24.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/1

(1)

A 2737/90/EGK rendelettel (2) a Tanács 33 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára. A 90/480/EGK határozattal (3) a Bizottság elfogadta két fő exportőr kötelezettségvállalásait az intézkedések hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatban.

(2)

Miután a két érintett kínai exportőr visszavonta kötelezettségvállalásait, a Bizottság a 2286/94/EK rendelettel (4) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az érintett termék behozatalára.

(3)

A 610/95/EK rendelettel (5) a Tanács módosította a 2737/90/EGK rendeletet, és 33 %-os végleges vámot vetett ki a volfrámkarbid és a zsugorított volfrámkarbid behozatalára. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján kezdeményezett felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző felülvizsgálat) követően ezeket az intézkedéseket a 771/98/EK tanácsi rendelet (6) további öt évre kiterjesztette.

(4)

A hatályvesztés felülvizsgálatát követően a Tanács a 2268/2004/EGK rendelettel (7) 33 %-os dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára.

(5)

Az 1275/2005/EK rendelettel (8) a Tanács módosította a termékkör meghatározását, és azt kiterjesztette a fémporral egyszerűen összekevert volfrámkarbidra is.

(6)

A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (9) közzétételét követően a Bizottsághoz 2009. szeptember 30-án kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikk (2) bekezdése szerinti hatályvesztésének felülvizsgálata iránt. A kérelmet a Fémfeldolgozók Európai Szövetsége (European Association of Metals, Eurometaux) (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be a volfrámkarbid, a fémporral egyszerűen összekevert volfrámkarbid és a zsugorított volfrámkarbid uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 85 %-át képviselő uniós gyártók nevében.

(7)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődéséhez vezetne.

(8)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2009. december 30-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (10) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(9)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket és az ismert érintett felhasználókat, az analóg országbeli gyártókat, valamint Kína képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(11)

Minden olyan érdekelt fél, aki konkrét indokokat mutatott fel, hogy miért szükséges a meghallgatása, meghallgatást nyert.

(12)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. A kitöltött kérdőívet hét uniós gyártó, egy Kínában működő exportáló gyártó, egy analóg országbeli gyártó és három felhasználó küldte vissza.

(13)

Az importőrök egyike sem válaszolt a mintavételre vonatkozó kérdőívre, és nem szolgáltattak a Bizottság számára információt, vagy jelentkeztek a vizsgálat folyamán. Mivel mindössze egy Kínában működő exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat, nem volt szükséges mintát kiválasztani.

(14)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá ahhoz, hogy meghatározza az Unió érdekeit. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(15)

A jelen felülvizsgálatban érintett termék a jelenleg a 2849 90 30 és ex 3824 30 00 KN-kód alá sorolt, Kínából származó volfrámkarbid, fémporral egyszerűen összekevert volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid.

(16)

A volfrámkarbid, a fémporral egyszerűen összekevert volfrámkarbid és a zsugorított volfrámkarbid a szén és a volfrám hőkezeléssel előállított vegyületei (karbidizációval az első esetben, olvasztással a harmadikban). Ezek a termékek köztes termékek, amelyeket alapanyagként használnak a cementált karbid vágószerszámok, a rendkívül kopásálló alkatrészek és más keményfém alkatrészek gyártásában, a kopásálló bevonatokban, az olajipari fúrófejeknél és a bányászati eszközöknél, valamint a fémek húzásához és domborításához használt süllyesztékekhez és sajtolószerszámokhoz.

(17)

A jelen vizsgálat megerősítette, hogy az exportáló gyártó által előállított és az uniós piacon értékesített érintett termék fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint felhasználását tekintve megegyezik az uniós gyártók által előállított és az uniós piacon értékesített termékkel, illetve az analóg országban előállított és értékesített termékkel, így e termékek az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(18)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, vajon jelenleg fennáll-e dömping, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet. Emlékeztetni kell arra, hogy az említett cikk értelmében folytatott vizsgálatok keretében a piacgazdasági elbánás (MET) nem kerül ismételten elbírálásra.

(19)

A fentieknek megfelelően nem volt szükség mintavételre a kínai exportáló gyártók esetében.

(20)

Valószínűsíthető, hogy a mintavétel szakaszában az egyedüli kínai együttműködő exportáló gyártó az Unióba irányuló kínai összkivitel kevesebb mint 5 %-át képviselte. A kínai hatóságokat és a többi érdekelt felet értesítették arról, hogy – tekintettel az exportáló gyártók együttműködésének alacsony szintjére – sor kerülhet az alaprendelet 18. cikkének alkalmazására. A Bizottság nem kapott választ erre az értesítésre.

