22.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/10

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2011. november 25-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA vagy az érintett ország) származó bioetanol Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás (a továbbiakban: dömpingellenes eljárás vagy eljárás) megindítását.

(2)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) útján ugyanezen a napon szubvencióellenes eljárás megindítását is bejelentette az USA-ból származó bioetanol Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan, és külön vizsgálatot (a továbbiakban: szubvencióellenes eljárás) indított. Ezt az eljárást kiegyenlítő intézkedések bevezetése nélkül 2012. december 21-én lezárták.

(3)

A dömpingellenes eljárás megindítására azt követően került sor, hogy az ePURE, vagyis az Európai Bioetanol-gyártók Szövetsége (a továbbiakban: panaszos) 2011. október 12-én panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyek a teljes uniós etanoltermelés több mint 25 %-át képviselik. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(4)

A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszost, egyéb ismert uniós gyártókat, az USA-beli exportőröket/gyártókat, az importőröket és az egyéb ismert érintett feleket, valamint az USA hatóságait az eljárás megindításáról. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(5)

A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(6)

Tekintettel az amerikai exportőrök/gyártók esetlegesen nagy számára a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke értelmében mintavételre kerül sor.

(7)

Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthasson egy mintát, minden amerikai exportőrt/gyártót felkértek, hogy az eljárás megindítását követő 15 napon belül jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően a mintavételi formanyomtatvány kitöltésével szolgáltasson alapvető információkat a 2010. október 1-jétől2011. szeptember 30-ig tartó vizsgálati időszakban (a továbbiakban: vizsgálati időszak) a bioetanol gyártásával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységeiről.

(8)

A Bizottság a reprezentatív minta kiválasztásáról az USA illetékes hatóságaival is konzultált.

(9)

A 15 napos határidőn belül több mint 60 exportőr/gyártó jelentkezett és nyújtotta be a kért információkat.

(10)

A Bizottság az alaprendelet 17. cikke értelmében a mintát az Európai Unióba irányuló bioetanol-kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálhatott. A kiválasztott minta hat amerikai bioetanol-gyártóból állt (a továbbiakban: amerikai minta).

(11)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az amerikai mintába felvett egyik gyártó termékeit a vizsgálati időszakban nem exportálták az Unióba. Ezt a vállalatot ezért kivették a mintából.

(12)

Annak ellenére, hogy a mintába felvett többi gyártó a mintavételi formanyomtatványon arról számolt be, hogy az Unióba bioetanolt exportál, a vizsgálat során kiderült, hogy egyik gyártó sem exportált bioetanolt az Unió piacára. Valójában a termékeiket belföldön értékesítették olyan független kereskedőknek/keverőknek, akik később azt benzinnel keverték, és ezt a terméket vagy a belföldi piacon értékesítették, vagy – jelentős részét az Unióba – exportálták. A helyszíni vizsgálat során egyértelművé vált, hogy a mintába felvett amerikai gyártók – a mintavételi formanyomtatványon megadott információkból levont következtetésekkel ellentétben – rendszerint nem tudtak arról, hogy a termékeik az uniós piacra vagy más, többek között az amerikai piacra kerülnek-e, és egyáltalán nem ismerték a kereskedők/keverők eladási árait. Ez tehát azt jelenti, hogy az érintett terméket nem a bioetanol amerikai gyártói exportálják az Unióba. Az exportőrök valójában a kereskedők/keverők. Így az ideiglenes szakaszban az amerikai mintából összegyűjtött és ellenőrzött adatok nem tették lehetővé annak megállapítását, hogy az amerikai bioetanolt dömpingáron exportálták-e az Unióba a vizsgálati időszakban.

(13)

Ekkor tehát dömpingellenes intézkedéseket nem lehetett bevezetni.

(14)

Az Unióba irányuló bioetanol-export meghatározása érdekében a Bizottságnak az amerikai minta kiválasztásánál főleg olyan független keverők/kereskedők által szolgáltatott adatokra kellett támaszkodnia, akiket az ideiglenes szakaszban nem vizsgáltak. Noha az ideiglenes szakaszban az egyik ilyen kereskedő együttműködött a Bizottsággal, és további adatokat is szolgáltatott, ezek az információk nem voltak elegendőek ahhoz, hogy pontosan és megbízható módon meg lehessen határozni a dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges adatokat.

(15)

A dömpingre vonatkozó vizsgálat lezárása érdekében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dömpingkülönbözet kiszámításához inkább az érintett terméket az Unióba ténylegesen exportáló kereskedők és keverők által szolgáltatott adatokat veszi alapul.

(16)

Ezért dömpingre vonatkozó kérdőíveket küldött annak a nyolc legnagyobb amerikai kereskedőnek/keverőnek, akiket az amerikai minta vizsgálata során meghatározott. Ezek a kereskedők/keverők az Unióba irányuló összes bioetanol-export 90 %-át képviselik. Közülük kettő működött együtt a vizsgálat során, és kivitelük az Unióba irányuló összes export 51 %-át képviselte a vizsgálati időszakban.

(17)

Tekintettel arra, hogy sok érintett uniós gyártó van, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke értelmében mintavételre kerül sor.

(18)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát (a továbbiakban: uniós minta). A kiválasztott minta öt vállalatból és csoportból állt, melyeket a vizsgálat megindítását megelőzően ismert, 19 uniós gyártó közül választottak ki. A mintát a vizsgálati időszakban előállított bioetanol mennyisége és az ismert gyártók földrajzi elhelyezkedése alapján határozták meg. Ez a minta képviselte a vizsgálati időszak alatt a teljes uniós gyártás 48 %-át.

(19)

A vizsgálat azonban kimutatta, hogy az uniós mintába felvett csoportok számos, hasonló terméket gyártó és értékesítő vállalatból vagy gazdálkodóegységből álltak. Ebben az esetben ez tizenhárom vállalat vizsgálatát jelentette volna, a rendelkezésre álló idő alatt azonban mindegyiküket nem lehetett megvizsgálni. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy egy reprezentatív minta kiválasztásához a rendelkezésre álló adatokat újból megvizsgálja. A vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintának az Unión és a csoportokon belüli legnagyobb gyártókon kell alapulnia, és figyelembe kell venni az uniós gyártók földrajzi eloszlását is.

(20)

Így a Bizottság hat uniós gyártóból álló végleges mintát határozott meg a vizsgálati időszakban előállított és értékesített bioetanol mennyisége és a gyártók földrajzi elhelyezkedése szempontjából reprezentatív módon. Ezek a belga, holland, francia, egyesült királyságbeli, svéd és német gyártók a teljes uniós gyártás 36 %-át és a minta kiválasztásához adatokat benyújtó vállalatok által bejelentett teljes gyártás 44 %-át képviselik. Ezt a mintát az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár vizsgálata szempontjából reprezentatívnak lehetett tekinteni.

(21)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a kiválasztott minta megfelelőségével kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(22)

Néhány fél arra hivatkozott, hogy az uniós minta nem volt annyira reprezentatív, mint az eredeti minta, amely teljes vállalatcsoportokat tartalmazott. Véleményük szerint az uniós gazdasági ágazat helyzetének objektív elemzése csak úgy lehetséges, ha a mintába az abban szereplő csoportokhoz tartozó összes vállalatot bevonják. Különösen azt hangsúlyozták, hogy nem zárható ki annak lehetősége, hogy egy csoporton belül olyan vállalatokhoz csoportosítottak át költségeket és bevételeket, amelyeket a Bizottság nem keresett fel, ezért ezek a költségek és bevételek nem szerepelnek a kárelemzésben.

(23)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vette és megvizsgálta a mintában szereplő és nem szereplő valamennyi vállalat és különösen a csoportokhoz tartozó vállalatok által benyújtott adatokat annak érdekében, hogy a mintába felvett vállalatok gyártási és értékesítési tevékenysége során felmerülő összes költség és bevétel teljes mértékben és megfelelően szerepeljen a kárelemzésben.

(24)

Néhány fél kifogásolta, hogy az uniós mintába olyan uniós gyártókat is felvettek, amelyek még csak a tevékenységkezdési szakaszban vannak. Azt állították továbbá, hogy az egyik vállalatot, amely jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezett 2011-ben, és amelynek székhelye egy olyan tagállamban volt, amely nem hajtotta végre a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet (4), nem lett volna szabad felvenni a mintába. Azt is állították, hogy amennyiben ezek a vállalatok végül bekerülnek a mintába, a Bizottságnak e különleges körülmények figyelembevétele érdekében módosítania kell az adataikat.

(25)

A Bizottság úgy véli, hogy amiatt még nem kell vállalatokat kizárni a mintából, hogy nemrég kezdték meg vagy nemrég kezdték újra tevékenységüket. E vállalatok bevonása nem sérti az alaprendelet 17. cikkében a minta kiválasztásával kapcsolatban meghatározott kritériumokat. Ami az adatok módosítását illeti, a felek sem konkrét problémát, sem az állításukat alátámasztó bizonyítékot nem említettek, és azt sem közölték, hogy mi alapján és hogyan történjen a kért módosítás.

