15.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/70

(1)

A 2008 októberében folytatott informális levélváltás után, valamint azt követően, hogy az izlandi parlament, az Althingi október 6-án elfogadta az izlandi államnak a bankszektorban széles beavatkozási jogkört biztosító, a rendkívüli pénzpiaci körülmények miatti kincstári kifizetések jogalapjáról szóló 125/2008. törvényt (a továbbiakban: a válságtörvény), a Hatóság elnöke 2008. október 10-én levélben kérte az izlandi hatóságokat, hogy jelentsék be a Hatóságnak a válságtörvény alapján hozott állami támogatási intézkedéseket. A kérést ismételt kapcsolatfelvétel és levelezés követte, amelynek során különösen a Hatóság 2009. június 18-án levélben emlékeztette az izlandi hatóságokat az állami támogatási intézkedések bejelentésének szükségességére, valamint a 3. jegyzőkönyv 3. cikkében foglalt felfüggesztési záradékra. További levelezést követően az izlandi hatóságok végül 2010. szeptember 15-én visszamenőlegesen bejelentették a Glitnir bizonyos üzleti tevékenységeinek helyreállításához, valamint az Új Glitnir Bank (névváltást követően Íslandsbanki) létrehozásához és tőkésítéséhez kapcsolódó állami támogatást. (2)

(2)

A Hatóság 2010. december 15-i levelében (3) tájékoztatta az izlandi hatóságokat azon döntéséről, hogy a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást kezdeményez az izlandi állam által a (régi) Glitnir Bank bizonyos üzleti tevékenységeinek helyreállítása, valamint az Új Glitnir Bank (jelenlegi nevén Íslandsbanki) létrehozása és tőkésítése érdekében hozott intézkedések kapcsán (az eljárás megindításáról szóló határozat) (4). A Hatóság ezenkívül előírta az Íslandsbanki részletes szerkezetátalakítási tervének hat hónapon belüli benyújtását is.

(3)

Az érdekelt felek 2011. március 24-i (5) elektronikus levelükben egy észrevételt juttattak el a Hatósághoz, amelyet az 2011. május 25-én továbbított az izlandi hatóságoknak. Az izlandi hatóságok az észrevételre nem válaszoltak.

(4)

2011. március 31-i levelükben az izlandi hatóságok benyújtották az Íslandsbanki szerkezetátalakítási tervét. A Byr 2011. novemberi akvizícióját követően az izlandi hatóságok 2012. február 22-én új szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be az Íslandsbankira vonatkozóan. (6)

(5)

A Hatóság a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban 2011. július 11-én és 2012. február 13-án kért információt. Az információkérésre az izlandi hatóságoktól 2011. október 17-én és 2012. március 13-án érkezett válasz. A kötelezettségvállalások végleges változatának benyújtására 2012. május 16-án és 2012. június 6-án került sor. (7)

(6)

Ezen túl a Hatóság 2011. június 7-én és 2012. február 27–28-án személyesen egyeztetett az izlandi hatóságokkal.

(7)

A Hatóság ebben a szakaszban ismerteti azokat a 2008 októberét követő, az izlandi pénzügyi rendszer összeomlásával, majd helyreállításával kapcsolatos eseményeket, tényeket, valamint gazdasági, politikai és szabályozási változtatásokat, amelyeket szükségesnek tart ahhoz, hogy megállapítsa a vizsgált támogatási intézkedések értékelésének összefüggéseit. Ezt megelőzően sorra veszi a Glitnir összeomlását kísérő eseményeket.

(8)

2008 szeptemberében számos vezető globális pénzügyi intézmény tapasztalt súlyos problémákat. A globális pénzügyi piacok zavarai közepette, a Lehman Brothers 2008. szeptemberi összeomlását követően Izland három legnagyobb kereskedelmi bankja, amelyek az előző években rendkívüli ütemben növekedtek, nehézségekkel szembesültek rövid lejáratú hiteleik refinanszírozása, valamint a tömeges betétkivonás kapcsán. A Lehman Brothers szeptember 15-én csődvédelmet kért, és ugyanezen a napon jelentették be azt, hogy a Bank of America átveszi az ellenőrzést a Merrill Lynch felett.

(9)

Másutt az Egyesült Királyság egyik legnagyobb bankja, a HBOS került a Lloyds TSB ellenőrzése alá. Mindeközben a Glitnir súlyos nehézségekkel szembesült tevékenysége finanszírozásában. Egy kötvénykibocsátás érdeklődés hiányában meghiúsult, egy eszközértékesítés nem zárult le, egy német bank pedig megtagadta két 150 millió EUR-ra becsült hitel nyújtását. A piaci feltételek a Lehman Brothers bukása után drasztikusan romlottak.

(10)

2008. szeptember 25-én a Glitnir igazgatótanácsának elnöke arról tájékoztatta az Izlandi Központi Bankot (CBI), hogy az októberben törlesztendő hitelek miatt a bank 600 millió EUR azonnali hiánnyal rendelkezik. Szeptember 29-én bejelentették, hogy az izlandi állam 600 millió EUR-t juttat a Glitnirnek a bank tőkéjének 75 %-áért cserébe. Az azonban, hogy a 600 millió EUR Izland devizatartalékának csaknem egynegyedét tette ki, valamint az, hogy a Glitnir egy ideje refinanszírozási problémákkal küzdött és a nyilvánosan elérhető információk alapján hat hónapon belül 1,4 milliárd EUR-ra becsült adósságot kellett visszafizetnie, megkérdőjelezte az ajánlat hitelességét. (8) A Glitnir kibocsátott részvényeinek értéke végül egy nap alatt több mint 200 milliárd ISK-ról 26 milliárd ISK-ra zuhant.

(11)

Az izlandi bankokból hatalmas összegben vonták ki a betéteket külföldön és Izlandon belül egyaránt. A belföldi betétkivonás olyan méreteket öltött, hogy egy időben az izlandi bankok és a CBI közel kerültek a készpénzhiányhoz. 2008. szeptember 30-án a Moody's hitelminősítő intézet lerontotta a Glitnir besorolását, ami további hitelekkel kapcsolatos törlesztési kötelezettséget eredményezett. Ezt több mint egymilliárd EUR összegű letéti felhívások követték. 2008. október 7-én a Glitnir arra kényszerült, hogy az izlandi pénzügyi felügyelettől (FME) irányítása átvételét kérje. (9)

(12)

Az Új Glitnir Banknak (későbbi nevén Íslandsbankinak) nyújtott támogatás bejelentésekor az izlandi hatóságok kifejtették, hogy az izlandi bankszektor összeomlásának okait és a hatósági beavatkozás szükségességét részletes jelentésben tárgyalta az izlandi parlament által létrehozott különleges vizsgálóbizottság (10), amelynek feladata a három vezető bank összeomlásához vető folyamatok kivizsgálása és elemzése volt. A Hatóság az alábbiakban összefoglalja a vizsgálóbizottságnak a csőd okaival kapcsolatos megállapításai közül azokat, amelyek a Glitnir Bank bukása szempontjából a leglényegesebbek. Az információk forrása a különleges vizsgálóbizottsági jelentés 2. fejezete (Vezetői összefoglaló) és 21. fejezete (Az izlandi bankok összeomlásának okai – felelősség, hibák és gondatlanság).

(13)

A pénzügyi piacokon 2007-ben kezdődő globális likviditásszűke végül a három vezető izlandi bank összeomlásához vezetett, mivel üzleti tevékenységük egyre nagyobb mértékben függött a nemzetközi piacokról bevont forrásoktól. Az izlandi bankok bukásának azonban számos összetett oka volt. A különleges vizsgálóbizottság a vezető bankok összeomlásának okait vizsgálta. Figyelemre méltó módon legtöbb megállapítása mindhárom bankra vonatkozik, és sok egymással összefüggő is van közöttük. A csőd banki tevékenységgel összefüggő okait az alábbi rövid összefoglaló ismerteti.

(14)

A különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy az összeomlást megelőző években a bankok működési és irányítási kapacitásukat meghaladó mértékben bővítették eszközállományukat és hitelportfóliójukat. A három bank együttes eszközállománya 2003 és 2008 második negyedéve között igen gyors ütemben, 1,4 billió ISK (11)-ról 14,4 billió ISK-ra nőtt. Lényeges vonás, hogy a három bank növekedésében jelentős arányt képviselt a külföldi hitelezés, amely 2007 során (12) számottevően bővült, különösen a nemzetközi likviditási válság kezdetét követően. Ebből a különleges vizsgálóbizottság arra következtetett, hogy a hitelezés bővülése nagyrészt az olyan vállalkozások részére nyújtott hiteleknek volt köszönhető, amelyek másutt nem voltak hitelképesek. A jelentés megállapította továbbá, hogy a jellegénél fogva kockázatosabb befektetési banki műveletek egyre nagyobb szerephez jutottak a bankok tevékenységében, így a növekedés súlyosbította a problémákat.

(15)

A bankok növekedését nagyban elősegítette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférés, a jó hitelminősítés kihasználása, valamint az európai piacokhoz való hozzáférés az EGT-megállapodás alapján. 2005-ben az izlandi bankok 14 milliárd EUR értékben vettek fel hitelt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok külföldi piacain viszonylag kedvező feltételekkel. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok európai piacaihoz való hozzáférés beszűkülésekor a bankok az amerikai piacokon finanszírozták tevékenységüket, az izlandi értékpapírok fedezett adósságkötelezvényekbe történő csomagolásával. Az összeomlás előtti időszakban a bankok egyre nagyobb mértékben támaszkodtak a rövid lejáratú hitelfelvételre, ami súlyos és – a különleges vizsgálóbizottság szerint – előre látható refinanszírozási kockázatokat hordozott.

(16)

Valamennyi nagy izlandi bank esetében a fő tulajdonosok a legnagyobb adósok közé tartoztak. (13) A Glitnir jelentős összegű hiteleket nyújtott a Baugur csoport és kapcsolt felei főrészvényeseinek, különösen az FL csoportnak. 2007 tavaszán a Glitnir élére új igazgatótanácsot neveztek ki, miután a Baugur és az FL csoport jelentősen növelte részesedését a bankban. 2007 második felében és 2008 elején a Baugurnak és kapcsolt vállalkozásainak nyújtott hitelek állománya csaknem a kétszeresére nőtt; csúcspontján a csoport hitelezése a bank saját tőkéjének 80 %-át tette ki. (14) A főrészvényesek hitelezése annak ellenére bővült, hogy a Glitnir ekkor már likviditási és refinanszírozási problémákkal szembesült. A különleges vizsgálóbizottság véleménye szerint egyes részvényesek tulajdoni részesedésüknél fogva rendellenesen könnyen jutottak forráshoz a bankoktól. A bizottság megállapította azt is, hogy okkal feltételezhető az, hogy a Baugur és az FL csoport illetéktelen befolyást kísérelt meg gyakorolni a bank vezetőségére, továbbá a banki érdekek és a legnagyobb részvényesek érdekei közötti határok elmosódása. A fő tulajdonosok így a többi részvényes és a hitelezők kárára jutottak hangsúlyos szerephez. Összeomlásakor a banknak a Baugur csoporttal és kapcsolt vállalkozásaival szemben fennálló hitelállománya megközelítőleg 2 milliárd EUR-t, saját tőkéjének mintegy 70 %-át tette ki. A különleges vizsgálóbizottság megkérdőjelezte továbbá a bankok leányvállalatai által kezelt pénzpiaci alapok működését is, amelyek jelentős mértékben fektettek a bankok tulajdonosaihoz köthető értékpapírokba. A Glitnir leányvállalata, a Glitnir Funds mintegy 300 millió EUR összegben hitelezte a Baugurt és az FL csoportot azzal, hogy teljes tőkéjének 20 %-át azok értékpapírjaiba fektette.

(17)

A főrészvényesekkel szembeni rendellenes mértékű kitettség problémájához kapcsolódik a különleges vizsgálóbizottság azon megállapítása, hogy a bankok eszközportfóliója nem volt kellőképpen diverzifikált. A különleges vizsgálóbizottság véleménye szerint a nagykockázatra vonatkozó európai szabályokat szűken értelmezték, különösen a tulajdonosok esetében, és a bankok a szabályok megkerülésére törekedtek.

(18)

Annak ellenére, hogy a Glitnir és a másik két izlandi nagybank minden esetben a jogszabályban előírtnál valamivel jobb tőkemegfelelési mutatót tett közzé, a különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy a tőkemegfelelési mutatók nem tükrözték pontosan a bankok pénzügyi erejét. Ennek oka a banki saját részvények kockázati kitettsége volt, amely azok elsődleges fedezetként történő bevonásából, illetve a részvényekre alapuló, tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származott. A társaságok által önállóan finanszírozott részvénytőke, amelyet a különleges vizsgálóbizottság rossz tőkeellátottságként értékelt (15), a bankok szavatoló tőkéjének több mint 25 %-át tette ki (vagy az alapvető tőkeelem, azaz a jegyzett tőke immateriális javakkal csökkentett összegének több mint 50 %-át). Ehhez járultak azok a bankokat érintő problémák, amelyeket az egymás részvényeinek birtoklásával vállalt kockázatok okoztak. 2008 közepére a banki saját részvények közvetlen finanszírozása, valamint a másik két bank részvényeinek keresztfinanszírozása megközelítőleg 400 milliárd ISK-t tett ki, amely az alapvető tőkeelem mintegy 70 %-ának felelt meg. A különleges vizsgálóbizottság szerint a jegyzett tőkének a rendszerből felvett hitelekkel történő finanszírozása olyan mértékű volt, hogy az veszélyeztette a rendszer stabilitását. A bankok saját részvényeik jelentős hányadát fedezetként vonták be az általuk nyújtott hitelek mögé, így a részvényárfolyamok gyengülésével hitelportfólióik minősége is romlott. Ez befolyásolta a bankok teljesítményét, és még lejjebb nyomta részvényeik árfolyamát, amelyre válaszul – a különleges vizsgálóbizottságnak a rendelkezésére álló információkon alapuló feltételezése szerint – a bankok megkíséreltek rendellenes keresletet támasztani saját részvényeik iránt.

(19)

A három vezető bank együttes eszközállománya 2001-ben nem sokkal haladta meg az éves izlandi bruttó hazai termék (GDP) összegét. 2007 végére a bankok nemzetközivé váltak, és az izlandi GDP kilencszeresét érő eszközállománnyal rendelkeztek. A különleges vizsgálóbizottság jelentése szerint a megfigyelők már 2006-ban is jelezték, hogy a bankrendszer túlnőtt a CBI kapacitásán, és kétségüket fejezték ki a CBI azon képességével kapcsolatban, hogy a végső hitelező szerepét ellássa. 2007 végére Izland rövid lejáratú adóssága (amely főként a bankok finanszírozása miatt keletkezett) elérte a devizatartalékok 15-szörösét, a három banknál elhelyezett külföldi betétek állománya pedig a devizatartalékok 8-szorosa volt. A Betétesek és Befektetők Garanciaalapja minimális forrással rendelkezett azokhoz a bankbetétekhez képest, amelyekre garanciát kellett nyújtania. A különleges vizsgálóbizottság megállapítása szerint e tényezők érzékennyé tették Izlandot a tömeges betétkivonással szemben.

(20)

A különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy az illetékes izlandi felügyeleti szervek nem rendelkeztek olyan fokú hitelességgel, amely a megfelelő forrásokkal ellátott végső hitelező hiányában szükséges lett volna. A jelentés megállapítja, hogy az FME és a CBI nem rendelkezett ugyan elegendő szaktudással és tapasztalattal ahhoz, hogy a bankokat a gazdasági nehézségek közepette szabályozza, mégis hozhatott volna intézkedéseket a bankokat érintő kockázatok mérséklésére. Az FME például nem növekedett a bankokkal azonos ütemben, így a szabályozó hatóság gyakorlata nem tartott lépést a bankok tevékenységének gyors bővülésével. A kormányzattal szemben is kritikus jelentés megállapítja, hogy a hatóságoknak lépéseket kellett volna tenniük a bankok potenciális gazdasági hatásának mérséklésére azáltal, hogy csökkentik azok méretét, vagy előírják, hogy egy vagy több bank külföldre tegye át a székhelyét. (16)

(21)

A különleges vizsgálóbizottság jelentése megemlít olyan, a gazdaságot általánosabban érintő eseményeket, amelyek szintén kihatottak a bankok gyors növekedésére, és hozzájárultak a pénzügyi szolgáltatási ágazat és a gazdaság többi része között a méret és befolyás tekintetében kialakult egyensúlyhiányhoz. A jelentés megállapította, hogy igen valószínű a kormányzati politika, ezen belül különösen a fiskális politika szerepe a túlzott növekedésben és az egyensúlyhiány kialakulásában, valamint azt, hogy a CBI monetáris politikája nem volt kellően korlátozó. A jelentés szerint az izlandi Lakásfinanszírozási Alap hitelezési szabályainak lazítása „az egyik legnagyobb hiba volt a monetáris és fiskális irányítás terén, amelyet a bankok összeomlását megelőző időszakban elkövettek” (17). A jelentés bírálja azt a könnyedséget is, amellyel a CBI a bankokat hitelezte, melynek nyomán a CBI rövid lejáratú, fedezett hitelállománya 2005 ősze és 2008 októbere között 30 milliárd ISK-ról 500 milliárd ISK-ra nőtt.

(22)

A jelentés rámutat, hogy 2006-ban az izlandi korona értéke fenntarthatatlanul magas volt, Izland folyó fizetési mérlegének hiánya elérte a GDP 16 %-át, a devizában nyilvántartott kötelezettségek eszközökkel csökkentett állománya pedig megközelítette az éves GDP értékét. Minden feltétel adott volt a pénzügyi válság kialakulásához. 2007 végére a korona árfolyama zuhanni kezdett, miközben az izlandi állampapírok és a banki kötvények CDS-felára meredeken ívelt felfelé.

(23)

A három legnagyobb kereskedelmi bank (köztük a Glitnir) 2008. októberi összeomlása után az izlandi hatóságok azzal az előzmény nélkül álló kihívással szembesültek, hogy biztosítaniuk kell az izlandi bankok folyamatos működését (18). Az izlandi kormány politikáját elsősorban az izlandi parlament által 2008. október 6-án elfogadott válságtörvény (19) rögzíti. A törvény rendkívüli felhatalmazást ad az FME-nek arra, hogy átvegye a pénzügyi vállalkozások feletti ellenőrzést, és szükség szerint értékesítse azok eszközeit és kötelezettségeit. A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy az államkincstár nevében pénzt folyósítson új pénzügyi vállalkozások létrehozásához. Ezenkívül a pénzügyi vállalkozások csődeljárása során a betétek elsőbbséget élveztek a többi követeléssel szemben. A kormány nyilatkozatot adott ki a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelméről.

(24)

A politikai intézkedések elsődleges célja kezdetben a hazai banki, fizetési és elszámolási rendszerek alapvető működésének biztosítása volt. Az összeomlást követő első hetekben az izlandi kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve gazdasági programot dolgozott ki, amely alapján az IMF 2008. november 20-án jóváhagyta Izland kétéves készenléti megállapodásra irányuló kérelmét, ezen belül egy 2,1 milliárd USD összegű IMF-hitelt az izlandi devizatartalékok megerősítéséhez. További 3 milliárd USD összegű hitel nyújtását vállalták más északi államok és egyéb kereskedelmi partnerek. Az IMF-hitelből 827 millió USD azonnal rendelkezésre állt, míg a fennmaradó összeget nyolc egyforma részletben folyósították a program negyedéves felülvizsgálatától függően.

