barangolási hozzáférést nyújt az UMTS/3G hálózataihoz. A panaszos szerint a Síminn nem maga állítja elő végberendezéseit, azokat világszerte több gyártó készíti, és a piac valamennyi szereplője használhatja, illetve megvásárolhatja azokat. A szolgáltatás minősége szempontjából mindegy, hogy a készülék a Síminn, a Vodafone vagy bármely más távközlési társaság SIM-kártyáját tartalmazza. A panaszos szerint a minőségen ez nem változtat.

(97)

A Vodafone azt állítja, hogy több kérelmet nyújtott be a Síminnhez a Távközlési Alap által finanszírozott UMTS hálózathoz való hozzáférés iránt. A Síminn csak 2010 szeptemberében, több találkozót és hivatalos levelet követően ajánlott fel a Vodafone-nak barangolási hozzáférést az UMTS hálózathoz. A felajánlott hozzáférés vonatkozásában azonban olyan feltételeket szabtak, hogy a Vodafone számára előnyösebb lett volna saját hálózatot kiépíteni a program által érintett területen. Az ajánlat szerint a Vodafone számára olyan ajánlatot adtak, hogy minden egyes adóberendezés tekintetében, amelyhez hozzáférést kért, fizessen 1 500 000 ISK éves díjat.

(98)

A panaszos szerint továbbá nem világos, hogy a további helyszínek a munkaerőköltségek jelentős emelkedését eredményezik-e. A megnövekedett kifizetés indoklását ezért nem lehet csupán a helyszínek számának megemelkedésére alapozni. E tekintetben figyelembe kell venni azt is, hogy a megállapodásban eszközölt változtatások hosszabb, 12-18 hónapos kiépítési időszakot határoztak meg. A kiépítési időszakkal kapcsolatos változtatások önmagukban lehetőséget nyújtanak a projektben foglalkoztatott személyzet racionalizálására, ami a panaszos szerint ezáltal a munkaerőköltségek csökkenését eredményezné. A panaszos fenntartja továbbá, hogy a szankciókra vonatkozó rendelkezésekben eszközölt változtatások olyan költségek enyhítésére utalnak, amelyeket rendes esetben a vállalkozás visel.

(99)

A panaszos rámutat arra is, hogy az ajánlattételi dokumentáció 12. cikke kártérítésekre vonatkozó bankgaranciát írt elő a vétkesség bizonyításának kötelezettsége nélkül. A 13. cikk azonban nem ír elő ilyen garanciát, csupán utal a Síminnt a kártérítési jog általános szabályai alapján terhelő felelősségre. Ez a változtatás is olyan költségek enyhítését jelzi, amelyeket rendes esetben a vállalkozás visel. Ezért értékelni kell a bankgaranciáról való lemondás előnyeit, vagyis egy ilyen garancia nyújtásának költségét 2008 őszén.

(100)

A panaszos hangsúlyozza, hogy a megállapodás jelentős, folyamatos és folytatódó versenytorzulást eredményezett a piacon. A panaszos szerint az intézkedés nem csupán az izlandi vidéki területeken zajló versenyt érinti, hanem hatással van az egész piacra, mivel az egyik feltétel, amit a vásárlók figyelembe vesznek egy távközlési társaság kiválasztása során az, hogy mennyire kiterjedt a hálózat és a szolgáltatás. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Síminn úgy hirdette a vállalatot, mint az Izlandon elérhető legkiterjedtebb hálózati kapcsolatokkal rendelkező vállalat.

(101)

A fentiek fényében a panaszos kifejti, hogy valamennyi feltétel teljesül ahhoz, hogy az intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikk első bekezdése értelmében állami támogatást magában foglaló intézkedésnek minősüljön. A panaszos fenntartja továbbá, hogy az állítólagos támogatási intézkedés nem jogosult egyik vonatkozó mentességre sem, ezért az összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodással.

(102)

A Hringiðan 2013. július 18-i levelében tette meg észrevételeit az eljárást megindító határozatra vonatkozóan. (63) Észrevételeiben a Hringiðan felhívja a figyelmet a Síminn és az Alap között létrejött megállapodásban eszközölt változtatásokra az ÁKK által 2008 februárjában kiadott ajánlattételi dokumentumokhoz képest. Példának okán a Hringiðan megállapítja, hogy az ajánlattételi dokumentációban a hozzáférési sebességet 2 Mb/s vagy a feletti értékben határozták meg, a megállapodásban viszont nem definiálták, hogy mi számít nagy sebességű hozzáférésnek. A Hringiðan rámutat a megállapodásban eszközölt egyéb változtatásokra is, mint például a megnövekedett kiépítési időszak, az ellátással érintett terület kiterjesztése, a kifizetés megemelkedése, valamint a kifizetések valutára történő indexálása a fogyasztói árindex alkalmazása helyett.

(103)

A Hringiðan fenntartja továbbá, hogy a Síminnt nem kötelezték arra, hogy kártérítési igényekre vonatkozó bankgaranciát nyújtson annak ellenére, hogy az ajánlattételi dokumentáció 12. cikke egyértelműen előírta ezt a kötelezettséget. (64) A Hringiðan szerint a gazdasági hanyatlást követően Izlandon egyetlen bank sem tudott megfelelő bankgaranciát nyújtani olyan magáncégeknek, amelyek képesek lettek volna teljesíteni az ÁKK által meghatározott ajánlati kritériumokat. A Hringiðan szerint ezért úgy tűnik, hogy a Síminn nem tudott kötelező érvényű bankgaranciát nyújtani a közbeszerzési eljárás során, valamint hogy az a garancia, amit végül benyújtott, következésképpen nem volt kötelező érvényű arra a bankra nézve, amely kiadta azt.

(104)

A Hringiðan szerint a fent említett változtatások mindegyike kedvező a Síminn számára, következésképpen a megállapodás olyan állami támogatást foglal magában, amely összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.

(105)

A Nova 2013. december 18-i levelében nyújtotta be észrevételeit a Hatóságnak. (65) A Nova szerint egyértelmű és hatékony nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettség, valamint világosan meghatározott árképzési elvek hiányában a szóban forgó intézkedés nem felel meg a mérlegelési teszten. A Nova szerint ez aránytalan előnyt eredményez a Síminn számára, ami versenytorzulást okoz.

(106)

A Nova hangsúlyozza, hogy bármely új, széles sávú infrastruktúra kiépítését támogató állami intézkedésnek fontos elemét képezi a támogatott széles sávú infrastruktúrához való hatékony nagykereskedelmi hozzáférés biztosítása harmadik felek számára. A versenytorzulás elkerülése érdekében azokon a távközlési piacokon, ahol állami támogatás valósul meg, a harmadik fél szereplők számára hatékony nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani technológiailag semleges formában, ésszerűen alkalmazkodva hozzáférési igényeikhez.

(107)

A Nova szerint a megállapodás feltételeit úgy módosították az ajánlattételi dokumentációhoz képest, hogy a Síminn csak korlátozott nagykereskedelmi hozzáférést volt köteles biztosítani az ADSL hálózathoz, az UMTS/3G hálózathoz nyújtott hozzáférés pedig csak viszonteladási hozzáférésre korlátozódott. A Nova szerint az izlandi hatóságok és a Síminn nem adtak magyarázatot arra, hogy műszakilag miért szükséges a Síminn számára az UMTS hálózathoz való korlátlan hozzáférés és annak teljes ellenőrzése a megkövetelt minőség és szolgáltatási szintek biztosítása, ennélfogva pedig csupán viszonteladási hozzáférés nyújtása érdekében.

(108)

A Nova azon a véleményen van, hogy a hatékony nagykereskedelmi hozzáférés nyújtására vonatkozó egyértelmű kötelezettség hiánya versenyelőnyhöz juttatja a Síminnt a 3G hálózat azon része tekintetében, amely a megállapodás alapján került kiépítésre. A Síminn részére ez a kiskereskedelmi piac egészén is versenyelőnyt eredményez a Síminn mobilhálózatai általánosan megnövekedett lefedettségének köszönhetően. Ez lehetővé teszi a Síminn számára egy végfelhasználói ügyfélkör felépítését, valamint piaci részesedései növelését anélkül, hogy hatékony versennyel szembesülne harmadik fél szereplők részéről. Továbbá, még akkor is, ha a Nova viszonteladási hozzáférést nyerne az UMTS/3G hálózathoz, a Nova nem lenne képes kiskereskedelmi szintű szolgáltatásai megkülönböztetésére az ár vagy a szolgáltatási jellemzők tekintetében ahhoz képest, mint amit a Síminn nyújt.

(109)

A Nova azt állítja, hogy többször folyamodott nagykereskedelmi hozzáférésért a Síminn 3G hálózatához, de nem jutott előbbre. A Nova szerint a Síminn soha nem mutatott szándékot arra, hogy a Nova számára méltányos hozzáférést biztosítson a hálózathoz.

(110)

A Nova megállapítja továbbá, hogy a Síminnel folytatott megbeszélései során semmi nem utalt arra, hogy a hálózathoz való nagykereskedelmi hozzáférés műszakilag bonyolult vagy lehetetlen lenne. A Nova szerint ez annak a jele, hogy a Síminn műszaki igénye az UMTS hálózathoz való korlátlan hozzáférésre és annak teljes ellenőrzésére a megkövetelt minőség és szolgáltatási szintek biztosítása érdekében nem ésszerűsíthető.

(111)

A fentiek fényében a Nova fenntartja, hogy a Síminn tisztességtelen előnyben részesült, ami torzítja a versenyt, és ellentétes az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésével.

(112)

Az izlandi hatóságok 2014. február 28-i levelükben nyújtották be észrevételeiket és megjegyzéseiket a panaszostól és a harmadik felektől érkezett észrevételekre. (66) Az izlandi hatóságok nagyon valószínűtlennek tartják, hogy a hatókör kiterjesztése alacsonyabb árajánlatot eredményezett volna a Vodafone vagy más versenytárs vállalkozások részéről. A fenti (18) preambulumbekezdésből kitűnik, hogy a Vodafone kettő ajánlatot nyújtott be az ajánlattételi dokumentációban eredetileg meghatározott 1 118 épület csatlakoztatására vonatkozóan. A Vodafone első ajánlatában szereplő összeg kb. 2,2 milliárd ISK volt, míg a második ajánlati összeg 1,8 milliárd ISK volt. Ugyanakkor a Síminn eredeti ajánlatában szereplő összeg 379 millió ISK volt, ami az 1 788 helyszínre kiterjedő végleges hatókör tekintetében – vagyis a 670 további épülettel együtt – 606 millió ISK kiigazított árat eredményezett. Az izlandi hatóságok szerint teljesen logikus azt feltételezni, hogy a Vodafone kiigazított ajánlata lényegesen magasabb lett volna, mint az eredeti ajánlat, tekintve a hatókör és a berendezések költségének megnövekedését.

