29.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/1

(1)

A Tanács 2004 márciusában egy hatályvesztési felülvizsgálatot követően a 398/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szilícium behozatalára. Az uniós határparitáson számított nettó árra vonatkozó, vámkezelés előtti végleges vámtétel 49 % volt. Az eredeti intézkedéseket a 2200/90/EGK rendelettel (3) hozták meg.

(2)

2007 januárjában a 42/2007/EK tanácsi rendelettel (4) a végleges dömpingellenes vámot kiterjesztették a Koreai Köztársaságban feladott, akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilíciumra is.

(3)

A Kínából származó szilícium behozatalára vonatkozóan hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló, 2008. októberi értesítés (5) közzétételét követően 2008. december 1-jén az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatra irányuló kérelem érkezett a Bizottsághoz. Ezen túlmenően 2008. december 18-án az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatra irányuló kérelem érkezett a Bizottsághoz.

(4)

A hatályvesztés felülvizsgálatára vonatkozó kérelmet az Euroalliages (a ferroötvözet-gyártó gazdasági ágazat összekötő bizottsága) nyújtotta be, a teljes európai uniós szilíciumgyártás jelentős részét – ebben az esetben 100 %-át – képviselő európai uniós gyártók nevében. A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(5)

A részleges időközi felülvizsgálatra irányuló kérelmet, amelynek hatálya a dömping vizsgálatára korlátozódik, az EUSMET (Európai Fémszilícium-felhasználók Szövetsége) nyújtotta be. A kérelem azon a prima facie bizonyítékon alapul, hogy az intézkedések elrendelésének alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, és az új körülmények tartósak.

(6)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő felülvizsgálat és az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (6) közétette az e felülvizsgálatok megindításáról szóló értesítést (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés).

(7)

A Bizottság a felülvizsgálatok megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmező európai uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, az ismert érintett európai uniós importőröket/kereskedőket, a felhasználókat és ezek szövetségeit, valamint a kínai hatóságokat.

(8)

Tekintettel a kérelemben felsorolt kínai exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben mintavételről rendelkeztek a dömping, valamint a dömping ismétlődése vagy folytatása valószínűségének megállapítása érdekében az alaprendelet 17. cikke szerint.

(9)

Annak érdekében, hogy a Bizottság képes legyen dönteni a mintavétel szükségességéről, és hogy szükség esetén kiválaszthassa a mintát, minden exportáló gyártót felkértek arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően nyújtson alapvető tájékoztatást az érintett termékre vonatkozóan a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakban folytatott tevékenységéről.

(10)

A Bizottság 11 kínai vállalattól vagy vállalatcsoporttól kapott választ. Az e vállalatok által benyújtott tájékoztatás vizsgálata után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy csak kevés válasz érkezett olyan vállalatoktól, amelyek saját gyártású szilíciumot exportálnak az Európai Unióba. Így az a döntés született, hogy a kínai exportáló gyártók tekintetében mintavételre nincs szükség.

(11)

Valamennyi fent említett kínai vállalat vagy vállalatcsoport jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy egyedi vizsgálatot kérjen az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában.

(12)

A Bizottság piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás kérelmezésére vonatkozó nyomtatványokat küldött az ismert érintett kínai exportáló gyártók részére. Három kínai exportőrtől érkezett piacgazdasági elbánás iránti kérelem, illetve egyéni elbánás iránti kérelem arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy az exportáló gyártók nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás követelményeinek. Ezen gyártók egyike azonban ezt követően visszavonta a kérelmét, míg a másik kettőről megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak saját gyártású szilíciumot az Európai Unióba. E két vállalat kérelmének értékelésére így nem került sor.

(13)

Ezen túlmenően hat másik kínai vállalat vagy vállalatcsoport nyújtott be egyéni elbánás iránti kérelmet. A vizsgálat során azonban három vállalat felhagyott az együttműködéssel. A fennmaradó három vállalatcsoportból az egyik a szóban forgó terméket egy nem érintett kereskedőnek értékesítette. A vizsgálat nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy az értékesítések végső rendeltetési helye az Európai Unió piaca volt-e. Mivel ez a vállalatcsoport így nem tekinthető exportáló gyártónak, az egyéni elbánás iránti kérelmét el kellett utasítani. A (30) preambulumbekezdésben foglaltak szerint olyan vállalat esetében, ahol az együttműködés az alaprendelet 18. cikke értelmében nem volt kielégítő, a megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapultak. A fennmaradó vállalat egyéni elbánás iránti kérelmét elfogadhatónak találták.

(14)

Végül a mintavételben való részvételt kérő és egyéni vizsgálatot kérelmező két fennmaradó vállalatból csak az egyik nyújtott be kérdőíves választ a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül. Ez a vállalat azonban nem exportálta az érintett terméket az Európai Unió piacára.

(15)

A Bizottság valamennyi ismert érintett fél részére küldött kérdőívet, továbbá azok részére is, akik ezt a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérték.

(16)

A Bizottság arra is lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejthessék az álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(17)

A kérdőívre a kérelmező uniós gyártóktól, tizenkét felhasználótól, két felhasználói szövetségtől, hat kínai exportőrtől/gyártótól és három analóg országbeli gyártótól érkezett válasz.

(18)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt a dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének és a közösségi érdeknek a megállapításához. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(19)

A dömping és a kár folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott.

(20)

A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(21)

Az érintett termék megegyezik a korábbi vizsgálatok során vizsgált termékkel, azaz Kínából származó szilíciumfém, amely jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozik (99,99 tömegszázaléknál alacsonyabb szilíciumtartalom). Pusztán a Kombinált Nómenklatúrában foglalt jelenlegi osztályozás alapján ezt szilíciumként kell értelmezni. Az ennél tisztább szilíciumot, amely legkevesebb 99,99 tömegszázalékban tartalmaz szilíciumot, leggyakrabban az elektromosfélvezető-iparban használják, más KN-kód alá sorolták, és az nem tartozik a jelen eljárás hatálya alá.

(22)

A szilíciumot bemerülő ívkemencében állítják elő kvarc (szilícium-dioxid) karbotermikus redukciójával különféle szénreduktánsok jelenlétében. Forgalmazása darabolva, szemcsézve, granulálva vagy porítva történik, a tisztaságára vonatkozóan nemzetközileg elfogadott műszaki szabványok szerint.

(23)

A szilíciumot elsődlegesen két gazdasági ágazat használja fel, méghozzá a vegyipar metilklór-szilán vagy triklór-szilán és tetraklór-szilikon gyártására, az alumíniumipar pedig alumíniumötvözetek és különféle gazdasági ágazatokban – különösen az autóiparban és az építőiparban – öntésre használt ötvözetek gyártásához szükséges elsődleges és másodlagos olvasztómázak előállítására.

(24)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálatokhoz hasonlóan ez a vizsgálat is kimutatta, hogy a Kínában gyártott és az Európai Unióba exportált szilícium, az analóg országban (Brazília) gyártott és annak nemzeti piacán értékesített szilícium, valamint a kérelmező uniós gyártók által az Európai Unióban előállított és ott értékesített szilícium alapvető fizikai és vegyi tulajdonságai és alapvető felhasználása megegyezik.

(25)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében mind hasonló terméknek minősülnek.

(26)

A (12) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálat során a piacgazdasági elbánást kérő három vállalat vagy nem saját gyártású szilíciumot exportált az Európai Unióba, vagy visszavonta a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kérelmét. Így egy vállalat esetében sem állapítottak meg piacgazdasági elbánást.

(27)

Főszabályként, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjának megfelelően az adott cikk hatálya alá eső országok tekintetében adott esetben országos szintű vámot vetnek ki, kivéve, ha a vállalatok képesek igazolni azt, hogy megfelelnek az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, és így jogosultak az egyéni elbánásra.

(28)

Röviden, és pusztán a hivatkozás megkönnyítése érdekében ezeket a feltételeket az alábbiakban foglaljuk össze:

(29)

Először is meg kell jegyezni, hogy a (12) preambulumbekezdésben említett vállalat, amely elsőnek kérelmezte a piacgazdasági elbánást, majd visszavonta azt, az egyéni elbánásra vonatkozó kérelmét is visszavonta. Így ezt a kérelmet a továbbiakban nem vizsgálták.

(30)

Az egyéni elbánásra vonatkozó kérelmet benyújtó hat vállalat vagy vállalatcsoport közül három megszüntette az együttműködést, egy pedig nem nyújtotta be a szükséges tájékoztatást a meghatározott határidőn belül, és így jelentősen akadályozta az alaprendelet 18. cikke értelmében végzett vizsgálatot. Így ezek a vállalatok együtt nem működőnek minősülnek, és az ezekre vonatkozó megállapításokat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tények alapján fogadták el.