(25)

Az IMF-program széles alapokon nyugvó stabilizációs program volt, amely három alapvető célkitűzésre összpontosított. Az első célkitűzés a koronával szembeni bizalom helyreállítása volt a válság negatív gazdasági hatásainak fékezése érdekében. Az alkalmazott intézkedések között szerepelt a tőkekiáramlás megakadályozását célzó tőkekorlátozások bevezetése is. Másodsorban a program átfogó stratégiát fogalmazott meg a bankok szerkezetátalakítására, amelynek végső célja Izland életképes pénzügyi rendszerének újjáépítése, valamint az ország nemzetközi pénzügyi kapcsolatainak védelme volt. Másodlagos cél volt a banki eszközök valós értéken történő értékelése, a helyreállítási érték maximalizálása, valamint a felügyeleti gyakorlat erősítése. Harmadsorban a program a fenntartható államháztartást tűzte ki célul a csődbe ment bankoknál keletkezett veszteségek társadalomra történő hárításának korlátozása, valamint középtávú költségvetési konszolidációs program megvalósítása útján.

(26)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy a kincstár pénzügyi kapacitásához mérten nagy bankrendszerrel összefüggő rendkívüli körülmények miatt a hatóságok szakpolitikai lehetőségei korlátozottak. Az alkalmazott megoldások így sok tekintetben eltértek azoktól az intézkedésektől, amelyeket a pénzügyi stabilitást fenyegető veszélyekkel szembesülő egyéb országok kormányai hoztak.

(27)

A válságtörvény alapján a három nagy kereskedelmi bank: a Glitnir Bank, a Landsbanki Íslands és a Kaupthing Bank „régi” és „új” bankokra vált szét. A pénzügyminiszter három korlátolt felelősségű társaságot hozott létre a régi bankok belföldi tevékenységének átvételére, és mindegyik élére igazgatótanácsot nevezett ki. A régi bankok feletti ellenőrzést az FME vette át, és belföldi eszközeiket, valamint kötelezettségeiket (betétjeiket) lényegében átcsoportosította az új bankokhoz, amelyek folytatták banki tevékenységüket Izlandon, míg a régi bankok az illetékes kezelőbizottságok felügyelete alá kerültek (20). A külföldi eszközöket és kötelezettségeket nagyrészt a régi bankoknál helyezték el, amelyek ellen a későbbiekben felszámolási eljárás indult, végül beszüntették valamennyi külföldi tevékenységüket. (21)

(28)

A három új bank 2008. november 14-i előzetes nyitómérlege alapján a bankok becsült eszközállománya együttesen 2 886 milliárd ISK, az állam által rendelkezésre bocsátandó saját tőke pedig 385 milliárd ISK volt. Az új bankok által a régi bankok részére a kötelezettségeken felül átadott eszközök ellenében kibocsátandó kötvények becsült értéke összesen 1 153 milliárd ISK volt. Az FME a Deloitte LLP-t bízta meg az átruházott eszközök és kötelezettségek értékelésével. A folyamat során világossá vált, hogy a független értékelés az átruházott nettó eszközérték pontos összegét nem, csak annak értékhatárait állapítaná meg. Ezenkívül kiderült az is, hogy a bankok hitelezői kifogásolták az általuk részrehajlónak tartott értékelési folyamatot, és sérelmezték azt, hogy nincs lehetőségük érdekeik védelmére. E bonyodalmak miatt módosultak a régi és új bankok közötti elszámolás irányelvei, amelynek nyomán a független szakértői értékelés felhasználása helyett a felek egyeztetés útján próbáltak volna megállapodásra jutni az átruházott nettó eszközértékről.

(29)

Egyértelmű volt, hogy a felek nehezen tudnak majd megállapodni az értékelésről, mivel az nyilvánvalóan számos olyan feltételezésen alapult, amelyekről a feleknek valószínűleg eltérő a véleménye. Az állam célja az alapvető értékeléssel kapcsolatos megállapodás volt, amely biztos alapot nyújt az új bankok induló tőkéjének meghatározásához. Az árak alapvető értékelést meghaladó teljesítménye a hitelezőknél feltételesen átváltható kötvény vagy a banki részvénytőke emelése formájában került volna jóváírásra, mivel az egyeztetések során kiderült, hogy a Glitnir és a Kaupthing kezelőbizottsága, valamint hitelezőik többsége érdekelt lehet abban, hogy az új bankokban részesedést szerezzen, ez pedig előnyössé tenné számukra az átruházott eszközök esetleges értéknövekedését.

(30)

A három új bank teljes tőkeértékét és a régi bankok hitelezőivel kötött megállapodások alapját 2009. július 20-án jelentették be. A kormány a három új bank kizárólagos tulajdonosaként alapmegállapodást kötött a régi bankok kezelőbizottságaival arról, hogy a nettó eszközök új bankokra ruházása hogyan kompenzálható, valamint a kompenzáció megfizetéséről. A két új bank közül kettő, az Íslandsbanki és az Új Kaupthing (később Arion Bank) esetében ennek keretében feltételes megállapodás is létrejött arról, hogy a régi bankok az új bankok tőkerészesedésének többségét jegyzik.

(31)

A fenti előzetes megállapodások alapján a régi bankok kezelőbizottságai 2009 októberében (Glitnir), illetve decemberében (Kaupthing Bank és Landsbanki Íslands) úgy döntöttek, hogy lehívják a megállapodás szerinti opciókat, és az új bankokban részesedést jegyeznek. 2009. december 18-án a kormány bejelentette a bankok helyreállításának befejeződését, a megállapodás létrejöttét egyrészről az izlandi hatóságok és az új bankok, másrészről a hitelezők nevében a Glitnir Bank, a Landsbanki Íslands és a Kaupthing Bank kezelőbizottságai között a régi bankok és az újak közötti eszközátruházás feltételeiről, valamint azt, hogy az új bankok finanszírozása ezáltal teljessé vált.

(32)

A kincstár az új bankok tőkéjéhez az eredetileg tervezett 385 milliárd ISK-nál lényegesen kisebb mértékben, részvénytőke formájában 135 milliárd ISK-val, a három bank közül kettő, az Íslandsbanki és az Arion Bank esetében járulékos tőkeelemként alárendelt kölcsöntőke formájában mintegy 55 milliárd ISK-val, azaz összesen 190 milliárd ISK-val járult hozzá. Ezenfelül a kincstár bizonyos likviditási eszközöket is az Íslandsbanki és az Arion Bank rendelkezésére bocsátott. A régi bankok összesen hozzávetőleg 156 milliárd ISK összegű részvénytőkét bocsátottak az új bankok rendelkezésére. Az új bankok tőkéje ezáltal összesen mintegy 346 milliárd ISK-t tett ki. Így a három bank kizárólagos tulajdonlása helyett a megállapodások arra utaltak, hogy az állami részesedés az Íslandsbanki esetében mintegy 5 %-ra, az Arion Bank esetében 13 %-ra, a Landsbankinn esetében 81 %-ra csökken.

(33)

Az, hogy a három bank közül kettő felett a régi bankok hitelezői szerezték meg az irányítást, jelentős problémákat oldott meg a pénzügyi szektor újjáépítésében és stabilabb alapokra helyezte az új bankokat, ugyanakkor számos, megoldásra váró gyenge pont is maradt. 2009 ősze óta a bankok leginkább belső kérdésekre, a tevékenységükre vonatkozó átfogó stratégia meghatározására és különösen hitelportfóliójuk átalakítására összpontosítják figyelmüket, mivel működésük és hosszú távú életképességük szempontjából ezek a területek jelentik a legnagyobb kockázatot. A szerkezetátalakítási folyamatot olyan nehezítő tényezők bonyolítják, mint például az ISK-ban nyújtott, de más devizához rögzített hitelek törvényellenességét kimondó legfelsőbb bírósági határozatok. Az Íslandsbanki összefüggésében, a szerkezetátalakítás tekintetében, az alábbi szakaszok részletesebben tárgyalják ezeket a kérdéseket.

(34)

A bankrendszer 2008. októberi összeomlását jelentős gazdasági zavarok követték. Az izlandi pénzügyi rendszer nehézségei a devizája iránti bizalom megrendülésével jártak együtt. 2008 első negyedévében és őszén, a három kereskedelmi bank csődje előtt és után a korona árfolyama drasztikusan gyengült. A 2008 őszén bevezetett tőkekorlátozások ellenére a fizetőeszközt 2009-ben is a volatilitás jellemezte (22). A kaotikus helyzet hatására az izlandi gazdaság súlyos recesszióba süllyedt, amelynek során GDP-je 2009-ben 6,8 %-kal, 2010-ben 4 %-kal csökkent.

(35)

A gazdasági válság következményei között említhető a munkanélküliség hirtelen növekedése (aránya 2008-ban 1,6 %, 2009-ben 8 % volt), az infláció megugrása, valamint a reálbérek csökkenése. Ezenkívül gyors ütemben nőtt a vállalatok és háztartások eladósodottsága, valamint a bankok hitelportfólióján belül a nem teljesítő hitelek aránya, az új bankok pedig nagy arányban vették át az ellenőrzést a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások felett. Ugyanakkor a bankrendszer szerkezetátalakításának magas fiskális költsége miatt a költségvetési hiány drasztikusan emelkedett, amelyhez az államadósság jelentős növekedése társult.

(36)

A mély recessziót követően az Izlandi Statisztikai Hivatal előzetes adatai 2011 második felére fordulatot, a teljes évre vonatkozóan pedig az előző évhez képest 3,1 %-os GDP-növekedést jeleznek.

(37)

2011-ben a gazdasági növekedés nagyrészt a belföldi kereslet élénkülésének, ezen belül különösen a háztartási fogyasztás 4 %-os bővülésének volt köszönhető. Mindezt elősegítette a bérek és szociális ellátások emelkedése, valamint a háztartások adósságterheinek könnyítését célzó egyes szakpolitikai kezdeményezések, például az ideiglenes kamattámogatás, a hiteltörlesztések befagyasztása, valamint a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások előrehozott kifizetése. A 2011. évi előzetes adatok a beruházások lassú növekedését is jelzik, ennek bázisa viszont rendkívül alacsony szintű (23). Az állami fogyasztás az elmúlt három évben folyamatosan alacsony mértékű volt.

(38)

Az általános makrogazdasági adatok mögött jelentősebb ágazati különbségek húzódnak meg. A pénzügyi szektor összeomlása mellett nagyarányú visszaesés zajlott az építőiparban és számos más hazai termelő és szolgáltatási tevékenységben. Ezzel egyidejűleg egyes exportágazatok növekedtek. A korona alacsony árfolyamának, valamint a tengeri és alumíniumtermékek devizában viszonylag stabil árának köszönhetően az exportbevételek a gazdasági válság kitörését követően nőttek, ami a turisztikai és egyéb szolgáltatások exportjában is érvényesült. Ugyanakkor az import volumene drasztikusan visszaesett, emiatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege (24) 2010-ben átmenetileg mintegy 10 %-os GDP-arányos aktívumot mutatott. A 2011-ben megélénkülő belföldi kereslet hatására azonban az import ismét növekedésnek indult, ami szerényebb, a GDP 8,2 %-ának megfelelő külkereskedelmi többletet eredményezett.

(39)

Az Izlandi Statisztikai Hivatal 2012–2017-re szóló előrejelzése a gazdaság fokozatos élénkülését feltételezi, a 2012. évben 2,6 %-os növekedéssel, és a fenti időszakban végig hasonló növekedési ütemmel számol. Az előrejelzésnek azonban számos bizonytalan pontja van. A tervezett nagyszabású ipari beruházások tovább csúszhatnak. Izland külkereskedelmi cserearányát kedvezőtlenül érintené a főbb partnerországainak elhúzódó recessziója, ez pedig alacsonyabb izlandi növekedési rátát eredményezne. A háztartások és vállalkozások adósságterhének kezelésében a vártnál lassabb előrelépés ezenkívül fékezné a belföldi keresletet, és rontaná a gazdaság növekedési kilátásait. A tőkekorlátozások megszüntetésével összefüggésben a növekedést veszélyeztethetik a devizaárfolyam volatilitásához kapcsolódó folyamatos áringadozások.

(40)

Az új bankok alapításával és a régi bankok által átruházott nettó eszközérték értékelésével kapcsolatos munkáját követően az FME 2009 tavaszán úgynevezett engedélyezési projekt keretében vizsgálta az új bankokat, valamint azok üzleti tervét, pénzügyi erejét és tőkekövetelményét. A vizsgálat az Oliver Wyman nemzetközi vezetői tanácsadó cég közreműködésével zajlott.

(41)

A fenti folyamat lezárását követően az FME különböző feltételekkel megadta a bankok működési engedélyét. Az eszközportfoliók minőségére és a várható gazdasági bizonytalanságra tekintettel szükségesnek látszott az, hogy a három bankkal szemben a jogszabályi minimumnál magasabb tőkekövetelményt írjanak elő. Az FME ezért a három bankra vonatkozóan 16 %-os minimális tőkemegfelelési mutatót (CAD), ezen belül 12 %-os minimális alapvetőtőke-megfelelési mutatót állapított meg. A követelményeket legalább 3 évig, vagy az FME általi felülvizsgálatig kellett alkalmazni. Az FME likviditási feltételeket is szabott: előírta, hogy bármely időpontban a rendelkezésre álló likvid tőke legalább a betétek 20 %-a, a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya pedig legalább a betétek 5 %-a legyen. További követelmények vonatkoztak az olyan kérdésekre, mint a hitelportfóliók átalakítása, a kockázatértékelés, a vállalatirányítás és a tulajdonviszonyok. Az FME hasonló tőkekövetelményeket szabott más pénzügyi vállalkozásokkal szemben is.

(42)

Az IMF-tárgyalások alapján létrehozott gazdasági stabilizációs program a pénzügyi szolgáltatásokra és azok felügyeletére vonatkozó szabályozási keretek teljes körű felülvizsgálatát írta elő az újabb pénzügyi válság elleni védelem erősítése érdekében. A kormány Kaarlo Jännärit, a Finn Pénzügyi Felügyeleti Hatóság korábbi főigazgatóját kérte fel a meglévő szabályozási keretek és a felügyeleti gyakorlat értékelésére. Jännäri fejlesztési javaslatai között szerepelt egy állami hitelnyilvántartás létrehozása az FME-n belül a rendszerbeli hitelkockázatok csökkentése érdekében. Jelentésében javasolta továbbá a szigorúbb szabályok és gyakorlat bevezetését a nagykockázatra és az ahhoz kapcsolódó hitelezésre vonatkozóan, valamint nagyobb számú helyszíni vizsgálatot a nem helyszíni felügyelet és a beszámolók ellenőrzésére, különösen a hitelkockázat, a likviditási kockázat és a devizakockázat terén. A fentieken kívül a jelentés a betétbiztosítási rendszer felülvizsgálatát és fejlesztését javasolta az uniós előrelépésekkel szoros összhangban.

(43)

A kormány ezt követően törvényjavaslatot nyújtott be az izlandi parlamentnek, amely többek között Jännäri javaslatain, valamint a pénzügyi tevékenységeket szabályozó EGT-jogszabályok 2009-től alkalmazott módosításain alapult. A javaslatot az izlandi parlament elfogadta, és a 75/2010. törvénnyel 2010. július 1-jével léptette hatályba. Az új törvény jelentős mértékben módosította a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt. Később további módosítások születtek a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabályozását és felügyeletét érintően. A szabályozást érintő módosításokat részletesebben a jelen határozat melléklete ismerteti.

(44)

A pénzügyi szektor újjáépítése terén elért jelentős eredmények dacára Izland még mindig a 2008. őszi pénzügyi és devizaválság következményeivel küzd. A pénzügyi válság súlyos hibákra és hiányosságokra mutatott rá a pénzügyi rendszerben, amelyeket a közbizalom helyreállításához kezelni kell. Egyértelműnek látszik, hogy Izland – a pénzügyi válságtól sújtott sok más országhoz hasonlóan – számos kihívással néz szembe a pénzügyi szolgáltatások jogi és működési környezetének olyan átalakítása során, hogy az a jövőben életképes és hatékony pénzügyi rendszert támogasson, és a lehető legnagyobb mértékben csökkentse annak kockázatát, hogy a rendszert érő sokkok megismétlődnek.

(45)

Az izlandi pénzügyi vállalkozásokkal szembeni legsürgetőbb kihívások jelenleg ahhoz kapcsolódnak, hogy a bankok védett környezetben, tőkekorlátozások és általános betétbiztosítás mellett működnek. A bankoknak fel kell készülniük arra, hogy egy kockázatosabb környezetben működjenek, amelyben nincsenek tőkekorlátozások, a betétbiztosításra pedig a vonatkozó uniós és EGT-irányelvekben rögzített feltételek vonatkoznak (26). Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy az erre vonatkozó új szabályok bevezetése rendkívüli körültekintést igényel.

(46)

További jelentős kihívás, hogy a jogi és szabályozási kereteket úgy kell átalakítani, hogy azok támogassák a stabil és hatékony pénzügyi rendszert, egyúttal összhangban álljanak az EGT- és a nemzetközi jog alakulásával. (27)

(47)

Az izlandi hatóságok legutóbbi tájékoztatása szerint (28) a bankok összeomlása óta a pénzügyi piacokon radikális változások történtek a versenyben. Csökkent a pénzügyi vállalkozások száma, miután sok takarékpénztár, kereskedelmi bank és szakosított hitelintézet vagy felszámolásra került, vagy összeolvadt más vállalkozásokkal (29). A pénzügyi vállalkozások számának fogyatkozása jelenleg is tart a Landsbankinn és a SpKef 2011. márciusi, az Íslandsbanki és a Byr 2011. decemberi, legutóbb pedig a Landsbankinn és a Svarfdaelir Savings Bank összeolvadásával, amelyet a Hatóság 2012. június 20-án a 226/12/COL határozattal hagyott jóvá. A pénzügyi vállalkozások számának csökkenése és az, hogy a megszűnő bankok betéteit a nagyobb bankok veszik át, fokozza a koncentrációt a hazai piacon. Az új bankok jelenléte az EGT pénzügyi piacain ugyanakkor lényegesen szerényebb, mint elődeiké volt, miután a nemzetközi pénzügyi tevékenységük megszűnt.

(48)

Ezenkívül a hazai piac egyes részpiacok eltűnésével, illetve számottevő visszaesésével erőteljesen beszűkült. A részvénypiac szinte teljes eltűnése és a tőkekorlátozások bevezetése a részvény- és devizapiaci műveletek csökkenésével és a befektetési lehetőségek korlátozásával járt. A beruházások történelmi mélypontot elérő volumene, valamint a háztartások és a vállalkozások általánosan magas tőkeáttétele miatt gyenge a hitelek iránti kereslet. Az összeomlás óta a bankok belső kérdésekre, hitelportfóliójuk átalakítására, valamint egyes nagyobb vállalati ügyfeleik szerkezetátalakítására összpontosítják figyelmüket.

(49)

A pénzügyi válság előtt a takarékpénztárak együttesen a betétek mintegy 20–25 %-át kezelték. Piaci részesedésük jelenleg 2–4 % körüli. A takarékpénztárak és a piacról kilépő kereskedelmi bankok piaci részesedését a három nagy kereskedelmi bank, az Arion Bank, az Íslandsbanki és a Landsbanki szerezte meg. A három nagybank a korábbi 60–75 % helyett jelenleg a piac mintegy 90–95 %-át tudhatja magáénak, csekély előnyénél fogva a Landsbankinn piaci részesedése a legnagyobb. A piac jelenleg mintegy 2–4 %-át birtokló 10 regionális takarékpénztár mellett az egyedüli egyéb szereplő az átalakított szerkezetű MP Bank (30), amely körülbelül 1–5 %-os piaci részesedéssel rendelkezik.