(113)

Az izlandi hatóságok szerint alaptalan a panaszos állítása, miszerint a további helyszínek nem szükségszerűen vonják maguk után a költségek velejáró megemelkedését. A Síminn megerősítette az izlandi hatóságoknak, hogy a további helyszínek igenis megemelték a projekt költségét. A költségnövekedés annak volt köszönhető, hogy a további helyszínek földrajzi értelemben különböztek az eredeti helyszínektől, és Izland nagy területein szétszóródva helyezkedtek el.

(114)

Az izlandi hatóságok megerősítik, hogy a szóban forgó projekt tervezett célja nem mobil adat- vagy mobil hangátviteli szolgáltatások, például a „3G barangolási” szolgáltatások nyújtása volt, amelyek soha nem képezték a projekt részét. A fentiekből következik, hogy az ajánlattételi dokumentáció nem követelt meg semmilyen barangolási hozzáférést a nyújtott megoldás részeként. A Síminnel kötött megállapodás ezen semmilyen módon vagy formában nem változtatott. Ennélfogva a barangolási hozzáféréssel kapcsolatban felmerülő műszaki problémák lényegtelenek ezen konkrét projekt szempontjából, mivel a mobil barangolási hozzáférés soha nem képezte a projekt részét. Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a „kifejezett nagykereskedelmi hozzáférési kritérium az ajánlatból” nem került ki, és az tükröződik a Síminnel kötött megállapodásban. Ugyanakkor különböző módszereket használnak a nagykereskedelmi hozzáférés megvalósítására a projektben alkalmazott technológiától függően, ezek pedig az ADSL és az UMTS/3G. Az izlandi hatóságok ezért úgy látják, hogy a nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos probléma összességében azon az alapvető félreértésen alapul, hogy a barangolási hozzáférés a projekt részét képezte.

(115)

Az átlagos egységár módszer tekintetében az izlandi hatóságok megjegyzik, hogy az az ajánlattételi dokumentáció 2.3.4. „Új kapcsolatok és a kapcsolási kötelezettség” című fejezetén alapul. Ez a fejezet kifejezetten előírja az átlagáras módszer alkalmazását a projekthez hozzáadott új helyszínek költségének értékelése során. Az izlandi hatóságok szerint ez a megközelítés is összhangban van az izlandi szerződési jogban elismert gyakorlattal.

(116)

Végezetül pedig az izlandi hatóságok szerint az Alap teljes mértékben érvényes bankgaranciát kapott a New Kaupþing banktól (jelenleg Arion bank hf.) 2009. február 17-i keltezéssel, amely a végleges megállapodás mellékletét képezi.

(117)

Az izlandi hatóságok visszautasítják a Hringiðan által előterjesztett érvelést mind az állami támogatás meglétére, mint pedig arra vonatkozóan, hogy az állítólagos állami támogatás nem összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével. Az izlandi hatóságok több ténybeli tévedést is megállapítottak a Hringiðan előterjesztésében, és úgy érzik, hogy ezekkel foglalkozni kell.

(118)

A bankgaranciák tárgyában az izlandi hatóságok azon a véleményen vannak, hogy a Glitnir bank által a Hringiðan nevében adott nyilatkozat nem megfelelő, mivel abban csak azt jelentik be, hogy a Glitnir bank „készen áll arra, hogy megfontolja garancia nyújtását”, míg a nyertes ajánlattevő, a Síminn érvényes garanciát szerzett a New Kaupþing banktól. A Síminn által nyújtott garancia azt tartalmazza, hogy a New Kaupþing bank hajlandó „bankgaranciát nyújtani a projekthez”. Az izlandi hatóságok azt is megjegyzik, hogy a Hringiðan jóval a meghosszabbított határidő lejárta után nyújtotta be a dokumentumot.

(119)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a Hringiðan által az 1 119 épületre kiterjedő eredeti hatókörre vonatkozóan benyújtott tenderajánlat lényegesen magasabb volt, mint a kiválasztott tenderajánlat, az abban szereplő összeg 1 297 257 098 ISK volt, szemben a Síminn 379 000 000 ISK összegű ajánlatával. Az izlandi hatóságok megjegyzik továbbá, hogy az az összeg, amelyben az izlandi hatóságok és a Síminn végül megállapodtak a projekt hatókörének kiterjesztését követően, még mindig alacsonyabb, mint a Hringiðan által benyújtott ajánlatban szereplő összeg.

(120)

Az izlandi hatóságok szerint a megállapodás egyértelműen megállapítja azt a minimális nagykereskedelmi százalékos kedvezményt, amit a Síminn köteles felajánlani a többi szolgáltatónak. A Síminn ugyanakkor azonban szabadon tárgyalhat magasabb kedvezményekkel kapcsolatban. Az izlandi hatóságok megerősítik, hogy a hálózat UMTS/3G részéhez való barangolási hozzáférés nem képezi a projekt részét, és ezért a projekthez való nagykereskedelmi hozzáférés nem tartalmazza a barangolási hozzáférést. A Síminn és a Nova között a barangolási hozzáférés tekintetében folytatott előzetes tárgyalások eredményei ezért kívül esnek a projekt hatókörén.

(121)

Továbbá, az izlandi hatóságok egyáltalán nem értenek egyet a Nova állításával, miszerint az Alap 2009. július 23-án adott válaszai elégtelenek voltak, és egyszerűen lesöpörték az asztalról az alapvető kérdéseket. Az izlandi hatóságok szerint az Alap válasza egészen egyértelmű a 3G mobilbarangolás kérdésére vonatkozóan, ami a panaszos legfőbb alapvető problémájának tűnik, valamint a piaci szereplőktől beérkezett későbbi észrevételekre vonatkozóan. A válaszban a következőket mondják ki: „Jelen szerződés nem terjed ki 3G mobil hangátviteli szolgáltatásokra vagy mobil széles sávú szolgáltatásokra a meghatározott épületek vagy a környező térség számára. A szerződésben foglalt szolgáltatás nyújtására valójában az otthonok vagy munkahelyek falain belül elhelyezett router port segítségével kerül sor. Az eladók 3G adóberendezéseiről kínált vagy a jövőben esetleg kínált egyéb szolgáltatások a szerződés hatályán kívül esnek.”.

(122)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a szerződő felek közötti kereskedelmet.”

(123)

Ez magában foglalja, hogy állami támogatásnak az a támogatás minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint, amelynek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak: i. az intézkedést az állam nyújtja, vagy állami forrásból nyújtják; ii. szelektív gazdasági előnyt tartalmaz a kedvezményezett számára; iii. hatással van a szerződő felek közötti kereskedelemre, és torzítja a versenyt.

(124)

A következő fejezetekben a fenti projekt állami finanszírozása kerül értékelésre e kritériumok alapján.

(125)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak az a támogatás minősül, amelyet állam által vagy állami forrásból nyújtanak.

(126)

A 61. cikk (1) bekezdése értelmében az állam valamennyi állami közigazgatási szervet lefedi, a központi kormányzattól a városi vagy legalacsonyabb közigazgatási szintig, akárcsak az állami vállalatokat és szerveket. (67)

(127)

Az Alapot a fent említettek szerint jogszabállyal hozták létre, és annak tulajdonosa az izlandi állam, amely az Alap részére forrásokat biztosít az éves állami költségvetésből. Ezért az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének első kitétele megvalósult.

(128)

Ahhoz, hogy egy intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősüljön, előnyt kell nyújtania egy vállalkozás számára. A vállalkozások gazdasági tevékenységet ellátó entitások, azok jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül. (68) A gazdasági tevékenység olyan tevékenység, amelynek keretében valamely piacon árukat és szolgáltatásokat kínálnak. (69)

(129)

A Síminn Izland legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely mobil-, vezetékes telefon-, internet- és TV-szolgáltatásokat nyújt az izlandi piacon. Így tehát nyilvánvaló, hogy a Síminn és az Alap között létrejött megállapodásban foglalt bármely támogatást egy vállalkozás kapta.

(130)

Először is a támogatási intézkedéseknek olyan gazdasági előnyt kell jelentenie a kedvezményezett vállalkozás számára, amelyhez az nem jutott volna hozzá rendes piaci feltételek mellett. (70) Egy állami támogatási intézkedés különböző formákban jelenhet meg, és azt annak hatásai függvényében kell értékelni. (71) Az ilyen előny nyújtásának leggyakoribb formája a készpénzben vagy természetben nyújtott támogatás egy vállalkozás javára, a vásárló vagy fogyasztó által az általa előállított árukért vagy szolgáltatásokért teljesített kifizetésen kívül. (72)

(131)

Jelen esetben a projekt állami hatóságok általi finanszírozása olyan gazdasági előnyt nyújtott a kiválasztott hálózatszolgáltató számára, amelyet rendes esetben saját költségvetéséből fedezne, és lehetővé tette a kiválasztott szolgáltató számára a széles sávú hálózat biztosítását olyan feltételek mellett, amelyek egyébként nem elérhetőek a piacon. Továbbá nem zárható ki, hogy a pénzügyi támogatás lehetővé tette a Síminn, mint a nyertes ajánlattevő számára, hogy a hálózat tekintetében olyan feltételek mellett folytassa kereskedelmi tevékenységeit, amelyek az intézkedés hiányában egyébként nem léteztek volna. (73)

(132)

A versenyeljárás rendszerint csökkenti a szükséges pénzügyi támogatás mértékét és elkerüli a túlzott nyereséget, de a támogatás lehetővé teszi a szolgáltató számára, hogy prima facie alacsonyabb árakon kínálja a végpontok közötti szolgáltatásokat, mint abban az esetben, ha magának kellene viselnie az összes költséget, és így több vásárlót tud vonzani, mint rendes piaci feltételek mellett. A kiválasztott szolgáltató az állami források segítségével a hálózat tulajdonjogát is megszerzi, valamint egyéb tárgyi eszközöket és immateriális javakat (pl. berendezések, ügyfélkapcsolatok), a projektek időtartamát követően is. A fentiekre való tekintettel nyilvánvaló, hogy a kiválasztott szolgáltató gazdasági előnyre tett szert. (74)

(133)

A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy az intézkedés a meglévő, lakossági felhasználók, valamint üzleti felhasználók részére nyújtott széles sávú szolgáltatások javítását szolgálja az érintett területen. Mivel a lakossági felhasználókra nem vonatkoznak az állami támogatási szabályok, végső soron a megcélzott területeken lévő vállalkozások élvezik majd a jobb minőségű széles sávú szolgáltatásokat és lefedettséget ahhoz képest, mint amit tisztán kereskedelmi alapon nyújtanának számukra.