(26)

Ezenkívül a vizsgálat nem fedett fel semmiféle költséget, például gyorsított értékcsökkenési leírást, amelyet módosítani kellene a tevékenység induló szakasza miatti torzulás korrigálása érdekében. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(27)

Néhány fél kifogásolta továbbá, hogy az uniós mintából kizártak egy ideiglenesen kiválasztott vállalatot, amelynek olyan tagállamban van a székhelye, ahol magas a bioetanol-fogyasztás és -gyártás. Azt állították, hogy a Bizottság a vállalat jó gazdasági helyzete miatt zárta ki a mintából. Állításuk szerint a Bizottság úgy torzította a minta kiválasztását, hogy kárt találjon. E felek szerint a Bizottságnak a minta kiválasztása szempontjából lényeges adatok összegyűjtése érdekében az összes gyártónak úgynevezett minikérdőíveket kellett volna küldenie.

(28)

A minikérdőívek kiküldése kapcsán meg kell jegyezni, hogy a minta kiválasztása előtt a Bizottság az összes érintett uniós gyártótól kért információkat annak érdekében, hogy összegyűjthesse a minta kiválasztása szempontjából lényeges adatokat. Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1. pontjában említettek szerint ezek az információk a vizsgálat megkezdésének napjától kezdve az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában rendelkezésre álltak, és az adatok nem voltak olyan jellegűek, hogy ismertessék a kérdőívet kitöltők gazdasági helyzetét. A Bizottságnak tehát elegendő releváns információ állt a rendelkezésére ahhoz, hogy az alaprendelet 17. cikkében foglalt kritériumok figyelembevételével reprezentatív mintát állítson össze, azonban a kiválasztás során semmilyen vállalati eredmény nem volt szempont. Ezért a Bizottság a fenti állításokat elutasította.

(29)

Végül pedig azt állították, hogy a mintába azokat a vállalatokat is be kellett volna vonni, amelyek cukorrépából állítanak elő bioetanolt, mivel ebből a nyersanyagból sokkal nyereségesebben lehet előállítani, mint például búzából. Habár ez az állítás megalapozatlan volt, a rendelkezésre álló információkból kiderül, hogy a cukorrépából előállított bioetanol a teljes uniós termelésnek csupán kis részét képviseli, 2011-ben mintegy 12 %-ot, és hogy a mintába felvett vállalatok közül kettő részben cukorrépát használ a bioetanol előállításához. Ezért a kérelmet elutasítják.

(30)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kárelemzés céljából a fentiek szerint kiválasztott minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatív.

(31)

Tekintettel az eljárásban érintett importőrök esetlegesen nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően az importőrök esetében mintavételt irányoztak elő.

(32)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt határidőn belül csak három importőr adta meg a kért tájékoztatást, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az együttműködő importőrök kis számára tekintettel a Bizottság nem tartotta szükségesnek a mintavételt.

(33)

A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek. A kérdőíveket ezért a mintába felvett amerikai exportőröknek/gyártóknak, a mintába felvett uniós gyártóknak, a három együttműködő független uniós importőrnek és a vizsgálatban érintett összes ismert felhasználónak elküldte.

(34)

A kitöltött kérdőíveket a mintába felvett amerikai exportőrök/gyártók, a mintába felvett uniós gyártók, két független importőr és négy felhasználó küldte vissza.

(35)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az érdekelt felek által benyújtott és az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping végleges megállapításához szükséges valamennyi információt.

(36)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(37)

A dömping és a kár vizsgálata a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakra irányult. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2008 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(38)

Az érintett termék az Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 2207 10 00, ex 2207 20 00, ex 2208 90 99, ex 2710 12 21, ex 2710 12 25, ex 2710 12 31, ex 2710 12 41, ex 2710 12 45, ex 2710 12 49, ex 2710 12 51, ex 2710 12 59, ex 2710 12 70, ex 2710 12 90, ex 3814 00 10, ex 3814 00 90, ex 3820 00 00 és ex 3824 90 97 KN-kód alá besorolt, időnként üzemanyag-felhasználású etanolnak is nevezett bioetanol, azaz mezőgazdasági termékekből előállított, denaturált vagy nem denaturált etil-alkohol (az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsoroltak szerint) – kivéve azokat a termékeket, amelyeknek az EN 15376 szabvány szerint mért víztartalma több mint 0,3 % (m/m) –, valamint mezőgazdasági termékekből előállított, benzines keverékben található etil-alkohol (az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsoroltak szerint), melynek etil-alkohol-tartalma több mint 10 % (v/v).

(39)

Bioetanolt számos különböző mezőgazdasági nyersanyagból elő lehet állítani, például cukornádból, cukorrépából, burgonyából, maniókából és kukoricából. Az USA-ban a különböző nyersanyagok alapján tesznek megkülönböztetést, az alább leírtaknak megfelelően:

(40)

Konkrétabban, a facellulóz-alapú bioüzemanyag (6) olyan megújuló üzemanyag, amelyet bármely facellulózból, hemicellulózból vagy megújuló biomasszából készített ligninből állítanak elő, és amelynek az energiapolitikai törvény (EPA) végrehajtója által meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátása az alapvető életciklus-kibocsátásoknál legalább 60 %-kal alacsonyabb. A facellulóz-alapú bioüzemanyagok magukban foglalják a facellulóz-alapú bioetanolt is. Az USA szövetségi kormánya jelentős támogatást nyújt – különösen mezőgazdasági és erdészeti hulladékokból előállított – fejlett bioüzemanyagok, főleg facellulóz-alapú bioetanol előállítására irányuló kutatásra és kísérleti projektekre. Az USA tisztviselői és a nyilvánosság számára elérhető adatok (7) szerint a bioetanol e fajtájának gyártása 2014-ben eléri a körülbelül 4 milliárd litert, 2021-re pedig meghaladja az 50 milliárd litert. A facellulóz-alapú bioetanol gyártása a vizsgálati időszakban elhanyagolható volt.

(41)

A vizsgálati időszakban az USA-ban eddig főleg a kukoricát használták nyersanyagként, míg az Unióban a fő nyersanyag a búza.

(42)

A vizsgálat kimutatta, hogy a bioetanolt általában tiszta formában adják el a keverőknek/kereskedőknek, akik összekeverik (8) azt benzinnel, főleg abból a célból, hogy magas bioetanol-tartalmú keveréket hozzanak létre, amelyet exportálnak vagy a belföldi piacon értékesítenek további keverés és fogyasztás céljából. A keverés nem túl összetett művelet, amelynek során a termékeket különleges tartályokban, a bioetanolt és benzint a kívánt arányban összekeverve állítják elő.

(43)

Az egész világon használt bioetanol és bioetanol-keverékek különböző típusainak azonosítása érdekében az etanoltartalmú tüzelőanyag-keverékeket „E” számokkal jelölik, amelyek leírják a tüzelőanyag-keverékben lévő etanol térfogatszázalékát. Az E85 például 85 % anhidrid-etanolt és 15 % benzint tartalmaz. Az alacsony etanoltartalmú keverékeket – E5-től E25-ig – gazoholnak is nevezik, habár nemzetközi szinten a gazoholt E10 keverék néven ismerik. Az E10 vagy alacsonyabb etanoltartalmú keverékeket 2011-ben már világszerte több mint húsz országban használták, a legtöbbet az USA-ban, ahol 2010-ben majdnem az összes kiskereskedelemben eladott benzint 10 % bioetanollal keverték.

(44)

A vizsgálatból kiderült, hogy a bioetanol összes típusa bioüzemanyagnak minősül a megújuló tüzelőanyagokra vonatkozó szabvány (RFS1) jelenlegi nemzeti programja értelmében, amelyet a tiszta levegőről szóló törvényt a megújuló tüzelőanyagokra vonatkozó első nemzeti szabvány létrehozásával módosító 2005. évi energiapolitikai törvény értelmében hoztak létre. Az Egyesült Államok Kongresszusa – a program megtervezése és végrehajtása érdekében – az USA Környezetvédelmi Hivatalát bízta meg az Energiaügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági Minisztérium és az érdekeltek közötti koordinációval.

(45)

Energiapolitikájának köszönhetően az USA 2005-től a világ legnagyobb bioetanol-gyártója, a világ bioetanol-termelésének 57,5 %-át képviseli. Az energiapolitikai törvény követelményei 2009-ben biztosították, hogy legalább 11 milliárd amerikai gallon megújuló tüzelőanyagot állítsanak elő, elsősorban azért, hogy elérjék az energiafüggetlenségről és az energiaellátás biztonságáról szóló 2007. évi törvény által megállapított célokat. A nagyarányú termelés az amerikai gyártók számára azt is lehetővé tette, hogy a bioetanolt más piacokon, többek között az uniós piacon is értékesítsék.

