21.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/9

(1)

Az Európai Unió és a Tunéziai Köztársaság (a továbbiakban: Tunézia) közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika keretén belül fejlődnek. Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről Tunézia között létrejött euromediterrán társulási megállapodás (2) (a továbbiakban: EU–Tunézia társulási megállapodás) 1998. március 1-jén lépett hatályba. Az EU–Tunézia társulási megállapodás értelmében Tunézia 2008-ban befejezte az ipari termékekre kivetett vámok leépítését, ezáltal Tunézia lett az első dél-mediterrán ország, amely szabadkereskedelmi térséget alakított ki az Unióval. A kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervek keretében fejlődött tovább, amelyek közül a – jelenleg tárgyalt – legújabb a 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozik.

(2)

A tunéziai gazdaságot jelentős mértékben érintették a dél-mediterrán térségben 2010 vége óta lejátszódott, „arab tavasz” néven ismert eseménysorozathoz kapcsolódó hazai események, és a régióban – különösen a szomszédos Líbiában – azt követően tapasztalt nyugtalanság. Ezek az események és a kedvezőtlen globális gazdasági környezet, különösen az euroövezetnek – amely Tunézia fő kereskedelmi és pénzügyi partnere – a recessziója, rendkívül negatívan hatottak a tunéziai gazdaságra, és a növekedés lassulásához, valamint jelentős külső és költségvetési finanszírozási hiány kialakulásához vezetett.

(3)

A tunéziai elnök, Ben Ali 2011. január 14-i megbuktatását követően 2011. október 23-án megrendezték az első szabad és demokratikus választásokat. Azóta megalakult az alkotmányozó nemzetgyűlés, és bár a politikai átalakulás nem mentes a nehézségektől, a főbb politikai szereplők összehangolt erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a reformok révén valódi demokratikus rendszert építsenek ki.

(4)

A Tunézia alkotmányozó nemzetgyűlése által elfogadott alkotmány némi előrelépést jelent a személyhez fűződő jogok és szabadságok, valamint a nemek közötti egyenlőség területén, ami elindította Tunéziát a demokrácia és a jogállamiság útján.

(5)

Az arab tavasz kezdete óta az Unió számos alkalommal kinyilvánította a tunéziai gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása iránti elkötelezettségét. Ezt az elkötelezettséget 2012 novemberében az EU–Tunézia Társulási Tanács ülésének következtetéseiben is megerősítették. A tunéziai reformfolyamatnak az Unió részéről való politikai és gazdasági támogatása összhangban van az európai szomszédságpolitika keretében folytatott uniós dél-mediterrán politikával.

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozatával összhangban – amelyet az Európai Parlament és a Tanács 778/2013/EU határozatával (3) együtt fogadtak el – az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett fenntartható külső pénzügyi helyzetének helyreállítása, és olyan szakpolitikai program végrehajtását indokolt támogatnia, amely erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a fizetési mérlegnek különösen a programidőszakon belüli javítása és az Unióval kötött vonatkozó megállapodások és programok végrehajtásának megerősítése.

(7)

2013 áprilisában a tunéziai hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1 146 millió SDR (különleges lehívási jog) összegű hároméves, nem elővigyázatossági jellegű készenléti hitelmegállapodást (a továbbiakban: IMF-program) kötöttek Tunézia gazdasági kiigazítási és reformprogramjának támogatása céljából. Az IMF-program célkitűzései összhangban vannak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás céljával, vagyis azzal, hogy enyhítse a fizetési mérlegben rövidtávon fennálló nehézségeket, az erőteljes kiigazítási intézkedések végrehajtása pedig összhangban van az uniós makroszintű pénzügyi támogatás céljával.

(8)

Rendes együttműködési programja keretében az Unió 290 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a tunéziai gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása céljából a 2011-2013 közötti időszakra. Emellett Tunézia a 2011–2013 közötti időszakra „A partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása” elnevezésű program (SPRING) keretében 155 millió EUR támogatásban részesült.

(9)

2013 augusztusában a gazdasági helyzet és a kilátások romlására tekintettel Tunézia makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(10)

Mivel Tunézia az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(11)

Tekintettel arra, hogy Tunézia – az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat is beszámítva és az általa végrehajtott erőteljes gazdasági stabilizációs és reformprogramok ellenére – továbbra is jelentős külső finanszírozási hiánnyal szembesül, a Tunéziának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) a jelenlegi rendkívüli körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Tunézia azon kérésére, hogy az IMF-program mellett az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás támogatná Tunézia gazdasági stabilizációra és strukturális reformokra irányuló programját, és kiegészítené az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(12)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Tunézia fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva Tunézia gazdasági és társadalmi fejlődését.

(13)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Tunézia továbbra is fennálló külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy az ország mennyiben képes saját forrásokból – különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozni magát. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor továbbá figyelembe kell venni a multilaterális támogatóktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a más támogatók közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi tunéziai alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(14)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső tevékenység és az egyéb vonatkozó uniós politikák különféle területein kitűzött alapelvekkel, célokkal és meghozott intézkedésekkel.

(15)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie a Tunéziával szembeni uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(16)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelem elveivel összefüggésben Tunézia által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

(17)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele kell, hogy legyen, hogy Tunézia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, ezen belül a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak a konkrét céljai révén fokoznia kell a tunéziai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint elő kell segítenie a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformokat. A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az előfeltétel teljesülését és az említett célkitűzések megvalósítását.

(18)

Az Unió uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Tunéziának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről és a Számvevőszék által végzendő auditokról.

(19)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács hatáskörének sérelme nélkül történik.

(20)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz szükséges tartalék összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(21)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak biztosítására, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell e testületeket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(22)

E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni.

(23)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás egyetértési megállapodásban megállapított gazdaságpolitikai feltételektől függően adható meg. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a tunéziai hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében általános szabályként tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Figyelembe véve a 90 millió EUR összeghatárnál nagyobb mértékű támogatás potenciálisan jelentős hatásait, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve a Tunéziának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,

a)

a 2. cikkben foglalt előfeltétel;

b)

a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény; valamint

c)

az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek megadott időkereten belüli teljesítése.

a)

annak biztosítása, hogy Tunézia rendszeresen ellenőrizze az Unió általános költségvetéséből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások elkerüléséhez, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)

az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (9), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (10) valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11);

c)

a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására;

d)

a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is auditokat végezzenek, ideértve dokumentumok ellenőrzését és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket; és

e)

annak biztosítása, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy Tunézia az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve olyan más jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a hitel lejárat előtti visszafizettetése.

a)

megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért eredményeket;

b)

értékeli Tunézia gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést;

c)

megvilágítja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Tunézia aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek felszabadítására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.