(134)

Másodsorban a támogatási intézkedésnek szelektívnek kell lennie, amennyiben annak „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését kell előnyben részesítenie”. A Síminn, mint a nyertes ajánlattevő számára közfinanszírozást nyújtottak a széles sávú hálózatra Izland vidéki területein. Mivel a Síminn az állami források egyetlen kedvezményezettje, a Hatóság megállapítja, hogy az intézkedés szelektív.

(135)

Az intézkedésnek alkalmasnak kell lennie a verseny torzítására és az EGT-megállapodás szerződő felei közötti kereskedelemre gyakorolt hatásra az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(136)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint nincs szükség annak megállapítására, hogy a támogatás valós hatással bír az EGT-megállapodás szerződő felei közötti kereskedelemre, valamint hogy valójában versenytorzulás történik; csupán azt kell megvizsgálni, hogy a támogatás alkalmas-e arra, hogy hatással legyen az ilyen kereskedelemre, illetve hogy torzítsa a versenyt. (75) Nem szükséges továbbá, hogy maga a kedvezményezett részt vegyen az EGT-n belüli kereskedelemben. Mindazonáltal még az olyan vállalkozásnak nyújtott támogatás is, amelyik csak helyi vagy regionális szolgáltatásokat nyújt, és nem nyújt semmilyen szolgáltatást a származási államán kívül, hatással lehet a kereskedelemre, ha az ilyen belső tevékenység növelhető vagy fenntartható a támogatás eredményeképp, azzal a következménnyel, hogy az egyéb szerződő felek területén letelepedett vállalkozások lehetőségei csökkennek. (76)

(137)

Az elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtására szolgáló infrastruktúra kiépítésében való állami részvétel megváltoztatja a meglévő piaci feltételeket, és ezzel erősíti a kiválasztott hálózatszolgáltató pozícióját versenytársaival szemben.

(138)

Az intézkedés kedvezményezettje olyan piacon fog tevékenykedni a széles sávú hálózati infrastruktúra kiépítésében, amelyre közvetlenül lehet belépni, illetve más EGT-államokból származó szereplők pénzügyi részvételén keresztül. Az elektronikus távközlési szolgáltatások piacai (ideértve a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi széles sávú piacokat) az EGT-ben általában nyitottak a szolgáltatók közötti verseny és kereskedelem előtt.

(139)

A Hatóság ezért megállapítja, hogy az intézkedés alkalmas arra, hogy az EGT-n belüli versenyt torzítsa, és hatással legyen a kereskedelemre.

(140)

Az izlandi hatóságok és a Síminn azon a véleményen vannak, hogy a hozzájárulás közszolgáltatás finanszírozásának minősíthető; hogy az „Altmark-teszt” négy halmozott kritériuma teljesül, valamint hogy ebből következően az intézkedés nem valósít meg állami támogatást.

(141)

Az Altmark ügyben hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága pontosítást adott azon feltételek tekintetében, amelyek alapján a közszolgáltatásért járó kompenzáció előny hiányában nem valósít meg állami támogatást. (77) Ahhoz azonban, hogy az ilyen kompenzáció elkerülje az állami támogatásként való minősítést, négy fő feltételnek kell teljesülnie, amelyeket általában Altmark-kritériumokként említenek. (78)

(142)

Az Altmark-teszt négy halmozott kritériuma a következő: i. az általános gazdasági érdekű szolgáltatás állami támogatási rendszerének kedvezményezettjét általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával és egyértelműen meghatározott kötelezettségek teljesítésével kell hivatalosan megbízni; ii. az ellentételezés kiszámításához szükséges paramétereket előzetesen, tárgyilagos és átlátható módon kell megállapítani annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az olyan gazdasági előnyt tartalmazzon, amely alkalmas a kedvezményezett vállalkozás előnyben részesítésére a versenytársakkal szemben; iii. az ellentételezés nem haladhatja meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás teljesítéséhez egészben vagy részben szükséges költségeket, figyelembe véve az érintett bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereséget is; valamint iv. ha a kedvezményezett kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik, az ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyek az átlagosan jól vezetett vállalkozásnál e kötelezettségek teljesítésekor felmerülnének, figyelembe véve az érintett bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereséget.

(143)

Az EGT EFTA-államok általában széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek egy szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatásként való minősítését illetően, miközben követik a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, amely meghatározza a betartandó általános elveket. (79) A megfelelő széles sávú lefedettség biztosítása valamennyi állampolgár számára az olyan területeken, ahol nincs más szolgáltató, amelyik ilyen szolgáltatásokat nyújtana vagy fog nyújtani a közeljövőben, joggal jellemezhető általános gazdasági érdekű szolgáltatásként. (80) Elvileg közszolgáltatásért járó kompenzáció ezért olyan vállalkozásnak nyújtható, amely megbízást kap széles sávú hálózat kiépítésére és működtetésére. A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 16. bekezdése értelmében ez az eset állhat fenn akkor, amikor bizonyítható, hogy magánbefektetők a közeljövőben (három éven belül) nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy megfelelő széles sávú lefedettséget biztosítsanak valamennyi állampolgár vagy felhasználó számára, kapcsolat nélkül hagyva ezáltal a lakosság jelentős részét. Következésképpen, fehér területeken valamennyi lehetséges – üzleti vagy magán – felhasználó számára kiépített állami finanszírozású hálózat finanszírozható közszolgáltatásért járó kompenzáció útján. Teljesíteni kell azonban számos feltételt, különös tekintettel a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 17–23. bekezdéseiben foglaltakra.

(144)

Az izlandi hatóságok leírták azokat az okokat, hogy miért kell az államnak az általános gazdasági érdek körében finanszíroznia a széles sávú hálózat kiépítését olyan vidéki területeken, amelyeket nem szolgálnak ki magánberuházások. Miután feltérképezési gyakorlat és lefedettség-elemzés elvégzésével konzultációra került sor az érdekelt felekkel, megállapították, hogy a szóban forgó épületeket az elkövetkező három éven belül piaci feltételek mellett nem fogja kiszolgálni nagy sebességű internet infrastruktúra. Az izlandi hatóságok felhívták a figyelmet arra, hogy miért vélekednek úgy, hogy fontos elkerülni egy „digitális szakadék” kialakulását a városi és vidéki területek között.

(145)

A széles sávú szolgáltatások gazdaságtana olyan, hogy az ilyen beruházásokat a piac nem fogja mindig jövedelmezőnek találni. A népsűrűség közgazdasági hatásaiból következően, a széles sávú hálózatokat általában jövedelmezőbb olyan helyen kiépíteni, ahol nagyobb és koncentráltabb a potenciális kereslet, azaz a sűrűn lakott területeken. A beruházás magas állandó költségei miatt, a lakosság sűrűségének csökkenésével az egységköltségek ugrásszerűen megemelkednek. Ennek eredményeképpen a népességnek csak egy része fedhető le nyereségesen széles sávú hálózattal. A távoli fekvés, vagyis a meglévő telekommunikációs infrastruktúrától való nagy távolság szintén jelentősen növelheti a megfelelő széles sávú hálózatok kiépítéséhez szükséges beruházási költségeket. (81)

(146)

Ezek az ellátatlan régiók jellemzően alacsony népsűrűségű vidéki területek, ahol a kereskedelmi szolgáltatóknak nincs gazdasági indíttatásuk arra, hogy elektronikus hírközlő hálózatokba fektessenek be megfelelő széles sávú szolgáltatások nyújtása érdekében. Ez „digitális szakadék” kialakulásához vezethet a megfelelő széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel rendelkező, illetve nem rendelkező területek között. Ebből adódóan a kinyilvánított általános gazdasági érdekkörbe tartozik az, hogy az EGT-államok állami forrásokat használhatnak fel az összeköttetés létrehozása érdekében olyan területeken, amelyeken egyébként sem jelenleg, sem pedig a közeljövőben nem lenne biztosítva a nagy sebességű internet. (82)

(147)

Az izlandi hatóságok bizonyították beavatkozásuk szükségességét. Az I. rész 2.1.2. fejezetében fent leírtak szerint, a hatóságok megerősítették, hogy az érintett területeken a nagy sebességű széles sávú lefedettség súlyos hiánya állapítható meg. Ezenfelül a feltérképezés és lefedettség-elemzés során nem találtak az épületek közeljövőben történő bekötésére vonatkozó beruházási terveket, tekintetve azok alacsony kereskedelmi vonzerejét magánszolgáltatók számára, vagyis mivel mind ritkán lakott területen helyezkednek el.

(148)

Továbbá úgy tűnik, hogy a Síminn a megállapodás útján egyértelmű megbízást kapott, ami az állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésre való alkalmazására vonatkozó hatósági iránymutatás („a Hatóság általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó iránymutatása”) alapján a megkövetelt megbízási aktusnak tekinthető. (83) A Síminn megbízása alapján a kiépítendő széles sávú infrastruktúrának egyetemes összeköttetést kell biztosítania egy adott területen valamennyi felhasználó számára. A hálózatnak és a szolgáltatásoknak minden olyan otthont el kell érniük, ahol legalább egy ember bejelentett lakóhelye van, és ahol egész évben lakik, valamint minden olyan vállalkozást, amely egész évben működik.

(149)

Továbbá a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 19–20. bekezdésével összhangban az állami finanszírozású hálózatot úgy kell kiépíteni, hogy lehetővé váljon a hozzáférés más internetszolgáltatók számára is, nagykereskedelmi alapon. Ezeknek az internetszolgáltatóknak lehetővé kell tenni, hogy kérésre megvásárolhassák az alapszolgáltatást a Síminntől nagykereskedelmi árakon, valamint lehetővé kell tenni számukra, hogy a szolgáltatásokat a hálózaton keresztül nyújtsák kiskereskedelmi ügyfeleik számára. Hozzáférést kellett biztosítani arra alkalmas eszközökkel, valamint minden internetszolgáltatónak egyenlő szolgáltatást kellett nyújtani, és egyenlő hozzáférést a hálózathoz, tekintet nélkül az eladóhoz való kapcsolódásukra. Ennélfogva a Síminn nem tagadhatja meg az infrastruktúrához való hozzáférést önkényesen és/vagy diszkriminatív módon. Továbbá a megbízás és a támogatás csak egy hálózat kiépítését és a kapcsolódó nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatások nyújtását fedezi, a kiskereskedelmi hírközlési szolgáltatások nélkül.