(50)

Az izlandi pénzügyi piac így egyértelműen oligopolisztikus, ahol a három legnagyobb szereplő együttesen domináns piaci pozíciót szerezhet. Az izlandi versenyhatóság (ICA) szerint, amelynek véleményét a Hatóság kérte az izlandi piaci verseny helyzetéről és a javítás lehetséges módjairól, az izlandi bankpiacra való belépést jelentős akadályok nehezítik. Ennek kedvezőtlen hatásai vannak a versenyre. Emellett bizonyos tényezők az ügyfeleket korlátozzák a bankváltásban. Az izlandi hatóságok elismerték azt is, hogy Izland kis jelentőségű és a piacokon nem kereskedett fizetőeszközével, az izlandi koronával összefüggő árfolyamkockázat még inkább korlátozza a versenyt, és akadályozza a külföldi bankok és vállalatok belépését az izlandi piacra.

(51)

Az ICA az utóbbi időben egy, a banki tevékenységek informatikai infrastruktúráját érintő sajátos kérdéssel, valamint a bankok erre irányuló együttműködésével foglalkozott. A kérdés a pénzügyi intézmények közös tulajdonában lévő informatikai szolgáltató, a Reiknistofa bankanna (az izlandi bankok adatközpontja, RB) szerepével kapcsolatos. Ez a kérdés lényeges a vizsgált eset értékelése szempontjából, és egyike azoknak a problémáknak, amelyekről a Hatóság az izlandi hatóságokkal és a bankokkal egyeztetett.

(52)

Az RB a három vezető izlandi bank, két izlandi takarékpénztár, az Izlandi Takarékbankok Szövetsége, valamint Izland három vezető kártyafeldolgozójának közös tulajdonában áll. Az RB részvényeinek 36,84 %-át a Landsbankinn, 29,48 %-át az Íslandsbanki, 18,7 %-át pedig az Arion Bank birtokolja. A három kereskedelmi bank együttesen 85,02 %-os részesedéssel rendelkezik a szolgáltatóban. Az RB ügyfelei a tulajdonosok, a CBI és egyéb pénzügyi intézmények, valamint állami és közintézmények. A bankok e téren kiterjedt együttműködést folytatnak, mivel az RB fejlesztette ki Izland klíring- és elszámolási rendszerét. Ezenkívül számos alapvető banki megoldást is nyújt, amelyek több-bérlős, az izlandi bankok többsége által használt megoldások. Az RB emellett elektronikus számlázó és fizetési rendszert is működtet vállalatok és fogyasztók részére.

(53)

Az ICA szerint a 2008. évi összeomlás a kisebb bankokat és a takarékpénztárakat különösen sérülékennyé tette. Az előírt informatikai szolgáltatások a kisebb pénzügyi vállalkozások esetében alapvető fontosságúak voltak, mivel azok az új piaci szereplők belépését akadályozó tényezőnek tekinthetők. Az informatikai szolgáltatások platformját jelentős részben a nagyobb pénzügyi vállalkozásoknak az RB, a takarékpénztáraknak és a kisebb piaci szereplőknek a Teris biztosította. Mivel az elmúlt években sok kisebb pénzügyi vállalkozás szűnt meg, a Teris forgalma jelentős részét elvesztette, így 2012 januárjában az RB-nek értékesítette informatikai megoldásai egy részét. Az RB és a Teris szerint az ügylet célja többek között az volt, hogy biztosítsa a kisebb pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott informatikai szolgáltatások folyamatosságát.

(54)

Az ICA az RB kapcsán két ügyet vizsgált. Az első, hogy a bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások közös részesedése az RB-fórumban, valamint azzal kapcsolatos együttműködésük sérti-e a versenykorlátozó gyakorlatnak az izlandi versenytörvény 10. cikke szerinti tilalmát. A második, hogy megállapítható-e összeférhetetlenség a Teris főbb eszközeinek RB általi megvásárlása kapcsán, amelyet az ICA ugyanazon törvény összeolvadásra vonatkozó rendelkezései alapján vizsgált. 2012 májusában a két ügy egyrészről az RB és tulajdonosai, másrészről az ICA közötti megállapodással lezárult. (31)

(55)

A fenti, az izlandi pénzügyi piacot közvetlenül érintő kérdéseken túl az ICA rámutatott különösen arra, hogy az operatív társaságok (32) értékesítését és szerkezetátalakítását indokolatlan késedelem nélkül végre kell hajtani. Sok operatív társaság felett a hitelező bankok vették át az ellenőrzést, miután a társaságok a 2008. évi gazdasági összeomlást követően túlzottan eladósodtak. Az ICA szerint összeférhetetlenséghez vezethet, ha a bankok a tulajdonukban álló társaságoknak nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat. Az ICA véleménye szerint a bankok közvetlen és közvetett részesedése (33) a pénzügyi válságot követő időszak legelterjedtebb és legveszélyesebb versenyproblémája, mivel csaknem minden izlandi vállalkozást és ágazatot érint. A versenyhatóság szerint a vállalkozások gyorsabb szerkezetátalakítása élénkítené a versenyt a pénzügyi piacon. Azokban az esetekben, amikor a bankok vállalati ügyfeleik szerkezetátalakításában való közreműködése az összeolvadás állami szabályozása alapján bejelentési kötelezettség alá esett, az ICA gyakran szabott a bankok részesedésére vonatkozó feltételeket. A problémára azonban nehéz átfogó megoldást találni, mivel az alapvetően az izlandi üzleti szféra magas tőkeáttételéhez kapcsolódik.

(56)

A Hatóságnak küldött beadványában a mindhárom kereskedelmi bank, az Arion Bank, az Íslandsbanki és a Landsbankinn úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az izlandi pénzügyi piac versenyhelyzetében 2008 ősze óta nem történt olyan lényeges változás, amely aggodalomra adna okot. A piacon tényleges verseny érvényesül, és nem bizonyítható a három legnagyobb szereplő közötti összejátszás. A piaci verseny feltételeit vizsgálva az ICA egyes kulcsfontosságú tényezőket nem vett figyelembe, például azt, hogy a külföldi bankok régóta és jelenleg is aktívan versenyeznek az izlandi bankokkal a legnagyobb ügyfeleknek – exporttevékenységet végző vállalkozásoknak (halászatoknak, nagy energiaigényű ipari társaságoknak), valamint állami és önkormányzati tevékenységekhez – nyújtott pénzügyi szolgáltatások terén.

(57)

A fenti vélemény azonban ellentétes az izlandi hatóságok beadványában kifejtett, a gazdasági miniszternek az izlandi parlamenthez benyújtott, az előzőeken említett jelentésén alapuló véleménnyel, és az ICA véleményével is. Ezenfelül az alábbiakban vázolt módon az Íslandsbanki a versenyhelyzet elemzésével kapcsolatos fenntartások ellenére úgy döntött, hogy kötelezettségeket vállal az érintett támogatási intézkedésekre vonatkozóan a verseny torzulásának korlátozása érdekében. E kötelezettségvállalásokat a melléklet ismerteti.

(58)

A fent ismertetett módon a Glitnir és a két másik nagy izlandi kereskedelmi bank 2008-ban összeomlott. A hazai bankszektor folyamatos működése érdekében az izlandi hatóságok intézkedéseket hoztak a (régi) Glitnir Bank egyes tevékenységeinek helyreállítására, ezen belül az Új Glitnir Bank (jelenleg Íslandsbanki) létrehozására és tőkésítésére.

(59)

A 2008. évi pénzügyi válság előtt a Glitnir Bank Izland harmadik legnagyobb bankja volt. 2008 végén – közvetlenül összeomlása előtt – mérlegfőösszege 3 862 milliárd ISK volt. A bank fő piacai Izlandon és Norvégiában voltak, ahol számos pénzügyi szolgáltatást nyújtott, többek között vállalati és befektetési banki szolgáltatásokat, tőkepiaci szolgáltatásokat, befektetéskezelést és lakossági banki szolgáltatásokat. A Glitnir ezenkívül Finnországban, Svédországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Luxemburgban, az USA-ban, Kanadában, Kínában és Oroszországban folytatott tevékenységet. Számos leányvállalattal rendelkezett, közülük a legjelentősebbek a Glitnir AB (Svédország), a Glitnir Bank Oyi (Finnország), a Glitnir Bank ASA (Norvégia), a Glitnir Bank Luxembourg SA, és a Glitnir Asset Management Luxembourg. A bank nemzetközi terjeszkedése két speciális ipari ágazatra: a tengeri eredetű élelmiszerekre és a fenntartható energiára (34) épült. Részvényeit az izlandi OMX jegyezte.

(60)

A Glitnir jogutódja, az Íslandsbanki két ipari ágazatra: a tengeri eredetű élelmiszerekre és a geotermikus energiára szakosodott univerzális bank, amely Izlandon nyújt széles körű pénzügyi szolgáltatásokat magánszemélyeknek, háztartásoknak, vállalatoknak és szakmai befektetőknek. A Byrrel való összeolvadást követően a bank jelenleg mintegy 800 milliárd ISK értékű eszközzel rendelkezik. Az 1 100 főt foglalkoztató pénzintézet a teljes eszközállomány alapján Izland harmadik legnagyobb bankja. A banki termékek és szolgáltatások négy fő területre oszlanak: lakossági banki szolgáltatások, vállalati banki szolgáltatások, piacok és vagyonkezelés. Saját közlése szerint az Íslandsbanki e szegmensek mindegyikében [20] és [40] % közötti piaci részesedéssel bír.

(61)

A lakossági banki szolgáltatások területe magánszemélyeknek, háztartásoknak, valamint kis- és középvállalkozásoknak nyújt banki szolgáltatásokat. A területhez tartozik az Íslandsbanki fiókhálózata, a bank eszközalapú finanszírozási területe, valamint egy függetlenül működő leányvállalat, a Kreditkort, amely Izland vezető kártyakibocsátója.

(62)

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az Íslandsbanki piaci részesedése a lakossági szegmensben [> 30] %.

(63)

A vállalati banki szolgáltatások (CB) területe hitelt és egyéb hitelszolgáltatásokat nyújt a legnagyobb 300 izlandi közép- és nagyvállalatnak. Ezenkívül a CB vállalati megoldásokkal foglalkozó alterülete irányítja és vezeti a nehéz helyzetbe került nagyvállalati ügyfélállomány szerkezetátalakítását.

(64)

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az Íslandsbanki piaci részesedése a vállalati piacon [> 30] %.

(65)

A piaci divízió teljes körű szolgáltatást nyújt Izlandon a vállalati finanszírozás, az értékpapírok, a deviza- és pénzpiaci termékek területén, valamint vállalati pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat az USA-ban a geotermikus energia és a tengeri eredetű élelmiszerek ágazatában.

(66)

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az Íslandsbanki piaci részesedése a részvénypiacon (35) [> 5] %, a kötvénypiacon [> 20] %, a devizapiacon [> 30] %, a vállalati finanszírozás piacán pedig [35–45] %. (36)

(67)

A vagyonkezelési terület az ügyfelek részére mérettől függetlenül intézményi értékesítést, jelentős vagyonnal kapcsolatos magánbanki és lakossági magánbefektetői szolgáltatásokat, továbbá idegen kezelésű alapokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. A VÍB ezenkívül függetlenül működő leányvállalata, az Íslandssjóðir hf. közreműködésével az alapok kezelését és adminisztrációját is végzi.

(68)

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az Íslandsbanki piaci részesedése a vállalati és intézményi értékesítés piacán [> 30] %, a lakossági befektetési szolgáltatások piacán [> 30] %, a magánbanki piacon [> 25] %, a befektetésialap-kezelési piacon [> 35] %, a magánnyugdíj-szolgáltatások piacán pedig [> 15] %. (37)

(69)

Az új és a régi bank között jelentős különbségek vannak mind működésük, mind arányaik tekintetében. Az Íslandsbanki döntően belföldi bank, amely nem rendelkezik külföldi banki tevékenységre szóló engedéllyel, míg a Glitnir 11 országban működő nemzetközi bank volt. Az Íslandsbanki négy üzleti szegmensben: a kereskedelmi és lakossági banki szolgáltatások, a vállalati és befektetési banki szolgáltatások, a treasury és a tőkepiacok területén működik, amelyek mindegyikében a hazai piacra összpontosít. Elsődleges szempont, hogy az Íslandsbanki tevékenysége jelentősen kisebb arányú, mint a Glitniré volt: a régi bank 3 862 milliárd ISK-s mérlegfőösszegéhez képest az új bank mérlege 631 milliárd ISK-t mutat, ami 84 %-os csökkenésnek felel meg. A régi bank 2008. májusi mérlegét és az új bank nyitómérlegét a fenti 1. táblázat hasonlítja össze.

(70)

A Glitnir diverzifikált finanszírozási forrásokkal rendelkezett, és nagy tételben bocsátott ki világszerte értékesített kötvényeket. Az Íslandsbanki fő finanszírozási forrását ezzel szemben a betétek jelentik. Ez és az elődbankéhoz hasonló finanszírozási források valószínű – legalább is rövid távú – elérhetetlensége korlátozza a bank növekedési képességét. A két bank fő mutatóit összehasonlító 1. ábra jelentős különbségeket mutat (38):

1. ábra

Az Íslandsbanki alapításkori és a Glitnir 2008. második negyedéves adatainak összehasonlítása, válogatott adatok

(71)

Az új bank ezenkívül lényegesen kisebb létszámmal működik. A Glitnir teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állománya 2008 első felében 2 174 fő volt, míg az Íslandsbanki és leányvállalatai 2009 első félévében 1 110 főt foglalkoztattak, ami 49 %-os csökkenésnek felel meg. A belföldi tevékenység azonos időszakra vonatkozó adataiból csak az derül ki, hogy az új banknak a Glitnirnél 242-vel kevesebb alkalmazottja volt.

—

A rendkívüli pénzpiaci körülmények miatti kincstári kifizetések jogalapjáról szóló 125/2008. törvény (általánosan: válságtörvény)

(72)

A válságtörvényben az FME felhatalmazást kapott arra, hogy „rendkívüli körülmények között” beavatkozzon, és a pénzügyi intézmények közgyűlésének és igazgatósági ülésének hatásköreit gyakorolva döntsön a pénzügyi intézmények eszközeinek és kötelezettségeinek értékesítéséről. Az FME felhatalmazást kapott arra is, hogy az ellenőrzése alá került pénzügyi vállalkozásoknál kezelőbizottságot jelöljön ki, amely a közgyűlés hatásköreit gyakorolja. Az intézmények felszámolása során a törvény elsőbbséget biztosít a betétesek és a betétbiztosítási rendszerek igényeinek. A törvény ezenkívül felhatalmazta az Izlandi Pénzügyminisztériumot új bankok létrehozására. A válságtörvény módosítja a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. törvényt, a pénzügyi tevékenységek hatósági ellenőrzéséről szóló 87/1998. törvényt, a betétbiztosításról és a befektetőkártalanítási rendszerről szóló 98/1999. törvényt, valamint a lakásépítésről szóló 44/1998. törvényt.

(73)

Az izlandi hatóságoknak a Glitnir Bank bukását követő beavatkozását a fenti szakaszok ismertetik, részletes leírása az eljárás megindításáról szóló határozatban található. A beavatkozás lényegi elemei az alábbiakban foglalhatók össze: Az FME 2008. október 7-én átvette az ellenőrzést a Glitnir felett, amelynek belföldi kötelezettségeit és belföldi eszközeinek nagy részét az Új Glitnir Bank vette át. A régi bank, illetve hitelezői az átruházás kompenzációjaként az eszközök és kötelezettségek különbözetét kapták volna meg. Mivel a különbözet meghatározása körülményesnek és időigényesnek bizonyult, az állam bizonyos induló tőkét biztosított, amelynek szükség szerinti kiegészítésére kötelezettséget vállalt. Ezt követően tőkésítette a bankot, majd októberben létrejött a végleges megállapodás az állam és a régi bank hitelezői között, amely alapján az állam részesedése a bankban 100 %-ról 5 %-ra csökkent. A Hatóság ettől a naptól, 2009. október 15-étől számítja az ötéves szerkezetátalakítási időszakot, amely ennek megfelelően 2014. október 15-éig tart.

(74)

Az alábbi szakasz az állami beavatkozásnak csak azokat az elemeit ismerteti, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikke szerinti értékelés szempontjából lényeges támogatási intézkedésnek tekinthetők.

(75)

Az állam kétszer bocsátott rendelkezésre alapvető tőkét: először az Új Glitnir létrehozásakor, másodszor pedig a bank teljes (visszamenőleges hatályú) tőkésítésekor, amelyet a régi bank hitelezőivel kötött megállapodás követett arról, hogy az állam 5 %-os részesedést tart meg a bankban.

(76)

Az új bank létrehozását követően az állam 775 millió ISK összegű induló tőkét bocsátott az új bank rendelkezésére készpénzben, ezenkívül kötelezettséget vállalt arra, hogy legfeljebb 110 milliárd ISK-t bocsát az új bank rendelkezésére annak teljes tőkéjéért cserébe. Az első összeg annak a minimális tőkének felel meg, amely az izlandi jog szerint a bankalapításhoz szükséges. A második összeg a kockázattal súlyozott eszközök a banknál várható összértékének 10 %-a előzetes becslés alapján. A 2009. évi állami költségvetés ennek megfelelő összegű állami forrást különített el a pénzügyi piacok rendkívüli körülményeinek kezelése céljából. A tőkeallokáció célja az volt, hogy megfelelő garanciát nyújtson a bank működőképességére addig, amíg a feltőkésítésével kapcsolatos kérdések – ideértve a bank nyitómérlegének a régi banknak az átadott eszközökért fizetendő kompenzáció értékelése alapján megállapított értékét – véglegesen meg nem oldódnak.

(77)

2009. július 20-án az izlandi kormány és a Glitnir kezelőbizottsága között megállapodás jött létre az Íslandsbanki induló tőkéjéről, valamint a Glitnir hitelezőinek a Glitnir nagyrészt belföldi eszközeinek és betéteinek átadásáért fizetendő kompenzáció alapjáról (39). A megállapodás alapján az állam 2009. augusztus 14-én kötelezettséget vállalt arra, hogy az Íslandsbanki saját tőkéjét 64,2 milliárd ISK-val 65 milliárd ISK-ra egészíti ki, amelyre a banknak ahhoz volt szüksége, hogy teljesíthesse az FME 12 %-os alapvető tőkearányra vonatkozó követelményét. A megállapodás két lehetőséget rögzített az átadott nettó eszközökkel és a tőkerészesedéssel kapcsolatos kifizetésre: az első szerint a Glitnir többségi részesedést szerzett volna az Íslandsbankiban és az átadott eszközökért a bank részvényeit kapta volna cserébe, míg a második szerint, ha a lejegyzésre nem került volna sor, akkor az állami tőkésítés maradt volna érvényben, és az Íslandsbanki tulajdonosa az állam maradt volna. A Glitnirnek 2009. szeptember 30-ig kellett döntenie arról, hogy melyik lehetőséget választja; a határidőt később 2009. október 15-ig meghosszabbították. 2009. október 15-én bejelentették, hogy a Glitnir kezelőbizottsága hitelezői képviseletében úgy döntött, hogy a régi bank által az új banknak átadott eszközök kompenzációjaként megszerzi az Íslandsbanki részvénytőkéjének 95 %-át. A fennmaradó 5 %-ot az állam tartotta meg.

(78)

Az ügylet keretében a felek megállapodtak abban, hogy a kezelőbizottság a hitelezők képviseletében 8,3 milliárd ISK összegben megtéríti az államnak a bankban fenntartott részesedése idején a befektetése után felhalmozódott kamatot. Ez 12,8 %-os – évesítve 13,9 %-os – hozamnak felelt meg, amelynek kifizetésével lezárult a bankok 2008. októberi összeomlását követően a Glitnirtől az Íslandsbankihoz került eszközállomány rendezése.