(46)

Hivatalos források, piaci és nyilvános információk (9) szerint az USA-ban előállított és ott értékesített vagy exportált tiszta vagy keverékben használt – vagyis a fenti (43) preambulumbekezdésben foglaltak szerint ásványolajjal kevert – bioetanol összes típusa bioetanol-üzemanyagnak minősül, és az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra és az alternatív tüzelőanyagokra vonatkozó amerikai jogszabálycsomag hatálya alá esik.

(47)

Megállapítást nyert, hogy a vizsgálat hatálya alá tartozó bioetanol és keverékekben használt bioetanol valamennyi típusa – az előállításhoz felhasznált nyersanyagok, illetve a gyártási eljárás tekintetében esetleg előforduló különbségek ellenére – ugyanolyan vagy nagyon hasonló alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és azokat ugyanarra a célra használják fel. Az érintett termék esetleges kisebb eltérései nem változtatják meg annak alapvető meghatározását, jellemzőit, illetve azt, hogy a különböző felek milyen terméknek tekintik azt.

(48)

Néhány fél azt állította, hogy az érintett termék fogalommeghatározása nem egyértelmű, különösen azért, mert nem rendelkezik a tüzelőanyagként való felhasználásra és más alkalmazásra szánt bioetanol-típusok közötti megkülönböztetésről. Ezért azt állították, hogy a vizsgálatnak az összes célra felhasznált és az összes forrásból származó etanolra ki kell terjednie, ideértve a szintetikus etanolt is, amely az ipari felhasználásra szánt bioetanol versenytársa.

(49)

Egy másik fél ennek ellenkezőjét állította, vagyis azt, hogy a vizsgálatnak csak a tüzelőanyagként felhasznált bioetanolra kell kiterjednie, és az ipari felhasználásra szánt bioetanolt ki kell zárni a vizsgálatból.

(50)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az érintett terméket elsősorban az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságai alapján kell meghatározni, nem pedig felhasználása vagy alkalmazása szerint. A különböző alkalmazási körökkel rendelkező termékek a további használat ellenére rendelkezhetnek ugyanolyan vagy hasonló alapvető tulajdonságokkal, és bizonyos körülmények között szükségessé válhat a termékmeghatározás és a termékkör alaposabb elemzése az ágazat és a piac sajátosságai fényében.

(51)

A jelen esetben egyértelmű, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés szerint a termékmeghatározás nem terjedt ki a szintetikus etanolra. A szintetikus etanol más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bioetanol, és nem felel meg az érintett termék meghatározásával kapcsolatos fenti kritériumoknak. A vizsgálatban nem vett részt olyan gyártó, amelynek fő tevékenysége ilyen termék előállítása. Ezért a szintetikus etanolt nem lehet bevonni az érintett termék meghatározásába, és az nem tartozik a vizsgálat hatálya alá. Néhány fél állításával ellentétben ez a magyarázat nem vezet sem a vizsgálat hatályának, sem az érintett termék meghatározásának a módosításához, és a felhasznált adatok minőségére sincs hatással.

(52)

A tüzelőanyagként való felhasználásra gyártott bioetanol és a más célokra gyártott bioetanol hasonló tulajdonságokkal rendelkezhet. A dömping vizsgálata azonban azokat az amerikai gazdasági szereplőket érintette, amelyek a bioetanolt tüzelőanyagként való felhasználás céljából állították elő vagy keverték, azaz a tüzelőanyag-keverékbe szánt bioetanolt vizsgálták. Hasonlóképpen, az uniós gyártók vizsgálata is csak a tüzelőanyagként való felhasználásra szánt bioetanolra irányult. Ezért a más felhasználásra szánt bioetanolra nem vonatkozhat e vizsgálat.

(53)

Azoknak az importőröknek, akik az USA-ból behozott bioetanolt nem tüzelőanyagként kívánják felhasználni, lehetőségük van arra, hogy a Közösségi Vámkódex (10) 291–300. cikkeiben foglalt végrehajtási rendelkezések szerint a meghatározott célú felhasználásra vonatkozóan nyilatkozatot tegyenek.

(54)

A vizsgálat során megállapították, hogy az uniós gazdasági ágazatban előállított és az uniós piacon értékesített bioetanol hasonló alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, mint az USA-ból az Unióba exportált bioetanol.

(55)

A fenti (39) preambulumbekezdésben foglaltak alapján bioetanolt különböző nyersanyagokból is elő lehet állítani. A vizsgálat azonban nem mutatta ki, hogy a felhasznált nyersanyag miatt a végtermék tulajdonságai bármiben is különböznének. Megállapították, hogy az USA-ban többnyire kukoricából előállított és az Unióba exportált érintett termék felcserélhető az uniós gyártók által főleg búzából előállított és az Unióban értékesített termékkel. Ezenkívül a bioetanol különböző felhasználásait, valamint a piaci szereplők és felhasználók tapasztalatait illetően nincsenek jelentős eltérések.

(56)

Ezért a Bizottság megerősítette, hogy az Unióban gyártott és értékesített bioetanol, valamint az USA-ból behozott érintett termék az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősül.

(57)

A mintába felvett amerikai gyártók közül néhány azt állította, hogy az USA-ban előállított és az USA piacán értékesített bioetanol nem hasonló az érintett termékhez, mivel az nem felel meg teljes mértékben az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt termékleírásban szereplő megfogalmazásnak. Valójában az USA piacán értékesített bioetanol-típusok víztartalma meghaladja a 0,3 %-os küszöbértéket és a termékek inkább az amerikai (ASTM), mint az EN 15376 szabványnak felelnek meg.

(58)

A vizsgálat azonban kimutatta, hogy az USA piacán történő értékesítés céljából előállított bioetanol ugyanolyan alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, mint az érintett termék. Az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése azt írja elő, hogy a hasonló terméknek nem feltétlenül kell minden tekintetben megegyeznie az érintett termékkel, hanem lehet olyan termék is, amely ha nem is egyezik meg minden tekintetben az érintett termékkel, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik. Az USA piacán értékesített és az Unióba exportált bioetanol esetében pontosan ez a helyzet. Voltak olyan példák, amikor bizonyos eltérések ellenére a termékeket az érintett termékhez hasonlónak tekintették (11).

(59)

A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az ideiglenes megállapítást megváltoztatja, és az USA piacán értékesített és az ASTM szabványnak megfelelő bioetanolt az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében az érintett termékhez hasonló terméknek tekinti.

(60)

A fenti (6)–(16) preambulumbekezdésben említettek szerint az esetleges dömping meglétének igazolása érdekében egyrészt a bioetanol gyártóit, másrészt az érintett terméket az uniós piacra exportáló kereskedőket/keverőket vizsgálták.

(61)

Az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében a vám kivetését megállapító rendeletben a vámot minden egyes szállítóra nézve, vagy ha ez nem lehetséges, az érintett szállító országra nézve kell meghatározni.

(62)

Bizonyos gyártók azzal érveltek, hogy az amerikai gazdasági szereplők részére különösen az Unióba irányuló exportálás céljából értékesített termékeiket azonosítani lehetett és nyomon lehetett őket követni. A megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben meghatározott tanúsítási eljárásra hivatkoztak, azonban az általuk az amerikai piacon történt értékesítés, valamint más gazdasági szereplők Unióba történő exportja között nem tudtak összefüggést kimutatni. A fenti (12) és az alábbi (63) preambulumbekezdésben említettek szerint e gyártóknak nem volt tudomása az Unióba irányuló exportár szintjéről sem.

(63)

Ebben az esetben a Bizottság azt állapította meg, hogy a bioetanol-iparágazat szerkezete, illetve az érintett termék előállításának, valamint az amerikai és az uniós piacon történő értékesítésének módja miatt az amerikai gyártók tekintetében nem lehet egyéni dömpingkülönbözeteket megállapítani. Az amerikai mintában szereplő gyártók nem exportálták az érintett terméket az Unióba, továbbá a vizsgált kereskedők/keverők különböző gyártóktól szerezték be a bioetanolt, abból állítottak elő keveréket, amelyet elsősorban az uniós piacon értékesítettek, tehát a fenti felek állításaival ellentétben a beszerzéseket nem lehetett egyenként visszakövetni és a rendes értéket a vonatkozó exportárakkal összehasonlítani, valamint az Unióba irányuló export időpontjában a termék gyártóját nem lehet megállapítani. Azaz valamennyi Unióba irányuló szállítás tartalmaz olyan bioetanolt, amelyet különböző, nem kizárólag az amerikai mintában szereplő amerikai gyártók állítottak elő. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az árszint, melyet az amerikai mintában szereplő gyártók az USA-beli vevőikkel szemben alkalmaztak az USA-ban, nem felelt meg az érintett termékért az Unióba történő export során ténylegesen fizetett vagy fizetendő árnak.

(64)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy országos dömpingkülönbözetet kell megállapítani.

(65)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése értelmében a rendes érték meghatározásához a Bizottság először megállapította, hogy a két együttműködő kereskedő/keverő reprezentatív mennyiségben értékesítette-e az érintett terméket belföldön független vevők részére, azaz azt vizsgálta, hogy ezen eladások teljes mennyisége a vizsgálati időszakban eléri-e az érintett termék Unióban értékesített teljes mennyiségének legalább az öt százalékát.