(150)

Az a tény azonban, hogy a WBS piacról való kivonulása után a projektbe bevont további 670 épületért járó ellentételezésről azt követően hoztak döntést, hogy a Síminn megnyerte a pályázatot, problémákat vet fel a többi Altmark-kritériummal kapcsolatban. A további egységekért járó ellentételezés kiszámításához használt paraméterek nem előzetesen, objektív és átlátható módon kerültek megállapításra, hanem ellenkezőleg, amint azt az izlandi hatóságok is megerősítették, a közbeszerzési eljárás után kerültek meghatározásra, figyelembe véve a Síminn által eredetileg benyújtott ajánlatban szereplő átlagos egységárat.

(151)

Ennélfogva annak ellenére, hogy a Síminnt közbeszerzési eljárás során választották ki mint szolgáltatót, csak az első 1 118 épületért járó ellentételezés alapult a közbeszerzési eljáráson. A további 670 épületért járó ellentételezést azt követően határozták meg, hogy a Síminn megnyerte a pályázatot. A Hatóság továbbá nem kapott olyan tájékoztatást, ami arra utalt volna, hogy az izlandi hatóságok összehasonlító elemzést végeztek egy átlagos, jól vezetett, megfelelően ellátott vállalkozással, a széles sávú hálózat további épületek számára történő kiépítése és üzemeltetése során valószínűleg felmerülő költségek tekintetében.

(152)

A fentiek fényében a Hatóság megállapítja, hogy a szóban forgó intézkedés nem teljesíti az Altmark-kritériumok mindegyikét.

(153)

A fenti megfontolások alapján a Hatóság megállapítja, hogy a vizsgálat tárgyát képező intézkedés állami támogatási elemeket tartalmaz az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A fent említett feltételek mellett meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.

(154)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdése szerint: „az EFTA Felügyeleti Hatóságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására vagy módosítására irányuló szándékról. … Az érintett állam a javasolt intézkedéseit nem léptetheti hatályba, amíg az eljárás jogerős döntéssel le nem zárult.”.

(155)

Az izlandi hatóságok nem jelentették be a Hatóságnak a támogatási intézkedéseket. Továbbá az izlandi hatóságok a széles sáv vidéki területeken való kiépítésének pályázati eljáráson való meghirdetésével és finanszírozásával még azelőtt hatályba léptették ezeket az intézkedéseket, hogy a Hatóság jogerős döntést hozott volna. A Hatóság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az izlandi hatóságok nem tartották be a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeiket. Ennélfogva bármely abban szereplő támogatás odaítélését jogellenesnek kell tekinteni.

(156)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdése szerinti támogatási intézkedések általában véve összeegyeztethetetlenek az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, hacsak nem minősülnek a 61. cikk (2) vagy (3) vagy az 59. cikk (2) bekezdése szerinti kivételeknek, továbbá szükségesek, arányosak és nem okoznak szükségtelen versenytorzulást. Az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy bármely, az Alap és a Síminn közötti megállapodásban foglalt támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdésével.

(157)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek tekinthető „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás”, amennyiben az ilyen támogatás az EGT-n belül nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket és a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(158)

A Hatóság jelenleg érvényes iránymutatása a széles sávú hálózatokról tartalmazza az EGT-megállapodás 61. cikk (3) bekezdés c) pontjának részletes értelmezését erre az ágazatra vonatkozóan. (84) Az előző iránymutatást az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról (a továbbiakban: a 2010. évi széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás) 2010. február 3-án fogadták el, így az nem volt hatályos akkor, amikor a Síminn és az Alap között létrejött a megállapodás. A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás azonban az Európai Bizottság meglévő ítélkezési és döntéshozatali gyakorlatán alapul. (85) A Hatóság ezért a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás közvetlen alkalmazása helyett inkább a fent említett iránymutatásban felvázolt, széles sávú infrastruktúrára nyújtott állami támogatásra vonatkozó alapelvek, valamint a megállapodás aláírásakor érvényben lévő, és az újabb keletű ügyek során is alkalmazott ítélkezési és döntéshozatali gyakorlat fényében értékeli a megállapodást.

(159)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás szerint ahhoz, hogy elvégezhető legyen a széles sávú projektek közfinanszírozása összeegyeztethetőségének értékelése, azt a régiót, ahol az új széles sávú hálózat kiépítésre kerül majd, fehér, szürke vagy fekete területként kell meghatározni. (86)

(160)

„Fehér terület” az a terület, ahol nincs széles sávú infrastruktúra, és ilyen infrastruktúra kiépítésére a közeljövőben valószínűleg nem kerül sor. A Hatóság ezért elfogadja, hogy amennyiben az EFTA-államok pénzügyi támogatást nyújtanak a széles sávú szolgáltatások biztosításához azokon a területeken, ahol a széles sáv jelenleg még nem elérhető, valódi kohéziót és gazdaságfejlesztési célkitűzéseket kívánnak elérni, így beavatkozásuk valószínűleg összhangban áll a közös érdekkel, amennyiben teljesülnek az alábbi 3.3. szakaszban meghatározott feltételek.

(161)

„Szürke terület” az a terület, ahol csak egy hálózatüzemeltető van jelen, és újabb hálózat kiépítésére a közeljövőben valószínűleg nem kerül sor. Egy hálózatüzemeltető megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincsenek piaci hiányosságok vagy kohéziós problémák. Ha ez az üzemeltető piaci befolyással (monopóliummal) rendelkezik, az optimálisnál kedvezőtlenebb szolgáltatási minőség–ár arányt kínálhat az állampolgároknak. Akadhatnak bizonyos felhasználócsoportok, amelyek nincsenek megfelelően kiszolgálva, vagy szabályozott nagykereskedelmi hozzáférési tarifák hiányában a kiskereskedelmi ár magasabb összehasonlítva az ország versenyképesebb, ugyanakkor egyéb szempontból összehasonlításra alkalmas területein vagy régióiban kínált ugyanazon szolgáltatásokéval. Ha emellett csak korlátozott kilátás van arra, hogy alternatív üzemeltetők belépjenek a piacra, akkor egy alternatív infrastruktúra támogatása megfelelő intézkedés lehet.

(162)

„Fekete terület” egy adott földrajzi övezetben található terület, ahol legalább két különböző szolgáltató széles sávú alaphálózata van jelen, vagy jelenik meg a közeljövőben, és a széles sávú szolgáltatások biztosítása versenyfeltételek között zajlik (infrastruktúra alapú verseny), és a piac megfelelő működése feltételezhető. Ennek megfelelően nagyon kevés lehetőség nyílik további előnyökkel járó állami beavatkozás megvalósítására. (87)

(163)

Az izlandi hatóságok szerint a projekt területét a hálózat kiépítését megelőzően nem fedte le semmilyen széles sávú hálózat sem. Az Alap alapos feltérképezést végzett, amelynek során tájékoztatást kért valamennyi, jelenleg széles sávú szolgáltatással ellátott területről (vagyis azokról a területekről, amelyek folyamatos, legalább 512 kB/s sebességű internet-hozzáféréssel rendelkeznek, elfogadható fix havi díj ellenében), valamint a tervezett területekről (ahol még nincs szolgáltatás), amelyek 2008 júniusára működőképesek lesznek. Az Alaphoz több széles sávú szolgáltatótól és egyéntől érkeztek információk a piaci területekről, különböző formákban. A feltérképezés célja az volt, hogy meghatározzák a piaci hiányosságokat, különbséget téve a „szürke”, „fekete” és „fehér” területek között Izland távoli régióiban. Az Alap által végzett feltérképezés és lefedettség-elemzés eredményeképp elkészült azoknak az épületeknek a pontos jegyzéke, amelyeket később bevontak a projektbe.

(164)

A fentiek fényében tehát a Hatóság a projekt által lefedett területeket „fehér területeknek” tekinti a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás alkalmazásában.

(165)

Annak vizsgálatakor, hogy egy támogatási intézkedés összeegyeztethetőnek tekinthető-e az EGT-megállapodás működésével, a Hatóság a támogatási intézkedésnek a közös érdekű cél elérésében játszott pozitív szerepét mérlegeli annak olyan esetleges negatív mellékhatásaival szemben, mint például a kereskedelem és a verseny torzulása (az úgynevezett „mérlegelési teszt”).

(166)

E mérlegelési teszt alkalmazásakor a Hatóság a következő kérdéseket fogja megvizsgálni: (88)

(167)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatással összhangban, (89) a mérlegelési teszt alkalmazása során a Hatóság figyelembe veszi az intézkedés célját, kialakítását és a versenytorzulás korlátozásának szükségességét.

(168)

A széles sávú kapcsolat az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének, bevezetésének és alkalmazásának kulcsfontosságú elemét alkotja a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A projekt kizárólag „fehér területekre” vonatkozik, és azokra irányul. (90)

(169)

A Hatóság úgy véli, hogy a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatással összhangban ezek a területek elvileg jogosultak állami támogatásra, mivel a projekt elősegíti a területi, társadalmi és gazdasági kohéziót, és bizonyított piaci hiányosságot kezel. (91) Ahhoz azonban, hogy megállapítható legyen az intézkedésnek az EGT-megállapodással való összeegyeztethetősége, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Ezek a feltételek az alábbi alpontokban kerülnek értékelésre:

(170)

A széles sávú kapcsolat az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének, bevezetésének és alkalmazásának kulcsfontosságú elemét alkotja a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. 2010. március 3-i Európa 2020 stratégiájában – „európai digitális menetrend” – az Európai Bizottság kijelentette, hogy „célja, hogy a nagy sebességű és szupergyors internetre és az interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és szociális előnyöket teremtsen, valamint 2013-ig mindenkinek széles sávú, 2020-ig pedig mindenki számára ennél is sokkal gyorsabb, legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést biztosítson, az európai háztartások legalább fele pedig a 100 Mbps-t meghaladó internetkapcsolatra szóló előfizetéssel rendelkezzen.” (92)

(171)

Az Európa 2020 stratégia felismeri a széles sávú projektek fontos szerepét abban, hogy felgyorsuljon a széles sávú technológiák növekedéshez és innovációhoz való hozzájárulása valamennyi gazdasági ágazatban, valamint azok társadalmi és regionális kohézióhoz való hozzájárulása. Az új alaphálózatok és/vagy NGA széles sávú hálózatok kiépítése hozzájárul a munkahelyteremtéshez, valamint az egészségügyi és oktatási szolgáltatások javításához a megcélzott területeken.

