EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006D0399

2006/399/EK: A Bizottság határozata ( 2006. január 20. ) az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott, a tagállamokban végrehajtott fellépések keretén belüli kiadások támogathatósága tekintetében a 2004/904/EK tanácsi határozat alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (az értesítés a C(2006) 51/1. számú dokumentummal történt)

HL L 162., 2006.6.14, p. 1–10 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2006/399/oj

14.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/1


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. január 20.)

az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott, a tagállamokban végrehajtott fellépések keretén belüli kiadások támogathatósága tekintetében a 2004/904/EK tanácsi határozat alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

(az értesítés a C(2006) 51/1. számú dokumentummal történt)

(Csak a cseh, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, svéd, lett, litván, lengyel, portugál, szlovák, szlovén és spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(2006/399/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról szóló (1), 2004 december 2-i 2004/904/EK tanácsi határozatra és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

a 2004/904/EK határozat 11. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Menekültügyi Alapnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban való, a tagállamokban történő hatékony végrehajtásának biztosítására közös szabályokat kell elfogadni az alapból történő kiadások támogathatóságának vonatkozásában.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság részt vesz a 2004/904/EK határozatban, és következésképpen e határozatban is.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írország részt vesz a 2004/904/EK határozatban, és következésképpen e határozatban is.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt a 2004/904/EK határozatban, így sem az, sem a jelen határozat nem kötelezik Dániát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ezt a határozatot a 2004/904/EK határozat 5., 6. és 7. cikkében előírt, a tagállamok által végzett fellépések társfinanszírozására kell alkalmazni.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.

„projekt”: a támogatások kedvezményezettjei által végzett művelet egészének vagy részének végrehajtására felvonultatott egyedi, gyakorlati eszközök. Valamennyi projekt pontosan meghatározott leírással, futamidővel, költségvetéssel, célkitűzésekkel, projekthez rendelt személyzettel rendelkezik, és valamennyi projektet egy megnevezett jogi személy, vagy jogi személyek egy csoportja hajtja végre.

2.

„kedvezményezettek”: a projektek végrehajtásáért felelős jogi személyek (például nem kormányzati szervezetek, szövetségi, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, egyéb közhasznú szervezetek, magán- vagy közjogi vállalatok, nemzetközi szervezetek).

3. cikk

1.   Az e határozat mellékletében ismertetett szabályokat kell alkalmazni a 2004/904/EK határozat 16. cikkében említett éves programok keretében finanszírozott fellépések kiadásai támogathatóságának megállapítására.

2.   A tagállamok az e határozatban előírtaknál szigorúbb nemzeti támogathatósági szabályokat is alkalmazhatnak.

4. cikk

E szerződés címzettjei a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 20-án.

a Bizottság részéről

Franco FRATTINI

a Bizottság alelnöke


(1)  HL L 381., 2004.12.28., 52. o.


MELLÉKLET

A KIADÁSOK TÁMOGATHATÓSÁGA AZ EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI ALAP KERETÉBEN (2005–2010)

1.   ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. szabály

A költségeknek közvetlenül a 2004/904/EK tanácsi határozatra 1. cikkében ismertetett célkitűzésekhez kell kapcsolódniuk.

2. szabály

A költségeknek a 2004/904/EK tanácsi határozatra 4–7. cikkében ismertetett területek projektjeivel kell kapcsolatban lenniük.

3. szabály

A költségeknek a 2004/904/EK tanácsi határozatra 3. cikkében meghatározott célcsoportok javára végzett projektekkel kell kapcsolatban lenniük.

4. szabály

Csak olyan költségek támogathatók, amelyek szükségesek a Bizottság által jóváhagyott többéves és éves programok által felölelt projektek végrehajtásához.

5. szabály

Csak olyan költségek támogathatók, amelyek indokoltak és megfelelnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek; különösen a jó ár–érték arány és a költséghatékonyság elvének (például a projektigazgatással és -végrehajtással kapcsolatos személyi jellegű ráfordításoknak arányban kell állniuk a projekt méretével, stb.). A költségeket attól függően, hogy azok egészben vagy csak részben a projekt költségei, teljes mértékben vagy részben támogatható kiadásoknak kell tekinteni.

