„ERA/ERTMS/033281 rev 3.0”.

MELLÉKLET

Az Európai Unió vasúti rendszerének „ellenőrző-irányító és jelző” alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírás

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Bevezetés

11

1.1.

Műszaki hatály

11

1.2.

Területi hatály

12

1.3.

Az ÁME tartalma

12

2.

Az alrendszer meghatározása és hatálya

13

2.1.

Bevezetés

13

2.2.

Hatály

13

2.3.

Alkalmazási szintek (ETCS)

14

3.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó alapkövetelmények

14

3.1.

Általános rész

14

3.2.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer különleges szempontjai

15

3.2.1.

Biztonság

15

3.2.2.

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

15

3.2.3.

Egészségvédelem

15

3.2.4.

Környezetvédelem

15

3.2.5.

Műszaki összeegyeztethetőség

16

3.2.5.1.

Műszaki tervezési összeegyeztethetőség

16

3.2.5.1.1

A fizikai környezet feltételei

16

3.2.5.1.2

A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége

16

3.2.5.2.

Az ellenőrzés-irányítás és jelzés összeegyeztethetősége

16

4.

Az alrendszerek jellemzése

16

4.1.

Bevezetés

16

4.1.1.

Alapvető paraméterek

16

4.1.2.

A követelmények áttekintése

17

4.1.3.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részei

18

4.2.

Az alrendszerek működési és műszaki előírásai

18

4.2.1.

Az átjárhatóság szempontjából releváns ellenőrzési-irányítási és jelzési biztonsági jellemzők

18

4.2.1.1.

Biztonság

18

4.2.1.2.

Rendelkezésre állás/Megbízhatóság

19

4.2.2.

A fedélzeti ETCS funkció

19

4.2.3.

A pálya menti ETCS funkciói

21

4.2.4.

Vasúti mobilkommunikációs funkciók – GSM-R

21

4.2.4.1.

Alapvető kommunikációs funkció

22

4.2.4.2.

Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

22

4.2.4.3.

ETCS adatkommunikációs alkalmazások

22

4.2.5.

Az ETCS és a GSM-R légrés interfészek

22

4.2.5.1.

Rádiókommunikáció a vonattal

23

4.2.5.2.

Eurobalíz-kommunikáció a vonattal

23

4.2.5.3.

Euroloop-kommunikáció a vonattal

23

4.2.6.

Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső fedélzeti interfészei

23

4.2.6.1.

ETCS és B. osztályú vonatvédelem

23

4.2.6.2.

A GSM-R rádiós adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

23

4.2.6.3.

Útmérés

24

4.2.7.

Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső pálya menti interfészei

24

4.2.7.1.

Funkcionális interfész az RBC-k között

24

4.2.7.2.

RBC/RBC

24

4.2.7.3.

GSM-R/pálya menti ETCS

24

4.2.7.4.

Eurobalíz/LEU

24

4.2.7.5.

Euroloop/LEU

24

4.2.8.

Kulcsmenedzsment

24

4.2.9.

ETCS-ID menedzsment

24

4.2.10.

Pálya menti vonatérzékelő rendszerek

25

4.2.11.

Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között

25

4.2.12.

ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész)

25

4.2.13.

GSM-R DMI (vezető és gép közötti interfész)

25

4.2.14.

Interfész a joghatású adatrögzítéshez

25

4.2.15.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága

26

4.2.16.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása

26

4.3.

A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai

26

4.3.1.

Interfész a forgalmi műveletek és forgalomirányítás alrendszerével

26

4.3.2.

Interfész a járműalrendszerrel

27

4.3.3.

Interfész az infrastruktúra-alrendszerrel

29

4.3.4.

Interfészek az energiaellátó alrendszerrel

30

4.4.

Üzemeltetési szabályok

30

4.5.

Karbantartási szabályok

30

4.5.1.

A berendezés gyártójának felelőssége

30

4.5.2.

Az alrendszer hitelesítését kérelmező fél felelőssége

31

4.6.

Szakmai képesítés

31

4.7.

Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

31

4.8.

Nyilvántartások

31

5.

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

31

5.1.

Fogalommeghatározások

31

5.2.

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolása

31

5.2.1.

Alapvető átjárhatósági rendszerelemek

31

5.2.2.

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása

32

5.3.

A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

32

6.

A rendszerelemek megfelelőségének, illetve használatra való alkalmasságának vizsgálata és az alrendszerek hitelesítése

37

6.1.

Bevezetés

37

6.1.1.

Általános elvek

37

6.1.1.1.

Az alapvető paraméterek betartása

37

6.1.1.2.

Nemzeti szabályok révén teljesített alapkövetelmények

37

6.1.1.3.

Az ezen ÁME-ban szereplő követelmények nem teljes körű végrehajtása

38

6.1.2.

Az ETCS és a GSM-R tesztelésére vonatkozó alapelvek

38

6.1.2.1.

Cél

38

6.1.2.2.

Üzemeltetési tesztforgatókönyvek

38

6.1.2.3.

Követelmények

39

6.2.

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

40

6.2.1.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító és jelző rendszerelemek vizsgálati eljárásai

40

6.2.2.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító és jelző rendszerelemek moduljai

40

6.2.3.

Értékelési követelmények

40

6.2.4.

Különleges kérdések

43

6.2.4.1.

Kötelező tesztek a fedélzeti ETCS esetében

43

6.2.4.2.

Speciális átviteli modul (STM)

43

6.2.5.

Kiegészítő tesztek

43

6.2.6.

Az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalma

44

6.3.

Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek

44

6.3.1.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek értékelési eljárásai

44

6.3.2.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai

44

6.3.2.1.

Fedélzeti alrendszer

44

6.3.2.2.

Pálya menti alrendszer

44

6.3.2.3.

Modulok használatának feltételei a fedélzeti és a pálya menti alrendszerekhez

45

6.3.3.

Fedélzeti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

45

6.3.4.

A pálya menti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

48

6.4.

A részleges megfelelésre vonatkozó rendelkezések

50

6.4.1.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részeinek értékelése

50

6.4.2.

Értékelés nemzeti szabályok alkalmazása esetén

51

6.4.3.

A követelmények részleges teljesítése az ÁME korlátozott alkalmazása esetén

51

6.4.3.1.

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

51

6.4.3.2.

Alrendszerek

51

6.4.3.3.

A tanúsítványok tartalma

51

6.4.4.

Közbenső hitelesítési nyilatkozat

51

6.5.

Az összeegyeztethetőség vizsgálata és a hibák kezelése

52

7.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása

52

7.1.

Bevezetés

52

7.2.

Általánosan alkalmazandó szabályok

53

7.2.1.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek vagy részeiknek korszerűsítése vagy felújítása

53

7.2.2.

Örökölt rendszerek

53

7.2.3.

Speciális Átviteli Modulok rendelkezésre állása

53

7.2.4.

További kiegészítő B. osztályú berendezések A. osztályú berendezésekkel felszerelt vonalon

53

7.2.5.

A. és B. osztályú berendezésekkel felszerelt járművek

53

7.2.6.

A kötelező és az opcionális funkciókra vonatkozó feltételek

54

7.3.

A GSM-R telepítésére vonatkozó szabályok

54

7.3.1.

Pálya menti berendezések

54

7.3.2.

Fedélzeti berendezések

54

7.4.

Az ETCS telepítésére vonatkozó szabályok

55

7.4.1.

Pálya menti berendezések

55

7.4.2.

Fedélzeti berendezések

55

7.4.2.1.

Új járművek

55

7.4.2.2.

Meglévő járművek korszerűsítése és felújítása

55

7.4.3.

Nemzeti előírások

55

7.4.4.

Nemzeti végrehajtási tervek

56

7.5.

A vonatérzékelő rendszerek telepítésére vonatkozó szabályok

57

7.6.

Különleges esetek

57

7.6.1.

Bevezetés

57

7.6.2.

A különleges esetek felsorolása

58

7.6.2.1.

Belgium

58

7.6.2.2.

Egyesült Királyság

58

7.6.2.3.

Franciaország

59

7.6.2.4.

Lengyelország

60

7.6.2.5.

Litvánia, Lettország és Észtország

60

7.6.2.6.

Svédország

60

7.6.2.7.

Luxemburg

60

7.6.2.8.

Németország

61

A. melléklet

62

B. melléklet

78

C. melléklet

78

D. melléklet

78

E. melléklet

78

F. melléklet

78

G. melléklet

79

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Műszaki hatály

Ez az ÁME a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozik.

Ez az ÁME az 1.2. pontban (Területi hatály) meghatározott vasúti hálózat pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére és a hálózaton közlekedő (vagy azon való közlekedésre szánt) járművek fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozik. Az említett járművek az alábbi típusok egyikébe tartoznak (a 2008/57/EK irányelv I. mellékletének 1.2. és 2.2. pontjában meghatározottak szerint):

1.	önjáró belsőégésű vagy villamos vonatok;

2.	belsőégésű vagy villamos vontatójárművek;

3.	személykocsik, ha vezetőfülkével vannak ellátva;

4.	a vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések, ha vezetőfülkével vannak ellátva és szállítóeszközként saját kerekeiken közlekednek.

1.2.   Területi hatály

Ezen ÁME földrajzi hatálya a teljes vasúti rendszer hálózata, amely a következőket foglalja magában:

1.	a 2008/57/EK irányelv I. mellékletének 1.1. pontjában bemutatott hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hálózata;

2.	a 2008/57/EK irányelv I. mellékletének 2.1. pontjában bemutatott nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer hálózata;

3.	az Unió vasútirendszer-hálózatának egyéb részei, a 2008/57/EK irányelv I. mellékletének 4. pontjában leírt, kiterjesztett hatálynak megfelelően.

Nem terjed ki azonban a 2008/57/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett esetekre.

Az ÁME az 1 435 mm-es, az 1 520 mm-es, az 1 524 mm-es, az 1 600 mm-es és az 1 668 mm-es nyomtávú hálózatokra alkalmazandó. Ugyanakkor nem alkalmazandó azon 1 520 mm-es nyomtávú, rövid, határon átnyúló szakaszokra, amelyek összeköttetésben vannak harmadik országok hálózataival.

1.3.   Az ÁME tartalma

A 2008/57/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME:

1.	megállapítja annak tervezett alkalmazási körét – 2. fejezet (Az alrendszer meghatározása és alkalmazási köre);

2.	alapkövetelményeket állapít meg az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre és azok más alrendszerekkel való interfészeire vonatkozóan – 3. fejezet (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó alapkövetelmények);

3.	megállapítja az alrendszerek és azok más alrendszerekkel való interfészei esetében teljesítendő működési és műszaki előírásokat – 4. fejezet (Az alrendszer jellemzése);

4.

meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon rendszerelemeket és interfészeket, amelyek szükségesek az Unió vasúti rendszerén belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez – 5. fejezet (Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek);

5.

minden érintett esetben megállapítja, hogy mely eljárásokat kell használni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésekor és az alrendszerek EK-hitelesítésekor – 6. fejezet (A rendszerelemek megfelelőségének és/vagy használatra való alkalmasságának vizsgálata és az alrendszerek hitelesítése);

6.	kijelöli ezen ÁME végrehajtásának stratégiáját. – 7. fejezet (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása);

7.	megállapítja az ezen alrendszereket működtető és karbantartó, valamint az ÁME-t végrehajtó személyzet szakmai képesítésére, valamint a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételekre vonatkozó követelményeket – 4. fejezet (Az alrendszer jellemzése).

A 2008/57/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdésével összhangban a különleges esetekre vonatkozó rendelkezések a 7. fejezetben (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása) találhatók.

Ez az ÁME továbbá a 4. fejezetben (Az alrendszer jellemzése) megállapítja a kifejezetten az 1.1. és az 1.2. pontban jelzett hatályra vonatkozó érvényes üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2.   AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS HATÁLYA

2.1.   Bevezetés

A 2008/57/EK irányelv II. melléklete értelmében az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek jelentik „a biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi berendezést”.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek jellemzőit a következők határozzák meg:

1.	azok a funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek a vasúti forgalom biztonságos ellenőrzéséhez, és amelyek nélkülözhetetlenek az üzemeltetéshez, ezen belül a korlátozott üzemmód szerinti üzemeltetéshez (1);

2.	az interfészek;

3.	az alapkövetelmények teljesítéséhez szükséges teljesítményszint.

2.2.   Hatály

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME kizárólag azokat a követelményeket határozza meg, amelyek elengedhetetlenek az uniós vasúti rendszer átjárhatóságának biztosításához és az alapkövetelményeknek való megfeleléshez.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek a következő részekből állnak:

1.	vonatvédelem;

2.	hangalapú rádiós kommunikáció;

3.	adatátviteli rádiós kommunikáció;

4.	vonatérzékelés.

Az A. osztályú vonatvédelmi rendszer az ETCS (2), az A. osztályú rádiórendszer pedig a GSM-R.

Ez az ÁME az A. osztályú vonatérzékelés tekintetében csak az egyéb alrendszerekkel való összekapcsolódásra szolgáló interfésszel kapcsolatos követelményeket tartalmazza.

A transzeurópai vasúti rendszer esetében a B. osztályú rendszerek azon korlátozott számú, örökölt vonatvédelmi rendszereket jelentik, amelyek 2001. április 20-a előtt használatban voltak a transzeurópai vasúti rendszeren.

Az Európai Unió vasúti rendszerének egyéb részei esetében a B. osztályú rendszerek azon korlátozott számú, örökölt vonatvédelmi rendszereket jelentik, amelyek 2015. július 1-je előtt használatban voltak.

A B. osztályú rendszerek felsorolása az Európai Vasúti Ügynökség „B. osztályú ellenőrző-irányító és jelző rendszerek listája” című műszaki dokumentációjában (ERA/TD/2011-11, 3.0 verzió) található.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények az A. osztályú rádiós mobil egységekkel és a vonatvédelemmel összefüggésben kerültek meghatározásra.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények a következőkkel összefüggésben kerültek meghatározásra:

1.	az A. osztályú rádióhálózat;

2.	az A. osztályú vonatvédelem;

3.	a vonatérzékelő rendszerek interfészeinek követelményei a járművekkel való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében.

2.3.   Alkalmazási szintek (ETCS)

Az ezen ÁME-ben meghatározott interfészek meghatározzák az adatok vonatokra, és adott esetben a vonatokról történő átvitelének eszközeit. Az ezen ÁME-ben hivatkozott ETCS előírások olyan alkalmazási szinteket biztosítanak, amelyek alapján a pálya menti megvalósítás során meg lehet választani a követelményeknek megfelelő adatátviteli eszközöket.

Az ÁME az összes alkalmazási szintre vonatkozóan meghatározza a követelményeket.

Az A. osztályú fedélzeti vonatvédelemmel ellátott vonatnak egy adott alkalmazási szinten képesnek kell lennie a megadott szinten és bármely annál alacsonyabb szinten üzemelni.

—	Az A. osztályú fedélzeti vonatvédelemmel ellátott vonatnak a 2. alkalmazási szinten képesnek kell lennie a megadott szintű és az 1. szintű vonalakon üzemelni,

—

Az A. osztályú fedélzeti vonatvédelemmel ellátott vonatnak az 1. szinten nem kell rendelkeznie kizárólag adatátvitelre szolgáló GSM-R rádióval, azonban minden 2. és 3. szintű funkcióval rendelkeznie kell annak érdekében, — hogy később kizárólag adatátvitelre szolgáló GSM-R ETCS rádió csatlakoztatásával biztosítani lehessen a 2. szinthez szükséges felszereltséget. — hogy később kizárólag adatátvitelre szolgáló GSM-R ETCS rádió és vonatintegritás-érzékelő csatlakoztatásával biztosítani lehessen a 3. szinthez szükséges felszereltséget.

3.   AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

3.1.   Általános rész

A 2008/57/EK irányelv szerint az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek – ideértve az interfészeket is – meg kell felelniük az irányelv III. mellékletében megállapított általános feltételeknek.

Az alapkövetelmények a következők:

1.	biztonság;

2.	megbízhatóság és rendelkezésre állás;

3.	egészségvédelem;

4.	környezetvédelem;

5.	műszaki összeegyeztethetőség.

Az A. osztályú rendszerekre vonatkozó alapkövetelmények az alábbiakban találhatók.

A B. osztályú rendszerekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

3.2.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer különleges szempontjai

3.2.1.   Biztonság

Az ezen előírás hatálya alá tartozó összes projekt során végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek alkalmazási körén belül a balesetek bekövetkezésének kockázati szintje ne legyen magasabb a szolgáltatás célkitűzésénél. E célból a 2004/49/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett 402/2013/EU (3) bizottsági végrehajtási rendeletet (közös biztonsági módszerek) kell alkalmazni.

Annak érdekében, hogy a biztonság elérésére irányuló intézkedések ne veszélyeztessék az átjárhatóságot, tiszteletben kell tartani a 4.2.1. szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás és a jelzés átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paramétereket.

Az A. osztályú ETCS rendszerek esetében a biztonsági célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek között. A részletes követelmények a 4.2.1. szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás és a jelzés átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paraméterek között vannak meghatározva. Ezeket a biztonsági követelményeket teljesíteni kell a 3.2.2. szakaszban (Megbízhatóság és rendelkezésre állás) meghatározott rendelkezésre állási követelményekkel együtt.

3.2.2.   Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az A. osztályú rendszerek esetében a megbízhatóságra és a rendelkezésre állásra vonatkozó célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek között. A részletes követelmények a 4.2.1. szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás és a jelzés átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paraméterek között vannak meghatározva.