(21)

A vizsgálat későbbi szakaszában, a kérdőív kitöltése során azonban az együttműködő exportáló gyártó helyesbítette az Unióba irányuló exportértékesítéseire vonatkozó adatokat, és az Unióba irányuló exportvolumenét felfelé korrigálta. Ezzel párhuzamosan a Bizottság az Eurostat adatai alapján tovább vizsgálta az érintett termék Kínából az Unióba irányuló exportjának volumenét. A vizsgálat eredményeként és a kérdőívre adott válaszok ellenőrzését követően megállapítást nyert, hogy az együttműködő exportáló gyártó exportvolumene rendkívül magas (11). Ezen adatok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az együttműködés magas szintű.

(22)

Mivel az előző vizsgálatok során egyetlen kínai exportáló gyártónak sem biztosítottak piacgazdasági elbánást, a Kínára érvényes rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának rendelkezései szerint állapították meg.

(23)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés az USA-t jelölte meg a Kínára érvényes rendes érték meghatározásához megfelelő lehetséges analóg országként. Az érdekelt felek felkérést kaptak, hogy tegyék meg az analóg ország kiválasztásával kapcsolatos észrevételeiket. Erre vonatkozóan egyik féltől sem érkezett megjegyzés vagy ellenvetés. Az eredeti vizsgálatban is az USA szerepelt analóg országként, és nem merült fel vagy nem jutott a Bizottság tudomására semmilyen olyan új vagy megváltozott körülmény, amely a változást indokolná. A megállapítások szerint az USA megfelelően reprezentatív ahhoz, hogy referenciapiac legyen, különös figyelemmel belföldi piacának nyitottságára és versenyképességére. Emellett egy USA-beli gyártó beleegyezett abba, hogy együttműködik a jelen felülvizsgálat során.

(24)

Ezért a jelenlegi felülvizsgálat keretében az USA tölti be az analóg, piacgazdasággal rendelkező ország szerepét.

(25)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően a rendes értéket az analóg országban működő, USA-beli együttműködő gyártótól kapott ellenőrzött információk alapján, vagyis az USA belföldi piacán rendes kereskedelmi forgalomban értékesített termékfajtákért fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(26)

Következésképpen a rendes értéket az USA-beli együttműködő termelő által a független vásárlóknak felszámított belföldi eladási árak súlyozott átlagaként határozták meg.

(27)

Először azt ellenőrizték, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatív volt-e az USA-beli együttműködő gyártó hasonló termékének független vevők felé történő belföldi összértékesítése, azaz elérte-e az Unióba exportált érintett termék teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át. Az USA-beli együttműködő gyártó belföldi értékesítései kellőképpen reprezentatívnak minősültek a felülvizsgálati időszak alatt.

(28)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e. Ennek érdekében az USA piacán értékesített hasonló termék esetében meghatározta a felülvizsgálati időszak során a független vevőknek értékesített nyereséges belföldi eladások arányát.

(29)

Mivel a hasonló termék nyereséges értékesítéseinek volumene a hasonló termék teljes értékesítési volumenének kevesebb mint 80 %-át tette ki, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján számították ki, a nyereséges eladások súlyozott átlagát véve alapul.

(30)

Tekintettel arra a fentebb említett tényre, hogy az együttműködő exportáló gyártó a Kínából származó és az Unióba irányuló behozatal több mint 90 %-át képviseli, az exportárat az említett exportáló gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján vizsgálták meg, azaz az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő, megfelelően kiigazított ár alapján.

(31)

Az érintett termék minden egyes típusára vonatkozóan összehasonlították a rendes értékek súlyozott átlagát az exportárak súlyozott átlagával, gyártelepi paritáson, azonos kereskedelmi és adózási szinttel számolva. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, a tisztességes összehasonlítás céljából a Bizottság figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólagosan és ténylegesen befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Kiigazításokra került sor a tengeri és belföldi szállítás, a biztosítás és a csomagolás költségeire, valamint a bankköltségekre tekintettel. Ezenkívül az exportadóra tekintettel 5 %-os kiigazítást alkalmaztak az exportárra vonatkozóan, és a hozzáadottérték-adóra tekintettel a rendes értéket is kiigazították.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén, a rendes érték súlyozott átlagának az exportár súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján állapították meg. Ez az összehasonlítás a felülvizsgálati időszak alatt jelentős, a 80 %-ot meghaladó dömpinget mutatott ki, amely lényegesen magasabb, mint a legutóbbi felülvizsgálat által megállapított (31 %). A titoktartás miatt a pontos dömpingkülönbözet nem hozható nyilvánosságra. A számítások egy kínai exportáló gyártó és egy, az analóg országban működő gyártó által szolgáltatott adatokon alapulnak. A dömpingkülönbözet közzététele a kínai együttműködő exportáló gyártó és az analóg országban működő gyártó számára egyaránt lehetővé tenné, hogy kikövetkeztesse a másik gyártó által alkalmazott rendes értéket és exportárat, ami egyértelműen sértené a mindkét felet megillető titoktartáshoz való jogot.

(33)

Az ebben a szakaszban feltüntetett adatok az együttműködő exportáló gyártó, az Eurostat és a felülvizsgálati kérelem által szolgáltatott adatok elemzéséből származnak.