6. szabály

Csak olyan költségek támogathatók, amelyek ténylegesen felmerültek, a kedvezményezett által tett kifizetésekkel összhangban vannak, a kedvezményezett könyvelésébe vagy adózási dokumentumaiba bekerültek, azonosíthatók és ellenőrizhetők.

A kedvezményezettek által végzett kifizetéseket főszabályként kifizetett számlákkal kell alátámasztani. Ha erre nincs mód, hasonló bizonyító erejű számviteli vagy alátámasztó dokumentummal kell igazolni a kifizetést.

(1)

A 2004/904/EK tanácsi határozat 5. és 6. cikkében említett projektekkel kapcsolatos kiadások csak akkor támogathatók, ha a tagállam felségterületén merültek fel. A 2004/904/EK tanácsi határozat 7. cikkében említett projektekkel kapcsolatos kiadások a tagállam felségterületén vagy a származás vagy a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országban vagy régióban merülhetnek fel.

(2)

Minden egyes projekt esetén az alátámasztó dokumentumokat (kifizetett számlák, elismervények, egyéb fizetési bizonylatok vagy hasonló bizonyító erejű számviteli dokumentumok) a kedvezményezett nyilvántartásba veszi, sorszámozza és lehetőleg egy adott helyen – főszabályként a kedvezményezett székhelyén – a projekt záró időpontját követő öt éven át megőrzi az esetleges ellenőrzések céljából. A Bizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy ellenőrzés céljából bármikor bekérje a projektekhez kapcsolódó kiadások számláit vagy azok egyéb alátámasztó dokumentumait. Amennyiben a kedvezményezett nem tud ilyen számlákat vagy alátámasztó dokumentumokat bemutatni, a kapcsolódó kiadások nem részesülhetnek társfinanszírozásban.

A kedvezményezetteknek vagy elkülönített, a projekthez kapcsolódó számviteli rendszert kell fenntartaniuk, vagy megfelelő számviteli kódot kell alkalmazniuk a projekthez kapcsolódó valamennyi tranzakcióra nézve.

7. szabály

Az alap által támogatott projekteket állami vagy magánforrásokból kell társfinanszírozni, és azok nem részesülhetnek más, a Közösség költségvetéséből finanszírozott egyéb forrásokból származó támogatásokban. A projekt jövedelmét az alap által a projektre teljesített pénzügyi hozzájárulások, az állami és magánforrások – ideértve a kedvezményezett saját hozzájárulását is –, valamint a projekt által termelt esetleges bevételek képezik.

E szabály alkalmazásában „bevételek” a következők: az alap általi társfinanszírozás időszakában a projektre befolyt jövedelem, értékesítésből, bérletből, szolgáltatásokból, beiskolázásból/díjakból vagy egyéb egyenértékű forrásokból származó jövedelem, ideértve a projekt közösségi támogatásának előfinanszírozó kifizetései után felmerült kamatot is.

Az alap által támogatott projektek közhasznúak. Ha a projekt zárultával a bevételeket is magukban foglaló jövedelemforrások meghaladják a kiadásokat, az Európai Menekültügyi Alap projektben való részesedését annak megfelelően csökkentik.

A projekttel kapcsolatos összes jövedelemforrás rögzítésre kerül a kedvezményezett könyvelésében vagy adózási dokumentumaiban, azoknak azonosíthatóknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük.

2.   A TÁMOGATHATÓ KÖLTSÉGEK KATEGÓRIÁI (PROJEKTSZINTEN)

2.1.   Támogatható közvetlen költségek

A projekt támogatható közvetlen költségei azok a költségek, amelyek a támogathatóság fenti I. részben meghatározott feltételeinek betartása mellett a projekt végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó egyedi költségként határozhatók meg, és ahhoz közvetlenül hozzákönyvelhetők. A következő közvetlen költségek támogathatók:

8. szabály

Személyzeti költségek

Támogathatók a projekthez kijelölt személyzet költségei, amelyek megfelelnek a tényleges fizetések, a szociális biztonsági terhek és egyéb díjazással kapcsolatos költségek összegének. A személyi jellegű ráfordítások nem haladhatják meg a kedvezményezettnél rendes körülmények között felmerülő béreket és egyéb bérekkel kapcsolatos terheket, és nem léphetik túl az adott piacon érvényes legkedvezőbb tarifákat. Az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott projektekből adódó díjak, adók és terhek (különösen a közvetlen adók és a bérek utáni szociális biztonsági járulékok) azonban csak akkor támogatható költségek, amennyiben azokat ténylegesen és végérvényesen a támogatás kedvezményezettje viseli.