A kockázati szintet figyelemmel kell kísérni, mivel az alrendszer rendszerelemei elöregednek és elhasználódnak. A 4.5. szakaszban meghatározott, karbantartásra vonatkozó követelményeket teljesíteni kell.

3.2.3.   Egészségvédelem

Az uniós rendeletek, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben felhasznált anyagok, valamint ezen alrendszerek megtervezése ne jelentsen egészségügyi kockázatot az alrendszerekhez hozzáférő személyek számára.

3.2.4.   Környezetvédelem

Az uniós rendeletek, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint:

1.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezés, ha túlzott hőnek vagy tűznek van kitéve, nem lépheti túl a környezetre ártalmas füstök vagy gázok kibocsátásának határértékeit;

2.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezés nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek a normál használat során szennyezik a környezetet;

3.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezés azon érvényben lévő uniós jog hatálya alá tartozik, amely korlátozza a károsanyag-kibocsátást és az elektromágneses interferencia iránti érzékenységet a vasúti tulajdon határai mentén;

4.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezésnek meg kell felelnie a zajszennyezésre vonatkozó hatályos előírásoknak;

5.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezés nem bocsáthat ki elfogadhatatlan szintű vibrációt, amely veszélyeztetné az infrastruktúra épségét (az infrastruktúra megfelelően karbantartott állapotában).

3.2.5.   Műszaki összeegyeztethetőség

A műszaki összeegyeztethetőség az átjárhatóság eléréséhez szükséges funkciókat, interfészeket és teljesítményeket tartalmazza.

A műszaki összeegyeztethetőség követelményei az alábbi három kategóriára oszthatók:

1.	Az első kategória meghatározza az átjárhatóság általános műszaki követelményeit, vagyis a környezeti feltételeket, a belső elektromágneses összeegyeztethetőséget (EMC) a vasút határain belül és a berendezéseket. Ezeket az összeegyeztethetőségi követelményeket e fejezet tartalmazza.

2.	A második kategória ismerteti, műszaki szempontból hogyan kell alkalmazni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket, és milyen funkciókat kell biztosítaniuk az átjárhatóság biztosítása érdekében. Ez a kategória a 4. fejezetben van meghatározva.

3.	A harmadik kategória ismerteti, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket hogyan kell üzemeltetni az átjárhatóság elérése érdekében. Ez a kategória a 4. fejezetben van meghatározva.

3.2.5.1.   Műszaki tervezési összeegyeztethetőség

3.2.5.1.1   A fizikai környezet feltételei

Az ellenőrző-irányító és jelző berendezéseknek képesnek kell lenniük arra, hogy olyan klimatikus és fizikai feltételek között működjenek, amelyek a transzeurópai vasúti rendszer adott részének helyet adó területet jellemzik.

A 4.2.16. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása) meghatározott követelményeket teljesíteni kell.

3.2.5.1.2   A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége

Az uniós jogszabályok, valamint az uniós jogszabályokkal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint az ellenőrző-irányító és jelző berendezések nem zavarhatnak más ellenőrző-irányító és jelző berendezéseket vagy egyéb alrendszereket, és azok sem zavarhatják az ellenőrző-irányító és jelző berendezéseket.

A járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések közötti elektromágneses összeegyeztethetőség alapvető paraméterének leírása a 4.2.11. pontban található (Elektromágneses összeegyeztethetőség).

3.2.5.2.   Az ellenőrzés-irányítás és jelzés összeegyeztethetősége

A 4. fejezet meghatározza az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek átjárhatóságának követelményeit.

4.   AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE

4.1.   Bevezetés

4.1.1.   Alapvető paraméterek

Az alkalmazandó alapkövetelményekkel összhangban az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket a következő alapvető paraméterek jellemzik:

1.	az átjárhatósággal kapcsolatos ellenőrzési-irányítási és jelzési biztonsági jellemzők (4.2.1. pont)

2.	a fedélzeti ETCS funkciói (4.2.2. pont)

3.	a pálya menti ETCS funkciói (4.2.3. pont)

4.	vasúti mobilkommunikációs funkciók – GSM-R (4.2.4. pont)

5.	az ETCS és a GSM-R légrésinterfészei (4.2.5. pont)

6.	az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső fedélzeti interfészei (4.2.6. pont)

7.	az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső pálya menti interfészei (4.2.7. pont)

8.	kulcsmenedzsment (4.2.8. pont)

9.	ETCS-ID menedzsment (4.2.9. pont)

10.	vonatérzékelő rendszerek (4.2.10. pont)

11.	elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezés között (4.2.11. pont)

12.	ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) (4.2.12. pont)

13.	GSM-R DMI (vezető és gép közötti interfész) (4.2.13. pont)

14.	interfész a joghatású adatrögzítéshez (4.2.14. pont)

15.	a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága (4.2.15. pont);

16.	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása (4.2.16. pont)

4.1.2.   A követelmények áttekintése

A 4.2. pontban (Az alrendszerek funkcionális és műszaki előírásai) szereplő, az alapvető paraméterek teljesítésére szolgáló összes követelmény az A. osztályú rendszerekre vonatkozik.

A B. osztályú rendszerekre és az A. osztályú fedélzeti rendszer B. osztályú infrastruktúrán való működését lehetővé tevő STM-ekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak

Ez az ÁME azon az elven alapul, miszerint lehetővé kell tenni a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek és az ÁME-nek megfelelő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti összeegyeztethetőséget. E cél elérése érdekében:

1.	a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer funkciói, interfészei és teljesítménye szabványosítva van annak érdekében, hogy minden vonat kiszámítható módon reagáljon a pálya menti berendezésektől kapott adatokra;

2.

ez az ÁME a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében teljes mértékben szabványosítja a pálya és a vonat, valamint a vonat és a pálya közötti kommunikációt. Az alábbi pontokban említett előírások lehetővé teszik a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciók rugalmas alkalmazását annak érdekében, hogy azokat optimális módon lehessen integrálni a vasúti rendszerbe. Ezt a rugalmasságot az ÁME-nek megfelelő fedélzeti alrendszerek mozgásának a korlátozása nélkül kell kiaknázni.

Az ellenőrző-irányító és jelző funkciók kategóriákba vannak besorolva aszerint, hogy választhatók vagy kötelezők. A kategóriák meghatározását az A. mellékletben említett előírások tartalmazzák, és ezek a szövegek a funkciók besorolásának módját is tartalmazzák.

Az A. melléklet 4.1c. pontja szószedetet tartalmaz az ETCS azon kifejezéseiről és meghatározásairól, amelyeket az A. mellékletben említett előírások használnak.

4.1.3.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részei

A 2.2. pont (Hatály) szerint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek három részre oszthatók.

A következő táblázat ismerteti, hogy az egyes alrendszerekre és részekre mely alapvető paraméterek vonatkoznak.

4.1.   táblázat

Alrendszer	Rész	Alapvető paraméterek
Fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés	Vonatvédelem	4.2.1., 4.2.2., 4.2.5., 4.2.6., 4.2.8., 4.2.9., 4.2.12., 4.2.14., 4.2.16.
	Hangalapú rádiós kommunikáció	4.2.1.2., 4.2.4.1., 4.2.4.2., 4.2.5.1., 4.2.13., 4.2.16.
	Adatátviteli rádiós kommunikáció	4.2.1.2., 4.2.4.1., 4.2.4.3., 4.2.5.1., 4.2.6.2., 4.2.16.
Pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés	Vonatvédelem	4.2.1., 4.2.3., 4.2.5., 4.2.7., 4.2.8., 4.2.9., 4.2.15., 4.2.16.
	Hangalapú és adatátviteli rádiós kommunikáció	4.2.1.2., 4.2.4., 4.2.5.1., 4.2.7., 4.2.16.
	Vonatérzékelés	4.2.10., 4.2.11., 4.2.16.

4.2.   Az alrendszerek működési és műszaki előírásai

4.2.1.   Az átjárhatóság szempontjából releváns ellenőrzési-irányítási és jelzési biztonsági jellemzők

Ez az alapvető paraméter ismerteti a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelményeket, figyelembe véve a 3.2.1. pontot (Biztonság) és a 3.2.2. pontot (Megbízhatóság és rendelkezésre állás).

Az átjárhatóság elérése érdekében a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek telepítésekor a következő rendelkezéseket kell betartani:

1.

A fedélzeti vagy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megtervezése, telepítése és használata nem róhat további követelményeket a) a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti interfészre az ezen ÁME-ben megállapított követelményeken túl; b) bármely más alrendszerre az alkalmazandó ÁME-kben megállapított követelményeken túl.

2.	A 4.2.1.1. és a 4.2.1.2. pontban meghatározott követelményeket teljesíteni kell.

4.2.1.1.   Biztonság

A fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek meg kell felelniük az ezen ÁME-ben megállapított, ETCS-berendezésekre és -felszerelésekre vonatkozó követelményeknek.

Az ETCS esetében javasolt sebesség-, illetve távolságkorlátok túllépésének veszélye tekintetében az elfogadható kockázati arány (THR) véletlenszerű meghibásodásokra, fedélzeti, valamint pálya menti ETCS-re 10-9 h-1 érték. Lásd az A. melléklet 4.2.1 a. pontját.

Az átjárhatóság elérése érdekében a fedélzeti ETCS-nek teljes mértékben meg kell felelnie az A. melléklet 4.2.1. pontjában megállapított valamennyi követelménynek. Mindamellett a pálya menti ETCS esetében kevésbé szigorú biztonsági követelmények is elfogadhatók, amennyiben az ÁME-nek megfelelő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel együttesen az üzemeltetés biztonsági szintje teljesül.

4.2.1.2.   Rendelkezésre állás/Megbízhatóság

Ez a pont olyan meghibásodási üzemmódokra vonatkozik, amelyek közvetlenül nem veszélyeztetik a biztonságot, de olyan üzemkorlátozásokat eredményeznek, amelyek kezelése csökkentheti a rendszer általános biztonsági szintjét.

E paraméter összefüggésében a „meghibásodás” azt jelenti, hogy valamely alkotóelem nem képes többé ellátni a funkcióját a kívánt teljesítményszinten, a „meghibásodási üzemmód” pedig azt a következményt írja le, amely alapján a meghibásodás észlelhető.

Annak érdekében, hogy az érintett pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok minden olyan adathoz hozzájussanak, amely szükséges az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározásához, a pálya menti és fedélzeti CCS alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a meghibásodási üzemmódok tekintetében tartalmaznia kell azokat a kiszámított rendelkezésre állási/megbízhatósági értékeket, amelyek kihatással vannak a CCS alrendszer azon képességére, hogy felügyelje egy vagy több jármű biztonságos haladását vagy biztosítsa a forgalomirányítás és a mozdonyvezetők közötti rádiókommunikációt.

A következő kiszámított értékek betartását kell biztosítani:

1.	a fedélzeti CCS alrendszer azon meghibásodásai között eltelt üzemórák átlagos száma, amelyek a vonatvédelmi funkciók elszigetelődését feltételezik: [nyitott kérdés];

2.	a fedélzeti CCS alrendszer azon meghibásodásai között eltelt üzemórák átlagos száma, amelyek megakadályozzák a forgalomirányítás és a mozdonyvezető közötti rádiókommunikációt: [nyitott kérdés].

Ahhoz, hogy a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározása érdekében az alrendszerek élettartama során nyomon követhessék a kockázati szint és a rendelkezésre állási/megbízhatósági értékek tiszteletben tartását, teljesülniük kell a 4.5. pontban (Karbantartási szabályok) megállapított karbantartási követelményeknek.

4.2.2.   A fedélzeti ETCS funkció

A fedélzeti ETCS funkcióira vonatkozó alapvető paraméter ismerteti a vonat biztonságos haladásához szükséges összes funkciót. Az elsődleges funkciója az automata vonatvédelem és a vezetőfülkebeli jelzés biztosítása:

1.	a vonatjellemzők (például maximális vonatsebesség, fékezési teljesítmény) meghatározása;

2.	a felügyeleti üzemmód kiválasztása a pálya menti berendezésekből érkező adatok alapján;

3.	útmérési feladatok végrehajtása;

4.	a vonat helyének meghatározása az eurobalíz-helyeken alapuló koordinációs rendszerben;

5.	a dinamikus sebességprofil kiszámítása a menethez a vonat jellemzői és a pálya menti berendezésekből érkező adatok alapján;

6.	a dinamikus sebességprofil felügyelete a menet során;

7.	beavatkozási funkció biztosítása.

Ezeket a funkciókat az A. melléklet 4.2.2b. pontjának megfelelően kell telepíteni, és teljesítményüknek meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.2a. pontjának.

A tesztekre vonatkozó követelményeket az A. melléklet 4.2.2c. pontja tartalmazza.

A berendezések ETCS-azonosítóit a 4.2.9. pontnak megfelelően kell kezelni (ETCS-ID-kezelés).

Az elsődleges funkciókat további funkciók egészítik ki, amelyekre az A. melléklet 4.2.2a. és 4.2.2b. pontja, valamint a következő előírások vonatkoznak:

1.

Kommunikáció a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel. a) Eurobalíz-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.2. pontot (eurobalíz-kommunikáció a vonattal). b) Euroloop-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.3. pontot (Euroloop-kommunikáció a vonattal). Ez a funkció opcionális a fedélzeten, kivéve, ha az 1. szintű pálya menti ETCS Eurolooppal van felszerelve, és a kioldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva (például a veszélyeztetett pontok védelme érdekében). c) Rádiós adatátvitel rádiós infillhez. Lásd az A. melléklet 4.2.2d. pontját, a 4.2.5.1. pontot (Rádiókommunikáció a vonattal), a 4.2.6.2. pontot (a GSM-R rádiós adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). Ez a funkció opcionális a fedélzeten, kivéve, ha az 1. szintű pálya menti ETCS rádiós infillre szolgáló rádiós adatátviteli eszközzel van felszerelve, és a kioldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva (például a veszélyeztetett pontok védelme érdekében). d) Rádiós adatátvitel. Lásd a 4.2.5.1. pontot (Rádiókommunikáció a vonattal), a 4.2.6.2. pontot (a GSM-R rádiós adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). Kizárólag az ETCS 2. szintű vagy az ETCS 3. szintű alkalmazások esetében kötelező.

2.	Kommunikáció a vezetővel. Lásd az A. melléklet 4.2.2e. pontját és a 4.2.12. pontot (ETCS DMI).

3.	Kommunikáció az STM-mel. Lásd a 4.2.6.1. pontot (Az ETCS és az STM közötti interfész). A funkció a következőket tartalmazza: a) STM-kimenetek kezelése; b) az STM általi felhasználásra szánt adatok biztosítása; c) az STM-átmenetek kezelése.

4.	a vonat integritásával kapcsolatos adatok kezelése – a 3. szinten kötelező, az 1. vagy 2. szinten nem követelmény.

5.	A berendezések állapotfigyelése és a korlátozott üzemmód támogatása. A funkció a következőket tartalmazza: a) a fedélzeti ETCS funkciók inicializálása; b) támogatás biztosítása a korlátozott üzemmódhoz; c) a fedélzeti ETCS funkcióinak elkülönítése.

6.	A joghatású adatrögzítés támogatása. Lásd a 4.2.14. pontot (Interfész a joghatású adatrögzítéshez).

7.	Információk/parancsok továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása: a) a DMI számára. Lásd a 4.2.12. pontot (ETCS DMI); b) a vonatinterfész-egység számára/részéről. Lásd az A. melléklet 4.2.2f. pontját

4.2.3.   A pálya menti ETCS funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja az ETCS pálya menti funkcióit. Tartalmazza az adott vonat biztonságos útjának biztosításához szükséges összes ETCS funkciót.

Elsődleges funkciói a következők:

1.	egy adott vonat helyének meghatározása az eurobalíz-helyeken alapuló koordinációs rendszerben (2. és 3. szint);

2.	a pálya menti jelzőberendezések információinak lefordítása a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szabványos formátumára;

3.	menetengedélyek küldése, ideértve a pálya leírását és az adott vonat számára kiadott parancsokat.

Ezeket a funkciókat az A. melléklet 4.2.3b. pontjának megfelelően kell telepíteni, és teljesítményüknek meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.3a. pontjának.

A berendezések ETCS-azonosítóit a 4.2.9. pontnak megfelelően kell kezelni (ETCS-ID-kezelés).

Az elsődleges funkciókat további funkciók egészítik ki, amelyekre az A. melléklet 4.2.3a. és 4.2.3b. pontja, valamint a következő előírások vonatkoznak:

1.

Kommunikáció a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel. Ez a következőket tartalmazza: a) Eurobalíz-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.2. pontot (Eurobalíz-kommunikáció a vonattal) és a 4.2.7.4 pontot (Eurobalíz/pálya menti elektronikus egység [LEU]). b) Euroloop-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.3. pontot (Euroloop-kommunikáció a vonattal) és a 4.2.7.5. pontot (Euroloop/LEU). Az Euroloop csak az 1. szintre vonatkozik, amelyben választható funkció. c) Rádiós adatátvitel rádiós infillhez. Lásd az A. melléklet 4.2.3d. pontját, a 4.2.5.1. pontot (Rádiókommunikáció a vonattal), a 4.2.7.3. pontot (GSM-R/pálya menti ETCS funkciók) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós infill csak az 1. szintre vonatkozik, amelyben választható funkció. d) Rádiós adatátvitel. Lásd a 4.2.5.1. pontot (Rádiókommunikáció a vonattal), a 4.2.7.3. pontot (GSM-R/pálya menti ETCS funkciók) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós adatátvitel csak a 2. és a 3. szintre vonatkozik.