(34)

A szabad kapacitásra vonatkozó adatokat a kínai együttműködő exportáló gyártó – a titoktartás miatt – 20 %-os pontossággal adta meg. Kínában a szabad kapacitás 2006-ban és 2007-ben 21 000 tonna körül mozgott, majd 2008-ban és a felülvizsgálati időszakban elérte a 35 000 tonnát, ami lényeges, több mint 80 %-os növekedést jelentett a figyelembe vett időszakban. Ezek az adatok óvatos becsléseken alapulnak, a felülvizsgálati kérelem ugyanis 50 000 tonna körüli termelési kapacitást nevezett meg.

(35)

Emellett az együttműködő exportáló gyártó a figyelembe vett időszakban tapasztalt jelentős kapacitásnövekedésről számolt be.

(36)

A vizsgálat során összegyűjtött információk arra mutatnak rá, hogy a teljes kínai termelési kapacitás lényegesen meghaladta a tényleges kínai termelést (2008-ban és a felülvizsgálati időszakban legalább több mint 20 000 tonnával).

(37)

A felülvizsgálati időszakban Kína szabad termelési kapacitása az uniós felhasználás hatszorosát tette ki (vagyis 25 000 tonnát a 3 800 tonnányi uniós fogyasztással szemben).

(38)

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás nagy része dömpingellenes rendelkezések hiányában az Unióba irányuló export mennyiségének növelésére lenne használható.

(39)

Emellett a vizsgálat során rendelkezésre bocsátott információk az érintett termék előállításához igénybe vett nyersanyagok piacának jelentős torzulásaira vetettek fényt. Így például a nyersanyagokra a kínai hatóságok által meghatározott kontingensek érvényesek. Másrészt a kínai hatóságok exportadók kivetése és hozzáadottértékadó-engedményekkel kapcsolatos intézkedések révén korlátozzák a nyersanyagokhoz való hozzáférést; ez az érintett termékre is érvényes (lásd a (31) preambulumbekezdést). Ezek a tényezők további arra utaló jeleket jelentenek, hogy jelen esetben valószínű a dömping folytatódása.

(40)

Az együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott, a titoktartás miatt nyilvánosságra nem hozható árinformációk arra mutatnak rá, hogy az Unió vonzó piacot jelent a kínai exportáló gyártók számára. A más harmadik országokbeli piacokon elért árak a figyelembe vett időszakban (2007 kivételével) az Unióban felszámolt árak alatt maradtak (a figyelembe vett időszakban évtől függően mintegy 10–20 %-kal voltak alacsonyabbak).

(41)

Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a piacon elérhető árakat tekintve az EU piaca egyértelműen vonzó alternatívát jelent a kínai exportőrök számára.

(42)

A kínai exportáló gyártóknak tehát érdekükben áll, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén kivitelüket az uniós piac felé irányítsák. Az uniós piac magasabb árai révén a kínai gyártók nagyobb haszonkulcsot érvényesíthetnének.

(43)

2005-ben egy további KN-kódra is kiterjesztették az intézkedéseket, mivel minden arra utalt, hogy a kínai exportőrök kijátsszák az intézkedéseket azáltal, hogy kis mennyiségben egyéb fémport (főleg kobaltot) kevernek a volfrámkarbid porhoz (12). Az intézkedések ilyen jellegű kijátszásának beigazolódott gyakorlata szintén arra utal, hogy a dömping folytatódása valószínű. Egyértelmű, hogy az európai piac továbbra is vonzó piacot jelent a kínai exportáló gyártók számára, amelyek dömpingellenes rendelkezések hiányában nagy valószínűséggel növelnék az EU-ba irányuló volfrámkarbid mennyiségét.

(44)

A fenti elemzés arra mutat rá, hogy a Kínából származó behozatal továbbra is dömpingelt áron, nagyon magas dömpingkülönbözet mellett jut el az Unió piacára. Különös tekintettel az uniós, illetve a más harmadik országbeli piacok árszínvonalának elemzésére, valamint a Kínában rendelkezésre álló kapacitásokra, megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll a dömping folytatódásának valószínűsége.

(45)

Az Unióban hasonló terméket hét vállalat, illetve vállalatcsoport gyárt.

(46)

Ezért úgy kell tekinteni, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ezek alkotják az uniós gazdasági ágazatot, és a továbbiakban „uniós gazdasági ágazat” néven kerülnek említésre.

(47)

Az érintett termék Kínából származó és az Unióba irányuló behozatalával kapcsolatos adatokat a bizalmas jelleg megőrzése érdekében, az alaprendelet 19. cikkének megfelelően indexálni kellett.

(48)

A 3824300010 TARIC-kód alatt történő behozatal volumenét tekintve – mivel a KN-kód szinten rendelkezésre álló Eurostat-importadatok (3824 30 00 KN-kód) az érintett terméktől eltérő termékeket is tartalmaznak – az alábbi elemzés a TARIC-kód szintű importadatok alapján készült, amelyet az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött adatokból származó információk egészítenek ki. A TARIC-adatok bizalmasnak minősülnek, mivel részletességükből adódóan a felek azonosíthatóvá válnának. Ebből kifolyólag egyes adatokat bizonyos értéktartományok között tüntetnek fel.