A köztisztviselők személyi jellegű ráfordításai csak a tisztviselők szokásos munkamenetének részét nem képező tevékenységek tekintetében illetve a kifejezetten a projekt végrehajtásához kapcsolódó feladatok tekintetében támogathatók, a következő feltételek mellett:

a)

Az illetékes hatóság formális határozatával kirendelt, a projekt végrehajtásával megbízott közalkalmazottak vagy egyéb köztisztviselők;

b)

Kizárólag a projekt végrehajtására alkalmazott egyéb személyzet.

9. szabály

Utazási és ellátási költségek

Az utazási költségek a ténylegesen felmerült költségek alapján támogathatók.

A költségtérítések alapja a tömegközlekedés legolcsóbb formája, a repülőutak főszabályként csak az (oda-vissza) 800 km-nél hosszabb utaknál engedélyezettek, vagy amikor a földrajzi rendeltetési hely légi úton történő közlekedést indokol. Amennyiben az utazás magántulajdonú gépkocsival történik, a költségeket vagy a tömegközlekedés költsége alapján vagy a távolság arányában, az érintett tagállamban közzétett hivatalos szabályoknak megfelelően kell téríteni.

Az ellátási költségek a tényleges költségek vagy napidíjak alapján támogathatók. A napi ellátás vonatkozásában, amikor egy szervezet saját napi rátákkal (napidíjakkal) rendelkezik, azokat a tagállam által a nemzeti jogszabályokkal és a gyakorlattal összhangban megállapított felső korlátokon belül kell alkalmazni. A napidíjak fedezik rendszerint a helyi közlekedést (taxit is), a szállást, az étkezést, a helyi telefonhívásokat és egyebeket.

10. szabály

Földvásárlás

A be nem épített földterület tulajdonjogának megszerzési költsége – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – a következő három feltétel mellett támogatható társfinanszírozásból:

a)

közvetlen kapcsolat áll fönn a földterület megvásárlása és a társfinanszírozott projekt célkitűzései között;

b)

a földterület megszerzésének költsége nem haladhatja meg a projekt összes támogatható kiadásának 10 %-át, hacsak a Bizottság által jóváhagyott határozat ennél magasabb százalékot nem határoz meg;

c)

be kell szerezni egy független, képesített értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület igazolását arról, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket.

11. szabály

Ingatlan vásárlása, építése, felújítása vagy bérlése

Az ingatlan, azaz a földterület és az arra már felépített épület tulajdonjogának megszerzése, illetve az ingatlanok építése vagy felújítása akkor támogatható társfinanszírozásból, ha az alábbi feltételek mellett – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül –, közvetlen kapcsolat áll fenn a szerzés és az érintett projekt célkitűzései között:

a)

Be kell szerezni egy független, szakképzett értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület igazolását arról, hogy az ár nem haladja meg a piaci értéket, és az igazolásban fel kell tüntetni, hogy az ingatlan megfelel a nemzeti rendelkezéseknek, vagy pedig részletezni kell, hogy az épület mely pontokon nem felel meg e rendelkezéseknek, és a végső kedvezményezettnek a fellépés során várhatóan hol kell kiigazításokat végrehajtania.

b)

Az ingatlan a megelőző 10 év során nem részesült olyan nemzeti vagy közösségi támogatásban, amely a szerzés Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozása esetén kétszeresen nyújtott támogatást eredményezne.

c)

Az ingatlant a projekt záró időpontját követő legalább öt éven át a projektben megnevezett célra kell használni, hacsak a Bizottság kifejezetten mást nem engedélyez.

d)

Az ingatlant kizárólag a projekt megvalósításának céljára lehet használni.

Felújítás esetén csak a (c) és (d) feltétel alkalmazandó.

Az ingatlan bérlése támogatható társfinanszírozásból, ha az alábbi feltételek mellett – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül –, közvetlen kapcsolat áll fenn a bérlés és az érintett projekt célkitűzései között:

a)

Az ingatlan vásárlásához a megelőző 10 év során nem nyújtottak olyan nemzeti vagy közösségi támogatást, amely a bérlés Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozása esetén kétszeresen nyújtott támogatást eredményezne.

b)

Az ingatlant kizárólag a projekt megvalósításának céljára lehet használni.