(31)

Az érintett négy vállalatot vagy vállalatcsoportot tájékoztatták a rendelkezésre álló tények valószínűsíthető alkalmazásáról és az indokokról, valamint lehetőséget biztosítottak a számukra arra, hogy az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdése szerint további magyarázattal szolgáljanak. A négy vállalat egyikétől sem érkezett azonban olyan új bizonyíték vagy tájékoztatás, amely a benyújtott válaszok hiányosságait korrigálta volna, vagy megváltoztatta volna azt a következtetést, hogy ezekre a vállalatokra az alaprendelet 18. cikkét kell alkalmazni.

(32)

A (13) preambulumbekezdésben jelzett, fennmaradó két vállalatcsoport közül az egyik vállalatcsoport nem tekinthető az érintett termék exportőr gyártójának, ennélfogva az egyéni elbánásra vonatkozó kérelmét nem bírálták el.

(33)

A fennmaradó exportőrről megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt teljesíti.

(34)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Jinneng csoport részére egyéni elbánást kell biztosítani.

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportőr gyártók esetében az árat az analóg országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani. Bár az eredeti vizsgálatban és az azt követő hatályvesztési vizsgálatokban Norvégiát használták analóg országként, a jelenlegi vizsgálat kimutatta, hogy a norvég piaci körülmények jelentősen megváltoztak. Így Norvégiában a hazai termelés 2005 és 2008 között körülbelül 20 %-kal csökkent, és Norvégiában a szilíciumimport a belföldi fogyasztás 97 %-át tette ki. A vizsgálati időszak során csak egy belföldi gyártó működött a hazai piacon.

(36)

Így a mindkét kérelmező által javasolt Brazília merült fel a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben, mint megfelelő piacgazdasággal rendelkező harmadik ország. Sőt, a vizsgálat megállapította, hogy Brazília Kína után a világon a második legnagyobb szilíciumgyártó, és a brazil piac igen versenyképes, mivel 7 szilíciumgyártó van jelen, amelyek számos, különféle finomságú szilíciumot állítanak elő. Brazília ezenkívül nyitott piacnak minősül, ahol jelentős a főként Kínából származó import volumene. Az erre vonatkozó felhívás ellenére az érintett felek egyike sem fűzött megjegyzést Brazília analóg országként történő kiválasztásához.

(37)

A fentiekre figyelemmel, a kiválasztás idején rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert, hogy Brazília a legalkalmasabb analóg ország.

(38)

Három brazíliai gyártó működött együtt, és adott tájékoztatást a szilícium költségeiről és értékesítéséről a brazil nemzeti piacon. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportőr gyártók esetében a rendes értéket az e gyártóktól érkezett ellenőrzött információk alapján állapították meg az alábbiak szerint.

(39)

Megvizsgálták, hogy a brazil nemzeti piacon reprezentatív mennyiségben értékesített érintett termék valamennyi fajtája szokásos kereskedelmi forgalom keretében értékesített terméknek tekinthető-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint. Ennek során megállapították az egyes termékfajták tekintetében a független fogyasztók részére a nemzeti piacon a vizsgálati időszakban történő nyereséges értékesítések arányát.

(40)

Amennyiben egy termékfajta azon értékesítési volumene, amelyet a számított előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó értékesítési áron adtak el, az adott fajta összértékesítési volumenének több mint 80 %-át tette ki, és amennyiben az adott fajta súlyozott átlagára az előállítási költséggel megegyezett vagy azt meghaladta, akkor a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult. Ennek az árnak a kiszámítása az adott termékfajta vizsgált időszakon belüli összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagára alapján történt, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem.

(41)

Amennyiben egy termékfajta nyereséges értékesítési volumene az adott fajta összértékesítési volumenének legfeljebb 80 %-át tette ki, vagy amennyiben az adott fajta súlyozott átlagára az előállítási költség alatt volt, akkor a rendes érték azon a tényleges belföldi áron alapult, amelyet kizárólag az adott fajta nyereséges értékesítéseinek súlyozott átlagaként számítottak ki.

(42)

Terméktípustól függően a rendes értéket valamennyi értékesítés súlyozott átlagos értékesítési ára vagy kizárólag a nyereséges értékesítések az analóg ország nemzeti piacán érvényes súlyozott átlagos értékesítési ára alapján számították ki, az adott ország három termelőjének ellenőrzött adatai alapján.

(43)

Az egyéni elbánásban részesülő egyedüli exportőr gyártónak az Európai Unióba irányuló valamennyi exporteladása egy Kínában található, társult kereskedőn keresztül történt, amely ezt követően újraértékesítést végzett az Európai Unióban található, nem társult vevők részére. Ebben az esetben az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése alapján állapították meg.

(44)

Az uniós gazdasági ágazat állítása szerint az exportárakat az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal ellentétben nem szabadon határozták meg. Közelebbről azt állította, hogy a kínai vámhatóságok és az exportőrök között ártárgyalások zajlottak egy „ésszerű” árszint meghatározása érdekében. Az erre vonatkozóan szolgáltatott bizonyítékok azonban nem a szilíciumra vonatkoztak, és a Bizottság úgy vélte, hogy az említett állítólagos tárgyalások nem befolyásolták a végső felhasználónak felszámított árat, amely a felek közötti szabad tárgyalások eredményeként jött létre. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(45)

Az uniós gazdasági ágazat azt is állította, hogy az egyéni elbánásban részesülő vállalat állami tulajdonban áll, bemeneti (input) támogatásokban részesül, és jelentős mértékű kereskedelmi tevékenységet folytat, amely lehetővé tenné számára az intézkedések kijátszását. A vizsgálat azonban feltárta, hogy az érintett exportőr a felülvizsgálati időszak alatt már nem állt állami tulajdonban, ezért kereskedelmi tevékenységeiben nem érvényesült olyan állami befolyás, amely lehetővé tette volna az intézkedések kijátszását. A bemeneti (input) támogatásokra vonatkozó állítást nem tekintették megalapozottnak. Ezért ezeket az állításokat el kellett utasítani.

(46)

A rendes érték és az exportárak összehasonlítása gyártelepi paritáson történt. A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint megfelelő kiigazításokat végeztek az árakat és összehasonlíthatóságukat érintő tényezők eltéréseinek a figyelembevétele céljából. A szállítás, a fizikai jellemzők, az ellenőrzési költségek, a kezelés és a csomagolás tekintetében szükség esetén szintén sor került indokolt kiigazításokra. A 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján is történt kiigazítás, mivel a társult kereskedőről megállapították, hogy jutalékos alapon működő ügynök feladatait látta el.

(47)

A vizsgálat megállapította, hogy a vizsgálati időszak során exportvámokat vetettek ki a szilícium exportértékesítésére. Mivel a vámok hatással voltak az árak összehasonlíthatóságára, indokoltnak tartották az exportár kiigazítását az árak összehasonlíthatóságát érintő más tényezőkkel, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontjának megfelelően.

(48)

Megállapították, hogy a rendes értéket és az exportárat ugyanazon a közvetett adózási szinten hasonlították össze, vagyis a héa beszámításával.

(49)

Az állítások szerint a Bizottságnak a rendes érték kiszámítása során figyelembe kellett volna vennie, hogy a szilícium nyersanyagának beszerzésére kifizetett héa visszatéríthető. Megállapításra került azonban, hogy az említett beszerzések során kifizetett héa az exportált termékekre vonatkozó héa-visszatérítési szabályozástól és a termékek rendeltetési helyétől függetlenül visszatéríthető volt. Az a tény tehát, hogy a szilícium nyersanyagának beszerzésekor kifizetett héa visszatéríthető volt, semleges tényező, amely semmilyen hatást nem gyakorol az exportár és a rendes érték összehasonlíthatóságára. Ezt az állítást ezért el kellett utasítani.

(50)

Egy másik állítás szerint a közvetett adózás figyelembevételéhez alkalmazott módszer különbözött attól, mint amelyet a Bizottság más esetekben alkalmazni szokott, és az exportértékesítések utáni héát az exportárból kellett volna levonni. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése b) pontjának rendelkezése szerint a közvetett adózás miatti kiigazítást kizárólag a rendes értéken és a fent említett cikkben ismertetett körülmények között (melyek a szóban forgó esetben nem állnak fenn) lehet megtenni. Az állítást ezért elutasították.

(51)

Azon egyedüli exportőr gyártó tekintetében, aki egyéni elbánásban részesült, a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlagos gyártelepi árak és az analóg ország fentiek szerint megállapított vonatkozó rendes értékének termékkódonkénti összehasonlításával állapították meg.

(52)

Azon egyedüli exportőr gyártó tekintetében, aki egyéni elbánásban részesült, a vámfizetés előtti, EU-határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 16,3 %-a.