(49)

Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatok a hét uniós gyártó által kitöltött kérdőívekből származnak.

(50)

Az uniós felhasználás az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló értékesítési volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján került megállapításra.

(51)

2006 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 62 %-kal csökkent; a legnagyobb visszaesés 2008 és a felülvizsgálati időszak között volt tapasztalható. A felülvizsgálati időszakban a felhasználás mértéke 63 %-kal esett vissza 2008-hoz képest.

1.   táblázat

Felhasználás

(52)

A Kínából származó dömpingelt behozatal volumene, piaci részesedése és átlagárai az alábbiak szerint alakultak. Az alábbi mennyiségi és ártendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

2.   táblázat

A Kínából származó behozatal

(53)

Az érintett termék Kínából származó dömpingelt behozatalának volumene 89 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszakban 80 tonna körül állapodott meg. A behozatal piaci részesedése a 2006. évi 7,1 %-ról 2,1 %-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban.

(54)

A visszaesés egyik magyarázata lehet, hogy a figyelembe vett időszakban Kína belföldi felhasználása lényeges növekedésen ment át. Emellett a jelek szerint a kínai hatóságok az exportkvóták és exportvámok rendszere révén vélhetően a kínai volfrámkészletek megőrzésére törekednek.

(55)

A Kínából származó behozatal árai 14 %-kal estek vissza a figyelembe vett időszakban. Ez a trend megfelel az uniós gazdasági ágazat árainak általános alakulásában is tapasztalt tendenciának.

(56)

Az összehasonlítás arra is rávilágít, hogy a Kínából származó behozatal a hatályos dömpingellenes vám levonása után több mint 10 %-os áralákínálást jelentett az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest. Ezek az eredmények megegyeznek a legutóbbi felülvizsgálat eredményeivel (13).

(57)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszakban más országokból származó behozatal volumenét mutatja be. A mennyiségi és ártendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

3.   táblázat

Más országokból származó behozatal

(58)

A harmadik országokból származó behozatal 36 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A behozatal a felhasználás (62 %-os) csökkenése által kiváltott általános piaci trendet követte, azonban attól eltérő ütemben. Ezáltal e behozatalok piaci részesedése 10,5 %-ról 17,9 %-ra nőtt. E behozatalok uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása azonban nem tekinthető negatívnak, mint ahogyan azt a (85)–(88) preambulumbekezdés is alátámasztja.

(59)

Meg kell jegyezni, hogy a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) piaci részesedése a figyelembe vett időszakban megkétszereződött, és elérte a 4,4 %-ot. A Koreából származó behozatal átlagos importárai csökkentek a figyelembe vett időszakban, azonban folyamatosan a Kínából származó kivitel eladási árai fölött maradtak.

(60)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolta.

(61)

Az uniós gazdasági ágazat termelése először növekvő tendenciát mutatott: 2007-ben 5,8 %-kal, 2008-ban pedig 11,6 %-kal növekedett 2006-hoz képest, azonban a felülvizsgálati időszakban erőteljesen, 56 %-kal visszaesett 2008-hoz viszonyítva.

4.   táblázat

Teljes uniós termelés

(62)

A termelési kapacitás 2006 és a felülvizsgálati időszak között 10,8 %-kal növekedett. A termelés visszaesésével – különösen a felülvizsgálati időszakban – az ebből eredő kapacitáskihasználás egészében 57 %-kal csökkent 2006 és a felülvizsgálati időszak között; a kapacitáskihasználás aránya a felülvizsgálati időszakban 39 %-ra esett vissza.

5.   táblázat

Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(63)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2008-ban 20 %-os növekedést mutatott 2006-hoz képest, majd a felülvizsgálati időszakban 26 %-kal visszaesett.

6.   táblázat

Készletek

(64)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítéseinek volumene csekély növekedést mutatott 2006 és 2008 között, majd 2008 és a felülvizsgálati időszak között 61 %-kal visszaesett. Az értékesítési volumen 2007-ben és 2008-ban emelkedett ugyan, azonban a felülvizsgálati időszakban nagyfokú csökkenést mutatott. Mindez összhangban van a felhasználásnak az uniós piacon tapasztalt, általánosan csökkenő tendenciájával.

7.   táblázat

Független vevőknek történő értékesítések

(65)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2006 és 2008 között meglehetősen stabil maradt, majd 2008 és a felülvizsgálati időszak között 4 százalékponttal növekedett. Az általános növekedés 5 százalékpontos volt a figyelembe vett időszakban.

8.   táblázat

Az EU piaci részesedése

(66)

Mivel az értékesítés csökkenése valamivel kisebb volt, mint a felhasználásé, az uniós gazdasági ágazat némi piaci részesedésre tehetett szert.