(172)

Továbbá a széles sávú hálózatok kiépítése révén csökken a „digitális szakadék”, ami az országon belül elválasztja egymástól azokat a területeket vagy régiókat, ahol kínálnak és ahol nem kínálnak megfizethető és versenyképes széles sávú szolgáltatásokat. A Hatóság úgy véli, hogy állami beavatkozás nélkül valódi kockázatot jelent egy „digitális szakadék” megjelenése Izland különböző régiói között, különösen a vidéki és városi területek között. Ez a helyi lakosok és vállalkozások gazdasági és társadalmi kirekesztéséhez vezethet, és a már egyébként is ritkán lakott területek további elnéptelenedését eredményezheti. Bár a digitális szakadékok kialakulásának számos oka van, ezek között a megfelelő széles sávú infrastruktúra hiánya az egyik legfontosabb.

(173)

A Hatóság emlékeztet továbbá arra, hogy az európai digitális menetrend egyik fő célja az volt, hogy 2013-ra valamennyi európai állampolgár számára biztosítva legyenek a széles sávú szolgáltatások. (93) Ennélfogva a projekt összhangban áll mind az Európa 2020 stratégiával, mind pedig az európai digitális menetrenddel.

(174)

Az izlandi hatóságok szerint a nagy sebességű széles sávú infrastruktúra rendelkezésre állása kulcsfontosságú a helyi közösségek számára a vállalkozások bevonzása, a helyi életkörülmények javítása, valamint a növekedés és innováció felgyorsítása szempontjából valamennyi helyi gazdasági ágazatban. A program megfizethető hozzáférést biztosít a széles sávú szolgáltatásokhoz a megcélzott területen elhelyezkedő háztartások és vállalkozások számára. Ez egyben közös érdekű célkitűzés is, hiszen a széles sávú szolgáltatásoknak megfizethető árakon kell rendelkezésre állniuk annak érdekében, hogy minden állampolgár részesülhessen az állami támogatás előnyeiből. (94) A támogatás nélkül a szükséges széles sávú infrastruktúra kiépítésének költségei nagyon magasak lennének a ritkán lakott területek magánszolgáltatói számára, ami nem minden állampolgár számára megfizethető, magas kiskereskedelmi árakat eredményez. Következésképpen a széles sávú infrastruktúra közfinanszírozása nem csupán a széles sáv rendelkezésre állását biztosítja, de azt is, hogy a szolgáltatásokat megfizethető árakon nyújtsák, a digitális menetrendben előírtak szerint. Más szóval, a projekt lehetővé teszi a kiskereskedelmi széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférést a megcélzott területeken (vagyis az alacsony népsűrűségű, főként vidéki területeken), a nagyobb népsűrűségű területeken (vagyis városi területeken) alkalmazott árakhoz hasonló árakon.

(175)

A Hatóság úgy véli, hogy a széles sávú hálózat kiépítésére nyújtott támogatás a vidéki és ellátatlan fehér területeken, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre a széles sáv, elősegíti a területi, társadalmi és gazdasági kohéziót, és kezeli a piaci hiányosságokat. (95) A széles sávú hálózatok kiépítése révén csökken a „digitális szakadék” is, ami az országon belül elválasztja egymástól azokat a területeket vagy régiókat, ahol kínálnak és ahol nem kínálnak megfizethető és versenyképes széles sávú szolgáltatásokat. (96)

(176)

A fentiekre való tekintettel a Hatóság megállapítja, hogy a támogatás valódi kohéziós és gazdaságfejlesztési célkitűzéseket kíván elérni, amelyek jól meghatározott közös érdekű célkitűzéseknek tekinthetők.

(177)

A már említettek szerint, mivel csak a fehér területek jogosultak állami támogatásra, a Hatóság elfogadja, hogy azokon a területek piaci hiányosság áll fenn. Más szóval, a magára hagyott piac beavatkozás nélkül nem képes hatékony eredményt hozni a társadalom számára. (97)

(178)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 40. bekezdésében foglaltak szerint a Hatóság elismeri, hogy az előzetes szabályozás lökést adhat a széles sávú hálózatok fejlesztésének a városi és sűrűbben lakott területeken, viszont nem elegendő a bizonyos területeken az infrastruktúrára irányuló magánberuházások hiányából fakadó piaci hiányosságok kiigazításához.

(179)

A Hatóság nem kapott tájékoztatást arról, hogy az izlandi hatóságok figyelembe vettek-e bármilyen alternatív megoldást a széles sávú hálózat közfinanszírozása mellett, a piaci hiányosság kezelésének érdekében. A Hatóság azonban, a Bizottsághoz hasonlóan, előzetesen megvizsgálta a támogatások vagy adókedvezmények alkalmazását a végfelhasználók számára, valamint az előzetes szabályozás alkalmazásának lehetőségét is. (98) Úgy találták, hogy ezek az intézkedések valószínűleg nem eredményeznek megfelelő beruházásokat a széles sávú szolgáltatások nyújtására az ellátatlan területeken.

(180)

Az előzőekben említettek szerint, az érintett területen csak korlátozott, alacsony sebességű internetkapcsolatokat biztosító szolgáltatások álltak rendelkezésre, és a feltérképezés azt mutatta, hogy a magánszolgáltatók nem tervezték széles sávú infrastruktúrájuk korszerűsítését. Az izlandi hatóságok megállapították továbbá, hogy a nagy izlandi internetszolgáltatók nem mutattak érdeklődést az internetkapcsolatok fejlesztése iránt a szóban forgó területen, vagy aziránt, hogy a közeljövőben befektetéseket eszközöljenek a széles sávú infrastruktúrába. (99) Így a jelenlegi esethez hasonló helyzetekben, amikor megerősítésre került, hogy egy adott régióban a széles sávú infrastruktúra és szolgáltatások jelentős mértékben elmaradottak, úgy tűnik, hogy a széles sávú összeköttetés hiányának leküzdése érdekében nincs más alternatíva, mint a közfinanszírozás.

(181)

A Hatóság tehát azt a megállapítást teszi, hogy a széles sávú szolgáltatások nyújtásának állami finanszírozása megfelelő eszköz a kitűzött célok eléréséhez.

(182)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás szerint (100), az ösztönző hatás meglétének értékeléséhez meg kell vizsgálni, hogy az érintett széles sávú befektetéseket felvállalták volna-e közfinanszírozás nélkül.

(183)

Az izlandi hatóságok által folytatott nyilvános konzultáció rámutatott arra, hogy nem valószínű az, hogy a közeljövőben a piac a kiszolgálatlan épületeket lefedő széles sávú hálózatot biztosítana. A hálózat kiépítésére nyújtott pénzügyi támogatásnak köszönhetően az közbeszerzésben részt vevő ajánlattevők megváltoztatták befektetési döntéseiket. Ezért a Hatóság megállapítja, hogy a támogatás arra ösztönözte a kiválasztott szolgáltatót, hogy fektessen be széles sávú infrastruktúra kiépítésébe azokon a területeken, amelyekbe egyébként nem fektetett volna be.

(184)

Az izlandi hatóságok részletes feltérképezést és lefedettség-elemzést végeztek 2007-ben. Így elemzésre kerültek az adott területen uralkodó versenyfeltételek és -struktúra, és kikérték minden olyan szereplő véleményét, akiket érintett az adott intézkedés. Ennek figyelembevételével a Hatóság megállapítja, hogy a feltérképezés és a lefedettség-elemzés hozzájárult az esetleges versenytorzulás minimalizálásához.

(185)

A WBS kivonulása a piacról jelentős változást eredményezett azon épületek jegyzékében, amelyek nem rendelkeztek széles sávú lefedettséggel, és arra nem is számíthattak a közeljövőben piaci feltételek mellett. A későbbiekben az izlandi hatóságok ismét felhívást adtak ki olyan tervekre vonatkozóan, amelyekben szolgáltatásokat kínálnak a WBS terveiben eredetileg lefedett épületek számára. Ezt napilapban közzétett hirdetés útján tették meg, amely az izlandi hatóságok szerint összhangban állt a piaccal korábban folytatott kommunikációval. Ez a kommunikációs módszer lehetővé tette minden szolgáltató számára, hogy felhívja az izlandi hatóságok figyelmét a területtel kapcsolatos bármilyen kiépítési tervre. Ezért a Hatóság megállapítja, hogy a napilapban közzétett hirdetés ebben a helyzetben megfelelő kommunikációs módszer volt.

(186)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás előírja azt a kötelezettséget, hogy nyílt és átlátható eljárás során nyilvános konzultációt kell folytatni a meglévő szolgáltatókkal annak érdekében, hogy a továbbiakban biztosítva legyen, hogy csak a széles sávú alap-infrastruktúra és az NGA infrastruktúra tekintetében fehérnek minősülő területeken használnak állami forrásokat. (101)

(187)

Az előzőekben említettek szerint, az Alap elvégezte a piacon uralkodó versenyfeltételek, valamint a jövőbeni kiépítésekre vonatkozó tervek elemzését úgy, hogy a Morgunblaðið című nemzeti napilapban közzétett nyilvános hirdetmény útján kikérte az érintett felek véleményét az átláthatóság biztosítása érdekében. Ezzel az Alap biztosította az esetleges versenytorzulások minimalizálását.