Az ingatlan vásárlása, építése, felújítása vagy bérlése esetén az ingatlannak rendelkeznie kell a projekthez szükséges műszaki jellemzőkkel, és meg kell felelnie a hatályos előírásoknak és szabványoknak.

Az irodahelynek a kedvezményezett szokásos tevékenységeire történő bérlését közvetett költségeknek kell tekinteni (lásd a 22. szabályt).

12. szabály

Berendezések vásárlása

A berendezések (pl. személyi számítógépek, bútorok, járművek stb.) esetében általában a lízinget vagy a bérletet kell előnyben részesíteni (13. szabály).

Támogathatók a beszerzési költségek is, ha a projekt rövid időtartama vagy a gyors értékcsökkenés miatt a lízing vagy a bérlet nem lehetséges.

A berendezésnek rendelkeznie kell a projekthez szükséges műszaki jellemzőkkel, és meg kell felelnie az alkalmazandó szabályoknak és szabványoknak.

A berendezések beszerzési költségei akkor támogathatók, ha megfelelnek a szokásos piaci költségeknek, és az érintett tételeket a kedvezményezettre alkalmazandó adózási és számviteli szabályokkal összhangban írják le. A tétel értékcsökkenésének csak a projekt futamidejének megfelelő hányadát lehet figyelembe venni.

A használt berendezések beszerzése a következő két feltétel teljesülése mellett – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – tekinthető támogatható kiadásnak:

a)

a berendezés eladója nyilatkozik a berendezés eredetéről, és igazolja, hogy azt nem az előző hét év során nyújtott nemzeti vagy közösségi támogatás igénybevételével szerezték be;

b)

a berendezés ára nem haladja meg a piaci értékét, és alacsonyabb a hasonló új berendezések bekerülési költségénél.

13. szabály

Lízing

A lízingműveletekkel kapcsolatban felmerült kiadások az A. és B. pontban ismertetett szabályoknak megfelelően támogathatók az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozásból.

A.   TÁMOGATÁS A LÍZINGBE ADÓN KERESZTÜL

A.1.   A lízingbe adó a közösségi társfinanszírozás közvetett címzettje, és a társfinanszírozást a lízingbe vevő által a lízingszerződés tárgyát képező eszközökre fizetendő lízingdíj csökkentésére kell felhasználni.

A.2.   A közösségi támogatásban részesülő lízingszerződéseknek vásárlási jogot kell tartalmazniuk, vagy a szerződés tárgyát képező eszköz hasznos élettartamával megegyező, minimális lízingidőszakot kell előírniuk.

A.3.   Ha egy lízingszerződést a minimális lízingidőszak lejárta előtt az illetékes hatóságok előzetes hozzájárulása nélkül megszűntetnek, a lízingbe adó kötelezettséget vállal arra, hogy a közösségi támogatásnak a lízingidőszak hátralévő részére eső részét visszatéríti az érintett nemzeti hatóságoknak (hitel esetében az Európai Menekültügyi Alapnak).

A.4.   Az eszközök megvásárlása a lízingbe adó által – kifizetett számlával vagy azzal egyenértékű bizonyító erejű számviteli okmánnyal alátámasztva– társfinanszírozással támogatható kiadást képez. A közösségi társfinanszírozás által támogatható legmagasabb összeg nem haladhatja meg a lízingbe vett eszköz piaci értékét.

A.5.   A lízingszerződéssel kapcsolatos, az A.4. pontban említetteken kívüli költségek (adók, a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozásának költségei, általános költségek, biztosítási díjak) nem támogatható kiadások.

A.6.   A lízingbe adónak kifizetett támogatást teljes egészében a lízingbe vevő javára kell felhasználni a lízingidőszak alatti összes lízingdíj egységes csökkentésének formájában.

A.7.   A lízingbe adó a lízingdíj-fizetések részletezésével vagy azzal egyenértékű biztosítékot szolgáltató egyéb módszerrel igazolja, hogy a közösségi támogatás hasznát teljes egészében a lízingbe vevőnek engedi át.

A.8.   Az A.5. pontban említett költségeknek, a lízingműveletből származó pénzügyi előnyök kiaknázásának és a szerződés egyéb feltételeinek meg kell egyezniük azokkal a feltételekkel, amelyeket a közösségi pénzügyi fellépés hiányában kellene alkalmazni.