(67)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 17 %-kal csökkent 2006 és a felülvizsgálati időszak között. A foglalkoztatás 2006 és 2008 között, amikor a termelés az uniós gazdasági ágazat termelésnövelési erőfeszítései következtében némi növekedést mutatott, szintén csökkent. A felülvizsgálati időszakban azonban a termelés mennyiségének drasztikus csökkenése a foglalkoztatottság jelentős visszaesését vonta maga után.

9.   táblázat

Foglalkoztatás

(68)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak termelékenysége (teljesítmény/fő/év-ben számolva) 2007-ben és 2008-ban 7 %-kal, illetve 15 %-kal növekedett 2006-hoz képest, majd 49 %-kal visszaesett 2008 és a felülvizsgálati időszak között.

10.   táblázat

Termelékenység

(69)

Az uniós gazdasági ágazat gyártelepi szintű, független uniós vevőknek felszámított eladási átlagárai csökkenő tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazatnak összességében 15,4 %-kal kellett mérsékelnie árait 2006 és a figyelembe vett időszak között.

(70)

Amint azt az (55) és (56) preambulumbekezdés is kifejti, a Kínából származó dömpingelt behozatal árai az uniós gazdasági ágazatéihoz hasonló tendenciát követtek, azonban folyamatosan azok alatt maradtak. A felülvizsgálati időszakban a kínai árak több mint 10 %-kal voltak alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat árainál.

11.   táblázat

Uniós piaci egységár

(71)

Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkabér 2006 és a felülvizsgálati időszak között 4,8 %-kal növekedett.

12.   táblázat

Munkaerőköltség

(72)

Az uniós gazdasági ágazat által az érintett termékre fordított éves beruházások 18 %-kal emelkedtek 2006 és 2008 között. 2007 és 2008 között a beruházások 103 %-kal megugrottak. A felülvizsgálati időszakban azonban a beruházások 65 %-kal visszaestek 2008-hoz képest.

(73)

A beruházások főként olyan új létesítmények megépítésére irányultak, amelyekben használt anyagokból és törmelékből állítanak elő volfrámtartalmú anyagokat. A beruházásokat csökkenteni kellett i. az uniós piac általános termelési szintjének csökkenése; ii. a nyersanyagokkal kapcsolatban tapasztalt piaci torzulások (lásd a (39) preambulumbekezdést); valamint iii. a gazdasági válság miatt.

(74)

A felülvizsgálati időszak alatt nem történtek jelentős beruházások. Ez nagyrészt a 2008-ban kezdődött és mélypontját a felülvizsgálati időszakban elérő gazdasági válságnak tulajdonítható, amikor az új tőkéhez való hozzáférés rendkívül nehéznek bizonyult.

13.   táblázat

Beruházások

(75)

Egyrészt a hatályos dömpingellenes intézkedéseknek, másrészt az uniós gazdasági ágazat által a nyersanyagforrások diverzifikációja céljából tett erőfeszítéseknek köszönhető, hogy az uniós gazdasági ágazat pozitív nyereségességi szintet tudott fenntartani 2006 és 2008 között annak ellenére, hogy a nyereségesség összességében 26 %-kal visszaesett ebben az időszakban. A felülvizsgálati időszakban azonban az uniós gazdasági ágazat sokkal kevésbé kedvező eredményt tudott felmutatni, e tekintetben tehát némi sérülékenységről tett tanúságot.

(76)

A beruházások megtérülése túlnyomórészt követte a nyereségesség alakulását a teljes figyelembe vett időszakban.

14.   táblázat

Nyereségesség és a beruházások megtérülése

(77)

A pénzáramlás alakulása – amely az ágazat önfinanszírozó képességére utal – pozitív tendenciát mutatott a vizsgált időszakban. 2006 és a felülvizsgálati időszak között azonban mintegy 35 %-kal csökkent.

15.   táblázat

Pénzáramlás

(78)

A Kínából származó dömping a felülvizsgálati időszakban az intézkedések jelenlegi szintjét jelentősen meghaladó mértékben folytatódott. Tekintve a nyersanyagokkal kapcsolatban tapasztalt piaci torzulásokat, a szabad kapacitást és a Kínából származó behozatal árait, a tényleges dömpingkülönbözet uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem minősíthető elhanyagolhatónak.

(79)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat kiheverte-e a korábbi dömping hatásait. Arra a következtetésre jutott, hogy – mivel a hatályos dömpingellenes intézkedések hatékonynak bizonyultak – az ágazat nagymértékben kiheverte ezeket a hatásokat. A gazdasági válság azonban megállította ezt a folyamatot, és súlyosbította az uniós gazdasági ágazat nehézségeit.