(188)

A Hatóság szeretné hangsúlyozni, hogy habár a közbeszerzési irányelv nem vonatkozik a széles sávú hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó közbeszerzésre, (102) a közbeszerzésre akkor is érvényesek az egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmód alapelvei. (103) A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatásból az is következik, hogy bármely esetben, amikor a támogatást nyújtó hatóságok úgy döntenek, hogy harmadik fél szolgáltatót választanak ki a támogatott infrastruktúra kiépítésére és működtetésére, a kiválasztási eljárást a közbeszerzési irányelvekben foglalt elvekkel összhangban és azok szellemében kell lefolytatni. (104) A nyílt eljárás szerinti megközelítés biztosítja valamennyi ajánlattevő számára az egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódot, csökkenti a költségvetési költségeket, minimalizálja az esetleges állami támogatást, és enyhíti az intézkedés szelektív jellegét. A ezeket a célkitűzéseket támogató nyílt eljárások alkalmazását a széles sávú infrastruktúra kiépítése terén a Bizottság elismerte az értékelés tárgyát képező megállapodás megkötését megelőző döntéshozatali gyakorlatában. (105)

(189)

A közbeszerzési eljárás összefüggésében a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás hangsúlyozza, hogy a támogatást nyújtó hatóság köteles megállapítani azokat a minőségi odaítélési kritériumokat, amelyek alapján a benyújtott ajánlatokat értékelik. (106) A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás azt is tisztázza, hogy a nyújtandó támogatás összegének csökkentése érdekében, hasonló, ha nem éppen azonos minőségi feltételek alapján, elvileg a legalacsonyabb összegű támogatást kérő ajánlattevőnek kell a legtöbb elsőbbségi pontot kapnia ajánlata általános értékelése során. (107) A támogatást nyújtó hatóságnak továbbá mindig előre meg kell határoznia az egyes választott (minőségi) kritériumokhoz rendelt relatív súlyozást.

(190)

Jelen esetben az ÁKK az Alap nevében 2008 februárjában közzétette a honlapján és a nemzeti napilapokban a pályázati leírást. A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 74. bekezdésének c) pontjával összhangban, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó információkat nemzeti szintű központi honlapon tették közzé, vagyis az ÁKK honlapján (108), és a pályázatot a belügyminisztérium honlapján is meghirdették. (109) A pályázati leírás tartalmazta az egyértelmű odaítélési kritériumokat, amelyek célja a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt. Négy odaítélési kritériumot alkalmaztak: i. teljes ár (50 %); ii. kiépítés gyorsasága (15 %); iii. letöltési sebesség (25 %); valamint iv. 2G GSM (választható) (10 %). Az ajánlati felhívás közzétételét követően az ÁKK megbeszéléseket folytatott az érdeklődő ajánlattevőkkel, ami az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő meghosszabbítását eredményezte 2008. szeptember 4-ig. Az ÁKK öt érvényes ajánlatot kapott, és a későbbiekben kiválasztották azt az ajánlatot, amely a legmagasabb pontszámot érte el az odaítélési kritériumok alapján. (110)

(191)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy az ÁKK az Alap nevében nyílt és átlátható közbeszerzési eljárást folytatott le annak érdekében, hogy kiválassza a széles sávú hálózat szolgáltatóját. Egyértelmű továbbá, hogy garantálva volt az egyenlő bánásmód elve, mivel minden érdeklődő ajánlattevő számára nyilvánvaló volt, hogy az ár messze a legfontosabb kritérium volt az eljárás során, mivel az az odaítélési kritériumok 50 %-át jelentette.

(192)

A közbeszerzési eljárás lezárását követően a WBS kivonult a piacról. Ez a széles sávú szolgáltatásokra igényt tartó épületek számának megnövekedését eredményezte. Ennek következtében változtatásokra került sor a kiválasztott szolgáltatóval kötött megállapodásban, annak terjedelmét, az ellentételezést és a kiépítési időszakot illetően. Az izlandi gazdaságban bekövetkező kivételes és előre nem látható körülmények következtében az összes kifizetés indexálását illetően is változtatások történtek. (111)

(193)

A panaszos azzal érvel, hogy a többi ajánlattevő nem kapott lehetőséget arra, hogy ajánlatot nyújtsanak be a további épületekre vonatkozóan, és hogy a helyszínek számának megnövekedése nem vonja szükségszerűen maga után a költségek és a kiépítési időszak megnövekedését is.

(194)

A Hatóság elismeri, hogy az ajánlattételi dokumentációba foglalt megállapodás-tervezetben eszközölt módosítások jelentősek, és habár az EGT közbeszerzési szabályai megengedik tárgyalások útján bizonyos változtatások elvégzését a megállapodásban a szolgáltató kiválasztását követően, a változtatások meghaladják a közbeszerzési irányelvben meghatározott korlátokat. (112) A fentiekben említettek szerint, jelen eljárásra nem vonatkozik a közbeszerzési irányelv, mivel a távközlési hálózatok kiépítésére vonatkozó közbeszerzések mentesülnek annak hatálya alól. (113) Mindazonáltal, a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás szerint a kiválasztási folyamatot akkor is a közbeszerzési irányelvekben foglalt elvekkel összhangban és azok szellemében kell lefolytatni. (114)

(195)

Egyértelmű, hogy a Síminn részére a projekt hatókörének kibővítését követően kifizetett ár még mindig jelentős mértékben alacsonyabb volt, mint a többi ajánlattevő által ajánlott ár, (115) illetve az Alap által előzetesen megbecsült ár. Ezért a változtatások indokoltak lehettek az az árak közötti eltérés miatt. A pályázati leírás 2.3.4. „Új kapcsolatok és a kapcsolási kötelezettség” című fejezete alapján az is egyértelmű, hogy az eredeti ajánlat átlagos egységárát használják referenciaként a projekt hatókörének előre nem látható kiterjesztése esetén. A fent említett fejezet tulajdonképpen kifejezetten előírja az átlagáras módszer alkalmazását a projekthez hozzáadott új helyszínek költségének értékelése során.

(196)

Továbbá, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Hatóság úgy véli, hogy elfogadható lehet, legalábbis szélsőséges körülmények fennállása esetén, ha az államok a bizonytalan kimenetelt biztos kimenetellel cserélik fel, és e tekintetben rögzített és kielégítő megtérüléshez jutnak ahelyett, ami nem volt előre kiszámítható. (116) Ennélfogva, figyelembe véve azt, hogy a közbeszerzési eljárás célja a közösség számára a legalacsonyabb ár elérése, valamint figyelembe véve az ár hangsúlyozását az odaítélési kritériumokban, az átlagáras módszer bevonását az ajánlattételi dokumentációkba, valamint a benyújtott ajánlatok közötti nagy eltéréseket, a Hatóság megállapítja, hogy jelen esetben biztosítva volt az egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmód minden ajánlattevő számára, valamint hogy a kiválasztási folyamat és a projekt hatókörének kibővítése összhangban állt a közbeszerzési irányelvek szellemével és elveivel.

(197)

Végezetül, a fogyasztói árindex alkalmazása helyett külföldi pénznemre történő indexálásra való áttérés tekintetében a panaszos azt állítja, hogy ez a Síminn felé történő kifizetések további megemelkedését eredményezte, az izlandi koronának a pénzügyi válságot követő leértékelődése miatt. Az izlandi hatóságok megerősítették, hogy ezek a változások nem eredményezték azt, hogy minden kockázatot ők viseltek, mivel a Síminnél a projekt egyéb vonatkozásaiban is megnövekedett költségek merültek fel, amelyek nem kapcsolódtak a dán korona átváltási árfolyamához, pl. a munkaerőköltségek, olaj- és egyéb előállítási költségek. (117) Azt is bemutatták, hogy miután ezeket a változtatásokat bevezették a megállapodásba, a szükséges támogatási összeg még akkor is jelentősen a második legalacsonyabb érvényes ajánlat, illetve az Alap költségbecslése szerinti összeg alatt volt.

(198)

A fentiek fényében a Hatóság megállapítja, hogy összességében a közbeszerzési eljárás és a kiválasztási eljárás összhangban állt a közbeszerzési irányelvei szellemével és elveivel, és az izlandi hatóságok a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot választották ki.

(199)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 74. bekezdésének e) pontja értelmében, a közbeszerzési eljárás nem részesíthet előnyben, illetve nem zárhat ki semmilyen technológiát vagy hálózati platformot. Így az ajánlattevőket fel kell jogosítani arra, hogy az előírt széles sávú szolgáltatásokhoz olyan technológiák felhasználását vagy összekapcsolását javasolhassák, amely a megítélésük szerint erre a legalkalmasabb. Az objektív pályázati kritériumok alapján a támogatást nyújtó hatóságnak jogosultsággal kell bírnia a legmegfelelőbb technológiai megoldás vagy együttesen alkalmazott technológiai megoldások kiválasztására.

(200)

A pályázati leírás 2.1. cikke értelmében a projekt technológiailag semleges volt, és nem határoztak meg konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kiépíteni a hálózatot, vagy hogy milyen technológiai megoldást kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárás során nem részesítettek előnyben semmilyen konkrét technológiát vagy hálózati platformot, hanem az ajánlattevőkre hagyták, hogy meghatározzák a legmegfelelőbb technológiai megoldásokat annak érdekében, hogy összeköttetést biztosítsanak a feltérképezés során meghatározott épületek számára. A közbeszerzési eljárás tehát nyitott volt minden műszaki megoldásra, így az technológiailag semleges volt, amint azt a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás megköveteli. A Hatóság megállapítja, hogy a technológiai semlegesség elvének alkalmazásával a legmegfelelőbb technológiák, illetve azok elegye került kiválasztásra. (118)

(201)

A széles sávú hálózatokra vonatkozó iránymutatással összhangban, az EFTA-államoknak arra kell ösztönözniük az ajánlattevőket, hogy vegyenek igénybe minden rendelkezésre álló és meglévő infrastruktúrát annak érdekében, hogy elkerüljék a források szükségtelen és pazarló megkettőzését, és csökkentsék az állami finanszírozás összegét. (119) Az előzőekben említettek szerint a szóban forgó épületeket a hálózat kiépítését megelőzően nem fedte le semmilyen széles sávú hálózat sem. A Hatóság továbbá nem kapott tájékoztatás egyetlen hálózatüzemeltetőtől vagy érdekelt féltől sem arra vonatkozóan, hogy jelen esetben fennállna a források pazarló megkettőzése.

(202)

Ennek alapján úgy tűnik, hogy a meglévő infrastruktúra felhasználása nem játszott fontos szerepet a támogatott hálózat kiépítésében.

(203)

Bármely új, széles sávú infrastruktúra kiépítését támogató állami intézkedésnek fontos elemét képezi a támogatott széles sávú infrastruktúrához való hatékony nagykereskedelmi hozzáférés biztosítása harmadik felek számára. A nagykereskedelmi hozzáférés lehetővé teszi harmadik fél szolgáltatók számára, hogy versenyezzenek a kiválasztott ajánlattevővel (pl. amikor az utóbbi is jelen van kiskereskedelmi szinten), ezáltal támogatva a választást és a versenyt az intézkedéssel érintett területeken, ugyanakkor pedig elkerülve térségi szolgáltatási monopóliumok kialakulását. (120) Továbbá, a hatékony nagykereskedelmi hozzáférés biztosítása a versenytársak számára minimalizálja a bármely állami támogatási intézkedést követő versenytorzulást.