(53)

A valamennyi egyéb együtt nem működő kínai exportőrre/gyártóra vonatkozó országos dömpingkülönbözet kiszámítása céljából először az együttműködés mértékét állapították meg. Az együttműködés mértéke alacsony volt, azaz nem érte el a Kínából származó összes import 1 %-át. Ennélfogva az együtt nem működő vállalatokra vonatkozó dömpingkülönbözetet a Kínából származó szilícium átlagos importértékének – az Eurostat által rögzített adatok alapján, az egyéni elbánásban részesülő vállalat általi értékesítések kizárását követő kiigazítással – és az analóg ország fentiek szerint megállapított vonatkozó rendes értékének összehasonlításával állapították meg.

(54)

Az egyik fél azt állította, hogy az együttműködés szintjét nem megfelelően mérték fel, mivel az egyik együttműködő exportőr jelentős mennyiségű szilíciumot exportált az Unióba. E körülmények között az állítások szerint az említett exportőrtől származó információkat fel kellett volna használni az országos dömpingkülönbözet kiszámításához, ahogyan az (1) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálatban is történt. Ezeket az állításokat el kellett utasítani, mert az említett vállalat által a vele kapcsolatban álló, uniós vállalatnak felszámított árak nem a szokásos piaci feltételeket tükrözték.

(55)

Egy másik állítás szerint az együttműködő importőrök által szolgáltatott adatokat kellett volna használni az országos dömpingkülönbözet kiszámításához. Az (54) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az említett együttműködő felek által importált mennyiség nagy részét nem a szokásos piaci feltételek szerint importálták, ezért a Bizottság az árakat megbízhatatlannak ítélte. A fennmaradó behozatalokat pedig mennyiségi szempontok miatt nem ítélte elegendőnek ahhoz, hogy azokat az országos vám alapjául lehetne venni. Ezért ezt az érvelést elutasították.

(56)

A nyilvánosságra hozatalt követően az országos dömpingkülönbözet megállapítása során figyelembe vették azokat az észrevételeket, amelyek a rendes értékkel kapcsolatos termékösszetételre vonatkoztak. Az összehasonlítást így az együttműködő importőrök által a terméktípusok tekintetében szolgáltatott információk alapján végezték el.

(57)

Ennek alapján az országos dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, EU-határparitáson számított CIF-importár 19,0 %-a.

(58)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a megváltozott körülmények ésszerűen tartósnak tekinthetők-e.

(59)

Annak vizsgálata érdekében, hogy a felülvizsgálati időszak során megállapított dömpingkülönbözet tartósnak tekinthető-e, az exportárak és a rendes érték változását vették figyelembe.

(60)

Elsőként megállapították, hogy a legutolsó felülvizsgálat (7) során tapasztalt dömpingkülönbözet, azaz a 12,5 % közelebb áll a jelenlegi eljárás során megállapított szinthez, mint az intézkedések fennálló szintjéhez.

(61)

Ami a felülvizsgálati időszak utáni exportárakat illeti, az Eurostat-adatok azt mutatják, hogy azok körülbelül 2009 első kilenc hónapja során 15 %-kal csökkentek.

(62)

Ami a rendes értéket illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy a rendes érték ugyanezen időszak alatt hasonló arányban csökkent. Következésképpen a szilíciumexport dömpingkülönbözete 2009 első kilenc hónapjában hasonló szintű, mint a felülvizsgálati időszak során megállapított szint.

(63)

A fentiek azt igazolják, hogy a kínai exportárak most közelebb vannak a világpiaci árakhoz, mint az intézkedések eredeti bevezetése idején voltak (8).

(64)

A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a felülvizsgálati időszak során tapasztalt dömpingszint tartósnak tekinthető.

(65)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták annak valószínűségét, hogy a dömping folytatódna-e az időszakos felülvizsgálatban megállapított szinteken az intézkedések visszavonása esetén.

(66)

A dömping folytatódásának valószínűségét illetően megvizsgálták a gyártás és a gyártókapacitás fejlődését, valamint az Európai Unióba és más harmadik országok piacaira irányuló exportértékesítések valószínűsíthető alakulását.

(67)

A teljes kínai szilíciumgyártási kapacitásra becslést kellett alkalmazni. Míg az érintett felek által szolgáltatott statisztikák (9) 2008-ban 2,2 millió tonna összkapacitást jeleztek, a vizsgálat szerint ez a számadat nyilvánvalóan túlbecsült, mert nem vett figyelembe (például a szilíciumipar átszervezése miatt, a gazdasági válság következtében és a 2008. évi Szecsuán tartománybeli földrengés miatt bekövetkező) számos kohóbezárást, és azt sem, hogy egyes területeken bizonytalan az energiaellátás, ami azt eredményezi, hogy a tényleges kapacitás alacsonyabb, mint a rendelkezésre álló statisztikák szerinti kapacitás. Így a megfelelő kiigazítások után a tényleges gyártókapacitást körülbelül 1,5 millió tonnára becsülték, ami legalább 25 %-os növekedésnek felelt meg a 2002. évi kapacitással összehasonlítva (az (1) preambulumbekezdésben említett előző hatályvesztési vizsgálat vizsgálati időszaka), amikor annak becsült mennyisége 600 000 és 1,2 millió tonna (10) között volt.

(68)

Az EUSMET azt állította, hogy részletes számításokat nyújtott be a kínai termelési kapacitásról, amelynél 40 %-os működési rátát használt. A kapacitást 1,16 millió tonnára becsülte. Az állítás azonban megalapozatlannak bizonyult, mivel az alkalmazott működési rátára vonatkozóan nem nyújtottak be az azt alátámasztó dokumentumot. A Bizottság által alkalmazott működési ráta ellenőrzött adatokból származik, melyeket a legfontosabb kínai együttműködő gyártók bocsátottak rendelkezésére, ezért az e tekintetben a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatnak tekinthető. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(69)

Ugyanez a fél azt állította továbbá, hogy egy kormánydöntés következtében leállítanák az egy meghatározott kapacitási küszöbön vagy az alatt működő kohókat, és ennek következtében a kínai összkapacitás még tovább csökkenne. A vizsgálat azonban feltárta, hogy a szóban forgó kormányzati intézkedés nem vonatkozna Kína egészére. Az EUSMET nem szolgáltatott bizonyítékot az érintett kohók száma és az összkapacitásra gyakorolt hatás vonatkozásában. A vizsgálat nem tárt fel semmiféle jelentős, ezen okra visszavezethető kapacitáscsökkenést sem. Ezt az állítást ezért el kellett utasítani.

(70)

Az EUSMET azt állította továbbá, hogy a termelési kapacitás megközelíti a 2008. évi kínai értékesítési mennyiséget, vagyis a 960 000 tonnát, de ezt az állítást sem támasztotta alá. Emellett számos tényező gyakorol hatást az értékesítési mennyiségre (például a készletre termelés, a nyersanyagellátás vagy az olimpiai játékok következtében felmerülő logisztikai problémák), ezért úgy ítélték, hogy az értékesítési mennyiség nem tekinthető megegyezőnek a termelési kapacitással. Ezt az érvet ezért el kellett utasítani.

(71)

Ami a szilícium gyártási mennyiségét illeti, a rendelkezésre álló információk alapján a vizsgálat kimutatta, hogy a gyártási mennyiség jelentősen, 79 %-kal növekedett a 2002. évi 535 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 960 000 tonnára. Ennélfogva a kihasználatlan kapacitás volumene óvatos becsléssel körülbelül 540 000 tonnában állapítható meg a felülvizsgálati időszakban, ami közel áll a felülvizsgálati időszak alatti teljes európai uniós fogyasztáshoz, és a kínai belföldi szilíciumfelhasználásnak csaknem kétszeresét teszi ki ugyanezen időszak alatt (lásd a (72) preambulumbekezdést).

(72)

A vizsgálat ugyanakkor kimutatta, hogy a kínai fogyasztás, ami a vizsgálati időszakban körülbelül 280 000 tonnát tett ki, valószínűsíthetően emelkedni fog az elkövetkező években a (73) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. A fogyasztás növekedését különböző tényezők, valamint a szilíciumiparban és a feldolgozó gazdasági ágazatokban jelentkező szakpolitikai intézkedések együttese eredményezi. Kínában növekednek a feldolgozó gazdasági ágazatok, és számos beruházásra került sor, illetve sok ilyet terveznek a közeljövőben a feldolgozóipari termékek iránti növekvő igény kielégítésére. Ezen túlmenően a kínai hatóságok számos forrás (például Németország, Egyesült Királyság, Japán és USA) esetében importkorlátozásokat vezettek be egy fontos feldolgozóipari termékre (sziloxán), amelyet jelentős mennyiségben szereztek be ezekből az országokból.

(73)

Míg a szakpolitikai intézkedések, így a szilíciumipar átalakításának pontos hatása nehezen becsülhető meg, számos érdekelt fél jelezte, hogy Kínában 2011 végére a hozzávetőleges kereslet el fogja érni az 580 000 tonnát. Ez a becslés megalapozottnak tekinthető.