(80)

Az uniós felhasználás megcsappanásával párhuzamosan a Kínából származó behozatal piaci részesedése 7,1 %-ról 2,1 %-ra csökkent (lásd az (52) preambulumbekezdést). A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy ez a behozatal az uniós gazdasági ágazat és a más harmadik országokból származó behozatal árainál alacsonyabb árakon történt. Amint azt a fenti (56) preambulumbekezdés is említi, a számítások arra utalnak, hogy a Kínából származó behozatal a dömpingellenes vám levonása után 10,7 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá a felülvizsgálati időszakban. Hangsúlyozni kell, hogy a vámtétel 33 %-os. Az alákínálás szintje tehát egyrészt a hatályban lévő vámok hatékonyságát, másrészt pedig az intézkedések további alkalmazásának szükségességét bizonyítja. Ezt a következtetést erősíti meg az a tény, hogy a megállapított alákínálás a legutóbbi felülvizsgálat során tapasztalttal megegyező mértékű volt. A Kínából származó dömpingelt behozatalnak az uniós gazdasági ágazat áraira gyakorolt hatása tehát változatlan maradt, és az ennek ellenkezőjére utaló bármilyen bizonyíték hiányában valószínű, hogy a jövőben is folytatódni fog.

(81)

Mivel a felülvizsgálati időszakban igen nehéz gazdasági körülmények uralkodtak a volfrámtermékekre épülő, az értéklánc következő szintjein lévő ágazatokban, különösen az uniós volfrámfelhasználás nagy hányadát kitevő acél- és vídiafeldolgozásban, az uniós gazdasági ágazat drasztikusan csökkentette az érintett termék előállított és értékesített mennyiségeit.

(82)

A válságot megelőzően az értéklánc következő szintjén működő vállalatok nagy mennyiségű volfrámkészletekkel rendelkeztek; ezeket a felülvizsgálati időszakban már nem töltötték fel, ami tovább nehezítette az uniós gazdasági ágazat termelését.

(83)

A termelés csökkenése és az a tény, hogy az – igen tőkeigényes – uniós gazdasági ágazatnak meghatározott mennyiséget meg kell termelnie ahhoz, hogy biztosítsa a termékegységre jutó állandó költség alacsony szintjét, súlyosan érintette a jövedelmezőséget.

(84)

Az uniós gazdasági ágazat válságot megelőző időszakra vonatkozó adatainak elemzése azonban a hatályos dömpingellenes intézkedések hatékonyságára mutat rá. A vizsgálat arra világított rá, hogy a legnagyobb uniós gyártók jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy elkerüljék a nyersanyagokkal kapcsolatos piaci torzulásokat, és egyúttal képesek voltak fenntartani egészséges piaci pozíciójukat, és versenyre lépni egymással.

(85)

A becslések alapján a más harmadik országokból származó behozatal mennyisége a 2006. évi 1 500 tonnáról a felülvizsgálati időszakban tapasztalt 675 tonnára, azaz 36 %-kal csökkent. A más országokból származó behozatal piaci részesedése 10,5 %-ról (2006) 17,9 %-ra (felülvizsgálati időszak) emelkedett. Az ezekből az országokból származó behozatal átlagára 2006 és a felülvizsgálati időszak között 8,9 %-kal csökkent. A legfontosabb exportáló ország Dél-Korea és az USA volt.

(86)

A Dél-Koreából származó behozatal piaci részesedése megkétszereződött a figyelembe vett időszakban (2,2 %-ról 4,4 %-ra növekedett). A rendelkezésre álló információk azonban azt mutatják, hogy a felülvizsgálati időszakban ez a behozatal az uniós gazdasági ágazat árainál csupán kissé (6,6 %-kal) alacsonyabb árakon, azonban a Kínából származó behozatal árainál (9,8 %-kal) drágábban történt.

(87)

Az USA-ból származó behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 15,1 százalékponttal (4,2 %-ról 3,6 %-ra) csökkent. A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a felülvizsgálati időszakban ez a behozatal az uniós gazdasági ágazat árainál magasabb árakon történt, amelyek így lényegesen, 31 %-kal meghaladták a Kínából származó behozatal árait.

(88)

Következésképpen az Unióba irányuló volfrámkarbid legfontosabb importőrei közé tartozó Dél-Korea és USA nem gyakorolhatott kedvezőtlen hatást az uniós gazdasági ágazat helyzetére, különös tekintettel az általuk alkalmazott árszínvonalra (az uniós gazdasági ágazat áraihoz hasonló, sőt annál magasabb árak), valamint a csökkenő piaci részesedésre az USA esetében.

(89)

A hatályban lévő, hatékony dömpingellenes intézkedéseknek köszönhetően az uniós gazdasági ágazatnak bizonyos mértékben sikerült kihevernie a korábbi káros dömping hatásait.

(90)

Az azonban nem állítható, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete szilárd lenne. Noha az uniós gyártók pénzügyi teljesítményével – például a nyereségességükkel, beruházásaik megtérülésével és a pénzáramlással – kapcsolatos kármutatók a figyelembe vett időszak első éveiben javulást mutattak, a vizsgálat arra is rávilágított, hogy a felülvizsgálati időszak alatt valamennyi kármutató romlott.