(204)

A támogatott széles sávú infrastruktúrához való hatékony nagykereskedelmi hozzáférés harmadik felek számára történő biztosítását hangsúlyozza a Bizottságnak az értékelés tárgyát képező megállapodás megkötését megelőző gyakorlata. (121)

(205)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás hangsúlyozza továbbá, hogy a támogatott hálózattal kapcsolatban meghatározott nagykereskedelmi hozzáférési követelményeknek igazodniuk kell az ágazati szabályozásban rögzített hozzáférési kötelezettségek portfóliójához. Ugyanakkor azonban a támogatott vállalatoknak az ágazati szabályozás szerint a nemzeti szabályozó hatóságok által az ágazati szabályozás alapján megbízott vállalatoknál elvben szélesebb körű nagykereskedelmi hozzáférési termékeket kell kínálniuk, mivel a támogatás kedvezményezettje nem csupán saját forrásait, hanem az adófizetők pénzét is felhasználja infrastruktúrája kiépítéséhez. Az ilyen nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat üzembe helyezését megelőzően a lehető leghamarabb oda kell ítélni. (122)

(206)

A nagykereskedelmi széles sávú hozzáférés piacának 2008. évi elemzését követően az izlandi nemzeti szabályozó hatóság és a PTF előírta a Síminn (mint jelentős piaci erővel rendelkező vállalat) számára, hogy teljesítse más elektronikus hírközlő vállalkozások korrekt és ésszerű kérelmét a rézvezetékes előfizetői hurkokhoz kapcsolódó speciális hálózati infrastruktúrához való nyílt, nagykereskedelmi szintű hozzáférés iránt, ideértve a bitfolyam szolgáltatások biztosításának lehetőségét a hálózat különböző pontjain. (123) Ebben meghatározták, hogy a Síminn köteles többek között válaszolni az 1., 2., 3. és 4. opcióhoz való hozzáférés iránti ésszerű és megfelelő kérelmekre, a fenti (32) preambulumbekezdésben leírtak szerint. A PTF ezen határozatát idézték az ajánlattételi dokumentációban.

(207)

Valójában az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keret a verseny elősegítésére törekszik azáltal, hogy az új belépők idővel egyre inkább saját infrastruktúrájukra támaszkodnak ott, ahol ez hatékonynak bizonyul számukra. (124) Az olyan szabályozás, amelyik támogatja a vállalatok saját infrastruktúrájába történő hatékony befektetéseket, célravezetőbb a hatékony és önfenntartó verseny előmozdítása érdekében. Ez olyan szabályozási megközelítéshez vezetett az elektronikus hírközlési piacokon, amely szerint jelentős piaci erő jelenléte esetén a többszörös hozzáférési termékek a hálózati hierarchia különböző szintjein egyidejűleg elérhetők alternatív üzemeltetők számára. Ezek a differenciált hozzáférési opciók magukban foglalják az alternatív szolgáltatók eltérő hálózati kiépítési szintjeit. Amint azt az európai szabályozók csoportja („ERG”, jelenlegi nevén az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete vagy „BEREC”) megállapította, a szabályozásnak az ilyen „befektetési létra” típusú megközelítése jól bevált gyakorlat az elektronikus hírközlő hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi keretszabályozásban. (125)

(208)

A széles sávú szolgáltatásokhoz való hatékony nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó bevett szabályozási gyakorlaton felül, az állami támogatási határozatok dinamikus megközelítést alkalmaztak a megkövetelt hozzáférési opciók vonatkozásában. Például az Amszterdam város üvegszálas hozzáférési hálózatának létrehozására irányuló beruházásra vonatkozó 2006/2007. évi határozatok szerint (126) a nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat passzív (127) és aktív (128) rétegeiben egyaránt biztosítani kellett. Továbbá egy 2010. évi határozatban, amely nagyon nagy sebességű széles sávú hálózatok Franciaországban történő kiépítésére vonatkozott, (129) a nagykereskedelmi hozzáférést a támogatott infrastruktúra valamennyi rétegében megkövetelték. Mivel a támogatást a hálózat passzív infrastruktúrájára nyújtották (pl. alépítmények, sötét szálak), a hálózat passzív szintjéhez való hozzáférést kellett elősegíteni, amint az a francia nemzeti szabályozó hatóság, az ARCEP egyik 2010. évi határozatában már szerepelt. (130) Ugyanakkor azonban egy aktív hozzáférési terméket is nyújtani kellett bármely, ilyen terméket ésszerűen igénylő harmadik fél számára. (131) Az igény ésszerűnek számított, amennyiben a következő három feltétel teljesült: i. a hozzáférést igénylő fél koherens üzleti tervet nyújt be, amely indokolja a hálózat aktiválását, ii. a hozzáférést igénylő bemutatja, hogy nem rendelkezik aktív berendezése telepítéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, és iii. ugyanazon a földrajzi területen magánüzemeltető nem kínál még aktív hozzáférési terméket a sűrűbben lakott területekkel megegyező árakon. (132)

(209)

Miközben a fenti példák túlnyomó részben a vezetékes hálózatokhoz való nagykereskedelmi internet-hozzáférésre vonatkoznak, a Hatóság számára nem világos, hogy miért ne lenne lehetséges egy hasonló dinamikus hozzáférési megközelítést alkalmazni a mobil hozzáférési technológiákat alkalmazó hálózatokhoz való nagykereskedelmi internet-hozzáférés tekintetében is. Például ahol a nemzeti szabályozó hatóságok a szabályozás kontextusában jelentős piaci erőt állapítottak meg a mobil hozzáférési és híváskezdeményezési szolgáltatások nagykereskedelmi piacán, egy sor különböző hozzáféréssel kapcsolatos korrekciós intézkedést tettek lehetővé a piaci szereplők eltérő hálózati kiépítési szintjeinek elismeréseként. 2007. évi megállapításában az Izland nagykereskedelmi hozzáférési és híváskezdeményezési piacán uralkodó erőfölény vonatkozásában a PTF megállapította, hogy tekintettel a mobiltelefon-piac sokszínűségére és az esetlegesen hozzáférést igénylők különböző igényeire, a nagykereskedelmi hozzáférés minden ésszerűen nyújtható formájára, ami előmozdíthatja a versenyt a kiskereskedelmi piacon, vonatkoznia kell a hozzáférési kötelezettségnek. (133) E tekintetben a Síminn számára előírták, hogy teljesítsen minden ésszerű és megfelelő kérelmet a következő hozzáférések vonatkozásában: i. nemzeti barangolás; (134) ii. helymegosztás és közös hasznosítás; (135) iii. virtuális mobilhálózat-üzemeltetői (MVNO) hozzáférés, (136) valamint iv. viszonteladás. (137)

(210)

Az ajánlattételi dokumentáció 2.1. cikkéből, ami a megállapodás I. mellékleteként került megjelölésre, az következik, hogy az vizsgált projekt technológiailag semleges volt. Ezen elv alapján a Síminn ADSL, UMTS, műholdas és vezeték nélküli helyi hálózati technológiák felhasználásával építette ki az államilag finanszírozott hálózatot. (138) Így az esetleges versenytorzulás elkerülése érdekében azokon az elektronikus távközlési piacokon, ahol állami támogatás valósul meg, úgy tűnik, hogy a harmadik fél szereplők számára általában hatékony nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani technológiailag semleges formában, amit ésszerűen hozzá kell igazítani hozzáférési igényeikhez.

(211)

Az izlandi hatóságok bemutatták, hogy a projekt minden egyes szakaszához kapcsolódóan nyilvánosan bejelentették a marketing és értékesítési tevékenység megkezdését az Alap honlapján, a 2009 augusztusától 2010 augusztusáig tartó időszak során. Továbbá annak érdekében, hogy ne részesüljön előnyben egyetlen szolgáltató sem, a projektben részt vevő otthonok és vállalkozások levelet kaptak az Alaptól, amelyben leírták számukra a projekt jellegét, és tájékoztatták őket arról, hogy egy bizonyos dátumot követően elkezdhetik megrendelni a szolgáltatást bármely internetszolgáltatótól, amelyik hajlandó szolgáltatást nyújtani számukra. A levél kifejezetten rögzítette, hogy a projekt nyitva áll minden szolgáltató számára. Az Alap továbbá értesítést küldött minden távközlési cégnek, amely az adott időben be volt jegyezve a PTF-nél, köztük az internetszolgáltatóknak is, amelyben tájékoztatták őket arról, hogy az új infrastruktúrák rendelkezésre állnak hasznosítás céljára. Így a piacon lévő valamennyi internetszolgáltatónak lehetősége volt arra, hogy konkurens kiskereskedelmi szolgáltatásokat indítson el a Síminnel egy időben.

(212)

A megállapodás II. melléklete szerint az eladó szabadon kínálhatja az 1-4. opciókat, de csak a 3. opciót köteles felkínálni minden olyan esetben, amikor az ADSL széles sávú technológia kerül alkalmazásra a projekt során (lásd a fenti (33) preambulumbekezdést). (139) Ugyanakkor azonban a megállapodás II. melléklete kiköti, hogy az ADSL-alapú szolgáltatásokhoz való nagykereskedelmi hozzáférést ugyanazon feltételek szerint kell nyújtani, mint amelyeket előír a PTF 2008. évi 8/2008. számú határozata a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférésről, amely határozat kötelezte a Síminnt az 1., 2., 3. és 4. opció nyújtására. (140)

(213)

Továbbá azokban az esetekben, amikor UMTS technológiát alkalmaznak a széles sávú szolgáltatások nyújtása érdekében a projekt során, az eladónak csak a 4. opció szerinti hozzáférést kell követnie. Az izlandi hatóságok szerint ennek az egyezségnek a fő oka az, hogy az eladónak szüksége van az UMTS-hálózathoz való hozzáférésre és a hálózat feletti ellenőrzés gyakorlására teljes körűen, végponttól végpontig terjedően. A 4. opció az alapszolgáltatásoknak az ajánlattételi dokumentáció 2.2.9. fejezetében meghatározott definícióján alapul, amely olyan hagyományos internet viszonteladási szolgáltatást ír le, amelynek során a viszonteladó nem üzemelteti a hálózat egyik részét sem. Ezen leírás szerint továbbá minden esetben a Síminn szállítja a felhasználói berendezést és a telepítést, tekintet nélkül arra, hogy ki a viszonteladó, és ő intézi az ügyfélszolgálatot és a karbantartási szolgáltatásokat is.