2.

információk, illetve parancsok generálása a fedélzeti ETCS számára, például a légterelők zárásáról és nyitásáról, az áramszedő leengedéséről és felemeléséről, a fő áramellátó kapcsoló nyitásáról/zárásáról, az A. vontatási rendszerről a B. vontatási rendszerre történő váltásról. E funkció telepítése a pálya menti eszközök esetében opcionális; előfordulhat azonban, hogy egyes alrendszerek biztonságos integrációja érdekében más ÁME-k, nemzeti szabályok vagy kockázatértékelési folyamatok előírják;

3.	az eltérő rádiós blokk-központok (RBC) által felügyelt területek közötti átmenet kezelése (csak a 2. és a 3. szintre vonatkozik). Lásd a 4.2.7.1. pontot (Funkcionális interfész az RBC-k között) és a 4.2.7.2. pontot (Műszaki interfész az RBC-k között).

4.2.4.   Vasúti mobilkommunikációs funkciók – GSM-R

Ez az alapvető paraméter ismerteti a rádiókommunikáció funkcióit. Ezeket a funkciókat a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek esetében az alábbi előírásoknak megfelelően kell telepíteni.

4.2.4.1.   Alapvető kommunikációs funkció

Az általános követelményeket az A. melléklet 4.2.4a. pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1.	ASCI jellemzők; az A. melléklet 4.2.4b. pontja;

2.	SIM-kártya; az A. melléklet 4.2.4c. pontja;

3.	helyfüggő címzés; az A. melléklet 4.2.4e. pontja.

4.2.4.2.   Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

Az általános követelményeket az A. melléklet 4.2.4f. pontja tartalmazza.

A tesztekre vonatkozó követelményeket az A. melléklet 4.2.4 g. pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1.	a kiemelt hívások megerősítése; az A. melléklet 4.2.4h. pontja;

2.	funkcionális címzés; az A. melléklet 4.2.4j. pontja;

3.	funkcionális számok ismertetése; az A. melléklet 4.2.4k. pontja;

4.	felhasználók közötti jelzés; az A. melléklet 4.2.4d. pontja;

4.2.4.3.   ETCS adatkommunikációs alkalmazások

Az általános követelményeket az A. melléklet 4.2.4f. pontja tartalmazza.

A tesztekre vonatkozó követelményeket az A. melléklet 4.2.4 g. pontja tartalmazza.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer „adatátviteli rádiós kommunikáció” részének képesnek kell lennie egyidejűleg legalább két, pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel való kommunikációs kapcsolat létrehozásának támogatására.

Ez a funkció csak a 2. és 3. szintű ETCS és a rádiós infill alkalmazások esetében kötelező.

4.2.5.   Az ETCS és a GSM-R légrés interfészek

Ez az alapvető paraméter meghatározza a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti légrésre vonatkozó követelményeket, amelyeket figyelembe kell venni az ETCS- és a GSM-R-berendezések közötti interfészekre vonatkozó követelményekkel összefüggésben a 4.2.6. pontban (Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső fedélzeti interfészei) és a 4.2.7. pontban (Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső pálya menti interfészei) meghatározottak szerint.

Ez az alapvető paraméter tartalmazza:

1.	a biztonságos működés érdekében betartandó fizikai, elektromos és elektromágneses értékeket;

2.	az alkalmazandó kommunikációs protokollt;

3.	a kommunikációs csatorna rendelkezésre állását.

Az alkalmazandó előírások az alábbi felsorolásban szerepelnek.

4.2.5.1.   Rádiókommunikáció a vonattal

Az A. osztályú rádiókommunikációs interfészeknek az A. melléklet 4.2.5a. és 4.2.4f. pontban meghatározott frekvenciasávban kell működniük.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket védeni kell az interferenciától, az A. melléklet 4.2.4f. pontban meghatározott követelmények betartásával.

A protokolloknak meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.5b. pontjának.

A rádiós infill telepítésekor be kell tartani az A. melléklet 4.2.5c. pontjában megállapított követelményeket.

4.2.5.2.   Eurobalíz-kommunikáció a vonattal

Az eurobalíz kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.5d. pontjának.

4.2.5.3.   Euroloop-kommunikáció a vonattal

Az Euroloop kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.5e. pontjának.

4.2.6.   Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső fedélzeti interfészei

Ez az alapvető paraméter három részből áll.

4.2.6.1.   ETCS és B. osztályú vonatvédelem

A fedélzetre telepített ETCS és B. osztályú vonatvédelmi funkciók esetében a köztük lévő átmenetet szabványosított interfésszel lehet kezelni az A. melléklet 4.2.6a. pontjában meghatározottak szerint.

Az A. melléklet 4.2.6b. pontja meghatározza a „K” interfészt (annak lehetővé tétele érdekében, hogy bizonyos STM-ek adatokat olvashassanak a B. osztályú balízokból a fedélzeti ETCS antennán keresztül), az A. melléklet 4.2.6c. pontja pedig a „G” interfészt (a fedélzeti ETCS antenna és a B. osztályú balízok közötti légrés).

A „K” interfész telepítése választható, és ha sor kerül erre, akkor meg kell felelnie az A. melléklet 4.2.6b. pontjának.

Ezenkívül a „K” interfész telepítése esetén a fedélzeti adatátviteli csatorna funkciónak képesnek kell lennie az A. melléklet 4.2.6c. pontjában leírt jellemzők kezelésére.

Amennyiben a fedélzeten az ETCS és a B. osztályú vonatvédelem közötti átmenetet nem az A. melléklet 4.2.6a. pontjában meghatározott szabványosított interfész használatával kezelik, akkor gondoskodni kell arról, hogy az alkalmazott módszer ne támasszon további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben.

4.2.6.2.   A GSM-R rádiós adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

Az A. osztályú rádió és a fedélzeti ETCS-funkciók közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. melléklet 4.2.6d. pontja tartalmazza.

Rádiós infill telepítése esetén be kell tartani az A. melléklet 4.2.6e. pontjában megállapított követelményeket.

4.2.6.3.   Útmérés

Az útmérési funkció és a fedélzeti ETCS közötti interfésznek meg kell felelnie az A. melléklet 4.2.6f. pontjában meghatározott követelményeknek. Ez az interfész csak akkor járul hozzá ehhez az alapvető paraméterhez, ha az úthosszmérő berendezés különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7.   Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső pálya menti interfészei

Ez az alapvető paraméter öt részből áll.

4.2.7.1.   Funkcionális interfész az RBC-k között

Az interfész a szomszédos RBC-k között kicserélendő adatok meghatározására szolgál, hogy a vonat biztonságosan haladhasson át az egyik RBC körzetből a másikba:

1.	információk az „átadó” RBC-től a „fogadó” RBC számára;

2.	információk a „fogadó” RBC-től az „átadó” RBC számára.

A követelményeket az A. melléklet 4.2.7a. pontja tartalmazza.

4.2.7.2.   RBC/RBC

Ez a két RBC közötti műszaki interfész. A követelményeket az A. melléklet 4.2.7b. pontja tartalmazza.

4.2.7.3.   GSM-R/pálya menti ETCS

Ez az A. osztályú rádiórendszer és a pálya menti ETCS funkciók közötti interfész. A követelményeket az A. melléklet 4.2.7c. pontja tartalmazza.

4.2.7.4.   Eurobalíz/LEU

Ez az interfész az eurobalíz és a LEU között. A követelményeket az A. melléklet 4.2.7d. pontja tartalmazza.

Ez az interfész csak akkor járul hozzá ehhez az alapvető paraméterhez, ha az eurobalíz és a LEU különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7.5.   Euroloop/LEU

Ez az interfész az Euroloop és a LEU között. A követelményeket az A. melléklet 4.2.7e. pontja tartalmazza.

Ez az interfész csak akkor járul hozzá ehhez az alapvető paraméterhez, ha az Euroloop és a LEU különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.8.   Kulcsmenedzsment

Ez az alapvető paraméter a rádión továbbított adatok védelmére szolgáló rejtjelezési kulcsok használatának követelményeit határozza meg.

A követelményeket az A. melléklet 4.2.8a. pontja tartalmazza. Kizárólag az ellenőrző-irányító és jelző berendezések interfészeire vonatkozó követelmények tartoznak az ÁME hatálya alá.

4.2.9.   ETCS-ID menedzsment

Ez az alapvető paraméter a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek berendezéseihez szükséges ETCS-azonosítókra (ETCS-ID) vonatkozik.

A követelményeket az A. melléklet 4.2.9 a. pontja tartalmazza.

4.2.10.   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek

Ez az alapvető paraméter meghatározza a pálya menti vonatérzékelő rendszerek és a járművek közötti interfészekre vonatkozó követelményeket a járművek tervezésének és üzemeltetésének vonatkozásában.

A vonatérzékelő rendszerek interfészeinek esetében betartandó követelményeket az A. melléklet 4.2.10a. pontja tartalmazza.

4.2.11.   Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között

Ez az alapvető paraméter meghatározza az interfészekre vonatkozó követelményeket a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezés közötti elektromágneses összeegyeztethetőség tekintetében.

A vonatérzékelő rendszerek interfészeinek esetében betartandó követelményeket az A. melléklet 4.2.11a. pontja tartalmazza.

4.2.12.   ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter ismerteti azokat az információkat, amelyeket az ETCS közöl a járművezetővel, és amelyeket a vezető betáplál a fedélzeti ETCS-egységbe. Lásd az A. melléklet 4.2.12 a. pontját.

Ez a következőket tartalmazza:

1.	ergonómia (idetartozik a láthatóság);

2.	a megjelenítendő ETCS funkciók;

3.	a járművezetői inputok által kiváltott ETCS funkciók.

4.2.13.   GSM-R DMI (vezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter ismerteti azokat az információkat, amelyeket a GSM-R közöl a járművezetővel, és amelyeket a járművezető betáplál a fedélzeti GSM-R egységbe. Lásd az A. melléklet 4.2.13 a. pontját.

Ez a következőket tartalmazza:

1.	ergonómia (idetartozik a láthatóság);

2.	a megjelenítendő GSM-R-funkciók;

3.	a kimenő hívásokkal kapcsolatos információk;

4.	a beérkező hívásokkal kapcsolatos információk.

4.2.14.   Interfész a joghatású adatrögzítéshez

Ez az alapvető paraméter ismerteti:

1.	a fedélzeti ETCS és a jármű rögzítőberendezése közötti adatcserét;

2.	a kommunikációs protokollokat;

3.	a fizikai interfészt.

Lásd az A. melléklet 4.2.14 a. pontját.

4.2.15.   A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága

Ez az alapvető paraméter ismerteti:

1.	a fényvisszaverő jelzések jellemzőit a megfelelő láthatóság biztosítása érdekében;

2.	az átjárhatósági jellemzőkkel rendelkező jelzőtáblákat.

Lásd az A. melléklet 4.2.15 a. pontját.

Továbbá a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök telepítését a járművezető látómezejének figyelembevételével és az infrastruktúrára vonatkozó követelményekkel összhangban kell végrehajtani.

4.2.16.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása

Az ezen ÁME A. mellékletének A.2. táblázatban felsorolt környezeti feltételeket be kell tartani.

A fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek esetében az anyagokra vonatkozóan be kell tartani az 1302/2014/EU bizottsági rendeletben (a hagyományos mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME) említett követelményeket.

4.3.   A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai

4.3.1.   Interfész a forgalmi műveletek és forgalomirányítás alrendszerével

Interfész a forgalmi műveletekre és a forgalomirányításra vonatkozó ÁME-vel
Hivatkozás az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-re		Hivatkozás a forgalmi műveletekre és a forgalomirányításra vonatkozó ÁME-re (4)
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Üzemeltetési szabályok (rendes és korlátozott körülmények között)	4.4.	Utasítás-gyűjtemény	4.2.1.2.1.
		Üzemeltetési szabályok	4.4.
A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága	4.2.15.	A jelek és a pálya menti jelzések láthatósága	4.2.2.8.
A vonat fékezési teljesítménye és jellemzői	4.2.2.	Fékezőerő	4.2.2.6.
A homokoló berendezések alkalmazása Fedélzeti nyomkarima kenése Kompozit féktuskók használata	4.2.10.	Utasítás-gyűjtemény	4.2.1.2.1.
Interfész a joghatású adatrögzítéshez	4.2.14.	Fedélzeti adatrögzítés	4.2.3.5.
ETCS DMI	4.2.12.	A vonat közlekedési száma	4.2.3.2.1.
GSM-R DMI	4.2.13.	A vonat közlekedési száma	4.2.3.2.1.

4.3.2.   Interfész a járműalrendszerrel

Interfész a járművekre vonatkozó ÁME-kkel
Hivatkozás az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-re		Hivatkozás a járművekre vonatkozó ÁME-re
Paraméter	Pont	Paraméter		Pont
Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel: a járművek tervezése	4.2.10.	A vasúti járművek jellemzői a sínáramkörös vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás tekintetében	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME (5)   a kerékpár helye   tengelyterhelés   homokolás   kerekek közötti elektromos ellenállás A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME (6) Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME (7) Teherkocsikra vonatkozó ÁME (8)	4.2.7.9.2. 4.2.3.2. 4.2.3.10. 4.2.3.3.1. 4.2.3.3.1.1. 4.2.3.3.1.1. 4.2.3.2.
		A jármű tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitási jellemzői	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME:   a kerékpár geometriai adatai   kerekek A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.7.9.2. 4.2.7.9.3. 4.2.3.3.1.2. 4.2.3.3.1.2. 4.2.3.3.1.
		A jármű hurokberendezésen alapuló vonatérzékelési rendszerekkel való kompatibilitási jellemzői	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	Nincs 4.2.3.3.1.3. 4.2.3.3.1.3. Nincs
Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között	4.2.11.	A vasúti járművek jellemzői a sínáramkörös vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás tekintetében	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.6.6.1. 4.2.3.3.1.1. 4.2.3.3.1.1. Nincs
		A jármű tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitási jellemzői	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.6.6.1. 4.2.3.3.1.2. 4.2.3.3.1.2. Nincs
A vonat fékezési teljesítménye és jellemzői	4.2.2.	Vészfékhatásosság	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME   Vészfékezés   Üzemi fékezés A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME   Vészfékezés   Üzemi fékezés Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME   Vészfékezés   Üzemi fékezés Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.4.1. 4.2.4.4. 4.2.4.5.2. 4.2.4.5.3. 4.2.4.5.2. 4.2.4.5.3. 4.2.4.1.2.
Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző berendezés antennájának helye	4.2.2.	Kinematikus űrszelvény	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.3.1. 4.2.3.1. 4.2.3.1. Nincs
A fedélzeti ETCS funkciók izolálása	4.2.2.	Üzemeltetési szabályok	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.7.9.1. 4.2.12.3. 4.2.12.3. Nincs
Adatátviteli interfészek	4.2.2.	Megfigyelési és diagnosztikai koncepciók	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.7.10. 4.2.1.1. 4.2.1.1. Nincs
A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága	4.2.15.	Kilátás Első lámpák	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.7.4.1.1. 4.2.7.1.1. 4.2.7.1.1. Nincs
		A vezető külső látómezője	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME   látótér   szélvédő A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME   látótér   szélvédő Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME   látótér   szélvédő Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.2.6 b. 4.2.2.7. 4.2.9.1.3.1. 4.2.9.2. 4.2.9.1.3.1. 4.2.9.2. Nincs
Interfész a joghatású adatrögzítéshez	4.2.14.	Rögzítő berendezés	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.7.10. 4.2.9.6. 4.2.9.6. Nincs
A jármű berendezéseinek adott parancsok	4.2.2. 4.2.3.	Fáziselkülönítés	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.8.3.6.7. 4.2.8.2.9.8. 4.2.8.2.9.8. Nincs
Vészfékezési parancs	4.2.2.	Vészfékezési parancs	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	Nincs 4.2.4.4.1. 4.2.4.4.1. Nincs
Berendezések felépítése	4.2.16.	Az anyagokra vonatkozó követelmények	A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME Mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME Teherkocsikra vonatkozó ÁME	4.2.7.2.2. 4.2.10.2.1. 4.2.10.2.1. Nincs

4.3.3.   Interfész az infrastruktúra-alrendszerrel

Interfész az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-vel
Hivatkozás az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-re		Hivatkozás az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-re
Paraméter	Pont	Paraméter		Pont
A vonatérzékelő rendszerek (hely a beszereléshez)	4.2.10.	Legkisebb infrastruktúra-szelvény Szerkezeti szelvény Szerkezeti szelvény	A nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME (9) A hagyományos vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME (10) Infrastruktúra ÁME (11)	4.2.3. 4.2.4.1. 4.2.3.1.
Eurobalíz-kommunikáció a vonattal (hely a beszereléshez)	4.2.5.2.	Legkisebb infrastruktúra-szelvény Szerkezeti szelvény Szerkezeti szelvény	A nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME Infrastruktúra ÁME	4.2.3. 4.2.4.1. 4.2.3.1.
Euroloop-kommunikáció (hely a beszereléshez)	4.2.5.3.	Legkisebb infrastruktúra-szelvény Szerkezeti szelvény Szerkezeti szelvény	A nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME Infrastruktúra ÁME	4.2.3. 4.2.4.1. 4.2.3.1.
A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága	4.2.15	Legkisebb infrastruktúra-szelvény Szerkezeti szelvény Szerkezeti szelvény	A nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME A hagyományos vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME Infrastruktúra ÁME	4.2.3. 4.2.4.1. 4.2.3.1.