(74)

Mindazonáltal, a belföldi keresletre vonatkozó fenti előrejelzésre is figyelemmel, még ha a más piacokra irányuló kínai export el is éri a 2008. évi magas szintet (lásd a (79) preambulumbekezdést), a felesleges kapacitás még így is jelentős lesz (2011-ben körülbelül 240 000 tonna). Meg kell jegyezni, hogy a folyamatban lévő átalakítási folyamatban nemcsak a kereslet növekedése valószínűsíthető Kínában, hanem a gyártókapacitás és a gyártott mennyiség növekedése is.

(75)

A kínai termelési kapacitás valószínűsíthető növekedésére tekintettel az EUSMET információt szolgáltatott számos tervezett szilícium-előállító gyárról, és azt állította, hogy a tervezett létesítmények nagy része nem fog megvalósulni. Állítását kizárólag tagjainak észrevételeire alapozta, és nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Emellett azt is állította, hogy amennyiben valószínű a kínai termelési kapacitás növekedése, az elsősorban egy uniós gyártó által tervezett projekt nyomán következne végbe, amely évi 100 000 tonnával növelné a kínai termelési kapacitást. Az EUSMET által szolgáltatott információ nem volt alátámasztva, ezért a Bizottság elutasította az állítást.

(76)

E tekintetben az EUSMET azt állította, hogy a kínai belföldi fogyasztás jóval meghaladta a termelésben bekövetkezett növekedést, és továbbra is nőni fog. A kínai termelési volumen ezért nem tud kellőképpen eleget tenni a kínai belföldi piacon jelentkező keresletnek. A fentiekben említetteknek megfelelően vitathatatlan, hogy a kínai belföldi kereslet a jövőben valószínűleg növekedni fog. Azonban – ahogy a fentiek is rámutatnak – a vizsgálat megállapításai nem erősítették meg az EUSMET állításait. Az EUSMET nem számszerűsítette a kereslet növekedését, illetve a jövőbeli kínai termelési volument, és más információt vagy bizonyítékot sem szolgáltatott állítása alátámasztására, amelyet emiatt figyelmen kívül kellett hagyni.

(77)

A szóban forgó időszakban az EU-ba irányuló kínai export 113 %-kal nőtt a hatályos rendelkezések ellenére. Ami az árakat illeti, a felülvizsgálati időszak alatti növekvő tendencia ellenére az érintett időszakban az árak az EU gazdasági ágazatának uniós értékesítési árai alatt maradtak. Az (54) és (62) preambulumbekezdésekben jelzettek szerint az EU-ba irányuló szilíciumexport árai jelentősen dömpingelt szinten voltak mind a felülvizsgálati időszak alatt, mind azt követően.

(78)

Az Európai Unióban az árszint továbbra is magasabb volt, mint más harmadik országok piacain. Részben ez magyarázza a kínai exportőrök nagy érdeklődését az uniós piac iránt, a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére. Ebben az összefüggésben azt is meg kell jegyezni, hogy a kínai exportőrök a hatályos dömpingellenes intézkedéseket úgy játszották ki, hogy a terméket a Koreai Köztársaságban átrakodták (11), ami még inkább megerősíti azt a következtetést, hogy a kínai exportőrök erősen érdekeltek az uniós piacon.

(79)

A Kínából más harmadik országok piacaira irányuló export jelentős volumenű volt, és meghaladta az Európai Unióba exportált mennyiséget. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a harmadik országokba irányuló FOB-paritású árak átlagosan 4 %-kal, illetve 14 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az Európai Unióba irányuló export árai 2008-ban, illetve 2009 első kilenc hónapjában (12).

(80)

Az EUSMET azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a más piacokon szereplő termékösszetételt, amikor megállapította, hogy az uniós piacon a kínai exportárak magasabbak az átlagosnál. Meg kell jegyezni, hogy az EUSMET nem nyújtott be bizonyítékot állítása alátámasztására. Nem szolgáltatott információt vagy nem szolgált magyarázattal arra nézve sem, hogy a más harmadik országokba irányuló kivitel termékösszetétele milyen mértékben lenne ténylegesen különböző. A terméktípusok közötti árkülönbségek igazolására benyújtott bizonyítékok ráadásul csak az uniós piacra és túlnyomó részben a felülvizsgálati időszakot megelőző periódusra, 2001–2002-re vonatkoztak. Ezért azokat nem lehetett kellően megbízható alapnak tekinteni a terméktípusok között a felülvizsgálati időszak alatt és azt követően fennálló árkülönbségek megállapításához. A felülvizsgálati időszakra vonatkozó, rendelkezésre álló információk nem változtattak a (79) preambulumbekezdésben szereplő következtetéseken. A kérelmet ezért elutasították.

(81)

Az USA kivételével, ahol a piacot magas dömpingellenes vámok (139,49 %) védik a Kínából származó szilíciummal szemben, a kínai export előtt nem állt akadály a többi főbb harmadik ország piacán.

(82)

Az EUSMET állítása szerint a kínai szilícium fő célpontja az ázsiai piac, és a japán és koreai piacokon jelentős növekedés mutatkozik. Nem vitatott, hogy a kínai szilícium fő célpontja Ázsia. Habár az elkövetkező években nőhet a felhasználás a japán és dél-koreai piacokon, a felhasználásban bekövetkező növekedés várhatóan nem fogja felvenni a jelentős kínai többletkapacitást. Emellett a vizsgálat azt is feltárta, hogy a japán piac, amely Kína legfontosabb exportpiaca, telített a kínai szilíciummal.

(83)

Az EUSMET azt állította, hogy az intézkedések hatályának megszűnése esetén a vegyipari felhasználók számára rendelkezésre álló kínálat szerkezetében nem következne be változás. A vizsgálat azonban nem erősítette meg ezt az állítást, mivel több felhasználó (vegyipari és alumíniumipari felhasználói ágazatok) azt állította, hogy az intézkedések hatályának megszűnése esetén nagyobb mennyiségben vennének igénybe Kínából származó terméket. Ezért ezt az állítást elutasították.

(84)

A fentiekre figyelemmel az várható, hogy a kihasználatlan kínai kapacitások az uniós piacra irányulnának, ha az intézkedések hatályon kívül helyezését engedélyeznék.

(85)

Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban az EU-ba irányuló import dömpingelt volt, nagyon valószínű, hogy a dömping akkor is folytatódna, ha az intézkedések hatályon kívül helyezését engedélyeznék. Ezt igazolják a vizsgált időszak utáni fejlemények, amikor a Kínából származó szilíciumimport továbbra is a vizsgált időszak alatti áraknál alacsonyabb szintű volt (lásd a (131) preambulumbekezdést).

(86)

A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett terméknek az Európai Unióba irányuló exportvolumene a szóban forgó időszakban jelentősen növekedett, és hogy az ezen importok tekintetében megállapított dömping szintje a vizsgálati időszakban jelentős volt.

(87)

Tekintettel a Kínában a vizsgálati időszakban rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitásokra, a növekvő hazai kereslet ellenére nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén nagy mennyiségű szilíciumot exportálnának dömpingáron az Európai Unióba. Valójában a kínai belföldi kereslet nem lenne képes a kihasználatlan kapacitások lekötésére, és az uniós piac az egyetlen jelentős piac, ahová a felesleges kapacitások exportálhatók lennének. Sőt az uniós piac vonzó a kínai exportőrök számára, mivel az uniós vevőknek felszámított árak átlagosan magasabbak, mint a harmadik országok vevői által fizetett árak. A kínai exportőrök uniós piac iránti érdeklődését az is megerősíti, hogy a múltban az intézkedéseket kijátszó gyakorlatot folytattak.

(88)

Ebből az következik, hogy a dömping folytatása valószínűsíthető.

(89)

A három panaszos uniós gyártó válaszolt a kérdőívekre, és teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során. A panaszosok termelése a teljes uniós termelést alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(90)

Az uniós gazdasági ágazatra és fogyasztásra vonatkozó egyedi adatokat az alaprendelet 19. cikkének megfelelően indexálni kell, mivel az uniós gazdasági ágazat csak három gyártóból áll, amelyből kettő azonos cégcsoporthoz tartozik. Az Eurostat adatait ki kellett igazítani, figyelemmel azokra az adatokra, amelyekre nézve a tagállamok bizalmas kezelést kértek a szilíciumimportjukat illetően, és ebből kifolyólag ezeket az adatokat indexálni is kellett.

(91)

Az uniós fogyasztás alapja az uniós gazdasági ágazatnak az Európai Unióban végzett kombinált értékesítési volumene és a harmadik országokból származó import volumene, kiigazított Eurostat-adatok alapján.

(92)

Ennek alapján, ahogyan azt a fenti 1. táblázat is mutatja, az uniós fogyasztás jelentősen, 21 %-kal növekedett az érintett időszakban.