(66)

Mivel a hasonló termékből elegendő mennyiséget értékesítettek a belföldi piacon, a Bizottság a rendes értéket az amerikai piacon független vevők által a két említett kereskedőnek/keverőnek a szokásos kereskedelmi feltételek mellett fizetett vagy fizetendő árak alapján határozta meg.

(67)

Az együttműködő kereskedők/keverők olyan adatokat szolgáltattak, amelyek lehetővé tették, hogy a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint a nekik ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapítsa meg. Arra az exportügyletre vonatkozóan, amelynél az Unióba irányuló exportot egy kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül bonyolították le, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint a független uniós vevők által a kapcsolatban álló kereskedőnek fizetett első viszonteladási ár alapján határozták meg.

(68)

A kapcsolatban álló svájci kereskedőn keresztül bonyolított értékesítés tekintetében a Bizottság az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket, valamint a nyereséget nem vonta le az exportárból, mivel úgy ítélte meg, hogy ezek a költségek nem az import és az Unióban történő viszonteladás között merültek fel. A vizsgálat megállapította, hogy a kapcsolatban álló kereskedő fő tevékenysége egyrészt a bioüzemanyagokat is magában foglaló cukorüzletág keretén belül történő pénzgazdálkodásból, másrészt a mezőgazdasági ágazatban rejlő kockázatok kezelése érdekében fedezeti ügyletek megkötéséből, azaz tőzsdén kívüli és szervezett pénzügyi piacokon lebonyolított származtatott ügyletekből állt.

(69)

Néhány amerikai gyártó azt állította, hogy az intézmények bevett gyakorlata az, hogy a dömping kiszámításához az exportárat az exportőr első független vevő felé érvényesített eladási ára alapján állapítják meg. Ebben az esetben ez az ár az amerikai gyártók által a független amerikai kereskedők/keverők felé érvényesített eladási ár lenne. A fenti (62) és (63) preambulumbekezdésekben említettek szerint azonban egyik amerikai bioetanol-gyártó sem exportálta az érintett terméket az Unióba, és a gyártóknak nem volt tudomásuk az Unióba irányuló exportár szintjéről, ezért az általuk érvényesített belföldi árat nem lehet felhasználni, mivel az nem az érintett termékért az Unióban fizetett vagy fizetendő exportár. Érveik ezért nem elfogadhatók.

(70)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték súlyozott átlagát az együttműködő kereskedők/keverők tekintetében terméktípusonként megállapított exportárak súlyozott átlagával a gyártelepi árak alapján hasonlította össze úgy, hogy figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát kimutatottan befolyásoló különbségeket. Egy gyártó/keverő állítása szerint a belföldi értékesítések adatai nem voltak reprezentatívak. Mivel a gyártó/keverő a teljes belső piaci értékesítésről nem tudott adatokat szolgáltatni, a számítás a kérdőívben, valamint a helyszíni látogatáson megadott adatokon alapul.

(71)

Egy gyártó/keverő érvelése szerint a belső piaci értékesítési árnak a New York-i Árutőzsde (NYMEX) piaci adatain kellene alapulnia. A Bizottság úgy véli, hogy a két gyártótól/keverőtől származó, ellenőrzött adatok megbízhatóbbak.

(72)

Ebből a célból – adott és indokolt esetben – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vette a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek közötti különbségeket.

(73)

Az érintett termék és a hasonló termék sajátossága, hogy a kereskedők/keverők a bioetanol-keverékek értékesítése után főleg jövedékiadó-jóváírás formájában támogatást kaptak a vizsgálati időszakban. A Bizottság a rendes érték és az exportár megállapításához olyan módszert használt, amely alkalmazásakor a szóban forgó kereskedők/keverők belföldön és az export során érvényesített tényleges eladási árait teljes mértékben figyelembe vette. Ennélfogva a kereskedők/keverők által az amerikai piacon lebonyolított értékesítések és a kereskedők/keverők Unióban érvényesített exportárainak az érintett termék vonatkozásában fennálló dömping szintjének kiszámítása érdekében történő összehasonlítása kiküszöböli a támogatás árakra gyakorolt esetleges hatásait, mivel a támogatás a vizsgálati időszakban mind a belföldi, mind az exportárakat egyaránt befolyásolta. Egy gyártó/keverő állítása szerint nem kapott támogatást a belső piaci értékesítéseire, azonban nem tudja állítását bizonyítékkal alátámasztani; így az állítás nehezen összeegyeztethető az amerikai hatóságok által a támogatások felhasználásáról szolgáltatott információkkal.

(74)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően terméktípusonként összehasonlította a rendes érték súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával. Az összehasonlítás alapján az együttműködő független kereskedők/keverők tekintetében megállapította a dömping tényét.

(75)

A Bizottság az együttműködő kereskedők/keverők által szolgáltatott összesített adatok alapján az USA-ra vonatkozó 9,5 %-os súlyozott átlagú dömpingkülönbözetet állapított meg.

(76)

A mintába felvett néhány amerikai gyártó kijelentette, hogy végleges dömpingellenes intézkedések elrendelése esetén egyéni dömpingkülönbözet megállapítására tart igényt. A fenti (6)–(16) preambulumbekezdések tartalmára és a (60)–(64) preambulumbekezdésekben foglalt érvelésre tekintettel ezt a kérést el kell utasítani, mivel a vizsgálat megerősítette, hogy e gazdasági szereplők termékeit az Unióba történő exportálás vonatkozásában nem lehetett nyomon követni, különösen mivel a vizsgálati időszakban egyáltalán nem exportáltak az Unióba, és e gyártóknak általában nem volt tudomása az export időpontjáról és az uniós importőrök által fizetett vagy fizetendő árról sem, tehát e gyártók tekintetében nem lehetett megbízható módon exportárat és dömpingkülönbözetet megállapítani.

(77)

Bizonyos gyártók további információkat igényeltek a két együttműködő gyártó/keverő tekintetében megállapított dömpingszámításokról. Azonban egyrészről a kért információk bizalmas üzleti információt tartalmaznak, és közzétételük az érintett félen kívül más felek részére nem megengedett. Másrészről az intézmények bevett gyakorlata, hogy a dömping megállapításához használt általános módszert valamennyi fél részére közzétegyék, melyek egyéni adatait a számítások során nem használták fel. Ezt a módszert a valamennyi fél számára megküldött általános információs dokumentum tartalmazza.

(78)

A Bizottság az uniós termelést a panaszos által a vizsgálat során benyújtott piaci jelentés alapján határozta meg. A hasonló termék e jelentésben szereplő teljes uniós termelését összehasonlította a 17 együttműködő uniós gyártó által szolgáltatott információkkal. Az adatok között csekély, hozzávetőleg 5 %-os különbözetet állapított meg. Ez azzal magyarázható, hogy néhány kisebb, nem együttműködő uniós gyártó a termelésre vonatkozóan nem szolgáltatott információt. Ezen az alapon a teljes uniós termelés becsült mértéke 3,42 millió tonna a vizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése, illetve 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a teljes uniós termelést képviselő uniós gyártók alkotják az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(79)

Az uniós felhasználás megállapításánál a Bizottság összeadta az uniós gazdasági ágazat össztermelését, valamint a harmadik országokból importált – és a rendelkezésre álló legjobb statisztikák alapján megállapított – mennyiséget, majd levonta a készletváltozásokat és – az uniós ágazat által bejelentett információk szerint – az uniós gazdasági ágazat exportjait. Néhány fél azt állította, hogy a felhasználás megállapításához használt statisztikák nem voltak hiánytalanok, mivel a Bizottság nem vette figyelembe az egyéb harmadik országokból különösen a vizsgálati időszakban behozott jelentős mennyiségű bioetanolt. Azt is állították, hogy az USA-ból érkező import mennyiségét a Bizottság túlbecsülte, ezért a felhasználással és a piaci részesedéssel kapcsolatos adatok megbízhatatlanok voltak.

(80)

A Bizottság elemezte ezeket az állításokat és az adatokat összevetette a rendelkezésre álló információkkal. Az egyéb országokból származó behozatal tekintetében a felek az érintett termék importvolumenét semmiféle bizonyítékkal nem támasztották alá. Mindazonáltal a Bizottság a behozatal becslése során figyelembe vette az egyéb országokból származó importot. A Bizottság az USA-ból a vizsgálati időszak során behozott termékek mennyiségére vonatkozó becslést illetően elírást állapított meg. A behozatal mennyiségét ezért újra meghatározta és szükség esetén kiigazította. Ez azonban a kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó megállapításokat nem befolyásolta.

(81)

Az érintett termék behozatalát illetően hangsúlyozni kell, hogy a Kombinált Nómenklatúrában nem szerepel konkrét kód, amely alá az érintett terméket be lehet sorolni. Ezenkívül a Kombinált Nómenklatúra azon kódjai alá, ahova az érintett terméket a vámhatóságokhoz történő bejelentéshez be kell sorolni, az érintett terméken kívül más termékek is tartoznak.