4.3.4.   Interfészek az energiaellátó alrendszerrel

Interfész az energiaellátásra vonatkozó ÁME-vel
Hivatkozás az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-re		Hivatkozás az energiaellátásra vonatkozó ÁME-vel
Paraméter	Pont	Paraméter		Pont
A jármű berendezéseinek adott parancsok	4.2.2. 4.2.3.	Fázishatárok Rendszerhatárok Fázishatárok Rendszerhatárok Fázishatárok Rendszerhatárok	A nagysebességű vasút energiaellátására vonatkozó ÁME (12) A hagyományos vasút energiaellátására vonatkozó ÁME (13) Az energiaellátásra vonatkozó ÁME (14)	4.2.21. 4.2.22. 4.2.19. 4.2.20. 4.2.15. 4.2.16.

4.4.   Üzemeltetési szabályok

Az ETCS- és GSM-R-berendezésekkel rendelkező vasúti szolgáltatás üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a forgalmi műveletekre és a forgalomirányításra vonatkozó ÁME tartalmazza.

4.5.   Karbantartási szabályok

Az ezen ÁME hatálya alá tartozó alrendszerek karbantartási szabályainak biztosítaniuk kell azt, hogy a 4. fejezetben feltüntetett alapvető paraméterekben említett értékek a megkövetelt határokon belül maradjanak az alrendszerek teljes élettartama alatt. Lehetséges azonban, hogy a megelőző vagy javító jellegű karbantartások során az alrendszer nem képes elérni az alapvető paraméterekben említett értékeket; a karbantartási szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy e tevékenységek során a rendszer továbbra is biztonságosan üzemeljen.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerért felelős szervezetnek olyan karbantartási szabályokat kell meghatároznia, amelyekkel elérhetők az említett célkitűzések. E szabályok kidolgozásának előmozdítása érdekében be kell tartani az alábbi követelményeket.

4.5.1.   A berendezés gyártójának felelőssége

Az alrendszerbe beépített berendezés gyártója köteles meghatározni:

1.

az összes karbantartási követelményt és eljárást (ideértve a berendezések állapotának felügyeletét, az események diagnosztizálását, a tesztelési módszereket és eszközöket, valamint a szükséges szakmai alkalmasságot), amelyek az ezen ÁME alapkövetelményeiben említett elengedhetetlen követelmények és értékek eléréséhez szükségesek a berendezés teljes életciklusa során (szállítás és tárolás a felszerelést megelőzően, rendes üzemeltetés, hibák, javítási munkálatok, ellenőrzés és karbantartás, leszerelés stb.);

2.	azokat az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, amelyek a nyilvánosságot és a karbantartó személyi állományt érinthetik;

3.	a helyben történő karbantartások feltételeit, vagyis a gépben cserélhető egységek (LRU-k) meghatározását, a hardver és a szoftver jóváhagyott kompatibilis változatainak meghatározását, a hibás LRU-k pótlására vonatkozó eljárásokat, és az LRU-k tárolási és a hibás LRU-k javítási feltételeit;

4.	azokat az ellenőrzéseket, amelyeket akkor kell végrehajtani, ha a berendezés különösen nagy terhelésnek van kitéve (például kedvezőtlen környezeti feltételek vagy rendellenes rázkódások);

5.	azokat az ellenőrzéseket, amelyeket az ellenőrző-irányító és jelző berendezéstől eltérő, de az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre hatást gyakorló berendezés karbantartásakor (például kerékátmérő módosítása) kell elvégezni.

4.5.2.   Az alrendszer hitelesítését kérelmező fél felelőssége

A kérelmező:

1.	gondoskodik a 4.5.1. szakaszban (A berendezés gyártójának felelőssége) leírtak szerinti karbantartási követelmények meghatározásáról az ezen ÁME hatálya alá tartozó összes alkatrészre nézve (függetlenül attól, hogy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek-e vagy sem);

2.	az említett követelményeket az alrendszer különböző alkatrészei és az egyéb alrendszerekhez kapcsolódó interfészek közötti interakcióból eredő kockázatok figyelembevételével teljesíti.

4.6.   Szakmai képesítés

A berendezés és az alrendszer gyártója elegendő tájékoztatást nyújt ahhoz, hogy meg lehessen határozni, hogy milyen szakmai képesítés szükséges az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek felszereléséhez, átvételi ellenőrzéséhez és karbantartásához Lásd a 4.5. pontot (Karbantartási szabályok).

4.7.   Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Ügyelni kell a karbantartó és üzemeltető személyzet egészségének és biztonságának megóvására, az uniós rendeletekkel, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti szabályokkal összhangban.

A gyártóknak jelezniük kell, milyen egészségügyi és biztonsági kockázatokkal jár a berendezések és az alrendszerek használata és karbantartása. Lásd a 4.4. pontot (Üzemeltetési szabályok) és a 4.5. pontot (Karbantartási szabályok).

4.8.   Nyilvántartások

A 2008/57/EK irányelv 34. és 35. cikkében meghatározott nyilvántartásokhoz a 2011/665/EU bizottsági végrehajtási határozatban (15) és a 2011/633/EU bizottsági végrehajtási határozatban (16) ismertetett adatokat kell szolgáltatni.

5.   AZ ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.   Fogalommeghatározások

A 2008/57/EK irányelv 2. cikkének f) pontja szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek „a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelemcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal.”

5.2.   Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolása

5.2.1.   Alapvető átjárhatósági rendszerelemek

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemeit a következők tartalmazzák:

1.	a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer tekintetében az 5.1a. táblázat;

2.	a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer tekintetében az 5.2a. táblázat.

5.2.2.   Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása

Az átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek funkciói egyesíthetők, hogy egy csoportot alkossanak. Ezután a csoportot ezekkel a funkciókkal és a fennmaradó külső interfészekkel lehet meghatározni. Ha egy csoportot ilyen módon hozunk létre, akkor átjárhatósági rendszerelemnek kell tekinteni.

1.	Az 5.1.b. táblázat felsorolja a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek csoportjait.

2.	Az 5.2.b. táblázat felsorolja a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek csoportjait.

5.3.   A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

Az 5. fejezetben szereplő táblázatok minden egyes alapvető átjárhatósági rendszerelem vagy átjárhatósági rendszerelemekből álló csoport tekintetében előírják:

1.	a 3. oszlopban a funkciókat és az interfészeket. Ügyelni kell arra, hogy az átjárhatósági rendszerelemek és/vagy interfészek egy része választható funkciókkal is rendelkezik.

2.	a 4. oszlopban az egyes funkciók vagy (az esettől függően) interfészek megfelelőségi felmérésére vonatkozó kötelező előírásokat, hivatkozással a 4. fejezet vonatkozó pontjára.

5.1.a.   táblázat

Alapvető átjárhatósági rendszerelemek a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben

1	2	3	4
N	Átjárhatósági rendszerelem (IC)	Jellemzők	Speciális követelmények, amelyeket a 4. fejezetre történő hivatkozással igazolni kell
1	Fedélzeti ETCS	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		Fedélzeti ETCS funkciók (kivéve az útmérést)	4.2.2.
		Az ETCS és a GSM-R légrés interfészek — RBC (2. és 3. szint) — Rádiós infill egység (választható 1. szint) — Eurobalíz-légrés — Euroloop-légrés (választható 1. szint)	4.2.5. 4.2.5.1. 4.2.5.1. 4.2.5.2. 4.2.5.3.
		Interfészek — STM (a „K” interfész telepítése választható) — Kizárólag adatátvitelre szolgáló GSM-R ETCS rádió — Útmérés — Kulcsmenedzsment rendszer — ETCS ID kezelés — ETCS járművezető és gép közötti interfész — Vonatinterfész — Fedélzeti rögzítőberendezés	4.2.6.1. 4.2.6.2. 4.2.6.3. 4.2.8. 4.2.9. 4.2.12. 4.2.2. 4.2.14.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
2	Úthosszmérő berendezések	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.1.2. 4.5.1.
		A fedélzeti ETCS funkciója: csak útmérés	4.2.2.
		Interfészek — Fedélzeti ETCS	4.2.6.3.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
3	Külső STM interfésze	Interfészek — Fedélzeti ETCS	4.2.6.1.
4	GSM-R hangkommunikációs fedélzeti rádió Megjegyzés: A SIM-kártya, az antenna, a vezetékek és a szűrők nem képezik az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem részét.	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS) Megjegyzés: nincs biztonsági követelmény	4.1.2. 4.5.1.
		Alapvető kommunikációs funkciók	4.2.4.1.
		Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások	4.2.4.2.
		Interfészek — GSM-R-légrés — GSM-R járművezető és gép közötti interfész	4.2.5.1. 4.2.13.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
5	Kizárólag adatátvitelre szolgáló GSM-R ETCS rádió Megjegyzés: A SIM-kártya, az antenna, a vezetékek és a szűrők nem képezik az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem részét.	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS) Megjegyzés: nincs biztonsági követelmény	4.2.1. 4.5.1.
		Alapvető kommunikációs funkciók	4.2.4.1.
		ETCS adatkommunikációs alkalmazások	4.2.4.3.
		Interfészek — Fedélzeti ETCS — GSM-R-légrés	4.2.6.2. 4.2.5.1.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
6	GSM-R SIM-kártya Megjegyzés: A GSM-R hálózat üzemeltetőjének feladata, hogy a vasúti társaságok számára biztosítsa a GSM-R terminálberendezésbe helyezendő SIM-kártyákat.	Alapvető kommunikációs funkciók	4.2.4.1.
		Berendezések felépítése	4.2.16.

5.1.b.   táblázat

Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek csoportjai

Ez a táblázat példa a struktúra bemutatására. Egyéb csoportosítást is lehet alkalmazni

1	2	3	4
N	Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportja	Jellemzők	Speciális követelmények, amelyeket a 4. fejezetre történő hivatkozással igazolni kell
1	Fedélzeti ETCS Úthosszmérő berendezések	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		A fedélzeti ETCS funkció	4.2.2.
		Az ETCS és a GSM-R légrés interfészek — RBC (2. és 3. szint) — Rádiós infill egység (választható 1. szint) — Eurobalíz-légrés — Euroloop-légrés (választható 1. szint)	4.2.5. 4.2.5.1. 4.2.5.1. 4.2.5.2. 4.2.5.3.
		Interfészek — STM (a „K” interfész telepítése választható) — Kizárólag adatátvitelre szolgáló GSM-R ETCS rádió — Kulcsmenedzsment rendszer — ETCS-ID menedzsment — ETCS járművezető és gép közötti interfész — Vonatinterfész — Fedélzeti rögzítőberendezés	4.2.6.1. 4.2.6.2. 4.2.8. 4.2.9. 4.2.12. 4.2.2. 4.2.14.
		Berendezések felépítése	4.2.16.

5.2.a.   táblázat

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemei

1	2	3	4
N	Átjárhatósági rendszerelem (IC)	Jellemzők	Speciális követelmények, amelyeket a 4. fejezetre történő hivatkozással igazolni kell
1	RBC	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		Pálya menti ETCS-funkciók (kivéve eurobalíz, rádiós infill betöltés és Euroloop útján folytatott kommunikáció)	4.3.2.
		ETCS és GSM-R légrés interfészek: csak rádiókommunikáció a vonattal	4.2.5.1.
		Interfészek — Szomszédos RBC — adatátviteli rádiós kommunikáció — Kulcsmenedzsment rendszer — ETCS-ID menedzsment	4.2.7.1., 4.2.7.2. 4.2.7.3. 4.2.8. 4.2.9.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
2	Rádiós infill egység	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		Pálya menti ERTMS-/ETCS-funkciók (kivéve Euroloop, valamint 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció)	4.2.3.
		ETCS és GSM-R légrés interfészek: csak rádiókommunikáció a vonattal	4.2.5.1.
		Interfészek — adatátviteli rádiós kommunikáció — Kulcsmenedzsment rendszer — ETCS-ID menedzsment — Biztosítóberendezés és LEU	4.2.7.3. 4.2.8. 4.2.9. 4.2.3.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
3	Eurobalíz	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		ETCS és GSM-R légrés interfészek: csak eurobalíz-kommunikáció a vonattal	4.2.5.2.
		Interfészek — LEU – eurobalíz	4.2.7.4.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
4	Euroloop	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		ETCS és GSM-R légrés interfészek: csak Euroloop-kommunikáció a vonattal	4.2.5.3.
		Interfészek — LEU – Euroloop	4.2.7.5.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
5	LEU eurobalíz	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		Pálya menti ETCS-funkciók (kivéve rádiós infill, Euroloop, valamint 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció)	4.2.3.
		Interfészek — LEU – eurobalíz	4.2.7.4.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
6	LEU Euroloop	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		Pálya menti ETCS-funkciók (rádiós infill, eurobalíz, valamint 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció kizárva)	4.2.3.
		Interfészek — LEU – Euroloop	4.2.7.5.
		Berendezések felépítése	4.2.16.

5.2.b.   táblázat

Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek csoportjai

Ez a táblázat példa a struktúra bemutatására. Egyéb csoportosítást is lehet alkalmazni

1	2	3	4
N	Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportja	Jellemzők	Speciális követelmények, amelyeket a 4. fejezetre történő hivatkozással igazolni kell
1	Eurobalíz LEU Eurobalíz	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		Pálya menti ETCS-funkciók (kivéve Euroloop, valamint 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció)	4.2.3.
		ETCS és GSM-R légrés interfészek: csak eurobalíz-kommunikáció a vonattal	4.2.5.2.
		Berendezések felépítése	4.2.16.
2	Euroloop LEU Euroloop	Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	4.2.1. 4.5.1.
		Pálya menti ETCS-funkciók (kivéve eurobalíz, valamint 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció)	4.2.3.
		ETCS és GSM-R légrés interfészek: csak Euroloop-kommunikáció a vonattal	4.2.5.3.
		Berendezések felépítése	4.2.16.

6.   A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK, ILLETVE HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSE

6.1.   Bevezetés

6.1.1.   Általános elvek

6.1.1.1.   Az alapvető paraméterek betartása

Az ezen ÁME 3. fejezetében megállapított alapkövetelmények teljesülését a 4. fejezetben meghatározott alapvető paramétereknek való megfelelés biztosítja.

Ezt a megfelelést a következőkkel kell igazolni:

1.	az 5. fejezetben meghatározott, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vizsgálata (lásd a 6.2.1, a 6.2.2, a 6.2.3, a 6.2.4 pontot),

2.	az alrendszerek hitelesítése (lásd a 6.3 és a 6.4.1 pontot).

6.1.1.2.   Nemzeti szabályok révén teljesített alapkövetelmények

Bizonyos esetekben egyes alapkövetelményeket a nemzeti szabályok szerint lehet teljesíteni, a következők miatt:

1.	B. osztályú rendszerek vannak használatban,

2.	nyitott kérdések vannak az ÁME-ben,

3.	a 2008/57/EK irányelv 9. cikke szerint eltérések megengedettek,

4.	a 7.2.9. szakaszban leírt különleges esetek.

Ilyen esetekben az említett szabályoknak való megfelelőség vizsgálatát az érintett tagállam felelőssége alatti eljárásokkal összhangban kell elvégezni, a bejelentett eljárások szerint. Lásd a 6.4.2. pontot

6.1.1.3.   Az ezen ÁME-ban szereplő követelmények nem teljes körű végrehajtása

Tekintettel annak ellenőrzésére, hogy biztosított-e az alapkövetelmények teljesülése az alapvető paramétereknek való megfelelés révén, és az ezen ÁME 7. fejezetében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül, azon ellenőrző-irányító és jelző, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek tekintetében, amelyek nem alkalmazzák teljes körűen a 4. fejezetben meghatározott funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket (ideértve az A. melléklet szerinti előírásokat is), csak az alábbi feltételekkel adhatók ki és használhatók EK-megfelelőségi tanúsítványok, illetve hitelesítési tanúsítványok:

1.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítés kérelmezője felel annak eldöntéséért, hogy mely funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket alkalmazzák a szolgáltatás céljának eléréséhez, biztosítva, hogy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre ne alkalmazzanak az ÁME-nek ellentmondó vagy azon túlmutató követelményeket.

2.

Azon fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzemeltetése tekintetében, amelyek nem alkalmazzák teljes körűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, olyan feltételek vagy korlátozások határozhatók meg, amelyek a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel való összeegyeztethetőséggel és/vagy biztonságos integrációval kapcsolatosak. A bejelentett szervezetek megfelelő uniós jogszabályokban és kapcsolódó dokumentumokban rögzített feladatkörének sérelme nélkül, az EK-hitelesítés kérelmezője felel annak biztosításáért, hogy a műszaki dokumentáció tartalmazzon minden olyan adatot, amely szükséges ahhoz, hogy az üzemeltető beazonosítsa az említett feltételeket és korlátozásokat.

3.

Azon ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek esetében, amelyek nem alkalmazzák teljes körűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, a tagállam megfelelő indoklással elutasíthatja az üzembe helyezés engedélyezését vagy az üzemeltetés tekintetében feltételeket vagy korlátozásokat határozhat meg.

Amennyiben az ellenőrző-irányító és jelző rendszer valamely átjárhatósági rendszereleme vagy alrendszere nem alkalmazza teljes körűen az ezen ÁME-ban előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, a 6.4.3. pont előírásait kell alkalmazni.

6.1.2.   Az ETCS és a GSM-R tesztelésére vonatkozó alapelvek

6.1.2.1.   Cél

A cél az, hogy az EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer minden, EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel együtt tudjon működni az ezen ÁME-ben meghatározott feltételek szerint, további hitelesítés nélkül.

E cél elérését a következők könnyítik meg:

1.	a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tervezésére és felszerelésére vonatkozó szabályok;

2.	tesztelési előírások annak bizonyítására, hogy a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek megfelelnek az ezen ÁME-ben megállapított követelményeknek, és kölcsönösen összeegyeztethetők.