(91)

A felülvizsgálati időszak alatti keresletcsökkenés ugyan részben a gazdasági válságnak is tulajdonítható, a vizsgálat körültekintően elemezte a kínai dömpingelt kivitel alacsony árainak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását.

(92)

Amint azt az (52) preambulumbekezdés is kifejti, a Kínából származó behozatal mennyisége valóban csökkent 2006 és a felülvizsgálati időszak között. E behozatalok ára ugyanebben az időszakban 14 %-kal csökkent, ami a figyelembe vett négyéves időszakot tekintve az uniós gazdasági ágazat árainak alakulását tükrözi. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős (15 %-os) árcsökkenése 2006 és 2007 között következett be, vagyis jóval a gazdasági válság előtt, amikor az uniós gazdasági ágazat a helyreállás szakaszában volt. A Kínából származó dömpingelt behozatal árai ezt követően stabilizálódtak; a pénzügyi válsággal összefüggő visszaesés mérsékeltnek bizonyult. A kínai exportőrök által (a válság előtt) alkalmazott lényeges árcsökkentés időzítése arra utalhat, hogy koncentráltabb és hatékonyabb árstratégiát alkalmaztak az uniós gazdasági ágazat árainak alákínálása céljából. A kínai kivitel és az uniós gazdasági ágazat árai közötti különbség 2007-ben 27 %-os, 2008-ban pedig 22,8 %-os volt.

(93)

2008-ban a kínai kivitel árai 22,8 %-kal maradtak az uniós gazdasági ágazat árai alatt. A felülvizsgálati időszakban ez a különbség 15,7 %-ra mérséklődött. A felhasználás gyökeres visszaesését követően az uniós gyártóknak piaci részesedésük megtartása érdekében csökkenteniük kellett áraikat.

(94)

Amint az az (57) preambulumbekezdésből is kitűnik, a más harmadik országokból származó behozatal volumene a felhasználás csökkenésével párhuzamosan 36 %-kal esett vissza. A piaci részesedés növekedése ellenére e behozataloknak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása nem tekinthető kedvezőtlennek (lásd a fenti (88) preambulumbekezdést).

(95)

Az uniós gazdasági ágazat életképességét illetően ki kell emelni, hogy a vizsgálat alatt gyűjtött bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy rendes piaci feltételek mellett az uniós gazdasági ágazat versenyképes volt a más harmadik országokból származó behozatallal szemben, és azokban az esetekben, amikor utóbbiak árai az uniós gyártók árai alatt maradtak, az árkülönbség nem volt olyan mértékű, mint a Kínából származó behozatal esetében (lásd a (85)–(88) preambulumbekezdést).

(96)

Mivel az uniós gazdasági ágazat helyzete a felülvizsgálati időszakot megelőző években javult, az ágazat új csúcstechnológiákba ruházott be az érintett termék törmelékből történő előállítása céljából, valamint hogy részben elkerülje a nyersanyagokkal kapcsolatos piaci torzulásokat.

(97)

Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat helyzetének egészét és a 2006-tól a felülvizsgálati időszakig terjedő időszakban Kínából származó behozatalt, megállapítást nyert, hogy – tekintettel az uniós gazdasági ágazatot jellemző mutatókban tapasztalt pozitív tendenciákra – az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a figyelembe vett időszakban. Ezért megvizsgálták, hogy valószínűsíthető-e a kár megismétlődése az intézkedések megszűnése esetén.

(98)

Amint azt a (89)–(97) preambulumbekezdés is említi, a dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy bizonyos mértékben kiheverje az elszenvedett kárt. Amikor a figyelembe vett időszak legnagyobb részében tapasztalt rendkívül magas szintű uniós felhasználás nagymértékben visszaesett a felülvizsgálati időszakban, az uniós gazdasági ágazat bizonytalan és sérülékeny helyzetbe került, és továbbra is ki volt téve a Kínából származó dömpingelt behozatal káros hatásainak.

(99)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felmérte az érintett országból származó behozatalt, hogy megállapítsa, fennáll-e a károkozás megismétlődésének valószínűsége.

(100)

Megállapítást nyert, hogy a kínai kivitelt más harmadik országbeli piacokon alacsonyabb áron (a figyelembe vett időszak egyes éveiben – kivéve 2007-et – mintegy 10–20 %-kal alacsonyabb áron) értékesítették, mint az uniós piacon. A kínai exportőrök jelentős mennyiségeket értékesítettek az EU-n kívüli országokban, amelyek a teljes exportértékesítés 80 %-át tették ki. Ezért megállapítást nyert, hogy az intézkedések megszűnése arra ösztönözné a kínai exportáló gyártókat, hogy a más harmadik országokba irányuló kivitel jelentős hányadát a vonzóbb uniós piacra irányítsák át.