(82)

A bioetanol-keverékek behozatalát illetően a független importőrök által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszokból az derül ki, hogy az importterméket a vámáru-nyilatkozaton a legtöbb esetben a 3824909799 TARIC-kód alá sorolták. A behozatal mennyiségére vonatkozó adatot azonban nem lehet közvetlenül az Eurostattól beszerezni, mivel ez alá a TARIC-kód alá az érintett terméken kívül különböző vegyi termékek is tartoznak.

(83)

A 2207 10 00 és 2207 20 00 KN-kódok alatt bejelentett behozatalt illetően nem lehetett különbséget tenni az érintett termék és a vizsgálatban nem érintett egyéb termékek között, mivel az importtermékekre vonatkozóan nem állt rendelkezésre elegendő információ.

(84)

A Bizottság ezért az Eurostattól beszerezhető, teljes körű importstatisztikák hiányában úgy döntött, hogy az érintett termék uniós piacra behozott mennyiségének megállapítása céljából más információforrásokat is igénybe vesz.

(85)

Az USA-ból származó érintett termék importvolumenének legmegfelelőbb becslése érdekében úgy ítélte meg, hogy a legmegbízhatóbb alapot az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának statisztikái szolgáltatják. Az exportált termékeket a 22071060 és 22072000 amerikai vámtarifaszámok alatt jelentették be.

(86)

A Bizottság ezen behozatalok becslésére ésszerű megközelítést alkalmazott, és az uniós piacra irányuló amerikai export megállapításához az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága által bejelentett teljes mennyiséget figyelembe vette.

(87)

A Brazíliából származó uniós import becslését a következő információs forrásokra alapozta: az Egyesült Királyság Megújuló Üzemanyagok Ügynöksége által kiadott jelentések az Egyesült Királyságba irányuló behozatalról, valamint a Hollandia, Svédország és Finnország, továbbá az Eurostat által rendelkezésre bocsátott, importra vonatkozó kivonatok a részletes vámadatbázisokból. Hollandia, Svédország és Finnország esetében az importvolument az importőrök és exportőrök neve, valamint a termékleírás alapján becsülte meg, amennyiben ezek az információk rendelkezésre álltak. Az importvolumen megállapításakor a Bizottság óvatos becslést alkalmazott. Az importmennyiség kiszámításhoz a bejelentett teljes mennyiséget figyelembe vette.

(88)

A Bizottság végezetül a fenti (87) preambulumbekezdésben említett tagállamoktól eltérő tagállamokból származó, fennmaradó importvolumen becsléséhez az Eurostat adatait is felhasználta. Az importvolument az Unióban tüzelőanyagként felhasznált bioetanol százalékos aránya alapján kiigazította. A kiigazítás forrása a panaszban található. A százalékos arány az Európai Bizottság által közzétett éves etil-alkohol-mérlegből származik (12). Az Unióban tüzelőanyagként felhasznált bioetanol százalékos aránya 2008-ban 54 %, 2009-ben 66 %, 2010-ben pedig 68 % volt. A vizsgálati időszakban importált termékek mennyiségének becsléséhez a Bizottság a 2010-re vonatkozó százalékos arányt használta.

(89)

A Bizottság az egyéb országokból származó import becsléséhez információforrásként az Eurostat adatait, valamint a Hollandia, Svédország és Finnország által rendelkezésre bocsátott, részletes vámadatbázisokból származó, importra vonatkozó kivonatokat használta. A Brazíliából származó import megállapításához ugyanezt a módszertant alkalmazta.

(90)

Az USA-ból és Brazíliából származó import átlagos CIF egységárának kiszámításához a Hollandia, Svédország és Finnország által rendelkezésre bocsátott, részletes vámadatbázisokból származó, importra vonatkozó kivonatok szolgáltak információforrásként. Az USA-t illetően a Bizottság a független importőr által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszokat is felhasználta. Az USA esetében a 2008-ra és 2009-re vonatkozó átlagos CIF egységárakat az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága által az említett évekre bejelentett és a 2010-es átlagos CIF árhoz viszonyított átlagárak alapján becsülte meg.

(91)

A Bizottság a készletváltozást az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó, a panaszos által rendelkezésre bocsátott információk alapján állapította meg.

(92)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

(93)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás jelentősen, 29 %-kal emelkedett. Ezt a növekedést a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv végrehajtásával ösztönözték azokban a tagállamokban, amelyek a megújuló energia felhasználásával kapcsolatos növekedési célokat tűztek ki.

(94)

Az USA-ból származó uniós behozatal mennyisége, piaci részesedése és ára a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

(95)

Az USA-ból származó behozatal volumene a figyelembe vett időszakban jelentősen, 63 406 tonnáról 686 185 tonnára nőtt. Ugyanebben az időszakban az amerikai exportőrök piaci részesedése az uniós piacon ehhez hasonlóan jelentős mértékben, 1,9 %-ról 15,7 %-ra emelkedett.

(96)

Noha az átlagos amerikai importárak a figyelembe vett időszakban 6 %-kal emelkedtek, az amerikai exportőrök által érvényesített árak – az alábbi (117) preambulumbekezdésben leírtak szerint – továbbra is az uniós gyártók átlagárai alatt maradtak. Az amerikai exportőrök által módszeresen gyakorolt áralákínálás ad magyarázatot arra, hogy a szóban forgó exportőrök hogyan tudták a figyelembe vett időszak során piaci részesedésüket jelentősen növelni.

(97)

A vizsgálati időszakra jellemző esetleges áralákínálás mértékének megállapítása céljából a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási ár gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát a Bizottság összehasonlította az amerikai exportőrök által az Unió piacán az első független vevőnek értékesített megfelelő termékek terméktípusonkénti súlyozott CIF átlagárával. Az árak méltányos összehasonlítása érdekében az amerikai árat a fennálló vámokkal és az importálás utáni költségekkel megfelelően kiigazította.

(98)

Az összehasonlítás eredményei, a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatti eladási árainak százalékában kifejezve átlagosan következetes 5,6 %-os áralákínálási különbséget jeleztek. Ez az áralákínálás jelzi azt a nyomást, amelyet az érintett országból származó behozatal az uniós piacon különösen a vizsgálati időszakban fejtett ki.

(99)

A dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutatót, amelyek segítségével a figyelembe vett időszakban értékelhető az uniós gazdasági ágazat helyzete.

(100)

A makrogazdasági adatokat, mint például a termelést, a termelési kapacitást, a kapacitáskihasználást, az értékesítési volument, a piaci részesedést, a növekedést, a készleteket, a foglalkoztatást, a termelékenységet és a dömpingkülönbözetet érintő kárelemzés az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó, az ePURE-tól származó adatokon alapul.

(101)

A Bizottság a mikrogazdasági adatokkal (árak, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a befektetés megtérülése, foglalkoztatás, tőkebevonási képesség, bérek és készletek) kapcsolatos kárelemzést a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszok alapján végezte.

(102)

A bioetanol-ágazat az Unióban még induló szakaszban van. A vállalatok nemrég ruháztak be új gyártólétesítményekbe vagy bővítették ki a meglévő kapacitást annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni az Unióban egyre növekvő keresletet. Mivel a figyelembe vett időszakban több új gyártó is termelésbe kezdett, a termelés, a termelési kapacitás, az értékesített mennyiség és a foglalkoztatás tekintetében pozitív fejlődés figyelhető meg.

(103)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az ilyen típusú ágazatoknak bizonyos időre – az indulástól kezdve körülbelül két-három évre – van szükségük ahhoz, hogy elérjék a rendes termelési szintet.

(104)

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv következtében az uniós termelés a figyelembe vett időszakban jelentősen, mintegy 57 %-kal nőtt. 2008-tól 2010-ig 36 %-kal emelkedett, majd a növekedés üteme jelentősen lelassult, és a vizsgálati időszakban 2010-hez képest mindössze 3,5 %-os volt.

(105)

A figyelembe vett időszak során a termelési kapacitás 37 %-kal emelkedett, és a termeléshez hasonlóan alakult.

(106)

A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszak során 14 %-kal nőtt, és ezt a növekedést az időszak elején sikerült elérni. Mivel egyes uniós gyártók 2009-ben még a tevékenységkezdési szakaszban voltak, a várakozások szerint a kapacitáskihasználásnak tovább kellett volna nőnie, mivel a gyártóknak – a fenti (103) preambulumbekezdésben említettek szerint – általában két-három évre van szükségük ahhoz, hogy a kezdeti időszakot követően beálljon a rendes termelési szint. Ez azonban nem történt meg.

(107)

A vizsgálat megerősítette, hogy az Unióban sok vállalat a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv várt kihirdetése miatt a figyelembe vett időszak elején vagy során kezdte meg a működését. Ez kedvező fejleményeket eredményezett különösen a fenti kármutatók tekintetében és különösen a 2010-ig tartó időszakig. Az uniós piacon fennálló helyzet azonban 2010-ben az USA-ból származó dömpingelt behozatal beáramlásával megváltozott, és a tevékenység vizsgálati időszakra várt fellendülése nem következett be.