6.1.2.2.   Üzemeltetési tesztforgatókönyvek

Ezen ÁME alkalmazásában „üzemeltetési tesztforgatókönyvön” a vasúti rendszernek az ETCS és a GSM-R szempontjából releváns helyzetekben (például: a vonat berendezésekkel felszerelt területre való belépése, a vonat aktív állapotba hozása, megálláskor egy adott jelzés kikapcsolása) elvárt módon történő működésének leírása értendő; a leírást az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekhez kapcsolódó vagy azokat befolyásoló, pálya menti és fedélzeti események (például üzenet küldése/fogadása, a sebességhatár túllépése, az üzemeltető által végzett cselekvések (17)) sorozata, és az egyes események között eltelt idő alkotja.

Az üzemeltetési tesztforgatókönyvek az adott projektre vonatkozóan elfogadott műszaki tervezési szabályokon alapulnak.

Arról, hogy az éles helyzetben történő megvalósítás megfelel-e az üzemeltetési tesztforgatókönyvnek, könnyen hozzáférhető interfészekről (lehetőleg az ezen ÁME-ben meghatározott szabványos interfészekről) történő adatgyűjtéssel lehet meggyőződni.

6.1.2.3.   Követelmények

A fenti cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítési eljárásának kezdeményezésekor az Európai Vasúti Ügynökség minél hamarabb megkapja az alrendszer ETCS- és GSM-R-részei, illetve a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megfelelő berendezései közötti interakciókhoz kapcsolódó műszaki tervezési szabályokat és üzemeltetési tesztforgatókönyveket. Az Európai Vasúti Ügynökséget tájékoztatni kell az EK-hitelesítési eljárás során használt üzemeltetési tesztforgatókönyvek bármilyen változásáról.

Az ETCS- és GSM-R pálya menti részeire vonatkozó műszaki tervezési szabályoknak, valamint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekhez kapcsolódó üzemeltetési tesztforgatókönyveknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy le lehessen írni a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerhez kapcsolódó, rendes és meghatározott korlátozott üzemmódú helyzetekben előadódó valamennyi releváns műveletet; valamint

1.	összhangban kell lenniük az ezen ÁME-ben említett előírásokkal;

2.	azon kell alapulniuk, hogy a pálya menti alrendszerrel együttműködő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek funkciói, interfészei és teljesítménye összhangban legyen ezen ÁME követelményeivel;

3.

azonosaknak kell lenniük azokkal a szabályokkal és forgatókönyvekkel, amelyeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítése során használtak annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtott funkciók, interfészek és teljesítmények képesek-e biztosítani, hogy a rendszer tervezett működése – a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megfelelő módozataival, illetve szintjei és módozatai közötti váltásokkal együtt – megfelelő legyen.

Az Európai Vasúti Ügynökség:

1.

közzéteszi az ETCS- és GSM-R pálya menti részeire vonatkozó műszaki tervezési szabályokat és az üzemeltetési tesztforgatókönyveket. Az előzetes forgatókönyvek vagy azok későbbi módosításainak közzétételét követően minden érdekelt számára lehetőséget kell biztosítani, hogy véleményt nyilvánítson az üzemeltetési tesztforgatókönyveknek a fenti három francia bekezdésben szereplő feltételekkel való összeegyeztethetőségéről. A véleménynyilvánításra rendelkezésre álló idő az egyes kiadványokban kerül megállapításra, de nem haladhatja meg a hat hónapot. Ezen időszak alatt az adott pálya menti alrendszer(ek) EK-hitelesítési eljárása folytatódhat/befejeződhet;

2.

amennyiben az érdekeltektől kedvezőtlen vélemény érkezik, összehangolja az érintett felek törekvéseit annak érdekében, hogy megállapodás jöjjön létre: ez történhet például az ETCS- és GSM-R pálya menti részeire vonatkozó műszaki tervezési szabályok, és következésképpen az üzemeltetési tesztforgatókönyvek módosítása révén, amennyiben az érintett szabályok vagy forgatókönyvek nem felelnek meg ezen ÁME követelményeinek;

3.	nyilvánosan hozzáférhetővé teszi és naprakészen tartja azokat az üzemeltetési tesztforgatókönyveket, amelyek megfeleltek a fentieknek, és amelyek bemutatják a különböző végrehajtási esetekben kialakuló helyzeteket;

4.	a beérkezett üzemeltetési tesztforgatókönyvek alapján megvizsgálja, hogy szükség van-e az ezen ÁME-ben hivatkozott előírások egyértelműsítésére vagy javítására;

5.	a beérkezett üzemeltetési tesztforgatókönyvek alapján a jövőbeni üzemeltetési tesztforgatókönyvek közzétételének elősegítése érdekében elkészít és közzétesz egy szabványos formátumot.

6.2.   Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.2.1.   A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító és jelző rendszerelemek vizsgálati eljárásai

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy rendszerelemcsoportok forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy felhatalmazott uniós képviselője köteles EK-megfelelőségi nyilatkozatot készíteni a 2008/57/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése és IV. melléklete szerint.

Az értékelési eljárást a 6.2.2. pontban (A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító és jelző rendszerelemek moduljai) meghatározott modulok egyikének felhasználásával kell végrehajtani.

Az ellenőrző-irányító alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeihez EK-alkalmazhatósági nyilatkozat nem szükséges. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalához elegendő a releváns alapvető paraméterek teljesítése, amelyet az EK-megfelelőségi nyilatkozat tanúsít (18).

6.2.2.   A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító és jelző rendszerelemek moduljai

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, ellenőrző-irányító és jelző alrendszereken belüli rendszerelemek értékelésekor a gyártó vagy annak felhatalmazott uniós képviselője az alábbiak közül választhat:

1.	a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (CB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (CD-modul) kombinálva; vagy

2.	a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (CB-modul), a gyártáshitelesítési eljárással (CF-modul) kombinálva; vagy

3.	a teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás (CH1-modul).

Továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő SIM-kártyás rendszerelem ellenőrzéséhez a gyártó vagy képviselője választhatja a CA-modult.

A modulok részletes leírása a 2010/713/EU bizottsági határozatban (19) található.

A következő magyarázat vonatkozik a modulok egy részének használatára:

1.	Hivatkozással a CB-modul 2. fejezetére, az EK-típusvizsgálatot a gyártási típus és a tervezési típus kombinációjával kell elvégezni.

2.	Hivatkozással a CF-modul 3. fejezetére (termékhitelesítés), a statisztikai hitelesítés nem megengedett, vagyis az összes átjárhatósági rendszerelemet külön-külön meg kell vizsgálni.

6.2.3.   Értékelési követelmények

A kiválasztott modultól függetlenül:

1.	a „fedélzeti ETCS” kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében teljesíteni kell az ezen ÁME 6.2.4.1. pontjában megállapított követelményeket.

2.

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy rendszerelemcsoportok megfelelőségének értékelésekor a 6.1. táblázatban szereplő tevékenységeket ezen ÁME 5. fejezetének megfelelően végre kell hajtani. Minden hitelesítést az 5. fejezet megfelelő táblázatának és az abban szereplő alapvető paramétereknek a felhasználásával kell elvégezni.

6.1.   táblázat

Szempont	A vizsgálat tárgya	Alátámasztó bizonyítékok
Funkciók, interfészek és teljesítmények	Annak ellenőrzése, hogy az 5. fejezet megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben leírt kötelező funkciók és interfészek közül melyeket telepítettek, és hogy ezek megfelelnek-e ezen ÁME követelményeinek.	tervdokumentáció, valamint vizsgálati esetek és tesztsorozat végrehajtása az 5. fejezet megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben leírtaknak megfelelően.
	Annak ellenőrzése, hogy az 5. fejezet megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben leírt opcionális funkciók és interfészek közül melyeket telepítettek, és hogy ezek megfelelnek-e ezen ÁME követelményeinek.	tervdokumentáció, valamint vizsgálati esetek és tesztsorozat végrehajtása az 5. fejezet megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben leírtaknak megfelelően.
	Annak ellenőrzése, hogy az ezen ÁME-ben meg nem határozott kiegészítő funkciók és interfészek közül melyeket telepítettek, és hogy ezek nem összeegyeztethetetlenek az ezen ÁME-ben meghatározott, megvalósított funkciókkal.	Hatásvizsgálat
Berendezések felépítése	A kötelező környezeti feltételek teljesítésének ellenőrzése az 5. fejezet megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben meghatározott esetekben.	Az alkalmazott anyagokra vonatkozó dokumentáció, és adott esetben tesztek az 5. fejezet megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben meghatározott követelmények teljesítésének biztosítása érdekében.
	Továbbá annak ellenőrzése, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelően működnek-e olyan környezeti feltételek mellett, amelyekre tervezték őket.	Tesztek a kérelmező előírásai szerint
Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	Az 5. fejezet megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben meghatározott biztonsági követelmények teljesítésének ellenőrzése, vagyis 1. a véletlenszerű hibák mennyiségi elfogadható kockázati arányának betartása 2. a fejlesztési folyamat képes-e kimutatni és megszüntetni a rendszerszintű hibákat	1. A véletlenszerű hibák elfogadható kockázati arányának kiszámítása a megbízhatóságra alkalmazandó adatok igazolt forrásaira támaszkodva 2.1. A gyártó által a tervezés, a gyártás és a tesztelés során végrehajtott minőség- és biztonságirányítás megfelel az elismert szabványok egyikének (lásd a megjegyzést). 2.2. A szoftverfejlesztési életciklus, a hardverfejlesztési életciklus, valamint a hardver és a szoftver integrációja elismert szabványnak megfelelően zajlott (lásd a megjegyzést). 2.3. A biztonsági hitelesítés és engedélyezés elismert szabványnak megfelelően történt (lásd a megjegyzést), és megfelel az 5. fejezet megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben meghatározott biztonsági követelményeknek. 2.4. A funkcionális és műszaki biztonsági követelmények (megfelelő működés üzemzavar nélküli feltételek mellett, üzemzavarok és a külső befolyásoló tényezők hatása) hitelesítése elismert szabvány alapján történik (lásd a megjegyzést). Megjegyzés: A szabványnak legalább a következő követelményeknek kell eleget tennie: 1. A vasúti ágazaton belül széles körben elismertnek kell lennie. Ellenkező esetben meg kell indokolni az adott szabvány használatát, és a szabványt a bejelentett szervezetnek elfogadhatónak kell nyilvánítania. 2. Az értékelés alatt álló rendszeren belül a vizsgált veszélyek ellenőrzése tekintetében relevánsnak kell lennie. 3. Nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie minden olyan szereplő számára, aki használni kívánja. Lásd az A. melléklet A3. táblázatát.
	A kérelmező által megadott (a véletlenszerű hibákra vonatkozó) mennyiségi megbízhatósági célok teljesülésének ellenőrzése.	Számítások
	A rendszerszintű hibák megszüntetése	A berendezések tesztelése (az átjárhatósági rendszerelem egésze vagy külön-külön a részszerkezetek) üzemeltetési feltételek mellett, és hibák jelentkezése esetén azok javítása. A tanúsítványt kísérő dokumentációban annak ismertetése, hogy mely hitelesítésekre került sor, mely szabványok kerültek alkalmazásra, és mely kritériumok alapján minősülnek a tesztek teljesítettnek (a kérelmező döntése szerint).
	A karbantartási követelmények teljesülésének ellenőrzése – 4.5.1. pont	Okirat-ellenőrzés

6.2.4.   Különleges kérdések

6.2.4.1.   Kötelező vizsgálatok a fedélzeti ETCS esetében

Különös figyelmet kell fordítani a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő fedélzeti ETCS rendszerelem megfelelőségének értékelésére, mivel ez a rendszerelem összetett, emellett pedig kulcsszerepet játszik az átjárhatóság biztosításában.

Függetlenül attól, hogy a CB vagy a CH1 modul került-e kiválasztásra, a bejelentett szervezet ellenőrzi, hogy:

1.

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem reprezentatív mintapéldánya keresztül ment-e az összes tesztelési sorozaton, és ezen belül az 4.2.2. pontban említett funkciók (a fedélzeti ETCS-funkciók) ellenőrzésére szolgáló összes tesztelési eseten. A kérelmező feladata, hogy meghatározza a tesztelési eseteket és azoknak a sorozaton belüli helyét (amennyiben ezeket az ezen ÁME-ben hivatkozott előírások nem határozzák meg),

2.	és hogy ezekre a tesztekre olyan laboratóriumban került-e sor, amely a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) megfelelően akkreditációval rendelkezik arra, hogy az A. melléklet 4.2.2c. pontjában meghatározott tesztfelépítés és eljárások szerint tesztelést végezzen.

A laboratórium mindenre kiterjedő jelentést készít, amelyben feltünteti a tesztelési esetek eredményeit és az alkalmazott sorozatokat. A bejelentett szervezet feladata ellenőrizni a tesztelési esetek és a sorozatok megfelelőségét, az összes releváns követelmény teljesülését, és értékelni a tesztek eredményeit a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tanúsítása céljából.

6.2.4.2.   Speciális átviteli modul (STM)

Minden tagállam felelős annak ellenőrzéséért, hogy az STM-ek megfelelnek-e a nemzeti előírásoknak.

Az STM és a fedélzeti ETCS közötti interfész hitelesítéséhez a bejelentett szervezetnek megfelelőségértékelést kell végeznie.

6.2.5.   Kiegészítő vizsgálatok

Annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a valószínűsége annak, hogy a fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem működik megfelelően a különféle pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alkalmazásokon futó, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekbe történő telepítéskor, célszerű a rendszerelemet különböző – az ügynökség által közzétett megfelelő forgatókönyvek közül kiválasztott – forgatókönyvek alapján tesztelni; lásd a 6.1.2. pontot (Az ETCS és a GSM-R tesztelésére alkalmazandó alapelvek). A tesztelés történhet valódi berendezésekkel vagy szimulált pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel.

A fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében a tesztelés nem kötelező. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tanúsítását kérelmező személy dönthet úgy, hogy a tesztelést maga végzi el, majd egy bejelentett szervezettel értékelteti; az erre vonatkozó dokumentumokban szerepelnie kell, hogy mely üzemeltetési tesztforgatókönyvek alapján történt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem ellenőrzése, hogy a teszt valódi berendezésekkel vagy szimulált pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel történt-e, valamint fel kell tüntetni az alkalmazott berendezés típusát és verzióját.

Ha a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén tesztelésre kerül, akkor kevesebb tesztre van szükség az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szintjén (lásd a 6.2. táblázat utolsó sorát és a 6.5. pontot).

Megjegyzés: a teszteket nem kötelező több üzemeltetési tesztforgatókönyv alapján elvégezni, azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a tesztek segíthetik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem ellenőrzését, és a lehető legtöbb rendszerszintű hiba kiküszöbölését, ami viszont kötelező az EK-megfelelőségi tanúsítvány megszerzéséhez.

6.2.6.   Az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalma

A 2008/57/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következő információkat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatban:

1.	a telepített választható és kiegészítő funkciók;

2.	az alkalmazandó környezeti feltételek.

6.3.   Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek

6.3.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek értékelési eljárásai

Ez a fejezet a fedélzeti, illetve a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokkal foglalkozik.

A kérelmező kérésére a bejelentett szervezet elvégzi a fedélzeti vagy pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítését a 2008/57/EK irányelv VI. mellékletével összhangban.

A kérelmező elkészíti a fedélzeti vagy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot a 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével és az V. mellékletével összhangban.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie a 2008/57/EK irányelv V. mellékletének.

Az értékelési eljárást a 6.3.2. pontban (Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai) meghatározott modulok egyikének felhasználásával kell végrehajtani.

A fedélzeti, illetve pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokat a megfelelőségi tanúsítványokkal együtt elegendőnek kell tekinteni az alrendszerek ezen ÁME-ben meghatározott feltételek szerinti összeegyeztethetőségének biztosítására.

6.3.2.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai

Az alábbiakban feltüntetett összes modul meghatározását a 2010/713/EU bizottsági határozat tartalmazza.

6.3.2.1.   Fedélzeti alrendszer

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hitelesítéséhez a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat:

1.	a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (SD-modul) kombinálva; vagy

2.	a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási hitelesítési eljárással (SF-modul) kombinálva; vagy

3.	a teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás (SH1-modul).

6.3.2.2.   Pálya menti alrendszer

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hitelesítéséhez a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat:

1.	az egység-hitelesítési eljárás (SG modul); vagy

2.	a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (SD-modul) kombinálva; vagy

3.	a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási hitelesítési eljárással (SF-modul) kombinálva; vagy

4.	a teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás (SH1-modul).

6.3.2.3.   Modulok használatának feltételei a fedélzeti és a pálya menti alrendszerekhez

Hivatkozással az SB-modul 4.2. pontjára (típusvizsgálat), a tervezést felül kell vizsgálni.

Hivatkozással az SH1-modul 4.2. pontjára (a teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás), szükséges a típus tesztelése.

6.3.3.   Fedélzeti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

A 6.2. táblázat a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hitelesítésekor elvégzendő ellenőrzéseket és a teljesítendő alapvető paramétereket tartalmazza.

A kiválasztott modultól függetlenül:

1.	a hitelesítésnek igazolnia kell, hogy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer a járműbe történő beépítésekor megfelel az alapvető paramétereknek;

2.	az EK-megfelelőségi nyilatkozattal már rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek funkciói és teljesítményei nem igényelnek további hitelesítést.