(79)

2009. október 15-én az állam a fentieken túl alárendelt kölcsönt is nyújtott az új banknak, hogy erősítse annak tőke- és likviditási pozícióját az FME tőkekövetelményeinek teljesítése céljából. Az alárendelt kölcsönt 25 milliárd ISK járulékos tőkének megfelelő euróban bocsátották rendelkezésre olyan instrumentum formájában, amely alapján az Íslandsbanki fedezetlen alárendelt kötvényt bocsátott ki. A kötvények futamideje 2009. december 30-tól számított tíz év. Az instrumentum beépített ösztönzőket tartalmaz a kilépésre az öt év után emelt kamat formájában. A megállapodás szerint az éves kamatláb az első öt évben EURIBOR (40) + 400 bázispont, a második ötéves periódusban a megállapodás teljesítését követően EURIBOR + 500 bázispont.

(80)

Az alapvető tőkével kapcsolatos fenti intézkedésekkel együtt a járulékos tőke rendelkezésre bocsátása biztosította azt, hogy az Íslandsbanki 2009. október 15-én megfeleljen az FME 16 %-os tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó követelményének.

(81)

A befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (41) és a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (42) való megfelelés érdekében Izland elfogadta a betétbiztosításról és befektetőkártalanítási rendszerről szóló 98/1999. törvényt, amellyel létrehozta az ún. Betétesek és Befektetők Garanciaalapját (TIF), amelyet a bankok éves, az egyes bankoknál elhelyezett összes betét alapján számított hozzájárulásaiból finanszíroztak.

(82)

Az izlandi hatóságok szerint annak érdekében, hogy a lakosságot még határozottabban biztosítsa és megnyugtassa a betétek biztonságáról a válság idején, az izlandi kormány 2008. őszi bankmentő intézkedései között szerepelt a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban elhelyezett, a 94/19/EK betétbiztosítási irányelvet és a 97/9/EK befektetőkártalanítási irányelvet végrehajtó 98/1999. törvény hatályán kívüli betétekre vállalt kiegészítő állami fedezet.

(83)

2008. október 6-án a Miniszterelnöki Hivatal közleményt adott ki, amely szerint „Izland kormánya hangsúlyozza, hogy gondoskodik a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelméről”  (43). A közleményt a jelenlegi miniszterelnök hivatala 2009 februárjában és decemberében megismételte. (44) A közleményre ezenkívül hivatkozott az izlandi kormány által 2010. április 7-én a Nemzetközi Valutaalapnak küldött (továbbá a Gazdasági Minisztérium és az IMF honlapján közzétett) szándéknyilatkozat, amelyet egy másik, 2010. szeptember 13-án kelt szándéknyilatkozat megismételt. Az izlandi miniszterelnök, a gazdasági miniszter és a CBI elnöke által aláírt levél kijelenti: „Egyelőre fenntartjuk a betétesek teljes körű védelmére vonatkozó kötelezettségvállalásunkat, azonban a pénzügyi stabilitás helyreállítását követően az általános garancia fokozatos megszüntetését tervezzük.” (45) Ezen túlmenően a 2011. évi költségvetési törvénytervezet állami garanciákkal foglalkozó szakasza lábjegyzetben hivatkozik az izlandi kormány nyilatkozatára, amely szerint az izlandi bankoknál elhelyezett betéteket állami garancia védi. (46)

(84)

A fentieket példázza az a kijelentés is, amelyet Steingrímur Sigfússon jelenlegi gazdasági miniszter és korábbi pénzügyminiszter (2009–2011) tett az izlandi parlamentben a SpKef Landsbankinn általi átvételének a költségvetést terhelő költségeiről folytatott vita során. A miniszter szerint e kérdéssel kapcsolatban szem előtt kell tartani a kormány 2008. őszi nyilatkozatát, amely szerint a takarékpénztáraknál és kereskedelmi bankoknál elhelyezett valamennyi betét biztonságban van és védelmet élvez. „Munkánk minden esetben ezen [a nyilatkozaton] alapult, és sajnos igaz, hogy ez [a SpKef miatti kifizetések] az egyik legnagyobb összegű olyan számla lesz, amelyet közvetlenül az állam állt annak érdekében, hogy biztosítsa a betéteket Suðurnes valamennyi lakosa ... és a SpKef valamennyi ügyfele számára a Nyugati-fjordokban, valamint a nyugati és északnyugati területeken ... Nem tételezem fel, hogy bárki azt gondolta volna, hogy az e területeken élő betétesek a többi lakostól eltérő bánásmódban részesülnek, így e kérdésben az államnak nemigen volt választása”. (47)

(85)

Az izlandi kormány szerint a kiegészítő betétbiztosítás a tőkekorlátozások teljes visszavonása előtt megszűnik, amely az izlandi hatóságok szerint jelenleg 2013 végére várható.

(86)

Ezenkívül annak feltételeként, hogy a hitelezők részesedést szerezhessenek az új bankban, az izlandi kormány 2009. szeptember 11-én további megállapodást kötött az Íslandsbankival, amely akkor lépett volna hatályba, ha a Glitnir kezelőbizottsága úgy dönt, hogy lehívja a bank többségi részesedésének megszerzésére szóló opciót (48). A megállapodás értelmében a Pénzügyminisztérium kötelezettséget vállalt arra, hogy meghatározott eszközökért cserébe a megállapodásban rögzített feltételekkel legfeljebb 25 milliárd ISK értékű repózható államkötvényeket ad kölcsön.

(87)

A likviditási megállapodás fő feltételei az alábbiak voltak:

(88)

Az izlandi hatóságok szerint a likviditási eszközre azért van szükség, mert a hitelezők azon döntése, hogy az Íslandsbankiban részesedést szereznek, jelentős mértékben csökkentette a bank repózható eszközállományát, és veszélyeztette a likviditási tartalékokkal kapcsolatos felügyeleti előírásoknak való megfelelésre vonatkozó képességét. (49) Az izlandi hatóságok szerint az eszköz kiegészítő intézkedés szerepét tölti be, amelyet csak akkor alkalmaznak, ha az egyéb likviditási források nem elegendőek. Az eszköz árazása és feltételei olyan ösztönzőket tartalmaznak, amelyek visszatartanak felhasználásától akkor, ha más lehetőségek rendelkezésre állnak. Az eszköz lehívására eddig nem került sor.

(89)

2009. március 9-én az FME a válságtörvényben kapott felhatalmazás alapján átvette a Straumur Burðarás Befektetési Bank (a továbbiakban: a Straumur) részvényeseinek hatásköreit, és a bank igazgatótanácsa helyére kezelőbizottságot nevezett ki (50). A kezelőbizottsággal, a hitelezőkkel, a CBI-vel és a Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztetést követően az FME 2009. március 17-én a Straumur betétekkel kapcsolatos kötelezettségeit az Íslandsbankihoz csoportosította át (51). A Straumur az eszközeivel fedezett kötvényt bocsátott ki, amellyel a betéti kötelezettségek átvállalását ellentételezte. A kötvényt 2009. április 3-án bocsátották ki 43 679 014 232 ISK értékben, 2013. március 31-i lejárattal. A kötvény az első 12 hónapban REIBOR (52) + 190 bázisponton, ezt követően lejáratig REIBOR + 100 bázisponton kamatozik. Ezzel egyidejűleg az Íslandsbanki és a Pénzügyminisztérium értékpapír-kölcsönzési megállapodást kötött, amely alapján az állam gyakorlatilag repózható államkötvényeket ajánl fel a Straumur követelésével szembeni fedezetként, amelyért cserébe az Íslandsbanki olyan mértékű likviditáshoz juthat a CBI-től, amely amiatt szükséges, hogy az Íslandsbanki átvállalta a Straumur betéteivel kapcsolatos kötelezettségeket.

(90)

A megállapodásban az Íslandsbanki vállalja, hogy az államnak olyan mennyiségű államkötvényt ad vissza, amely azonos a banknak a Straumur által kibocsátott kötvényekért kifizetett összeggel. A felek megállapodtak továbbá, hogy ha az Íslandsbanki nem jut teljes kifizetéshez a kötvényekért, valamint ha az állam a fennmaradó tartozást nem egyenlíti ki, akkor az Íslandsbanki megtartja a fennmaradó államkötvényeket. Lényegében tehát az Íslandsbanki átvállalta a Straumur betéti kötelezettségeit, amiért cserébe megfelelő mennyiségű eszközhöz jutott állami garanciavállalás mellett.

(91)

A fentiek szerint a Straumur-kötvény 2013. március 31-én járt volna le. A kötvényt azonban lejárat előtt teljes összegben kifizették, így az izlandi államnak nem kellett beavatkoznia.

(92)

A 2011. április 13-i 126/11/COL határozat (a továbbiakban: a Byr-határozat) részletesen ismerteti, hogy az izlandi állam tőke és alárendelt kölcsön formájában állami támogatást nyújtott a Byr megalapításához, amely jogelődje, a Byr Takarékpénztár (a továbbiakban: a Régi Byr) tevékenységét folytatta. A folyamat során a Régi Byr hitelezői az Új Byrben az izlandi állammal együtt jutottak részesedéshez, amely az új vállalkozás megalapításához szükséges tőkét biztosította.

(93)

A Byr-határozat 2011. április 13-i elfogadásakor a 2010. évi éves beszámoló még nem állt rendelkezésre. Ekkor azonban a Byr vezetősége biztos volt abban, hogy a Hatóság által a Byr-határozatban ideiglenesen jóváhagyott mentőintézkedések elegendőek a bank tevékenységének biztosításához legalább addig, amíg a hosszú távú életképességet megállapító szerkezetátalakítási terv benyújtható a Hatósághoz. A bank 2011 első félévéről szóló beszámolójának vizsgálata során azonban egyértelművé vált, hogy a Byr eszközei terhére további leírások szükségesek, amelyek viszont rontották a bank tőkemegfelelési mutatóját.

(94)

A 2011. október 19-i 325/11/COL határozat (a továbbiakban: a második Byr-határozat) részletesen leírja, hogy az emiatt előállt tőkehiány nem volt orvosolható, így a Byrt eladásra kínálták fel. Az Íslandsbanki ezt követő akvizícióját és különösen azt, hogy ehhez esetlegesen állami támogatást használjon fel, a Hatóság a második Byr-határozatban hagyta jóvá, ami nem érintette a Hatóság arra vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárását, hogy az Íslandsbankinak nyújtott támogatás összeegyeztethető volt-e az EGT-megállapodással. Ezt a jelen határozat értékeli.

(95)

Ezenfelül a Hatóság megítélése szerint az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethető az alárendelt kölcsön rendelkezésre tartása a Byr és az Íslandsbanki hivatalos összeolvadásáig, vagyis mindaddig, amíg a Byr a nemzeti jogszabályok értelmében önálló jogi személynek számít. Az izlandi hatóságok szerint sem a Byr, sem az Íslandsbanki nem vette igénybe az alárendelt kölcsönt.

(96)

A Hatóság jelezte, hogy az említett intézkedések végleges értékelésének eredménye a Byr és az Íslandsbanki összeolvadásával létrejött társaságra vonatkozó szerkezetátalakítási tervben foglaltaktól függ, amelynek benyújtását az izlandi kormány légkésőbb a tervezett ügylet végrehajtását követő három hónapon belül vállalta. A fentieknek megfelelően az összeolvadással létrejött társaság szerkezetátalakítási tervét időben benyújtották, amelyet a Hatóság az alábbiakban értékel.

(97)

Az izlandi hatóságok 2011. március 31-én benyújtották az Íslandsbanki szerkezetátalakítási tervét. A Byr akvizícióját követően az izlandi hatóságok 2012. február 22-én ismételten benyújtották a módosított és aktualizált tervet (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási terv). A szerkezetátalakítási tervet 2012. január 14-én kelt ötéves üzleti tervvel (53), valamint a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásáról (ICAAP) szóló jelentéssel egészítették ki, amelyet az FME-nek 2012. április 1-jén nyújtottak be.

(98)

A szerkezetátalakítási terv és az ötéves üzleti terv az életképesség, a tehermegosztás, valamint a versenytorzulás korlátozásának lényeges kérdéseivel foglalkozik. A szerkezetátalakítási terv szerint az Íslandsbanki a továbbiakban az alapvető tevékenységére, valamint a lakossági és vállalati hitelportfóliók átalakítására összpontosít.

(99)

Ezenkívül az izlandi hatóságok a 2012. évre vonatkozó ICAAP-jelentést nyújtottak be, amely az Íslandsbanki stressztűrését igazolja.

(100)

A fentiek szerint a Hatóság a szerkezetátalakítási időszakot 2014. október 15-ig számítja.

(101)

Az izlandi hatóságok és a bank szerint az Íslandsbanki szerkezetátalakítása biztosítja azt, hogy ismét stabil, tőkeerős, az előírt tőkemegfelelési mutatókkal rendelkező bankká váljon annak érdekében, hogy megtartsa szerepét a reálgazdaság hitelezésében. Előadták, hogy ez az alábbi lépésekkel valósítható meg:

(102)

A felsorolt pontok részletesebb leírása előtt az alábbiakban rövid ismertetés található a bank azzal kapcsolatos véleményéről, hogy az Íslandsbanki szerkezetátalakítási terve milyen módon kezeli a Glitnir bukásához hozzájáruló gyengeségeket. Figyelmet érdemel, hogy annak ellenére, hogy az Íslandsbanki a Glitnir belföldi tevékenységén alapul, nem azonos azzal. Az érintettek előadták azt is, hogy jelentős változások történtek annak érdekében, hogy a jogelőd összeomlását feltételezhetően elősegítő gyengeségeket kezeljék. A legfontosabb változások közé tartozik a kapcsolt felek hitelezésére vonatkozó szabályok módosítása, a saját részvények fedezete melletti hitelezés és a devizajövedelemmel nem rendelkező ügyfeleknek nyújtott devizahitelek (54) megszüntetése, valamint általában a hiteljóváhagyás szigorítása. Míg a Glitnirhez hasonlóan az Íslandsbanki is a pénzügyi szolgáltatások széles körét kívánja nyújtani az izlandi piacon, az Íslandsbanki számára a válság előtti és utáni banki tevékenység közötti különbség inkább annak mikéntjében (a folyamatokban, eljárásokban, szabályokban és szabályozásban), és nem a kínált szolgáltatások és termékek körében mutatkozik meg. Az Íslandsbanki ezzel kapcsolatos véleményét az alábbi 2. ábra foglalja össze:

2. ábra

Korábbi gyengeségek és az azok kezelését célzó változások

(103)

A szerkezetátalakítási terv és az ötéves üzleti terv általános és gazdasági feltételezéseken alapul. (55) Ezek a feltételezések támasztják alá gazdaságilag az alábbiakban említett alaphelyzeti forgatókönyvet.

(104)

Az általános feltételezések közé tartoznak az alábbiak:

(105)

Ezenkívül az Íslandsbanki igazgatótanácsa több pénzügyi célkitűzést is megfogalmazott:

(106)

Makrogazdasági feltételezések:

(107)

A fentiek szerint a Glitnir belföldi eszközeinek és kötelezettségeinek többsége 2008 októbere során az Íslandsbankihoz került. A folyamat eredményeképpen a bankközi hitelek többsége a Glitnir állományában maradt, így az Íslandsbanki soha nem érte el a Glitnir tőkeáttételének szintjét. A szerkezetátalakítási terv szerint ez azt jelenti, hogy a bank mérlegalkalmazkodásának kérdése lényegében már 2008 októberében megoldódott.

(108)

Az előzőekben bemutatott tőkésítési intézkedéseknek és a bank alapítása óta történt fejleményeknek, különösen az eszközök átértékelésének (részletesen lásd lejjebb) köszönhetően az Íslandsbanki az alábbi 2. táblázatban jelzett módon az FME tőkekövetelményeit lényegesen meghaladó tőkemegfelelési mutatót ért el.

2. táblázat

Tőkemegfelelési mutatók 2008–2011 között, az összegek millió ISK-ban

(109)

Ezenkívül a szerkezetátalakítási tervvel együtt benyújtott ICAAP-jelentés szerint az Íslandsbanki a következő tőkemegfelelési mutatókkal számol a 2012–2016-os időszakra az alábbi 3. táblázatban:

3. táblázat

Előre jelzett tőkemegfelelési mutatók és RWA-adatok 2012–2016 között, az összegek milliárd ISK-ban

(110)

A fenti adatok szerint az Íslandsbanki arra számít, hogy mind a szerkezetátalakítási időszakban, mind azt követően jelentősen túlteljesíti az FME tőkekövetelményeit. […].

(111)

A szerkezetátalakítási terv szerint és az alábbi 4. táblázatban foglaltak szerint az Íslandsbanki sajáttőke-arányos nyeresége a bank 2008. évi alapítása óta – 2011 kivételével – stabil (58).

4. táblázat

Korábbi sajáttőke-arányos nyereség (ROE)

Ezenkívül a szerkezetátalakítási terv a szerkezetátalakítási időszakban és azon túl az 5. táblázatban bemutatott ROE-értékekkel számol.

5. táblázat

A sajáttőke-arányos nyereségre (ROE) vonatkozó előrejelzés

(112)

Az előrejelzés a szerkezetátalakítási tervben foglalt részletesebb pénzügyi tervezés eredménye, amelynek leglényegesebb vonásai a következők:

(113)

Az izlandi hatóságok szerint az Íslandsbanki alapítása óta igen stabil teljesítménye bizonyos fokig annak köszönhető, hogy a bank a Glitnir hitelportfóliójához jelentős diszkonttal jutott hozzá (59). A diszkont a hitelportfólió átalakítása során jelenleg és a továbbiakban is jelentős részt képvisel a banki bevételekben. Az előrejelzés szerint azonban a diszkont a szerkezetátalakítás befejeződésével teljes mértékben amortizálódik.

(114)

E vélemény alátámasztása céljából az izlandi hatóságok számítást nyújtottak be (6. táblázat), amely bemutatja, hogy a diszkont és az olyan egyéb nem rendszeres tételek nélkül, mint a Byr-ügylet miatti goodwill-leírás, hogyan alakult volna az éves eredmény.

6. táblázat

Nem rendszeres tételek nélküli eredmény

(115)

A kapott adatok szerint a bank diszkont nélkül is nyereséges maradt volna, és a szerkezetátalakítási időszak hátralévő részében is nyereséges lesz. (60) Nem világos azonban, hogy ezekben az adatokban a „jelentős diszkont” mindkét eleme megjelenik-e.

(116)

A likviditást illetően az FME előírja, hogy a készpénz- és készpénzjellegű eszközök állományának el kell érnie a látra szóló betétek értékének 5 %-át, és a bankoknak el kell viselniük a betétek 20 %-ának azonnali kiáramlását. Ezenkívül a CBI is szabályokat állapít meg a hitelintézetek likviditására vonatkozóan (61), amelyek alapján a hitelintézetek likvid eszközeit és kötelezettségeit típus és lejárat szerint sorolják be, és a kockázatnak megfelelően súlyozzák. A hitelintézeteknek a következő háromhavi kötelezettségeket meghaladó értékű likvid eszközzel kell rendelkezniük. A szabályok stressztesztet is előírnak, amelynek során a különböző tőkeelemeket diszkontálják, feltételezve egyrészről azt, hogy valamennyi kötelezettséget lejáratkor meg kell fizetni, másrészről azt, hogy az egyéb kötelezettségeket, például a betétek egy részét rövid határidőre vagy azonnal kell megfizetni.

(117)

Az „A” és „B” ábra szerint az Íslandsbanki 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben a felügyeleti követelményeknek megfelelő likviditási tartalékkal rendelkezett.

„A” és „B” ábra

Az Íslandsbanki megfelelősége a likviditásra vonatkozó felügyeleti követelményeknek

(118)

Az alábbi „C” ábra szerint az Íslandsbanki 2010-ben és 2011-ben a 3 és 6 hónapon belül lejáró kötelezettségekre vonatkozóan javuló likviditási aránnyal rendelkezett, míg a 12 hónapos ráta stagnált.