(108)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 59 %-kal emelkedett, így az ágazatnak a figyelembe vett időszakban 13,8 százalékpontos piaci részesedést sikerült szereznie. Az értékesítési volumen 2008 és 2010 között folyamatosan emelkedett, 2010 és a vizsgálati időszak között azonban nem nőtt olyan mértékben, mint a fogyasztás, ami ugyanebben az időszakban 6,8 %-kal emelkedett.

(109)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése hasonlóan alakult: 2010-ig nőtt, a vizsgálati időszakban azonban csökkent. 2010 és a vizsgálati időszak között, amikor az amerikai import 7,2 százalékpontot szerezve csaknem megduplázta piaci részesedését, az uniós gazdasági ágazat 2,2 százalékpontot veszített piaci részesedéséből.

(110)

A figyelembe vett időszakban az uniós fogyasztás jelentősen, 29,2 %-kal emelkedett. Habár ebben az időszakban az értékesítési volumen és a piaci részesedés is megnőtt, az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni ezt a megnövekedett fogyasztást, főleg 2010 után. 2010 és a vizsgálati időszak között az értékesítési volumen uniós gazdasági ágazatban tapasztalt növekedése lelassult, a piaci részesedés pedig a korábbi évekhez képest csökkent.

(111)

Néhány fél azt állította, hogy a bizonyos mutatók által a figyelembe vett időszakban jelzett növekedés nem egy kárt szenvedett gazdasági ágazatra vall. A fent leírtak szerint azonban a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat növekedésének 2010-ben és a vizsgálati időszakban bekövetkezett lassulása egybeesett az USA-ból származó olcsó, dömpingelt behozatal áradatával.

(112)

A figyelembe vett időszak során a foglalkoztatás 9 %-kal nőtt. Konkrétabban 2008 és 2010 között 8 %-kal, a vizsgálati időszakban azonban csupán kis mértékben, 1 %-kal emelkedett. Ez a tendencia az Unióban tapasztalt kapacitási és termelési tendenciákat tükrözi.

(113)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak termelékenységét az évente foglalkoztatott dolgozókra vetített teljesítményben mérik. A figyelembe vett időszakban ez jelentősen, 44 %-kal nőtt, ami tükrözi a tanulás hatását és az induló szakasz után a hatékonyságban tapasztalt növekedést.

(114)

Figyelembe véve az érintett országból származó dömpingelt behozatal mennyiségét, piaci részesedését és árát, a dömpingkülönbözetek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása a vizsgálati időszakban nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(115)

Korábbi dömping hatásainak hiányában ez a kérdés tárgytalan.

(116)

Az uniós gazdasági ágazat árai a figyelembe vett időszak során összesen 9 %-kal nőttek. 2009-ben 2008-hoz képest csökkentek, majd a vizsgálati időszak végéig tovább növekedtek. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy az áremelkedés nem volt elegendő ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat fedezni tudja a költségeit. Az eladási ár és a költségek közötti különbözet – különösen a vizsgálati időszakban – tovább nőtt. Az olcsó amerikai dömpingelt behozatal ugyanebben az időszakban egyre nagyobb mennyiségben árasztotta el az unós piacot.

(117)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat árai a figyelembe vett időszakban az USA-ból származó dömpingelt behozatal árainál (akár 23 %-kal) magasabbak maradtak.

(118)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét abszolút értékben (adózás előtti nettó nyereség), valamint úgy állapították meg, hogy a hasonló termék értékesítéséből származó, adózás előtti nettó hasznot vagy veszteséget az említett értékesítések forgalmának százalékában fejezték ki. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban negatív eredményt ért el, kivéve 2009-et, amikor a mintába felvett vállalatoknak sikerült elérniük a nyereségküszöböt.

(119)

A befektetések megtérülése hasonlóképpen alakult, jelentősen lemaradva az uniós gazdasági ágazat fennmaradásához szükséges megtérüléstől.

(120)

A pénzforgalom 2008-ban negatív volt, 2009–2010-ben azonban javult. A vizsgálati időszakban azonban ismét csökkenni kezdett, tükrözve azt, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre kevésbé volt képes finanszírozni saját tevékenységeit.

(121)

A nyereségesség, a pénzforgalom és a befektetések megtérülésének alakulása a figyelembe vett időszakban korlátozta az uniós gazdasági ágazat beruházási képességét, és akadályozta fejlődését, amit egyértelműen bizonyít a beruházások 93 %-os csökkenése is ebben az időszakban.

(122)

A figyelembe vett időszakban a bérek – a munkavállalók termelékenységének növekedését tükrözve – 32 %-kal emelkedtek.

(123)

A figyelembe vett időszak során a készletek szintje kismértékben csökkent.

(124)

A vizsgálat kimutatta, hogy az olcsó, dömpingelt behozatal áradata az uniós piacon 2010-ben, különösen a vizsgálati időszak alatt tetőzött. Noha az uniós ágazat gazdasági helyzetével kapcsolatos kármutatók némelyike ebben az időszakban javult, ez a fellendülés nem volt összhangban a fogyasztás figyelembe vett időszakban tapasztalt növekedésével, és nem volt elegendő ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat a tevékenységeit fejlessze.

(125)

Mint az az új és fejlődő tevékenységek esetében szokásos, egyes mutatók, például az értékesítési volumen, a termelés és a kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban pozitív tendenciát mutatott. Ez azzal magyarázható, hogy új uniós gyártók léptek piacra ebben az időszakban. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy 2010-től kezdve – amikor az olcsó behozatal áradata megindult – az uniós piacon fennálló helyzet nem tette lehetővé az uniós gyártók számára, hogy megfelelő tevékenységi és árszintet érjenek el ahhoz, hogy a figyelembe vett időszakban végzett fontos beruházásokat fejlesszék és fenntartsák.

(126)

Megállapítást nyert, hogy az olcsó behozatal folyamatosan alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. Az árak szintje nem tette lehetővé az ágazat számára, hogy fedezze a költségeit és elérje a tevékenységek fejlesztéséhez szükséges pénzforgalmat és profitot.

(127)

Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók, így a nyereségesség, a pénzforgalom és a befektetés megtérülése csökkent, vagy jóval a szokásos szint alatt maradt. Ez jelentősen befolyásolta az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási és további beruházási képességét.

(128)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében azt a következtetést vonta le, hogy az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálati időszakban jelentős kár érte.

(129)

A Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (5) és (6) bekezdése alapján megvizsgálta, hogy az érintett termék érintett országból származó dömpingelt behozatala okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, az uniós gazdasági ágazatot ugyanabban az időben kárral fenyegető ismert tényezőket is megvizsgálták annak érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne lehessen a dömpingelt behozatalnak tulajdonítani.

(130)

A fent említettek szerint a figyelembe vett időszakban az uniós fogyasztás jelentősen, 29,2 %-kal nőtt. Az érintett termék érintett országból származó dömpingelt behozatalának volumene jelentősen nőtt, vagyis a piaci részesedése, amely a figyelembe vett időszak elején 1,9 % volt, a vizsgálati időszakban elérte a 15,7 %-ot. Ez nyilvánvalóan nyomás alatt tartotta az uniós gazdasági ágazatot, főként 2010-től kezdve a vizsgálati időszak végéig, amikor e behozatal több mint kétszeresére növekedett. 2010 óta és különösen a vizsgálati időszakban, az USA-ból nagy mennyiségű olcsó behozatal érkezett az uniós piacra, és leszorította az uniós gazdasági ágazat árait. Ez a helyzet akadályozta az ágazatot abban, hogy a vizsgálati időszakban a várakozásoknak megfelelően fejlődjön.

(131)

Néhány fél úgy érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete pontosan 2010-től a vizsgálati időszakig javult, ami egybeesik az USA-ból érkező behozatal megduplázódásával. A fenti (102) és (107) preambulumbekezdésben leírtak szerint az, hogy számos uniós gyártó a figyelembe vett időszakban lépett piacra, bizonyos kármutatók, például a termelés és az értékesítési volumen esetében pozitív tendenciákat eredményezett. Az uniós gazdasági ágazat azonban 2010-hez képest a vizsgálati időszakban veszített piaci részesedéséből, ugyanakkor az USA-ból érkező dömpingelt behozatal áradata ekkor tetőzött. Az áralákínálás és az árnyomás az uniós gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetének, különösen nyereségességének romlásához vezetett.

(132)

Az olcsó behozatal tehát jelentős szerepet játszott az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálati időszak alatt ért jelentős kárban.

(133)

A Bizottság az alábbi, a dömpingelt behozataltól eltérő és az uniós gazdasági ágazatnak esetleg kárt okozó ismert tényezőket is megvizsgálta annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne tulajdonítsa a dömpingelt behozatalnak. Ezek a tényezők a következők: más országokból származó behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a gazdasági válság és más tényezők, például a nyersanyagárak ingadozásának, a kereslet alakulásának és az uniós gazdasági ágazaton belüli vállalatok állítólagos belső problémáinak hatása.