6.2.   táblázat

Szempont	A vizsgálat tárgya	Alátámasztó bizonyítékok
A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemek használata	Annak ellenőrzése, hogy az alrendszerbe beépítendő, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek rendelkeznek-e EK-megfelelőségi nyilatkozattal és megfelelő tanúsítvánnyal. Az alrendszert egy ezen ÁME követelményeinek megfelelő SIM-kártyával ellenőrizni kell. A SIM-kártyának egy másik olyan kártyával való lecserélése, amely szintén megfelel ennek az ÁME-nek, nem minősül az alrendszer módosításának.	A dokumentumok megléte és tartalma
	A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek használatára vonatkozó korlátozások összevetése az alrendszer és a környezet jellemzőivel.	Elemzés okirat-ellenőrzéssel
	Azon kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében, amelyek hitelesítése az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME korábbi változata alapján történt, ellenőrizni kell, hogy a tanúsítvány megfelel-e a hatályos ÁME követelményeinek.	Hatásvizsgálat okirat-ellenőrzéssel
Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek beépítése az alrendszerbe	Az alrendszer belső interfészeinek helyes felszerelésére és működésére vonatkozó ellenőrzés – a 4.2.6. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Az előírásoknak megfelelő ellenőrzés
	Annak ellenőrzése, hogy az ezen ÁME-ben meg nem határozott kiegészítő funkciók nincsenek-e kihatással a kötelező funkciókra.	Hatásvizsgálat
	Annak ellenőrzése, hogy az ETCS-ID-kben meghatározott értékek a megengedett tartományban vannak-e, illetve ha ezen ÁME egyedi értéket ír elő, akkor megfelelnek-e annak az értéknek – a 4.2.9. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Tervezési előírások ellenőrzése
Integráció járművekkel	A berendezések helyes felszerelésének ellenőrzése – a 4.2.2., 4.2.4., 4.2.14. szakasz szerinti alapvető paraméter – és a berendezés felszerelésének a gyártó által meghatározott feltételei.	Az ellenőrzések eredményei (az alapvető paraméterekben említett előírások és a gyártó felszerelésre vonatkozó utasításai szerint).
	Annak ellenőrzése, hogy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer összeegyeztethető-e a járműkörnyezettel – a 4.2.16. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Okirat-ellenőrzés (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványainak és a lehetséges beépítési módszereknek az összevetése a járművek jellemzőivel).
	Annak ellenőrzése, hogy a paraméterek (például a fékezési paraméterek) beállítása megfelelő-e, és azok a megengedett tartományban vannak-e.	Okirat-ellenőrzés (a paraméterek értékeinek az összevetése a járművek jellemzőivel)
Integráció B. osztályú rendszerekkel	Annak ellenőrzése, hogy a külső STM az ÁME-nek megfelelő interfészekkel csatlakozik-e a fedélzeti ETCS-berendezéshez.	Nem szükséges vizsgálatot végrehajtani: a szabványos interfész vizsgálata már megtörtént a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén. Működését már a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alrendszerbe történő beépítésekor megvizsgálták.
	Annak ellenőrzése, hogy a fedélzeti ETCS-berendezésekben telepített B. osztályú funkciók – a 4.2.6.1. szakasz szerinti alapvető paraméter – nem támasztanak további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben az átmenet miatt.	Nem szükséges vizsgálatot végrehajtani: minden vizsgálatra sor került a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén.
	Annak ellenőrzése, hogy a fedélzeti ETCS-berendezésekhez nem csatlakozó, különálló, B. osztályú berendezések – a 4.2.6.1. szakasz szerinti alapvető paraméter – nem támasztanak további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben az átmenet miatt.	Nem szükséges vizsgálatot végrehajtani: nincs interfész (21)
	Annak ellenőrzése, hogy a fedélzeti ETCS-berendezésekhez az ÁME-nek (részben) meg nem felelő interfészekkel csatlakozó, különálló, B. osztályú berendezések – a 4.2.6.1. szakasz szerinti alapvető paraméter – nem támasztanak további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben az átmenetek miatt. Annak ellenőrzése továbbá, hogy az ETCS-funkciókat mindez nem érinti-e.	Hatásvizsgálat
Integráció pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel	Eurobalíz-telegramok olvashatóságának ellenőrzése (ez a vizsgálat az antenna megfelelő felszerelésének ellenőrzésére terjed ki, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén már elvégzett vizsgálatokat nem kell megismételni) – a 4.2.5. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Hitelesített eurobalíz használatának vizsgálata: az alátámasztó bizonyíték a telegram megfelelő olvashatósága.
	Euroloop-telegramok olvashatóságának ellenőrzése (adott esetben) – a 4.2.5. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Hitelesített Euroloop használatának vizsgálata: az alátámasztó bizonyíték a telegram megfelelő olvashatósága.
	Annak ellenőrzése, hogy a berendezés tudja-e kezelni a GSM-R hang- és adathívásokat (adott esetben) – a 4.2.5. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Vizsgálat hitelesített GSM-R hálózatban. Az alátámasztó bizonyíték a kapcsolat létrehozásának, fenntartásának és bontásának képessége.
Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	Annak ellenőrzése, hogy a berendezés megfelel-e a biztonsági követelményeknek – a 4.2.1. szakasz szerinti alapvető paraméter.	A közös biztonsági módszerben meghatározott eljárások alkalmazása.
	A mennyiségi megbízhatósági célok teljesülésének ellenőrzése – a 4.2.1. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Számítások
	A karbantartásra vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrzése – 4.5.2. szakasz.	Okirat-ellenőrzés
Integráció a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel és egyéb alrendszerekkel: üzemeltetési feltételek mellett végrehajtott tesztek	Az alrendszer viselkedésének vizsgálata a legkülönbözőbb üzemeltetési feltételek mellett (például lejtési szög, vonatsebesség, vibráció, vonóerő, időjárási viszonyok, valamint a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciók kialakítása). A vizsgálatnak alkalmasnak kell lennie a következők ellenőrzésére: 1. az útmérési feladatok megfelelően vannak végrehajtva – a 4.2.2. szakasz szerinti alapvető paraméter; 2. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer összeegyeztethető a járműkörnyezettel – a 4.2.16. szakasz szerinti alapvető paraméter. E vizsgálatok célja ugyanakkor az, hogy csökkentsék a rendszerszintű hibák előfordulásának valószínűségét. E vizsgálatok nem terjednek ki a korábbi fázisokban végrehajtott vizsgálatokra, tehát a szimulált környezetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeken és az alrendszeren végrehajtott vizsgálatokat figyelembe kell venni. Üzemeltetési feltételek mellett végzett vizsgálatokat nem szükséges végrehajtani fedélzeti GSM-R-hangberendezések esetében.	Próbafutásokról szóló jelentések A vizsgálatok befejezettnek nyilvánításának követelményeit és az alkalmazott szabványokat fel kell tüntetni a tanúsítványban. A tanúsítványban és az azt kísérő dokumentációban szereplő információknak elegendőeknek kell lenniük annak meghatározásához, hogy a fedélzeti alrendszernek egy adott útvonalon történő használata előtt milyen ellenőrzéseket kell elvégezni. Ha egy hitelesítési tanúsítvánnyal már rendelkező alrendszer esetében üzemeltetési feltételek mellett további tesztekre kerül sor, akkor a kérelmező kérésére erről további információk tüntethetők fel a tanúsítványt kísérő dokumentációban.

6.3.4.   A pálya menti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

Az ezen ÁME hatálya alatt végrehajtott értékelések célja annak igazolása, hogy a berendezés megfelel a 4. fejezetben szereplő követelményeknek.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer részét képező ETCS megtervezéséhez azonban alkalmazásspecifikus információkra is szükség van; Ezek közé tartoznak a következők:

1.	a vonal olyan jellemzői, mint a lejtési szögek, távolságok, az útvonalelemek és az eurobalíz/euroloop helye, védelmet igénylő helyek stb.;

2.	az ETCS rendszer által kezelendő jelzési adatok és szabályok.

Ez az ÁME nem terjed ki az alkalmazásspecifikus információk helytállóságának ellenőrzésére:

A kiválasztott modultól függetlenül:

1.	a 6.3. táblázat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hitelesítésekor elvégzendő ellenőrzéseket és a teljesítendő alapvető paramétereket tartalmazza;

2.	a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén már ellenőrzött funkciók és teljesítmények nem igényelnek további hitelesítést.

6.3.   táblázat

Szempont	A vizsgálat tárgya	Alátámasztó bizonyítékok
A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemek használata	Annak ellenőrzése, hogy az alrendszerbe beépítendő, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek rendelkeznek-e EK-megfelelőségi nyilatkozattal és megfelelő tanúsítvánnyal.	A dokumentumok megléte és tartalma
	A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek használatára vonatkozó korlátozások összevetése az alrendszer és a környezet jellemzőivel.	Hatásvizsgálat okirat-ellenőrzéssel
	Azon kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében, amelyek hitelesítése az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME korábbi változata alapján történt, ellenőrizni kell, hogy a tanúsítvány megfelel-e a hatályos ÁME követelményeinek.	Az ÁME-ben meghatározott előírások és az kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványainak összehasonlítását magában foglaló hatásvizsgálat.
A vonatérzékelő rendszerek használata	Annak ellenőrzése, hogy a kiválasztott típusok megfelelnek-e az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME követelményeinek – a 4.2.10. és 4.2.11. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Okirat-ellenőrzés
Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek beépítése az alrendszerbe	Az alrendszer belső interfészeinek helyes felszerelésére és működésére vonatkozó ellenőrzés – a 4.2.5. és 4.2.7. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Az előírásoknak megfelelő ellenőrzés
	Annak ellenőrzése, hogy az ezen ÁME-ben meg nem határozott kiegészítő funkciók nincsenek-e kihatással a kötelező funkciókra.	Hatásvizsgálat
	Annak ellenőrzése, hogy az ETCS-ID-kben meghatározott értékek a megengedett tartományban vannak-e, illetve ha ezen ÁME egyedi értéket ír elő, akkor megfelelnek-e annak az értéknek – a 4.2.9. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Tervezési előírások ellenőrzése
Integráció az infrastruktúrával	A berendezések helyes felszerelésének ellenőrzése – a 4.2.3., 4.2.4. szakasz szerinti alapvető paraméter – és a felszerelésnek a gyártó által meghatározott feltételei.	Az ellenőrzések eredményei (az alapvető paraméterekben említett előírások és a gyártó felszerelésre vonatkozó utasításai szerint)
	Annak ellenőrzése, hogy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer összeegyeztethető-e a pálya menti környezettel – a 4.2.16. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Okirat-ellenőrzés (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványainak és a lehetséges beépítési módszereknek az összevetése a pálya menti jellemzőkkel)
Integráció pálya menti jelzőberendezésekkel	Annak ellenőrzése, hogy az alkalmazáshoz szükséges összes funkció az ezen ÁME-ben említett előírásoknak megfelelően került megvalósításra – a 4.2.3. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Okirat-ellenőrzés (kérelmező tervezési előírásai és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványai)
	A paraméterek megfelelő beállításának ellenőrzése (eurobalíz-telegramok, RBC-üzenetek, jelzőtáblák helye stb.)	Okirat-ellenőrzés (a paraméterek értékeinek az összevetése a pálya menti és a jelzőberendezések jellemzőivel)
	Az interfészek helyes felszerelésének és működésének ellenőrzése.	A kérelmező által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint elvégzett tervezés-ellenőrzés és vizsgálatok.
	Annak ellenőrzése, hogy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer a tájékoztatásnak megfelelően működik-e a pálya menti jelzőberendezésekhez kapcsolódó interfészeken (például a LEU által megfelelően előállított eurobalíz-telegramok vagy az RBC által megfelelően előállított üzenetek).	A kérelmező által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint elvégzett tervezés-ellenőrzés és vizsgálatok.
Integráció a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel és a járművekkel	GSM-R-lefedettség ellenőrzése – a 4.2.4. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Helyszíni mérések
	Annak ellenőrzése, hogy a vonatérzékelő rendszerek megfelelnek-e ezen ÁME követelményeinek – a 4.2.10. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Helyszíni mérések
	Annak ellenőrzése, hogy a vonatérzékelő rendszerek megfelelnek-e ezen ÁME követelményeinek – a 4.2.10. és 4.2.11. szakasz szerinti alapvető paraméter.	A már beszerelt berendezésekből származó bizonyítékok ellenőrzése (használatban lévő rendszerek esetében); a vizsgálatok szabványoknak megfelelő elvégzése új típusok esetében.
	Annak ellenőrzése, hogy az alkalmazáshoz szükséges összes funkció az ezen ÁME-ben említett előírásoknak megfelelően került telepítésre – a 4.2.3., 4.2.4. és 4.2.5. szakasz szerinti alapvető paraméter.	A 6.1.2. pontban meghatározott üzemeltetési tesztforgatókönyvek különböző hitelesített fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereken elvégzett vizsgálatáról készített jelentések. A jelentésben fel kell tüntetni a vizsgált üzemeltetési tesztforgatókönyveket, a felhasznált fedélzeti berendezést és azt, hogy a vizsgálatot laboratóriumban, próbavonalon vagy tényleges kivitelezés során végezték-e.
Megbízhatóság, üzemkészség, fenntarthatóság, biztonság (RAMS)	A biztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése – a 4.2.1. szakasz szerinti alapvető paraméter.	A közös biztonsági módszerben meghatározott eljárások alkalmazása.
	A mennyiségi megbízhatósági célok teljesülésének ellenőrzése – a 4.2.1. szakasz szerinti alapvető paraméter.	Számítások
	A karbantartásra vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrzése – 4.5.2. szakasz.	Okirat-ellenőrzés
Integráció a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel és a járművekkel: üzemeltetési feltételek mellett végrehajtott tesztek	Az alrendszer viselkedésének vizsgálata ésszerűen megvalósítható üzemeltetési feltételek mellett (például vonatsebesség, a vonalon közlekedő vonatok száma, időjárási viszonyok). A vizsgálatnak alkalmasnak kell lennie a következők ellenőrzésére: 1. a vonatérzékelő rendszerek teljesítménye – a 4.2.10. és 4.2.11. szakasz szerinti alapvető paraméter; 2. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és a pálya menti környezet közötti összeegyeztethetőség – a 4.2.16. szakasz szerinti alapvető paraméter. A vizsgálatok célja továbbá, hogy csökkentsék a rendszerszintű hibák előfordulásának valószínűségét. E vizsgálatok nem terjednek ki a korábbi szakaszokban végrehajtott vizsgálatokra, tehát a szimulált környezetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeken és az alrendszeren végrehajtott vizsgálatokat figyelembe kell venni.	Próbafutásokról szóló jelentések A vizsgálatok befejezettnek nyilvánításának követelményeit és az alkalmazott szabványokat fel kell tüntetni a tanúsítványban. A tanúsítványban és az azt kísérő dokumentációban szereplő információknak elegendőeknek kell lenniük annak meghatározásához, hogy a fedélzeti alrendszernek egy adott útvonalon történő használata előtt milyen ellenőrzéseket kell elvégezni. Ha egy EK-hitelesítési tanúsítvánnyal már rendelkező alrendszer esetében üzemeltetési feltételek mellett további tesztekre kerül sor, akkor a kérelmező kérésére erről további információk tüntethetők fel a tanúsítványt kísérő dokumentációban.

6.4.   A részleges megfelelésre vonatkozó rendelkezések

6.4.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részeinek értékelése

A 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (5) bekezdése értelmében a bejelentett szervezet kiadhat hitelesítési tanúsítványt az alrendszer bizonyos részeire vonatkozóan, amennyiben ezt a vonatkozó ÁME lehetővé teszi.

Az ezen ÁME 2.2. pontjában (Hatály) megállapítottak szerint a pálya menti és fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek különböző részekből állnak, amelyeket a 4.1. pont (Bevezetés) ismertet.

Az ezen ÁME-ben előírt minden egyes részre kiadható hitelesítési tanúsítvány; a bejelentett szervezet csupán azt ellenőrzi, hogy az adott rész megfelel-e az ÁME követelményeinek.

A bejelentett szervezet a kiválasztott modultól függetlenül köteles ellenőrizni, hogy:

1.	az ÁME-nek az adott részre vonatkozó követelményei teljesülnek-e; és

2.	az ÁME ugyanazon alrendszer más részei tekintetében már értékelt követelményei még mindig teljesülnek-e.

6.4.2.   Értékelés nemzeti szabályok alkalmazása esetén

Ha egyes lényeges követelmények nemzeti szabályok révén teljesülnek, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi tanúsítványnak és az alrendszerre vonatkozó hitelesítési tanúsítványnak pontosan hivatkoznia kell ezen ÁME azon részeire, amelyek tekintetében értékelték, és amelyek tekintetében nem értékelték a megfelelőséget.

6.4.3.   A követelmények részleges teljesítése az ÁME korlátozott alkalmazása esetén

6.4.3.1.   Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem alkalmazza teljes körűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, csak akkor adható ki EK-megfelelőségi tanúsítvány, ha a nem alkalmazott funkciókra, teljesítményjellemzőkre és interfészekre nincs szükség ahhoz, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet egy olyan alrendszerbe integrálják, amelynek funkcióját a kérelmező például az alábbiak szerint tünteti fel: (22)

1.	az STM-hez kapcsolódó fedélzeti ETCS-interfész, amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet a külső STM-et nem igénylő járműveken való felszerelésre szánták;

2.	más RBC-khez kapcsolódó RBC-interfész, amennyiben az RBC-t olyan alkalmazásban kívánják felhasználni, amelyhez nem terveznek szomszédos RBC-ket.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi tanúsítványnak (vagy a kapcsolódó dokumentumoknak) meg kell felelnie (meg kell felelniük) valamennyi alábbi követelménynek:

1.	feltünteti, mely funkciókat, teljesítményjellemzőket vagy interfészeket nem alkalmazzák;

2.	elegendő információt nyújt ahhoz, hogy be lehessen azonosítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használható;

3.	elegendő információt nyújt ahhoz, hogy be lehessen azonosítani azon alrendszer átjárhatóságának használati feltételeit és korlátozásait, amelyre vonatkozik.