(93)

A szóban forgó időszakban a Kínából származó import volumene 113 %-kal nőtt, míg az uniós fogyasztás 21 %-kal emelkedett. Az adatok tartalmazzák a Koreai Köztársaságból származó szilíciumimportot is, mivel 2007-ben az intézkedéseket erre az országra is kiterjesztették egy kijátszásellenes eljárás során. A hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére a kínai piaci részesedés hetven százalékponttal emelkedett az érintett időszak alatt, és ez messze meghaladja a 2002. évi 3,9 %-os piaci részesedést, amit a korábbi vizsgálati időszakban állapítottak meg. A Kínából importált mennyiség túlnyomó többségét, körülbelül 90 %-át, azonban aktív feldolgozás alá helyezték, felfüggesztett vámfizetéssel.

(94)

A Kínából származó import átlagárai a figyelembe vett időszak alatt 88 %-kal emelkedtek. A legmagasabb áremelkedés viszont 2007 és a vizsgálati időszak között volt.

(95)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos gyártelepi árát az EU-határparitáson számított átlagos kínai CIF-importárral hasonlították össze. Ezek az árak a kiigazított Eurostat-adatokból származnak, és tartalmazzák az importálás utáni költségeket, vámokat és dömpingellenes adókat. Az összehasonlítás szerint a kínai importárak nem jelentettek alákínálást az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak a vizsgálati időszak során. Az átlagos kínai importárak tartalmazták az aktív feldolgozásra szánt kínai szilícium értékesítését is. Meg kell jegyezni, hogy az aktív feldolgozásra szánt szilícium ára, amely a kínai eredetű import túlnyomó többségét tette ki, átlagosan 15 %-kal bizonyult magasabbnak a vizsgálati időszak alatt, mint a szabad forgalomba bocsátásra szánt szilícium ára.

(96)

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy ha az intézkedések nem lettek volna hatályban, akkor a szabad forgalomba bocsátásra szánt kínai eredetű importmennyiség árai 12 %-os alákínálást jelentettek volna az uniós gazdasági ágazat árainak.

(97)

Míg a Kínától és a Koreai Köztársaságtól eltérő harmadik országokból származó szilíciumimport volumene a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal növekedett, az említett behozatal piaci részesedése a vizsgált időszakban kilenc százalékponttal csökkent. Az Európai Unióba szállító fő exportőrök Brazília, Norvégia és Oroszország voltak, Bosznia és Hercegovina pedig új beszerzési forrásként jelent meg.

(98)

Az említett országokból származó import árai a vizsgálati időszakban 45 %-kal emelkedtek, és átlagosan 15 %-kal haladták meg a kínai árakat, kivéve a vizsgálati időszakot, amikor 5 %-kal alacsonyabbak voltak.

(99)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése 7 %-kal növekedett. Az uniós gazdasági ágazat gyártókapacitása a figyelembe vett időszak alatt 14 %-os össznövekedést mutatott a beruházások eredményeként. A kapacitáskihasználás azonban a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent. Ezt a fejleményt az ugyanazon időszak alatt tapasztalt 21 %-os jelentős uniós fogyasztásnövekedés fényében kell értékelni.

(100)

A figyelembe vett időszak alatt a raktárkészletek 18 %-kal csökkentek. Ennek oka a magas kereslet volt, különösen 2007 során és a vizsgálati időszak alatt, amely a gazdasági ciklusban kivételesen kedvező periódus volt. 2005-ben a készletek az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési volumenének 27 %-át tették ki, míg a vizsgálati időszak alatt ez az érték az uniós értékesítési volumen 19 %-ára esett vissza.

(101)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 18 %-kal növekedett. Ugyanebben az időszakban az értékesítés értéke 78 %-kal nőtt, 2007-ben és a vizsgálati időszakban pedig a szilíciumpiacon tapasztalt megnövekedett kereslet eredményeként komoly növekedést lehetett tapasztalni. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése azonban két százalékponttal csökkent a vizsgálati időszakban. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenése, valamint kapacitáskihasználásának a (99) preambulumbekezdésben említett csökkenése a figyelembe vett időszakban azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem sikerült teljes mértékben kihasználnia – különösen a piaci részesedés tekintetében – a szilíciumpiacon tapasztalható megnövekedett keresletből és fogyasztásból származó előnyöket.

(102)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárai jelentősen emelkedtek 2007-ben és a vizsgálati időszakban, mivel e két év során jelentős volt a kereslet a szilíciumpiacon, ami kivételesen magas árakhoz vezetett. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat átlagárai 50 %-kal emelkedtek. Az eladási árak lényeges növekedése és a termelési költségek alacsony emelkedése jelentős szerepet játszott az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének számottevő javulásában.

(103)

A vizsgált időszakban tapasztalható magas kereslet jelentős áremelkedéshez vezetett. A harmadik országokból származó behozatali árak, ideértve Kínát is, ugyanazt az emelkedő tendenciát követték, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

(104)

A figyelembe vett időszakban az átlagos gyártási költségek 21 %-kal emelkedtek, míg az eladási egységár ugyanezen időszakban átlagosan 50 %-kal nőtt.

(105)

A foglalkoztatás összességében stabil maradt a figyelembe vett időszak alatt, míg a bérek átlagosan 17 %-kal emelkedtek. A termelékenység 8 %-kal nőtt ugyanezen időszak alatt a gyártási volumen növekedésének eredményeként.

(106)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége 2005-től a vizsgálati időszakig csaknem hatszorosára emelkedett, elérve a vizsgálati időszak alatti magas szintet. A 2007-ben és a vizsgálati időszak során tapasztalt magas nyereség a fennálló kivételesen kedvező gazdasági feltételekből eredő erőteljes szilíciumpiaci kereslet következtében megnövekedett eladási árakból származott. Ez a nyereségesség az időszak során tapasztalt 21 %-os gyártásiköltség-növekedés ellenére fennállt.

(107)

A vizsgált időszakban a beruházások jelentősen – hatszorosára – növekedtek, ami körülbelül a termelt nyereség 30 %-ának felel meg. Az uniós gazdasági ágazat kifejezte az uniós szilíciumpiac iránti elkötelezettségét, mivel az új beruházások a gyártókapacitás növeléséhez kapcsolódtak, egyrészt új gépek üzembe állításával, másrészt a meglévő gépek fejlesztésével. Ezen túlmenően beruházások történtek a napenergia-ágazatokban használatos nagy tisztaságú szilícium előállítására szolgáló kohászati eljárások terén is. Ennek az új terméknek nagyon jók a jövőbeli kilátásai.

(108)

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a beruházások megtérülése, azaz a termék adózás előtti nettó nyeresége a termékre fordított tárgyi eszközök nettó könyv szerinti értékének százalékában kifejezve jelentősen nőtt a vizsgált időszakban. A vizsgálat nem derített fényt olyan bizonyítékra, ami arra mutatna, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a tőkebevonási képességet illetően jelentős problémája lett volna.

(109)

A pénzmozgás a nyereségességhez hasonló kedvező tendenciát követett, és jelentősen növekedett a vizsgált időszak alatt.

(110)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatnak nem sikerült teljes mértékben kihasználnia a fogyasztás jelentős növekedéséből származó előnyöket, mivel kapacitásának 80 %-án működött, és piaci részesedése két százalékponttal csökkent. A hatályos intézkedések ellenére a kínai eredetű import lényegében lefedte a fogyasztás növekedését az aktív feldolgozás alá vont hatalmas mennyiségekkel.

(111)

A vizsgálati időszak alatt a hatályos intézkedések ellenére folytatódott a jelentős dömping, bár az egyéni elbánásban részesülő egyedüli együttműködő exportőr gyártótól származó adatok és a rendelkezésre álló tényeken alapuló számítások alapján annak szintje alacsonyabb volt, mint amit az eredeti vizsgálatban megállapítottak.

(112)

Az uniós gazdasági ágazat a korábbi dömpinget követően a kedvező gazdasági környezetnek köszönhetően sikeresen visszanyerte erejét, különösen az értékesítési volumen, az eladási árak és a nyereségesség tekintetében. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a dömpingkülönbözetek jelentősek maradtak.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat szilíciumexportja több mint a felével csökkent a figyelembe vett időszak alatt, főként a vizsgálati időszakban. Míg összehasonlító adatként ez a zuhanás drámainak tűnhet, abszolút értékben kevésbé jelentős, mivel az uniós gazdasági ágazat nem exportorientált. Az uniós gyártók erősen az Európai Unió piacához kötődnek. Meg kell jegyezni azonban, hogy egyes uniós gyártóknak társult vállalkozásaik vannak az Európai Unión kívül, amelyek e piacokon folytatnak gyártást és értékesítést, és így csökkentik az Európai Unióból származó exportigényt.