(101)

Amint azt a (34)–(42) preambulumbekezdés is kifejti, a vizsgálat során összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a kínai ágazat jelentős szabad kapacitással rendelkezik. Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy e szabad kapacitás nagy része arra használható, hogy dömpingellenes rendelkezések hiányában növeljék az Unióba irányuló kivitel mennyiségét. Ezt a tényt főként az a tény támasztja alá, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy a belföldi piac vagy harmadik országbeli piacok képesek lennének a Kínából származó többlettermelés felvételére.

(102)

Az uniós gazdasági ágazat évekig szenvedett a Kínából származó dömpingelt behozatal hatásaitól, és jelenleg is bizonytalan gazdasági helyzetben van.

(103)

Amint az a fentiekből kitűnik, a hatályos dömpingellenes intézkedéseknek köszönhetően az uniós gazdasági ágazatnak sikerült kihevernie a kínai dömping hatásait. A felülvizsgálati időszak alatt azonban az ágazat – mindenekelőtt a gazdasági válság következtében – nehéz gazdasági helyzetbe került. Amennyiben az uniós gazdasági ágazat az érintett országból származó, alacsony áron értékesített, nagyobb mennyiségű dömpingelt behozatallal szembesülne, valószínű, hogy ez értékesítéseinek, piaci részesedésének és eladási árainak romlásához, ezáltal pedig pénzügyi helyzetének romlásához vezetne.

(104)

Ezenkívül, mint ahogyan arra az (56) preambulumbekezdés is utal, megállapítást nyert, hogy az a tény, hogy a kínai gyártók eladási árai átlagosan közel 11 %-kal alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat árainál, arra enged következtetni, hogy intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók valószínűleg az uniós gazdasági ágazat árainál jelentősen alacsonyabb áron exportálnák az Unió piacára az érintett terméket.

(105)

Tekintettel a vizsgálat eredményeire, vagyis a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra, a nyersanyagpiacon tapasztalt torzulásra, az érintett ország exportáló gyártóinak azon potenciáljára, hogy exportvolumenüket növeljék és/vagy az uniós piacra irányítsák, valamint a kínaiak harmadik országokkal szembeni árképzési magatartására és a jövedelmezőbb uniós piac vonzerejére, az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a kár megismétlődését vonná maga után. A jelenlegi gazdasági válságot tekintve ez a kár valószínűleg még súlyosabb lenne.

(106)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(107)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatok során az intézkedések elfogadását nem tartották ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, lehetővé tette, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlanul hátrányos hatását is.

(108)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy – a dömping folytatódásának vagy a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(109)

Figyelemmel az uniós gazdasági ágazat helyzetével kapcsolatban a fenti (89)–(97) preambulumbekezdésben levont következtetésekre és a kár megismétlődésének lehetőségével kapcsolatos elemzésnek a (102)–(105) preambulumbekezdésben bemutatott érveire, az is megállapítható, hogy a dömpingellenes vám hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete feltehetőleg jelentősen romlana.

(110)

A Bizottság megítélése szerint az intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára, amely így értékesítései volumenét és valószínűleg eladási árait is növelni tudná, és ezzel megfelelő nyereségre tenne szert ahhoz, hogy folytathassa a termelőüzemeiben szükséges új technológiákba történő beruházásait. Ezzel szemben az intézkedések megszűnése leállítaná az uniós gazdasági ágazat helyreállásának folyamatát, nagymértékben veszélyeztetné annak életképességét és ezáltal a létét is, ami a piaci kínálat és verseny csökkenéséhez vezetne.

(111)

Egyetlen felhasználó jelentkezett, és adott választ a kérdőívre. Az együttműködő felhasználó állítása szerint az intézkedések fenntartása nem befolyásolná hátrányosan az uniós piacon zajló versenyt, hanem éppen ellenkezőleg, az értéklánc következő szintjein működő vállalatok több, piaci árakon versengő szállító közül választhatnának.

(112)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatok megállapításai szerint az intézkedések bevezetésének hatása nem lesz jelentős a felhasználókra nézve (14). Az intézkedések fennállása ellenére az uniós importőrök/felhasználók készleteiket továbbra is beszerezhették többek között Kínából. Semmi sem utal arra, hogy más beszerzési források igénybevétele nehézségekbe ütközne. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása valószínűleg nem lesz jelentős hatással az Unió importőreire/felhasználóira.

(113)

Az intézkedések fenntartása várhatóan előnyös lesz az uniós gazdasági ágazatra nézve, és jótékonyan fogja befolyásolni az uniós piac versenyfeltételeit, továbbá mérsékelni fogja az üzembezárások és az elbocsátások veszélyét.

(114)

Emellett az intézkedések fenntartása várhatóan előnyökkel jár majd a felhasználók/importőrök számára, akik továbbra is számos szállító közül választhatnak az uniós piacon.

(115)

A fenti elemzés fényében az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes az Unió érdekével.

(116)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a hatályos intézkedések fenntartását javasolja. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(117)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínából származó volfrámkarbid, fémporral egyszerűen összekevert volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy ezek alatt az intézkedések alatt értékvámok értendők,