6.4.3.2.   Alrendszerek

Amennyiben az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer nem alkalmazza teljes körűen az ezen ÁME-ban előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket (például azért, mert a részét alkotó egyik, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem alkalmazza ezeket), a hitelesítési tanúsítványban fel kell tüntetni, hogy mely követelmény tekintetében történt értékelés, valamint az alrendszer használati feltételeit és korlátait, és más alrendszerekkel való összeegyeztethetőségét.

6.4.3.3.   A tanúsítványok tartalma

A 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 21a. cikkének (5) bekezdése szerint felállított munkacsoportban a bejelentett szervezet minden esetben egyeztet az Ügynökséggel arról, hogy a megfelelő tanúsítványok és műszaki dokumentációk miként kezeljék a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek használati feltételeit és korlátait.

6.4.4.   Közbenső hitelesítési nyilatkozat

Ha a megfelelőség értékelésére az alrendszerek kérelmező által meghatározott azon részei tekintetében került sor, amelyek eltérnek az ezen ÁME 4.1. pontjában (Bevezetés) engedélyezett részektől, vagy ha a hitelesítési eljárásnak még csak bizonyos szakaszai zárultak le, csupán közbenső hitelesítési nyilatkozat adható ki.

6.5.   Az összeegyeztethetőség vizsgálata és a hibák kezelése

Az ezen ÁME 4. fejezetében meghatározott, és 6.1., 6.2., 6.3. és 6.4. pontja szerint értékelt alapvető paraméterek, valamint adott esetben a különleges esetek és a nyitott kérdésekkel kapcsolatos bejelentett nemzeti szabályok elegendőek annak meghatározásához, hogy egy fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer műszaki szempontból összeegyeztethető-e egy pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel, és a kettő biztonságosan integrálható-e.

Annak támogatása érdekében, hogy az üzemeltetők megfelelő döntéseket hozzanak egy adott fedélzeti (vagy pálya menti) ellenőrző-irányító és jelző alrendszer használatával kapcsolatban, az EK-hitelesítését kérelmező személynek – az érintett üzemeltető kérésére – összeegyeztethetőségi vizsgálatot kell végeznie (vagy a helyszínen, vagy laboratóriumi körülmények között, szimulált környezetben) amennyiben az adott alrendszer a működése szempontjából releváns pálya menti (vagy fedélzeti) alrendszerekkel működik együtt. Amennyiben összeegyeztethetőségi vizsgálatra kerül sor, a kérelmező eljuttatja az illetékes biztonsági hatóságnak az erről szóló bizonyítékokat és a tesztek eredményeit.

Meg kell jegyezni, hogy egyes hitelesítésekre már a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén sor kerülhet (lásd a 6.2.4.1. pontot).

Az ETCS és GSM-R esetében e hitelesítések alapját az adott pálya menti alrendszerre vonatkozó üzemeltetési tesztforgatókönyvek képezik (lásd a 6.1.2. pontot).

Az összeegyeztethetőségi vizsgálatok nem tartoznak a hitelesítési tanúsítvány hatálya alá. Amennyiben ezeket a kérelmező kérésére egy bejelentett szerv végzi el és értékeli egy kiválasztott modul alapján, akkor az erről szóló dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel történt az összeegyeztethetőségi vizsgálat, ismertetni kell az alkalmazott berendezés típusát és verzióját és az alkalmazott üzemeltetési tesztforgatókönyveket.

Amennyiben egy kiegészítő vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a biztonsági hatósághoz az alrendszer jóváhagyásának bizonyítékául benyújtott dokumentáció módosításra szorul, akkor az adott projekttel foglalkozó, a kiegészítő vizsgálatot végző jogalany gondoskodik arról, hogy a biztonsági hatóság értesüljön a változásokról.

Ha a fent említett vizsgálatok során vagy az alrendszer üzemi élettartama alatt fény derül az eredetileg tervezett funkcióktól és/vagy teljesítménytől való eltérésekre, a kérelmezők és/vagy az üzemeltetők tájékoztatják azt a biztonsági hatóságot, amely kiadta az adott alrendszerre vonatkozó engedélyeket, hogy a következő esetekben indítsa el a 2008/57/EK irányelv 19. cikkében meghatározott eljárást, az irányelv 19. cikke (3) bekezdésének alkalmazásával:

1.

amennyiben az eltérés oka ezen ÁME helytelen alkalmazása vagy a berendezések tervezését vagy felszerelését érintő hiba, akkor a megfelelő tanúsítvány kérelmezője meghozza a megfelelő javító intézkedéseket és naprakésszé teszi az érintett tanúsítványokat (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy az alrendszerek vonatkozásában);

2.	amennyiben az eltérés oka az ezen ÁME-ben vagy az abban hivatkozott előírásokban szereplő hiba, akkor a 2008/57/EK irányelv 7. cikkében említett eljárást kell alkalmazni.

Annak elősegítése érdekében, hogy az ERA javítani tudja az ETCS előírásokat, valamint az EK-hitelesítés és tanúsítás eljárásait, továbbá az ETCS európai térnyerésének előmozdítása céljából a fent bemutatott összeegyeztethetőségi vizsgálatokra vonatkozó dokumentumokat és a beszállítók által a termékvalidálási eljárások részeként az ETCS fedélzeti és pálya menti berendezések tekintetében végrehajtott vizsgálatokról szóló jelentéseket az ERA mint rendszerhatósági jogkörrel rendelkező hatóság rendelkezésére kell bocsátani. Az ERA a beérkező információkat hatékony módszerekkel feldolgozza, és elősegíti a változásellenőrzés-kezelési folyamatot, amelynek célja az előírások, köztük a vizsgálati előírások javítása/továbbfejlesztése.

7.   AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA

7.1.   Bevezetés

Ez a fejezet ismerteti az ÁME végrehajtásával kapcsolatos stratégiát és a kapcsolódó műszaki intézkedéseket, különös tekintettel az A. osztályú rendszerekre való áttérés feltételeire.

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ÁME végrehajtását alkalmanként össze kell egyeztetni más ÁME-k végrehajtásával.

7.2.   Általánosan alkalmazandó szabályok

7.2.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek vagy részeiknek korszerűsítése vagy felújítása

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer korszerűsítése vagy felújítása a 2.2. pont szerint az alrendszer bármely részét vagy összes részét érintheti:

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer egyes részeit ezért külön-külön is lehet korszerűsíteni vagy felújítani, amennyiben az átjárhatóság ezzel nem kerül veszélybe.

Az egyes részek alapvető paramétereinek meghatározását a 4.1. fejezet (Bevezetés) tartalmazza.

7.2.2.   Örökölt rendszerek

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az örökölt rendszereknek és interfészeiknek működőképessége változatlan maradjon, kivéve akkor, ha e rendszerek biztonsággal kapcsolatos hibáinak megszüntetése érdekében változtatásokat kell végrehajtani.

7.2.3.   Speciális Átviteli Modulok rendelkezésre állása

Az ezen ÁME hatálya alá tartozó, de A. osztályú vonatvédelmi rendszerrel nem felszerelt vonalak esetében a tagállamnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy külső speciális átviteli modult (STM) biztosítson az örökölt B. osztályú rendszeréhez vagy rendszereihez.

Ezzel összefüggésben megfelelő módon figyelembe kell venni az STM-ek nyitott piacának tisztességes kereskedelmi feltételek mellett történő biztosítását. Amennyiben műszaki vagy kereskedelmi okok (24) miatt nem lehet biztosítani az STM rendelkezésre állását, az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell a 2008/57/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot a probléma okairól és arról, milyen kockázatcsökkentő intézkedésekkel kívánja lehetővé tenni a gazdasági szereplők, különösen a külföldi gazdasági szereplők – számára az infrastruktúrához való hozzáférést.

7.2.4.   További kiegészítő B. osztályú berendezések A. osztályú berendezésekkel felszerelt vonalon

ETCS-, illetve GSM-R-berendezésekkel felszerelt vonalakon kiegészítő B. osztályú berendezéseket lehet telepíteni, hogy A. osztályú berendezésekkel nem összeegyeztethető járműveket lehessen üzemeltetni az áttérési szakaszban.

A pálya menti berendezéseknek továbbá támogatniuk kell az A. és a B. osztály közötti átmenetet anélkül, hogy az ezen ÁME-ben előírtakon túl további követelményeket állapítanának meg a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre nézve.

7.2.5.   A. és B. osztályú berendezésekkel felszerelt járművek

A járműállományt fel lehet szerelni A. és B. osztályú rendszerekkel egyaránt, hogy több vonalon is lehessen közlekedtetni.

Az érintett tagállam korlátozhatja a fedélzeti B. osztályú rendszer használatát azokon a vonalakon, amelyek nem rendelkeznek a megfelelő pálya menti rendszerrel.

Ha az A. és B. osztályú rendszerekkel felszerelt vonat olyan vonalon fut, amely A. és B. osztályú rendszerekkel egyaránt fel van szerelve, akkor a B. osztályú rendszerek működhetnek visszakapcsolási intézkedésként. Ahhoz, hogy egy jármű összeegyeztethetőnek minősülhessen olyan vonalakkal, amelyek az A. osztályú berendezésekkel párhuzamosan B. osztályú berendezésekkel is fel vannak szerelve, nem előírás, hogy az A. osztályú berendezésekkel párhuzamosan B. osztályú berendezésekkel is fel legyen szerelve.

A B. osztályú vonatvédelmi rendszereket a következőképpen lehet telepíteni:

1.	szabványos interfészen keresztül üzemelő STM („külső STM”) használatával, vagy;

2.	az ETCS-berendezésbe történő integrálással, vagy nem szabványos interfészen keresztüli kapcsolódással, vagy;

3.

az ETCS-berendezéstől függetlenül, például a berendezések közötti váltást lehetővé tevő rendszerrel. A vasúttársaságnak ezt követően biztosítania kell, hogy az A. és a B. osztályú vonatvédelmi rendszer közötti átmenet ezen ÁME követelményeinek és a B. osztályú rendszerre vonatkozó nemzeti szabályoknak megfelelően történjen.

7.2.6.   A kötelező és az opcionális funkciókra vonatkozó feltételek

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítését kérelmező személynek ellenőriznie kell, hogy azokat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciókat, amelyek ezen ÁME szerint „opcionálisak”, nem írják-e elő az alrendszerek biztonságos integrációja érdekében más ÁME-k, nemzeti szabályok vagy kockázatértékelési folyamatok.

Nem fordulhat elő, hogy egyes nemzeti vagy kiegészítő funkciók pálya menti telepítése következtében olyan vonat számára megtagadják az adott infrastruktúra használatát, amely csak az A. osztályú fedélzeti rendszerek kötelező követelményeinek felel meg, kivéve a következő kiegészítő fedélzeti funkciók esetében szükséges követelményeket:

1.	a 3. szintű ETCS pálya menti alkalmazáshoz a vonatintegritás fedélzeti felügyeletére van szükség;

2.	az infill funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS pálya menti alkalmazáshoz a fedélzeti berendezésben is szükség van a megfelelő infill funkciókra, ha az oldási sebesség biztonsági okokból (például a veszélyeztetett pontok védelme érdekében) nullára van beállítva.

3.	Ha az ETCS rádió útján történő adatátvitelt igényel, akkor szükség van az alrendszer ezen ÁME szerinti „adatátviteli rádiós kommunikáció” részére.

A KER STM-et tartalmazó fedélzeti alrendszer esetében „K” interfész telepítésére lehet szükség.

7.3.   A GSM-R telepítésére vonatkozó szabályok

7.3.1.   Pálya menti berendezések

A GSM-R felszerelése kötelező a következő esetekben:

1.	a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése;

2.

a már üzembe helyezett pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rádiókommunikációs részének olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Nem tartoznak ide azok a módosítások, amelyek az örökölt egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek.

3.	A 2. vagy 3. szintű, illetve a rádiós infillel rendelkező 1. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiós kommunikációt igényel.

7.3.2.   Fedélzeti berendezések

Olyan járművekre, amelyeket olyan vonalakon kívánnak használni, amelynek legalább egy pontjára GSM-R van felszerelve (még akkor is, ha azt egy örökölt rádiókommunikációs rendszerre építették rá), kötelező GSM-R felszerelése a következő esetekben:

1.	a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése;

2.

a már üzembe helyezett fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek az örökölt egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek.

3.	A 2. vagy 3. szintű, illetve a rádiós infillel rendelkező 1. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiós kommunikációt igényel.

7.4.   Az ETCS telepítésére vonatkozó szabályok

7.4.1.   Pálya menti berendezések

Ahogy az a 11. cikkben szerepel, a 2012/88/EU határozat mellékletének 7.3.1., 7.3.2., 7.3.4. és 7.3.5. pontját az 1315/2013/EU rendelet 47. cikkében említett végrehajtási aktusok alkalmazása kezdetének időpontjáig kell alkalmazni.

7.4.2.   Fedélzeti berendezések

7.4.2.1.   Új járművek

1.	Az első alkalommal üzembe helyezendő új járműveket ezen ÁME A. mellékletével összhangban ETCS-vel kell felszerelni.

2.

Az ETCS-vel való felszerelés követelménye nem alkalmazandó a következőkre: 1) vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló új mobil berendezések; 2) új tolatómozdonyok; 3) nem nagysebességű vonalakon való közlekedésre szánt új vasúti járművek: a) amennyiben azokat kizárólag országon belüli, olyan területeken való közlekedésre szánták, amelyek kívül esnek a 2012/88/EU határozat III. mellékletének 7.3.4. pontjában meghatározott folyosókon, valamint a 2012/88/EU határozat III. mellékletének 7.3.5. pontjában meghatározott, a főbb európai kikötőkkel, rendező pályaudvarokkal, áruterminálokkal és teherszállítási területekkel való összeköttetés biztosító vonalakon; vagy b) vagy amennyiben azokat a transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli, határokon átnyúló (a szomszédos ország első állomásáig vagy a szomszédos ország felé összeköttetést biztosító első állomásig tartó) szolgáltatásokra szántak.

3.	2019. január 1-jétől kezdődően az ezen ÁME A. mellékletének 2.1. táblázatában szereplő 1. számú előíráscsomag az első alkalommal üzembe helyezendő új járművek esetében nem alkalmazandó.

7.4.2.2.   Meglévő járművek korszerűsítése és felújítása

Az ETCS rendszer fedélzeti felszerelése kötelező, ha a nagysebességű hálózatra tervezett meglévő járművek fedélzetére a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer részeként új vonatvédelmi berendezést telepítenek.

7.4.3.   Nemzeti előírások

1.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti szinten további követelményeket vezetnek be, különösen annak érdekében, hogy: 1) az ETCS-vel ellátott vonalakat kizárólag az ETCS-vel felszerelt járművek vehessék igénybe, és ily módon ösztönözzék a meglévő nemzeti rendszerek fokozatos megszűnését; 2) előírják, hogy ETCS-vel legyenek felszerelve az új, felújított vagy korszerűsített, a vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések, tolatómozdonyok és/vagy egyéb járművek akkor is, ha azokat kizárólag országon belüli közlekedésre tervezték.

2.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 7.4.2.1. pont első bekezdésében szereplő kötelezettség hatálya alól kizárják a kizárólag országon belüli közlekedésre szánt új járműveket, kivéve, ha az érintett járművek által használt terület 150 km-nél hosszabb olyan szakaszt foglal magában, amely már most fel van szerelve ETCS-vel vagy a szóban forgó járművek üzembe helyezésének engedélyezésétől számítva 5 éven belül fel lesznek szerelve ETCS-vel. A tagállamok az e rendelkezés végrehajtásáról szóló határozatokat közzéteszik, eljuttatják a Bizottságnak és belefoglalják a 7.4.4. pontban említett nemzeti végrehajtási tervekbe.

7.4.4.   Nemzeti végrehajtási tervek

A tagállamoknak nemzeti végrehajtási tervet kell készíteniük ezen ÁME végrehajtására, figyelembe véve az Európai Unió teljes vasúti rendszerének koherenciáját és a vasúti rendszer gazdasági életképességét. A tervben fel kell tüntetni az összes új, felújított és korszerűsített vasútvonalat, és részletes adatokkal kell szolgálni arról, hogy mikor kerül sor az ETCS felszerelésére és a B. osztályú rendszerek leszerelésére. A pálya menti megvalósításra vonatkozó szabályokat e rendelet 7.4.1. pontja tartalmazza. A nemzeti végrehajtási tervekben nem szerepelhetnek a pálya menti megvalósításra vonatkozó további szabályok.

A nemzeti végrehajtási tervekben a következőknek kell szerepelniük:

1.

általános leírás és a helyzet bemutatása, ezen belül a meglévő vonatvédelmi rendszerekre vonatkozó tények és adatok, például a kapacitás, a biztonság, a megbízhatósági teljesítmény tekintetében, a felszerelt berendezések még hátralévő gazdasági élettartama és az ETCS felszerelésének költség-haszon elemzése;

2.	a műszaki átállási stratégia (fedélzeti átfedés vagy pálya menti átfedés) és a pénzügyi átállási stratégia meghatározása (mind az infrastruktúra, mind a járművek vonatkozásában);

3.	Az örökölt B. osztályú vonatvédelmi rendszerek tekintetében a nyitott piaci feltételek biztosítása érdekében hozott, a 7.2.3. pont szerinti intézkedések leírása.