(114)

A dömpingellenes intézkedéseknek egyértelműen kedvező hatásuk volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A figyelembe vett időszak során minden fő kármutató – úgymint a termelés, a termelékenység, a készletek, az értékesítési volumen, az eladási árak, a beruházások, a nyereségesség és a pénzmozgás – kedvezően alakult. A vizsgálati időszakban elért nyereség azt a tényt tükrözi, hogy ez az időszak a gazdasági ciklusban kivételesen kedvező periódus volt.

(115)

Ami az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését illeti, az enyhe csökkenés utalhat károkozásra abban az értelemben, hogy a rendelkezésre álló gyártókapacitás ellenére az uniós gazdasági ágazat nem tudta kihasználni a megnövekedett fogyasztásból származó előnyöket.

(116)

Következésképpen, figyelemmel az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó mutatók kedvező alakulására, megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett jelentős kárt a figyelembe vett időszakban. Ennélfogva megvizsgálták, hogy valószínűsíthető-e a kár megismétlődése az intézkedések hatályvesztése esetén.

(117)

Emlékeztetni kell arra, hogy a hatályos intézkedések ellenére a kínai eredetű import jelentősen növekedett, és a harmadik országokból származó import által elveszített piaci részesedés nagy részét átvette. A kínai exportőr gyártók továbbra is jelentős szinten dömpingeltek. Ezen az alapon nincs ok azt feltételezni, hogy a kínaiak nem folytatnák a dömpinget. Ezen túlmenően ha a vizsgálati időszak alatt az intézkedések nem lettek volna hatályban, akkor a szabad forgalomba bocsátásra szánt kínai eredetű importmennyiség árai 12 %-os alákínálást jelentettek volna az uniós gazdasági ágazat árainak.

(118)

Meg kell jegyezni, hogy 2007-ben egy kijátszásellenes eljárást követően az intézkedéseket kiterjesztették a Koreai Köztársaságban feladott, akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilíciumra is. Az intézkedések kiterjesztése kedvező hatással járt, mivel a Koreai Köztársaságból származó szilíciumimport hirtelen visszaesett.

(119)

A vizsgálat szerint a kínai gyártók jelentős – körülbelül 540 000 tonnányi – kihasználatlan kapacitással rendelkeztek a vizsgálati időszak alatt. A várható kínai keresletnövekedés ellenére a felesleges kapacitás – a (74) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – várhatóan az elkövetkező években is fennmarad.

(120)

A korábban említetteknek megfelelően Kína számára az uniós piac a fő felvevőhely, mivel másik jelentős exportpiacán, az USA-ban Kínával szemben komoly dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, így az a piac a kínai export számára gyakorlatilag elérhetetlen.

(121)

A kínai importárak átlagosan 15 %-kal alacsonyabbak a harmadik országok importárainál, és csak a vizsgálati időszakban voltak ennél 5 %-kal magasabbak. Figyelemmel a kínai exportőr gyártóknak az uniós piacon fennálló érdekeire, ha az intézkedéseket visszavonnák, a várakozások szerint hatalmas volumenű export irányulna az uniós piacra a harmadik országok árainál alacsonyabb árakon, ami erőteljesen lenyomná az árakat.

(122)

Az EUSMET állítása szerint a harmadik országok behozatalának 56 %-os piaci részesedése a kínai behozatal viszonylag alacsony piaci részesedéséhez viszonyítva nagyobb hatást gyakorolt az uniós gyártók piaci részesedésére a felülvizsgálati időszakban, különösen azért, mert a harmadik országokból származó behozatalok ára 5 %-kal alacsonyabb volt a kínai behozatal áránál. E tekintetben megállapították, hogy annak ellenére, hogy a harmadik országokból származó behozatal árai 5 %-kal alacsonyabbak a kínai behozatal árainál, az előbbi behozatal piaci részesedése 2007 és a felülvizsgálati időszak között 4 %-kal csökkent, míg a kínai behozatal piaci részesedése 34 %-kal nőtt (lásd a fenti 2. és 3. táblázatot). Ugyanezen időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabil maradt. E körülmények között nem vonható le az a következtetés, hogy a harmadik országbeli behozatal döntő hatást gyakorolt volna az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére a felülvizsgálati időszak alatt.

(123)

Az állítások szerint a Bizottság a kínai exportárak valószínűsíthető változásának értékelésekor nem vette figyelembe a termelési költségek valószínűsíthető növekedését, ami a magasabb villamosenergia-költségek, az energiaellátásban fellépő hiány, a beruházási költségek növekedése, a magas infláció, továbbá a nyersanyagárak és a nemzetközi szállítás költségeinek növekedése okozott. Ha emelkednének is a villamosenergia-költségek Kínában, nem ez az egyetlen lényeges költségelem. Emellett nem bocsátottak rendelkezésre információt a feltételezett emelkedés mértékéről, valamint az összköltségre és ennek következtében az értékesítési árakra gyakorolt pontos hatásáról. Más elemek vonatkozásában a becslések vagy teljes mértékben spekulatívak és/vagy nincsenek megfelelően alátámasztva vagy számszerűsítve, ezért nem lehet megfelelő következtetést levonni belőlük. Meg kell jegyezni azt is, hogy tévedés azt feltételezni, hogy az exportárak szükségszerűen a termelési költségek szintjén alapulnának, mivel számos más tényező – például kormányzati intézkedések vagy a kínálat és kereslet kérdése – is befolyásolhatja az árszintet.

(124)

Azt is megállapították, hogy azokon a harmadik országbeli piacokon, ahol nem voltak hatályban dömpingellenes vámok, a kínai exportárak a vizsgálati időszak alatt alacsonyabb szinteken voltak az uniós piacon tapasztalt árakhoz képest.

(125)

Ennélfogva megállapították, hogy a dömping folytatódott, és valószínűsíthető a dömpingelt import mennyiségének a megnövekedése, ami az Európai Unióban az árak csökkenése irányába hatna – legalább is rövid távon –, ha az intézkedéseket visszavonnák. A fentiek alapján nincs ok feltételezni, hogy a kínai árak növekednének. Következésképpen fennáll a valószínűsége a kár megismétlődésének, mivel ez kedvezőtlenül érintené az uniós gazdasági ágazat nyereségességét, valamint a vizsgálati időszak alatt megtapasztalt pénzügyi megerősödését.

(126)

A növekvő fogyasztással jellemezhető időszak során csökkent az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése és a harmadik országokból származó import piaci részesedése, míg a kínai import piaci részesedése jelentősen növekedett. Figyelemmel ezekre a kevert mutatókra (azaz az uniós gazdasági ágazat átfogó megerősödése, de piaci részesedésének csökkenése) és arra a tényre, hogy a vizsgálati időszak egy kivételesen kedvező periódus volt a gazdasági ciklusban, a vizsgálati időszakot követő fejleményeket is megvizsgálták, hogy a jövőbeli tendenciákról egyértelműbb képet lehessen kapni. Emlékeztetni kell arra is, hogy az árak lenyomásából eredő kár megismétlődésének a veszélyét a globális gazdaság folyamatai – és ezekek a keresletre és a fogyasztásra gyakorolt hatásai – is növelik.

(127)

A kiigazított Eurostat-adatok és az uniós gazdasági ágazat által az uniós értékesítési volumen és az árak változásairól a 2009. januártól 2009. szeptemberig terjedő időszak tekintetében szolgáltatott információk alapján az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének egyértelmű és folyamatos csökkenő tendenciája figyelhető meg. Az értékesítési volumen a 2008. megfelelő kilenc hónapjában eladott mennyiség 52 %-át tette ki, bár a hosszú távú szerződések és a gyártás csökkenése következtében az átlagos eladási árak ugyanazon a szinten maradtak, mint 2008-ban.

(128)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége tekintetében jelentős kedvezőtlen változás következett be. A nyereségszintek folyamatosan csökkentek és alacsony szintre zuhantak, még az eredeti vizsgálatban kitűzött 6,5 %-os nyereségcélnál is alacsonyabbra.

(129)

Meg kell jegyezni, hogy a világgazdasági válság következtében az Európai Unióban jelentősen csökkent a kereslet. Ez kedvezőtlen hatással járt az értékesítési volumenre és a nyereségességre az uniós piacon. Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete romlott, és ezzel az sérülékenyebbé vált. Ilyen körülmények között az uniós gazdasági ágazat nem lenne képes megküzdeni a megnövekedő kínai dömpingelt import kedvezőtlen hatásaival. A helyzet további romlása valószínűsíthető az ilyen importok nyomása következtében.