(…)

[Az Íslandsbanki likviditási rátáit bemutató grafikon

Az értékek a szakmai titoktartás érdekében nem jelennek meg]

„C” ábra

Historikus likviditási ráták:

(119)

Az Íslandsbanki likviditási pozíciójának várható alakulását, különösen stresszhelyzetben, az alábbiakban részletesebben vizsgáljuk.

(120)

A 2008-ban kialakult pénzügyi válság előtt a bank lakossági és vállalati ügyfelei egyaránt jelentős mértékben eladósodtak. A válság nyomán a gazdaság és különösen az ingatlanárak visszaesésével a hirtelen túlzott tőkeáttételűvé vált ügyfelek sok esetben nem tudták teljesíteni adósságszolgálatukat, és saját tőkéjük negatív lett. Az Izland gazdasági jólétét fenyegető általános veszélyen kívül a bank hitelportfóliójának hirtelen romlása a bank jövőbeni életképessége szempontjából jelentős kockázattá vált. Emiatt az Íslandsbanki számára kiemelkedő fontosságú a lakossági és a vállalati hitelportfólió átalakításával járó, a szerkezetátalakítási tervben megfogalmazott mérlegalkalmazkodás.

(121)

Az izlandi hatóságok szerint az Íslandsbanki speciális adósságcsökkentő programokat dolgozott ki, emellett együttműködött az állammal és más bankokkal az általános adósságcsökkentő intézkedésekkel, például a 110 %-os jelzálog-kiigazítással (62) kapcsolatban.

(122)

Az Íslandsbanki a 2010 novemberében összeállított adatok alapján vázolta a Hatóság számára az általa alkalmazott szerkezetátalakítási módszereket. A bank eltérő módszereket alkalmaz az adósságállomány átstrukturálására vállalatok, valamint háztartások és magánszemélyek esetén. A nagyvállalatok számára egyedi megoldásokat dolgoz ki, míg a KKV-k a tőkének és/vagy a fennálló tartozásnak vagy kamatnak a vállalati eszközértékhez vagy a szabad cash flow-hoz történő igazításáról szóló javaslatot kapnak.

(123)

A háztartásoknak és magánszemélyeknek a bank többféle átstrukturálási megoldást, például fizetési halasztást, futamidő-hosszabbítást, valamint rugalmas fizetési konstrukciókat kínál fel.

(124)

A szerkezetátalakítás előrehaladásának figyelemmel kísérésére az Íslandsbanki emellett „szerkezetátalakítási irányítópultot” is kidolgozott, amelyet benyújtott a Hatóságnak.

(125)

Az izlandi hatóságok szerint és néhány olyan váratlan esemény ellenére, mint az izlandi Legfelsőbb Bíróság devizahitelekkel kapcsolatos legutóbbi döntése, az Íslandsbanki a vállalati hitelportfóliója átalakítását 2012, a lakossági állományét pedig 2013 végéig befejezi. A jelzáloghitelek kamatigazítása várhatóan 2014 végére fejeződik be.

(126)

Az Íslandsbanki betétállománya az alapítást követően 400 milliárd ISK körüli szinten viszonylag stabil volt, 2011 végén pedig az Íslandsbanki és a Byr összeolvadásának köszönhetően 535 milliárd ISK-ra nőtt. A betétek jelenleg az összes kötelezettség mintegy 80 %-át teszik ki.

(127)

A bank betét-hitel aránya 2010–2011-ben 80 % körül vagy afelett alakult. Az Íslandsbanki feltételezi, hogy a jelenlegi alacsony betéti kamatok a gazdaság élénkülésével és a kockázatvállalási hajlandóság erősödésével arra ösztönzik a befektetőket, hogy pénzük egy részét magasabb hozamú befektetésekbe csoportosítsák át. Ennek eredményeként a bank arra számít, hogy a betét-hitel arány 2016-ra […] % környékére eshet. Ezenkívül a devizabetétek várhatóan […]. Az Íslandsbanki arra törekszik, hogy finanszírozási forrásait fokozatosan diverzifikálja.

(128)

[…]. (63)

(129)

Az ISK finanszírozási igényt illetően […]. Ugyanakkor az Íslandsbanki volt az első olyan izlandi bank, amely fedezett kötvényt bocsátott ki. Az első kibocsátásra 2011 decemberében került sor egy 4 milliárd ISK-s, CPI (64)-hez kötött kibocsátás keretében. A kibocsátást az intézményi befektetők kedvezően, túljegyzéssel fogadták. Az Íslandsbanki arra számít, hogy 2012-ben is bocsáthat ki rövid lejáratú papírt, továbbá a fedezett kötvények jelenlegi kibocsátását évi 10 milliárd ISK-s ütemben bővítheti. […].

(130)

A szerkezetátalakítási terv szerint a finanszírozási források összetételének módosulása a tervezési időszak során növelni fogja a finanszírozási költségeket. A hitelfelvétel költsége feltételezhetően a CPI-hez rögzített kötvények esetében […] bázisponttal, a nem rögzített kötvények esetében […] bázisponttal haladja meg az alapkamatot, míg a betétel költsége mintegy […] bázisponttal lesz magasabb az alapkamatnál.

(131)

A szerkezetátalakítási terv szerint az Íslandsbanki továbbra is a hatékony és ésszerű működést tartja szem előtt annak érdekében, hogy ellensúlyozza a szigorúbb szabályozás és a nagyobb adóterhek miatt megemelkedett infrastrukturális költségeket. A bank előadta, hogy 2011-ben jelentős eredményeket ért el a költséghatékonyság javításában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez olyan hosszú távú projekt, amely a folyamatok módosítással és folyamatos elemzéssel jár. A szerkezetátalakítási terv szerint 2012 is a költségtudatosság és a költségcsökkentés, valamint a költségelemzés jegyében telik, amelynek során a bank felülvizsgálja, és szükség szerint javítja belső folyamatait. A fentiek szerint az említett intézkedések és a létszámcsökkentés következtében a költség-jövedelem arány 2011 és 2014 között várhatóan 75 %-ról […] %-ra mérséklődik.

(132)

Az Íslandsbanki tájékoztatta a Hatóságot, hogy kiemelt fontosságúnak tartja azt, hogy vállalatirányítási struktúráit és folyamatait összhangba hozza a hazai és nemzetközi helyes gyakorlatokkal. Ehhez kapcsolódóan az Íslandsbanki kockázatkezelési és hitelellenőrzési részleget hozott létre. A részleg kockázatkezelési és hitelellenőrzési kérdésekkel foglalkozik. Munkája mindennapi folyamatokhoz kapcsolódik, és a bank valamennyi területére kiterjed. 2011-ben első alkalommal az Íslandsbanki átfogó kockázatkezelési kézikönyvet (65) tett közzé éves jelentésével együtt. Az évente közzétett kockázatkezelési kézikönyv további információkat közöl a bank kockázatkezelési keretrendszeréről, tőkeszerkezetéről és -megfelelőségéről, a jelentős kockázati kitettségekről, valamint a kockázatértékelés folyamatairól.

(133)

A szerkezetátalakítási tervben az ICAAP-jelentésre hivatkozva az izlandi hatóságok az Íslandsbankira vonatkozóan stresszhelyzeti forgatókönyvet nyújtottak be, amellyel bizonyítani kívánták, hogy a bank hosszú távon is életképes.

(134)

Az alaphelyzetet a fent bemutatott szerkezetátalakítási terv és az alapját képező feltételezések alkotják.

(135)

A szerkezetátalakítási terv 5.9.3. fejezetében az Íslandsbanki megemlíti az izlandi pénzügyi felügyeletnek 2012. április 1-jén benyújtott ICAAP-jelentésben bemutatott stresszhelyzeti forgatókönyvet.

(136)

A 2012. évi ICAAP-jelentés fő megállapítása, hogy az Íslandsbanki tőkésítettsége jelentősen meghaladja a belső és külső minimumkövetelményeket egyaránt, és nagyobb mértékű annál, amit a „szokásos” üzleti feltételek mellett működő bank hosszú távú célként kitűzhet. A jelentés szerint a belső minimális tőkekövetelmények és az aktuális ICAAP keretében elvégzett stressztesztek alapján az ötéves üzleti tervben rögzített osztalékfizetések ésszerűnek mondhatók.

(137)

Az ICAAP-jelentés szerint az egyes évek osztalékfizetésére vonatkozó döntéseket naprakész tőkemegfelelési elemzésre alapozva, a bank likviditási helyzetét figyelembe véve kell meghozni.

(138)

Az ICAAP-jelentés szerint a bank minimális tőkemegfelelési mutatója az RWA arányában […]–[…] % között alakul. 2012 végén a minimálisan szükséges tőke becsült összege […] milliárd ISK, amelyből […] milliárd ISK a 2a. pillérben előírt összeg olyan kockázati tényezőkre, amelyeket az 1. pillér nem fedez, vagy ott alábecsültek. Valójában azonban a bank tőkemegfelelési mutatója 2011 végén 22,6 % volt. A stressztesztek eredményei azt mutatják, hogy a tőketöbblet egy része a bank működésére esetlegesen kedvezőtlen hatású események kezeléséhez szükséges, azonban a tőketöbblet fokozatos, osztalék formájában történő kifizetése ésszerűnek tekinthető. Az alábbi 7. táblázat szerint a stresszesemények kezeléséhez szükséges tőke 2012 elején becsült összege […] milliárd ISK, a 2012 végi tőketöbblet […] milliárd ISK:

7. táblázat

Az ICAAP-jelentés áttekintése

(139)

Az ICAAP-jelentésben az Íslandsbanki összesítve értékelte azokat a veszteségeket, amelyek a hitelkockázat, a piaci kockázat (kereskedési könyvben és banki könyvben), a működési kockázat, az üzleti kockázat (megnövekedett finanszírozási költségek, kisebb mértékben csökkenő működési költségek, […] %-kal kisebb mértékben növekedő piaci bevételek hatása), valamint a jogi és politikai kockázat (a Legfelsőbb Bíróság devizahitelekkel kapcsolatos legutóbbi döntése, a vállalati – tengeri eredetű élelmiszerekre specializálódott – portfólió további helyreállításának elmaradása, valamint egyéb jogi és politikai kockázati tényezők) következtében merülhetnek fel.

(140)

Ezenkívül az Íslandsbanki a likviditási rátájára vonatkozó stressztesztet is végzett. Ennek során az Íslandsbanki egy alapvető stresszhelyzetet (68) és egy súlyosabb stresszhelyzetet vett alapul, amelyekben a készpénzbe- és kiáramlás különböző forrásait változó mértékű stressznek tette ki. Az eredmény azt jelzi, hogy a bank pozíciója megfelelő a váratlan likviditási zavarok elviseléséhez.

(141)

Az előzőekben leírtaknak megfelelően a járulékos tőkeelemek futamideje 2009 decemberétől számítva 10 év. Az ellentételezés mértéke a beépített emelési záradék szerint 5 év (azaz 2014) után az EURIBOR felett 400 bázispontról 500 bázispontra nő. Az izlandi hatóságok szerint az emelés célja, hogy ösztönözze a bankot a tőkerész ezt követő visszafizetésére.

(142)

Az államnak az Íslandsbankiban megmaradó 5 %-os részesedését illetően a pénzügyi vállalkozásokban birtokolt állami részesedéseket az izlandi állam pénzügyi befektető társasága, az ISFI kezeli (69). A 2012. évi állami költségvetésben a kormány felhatalmazást kapott a takarékpénztárakban jelenleg meglévő állami részesedés értékesítésére, azonban egyelőre nem született döntés a három nagy kereskedelmi bank állami tulajdonrészének értékesítéséről. Az illetékes miniszterek ugyanakkor munkacsoportot hoztak létre, amelynek keretében a kereskedelmi bankokban meglévő részesedések értékesítési lehetőségeit vizsgálják. A kormány jelezte, hogy nem tervezi a Landsbankinnban meglévő részesedését a bank részvénytőkéjének kétharmada alá csökkenteni, ugyanakkor az Íslandsbankiban és az Arion Bankban birtokolt tulajdonrészét hamarosan eladásra kínálhatja, vagy – ha a többségi tulajdonosok az eladás mellett döntenek – a bankok egészével együtt értékesítheti bizonyos feltételek teljesülése esetén (70).

(143)

A speciális likviditási eszköz 2012 szeptemberéig áll rendelkezésre, és eddig nem került felhasználásra. Az izlandi hatóságok az általános betétbiztosításra vonatkozó kormányzati nyilatkozat visszavonását tervezik a közeljövőben, még a tőkekorlátozások megszüntetése előtt.

(144)

A Straumur-megállapodást illetően a kötvény eredetileg 2013. március végén járt volna le, azonban 2012 elején a Straumur teljes egészében törlesztette. Ettől kezdve megszűnt a mögöttes eszközök elégségességével kapcsolatos állami kockázatvállalás.

(145)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Hatóság előzetesen megállapította, hogy az izlandi államnak az Íslandsbanki tőkésítésére irányuló intézkedései, valamint a likviditási eszköz az EGT-megállapodás 61. cikke szerinti állami támogatásnak minősülnek. Ezen túlmenően nem zárhatta ki, hogy a betétbiztosítás és a Straumur-megállapodás állami támogatással járt együtt. Az eljárás megindításáról szóló határozat nem terjedt ki az Byr akvizíciójával kapcsolatos támogatási intézkedésekre, amelyeket a Hatóság a Byr-határozatokban ideiglenesen hagyott jóvá. A Hatóság a jelen határozatában alkot végleges véleményt az intézkedésekről, amelyek továbbra is összefüggenek a folyamatban lévő értékeléssel.

(146)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban értékelt intézkedések összeegyeztethetőségét illetően a Hatóság úgy ítélte meg, hogy végleges véleményt csak szerkezetátalakítási terv alapján alkothat, amelyet nem nyújtottak be azt megelőzően, hogy a Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárást 2010. december 15-én megindította. A Hatóság különösen amiatt adott hangot a támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos kétségeinek, hogy több mint egy évvel az Íslandsbanki létrehozását követően sem állt rendelkezésre szerkezetátalakítási terv.

(147)

A régi bank hitelezői nyilatkozatot juttattak el a Hatósághoz, amelyben hangsúlyozták, hogy érdekelt félnek kell tekinteni őket, továbbá jelezték annak lehetőségét, hogy a későbbiekben további észrevételeket nyújtanak be.

(148)

Az izlandi hatóságok elfogadják, hogy az Új Glitnir Bank (jelenleg Íslandsbanki) létrehozása kapcsán hozott intézkedések állami támogatásnak minősülnek. Az izlandi hatóságok véleménye szerint azonban az intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetők az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, mivel szükségesek, arányosak és megfelelőek az izlandi gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez. Az izlandi hatóságok véleménye szerint a meghozott intézkedések minden tekintetben megfelelnek a Hatóság állami támogatásra vonatkozó iránymutatásaiban rögzített elveknek, emellett úgy vélik, hogy a támogatás szükséges, és azt csak a minimálisan szükséges összegben nyújtották.

(149)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák továbbá, hogy a Glitnir Bank korábbi tulajdonosai teljes részesedésüket elveszítették és nem kaptak állami kártérítést, továbbá azt, hogy a támogatás kialakítása megfelelő ahhoz, hogy minimalizálja a negatív hatások átterjedését a versenytársakra, valamint azt, hogy a hitelek feltételei (a járulékos tőkeelemek) összemérhetők a piaci feltételekkel.

(150)

Az izlandi hatóságok szerint a betétbiztosítás nem minősül állami támogatásnak.

(151)

Az izlandi hatóságok számos kötelezettséget vállaltak, amelyek többsége a versenynek az értékelt támogatás által okozott torzulásaival kapcsolatos. A kötelezettségvállalásokat a melléklet mutatja be.

(152)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a szerződő felek közötti kereskedelmet.”

(153)

Az alábbiakban a Hatóság a következő intézkedéseket (71) értékeli:

A fenti intézkedéseket a határozat a továbbiakban a „tőkésítési intézkedések” kifejezéssel említi. Ezenkívül a Hatóság a következőket értékeli:

(154)

A Hatóság emlékeztet továbbá arra, hogy az Íslandsbankit a második Byr-határozattal a Byrnek nyújtott támogatás lehetséges kedvezményezettjeként jelölte meg, különösen az alárendelt kölcsön tekintetében, amelyet a Byr és az Íslandsbanki összeolvadásáig tartottak rendelkezésre. A Hatóság ismételten felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy az Íslandsbankival egyesült Byrre vonatkozóan ideiglenesen jóváhagyott mentőintézkedések állami támogatásnak minősülnek, amelynek végső összeegyeztethetősége az összeolvadással létrejött társaság szerkezetátalakítási tervétől függ.

(155)

Mint azt a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban előzetesen megállapította, a tőkésítési intézkedéseket egyértelműen az izlandi államkincstár által biztosított állami forrásokból finanszírozzák. Az Íslandsbanki rendelkezésére álló likviditási eszköz is egyértelműen tartalmaz állami forrást. A Straumur-megállapodással kapcsolatban az állam vállalta azt a kockázatot, hogy a Straumur eszközei nem biztosítanak elégséges fedezetet a Straumur átadott kötelezettségeire (betéteire). Lényegében a megállapodás garantálta a hiány pótlását, amely állami források (lehetséges) átadásával jár.

(156)

A betétbiztosítással kapcsolatban a Hatóság előzetesen kiemeli, hogy értékelése a fenti kiegészítő betétbiztosításra terjed ki, amely lényegében az izlandi kormány azon nyilatkozataiban áll, hogy a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelmet élveznek.

(157)

Az értékelés nem érinti a Hatóság véleményét arról, hogy a 98/1999. törvény, az izlandi kormány intézkedései, valamint a TIF a pénzügyi válság alatt összeegyeztethetőek voltak-e az EGT jogával és különösen a 94/19/EK irányelvvel. A 97/9/EK és a 94/19/EK irányelv végrehajtása tekintetében a Hatóság véleménye az, hogy amennyiben az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, az állami források felhasználása az EGT jogának való megfelelés érdekében nem ad okot aggodalomra az EGT-megállapodás 61. cikke alapján. A jelen határozat ezért az említett intézkedéseket nem érinti.

(158)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság kijelentette, hogy tovább vizsgálja azt, hogy az izlandi állam fenti nyilatkozatai kellően pontosak, határozottak, feltétel nélküliek és kötelező erejűek-e ahhoz, hogy állami források elkötelezésének minősüljenek (72). E feltételek teljesülésének értékelésében a Hatóság megállapítja, hogy a nyilatkozatok állami forrásra vonatkozó visszavonhatatlan kötelezettségvállalást jelentenek, amelyet alátámaszt az a tény, hogy az izlandi állam minden rendelkezésére álló eszközzel a betétesek védelmére törekedett: nemcsak a betétesek besorolását módosította a fizetésképtelen intézetekkel szembeni követeléseket illetően (ez nem járt állami források felhasználásával), hanem egyértelműen jelezte az is, hogy a betéteseket nem érheti veszteség. Ezenkívül a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban elhelyezett valamennyi betétre vállalt általános állami garancia abban is különbözik az EGT jogán alapuló betétbiztosítási rendszerektől, hogy a védelem összege korlátlan, ugyanakkor az intézkedést kihasználó bankok ahhoz pénzügyileg nem járulnak hozzá.

(159)

Az izlandi kormánynak a saját nyilatkozatával kapcsolatos értelmezését szemléltetik a pénzügyi szektorban 2008 októbere óta végrehajtott állami beavatkozások, amelyeket a nyilatkozatban tett ígéretek teljesítésének szándéka motivált. A beavatkozások keretében a pénzügyi vállalkozások betétjeinek védelmét szolgáló olyan intézkedésekre került sor, mint a három kereskedelmi bank megalapítása, a SPRON betétjeinek áthelyezése az Arion Bankhoz, a Straumur betétjeinek áthelyezése az Íslandsbankihoz, 5 takarékpénztár Sparisjóðabanki Íslandsban elhelyezett betétjeinek CBI általi átvétele, a Byr Savings Bank által kezelt betétek áthelyezése a Byr hf.-hez, a Keflavík Savings Bank által kezelt betétek áthelyezése a SpKefhez, valamint az állami garancia a SpKef betétjeiért a Landsbankinnal történő kényszeregyesülést követően.