4.

Időbeli ütemezés többek között az alábbiakra vonatkozóan: i. Az ETCS-nek a hálózat egyes vonalain történő telepítésének időpontja (amennyiben a szolgáltatások működhetnek ETCS-vel); ii. A különböző vonalakon a B. osztályú rendszerek leszerelésének valószínűsíthető időpontja (amennyiben a szolgáltatások nem tudnak az örökölt rendszereken működni). Amennyiben a B. osztályú rendszerek leszerelésére az elkövetkező 15 évben a tervek szerint nem kerül sor, ezeket a valószínűsíthető időpontokat nem kell megadni; iii. Az az időpont, amikortól a jelenleg a határforgalomban részt vevő járművek teljes egészében ki tudják aknázni az abban rejlő lehetőségeket, hogy a nagysebességű hálózaton, folyosókon vagy a hálózat más részein kizárólag ETCS fedélzeti alrendszerrel felszerelve működnek; a nagysebességű szolgáltatások vonatkozásában ez az időpont annak függvénye, hogy a nagysebességű hálózaton és a hálózat más részein (például a nagysebességű szolgáltatások által igénybe vett állomásokon) mikor kerül telepítésre az ETCS. Az árufuvarozás vonatkozásában ez az időpont annak függvénye, hogy a folyosókon és a hálózat más részein (például az „utolsó kilométerek” tekintetében) mikor kerül telepítésre az ETCS.

A nemzeti végrehajtási tervet legalább 15 éves időszakra kell elkészíteni, és azt rendszeresen – legalább ötévente – naprakésszé kell tenni.

A tagállamoknak legkésőbb 2017. július 5-ig értesíteniük kell a Bizottságot nemzeti végrehajtási tervükről. A nemzeti végrehajtási tervek alapján frissíteni kell az 1315/2013/EU rendelet 49. cikkében említett transzeurópai közlekedési hálózat interaktív térinformatikai és műszaki információs rendszerében (TENtec) szereplő adatokat. A Bizottság a honlapján közzéteszi a nemzeti végrehajtási terveket, és ezekről a 2008/57/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságon keresztül tájékoztatja a tagállamokat.

A Bizottság a nemzeti végrehajtási tervekről összehasonlító áttekintést készít. Ezen áttekintés alapján meg lehet határozni, hogy mely esetekben van szükség további intézkedésekre.

7.5.   A vonatérzékelő rendszerek telepítésére vonatkozó szabályok

A vonatérzékelő rendszer ezen ÁME-vel összefüggésben a pálya mentén felszerelt olyan berendezést jelenti, amely járművek jelenlétét és hiányát érzékeli a teljes útvonalon vagy annak egy adott pontján.

Az érzékelőberendezésből származó adatokat felhasználó pálya menti rendszerek (például biztosítóberendezés vagy a szintbeli keresztezést ellenőrző rendszer) nem tekintendők a vonatérzékelő rendszer részének.

Ez az ÁME csak olyan mértékben határozza meg a járművekhez csatlakozó interfészre vonatkozó követelményeket, amennyire az az ÁME-nek megfelelő járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer közötti összeegyeztethetőség biztosításához szükséges.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME követelményeinek megfelelő vonatérzékelő rendszer telepítése lehet független az ETCS vagy GSM-R felszerelésétől, de függhet a B. osztályú jelzőrendszerektől vagy különleges, például szintbeli keresztezési berendezések iránti követelményektől.

Ezen ÁME vonatérzékelő rendszerekkel kapcsolatos követelményeit a következő esetekben kell teljesíteni:

1.	a vonatérzékelő rendszer korszerűsítése;

2.	a vonatérzékelő rendszer felújítása, amennyiben ezen ÁME követelményeinek teljesítése nem jelenti más pálya menti vagy fedélzeti rendszer nem kívánt módosítását vagy korszerűsítését;

3.	a vonatérzékelő rendszer felújítása, amennyiben arra a vonatérzékelő rendszerből származó információkat felhasználó pálya menti rendszerek korszerűsítése vagy felújítása miatt van szükség;

4.	a B. osztályú vonatvédelmi rendszerek eltávolítása (integrált vonatérzékelő és vonatvédelmi rendszerek esetében).

Az áttérési szakaszban gondoskodni kell arról, hogy az ÁME-nek megfelelő vonatérzékelő rendszer felszerelése a lehető legkevesebb kedvezőtlen hatást fejtse ki az ÁME-nek meg nem felelő járművekre.

Ennek elérése érdekében a pályahálózat-működtetőnek ajánlatos ÁME-nek megfelelő vonatérzékelő rendszert választania, amely egyúttal összeegyeztethető az adott infrastruktúrában működtetett, ÁME-nek meg nem felelő járművekkel is.

7.6.   Különleges esetek

7.6.1.   Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő egyedi rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak: a rendelkezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók.

Ezen ÁME-ben a „T3” ideiglenes eseten olyan ideiglenes esetek értendők, amelyek 2020 után is létezni fognak.

Az alábbi pontokban meghatározott különleges eseteket a 4. fejezet alkalmazandó pontjaival és/vagy az ott említett előírásokkal együtt kell értelmezni.

A különleges esetek felváltják a hozzájuk kapcsolódó, a 4. fejezetben meghatározott követelményeket.

Amennyiben a 4. fejezet vonatkozó pontjában meghatározott követelményekhez nem kapcsolódik különleges eset, ezek a követelmények nem szerepelnek a következő pontokban, és továbbra is változatlanul teljesíteni kell őket.

7.6.2.   A különleges esetek felsorolása

7.6.2.1.   Belgium

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.2.4. pontja: Az első és utolsó tengely közötti L – (b1 + b2) távolság (1. ábra) legalább 15 000  mm.	T3	Nagysebességű 1. szint esetében alkalmazandó Ez a különleges eset a TVM használatával kapcsolatos
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.8. pontja:   A különálló jármű vagy a szerelvény tömege legalább 40 tonna.   Amennyiben a különálló jármű vagy a szerelvény tömege kevesebb, mint 90 tonna, a tolatás biztosítására olyan rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek az elektromos talapzata legalább 16 000  mm.	T3	Nagysebességű 1., 2., 3. és 4. szint esetében alkalmazandó Ez a különleges eset a TVM használatával kapcsolatos

7.6.2.2.   Egyesült Királyság

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.2.4. pontja: Az első és utolsó tengely közötti L – (b1 + b2) távolság (1. ábra) legalább 15 000  mm.	T3	Nagysebességű 1. szint esetében alkalmazandó Ez a különleges eset a TVM használatával kapcsolatos
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.3.1. pontja: az 1 600  mm-es nyomtávú hálózat esetében a minimális kerékabroncs-szélesség (BR) 127 mm	T3	Észak-Írországban alkalmazandó
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.3.3. pontja: az 1 600  mm-es nyomtávú hálózat esetében a minimális nyomkarima-vastagság (Sd) 24 mm	T3	Észak-Írországban alkalmazandó
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.4.1. pontja: A 3.1.4.1. pontban meghatározott követelményeken túl a motorvonatoknál a vontatási célú homokszórás: a) nem megengedett az első tengely előtt 40 km/h sebesség alatt, és b) csak akkor megengedett, ha igazolni lehet, hogy a motorvonat legalább további hat tengelye a szórás helyén túl van.	T3
4.2.12.   ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész) 6. hivatkozás: Alfanumerikus billentyűzet használata a vonat közlekedési számának bevitelére megengedett, amennyiben az e célra bejelentett műszaki szabály a vonat alfanumerikus közlekedési számának támogatását írja elő.	T3	Erre a különleges esetre a 2. számú előíráscsomag (lásd az A. melléklet A2. táblázatát) alkalmazásakor van szükség, az 1. számú előíráscsomag esetében ez még nyitott kérdés. Nincs átjárhatóságra gyakorolt hatás.
4.2.12.   ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész) 6. hivatkozás: Az ETCS DMI a vonatsebességre vonatkozó dinamikus adatokat megjelenítheti mérföld per órában („mph” feltüntetésével), ha a járművet Nagy-Britannia fővonalain üzemeltetik.	T3	Erre a különleges esetre a 2. számú előíráscsomag (lásd az A. melléklet A2. táblázatát) alkalmazásakor van szükség, az 1. számú előíráscsomag esetében ez még nyitott kérdés. Nincs átjárhatóságra gyakorolt hatás.

7.6.2.3.   Franciaország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.2.4. pontja: Az első és utolsó tengely közötti L – (b1 + b2) távolság (1. ábra) legalább 15 000  mm.	T3	Ez a különleges eset a TVM használatával kapcsolatos
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.9. pontja:   Az elektromos ellenállás a kerékpár két ellentétes oldalon lévő kerekének futófelületei között nem haladhatja meg a 0,05 ohm értéket 1,8–2,0 VDC feszültség mellett (nyitott áramkör).   A kerékpár két ellentétes oldalon lévő kerekének futófelületei közötti elektromos reaktancia nem haladhatja meg az f/100 milliohm értéket, amikor az f 500 Hz és 40 kHz között van, a mért áramerősség legalább 10 ARMS, a nyitott feszültség pedig 2 VRMS.	T3	Ezt a különleges esetet felül lehet vizsgálni, amikor a sínáramkörök frekvenciájának kezelésével kapcsolatos nyitott kérdés megoldódik.
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.8. pontja:   A különálló jármű vagy a szerelvény tömege legalább 40 tonna.   Amennyiben a különálló jármű vagy a szerelvény tömege kevesebb, mint 90 tonna, a tolatás biztosítására olyan rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek az elektromos talapzata legalább 16 000  mm.	T3	Ez a különleges eset a TVM használatával kapcsolatos
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.3.2. pontja: A D méret (2. ábra) nem lehet kevesebb, mint: 450 mm, a sebességtől függetlenül.	T3

7.6.2.4.   Lengyelország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.9. pontja:   Az elektromos ellenállás a kerékpár két ellentétes oldalon lévő kerekének futófelületei között nem haladhatja meg a 0,05 ohm értéket 1,8–2,0 VDC feszültség mellett (nyitott áramkör).   A kerékpár két ellentétes oldalon lévő kerekének futófelületei közötti elektromos reaktancia nem haladhatja meg az f/100 milliohm értéket, amikor az f 500 Hz és 40 kHz között van, a mért áramerősség legalább 10 ARMS, a nyitott feszültség pedig 2 VRMS.	T3	Ezt a különleges esetet felül lehet vizsgálni, amikor a sínáramkörök frekvenciájának kezelésével kapcsolatos nyitott kérdés megoldódik.

7.6.2.5.   Litvánia, Lettország és Észtország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.3.3. pontja: az 1 520  mm-es nyomtávú hálózat esetében a minimális nyomkarima-vastagság (Sd) 20 mm	T3	Erre a különleges esetre mindaddig szükség van, amíg ČME mozdonyok üzemelnek az 1 520  mm nyomtávú hálózaton
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.3.4. pontja: az 1 520  mm-es nyomtávú hálózat esetében a minimális nyomkarima-magasság (Sh): 26,25 mm	T3	Erre a különleges esetre mindaddig szükség van, amíg ČME mozdonyok üzemelnek az 1 520  mm nyomtávú hálózaton

7.6.2.6.   Svédország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.4.   Vasúti mobilkommunikációs funkciók – GSM-R A 33. hivatkozás 4.2.3. szakasza: Üzembe helyezhetők 2 wattos GSM-R hangkommunikációs fedélzeti rádiókat és kizárólag adatátvitelre szolgáló GSM-R ETCS rádiókat magukban foglaló fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek. Az alrendszereknek alkalmasnak kell lenniük a –82 dBm-es hálózatokban való üzemelésre.	P	Nincs átjárhatóságra gyakorolt hatás

7.6.2.7.   Luxemburg

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.2.4. pontja: 1. A járműre szerelt homokoló berendezések teljesítménye vonatonként legfeljebb 0,3 l/perc lehet. 2. Az infrastruktúra-nyilvántartásban meghatározott állomásokon tilos a homokolás. 3. Váltók közelében tilos a homokolás. 4. Vészfékezésre nem vonatkoznak korlátozások.	T3

7.6.2.8.   Németország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.7.1. pontja:   Az infrastruktúra-nyilvántartásban jelzett egyes vonalakon üzemeltetendő járművek legkisebb tengelyterhelése 5 tonna.   Ez a különleges eset csak a járművekre vonatkozik; és nem módosítja a pálya menti vonatérzékelő rendszerekre vonatkozó, a 77. hivatkozásban meghatározott műszaki követelményeket és az azok végrehajtására vonatkozó, a 7.2.8. pontban szereplő rendelkezéseket.	T3	Erre a különleges esetre addig van szükség, amíg WSSB típusú sínáramkörök vannak használatban.
4.2.10   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek A 77. hivatkozás 3.1.2.2. pontja:   140 km/h-t nem meghaladó hol a sebességnél a két egymást követő tengely közötti ai távolság (1. ábra) (a szerelvény első 5 tengelyére vonatkozóan, illetve ha a tengelyek száma kevesebb 5-nél, a tengelyek összességére vonatkozóan) semmiképpen nem lehet kevesebb mint 1 000  mm.   Ez a különleges eset csak a járművekre vonatkozik; és nem módosítja a pálya menti vonatérzékelő rendszerekre vonatkozó, a 77. hivatkozásban meghatározott műszaki követelményeket és az azok végrehajtására vonatkozó, a 7.2.8. pontban szereplő rendelkezéseket.	T3	Erre a különleges esetre addig van szükség, amíg alkalmazzák az EBUET 80 típusú szintbeli vasútiátjáró- biztosítási módot.

---

(1)  A korlátozott üzemmódok olyan üzemmódok, amelyek meghibásodás esetén lehetővé teszik az üzemeltetést. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tervezésekor ezeket figyelembe vették.

(2)  Az ezen ÁME-ban hivatkozott egyes dokumentumokban az „ERTMS” (Európai vasúti forgalomirányítási rendszer) kifejezés az ETCS-t és a GSM-R-t egyaránt magában foglaló rendszert jelenti, és az „ETCS” úgy szerepel, mint „ERTMS/ETCS”.

(3)  A Bizottság 2013. április 30-i 402/2013/EU végrehajtási rendelete a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2013.5.3., 8. o.)

(4)  A Bizottság 2015. június 8-i (EU) 2015/995 rendelete az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló 2012/757/EU határozat módosításáról (HL L 165., 2015.6.30., 1. o.).

(5)  A nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME: a Bizottság 2008. február 21-i 2008/232/EK határozata a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer járművek alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 84., 2008.3.26., 132. o.).

(6)  A hagyományos vasúti rendszerre vonatkozó ÁME: a Bizottság 2011. április 26-i 2011/291/EU határozata a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer „mozdonyok és személyszállító járművek” járműalrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 139., 2011.5.26., 1. o.).

(7)  A mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME: a Bizottság 2014. november 18-i 1302/2014/EU rendelete az Európai Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 356., 2014.12.12., 228. o.).

(8)  A teherkocsikra vonatkozó ÁME: a Bizottság 2013. március 13-i 321/2013/EU rendelete az Európai Unió vasúti rendszere „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 104., 2013.4.12., 1. o.).

(9)  A nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME: a Bizottság 2007. december 20-i 2008/217/EK határozata a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra-alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 77., 2008.3.19., 1. o.).

(10)  A nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME: a Bizottság 2011. április 26-i 2011/275/EU határozata a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer „infrastruktúra” alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól (HL L 126., 2011.5.14., 53. o.).

(11)  Az infrastruktúra ÁME: a Bizottság 2014. november 18-i 1299/2014/EU rendelete az európai uniós vasúti rendszer „infrastruktúra” alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól (HL L 356., 2014.12.12., 1. o.).

(12)  A nagysebességű vasút energiaellátására vonatkozó ÁME: A Bizottság 2008. március 6-i 2008/284/EK határozata a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 104., 2008.4.14., 1. o.).

(13)  A hagyományos vasút energiaellátására vonatkozó ÁME: a Bizottság 2011. április 26-i 2011/274/EU határozata a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól (HL L 126., 2011.5.14., 1. o.).

(14)  Az infrastruktúra ÁME: a Bizottság 2014. november 18-i 1301/2014/EU rendelete az Európai Unió vasúti rendszerének „energia” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 179. o.).

(15)  A Bizottság 2011. október 4-i 2011/665/EU végrehajtási határozata az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról (HL L 264., 2011.10.8., 32. o.).

(16)  A Bizottság 2011. szeptember 15-i 2011/633/EU végrehajtási határozata a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól (HL L 256., 2011.10.1., 1. o.).

(17)  Üzemeltetőn a rendszerhasználó értendő.

(18)  A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelő használatának ellenőrzése a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek teljes EK-hitelesítésének részét képezi a 6.3.3. és a 6.3.4. szakasznak megfelelően.

(19)  A Bizottság 2010. november 9-i 2010/713/EU határozata az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól (HL L 319., 2010.12.4., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(21)  Ebben az esetben az átmenetek kezelésének értékelését a nemzeti előírások szerint kell végrehajtani.

(22)  Az e fejezetben ismertetett eljárások nem érintik a rendszerelemek csoportosításának lehetőségét.

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 881/2004/EK rendelete az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról (ügynökségi rendelet) (HL L 164., 2004.6.21., 1. o.).

(24)  Például ha a külső STM-elgondolás megvalósíthatóságát műszaki okok miatt nem lehet garantálni, vagy ha a B. osztályú rendszerek szellemi tulajdonjogával kapcsolatos potenciális kérdések megakadályozzák az STM-termék időben történő kifejlesztését.