B.   A LÍZINGBE VEVŐNEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

B.1.   A közösségi társfinanszírozás közvetlen címzettje a lízingbe vevő.

B.2.   A lízingbe vevő által a lízingbe adónak fizetett, kifizetett számlával vagy azzal egyenértékű bizonyító erejű számviteli okmánnyal alátámasztott lízingdíjak társfinanszírozással támogatható kiadást képeznek.

B.3.   Azon lízingszerződések esetén, amelyek vételi jogot kötnek ki, vagy a szerződés tárgyát képező eszköz hasznos élettartamának megfelelő minimális lízingidőszakot írnak elő, a közösségi társfinanszírozás által támogatható legmagasabb összeg nem haladhatja meg a lízingbe vett eszköz piaci értékét. A lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb költségek (adók, a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek, biztosítási díjak stb.) nem támogatható kiadások.

B.4.   A B.3. pontban említett lízingszerződésekkel kapcsolatos közösségi támogatást a ténylegesen kifizetett lízingdíjak figyelembevételével egy vagy több részletben fizetik meg a lízingbe vevő részére. Ha a lízingszerződés határideje meghaladja a közösségi társfinanszírozásban részesülő projekt záró időpontját, akkor csak a közösségi társfinanszírozásban részesülő projekt záró időpontjáig esedékes és a lízingbe vevő által addig kifizetett lízingdíjakkal kapcsolatos kiadások támogathatók.

B.5.   Azon lízingszerződések esetén, amelyek nem tartalmaznak vételi jogot, és amelyek futamideje rövidebb, mint a szerződés tárgyát képező eszköz hasznos élettartama, a lízingdíjakra a támogatható projekt időtartamának arányában nyújtható közösségi társfinanszírozással támogatás. A lízingbe vevőnek viszont bizonyítania kell, hogy a lízing volt a legköltséghatékonyabb módszer a berendezés használatának megszerzésére. Amennyiben a költségek alacsonyabbak lettek volna egyéb módszer alkalmazása (például a berendezés bérlése) esetén, a többletköltséget le kell vonni a támogatható kiadásokból.

14. szabály

A fogyóeszközök és az egyéb eszközök költségei

A fogyóeszközök és beszerzések költségei támogathatók, amennyiben azonosíthatók és azokat közvetlenül a projekthez rendelték hozzá. Idetartozik minden olyan felszerelés vagy segítségnyújtás, amelyet a 2004/904/EK tanácsi határozatra 3. cikkében meghatározott célcsoportokhoz tartozó személyeknek biztosítottak, pl. élelmiszer, ruházat, orvosi segítség, anyagok ingatlan-átépítésre vagy -felújításra, stb. Az egyéb eszközökhöz a 2004/904/EK tanácsi határozatra 3. cikkében szereplő célcsoportoknak nyújtott élelmiszer tartozik.

Közvetett költségeknek (lásd a 22. szabályt) kell tekinteni azonban az olyan költségeket, mint az irodai beszerzések, az írószer és a papíráru (toll, papír, iratgyűjtő, tintapatron, floppy), az iroda áramellátása, telefon- és postaszolgáltatások, internet, számítógépes szoftverek, stb. biztosítása a projektet végrehajtó csapat számára.

15. szabály

Az alvállalkozások költségei

A kedvezményezetteknek főszabályként képesnek kell lenniük a feladatok önálló elvégzésére. Az alvállalkozók szerződtetése eltérés ettől a főszabálytól, és meghatározott esetekre korlátozódik.

Az alvállalkozói szerződések a projektnek csak egy behatárolt részére irányulhatnak. Emiatt a projekt központi elemeit általában nem lehet alvállalkozói szerződés tárgyává tenni.

Az alvállalkozók valamennyi alvállalkozói szerződés tekintetében kötelezettséget vállalnak arra, hogy az alvállalkozói szerződésben foglalt tevékenységekkel kapcsolatban megadnak minden szükséges információt az irányítási és ellenőrző testületek részére.

A projekt kedvezményezettjei szükség esetén a közbeszerzési előírásokkal összhangban vonják be a projekt elemeit az alvállalkozói szerződésbe.