(160)

Az izlandi hatóságok több, a Hatóság által jelenleg vizsgált, az előzőekben részben említett állami támogatási ügyben kifejtették, hogy az adott esetben választott intézkedés jelentette a legkisebb pénzügyi terhet az izlandi állam számára abban, hogy a betétesek teljes körű védelmére tett ígéretét teljesítse.

(161)

A fentiek fényében a Hatóság úgy véli, hogy kötelező erejű, pontos, feltétel nélküli és határozott intézkedés van érvényben. Ennek alapján a Hatóság megállapítja, hogy az izlandi államnak a betétek teljes körű védelmére vonatkozó nyilatkozatai az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében állami források elkötelezésének minősülnek.

(162)

A támogatási intézkedéseknek először is olyan előnyöket kell biztosítaniuk az új bank számára, amelyek révén az mentesül az egyébként a költségvetését terhelő költségek alól. Az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt előzetes következtetéssel összhangban a Hatóság fenntartja azt a véleményét, hogy a tőkésítési intézkedések mindegyike előnyt biztosít az új bank számára, mivel a rendelkezésre bocsátott tőkéhez a bank állami beavatkozás nélkül nem jutott volna hozzá.

(163)

Annak megállapításában, hogy egy vállalkozásba például tőkeinjekció útján történő befektetés előnnyel jár-e, a Hatóság a piacgazdasági befektető elvét alkalmazza, és értékeli, hogy az állami szervhez hasonló méretű magánbefektető a szokásos piaci feltételek mellett végrehajtotta volna-e a befektetést. (73) A nehéz helyzetbe került bankok javára hozott tőkésítési intézkedéseket illetően a pénzügyi válság kitörése óta mind az Európai Bizottság – a pénzügyi válság kezdete óta számos ügyben (74) –, mind a Hatóság (75) általában azt a megközelítést alkalmazta, hogy a 2008 ősze óta a pénzügyi piacokat jellemző kaotikus és bizonytalan helyzetre tekintettel a bankok állami feltőkésítése állami támogatásnak minősül. Ez az általános megfontolás különösen érvényes az izlandi pénzügyi piacokra a 2008–2009 közötti időszakban, amikor a teljes rendszer összeomlott. A Hatóság ennélfogva úgy véli, hogy a tőkésítési intézkedések az Íslandsbanki számára előnyt biztosítottak attól függetlenül, hogy az új bank tőkéjének 95 %-át végül a – nagyrészt magánszektorbeli – hitelezők szerezték meg. A magánszektort az Íslandsbanki tőkésítésében való közreműködés során kizárólag a régi pénzintézet hitelezői képviselik, akik kizárólag veszteségük csökkentésére törekednek. (76)

(164)

Hasonló megfontolások érvényesek a speciális likviditási eszközre, amelynek kialakítására olyan állami segítségnyújtási intézkedéscsomag keretében került sor, amelynek célja az volt, hogy a csődbe ment bankok tevékenységét új alapítású bankokban állítsa helyre, továbbá a csődbe ment bankok hitelezőit arra ösztönözze, hogy az új bankokban részesedést szerezzenek. Az állam nyilvánvalóan azért avatkozott be, mert nem volt egyértelmű, hogy az Íslandsbanki a piacon elegendő likviditáshoz juthat-e. Ennélfogva az állam nem magánbefektetőként, hanem a magánbefektetők helyett járt el, akik nem vállalták, hogy pénzügyi vállalkozások számára hitelezzenek. A Hatóság ezért megerősíti az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt előzetes következtetését, és úgy véli, hogy a speciális likviditási eszköz az Íslandsbanki számára előnyt biztosított.

(165)

A Straumur eszközeinek és kötelezettségeinek átadását (a Straumur-megállapodást) illetően a Hatóság kedvezően veszi figyelembe azt, hogy a teljes ügylet célja, hogy az Íslandsbanki kizárólag az átvett kötelezettségek összegével azonos kompenzációhoz jusson. Az állam vállalja azonban annak kockázatát, hogy a Straumur eszközeinek értéke elmarad az átadott betétek értékétől, valamint a hiány pótlásának kötelezettségét. Ezért elmondható, hogy az Íslandsbanki azon túl, hogy a kötvény után járó kamat formájában bevételre tesz szert, goodwill és piaci részesedés megszerzésére válik képessé anélkül, hogy kockázatot vállalna. A Hatóság megállapítja, hogy ez előnynek minősül.

(166)

Végül a Hatóságnak értékelnie kell azt is, hogy a kiegészítő betétbiztosítás előnyt biztosít-e az Íslandsbankinak és általában az izlandi bankoknak. E tekintetben a Hatóság megállapítja, hogy amikor az izlandi hatóságok első ízben nyilatkoztak a betétekre vállalt garanciáról, akkor nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez a gyakorlatban hogyan kivitelezhető, így különösen az, hogy a beavatkozás milyen hatással járna arra a bankra, amely nem képes teljesíteni a betéteseivel szembeni kötelezettségeit. Az eddigiek alapján az ilyen bankot vélhetően hagyják csődbe menni, azonban az izlandi állam – például a betétek más bankhoz helyezésével és az eszközhiány pótlásával – gondoskodik a betétek teljes kifizetéséről, így arról, hogy a betétesek mindig teljes összegben férhessenek hozzá betétjeikhez.

(167)

A Hatóság megítélése szerint másodlagos jelentőségű, hogy az állam pontosan hogyan teljesíti a hazai betétekre vállalt korlátlan garanciát. A lényeges mozzanat az, hogy az állam kötelezettséget vállalt a korlátlan mértékű beavatkozásra akkor, ha egy bank nem fizeti ki a betéteket.

(168)

A Hatóság véleménye szerint a korlátlan garancia előnyben részesítette az Íslandsbankit: először is – a korlátlan állami garancia és az ebből adódó erős biztonsági háló formájában – számottevő versenyelőnyt biztosít az alternatív befektetési lehetőségekkel és szolgáltatásokkal szemben. Ezt mutatja például a gazdasági miniszter nemrég kiadott jelentése, amely a következőkről számol be: „Az izlandi pénzügyi vállalkozások jelenleg védett környezetben, tőkekorlátozások és általános betétbiztosítás mellett működnek. Ilyen körülmények között a bankbetét gyakorlatilag az egyetlen biztonságos megoldás az izlandi megtakarítók számára.” (77)

(169)

Másodszor egyértelműnek látszik, hogy betétbiztosítás nélkül az Íslandsbanki az elődjénél könnyebben kerülhetett volna nehéz helyzetbe a tömeges betétkivonás miatt (78). A banknak – hogy a kockázatot kompenzálja – valószínűleg magasabb kamatot kellett volna fizetnie a betétgyűjtéshez vagy akár betétállománya megtartásához akkor, ha az izlandi állam nem vállalja a korlátlan kiegészítő betétbiztosítást. Ennek megfelelően a Hatóság megállapítja, hogy a betétbiztosítás előnyt jelent a bank számára.

(170)

Másodszor, a támogatási intézkedésnek szelektívnek kell lennie annyiban, hogy „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését” előnyben részesíti. A tőkésítési intézkedések, a likviditási eszköz és a Straumur-megállapodás szelektív intézkedések, mivel kizárólag az Íslandsbanki számára előnyösek.

(171)

Ezenfelül mivel az állami támogatás olyan helyzetekben is szelektív lehet, amelyekben egyes gazdasági ágazatok előnyöket élveznek, míg mások nem, a Hatóság szelektívnek tekinti az olyan állami betétbiztosítást is, amely a teljes izlandi bankszektor számára előnyös. Ezt a megállapítást támasztják alá a fenti megfontolások is, amelyek szerint a bankokat előnyben részesítik más olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek a pénz megtakarítására és befektetésére kínálnak lehetőséget.

(172)

Az intézkedések erősítik az Íslandsbanki pozícióját annak Izlandon és más EGT-államokban működő versenytársaival vagy lehetséges versenytársaival szemben. Az előzőekben leírtaknak megfelelően az Íslandsbanki a pénzügyi piacokon végez tevékenységet, amelyek az EGT-n belüli nemzetközi verseny szempontjából nyitottak. Bár az izlandi pénzügyi piacok jelenleg – főként a tőkekorlátozások miatt – meglehetősen elszigeteltek, az ország továbbra is rendelkezik határokon átnyúló kereskedelemmel (annak potenciáljával), amely a tőkekorlátozások megszűnésével bővülni fog. Ez alapján valamennyi értékelt intézkedés torzítja a versenyt és hatással van az EGT-megállapodásban részes szerződő felek közötti kereskedelemre. (79)

(173)

A Hatóság a fentiek alapján arra a következtetésre jut, hogy az izlandi államnak az új bank tőkésítésére irányuló intézkedései, továbbá a likviditási eszköz, a betétbiztosítás és a Straumur-megállapodás az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatással járnak. A Hatóság emlékeztet arra, hogy ugyanerre a következtetésre jutott az Byrre vonatkozóan a Byr-határozatokkal jóváhagyott tőkésítési intézkedésekkel kapcsolatban is.

(174)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében „az EFTA Felügyeleti Hatóságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell a támogatás nyújtásának vagy módosításának tervéről (…). Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett állam a tervezett intézkedéseket nem hajtja végre.”

(175)

Az izlandi hatóságok a végrehajtást megelőzően nem értesítették a Hatóságot az eljárás megindításáról szóló határozattal érintett támogatási intézkedésekről. A Hatóság ez alapján arra a következtetésre jut, hogy az izlandi hatóságok nem tettek eleget a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek. A támogatási intézkedések ezért jogszerűtlenek voltak.

(176)

A Hatóság előzetesen megjegyzi, hogy bár az Íslandsbanki új, 2008-ban létrehozott jogi személy, belföldi tevékenységét tekintve egyértelműen a Glitnir gazdasági jogutódja abban az értelemben, hogy a két társaság között gazdasági folytonosság áll fenn. Mivel az Íslandsbanki 2008 őszétől folytatott gazdasági tevékenysége a támogatás nélkül nem lett volna lehetséges, a Hatóság a bankot nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinti.

(177)

Ezenkívül az értékelt intézkedések egyben mentő- és szerkezetátalakítási intézkedések is. Az eljárás megindításáról szóló határozat megállapítja, hogy a Hatóság valószínűleg összeegyeztethető megmentési támogatásként ideiglenesen jóváhagyta volna az intézkedéseket, ha azokról végrehajtásukat megelőzően tájékoztatást kap, mielőtt az intézkedésekről szerkezetátalakítási terv alapján alkot végleges véleményt. Mivel azonban a kellő időben nem kapott tájékoztatást, a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett, és szerkezetátalakítási terv benyújtását írta elő. A fentiek szerint az intézkedések végső összeegyeztethetősége attól függ, hogy a szerkezetátalakítási terv teljesíti-e a Hatóságnak a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos iránymutatásaiban foglalt feltételeket.

(178)

Az olyan nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások értékelése, mint amilyen az Íslandsbanki, általában az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján történik, a Hatóság azonban a megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján engedélyezheti egy „tagállam vagy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott” állami támogatást. A banki iránymutatás 8. fejezetével (80) összhangban a Hatóság megerősíti, hogy a joggyakorlatnak és az Európai Bizottság döntéshozatali gyakorlatának megfelelően az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján szűken kell értelmezni azt, hogy mi minősül egy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavarnak.

(179)

Az izlandi hatóságok az előzőekben részletezett módon kifejtették, hogy Izland pénzügyi rendszere 2008 októberében rendszerszintű válságba került, amelynek következtében vezető bankjai és takarékpénztárai néhány napon belül összeomlottak. Az összeomlott pénzügyi intézmények együttes piaci részesedése az izlandi pénzügyi piac legtöbb szegmensében meghaladta a 90 %-ot. A nehézségek az ország devizája iránti bizalom megrendülésével jártak együtt. A pénzügyi válság igen súlyosan érintette az izlandi reálgazdaságot. Bár a válság kitörése óta több mint három év telt el, az izlandi pénzügyi rendszert továbbra kaotikus állapotok jellemzik. Annak ellenére, hogy a helyzet 2008 óta jelentősen enyhült, az intézkedéseket egyértelműen az izlandi gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére hozták.

(180)

Ebből adódóan a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontját a vizsgált esetre alkalmazni kell.

(181)

A Hatóságnak az állami támogatásokkal kapcsolatban a pénzügyi szektor életképességének helyreállítására és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedéseknek az állami támogatási szabályok alapján történő értékelésére vonatkozó iránymutatása (81) (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási iránymutatás) rögzíti a jelenlegi válságban a pénzügyi intézmények szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatási szabályokat. A szerkezetátalakítási iránymutatás szerint egy pénzügyi intézmény szerkezetátalakítása akkor egyeztethető össze az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, ha a jelenlegi pénzügyi válsággal összefüggésben megfelel az alábbi feltételeknek:

(182)

A Hatóság ennélfogva az alábbiakban az Íslandsbankira vonatkozóan benyújtott, a Byr akvizíciójára is kiterjedő szerkezetátalakítási terv alapján értékeli a felsorolt feltételek teljesülését, így azt, hogy az előzőekben leírt támogatási intézkedések, valamint a Hatóság által a Byr-határozatban megjelölt intézkedések összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatásnak minősülnek-e.

(183)

A szerkezetátalakítási támogatás elsődleges célja, hogy helyreállítsa a támogatás kedvezményezettjének hosszú távú életképességét; annak értékelése, hogy ez szerkezetátalakítási támogatással megvalósítható-e, fontos szempont a támogatás összeegyeztethetőségének megállapításában.

(184)

A fentiek szerint az izlandi gazdaságban a 2008. őszi események nyomán kialakult kaotikus helyzet, a tőkekorlátozások és hasonló rendkívüli intézkedések jelenléte, az átalakuló szabályozási környezet, valamint a makrogazdasági kilátások, amelyek az utóbbi időben tapasztalt stabilizáció ellenére – különös tekintettel az euróövezet elhúzódó gazdasági nehézségeire – továbbra is bizonytalanok, megnehezítik egy bank nyereséges működtetését és hosszú távú életképességének biztosítását. A Hatóság előzetesen hangsúlyozza, hogy ezt a megfontolást szem előtt kell tartani az alábbi értékelés során.

(185)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 2. szakasza rögzíti, hogy az EGT-államnak átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania, amely teljes körűen ismerteti az üzleti modellt, és helyreállítja a bank hosszú távú életképességét. A szerkezetátalakítási iránymutatás 10. bekezdése előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervnek meg kell határoznia a bank nehézségeit előidéző okokat és a bank saját gyengeségeit, továbbá vázolnia kell azt, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések hogyan szüntetik meg a bank alapvető problémáit.

(186)

Az előzőekben leírtak szerint az Íslandsbanki nehézségeit előidéző okok szerepelnek mind a szerkezetátalakítási tervben, mind a különleges vizsgálóbizottság jelentésében. A jelentés a bank szintjén meghatározott fő okok között említi a túlzott és fenntarthatatlan bővülést, a bank tulajdonosainak tőkeáttételét, a kockázatkoncentrációt, a rossz tőkeellátottságot, valamint a bankoknak az izlandi gazdasághoz viszonyított méretét. A Glitnir emellett a nagy tőkeáttételű LBO-ügyletek (82), valamint az Izlandon kívüli kereskedelmi ingatlanok piacán is terjeszkedett. Ezenkívül a bank erőteljesen támaszkodott a rövid lejáratú nagybani finanszírozásra, tulajdonosainak hitelezésével jelentős kockázatot vállalt, továbbá jelentős egyedi kitettségekkel rendelkezett.

(187)

Az Íslandsbanki szerkezetátalakítási terve a bank fent meghatározott gyengeségei közül sokra kiterjed, ennek ellenére a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a Glitnir bukása és az izlandi pénzügyi szektor összeomlása több, kifejezetten Izlandra jellemző okra is visszavezethető, amelyek az ország kis méretével, valamint a különleges vizsgálóbizottság által feltárt szabályozói és felügyeleti hiányosságokkal kapcsolatosak. Az Íslandsbanki hosszú távú életképessége bármely más izlandi bankéhoz hasonlóan ezáltal nemcsak a bankszintű intézkedésektől függ, hanem attól is, hogy a szabályozói és felügyeleti hiányosságokat megszüntették-e.

(188)

Ezzel kapcsolatban a Hatóság kedvezően veszi figyelembe a szabályozási és felügyeleti keretrendszerben az izlandi hatóságok által végrehajtott, a mellékletben bemutatott módosításokat.

(189)

Először is az FME hatásköre és kompetenciái kibővültek, többek között a jelentős egyedi kitettséggel és az ezekkel összefüggő kockázatokkal kapcsolatos új feladatkörökkel, ami a Hatóság véleménye szerint a pénzügyi összeomlás egyik okát kezeli.

(190)

Másodszor a magas tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó átmeneti követelményeknek és a fedezetképzésre vonatkozó számos rendelkezésnek, így különösen a saját részvény fedezete melletti hitelezés tilalmának célja, hogy az izlandi bankok ne építhessenek ismét gyenge tőkepozíciót. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak az izlandi bankok ellenálló képességéhez.

(191)

Harmadszor a hatóságok több intézkedést hajtottak végre az igazgatók és igazgatósági tagok jogosultságaival és javadalmazásukkal kapcsolatban. Ezenfelül szigorúbb szabályokat vezettek be a kapcsolt felek (például a tulajdonosok) hitelezésére vonatkozóan, az FME továbbá indokolt esetben megtilthatja egy bank számára bizonyos tevékenységek folytatását. Módosultak a külső és belső könyvvizsgálat szabályai is, például lerövidült az az időtartam, ameddig egy külső könyvvizsgáló egy adott bank megbízásából dolgozhat. A Hatóság kedvezően veszi figyelembe, hogy ezen intézkedések célja a korábbi események megismétlődésének megakadályozása a tulajdonosok és vezető beosztású tisztségviselők tekintetében. Az intézkedésekkel továbbá fokozottabban figyelemmel kísérhetők a külső kockázatok; a bankok életképességét fenyegető kockázatokat mindkettő mérsékli.

(192)

Negyedszer az izlandi hatóságok szerint az FME már említett lehetőségét a banki tevékenységek korlátozására indokolja az izlandi kereskedelmi bankoknak a válságot megelőző intenzív betétgyűjtése, amely a jelek szerint legalábbis gyorsította bukásukat. Ezenkívül a Hatóság meglátása szerint a likviditásra és a devizamérlegre vonatkozó új szabályok (83) bizonyos mértékig korlátozzák a bankok lehetőségét arra, hogy aránytalanul nagy mennyiségű külföldi betétet gyűjtsenek, ha ez a bankok tevékenységét instabillá és a deviza- és likviditási kockázatokkal szemben sérülékennyé tenné. A Hatóság üdvözli az izlandi hatóságoknak a szabályozási hiányosságok kezelésére e téren tett lépéseit.

(193)

A szerkezetátalakítási tervet és a bank szintjén hozott intézkedéseket illetően az Íslandsbanki lényegében egy hagyományosabb banki modellhez tért vissza, és meglévő alapvető erőségére (hazai banki szolgáltatások, tengeri eredetű élelmiszerek és geotermikus energia) összpontosít, amelyet döntően hazai ügyfélbetétekből finanszíroz.

(194)

A betét-hitel arány a szerkezetátalakítási időszak végére 80 %-ról […] %-ra csökken […].

(195)

Ezenkívül a fentiek szerint az Íslandsbanki – a Glitnirhez képest – alapításától kezdve lényegesen kisebb tőkeáttételű, és mivel a nagybani adósság többsége a Glitnir vagyonában maradt, a szerkezetátalakítási terv szerint csak igen korlátozott mértékben kell a nemzetközi piacon felvett fedezetlen hitelből refinanszíroznia.