(214)

Az izlandi hatóságok megerősítették, hogy a megállapodásban foglalt, fent említett kötelezettség alapján a Síminnt kötelezték arra, hogy hatékony nagykereskedelmi hozzáférést biztosítson versenytársai számára a projekt legelejétől fogva. A Síminnt arra is kötelezték, hogy nagykereskedelmi hozzáférést kínáljon ADSL hálózatához a piacon lévő összes internetszolgáltató számára, beleértve a Vodafone-t is, a PTF 8/2008. számú határozata értelmében. Így a nagykereskedelmi hozzáférés megkülönböztetés-mentes feltételek mellett elérhető minden nagykereskedelmi hozzáférést igénylő számára, tekintet nélkül azok műszaki kapacitására vagy elhelyezkedésére. A Hatóság számára nyújtott tájékoztatás szerint a Síminn valójában mindezidáig már 11 nagykereskedelmi hozzáférési megállapodást kötött versenytársaival ADSL szolgáltatások nyújtása vonatkozásában, 2 nagykereskedelmi megállapodást UMTS/3G szolgáltatások nyújtása vonatkozásában, és 2 megállapodást 2G szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. (141) Az izlandi hatóságok megjegyezték, hogy nem kaptak semmilyen információt arra vonatkozóan, hogy a Síminn visszautasította volna a nagykereskedelmi hozzáférés iránti ésszerű kérelmeket. Ellenkezőleg, már a projekt elindulásától kezdve biztosították a nagykereskedelmi hozzáférést, és a Síminn közzétett a honlapján egy nagykereskedelmi UMTS hozzáférésre vonatkozó ajánlatot. (142)

(215)

Az izlandi hatóságok által nyújtott tájékoztatás szerint a Vodafone csak barangolási hozzáférést kért a Síminn 3G adóberendezéseihez, 3G mobil távközlési szolgáltatás nyújtása érdekében. Ugyanakkor a Vodafone nem kért nagykereskedelmi vagy viszonteladási hozzáférést a nagy sebességű internetszolgáltatásokhoz UMTS, ADSL és műhold útján a projekt által érintett területek számára. Sem a Síminnhez, sem pedig az izlandi hatóságokhoz nem érkezett ilyen kérelem a Vodafone felől. Az izlandi hatóságok szerint a Síminn piaci feltételek mellett ajánlott 3G barangolási hozzáférést a Vodafone számára, de az a Síminn szerint vonakodott megállapodást kötni. A Síminn szerint a Vodafone-nak jelenleg a Novával van érvényes megállapodása 3G barangolási hozzáférés vonatkozásában. (143)

(216)

Az izlandi hatóságok bemutatták, hogy jelentős hasonlóságok vannak a szóban forgó projekt és az ír nemzeti széles sáv program (a továbbiakban: NBS) között. A projekteket kb. ugyanabban az időszakban valósították meg, mindkét projekt esetében megkövetelték a hálózat szolgáltatójától hasonló nagykereskedelmi széles sávú hozzáférés felkínálását, mindkét projekt esetében a hálózat szolgáltatói több technológia elegyét alkalmazták (beleértve a vezeték nélküli technológiát), és egyik projekt esetében sem határoztak meg követelményeket kötelezően biztosítandó UMTS/3G hangátviteli szolgáltatásokra vonatkozóan. Az NBS projekt során is ugyanazt a műszaki megoldást alkalmazták a 3G nagykereskedelmi hozzáférés vonatkozásában, mint az izlandi projektben. Az NBS projekt értékelését követően a Bizottság megállapította, hogy a kötelezően biztosítandó hozzáférésre vonatkozó rendelkezések lehetővé teszik harmadik fél szolgáltatók számára, hogy versenyezzenek a kiválasztott hálózatszolgáltatóval, erősítve ezáltal a választást és a versenyt az intézkedéssel érintett területeken. (144)

(217)

A fentiek fényében a Hatóság megállapítja, hogy az izlandi hatóságok a Síminnel kötött megállapodás és az abban meghatározott kötelezettségek útján hatékony harmadik felek általi hozzáférést biztosítottak a támogatott széles sávú infrastruktúrához.

(218)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 74. bekezdésének (h) pontja szerint a nagykereskedelmi hozzáférési áraknak a nemzeti szabályozó hatóság árazási elvein és referenciaértékeken kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a hálózat üzemeltetőjének juttatott támogatást. Az izlandi PTF-nek a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférés piacáról – 5. számú piac a Hatóság érintett piacokról szóló ajánlása szerint (145) – szóló határozatában azonban nem szerepeltek az üvegszál alapú infrastruktúrákon keresztül szállított széles sávú szolgáltatások. Az üvegszálat kizárták továbbá a hálózati infrastruktúrához való helyhez kötött nagykereskedelmi (fizikai) hozzáférésből is (beleértve az osztott vagy a teljesen átengedett hozzáférést) (4. számú piac). Az izlandi PTF tehát a mai napig nem határozott meg nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó árazási kötelezettségeket az üvegszálas hálózatok tekintetében.

(219)

Az eset sajátosságait tekintve azonban érdemes megemlíteni azt, hogy habár a PTF nem határozott meg nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó árazási kötelezettségeket, a szabványosított viszonteladási megállapodásokat, ideértve mind az ADSL, mind pedig az UMTS technológia esetében nyújtott standard viszonteladási kedvezményeket, mégis belefoglalták a megállapodás 10. mellékletébe. Továbbá az a tény, hogy a nagykereskedelmi hozzáférési ajánlatok jelentős mértékű kiaknázására került sor az újonnan kiépített hálózatban (146), azt jelzi, hogy a Síminn által megajánlott árak versenyképesek és jól türközik a piacot. (147)

(220)

Általánosságban a támogatást nyújtó hatóságoknak ellenőrzési mechanizmusokat kell bevezetniük a túlkompenzáció kockázatának elkerülése érdekében. A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás szerint azonban a támogatást nyújtó hatóságok csak akkor kötelesek visszakövetelési mechanizmus bevezetésére, ha a projekt támogatási összege meghaladja a 10 millió EUR-t (kb. 1,5 milliárd ISK). (148)

(221)

Jelen esetben az izlandi hatóságok megerősítették, hogy a projekt teljes költsége jelentősen a 10 millió eurós küszöb alatt maradt. Következésképpen a Hatóság elfogadja, hogy nem volt szükség ellenőrzési vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazására.

(222)

Az izlandi hatóságok mindazonáltal megerősítették, hogy a Síminn részére történő kifizetések egy előre meghatározott, a projekt előrehaladásához kapcsolódó fizetési ütemterven alapultak, ami elkerülte a túlkompenzáció lehetőségét. A megállapodás 19. cikke értelmében a Síminn bemutatta a New Kaupþing bank által 2009. február 17-én kiadott bankgaranciát, ami visszakövetelési mechanizmust jelentett a túlkompenzáció elkerülése érdekében. A megállapodás továbbá szigorú fizetési rendelkezéseket ír elő a projekt előrehaladásához igazodóan, ami azt jelenti, hogy a kifizetések egy bizonyos pontig a rendszer kiépítésének és az ügyfelek érdeklődésének tényleges alakulása függvényében történnek, a megállapodás 16. cikkében meghatározottak szerint. Végezetül pedig a megállapodás 11. cikke egy kötbér záradékot tartalmaz, amely szerint a Síminn késedelem esetén köteles kártérítést fizetni, a megállapodás 13. cikke pedig a megszegésre vonatkozó záradékot tartalmaz.

(223)

A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás (74) bekezdésének k) pontja szerint a támogatást nyújtó hatóságoknak kétévente jelenteniük kell a Hatóságnak a támogatott projekttel kapcsolatos kulcsfontosságú információkat (attól a naptól kezdve, amikor a hálózatot üzembe helyezik). (149) Miközben a szóban forgó intézkedésről hivatalosan nem értesítették a Hatóságot, az izlandi hatóságok a Hatóság információkérésre irányuló megkereséseire már benyújtották a vonatkozó, illetve kulcsfontosságú információkat. Ezeket az információkat mostantól kétévente be kell nyújtani a Hatóságnak, Izland állami támogatási intézkedésekre vonatkozó éves jelentési kötelezettségei részeként.

(224)

Miután a Hatóság megvizsgálta az intézkedést a mérlegelési teszt vonatkozó kritériumai és a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatásban meghatározott, a széles sávú infrastruktúrára nyújtott állami támogatásra vonatkozó alapelvek alapján, megállapította, hogy mindent összevetve az intézkedés hozzájárul a földrajzi és kereskedelmi hátrányok ellensúlyozásához ezeken a területeken, amely hátrányokat egyébként nem kezelnének a közeljövőben piaci alapú megoldások alkalmazásával. Az intézkedés arra irányul, hogy elősegítse az érintett épületek innovatív és magas színvonalú széles sávú szolgáltatásokkal való ellátását. Az intézkedést úgy alakították ki, hogy annak pozitív hatásai kerüljenek túlsúlyba.

(225)

Továbbá a projekt kialakítása és a hatékony nagykereskedelmi hozzáférési lehetőségek (ideértve többek között a nyílt és megkülönböztetés-mentes hálózati kialakítást és a támogatás kedvezményezettjének csak nagykereskedelemre korlátozott üzleti modelljét, valamint egyértelmű felhatalmazását a korrekt és megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítására valamennyi szolgáltató számára) biztosítják, hogy az állami beavatkozás által okozott versenytorzulás a lehető legminimálisabb maradjon.

(226)

Ennélfogva, a fentiek alapján az átfogó mérlegelési vizsgálat eredménye pozitív, és az izlandi vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátásának finanszírozása olyan támogatási intézkedést tartalmaz, amely összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.

(227)

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Síminn és a Távközlési Alap között 2009. február 25-én az izlandi vidéki területek széles sávú szolgáltatásokkal való ellátására vonatkozóan létrejött megállapodás olyan állami támogatást tartalmaz, amely összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.

(228)

Emlékeztetjük továbbá az izlandi hatóságokat, hogy a nyújtandó egyedi támogatás módosítására vonatkozó terveket, ideértve a támogatási összegek megemelését, minden esetben be kell jelenteni a Hatóságnak,

—

amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő szerv számára

vagy

—

amennyiben az ilyen építési munkák, illetve szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek a teljesítés befejezéséhez.