(134)

A rendelkezésre álló információk szerint Brazílián kívül nincs más ország, amely a figyelembe vett időszakban az érintett terméket az Unióba jelentős mennyiségben exportálta volna. Ami az árakat illeti, a brazil import árai jóval az uniós termelők árai alatt maradtak. A Brazíliából származó behozatal azonban a figyelembe vett időszakban a volumen (–81 %) és a piaci részesedés (–25,8 %) tekintetében egyértelműen csökkenő tendenciát mutatott. Következésképp mivel a behozatal volumene a vizsgálati időszakban ilyen alacsony szintre csökkent, nem tekinthető úgy, hogy megszüntette volna az USA-ból származó olcsó behozatal és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálati időszak alatt ért kár közötti okozati összefüggést.

(135)

A felek azt állították, hogy a Brazíliából származó behozatal a figyelembe vett időszakban végig a de minimis szint fölött maradt, és hogy dömpingelt áron került az uniós piacra. Úgy érveltek továbbá, hogy az USA-ból származó behozatal csupán helyettesítette a brazil behozatal által hátrahagyott piaci részesedést. Az USA-ból származó behozatal ezért szerintük nem tekinthető az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár okozójának.

(136)

A brazil import a fent említettek szerint a figyelembe vett időszakban jelentősen visszaesett. Piaci részesedése 30,3 %-ról 4,5 %-ra csökkent, miközben a fogyasztás jelentősen nőtt. A brazil exportőrök által az uniós piacon alkalmazott árszint miatt nem zárható ki, hogy a brazil bioetanol jelenléte valamilyen szinten hozzájárult az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárhoz. A Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy ezt a behozatalt a vizsgálati időszakban olyan szintre csökkentették, hogy azt nem lehet a kár fő okának tekinteni. 2010 és a vizsgálati időszak között, amikor a Brazíliából származó behozatal mintegy 200 000 tonnával csökkent, az USA-ból érkező dömpingelt behozatal több mint 330 000 tonnával nőtt. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a brazil bioetanol jelenléte az uniós piacon – különösen a vizsgálati időszakban – nem volt olyan mértékű, hogy az megszüntetné az USA-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által a szóban forgó időszakban elszenvedett károk között megállapított okozati összefüggést.

(137)

A vizsgálatból kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszak alatt kis mennyiségű bioetanolt exportált az uniós piacon alkalmazott áraknál jóval magasabb áron. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az exportteljesítményt nem lehet az uniós gazdasági ágazatot ért kár és az érintett országból érkező dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést megszüntető oknak tekinteni.

(138)

A gazdasági válság a vizsgálat szerint nem gyakorolt negatív hatást az uniós gazdasági ágazatra. Az Unióban a bioetanol-felhasználás legnagyobb növekedése 2009-ben következett be, amely az általános megítélés szerint a gazdasági válság legrosszabb éve volt. Ugyanebben az időszakban az uniós gyártók termelése és értékesítése szintén növekedett.

(139)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a gazdasági válság nem szüntette meg az érintett országból származó olcsó behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(140)

A felek megemlítették továbbá, hogy más tényezők is megszüntethették az okozati összefüggést, például a nyersanyagárak ingadozása, a kereslet alakulása, amely a vártnál alacsonyabb volt, az uniós szabályozási keret, amely szerintük az uniós gyártók szempontjából kedvezőtlen és az uniós gyártók állítólagos belső problémái.

(141)

Ami a nyersanyagárak ingadozását illeti, a kukorica és a búza ára is ingadozott a figyelembe vett időszakban. A vizsgálatból azonban kiderült, hogy a legtöbb gyártó a beszállítóik vagy a pénzügyi piacok segítségével különleges árrögzítő mechanizmussal védte magát e kockázattal szemben. Így még ha a nyersanyagárak 2008 és 2010 között változtak is, amikor a kukorica ára alacsonyabb volt a búza áránál, a nyersanyagárak a vizsgálati időszak második felében akkor is többé-kevésbé egyformák voltak. Ez bizonyítja, hogy az árváltozás minimális és átmeneti jellegű volt.

(142)

Néhány fél azt állította, hogy a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv végrehajtása a tagállamokban túl lassú volt, és hogy a fogyasztás nem érte el az említett irányelvben meghatározott célokat. Noha az eredeti célok a figyelembe vett időszakban nem valósultak meg maradéktalanul, az elemzés során nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a kedvező fejleményt, hogy a fogyasztás ebben az időszakban jelentősen, 29,2 %-kal nőtt. A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv állítólagos lassú végrehajtása azonban semmi esetre sem indokolja az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló és az említett ágazatnak kárt okozó, nagy mennyiségű és olcsó dömpingelt behozatal jelenlétét az uniós piacon. A Bizottság ezért az állítást elutasítja.

(143)

A felek úgy érveltek továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat önmagában nem tudná kielégíteni az uniós keresletet a szabályozási bizonytalanság következtében, valamint amiatt, hogy a tanúsítási rendszer nagyon lassú, ezért aláássa a minősített termelőknek szánt gazdasági előnyöket. Néhány fél végül azzal érvelt, hogy számos uniós gyártó a figyelembe vett időszakban belső problémákkal küzdött, ami megmagyarázza az őket ért kárt. Ezek az állítások azonban megalapozatlanok voltak, és a vizsgálat sem támasztotta őket alá. Mindemellett hangsúlyozni kell, hogy a vizsgálat rávilágított arra, hogy az uniós termelés állítólagos alacsony szintjét főleg az uniós piacon uralkodó alacsony eladási árak indokolták, amelyekre – különösen a vizsgálati időszakban – nagy hatást gyakorolt az uniós termelők árainak alákínáló, olcsó dömpingelt amerikai behozatal. Úgy tűnt, hogy az uniós gyártóknak nem volt más választásuk, mint hogy megszüntessék a termelést, mivel az árak – különösen a vizsgálati időszakban – még azt sem tették lehetővé a számukra, hogy a nyersanyagköltségeket fedezzék. A fenti megalapozatlan állítások tehát nem szüntetik meg a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszakban elszenvedett károk között megállapított okozati összefüggést.

(144)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a fenti tényezők nem szüntethették meg az okozati összefüggést az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az USA-ból származó dömpingelt behozatal között.

(145)

Végül a felek szerint a vizsgálati időszakban jelentős számú behozatalt jelentettek be a 3824 KN vámtarifaszám alatt, amely alacsony vámmal járt. A vizsgálati időszak után a vonatkozó vámok szintjét megemelték. A felek úgy vélik, hogy a kár az alacsony vámra, nem pedig a dömpingre vezethető vissza. E tekintetben elegendő megjegyezni, hogy a vámok bármikor módosulhatnak, így ez az érv nem vonhatja kétségbe azt, hogy a kár a vizsgálati időszakban fennállt.

(146)

A fenti elemzés bebizonyította, hogy az érintett országból származó olcsó behozatal mennyisége és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt. A Bizottság azt is megállapította, hogy ez a behozatal olyan áron történt, amely alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon felszámított árnál.

(147)

Az érintett országból származó olcsó behozatal mennyiségének és piaci részesedésének növekedése egybeesett az uniós fogyasztás általános és folyamatos növekedésével, valamint az uniós gazdasági ágazat által a figyelembe vett időszakban elért negatív eredménnyel. Az érintett ország exportőrei az uniós gazdasági ágazat árainak következetes alákínálásával növelni tudták piaci részesedésüket. Az uniós gazdasági ágazat ugyanakkor tevékenységének növekedése ellenére sem tudott tartósan nyereséges lenni.

(148)

Az uniós gazdasági ágazatnak vélhetően kárt okozó egyéb ismert tényezők vizsgálata arra világított rá, hogy ezek a tényezők nem olyanok, hogy megszüntethetnék az érintett országból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károk között megállapított okozati összefüggést.

(149)

A fenti elemzés alapján – amely egyértelműen elkülönítette az összes ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól –, azt a következtetést lehet levonni, hogy az Egyesült Államokból származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(150)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikke alapján megvizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal által okozott kárra vonatkozó következtetés ellenére fennáll-e olyan kényszerítő erejű ok, amely alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy ebben a konkrét esetben a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem szolgálná az Unió érdekét. Az uniós érdek elemzése valamennyi érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazatnak, az importőröknek és az érintett termék felhasználóinak érdekeit is.

(151)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat az USA-ból származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedett. E behozatal kereskedelemtorzító hatásának kiigazítására irányuló intézkedések hiányában nagyon valószínű az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének további romlása.

(152)

A dömpingellenes vámok elrendelése várhatóan helyreállítja az uniós piac hatékony kereskedelmi feltételeit, és lehetővé teszi, hogy az uniós gazdasági ágazat árai tükrözzék előállítási költségeit. Az intézkedések elrendelése feltehetően lehetővé tenné, hogy az uniós gazdasági ágazat növelje értékesítési volumenét, ezáltal visszaszerezze a dömpingelt behozatal jelenléte miatt elvesztett piaci részesedését. Ez pedig további pozitív hatást gyakorol majd a pénzügyi helyzetére és nyereségességére.