(130)

A kínai eredetű import mind volumenét, mind pedig árait tekintve csökkent, és az előbbi volt a jelentősebb változás. Ami az árakat illeti, a kínai importárak jobban csökkentek, mint az uniós gazdasági ágazat árai (8 %-kal, illetve 2 %-kal). A vizsgálati időszak utáni periódusban nem állapítottak meg sem alákínálást, sem pedig alulértékesítést. Ha azonban az intézkedések nem lettek volna hatályban, a kínai importárak az uniós gazdasági ágazat árai alá történő 3 %-os alákínálást jelentettek volna, és 11 %-os alulértékesítésre került volna sor. Ezen túlmenően megállapították, hogy ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, a szabad forgalomba bocsátásra szánt mennyiségek importárai az uniós gazdasági ágazat árai alá történő 22 %-os alákínálást jelentettek volna, és az alulértékesítés elérte volna a 38 %-ot.

(131)

Azt is megállapították, hogy a kínai exportárak a dömpingellenes vámokkal nem védett harmadik országbeli piacokon sokkal alacsonyabbak voltak, mint az uniós piacon, összehasonlítva azokat a vizsgálati időszak során tapasztalt árakkal, a (123) preambulumbekezdésben említettek szerint. Ez arra utal, hogy gazdasági visszaesés idején az árakra irányuló lefelé ható nyomás megélénkül.

(132)

A fentiek alapján – és tekintettel az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének egyértelműen romló tendenciájára – megállapították, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kár megismétlődése valószínűsíthető.

(133)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető a Kínából származó és az Európai Unióba irányuló dömpingelt import jelentős növekedése, ami az árakra lefelé ható nyomást gyakorolna. Ez a helyzet nem csak az uniós gazdasági ágazat által a gyártás fejlesztése és korszerűsítése terén végzett jelentős beruházásokat veszélyeztetné, hanem a napelemekhez használt szilícium gyártására irányuló új fejlesztéseket is, ami pedig a jövő piaca. A kár megismétlődésének valószínűségét tovább fokozza a jelenlegi gazdasági visszaesés is.

(134)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a fennálló dömpingellenes intézkedések folytatása az Európai Unió egészének érdekeivel ellentétes lenne-e. Az uniós érdek meghatározásának az alapja a különféle érintettek, így az uniós gazdasági ágazat, az importőrök/kereskedők és a szóban forgó termék felhasználói érdekeinek az értékelése volt.

(135)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző felülvizsgálatok szerint az intézkedések elfogadása nem minősült az uniós érdekkel ellentétesnek. Továbbá mivel a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, szükséges annak a helyzetnek az elemzése, amelyben a dömpingellenes intézkedések már hatályban voltak, és értékelni kell a jelenlegi dömpingellenes intézkedések által az érintett felekre gyakorolt nem kívánatos kedvezőtlen hatásokat is.

(136)

Ezen az alapon megvizsgálták, hogy van-e olyan kényszerítő ok, amelyből az következne, hogy ebben az esetben nem szolgálná az uniós érdeket az intézkedések fenntartása, azon fenti következtetés ellenére, hogy valószínűsíthető a dömping folytatódása és a kár megismétlődése.

(137)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 2007-ben és a vizsgálati időszakban elért magas haszonkulcs az eladási árak növekedésének eredménye volt. Ez a tényező várhatóan nem folytatódik a következő években.

(138)

Az uniós gazdasági ágazat bebizonyította, hogy életképes és versenyképes gazdasági ágazat, amely képes alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez. Ezt különösen megerősítette, hogy a vizsgált időszakban valamennyi fő kármutató kedvező irányban változott. Az intézkedéseknek az előző hatályvesztési felülvizsgálat óta történő fenntartása hozzájárult az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének helyreállításához, különös tekintettel az uniós piac árszintjére.

(139)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat bizonyította elkötelezettségét az uniós szilíciumpiac iránt, és jelentősen növelte hatékonyságát. Az uniós gazdasági ágazat jelentős beruházásokat tett nem csak a gyártási kapacitása növelésére, hanem a napenergia-ágazatokban használatos nagy tisztaságú szilícium előállítására szolgáló kohászati eljárásokra vonatkozó kutatás és technológiafejlesztés terén is.

(140)

A napelemekhez szükséges szilícium piaca kitűnő jövőbeli kilátásokkal rendelkező új piac, figyelemmel az elkövetkező években a napenergia használata terén várható növekedésre. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat számára létfontosságú, hogy részt vegyen ezen az új piacon. E tekintetben két uniós gyártó tervezi egy-egy új, a napelemekhez szükséges szilíciumot gyártó üzem felépítését az Európai Unióban az uniós piac szükségleteinek részbeni fedezésére. Meg kell jegyezni, hogy az ebben az új piaci szegmensben végzett beruházások nagyban függnek attól, hogy az Európai Unióban működik-e hagyományos szilíciumgyártás, ami a napelemekhez szükséges szilícium előállítása során használt fő alapanyagot biztosítja.

(141)

Ezen túlmenően az egyik uniós gyártó bejelentette, hogy új létesítményre vonatkozó beruházást tervez Kínában annak érdekében, hogy fedezze a kínai piacon várható keresletnövekedést mind a hagyományos szilícium, mind pedig a napelemekhez szükséges szilícium terén.

(142)

A fentieknek megfelelően, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, nagyon valószínű lenne a kár megismétlődésének a kockázata, és ez veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat által a közelmúltban végzett beruházásokat. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazatnak az az érdeke, hogy fenntartsák a dömpingelt kínai importtal szembeni intézkedéseket.

(143)

A Bizottság kérdőíveket küldött ki minden ismert független importőr/kereskedő részére. Két olyan független importőr válaszolt, amely egyben az érintett termék felhasználója is volt. Az e vállalatok által tett megjegyzések a felhasználói érdekekre vonatkozó alábbi részben találhatók. Egy importőr/kereskedő bejelentkezett, de nem válaszolt a kérdőívre.

(144)

Figyelemmel arra tényre, hogy a kínai beszerzési forrás mellett az importőrök uniós gyártóktól és harmadik országbeli forrásokból – mint például Norvégia vagy Brazília – is dömpingellenes vámtól mentesen beszerezhetik a szilíciumot, amelyek így az uniós piacon több mint 56 %-os részesedéssel bírnak, megállapították, hogy az uniós piacon biztosított a verseny.

(145)

A fentiek alapján, és tekintettel arra, hogy egyetlen kereskedő sem működött együtt, illetve arra, hogy nem jelezték ennek ellenkezőjét, megállapították, hogy a jelenleg hatályos intézkedéseknek nincs számottevő kedvezőtlen hatásuk a kereskedők pénzügyi helyzetére, és hogy az intézkedések fenntartása nem érintené az importőröket.

(146)

Emlékeztetni kell arra, hogy az EUSMET – felhasználói szövetség a vegyipari ágazatban – nyújtotta be a jelenlegi időközi felülvizsgálatra irányuló kérelmet, a dömpingre korlátozva. A Bizottság kérdőíveket küldött ki minden ismert független felhasználó és ezek szövetségesei részére. Tizenkét felhasználó működött együtt a vizsgálatban, akik közül egyik az aktív feldolgozásra bocsátott kínai szilícium fő importőre. Ezen kívül egy további felhasználói szövetség működött együtt észrevételek benyújtásával.

(147)

Az Európai Unióban a szilícium fő ipari felhasználója a vegyipar, illetve az alumíniumipar, amelyek az uniós fogyasztás 60, illetve 40 százalékát képviselik.

(148)

A vegyiparban a szilícium a fő alapanyaga a számos alkalmazásban – különösen az autóiparban és az építőiparban – használt szilíciumok, valamint az elektronikában és a napenergia-ágazatban használt poliszilícium gyártásának. Az egyes kapcsolódó gazdasági ágazati termékfajták gyártási eljárásától függően a szilícium és a poliszilícium különböző típusainak előállítási költségében a szilícium részaránya 2 % és 35 % között változik. Átlagosan azonban a szilícium aránya a szilíciumgyártás összköltségét tekintve 11 és 21 % közöttire tehető, míg a poliszilíciumé 2 és 10 % közé. 19 %-os dömpingellenes vám kivetésével a szilíciumot teljes egészében Kínából beszerző vegyipari felhasználók gyártási költségeire gyakorolt hatás a számítások szerint 2 és 4 % közöttire tehető. Más vegyipari felhasználók számára a hatás kisebb lesz.

(149)

A vizsgálatban együttműködő egyes vegyipari vállalatok a fő importőrei az aktív feldolgozás alá kerülő kínai szilíciumnak, amelyre így nem vonatkoznak a dömpingellenes vámok. Érveik szerint ők azonban nem tudják viselni a vámterhet, és azt vevőik felé sem tudják továbbadni, továbbá az aktív feldolgozás véleményük szerint nem mentesíti őket a hatályos intézkedésekből fakadó terhek alól, mivel jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk a megterhelő vám- és egyéb adminisztratív eljárásokra. Ezen túlmenően véleményük szerint beruházásokat kell végrehajtaniuk Kínában új létesítmények építése céljából, hogy közel legyenek az olcsó nyersanyagforráshoz, és versenyképesebbek legyenek az ázsiai piacon.