(196)

Valójában a nagybani piacokon történő refinanszírozás lett a Glitnir bukásának egyik oka. Az Íslandsbanki finanszírozási forrásai az eddigiekben nagyrészt a betétekből és a részvénytőkéből származtak, a szerkezetátalakítási terv szerint azonban a betétek teljes kötelezettségállományon belüli aránya kismértékben, 80 %-ról […] %-ra csökken […]. Az Íslandsbanki ezt fedezett kötvények hazai piacon történő kibocsátásával tervezi pótolni. 2011 decemberében sikeresen kibocsátott 4 milliárd ISK értékű fedezett kötvényt, és […].

(197)

[…]. Az Íslandsbanki véleménye szerint a befektetők jelenleg mérsékelt érdeklődése a fedezetlen izlandi papírok iránt a korlátlan betétbiztosítás megszűnésével élénkülhet. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy az izlandi hatóságok által közölt tények alapján a bank finanszírozási helyzete a szerkezetátalakítási időszak végéig stabil marad. A betétgaranciával és a tőkekorlátozásokkal kapcsolatos bizonytalanság, valamint az (állam)adósság-piacok kérdéses jövőbeni alakulása miatt a Hatóság nem tudja megállapítani, hogy az Íslandsbanki finanszírozási stratégiája hosszú távon a tervezettnek megfelelően valósul-e meg. Figyelembe véve azonban azt, hogy a bank a szerkezetátalakítási időszakban nagymértékben támaszkodott a betétekre és fedezett kötvényekre, továbbá ezen adósságtípusok jelentős arányát a mérlegben, a Hatóság elfogadja, hogy a finanszírozási stratégiában esetleg szükségessé váló kisebb eltérések a bank életképességét nem veszélyeztetik.

(198)

A mérleg eszközoldalát tekintve a legkockázatosabb nemzetközi eszközök – például a kereskedelmi ingatlanokra alapozott külföldi értékpapírok – szintén a Glitnir vagyonában maradtak. Ennek eredményeként a mérlegfőösszeg 85 %-kal csökkent. A Glitnir üzleti modelljének egyik fő gyengeségét – a kockázatos nemzetközi eszközök megfelelő kockázatértékelés és piaci ismeretek nélküli igénybevételét – ezáltal sikerült kiküszöbölni. A Hatóság üdvözli azt a tényt, hogy a szerkezetátalakítási terv értelmében a bank a jövőben ilyen tevékenységet nem folytat, hanem hagyományos alaptevékenységére összpontosít.

(199)

Létrehozása óta a bank egyértelműen növekedett, különösen a Byr akvizíciójával. A szerkezetátalakítási terv szerint azonban ennek nincs számottevő hatása az Íslandsbanki üzleti modelljére, mivel a Byr főként olyan belföldi eszközöket értékesített, amelyek jellemzői hasonlóak az Íslandsbanki portfóliójában szereplőkéhez. Mindenesetre a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a végrehajtott, az alábbiakban részletesen tárgyalt leválasztás hozzájárul ahhoz, hogy az Íslandsbanki az alaptevékenységére összpontosíthasson.

(200)

A bank számára eszközportfolióját illetően jelentős kihívás marad a Glitnirtől átvett hitelek átalakítása. E tekintetben a Hatóság kedvezően veszi figyelembe, hogy a bank kiemelt fontosságot tulajdonít a szerkezetátalakítási folyamatnak, amelyet bizonyít az a számos általános és egyedi javaslat, amelyet a bank a túlzott tőkeáttételű ügyfeleinek tett. Bár a folyamat előrehaladása elmaradt az eleinte tervezett ütemtől, már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérni. 2012. február 8-ig például 2 680 vállalkozásnál került sor szerkezetátalakításra, ezenkívül az izlandi hatóságok szerint ezek túlnyomó többsége az átalakítást követően képessé vált adósságszolgálata teljesítésére.

(201)

A Hatóság úgy ítéli meg, hogy ez az Íslandsbanki szerkezetátalakítási módszereinek megalapozottságát jelzi. A bank szerkezetátalakítási irányítópultján szereplő adatok alapján a bank reális eséllyel teljesítheti azt a célját, hogy a szerkezetátalakítást a vállalati hitelportfólió esetében 2012 végére, a lakossági portfólió esetében 2013-ra végrehajtsa. Összességében a makrogazdasági környezet váratlan izlandi vagy külföldi fejleményeinek megakadályozása révén ez a Hatóság szerint azt jelentheti, hogy az Íslandsbanki legkésőbb a szerkezetátalakítási időszak végére viszonylag stabil mérleggel és jól teljesítő hitelportfóliókkal rendelkezik majd.

(202)

A fentiek szerint a Glitnir bukásának egyik oka a rossz tőkeellátottság volt. Az Íslandsbanki szerkezetátalakítási terve szerint a bank a teljes szerkezetátalakítási időszakban túlteljesíti az FME által előírt 16 %-os tőkemegfelelési mutatót. A mutató egyébként is lényegesen magasabb a Bázel III 10,5 %-os követelményénél. A tőkemegfelelési mutató a magas irányadó érték felett maradt abban a stresszhelyzetben is, amelynek leírását az Íslandsbanki a szerkezetátalakítási tervhez mellékelt idei ICAAP-jelentéssel együtt nyújtotta be. A szerkezetátalakítási terv szerint az Íslandsbanki osztalékfizetéssel fokozatosan csökkenti tőkemegfelelési mutatóját a jövedelmezőség növelése érdekében. (84) A Hatóság körültekintőnek és megnyugtatónak ítéli meg azt, hogy még az Íslandsbanki által bemutatott stresszhelyzetben is, amelyről elmondható, hogy ésszerű paraméterekre épül, a bank […] milliárd ISK feletti tőketöbblettel rendelkezne, amely a fent bemutatott működési környezetben az Íslandsbankinak számottevő lehetőséget biztosít a váratlan kedvezőtlen hatású események kezelésében.

(203)

A bank likviditási pozícióját illetően a Hatóság megállapítja, hogy a jelenlegi pozíció a szerkezetátalakítási terv alapján kellően stabilnak tekinthető, és nincsenek arra utaló jelek, hogy az a szerkezetátalakítási időszak során számottevően romolhat. A Hatóság ezenkívül az Íslandsbanki likviditási helyzetét a bank likviditási rátájának stressztesztje alapján stabilnak ítéli az ICAAP-jelentés összefüggésében, amely szerint a bank megfelelően felkészült a kedvezőtlen hatású eseményekre.

(204)

A Hatóság üdvözli továbbá az Íslandsbanki vállalatirányításában és kockázatkezelésében végrehajtott, a fentiekben bemutatott változtatásokat, amelyek kezelik a Glitnir tevékenységének egyik gyengeségét, és elősegítik a tárgyilagosabb és szakszerűbb kockázatértékelést a bank működésében.

(205)

A jövedelmezőség tekintetében a szerkezetátalakítási iránymutatás előírja továbbá, hogy a szerkezetátalakítási terv mutassa be, hogy a bank milyen módon képes hosszú távú életképességét minél előbb, állami támogatás nélkül helyreállítani. Így különösen a banknak megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget kell termelnie úgy, hogy közben fedezze rendes működésének költségeit, és megfeleljen a vonatkozó szabályozói követelményeknek. Különösen a szerkezetátalakítási iránymutatás 13. bekezdése állapítja meg azt, hogy a hosszú távú életképességet akkor éri el a bank, ha képes valamennyi költsége (ideértve az értékcsökkenést és a pénzügyi költségeket is) fedezésére, és – a bank kockázati profilját figyelembe véve – megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget termel.

(206)

A Hatóság itt emlékeztet arra a korábban hivatkozott körülményre, hogy az a gazdasági környezet, amelyben az Íslandsbanki működik, bármely bank számára kihívást jelentene. Erre tekintettel a Hatóság elfogadja a szerkezetátalakítási tervben előre jelzett jövedelmezőséget, amely a magas tőkemegfelelési mutató ellenére a szerkezetátalakítási időszak nagy részében és azon túl is megfelelő marad, és többnyire meghaladja az Íslandsbanki saját jövedelmezőségi céljait is. 2009 és 2014 között a sajáttőke-arányos nyereség […] % és […] % között ingadozik. A fentiek szerint azonban az […] ingadozás egyrészt az olyan nem rendszeres helyzetekből és eseményekből származó tételeknek, mint a Glitnirtől átvett eszközök átértékelési nyeresége, másrészt a legfelsőbb bíróság devizahitelekre vonatkozóan nemrégen hozott ítélete miatti leírásoknak és a Byr akvizíciójának köszönhető. A szerkezetátalakítási terv szerint nem rendszeres tételek előfordulása 2013 után nem várható, így 2014–2016-ban a ROE várhatóan […] %-ról […] %-ra nő. Az izlandi hatóságok által benyújtott számítás szerint, amely az ilyen nem rendszeres tételektől megtisztított eredménykimutatást tartalmaz, a bank – ahogy eddig – 2008 és 2016 között is viszonylag stabil nyereséget termel majd. Az izlandi állam pénzügyi befektető társasága, az ISFI által készített, az előzőekben említett jelentés is ezt támasztja alá. Bár nem egyértelmű, hogy e számításokban teljes körűen megjelenik-e a jelentős diszkontból származó haszon, a Hatóság megjegyzi, hogy 2013 után, amikorra a diszkont teljes egészében felhasználásra kerül, a bank a szerkezetátalakítási terv szerint évi […]–[…] milliárd ISK nyereséget termel majd.

(207)

Feljebb szó esett a pénzügyi tervezésnek a szerkezetátalakítási tervet megalapozó leglényegesebb és részletesebb szempontjairól, így arról, hogy a vállalati és lakossági banki szolgáltatásokból származó alapvető jövedelem a szerkezetátalakítási időszak során csökken. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy ez főként a diszkont felhasználásának köszönhető, és tükrözi a megnövekedett finanszírozási költségeket (emögött a kötelezettségek nagyobb diverzifikációja áll, amelyben nagyobb arányhoz jut a hosszabb lejáratú adósság), valamint a nettó kamatkülönbözet csökkenését a jelenlegi 4,4 %-ról […] %-ra. A Hatóság véleménye szerint körültekintő az, ha a bank ezekben a szegmensekben nem számít nagyobb bevételre. Sőt valószínűnek tűnik az, hogy a finanszírozási költségek kismértékben nőnek (a szerkezetátalakítási terv szerint akár […] bázisponttal). A kamatkülönbözettel kapcsolatban a Hatóság megállapítja, hogy annak a várható csökkenés utáni […] %-os mértéke nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas. (85) Az izlandi hatóságok szerint az elmúlt évtizedekben a különbözet megközelítőleg ilyen vagy ennél is magasabb mértékű volt. Egyéb tényezők mellett ez az izlandi környezetet jellemző magas kamatoknak, a jelzáloghitelek hitelportfólión belüli kisebb arányának, valamint a bankok kisebb méretének köszönhető. A Hatóság ezekeket az indokokat megalapozottnak találja, ezért a pénzügyi tervezés e szempontját elfogadhatónak tartja.

(208)

A jövőbeni jövedelmezőség másik fő hajtóereje a szerkezetátalakítási terv szerint a nagyobb jutalékbevétel, amely a tervezési időszakban várhatóan […] nő […]. A növekedés 2016-ban […] ISK profitot eredményez. Az izlandi hatóságok szerint az előrejelzések elfogadhatóak, mivel az összeomlást követően és a tőkekorlátozások miatt gyakorlatilag megszűntek az olyan jutalékbevételt termelő tevékenységek, mint a részvénypiaccal kapcsolatos ügyletek és a devizakereskedelem. Mivel azonban az izlandi hatóságok szerint realisztikus elvárás a tőzsdei forgalom számottevő élénkülése, és a tőkekorlátozások elvileg 2013 végén megszűnnek, a Hatóság nem vonja kétségbe az adatok megalapozottságát.

(209)

Az eredmény-előrejelzés bevételi oldalától eltekintve a bank számos, fent ismertetett intézkedést hozott a hatékonyságnövelés és a költségcsökkentés érdekében; ide tartozik például a csaknem 10 %-os létszámcsökkentés, amellyel a költség-jövedelem arány összességében 75 %-ról […] %-ra csökkenthető 2014-ben. A Hatóság üdvözli ezeket az erőfeszítéseket, mivel a jelenlegi arány nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas. A szerkezetátalakítási terv alapján a Hatóság megalapozottnak tartja a cél elérhetőségét, miután a Glitnirtől átvett portfólió átalakításának véglegesítése és a felügyeleti munka tervezett mérséklődése lehetővé kell, hogy tegye a bank létszámának csökkentését, ugyanakkor elérhetőnek tűnik a hatékonyságjavulás is a banki működésben.

(210)

A fentieken túl a szerkezetátalakítási terv nyilvánvalóan számos egyéb feltételezésre is épül. A Hatóság ezek közül azok vizsgálatára törekedett, amelyek az Íslandsbanki jövőbeni életképessége szempontjából a leglényegesebbnek tekinthetők, és azt a leginkább befolyásolják. A makrogazdasági feltételezések tekintetében megállapítható, hogy azok nagyjából megfelelnek az IMF és az Izlandi Statisztikai Hivatal előrejelzéseinek, például a GDP-növekedésre és a munkanélküliségre vonatkozóan. Általában a szerkezetátalakítási tervet megalapozó feltételezések kellően körültekintőek ahhoz, hogy a Hatóságnak a fentiekben bemutatott megfontolásaival együttesen arra lehessen következtetni belőlük, hogy a bank által végrehajtott szerkezetátalakítási intézkedésekkel biztosítható a bank hosszú távú életképessége, mivel azokkal megelőzhetők az előre nem látható mértékű és következményű, váratlan, kedvezőtlen hatású események.

(211)

A fentiek figyelembevételével a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási tervben foglalt, a bank hosszú távú életképességének helyreállítását elősegítő elemek alapján megállapíthatja a szerkezetátalakítási iránymutatás 2. szakaszában rögzített követelmények teljesülését.

(212)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 22. bekezdése a következőket tartalmazza: „A versenytorzulás mértékének korlátozása és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni, a kedvezményezettnek pedig megfelelő mértékben hozzá kell járulnia a szerkezetátalakítási költségekhez. A vállalkozásnak és a tulajdonosoknak a lehetséges mértékig saját forrásból kell finanszírozniuk az átalakítást. Ezáltal biztosítható, hogy a megmentett bankok felelősséget vállaljanak múltbeli viselkedésük következményeiért, és hogy jövőbeli magatartásukat megfelelő ösztönzők irányítsák.”

(213)

A Hatóság ezzel kapcsolatban emlékeztet a vizsgált eset egyik meghatározó vonására. Amikor az Íslandsbankit a Glitnir belföldi tevékenységére alapozva létrehozták, a Glitnir részvényeseinek befektetéseit teljes egészében kiürítették, ami a lehető legnagyobb mértékben hozzájárult az Íslandsbanki szerkezetátalakításához. Ezenkívül a Glitnir hitelezőinek számottevő veszteségeket kellett elszenvedniük (86), legalább is vállalniuk kellett annak kockázatát, hogy befektetésük megtérülése az Íslandsbanki jövedelmezőségétől függ majd. Ennélfogva a Glitnir tulajdonosai és hitelezői tekintetében a tehermegosztás feltétele optimálisan teljesül, az erkölcsi kockázatot pedig kezelik.

(214)

A fentieken kívül a Hatóságnak értékelnie kell, hogy az Íslandsbankinak nyújtott állami támogatás a szükséges minimumra korlátozódott-e.

(215)

A tőkésítési intézkedések tekintetében az Íslandsbanki induló tőkéje mindaddig, amíg a Glitnir hitelezőivel kötött megállapodás az állam részesedését 5 %-ra nem csökkentette, éppen csak elégséges volt az FME tőkekövetelményeinek teljesítéséhez. 2009-ben, miután megállapodás jött a Glitnir Islandsbanki általi felvásárlásáról és a járulékos tőkeelemeket az Íslandsbanki rendelkezésére bocsátották, a tőkemegfelelési mutató megközelítőleg 19 %-ot ért el, amely 3 százalékponttal haladta meg az FME által előírt minimális rátát. Ezzel összefüggésben a Hatóság megállapítja, hogy a tőkemegfelelési mutató főként attól függött, hogy a Glitnirtől az Íslandsbankihoz került eszközök értékelését pontosan végezték-e el. Szem előtt kell tartani továbbá azt, hogy Izland akkori gazdasági kilátásai bizonytalanok voltak. A fentiekre tekintettel a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az izlandi állam által az Íslandsbankinak juttatott tőke összege a szükséges minimumra korlátozódott, mivel nem haladta meg a törvényben előírt minimum indokolt pufferrel növelt mértékét.

(216)

E megállapítást nem érinti az a tény, hogy az Íslandsbanki tőkemegfelelési mutatója a későbbiekben megfelelő szintet ért el ahhoz, hogy a bank 2011-ben felvásárolhasson egy alultőkésített bankot, a Byrt. A tőkemegfelelési mutató növekedése szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy az Íslandsbanki felértékelte a Glitnirtől hozzá került eszközök könyv szerinti értékét. Ennek bekövetkezte egyrészt nem volt bizonyosan előre látható, másrészt az, hogy a tőkemegfelelési mutató később ilyen erőteljesen javult, a Hatóság véleménye szerint nem indokolja azt az álláspontot, hogy az állam kezdetben túltőkésítette az Íslandsbankit. (87)

(217)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 26. bekezdése szerint a szerkezetátalakítási támogatásban részesült banknak „a tevékenységei által generált nyereségből képesnek kell lennie a tőke osztalékfizetéssel vagy fennálló alárendelt kölcsönre kibocsátott kamatszelvényekkel történő ellentételezésére.”

(218)

Ezzel összefüggésben érdemes emlékeztetni arra, hogy az állam a 2009 őszén már visszafizetett tőke után csaknem 14 %-os évesített hozamot ért el. Az állam által megtartott 5 %-os részesedés után is elégséges hozam várható, miután az Íslandsbanki az alapítása óta jó általános teljesítményt nyújt.

(219)

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a járulékos tőkeelemek ellentételezése eltér a Hatóság feltőkésítési iránymutatásától (88). Az izlandi hatóságok beadványa pontosan jelzi, hogy a feltőkésítési iránymutatás alapján előírt ellentételezés megközelítőleg 15,7 %-ot tesz ki, amely az állam 8 %-os finanszírozási költségéből, a Glitnir válság előtti 5,7 %-os CDS-felárából, valamint 2 %-os kiegészítő díjból áll. Az Íslandsbanki által fizetett ellentételezés (EURIBOR + 4 %-os kiegészítő díj) lényegesen kevesebb ennél az irányadó értéknél. A szerkezetátalakítási iránymutatás 25. bekezdése szerint a megfelelő mértékű előzetes tehermegosztástól (ellentételezéstől) való ilyen eltérést indokolhatja például nagyobb mértékű szerkezetátalakítás, ideértve a versenytorzulást korlátozó kiegészítő intézkedéseket. Az alábbiakban foglaltak alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az Íslandsbanki szerkezetátalakítása kellően nagymértékű ahhoz, hogy ezt a feltételt teljesítse.

(220)

Annak ellenére, hogy a fent bemutatott Straumur-megállapodás tartalmaz állami támogatási elemeket, a Hatóság úgy ítéli meg, hogy azok kialakítása az Íslandsbanki közvetlen pénzügyi előnyének korlátozását, sőt kizárását célozza. A megállapodás lényegében a felek által elfogadott kompenzációt tartalmaz, amely az Íslandsbankinak jár a Straumur betéti kötelezettségeinek átvételéért, és az Íslandsbanki valószínűleg az átvett kötelezettségeknek megfelelő eszközökhöz jut. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy a támogatásnak nincs jelentősége a tehermegosztás értékelése szempontjából.