(153)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy az USA-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(154)

Az uniós független importőröknek kiküldött kérdőívekre két vállalat válaszolt. E két együttműködő importőr telephelyén ellenőrző látogatásokra került sor. A bioetanol-üzletág mindkét felkeresett vállalat esetében a teljes forgalom csupán kis részét (kevesebb mint 5 %-át) teszi ki. Mindkét vállalat jelezte továbbá, hogy minden áremelkedést át tud hárítani a vevőire, a felhasználókra.

(155)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések elrendelésének nem lesz jelentős negatív hatása az importőrökre.

(156)

Az uniós felhasználóknak kiküldött kérdőívekre négy vállalat válaszolt. Az egyik együttműködő vállalat telephelyén ellenőrző látogatásokra került sor.

(157)

A felkeresett vállalat esetében a bioetanol-üzletág a teljes forgalom csupán kis részét (kevesebb mint 5 %-át) teszi ki. A vállalat az E5 egyik keverékével kapcsolatban készített egy hatásvizsgálatot, és kiszámította, hogy egy 100 EUR/m3-es vám 0,005 EUR/liter árnövekedést okozna a töltőállomásokon.

(158)

Ami a másik három felhasználót illeti, a kérdőívre adott válaszaikban lévő adatok alapján egyértelmű, hogy a hatás náluk is korlátozott lenne. Az egyik vállalat esetében az érintett országból beszerzett mennyiségek elég alacsonyak, és a dömpingellenes vám elrendelése csak kismértékben befolyásolná a nyereségességét.

(159)

A másik két együttműködő felhasználó kapcsolatban áll egymással, és úgy nyilatkoztak, hogy a dömpingellenes vámot át tudják hárítani a vevőikre. Azt is tisztázták, hogy elegendő választási lehetőségük van a beszerzési források tekintetében, és hogy nem függnek az USA-ból származó importtól.

(160)

A felek azt állították, hogy az Unióban nincs elegendő kapacitás a teljes kereslet kielégítésére, és hogy az Uniónak importra van szüksége a bioetanol-igények biztosításához. Az ellenőrzött kapacitási adatok azonban azt mutatják, hogy az Unió – elsősorban az alacsony eladási árak miatt – kihasználatlan kapacitással rendelkezik, így az uniós gyártók a növekvő igények kielégítése érdekében, a piacon fennálló kereskedelmi torzulások felszámolása esetén növelni tudnák termelésüket. Ezenkívül várhatóan új üzemeket építenek majd, amelyek a közeljövőben megkezdik működésüket, ezáltal csökkentve az állítólagos uniós hiány kockázatát.

(161)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy az USA-ból származó bioetanol-behozatallal szembeni dömpingellenes intézkedések hatása nem járna nagyon kedvezőtlen hatással az uniós felhasználókra.

(162)

A fenti szempontokat figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az uniós érdekre vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján nincsenek kényszerítő erejű okok az USA-ból származó bioetanol behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelése ellen.

(163)

A dömpinggel, a dömpingből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve végleges intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(164)

A Bizottság az intézkedések szintjének megállapítása céljából figyelembe vette a megállapított dömpingkülönbözetet és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárnak a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül történő felszámolásához szükséges vám összegét.

(165)

A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság figyelembe vette, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy az előállítási költségeit fedezni tudja, továbbá hogy olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet egy ilyen iparág ebben az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, például dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből ésszerűen elérhet.

(166)

Ebben az esetben, különösen a (102) és a (103) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat számára célul kitűzött nyereségnek egy, a mintába felvett, a figyelembe vett időpontban nem a tevékenység induló szakaszában található uniós gyártó 2008. és 2009. évi, adózás előtti átlagos haszonkulcsán kell alapulnia, azaz amikor az USA-ból származó behozatal még elhanyagolható volt. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy egy, a forgalom 6,8 %-ával megegyező haszonkulcs ésszerű, és annak a megfelelő minimumnak kell tekinteni, amelynek megszerzésére az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban, szokásos kereskedelmi körülmények között a kárt okozó dömping hiányában számíthatott volna.

(167)

Ennek alapján a Bizottság kiszámította az uniós gazdasági ágazat és a hasonló termék vonatkozásában kárt nem okozó árat. A kárt nem okozó ár kiszámítása úgy történt, hogy a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók eladási árait kiigazította a vizsgálati időszakban elért tényleges nyereséggel és veszteséggel, és hozzáadta a fent említett haszonkulcsot.

(168)

A szükséges áremelést ezután az együttműködő USA-beli exportáló gyártóknak az áralákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importára és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített termékek kárt nem okozó ára összehasonlításának alapján határozta meg. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet ezután az átlagos teljes CIF-importérték százalékában fejezte ki.

(169)

A fentiek alapján és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerint az érintett termékek behozatalára – a kisebb vámtétel szabályával összhangban – a dömping és a kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve végleges dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni. A vámtételt ennek megfelelően a megállapított dömpingkülönbözet szintjén kell meghatározni.

(170)

A javasolt végleges dömpingellenes vámok a következők:

(171)

Mivel a dömpingellenes vám a 10 térfogatszázaléknál magasabb bioetanol-tartalmú keverékekre is alkalmazandó, azok bioetanol-tartalmával arányosan, ezért annak érdekében, hogy a tagállamok vámhatóságai az intézkedést hatékonyan hajtsák végre, a vámot a tiszta bioetanol-tartalom alapján, rögzített összegként indokolt meghatározni.

(172)

A Bizottság az e rendeletben meghatározott dömpingellenes vámtételt a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozta meg, ezért az a vizsgálat során fennálló helyzetet tükrözi. Az összes vállalatra érvényes országos vámtétel az USA-ból származó érintett termékek behozatalára alkalmazandó.

(173)

A Bizottság az intézkedések 3 évre történő korlátozását az érintett termék vonatkozásában tapasztalt dinamikus piaci változások miatt ugyan elképzelhetőnek tartotta, az érintett felektől érkezett észrevételek értékelése után azonban ezt a kérdést újraértékelte. A panaszos felek különösen azzal érveltek, hogy ebben a szakaszban túl korai lenne a piaci körülmények jelentős változását feltételezni, mivel a bioetanol új generációjára való átállás nagy valószínűség szerint jelentős időt vesz igénybe, ezért ezt ebben a javaslatban figyelmen kívül kell hagyni. Hasonlóképpen azt is túl korai lenne feltételezni, hogy a jelenleg tárgyalás alatt álló szabályozási javaslatok milyen eredménnyel és hatással járnak majd valamennyi piaci gazdasági szereplőre nézve. Az említett érvek vizsgálatát követően a Bizottság úgy vélte, hogy nem megfelelő az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti szokásos időbeli hatályától eltérni. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a körülmények megváltozása esetén a 11. cikk (3) bekezdése szerint bármely érdekelt fél felülvizsgálatot kérelmezzen.

(174)

A panaszos a Bizottságnál kérelmezte az USA-ból származó bioetanol-behozatal nyilvántartásba vételét. Az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja annak érdekében, hogy az érintett behozatalra vonatkozó intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásbavételi kötelezettséget azt követően lehet bevezetni a behozatalokra, hogy az uniós gazdasági ágazat erre vonatkozó kérelmében elegendő bizonyítékot szolgáltatott az intézkedés meghozatalához. A panaszos azzal érvelt, hogy mivel a párhuzamosan folyó szubvencióellenes eljárásban az USA-ból származó bioetanol behozatalára vonatkozóan már elrendelték a nyilvántartásba vételt (14), az említett feltételek automatikusan teljesültek.

(175)

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a nyilvántartásba vételt a párhuzamosan folyó szubvencióellenes eljárásban teljesen más körülmények között alkalmazzák. A 771/2012/EU rendelet (10) preambulumbekezdésében leírtak szerint annak ellenére, hogy megerősítést nyert a vizsgálati időszak alatt alkalmazott kiegyenlíthető szubvenció ténye és az általa az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár, a Bizottság úgy határozott, hogy nem fogad el ideiglenes kiegyenlítő vámokat, mivel ideiglenesen megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt hatályos legfőbb támogatási program lejárt, vagyis az ideiglenes intézkedések esetleges elrendelésének időpontjában már nem jelentett előnyt. Ugyanakkor bizonyítást nyert, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező hónapokban visszamenőleges hatállyal ismét elindíthatja a megállapítások szerint kiegyenlíthető fő támogatási programot. A Bizottság úgy véli, hogy ebben az esetben jogosult lenne a jelenlegi vizsgálatban ideiglenes kiegyenlítő vámokat elfogadni (és végső soron beszedni). Ezért a Bizottság – annak érdekében, hogy e különleges körülmények között megőrizze az Európai Unió jogait – úgy döntött, hogy a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételére utasítja. Ezek a különleges körülmények a jelenlegi dömpingellenes eljárásra nem vonatkoznak.