(150)

Az alumíniumipar számára a szilícium fontos nyersanyag az öntőötvözetek alumíniumfinomítók általi gyártásához is. Ezeket az ötvözeteket főként az autóiparban és az építőiparban használják. Ezek előállítása során a szilícium a gyártási költségek 8–10 %-át teszi ki, a felhasznált fémhulladék minőségétől függően, amely már eleve tartalmaz szilíciumot. A vizsgálatban együttműködő alumíniumfinomító vállalatok többsége más harmadik országokból szerezte be a szilíciumot, melyekkel szemben nincsenek hatályban dömpingellenes vámok, mivel termékeiket elsősorban az uniós piacra szánják, és ezért nem tudják igénybe venni az aktív feldolgozási rendszert. 19 %-os dömpingellenes vám kivetésével a szilíciumot teljes egészében Kínából beszerző alumíniumfelhasználók gyártási költségeire gyakorolt hatás a számítások szerint 2 %-ra tehető. Más alumíniumfelhasználók számára a hatás kisebb lesz. A vizsgálat kimutatta, hogy az alumíniumfinomítók nyereségessége nem volt különösen nagy, így a szilícium árának a növekedése a kis különbözet miatt kedvezőtlenül hat a nyereségükre.

(151)

A vegyiparban körülbelül 14 000 alkalmazott volt, az alumíniumiparban pedig 6 000. A figyelembe vett időszak során a vegyiparban a foglalkoztatás 8 %-kal növekedett, míg az alumíniumiparban változatlan maradt.

(152)

Valamennyi felhasználó erőteljesen ellenezte az intézkedések fenntartását azon az alapon, hogy azok már túl régóta vannak hatályban, mesterségesen megnövelték a szilícium árszintjét az uniós piacon, függetlenül annak származásától, továbbá arra hivatkozva, hogy az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálati időszak alatt nem érte kár. Tekintettel azonban a kínai exportőrök különösen magas piaci részesedésére az aktív feldolgozásra szánt szilícium terén és a szabad forgalomba bocsátásra szánt szilíciumért folyó versenyre, ez az állítás nem igazolható. Míg valóban megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat legnagyobb részét nem érte kár, a hatályvesztési felülvizsgálatban a kár megismétlődésének a valószínűségére is tekintettel kell lenni. A fentiek szerint (lásd különösen a (133) preambulumbekezdést) ebben az esetben fennáll ez a valószínűség.

(153)

Az EUSMET állításai szerint a felülvizsgálati időszakban az uniós piacon hiány volt szilíciumból, amit alátámaszt az az állítása, hogy egyes tagjainak megrendeléseit nem teljesítették a harmadik országbeli gyártók. Ezt az állítást azonban nem támasztotta alá. A piacon rendelkezésre álló kapacitás felmérésekor az EUSMET csak az uniós gyártók kapacitását vette figyelembe, és figyelmen kívül hagyta a harmadik országokból (beleértve Kínát is) az aktív feldolgozási rendszer keretében érkező behozatalt. Következésképpen fenntartható, hogy nem állt fenn hiány, és a piaci kereslet kielégítéséhez elegendőek voltak az uniós gazdasági ágazat értékesítései és az importbehozalatok.

(154)

Az EUSMET emellett azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazat szezonális leállásokon keresztül szándékosan visszafogja a termelést, ezzel korlátozva az uniós piacon végbemenő értékesítéseket annak érdekében, hogy az eladási árakat ellenőrzése alatt tarthassa. Egy uniós gyártó esetében valóban történtek leállások, de az érintett időszak alatt megfelelő készlettel rendelkezett, hogy meglévő hosszú távú szerződései alapján ellássa vásárlóit. Egy másik uniós gyártó alkalmanként szintén szüneteltette a termelést, de a leállás kizárólag a felülvizsgálati időszakot követően történt, és nem ismétlődött meg. Ezért az EUSMET arra vonatkozó állítása, hogy a leállások az árak ellenőrzésének célját szolgálták, megalapozatlannak tekinthetők.

(155)

A felhasználók a versenyképességük fokozása érdekében érthető módon szabadon szeretnének hozzáférni az olcsó nyersanyaghoz. A beszerzés szabadságát alapvetőnek tartják, mivel nézetük szerint a szilíciumhoz való korlátozásmentes hozzáférés a jövőben még fontosabb lesz, tekintettel a szilícium iránti kereslet 2013-ig várható növekedésére, ami főként a napenergiával összefüggő projektekhez kapcsolódik. Az EUSMET állítása szerint 2013-ig az uniós szilíciumpiacon várhatóan bekövetkező megnövekedett kereslet hatására az állítólagos hiány nőni fog. Ugyanakkor a feltételezések alapjául szolgáló számadatok azt mutatják, hogy az uniós felhasználás még 2013-ban is alacsonyabb szintű lesz, mint a figyelembe vett időszak során megfigyelt felhasználás. Ezért semmi nem támasztja alá azt az állítást, hogy nem lehet majd eleget tenni szilícium iránti jövőbeli keresletnek. Emellett a beszerzés szabadsága önmagában nem igazolhatja a dömpinggyakorlatok elfogadását. Az uniós piacon folyó verseny egyenlő feltételeket kell, hogy kínáljon minden résztvevő számára.

(156)

A vegyipari felhasználók arra is rámutattak, hogy az uniós gazdasági ágazat fontos beszerzési forrás kell, hogy maradjon, mert képes biztosítani az érintett termék rövid távú rendelkezésre állását, az ellátás biztonságát, és jobb minőségű terméket kínál, mint a kínai forrás.

(157)

A vizsgálat mindazonáltal kimutatta, hogy a hatályos intézkedések semmiféle jelentős kedvezőtlen hatással sem voltak az üzleti tevékenységükre. A vegyiparban néhány felhasználó különösen jelentősen növelte a Kínából származó szilíciumimportját a figyelembe vett időszak alatt, és legtöbbjük kielégítő pénzügyi helyzetben volt. Összegezve megállapították, hogy a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatokhoz hasonlóan az intézkedések folytatásának nem lenne jelentős kedvezőtlen hatása az ipari felhasználókra, arra is figyelemmel, hogy a javasolt intézkedések szintje jelentősen alacsonyabb lenne.

(158)

A fentiek figyelembevételével azt a következtetést lehet levonni, hogy nem szól kényszerítő indok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(159)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések alacsonyabb szinten történő fenntartását javasolták. Határidőt is megállapítottak számukra, amely során a nyilvánosságra hozatalt követően észrevételeiket és nyilatkozataikat benyújthatják. Elemezték az ügyre vonatkozóan beadott ellenvetéseket, de ezek nem változtattak azokon az alapvető tényeken és szempontokon, amelyeken a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásáról szóló határozat alapult.

(160)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálat eredményeként és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésének megfelelően dömpingellenes vámot vetnek ki az érintett termék Kínából származó importjára a hatályban lévő intézkedések alapjául szolgáló kárkülönbözet és a jelenlegi felülvizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet közül az alacsonyabbnak a szintjén.

(161)

Ennek megfelelően az intézkedések szintje a megállapított dömpingkülönbözetnek felel meg, azaz az egyéni elbánásban részesülő egyedüli vállalatcsoport esetén 16,3 %, minden más vállalat esetén pedig 19,0 %.

(162)

Ezen az alapon az intézkedéseket – amelyeknek a hatályát a 42/2007/EK tanácsi rendelet (13) kiterjeszti a Koreai Köztársaságban feladott, akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilíciumra is – az alaprendelet 13. cikkének megfelelően elvégzett vizsgálatot követően fenn kell tartani, azonban ezek szintjét a (161) preambulumbekezdésben meghatározott szintre kell csökkenteni.

(163)

A Koreai Köztársaság azon exportőrei, akik a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentességre irányuló kérelmet kívánnak benyújtani az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint, kötelesek kitölteni egy kérdőívet annak érdekében, hogy a Bizottság határozni tudjon a mentesség megadásáról. Ilyen mentesség a következő szempontok értékelését követően adható: az érintett termék piaci helyzete, a gyártókapacitás, a kapacitáskihasználás, a beszerzés és az értékesítés, valamint az olyan gyakorlatok folytatásának a valószínűsége, amelyeket nem támasztottak alá megfelelően okokkal vagy gazdasági indokokkal, továbbá a dömpingre vonatkozó bizonyítékok. A Bizottság szokás szerint helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. A kérelmet a Bizottsághoz kell címezni, és annak minden lényeges információt tartalmaznia kell, különösen az érintett termék gyártásához és exportértékesítéséhez kapcsolódó bármely változást a vállalat tevékenységében,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate B

Office (Iroda): N-105 04/17

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505