(221)

Végül a betétbiztosítást illetően a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban már rámutatott, hogy az – az akkori rendkívüli körülményekre tekintettel – arányos intézkedésnek tekinthető Izland pénzügyi stabilitásának védelme érdekében. Egyértelmű azonban, hogy az ilyen támogatás korlátlanul nem hagyható jóvá.

(222)

Ezért annak érdekében, hogy ezt az állami támogatást a szükséges minimumra korlátozódónak lehessen tekinteni, a Hatóság véleménye szerint azt a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. A Hatóság ezért üdvözli az izlandi hatóságok azon szándékát, hogy a tőkekorlátozások megszüntetése előtt, vagyis a jelenlegi tervek szerint 2013 végéig megszüntessék a betétgarancia-rendszert.

(223)

A tőkekorlátozások megszüntetésében tapasztalt késés kezelése, valamint a Hatóság azon véleményének érvényesítése céljából, hogy egy életképes banknak a betétjeire vállalt általános betétbiztosítás nélkül is versenyképesnek kell lennie a piacon, a Hatóság a betétbiztosítást 2014 végéig engedélyezi. (89) Ezt követően a betétek védelmére kizárólag az EGT betétbiztosításra vonatkozó jogszabályai lehetnek irányadók.

(224)

A fenti elemek alapján a Hatóság megállapítja, hogy az Íslandsbanki szerkezetátalakítási terve biztosítja a szükséges minimumra korlátozódó támogatást, továbbá a kedvezményezettnek, valamint a jogelőd bank részvényeseinek és adósainak jelentős szerepvállalását a tehermegosztásban. A szerkezetátalakítási támogatás ennélfogva megfelel a szerkezetátalakítási iránymutatás 3. szakaszában foglaltaknak.

(225)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 4. szakaszának 29–32. bekezdése a következőket tartalmazza:

„A pénzügyi szektornak a rendszerjellegű válság idején nyújtott támogatás fő célja továbbra is a pénzügyi stabilitás megteremtése, azonban a rövid távú rendszerstabilitás megőrzésének nem szabad hosszú távon károsítania az egyenlő feltételeket és a versenyen alapuló piacot. Ebben az összefüggésben fontos szerepet játszanak az állami támogatás okozta versenytorzulást korlátozó intézkedések. […] A versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedéseket az életképességét a szerkezetátalakítást követően visszanyert kedvezményezett bank működési piacain azonosított torzulások kezelése érdekében a konkrét körülmények alapján kell meghatározni, ugyanakkor viszont közös politikát és alapelveket kell követni. A Hatóság az ilyen intézkedések szükségességének értékelésénél abból indul ki, hogy milyen mértékűek és jellegűek lennének, illetve mire terjednének ki a szóban forgó bank tevékenységei az e fejezet 2. szakaszában bemutatott hiteles szerkezetátalakítási terv végrehajtása után. […] Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: 1. a támogatási összeg, valamint a nyújtási feltételek és körülmények; 2. a kedvezményezett bank működési piaca(i).

Az első kritériumot illetően, a torzulást korlátozó intézkedések nagymértékben eltérnek a támogatás összege, illetve a tehermegosztás foka és az árszint szerint. Általánosságban szólva, kevesebb az erkölcsi kockázatból származó negatív következmény azokban az esetekben, ahol nagyobb fokú a tehermegosztás, illetve magasabb a saját hozzájárulás aránya.

A második kritériumot illetően a Hatóság megvizsgálja, hogy milyen valószínűsíthető hatást gyakorol a támogatás azokra a piacokra, amelyeken a kedvezményezett bank a szerkezetátalakítást követően működik majd. Először is megvizsgálják a banknak az életképesség helyreállítását követően a piac(ok)on elért méretét és relatív fontosságát. Az intézkedéseket a piaci jellemzőknek megfelelően alakítják ki annak érdekében, hogy megőrizzék a hatékony versenyt. […] A versenytorzulást korlátozó intézkedések nem ronthatják a bank életképességhez való visszatérésének kilátásait.”

(226)

A fentiekből következik, hogy a támogatás mértéke és különösen annak aránya, valamint a piaci jellemzők meghatározóak a Hatóság számára a versenytorzulást korlátozó intézkedések megfelelőségének értékelésében. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az intézkedések nem veszélyeztethetik a szerkezetátalakítási támogatás kedvezményezettjének életképességét, és a versennyel kapcsolatos aggályokat a jelen válság során a pénzügyi stabilitás elsődleges célja érdekében kell kezelni.

(227)

A fenti jogi keretek figyelembevételével a Hatóság az alábbiakban rögzíti azokat a szempontokat, amelyeket a versenytorzulást korlátozó intézkedések értékelése szempontjából lényegesnek tart.

(228)

A Hatóság először is úgy véli, hogy az izlandi pénzügyi piacok sajátos helyzetére és a gazdasági körülményekre tekintettel, amelyeket az előző fejezetek ismertettek, körültekintően kell értékelni a piaci feltételeket és a verseny környezetét. A versenytorzulást korlátozó intézkedéseknek tükrözniük kell a jelenlegi nehéz körülményeket, ugyanakkor biztosítaniuk kell azt, hogy a verseny mind rövid, mind hosszú távon a lehető legkisebb mértékben torzuljon.

(229)

Másodszor a tehermegosztással foglalkozó fenti szakasz megállapításai szerint a hatóságok intézkedtek a Glitnir előző tulajdonosainak és bizonyos mértékig a Glitnir hitelezőinek legnagyobb lehetséges hozzájárulásáról. Emiatt csak korlátozottan volt szükség további intézkedésekre a versenyre vonatkozóan.

(230)

Harmadszor az érintett piac jellemzőit illetően és a fentiek szerint az izlandi pénzügyi rendszer összeomlása, majd az izlandi hatóságok beavatkozása, ezen belül a Glitnir belföldi tevékenységére épülő Íslandsbanki létrehozása fokozta a koncentrációt a pénzügyi szolgáltatások izlandi piacán, és számottevően növelte a három vezető bank: az Íslandsbanki, az Arion Bank és a Landsbankinn piaci részesedését. A piacon ezeken kívül csak néhány kisebb szereplő maradt, emellett az új belépők esélyei rendkívül rosszak, nem csak a már említett belépési korlátok és a piac kis mérete, hanem különösen az érvényben lévő tőkekorlátozások miatt. Az Íslandsbanki pozíciója ezen a koncentrált piacon jelentős: a gazdaságilag legfontosabb szegmensekben […] %-os vagy azt meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik.

(231)

Negyedszer a válság több sajátos problémát idézett elő, például a nagybankok a reálgazdaságban igen nagy mértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel bírnak, emellett tényleges monopólium áll fenn a banki informatikai szolgáltatások (RB) esetében, ahol a három nagybank többségi tulajdonos.

(232)

Ötödször az Íslandsbanki viszonylag jelentős méretű támogatást kapott. E tekintetben a Hatóság megjegyzi, hogy kezdetben az állam bocsátotta rendelkezésre a bank teljes tőkéjét. A bank ezenkívül különféle támogatási intézkedések – Straumur-megállapodás, a speciális likviditási eszköz, és a betétbiztosítás – kedvezményezettje volt. Az Íslandsbanki ugyanakkor továbbra is kis bank, legalábbis nemzetközi összehasonlításban.

(233)

Hatodszor, a versenyt érintően további intézkedésekre van szükség a Byr bank általi akvizíciója miatt. A második Byr-határozatban a Hatóság előírta, hogy a benyújtandó szerkezetátalakítási tervnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek a jövőben biztosítják az izlandi pénzügyi piac számára a tényleges versenyből származó előnyöket, csillapítva ezzel a Hatóság által az izlandi pénzügyi piac versenyhelyzetével kapcsolatban megfogalmazott aggályokat.

(234)

A fentiek figyelembevételével a Hatóság megállapítja, hogy számos olyan intézkedésre került sor eddig vagy kerül sor a későbbiekben, amelyek az Íslandsbankinak nyújtott állami támogatás miatti versenytorzulást korlátozzák.

(235)

A Hatóság szerint az izlandi kormány két kötelezettségvállalása (lásd a mellékletet) járulhat hozzá kifejezetten egy olyan szabályozói környezet kialakításához, amely kedvez a versenynek a pénzügyi piacokon.

(236)

Először is munkacsoportot nevez ki az illetékről szóló 36/1978. törvény felülvizsgálatára és különösen megvizsgálja azt, hogy eltörölje-e a magánszemély által kibocsátott kötelezvényt terhelő illetéket hitelezőváltás esetén (pl. akkor, amikor egy magánszemély az egyik hitelintézettől egy másikhoz viszi a hitelét). A Hatóság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi törvény, amely többek között hitelezőváltáskor a kötelezvény összegét terhelő illeték (90) fizetésére kötelezi az ügyfeleket, gátolhatja a versenyt, mivel az ügyfeleket meglévő hosszú távú szerződéseikhez kötheti. A Hatóság ezért üdvözli a törvény felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségvállalást.

(237)

Másodszor a Hatóság tudomásul veszi, hogy az izlandi parlament 2012. március 21-i határozatával összhangban a kormány bizottságot nevez ki, amelynek feladata a fogyasztóvédelem vizsgálata lesz a pénzügyi piacon. Ennek keretében kifejezetten vizsgálja a szolgáltatóváltás elősegítését és a váltás költségeinek csökkentését, és e kérdéssel kapcsolatban szorosan együttműködik az ICA-val. A bizottságnak 2013. január 15-ig kell bemutatnia a jelentését. A Hatóság szerint az alaposabb vizsgálat hosszú távon előnyös lenne a verseny szempontjából. Időközben az Íslandsbanki az alábbiakban tárgyalt, kifejezetten banki vonatkozású kötelezettségvállalása várhatóan megkönnyíti a váltást, növelve ezáltal a versenyt.

(238)

Az RB vonatkozásában a Hatóság által megfogalmazott, versennyel kapcsolatos aggály tekintetében a Hatóság üdvözli az ICA és az RB tulajdonosai, köztük a három nagybank között ebben a kérdésben létrejött megállapodást. Ennek célja, hogy a kisebb versenytársak és potenciális új piaci szereplők számára is egyenlő feltételekkel, elfogadható költség mellett biztosítson hozzáférést az alapvető informatikai infrastruktúrához. A Hatóság véleménye szerint az általa többek között a második Byr-határozatban megfogalmazott aggályokat a megállapodás kielégítő módon kezeli, így a Hatóságnak a jelen határozatban a kérdéssel nem kell részletesebben foglalkoznia.

(239)

Végül a Hatóság tudomásul veszi a 2008 óta végrehajtott, a mellékletben bemutatott szabályozási módosításokat. A versennyel kapcsolatos aggályokat illetően különösen lényeges a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. törvény kibővítése a 22. cikkel. Ez korlátozza a pénzügyi vállalkozások részvételét az olyan tevékenységekben, amelyekre működési engedélyük nem terjed ki. Az új szabály szerint ilyen tevékenységet kizárólag ideiglenesen végezhetnek, ügyleti célból vagy annak érdekében, hogy az ügyfelek tevékenységét átszervezzék. Erről indokolást tartalmazó tájékoztatást kell küldeni az FME részére. Az új szabály ezenkívül határidőt szab a pénzügyi vállalkozásoknak arra, hogy ügyfeleik átszervezését elvégezzék, és az átvett eszközöket értékesítsék.

(240)

A Hatóság a változtatást megfelelő szabályozói válaszként értékeli a pénzügyi intézmények aránytalanul nagy mértékű reálgazdasági tulajdonrészével kapcsolatos problémára. A Hatóság úgy véli, hogy a rendelkezéssel legalábbis megelőzhető annak a helyzetnek az állandósulása, amely a válságot követően a túlzottan eladósodott társaságokkal végrehajtott hitel-tőke konverziók és hasonló ügyletek közvetlen eredménye. Mivel ez a három banknak nyújtott állami támogatással kapcsolatos egyik legégetőbb versenykérdést érinti, a Hatóság az értékelésben kellő súllyal veszi figyelembe.

(241)

A Hatóság hangsúlyozza, hogy az Íslandsbanki a Glitnir piaci jelenlétének és méretének töredékével rendelkezik – a fentiek szerint összes eszköze 84 %-kal csökkent, továbbá azt, hogy a Glitnirrel szemben az Íslandsbanki kizárólag az izlandi piacon folytat tevékenységet. A csökkenés egyértelműen a Glitnir nemzetközi tevékenységének megszűnésével magyarázható, ugyanakkor a Hatóság szerint a folyamat a versenytorzulás szempontjából különösen lényeges, mivel elsősorban a Glitnir kockázatos külföldi stratégiája vezetett a pénzintézet összeomlásához és az EGT pénzügyi piacain korábban bekövetkezett torzulásokhoz. (91)

(242)

Ezenkívül a Hatóság értékeli az Íslandsbanki kötelezettségvállalásait (lásd a mellékletet) arra vonatkozóan, hogy jelenlétét a hazai piacon […], […] kapcsolódó leválasztással tovább csökkentse. A végleges szerkezetátalakítási terv alapján és emlékeztetve arra, hogy az Íslandsbanki az EGT viszonylatában kis bank, a Hatóság egyetért az Íslandsbankival abban, hogy a további strukturális intézkedések ronthatják a bank esélyeit a hosszú távú életképesség helyreállítására. (92)

(243)

A Hatóság tudomásul veszi azt a kötelezettségvállalást, hogy az Íslandsbanki 2014. október 15-ig más pénzügyi intézményben kizárólag a Hatóság előzetes jóváhagyásával szerezhet részesedést. Ez azt jelenti, hogy ha a pénzügyi stabilitás érdekében újabb összeolvadás nem válik szükségessé, akkor megelőzhető az izlandi pénzügyi piacnak az Íslandsbanki akvizíciói miatti további koncentrációja. A kötelezettségvállalás biztosítja továbbá, hogy az Íslandsbankinak nyújtott támogatást a bank életképességének helyreállításához, és ne izlandi jelenléte megszilárdításához és bővítéséhez használják fel. Ugyanez igaz az Íslandsbanki arra vonatkozó kötelezettségvállalására, hogy 2014. október 15-ig nem érvényesíti azokat a szerződéses rendelkezéseket, amelyek a bankkal bonyolított ügyletek minimális terjedelmétől függően különös kamatfeltételeket kötnek ki, és erre irányuló új rendelkezést nem vezet be, valamint arra a kötelezettségvállalásra, hogy szolgáltatásaira irányuló marketingtevékenysége során nem hivatkozik az állami szerepvállalásra a versenyelőny forrásaként.

(244)

A fentiek szerint az izlandi pénzügyi piac jelenleg bármely bank számára kihívást jelentő működési környezet; erről árulkodik a piacra történő jelenlegi belépésre irányuló külföldi érdeklődés szinte teljes hiánya. A Hatóság ezért üdvözli az Íslandsbanki kötelezettségvállalásait a bankváltás megkönnyítésével, valamint az alapvető pénzforgalmi és -elosztási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban. A Hatóság szerint ezek az intézkedések a három nagybank és az ICA között az RB-re vonatkozóan létrejött megállapodással együtt biztosítják azt, hogy a kisebb piaci szereplők elfogadható áron hozzáférhessenek a legalapvetőbb infrastrukturális szolgáltatásokhoz anélkül, hogy a nagyobb szereplők a hozzáférést megakadályozhatnák. A Hatóság szerint ez mérsékli a belépési akadályokat a jövőbeli (potenciális) piaci szereplőkkel szemben, és lehetővé teheti a meglévő kisebb szereplők számára piaci részesedésük növelését akkor, ha nagyobb versenytársaiknál jobb szolgáltatásokat képesek nyújtani. Ezenkívül a váltás elősegítését célzó intézkedések élesebb versenyhez vezetnek a meglévő nagyobb szereplők között, és hozzájárulhatnak a kollektív erőfölény megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez.

(245)

Végül az Íslandsbanki kötelezettséget vállal arra, hogy a lehető leghamarabb értékesíti az olyan operatív társaságokban meglévő részesedéseit, amelyek felett a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. törvény 22. cikke szerinti szerkezetátalakítás keretében szerezte meg az irányítást. Betartja a hivatkozott jogszabályban rögzített eljárásokat és határidőket, továbbá naprakész információkat közöl saját vagy leányvállalata honlapján az értékesítendő leányvállalatokról és részesedésekről. A Hatóság üdvözli az Íslandsbanki arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a lehető leghamarabb leválaszt minden olyan társaságot és részesedést, amely nem kapcsolódik alaptevékenységéhez, nem utolsósorban az életképességgel kapcsolatos aggályok miatt. A Hatóság véleménye szerint nyilvánvaló, hogy a banknak meg kell felelnie az olyan hazai jogszabályi kötelezettségeknek, mint a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 22. cikke, ezzel együtt tudomásul veszi ezt a kötelezettségvállalást, és felhívja az izlandi hatóságok és kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a nemzeti jogszabályok megsértése a támogatással való visszaéléssel járhat. A Hatóság ezenfelül úgy véli, hogy a tervezett leválasztással és értékesítéssel kapcsolatos információkra vonatkozó internetes közzétételi kötelezettség javítja az izlandi gazdaság jelenlegi tulajdonviszonyainak átláthatóságát. Ez – legalább bizonyos mértékig – megszünteti azt a versennyel kapcsolatos aggályt, amely jelenleg Izland piacait jellemzi.

(246)

A fentiek alapján, különös tekintettel Izland sajátos helyzetére és arra, hogy a Hatóság megítélése szerint a fenti intézkedések kezelik a Hatóság és az ICA által a versennyel kapcsolatban közösen feltárt problémákat, továbbá figyelembe véve a pénzügyi stabilitás elsődleges célját, a Hatóság megállapítja, hogy a kötelezettségvállalások megfelelő mértékben korlátozzák a verseny torzulását. A szerkezetátalakítási támogatás ez alapján megfelel a szerkezetátalakítási iránymutatás 4. szakaszának.

(247)

A fenti értékelés alapján és az izlandi hatóságok által az Íslandsbankira vonatkozóan benyújtott szerkezetátalakítási tervre tekintettel eloszlottak azok a kételyek, amelyeket a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban fogalmazott meg az Íslandsbankit érintő támogatási intézkedések jellegével és összeegyeztethetőségével kapcsolatban. A Hatóság ezért a támogatási intézkedéseket az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatásként elfogadja azzal a feltétellel, hogy Izland és az Íslandsbanki teljesíti a mellékletben felsorolt kötelezettségvállalásokat,

a)

Egyéb kockázattípusok és az 1. pillérben nem teljes mértékben fedezett kockázatok: Az 1. pillérben minimálisan előírt tőkén túl a 2a. pillérben további tőkére lehet szükség egyéb kockázati tényezők, vagy az 1. pillérben alábecsült kockázati tényezők kezelésére. Az 1. és 2a. pillér tőkekövetelményei alkotják a bankkal szembeni alapvető tőkekövetelményt.

b)

A rendelkezésre álló tőke csökkentése stresszteszt miatt és stratégiai célból: Az alapvető tőkekövetelmény becslése a „szokásos” üzleti feltételeken alapul. A banknak azonban meg kell győződnie arról, hogy tőkéje elegendő a tevékenysége biztosításához kedvezőtlen piaci feltételek mellett is, továbbá a bank üzleti stratégiájának támogatásához a következő években. Ezért szükséges lehet az, hogy a bank tőkepuffert képezzen, amellyel elviselheti a kedvezőtlen piaci feltételeket, és elősegítheti a tervezett növekedést. A szükséges tőkepuffer méretének becsléséhez a bank üzleti tervét stressznek teszik ki olyan feltételezések alapján, amelyek a bank kockázati profilját és üzleti stratégiáját érintik.