A kedvezményezettek a legjobb ellenértéket, azaz a legjobb ár-érték arányt biztosító ajánlatnak ítélik meg a szerződést az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elveivel összhangban, ügyelve az érdekellentétek elkerülésére.

A szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül a következő alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatos kiadások nem támogathatók az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozással:

a)

olyan alvállalkozói szerződés, amely anélkül növeli a projekt végrehajtásának költségét, hogy azzal arányosan növelné annak értékét;

b)

közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött olyan alvállalkozói szerződés, amely a kifizetést a projekt összköltségének százalékában határozza meg, hacsak az ilyen költséget a végső kedvezményezett nem igazolja a munka vagy a nyújtott szolgáltatás valóságos értékére történő hivatkozással.

16. szabály

Az EU-társfinanszírozással kapcsolatos követelményekből közvetlenül eredő költségek

A projektnek és az EU-társfinanszírozásnak biztosított nyilvánosság (információterjesztés, a projekt egyedi értékelése, fordítás, sokszorosítás stb.) költségei támogathatók.

17. szabály

A számlavezetés banki díjai

Ha az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozás a projekt elvégzéséhez külön bankszámla vagy bankszámlák nyitását teszi szükségessé, a számla megnyitásának és vezetésének banki díjai támogathatók.

18. szabály

Szakértői díjak

A jogi tanácsadás díja, a közjegyzői díjak, a műszaki és pénzügyi szakértők, illetve független értékelők költségei, továbbá a könyvelési és pénzügyi ellenőrzési költségek akkor támogathatók, ha közvetlenül a projekthez kapcsolódnak, és annak előkészítéséhez vagy végrehajtásához nélkülözhetetlenek, illetve akkor, ha a felelős hatóság által támasztott követelményekkel kapcsolatosak.

19. szabály

Bank vagy más pénzügyi intézmény által nyújtott biztosítékok költségei

Ezek a költségek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben a biztosítékokat nemzeti vagy közösségi jogszabály, illetve a társfinanszírozást jóváhagyó bizottsági határozat előírja.

20. szabály

Hozzáadottérték-adó, valamint egyéb adók és illetékek

A hozzáadottérték-adó („HÉA”) nem képez támogatható kiadást, kivéve, ha valóban és végérvényesen a végső kedvezményezettet, illetve a Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszer keretében és a tagállamok által kijelölt testületek által nyújtott támogatás esetében az egyéni címzettet terheli. A bármilyen módon visszaigényelhető HÉA nem tekinthető támogatható kiadásnak, még akkor sem, ha azt ténylegesen nem a végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett kapja vissza.

Ha a végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás – szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (1) XIV. címe szerinti átalányrendszer hatálya alá tartozik, a kifizetett HÉA az a) pontban foglaltak szerint visszaigényelhetőnek minősül.

21. szabály

A projektek végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási kiadások

A projekt végrehajtásával kapcsolatos következő közigazgatási kiadások támogathatók társfinanszírozással a technikai segítségnyújtás keretén kívül, azzal a feltétellel, hogy nem a hatóság jogszabályon alapuló hatáskörével vagy a hatóság mindennapos irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladataival kapcsolatban keletkeztek:

a)

valamely közszolgálat által egy projekt végrehajtása során nyújtott szakmai szolgáltatás költségei; a költségeket vagy ki kell számlázni a (köz vagy magán) végső kedvezményezettnek, vagy pedig igazolni kell olyan egyenértékű bizonyító erejű dokumentumokkal, amelyek lehetővé teszik az érintett közszolgálat által a projekttel kapcsolatban kifizetett tényleges költségek azonosítását;

b)

valamely tevékenység végrehajtásának költségei, beleértve a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos ráfordításokat is, amelyeket olyan hatóság visel, aki saját maga a végső kedvezményezett, és aki saját számlájára, külsős mérnökök vagy más vállalkozások bevonása nélkül végzi el a tevékenységet. Az adott ráfordításnak a társfinanszírozott projektért ténylegesen és közvetlenül kifizetett kiadásokhoz kell kapcsolódnia, és azt olyan dokumentumokkal kell igazolni, amelyek lehetővé teszik az érintett közszolgálat által a projekttel kapcsolatban kifizetett tényleges költségek azonosítását.

2.2.   Támogatható közvetett költségek

22. szabály

Közvetett költségek

Az általános költségek egy rögzített százaléka – a támogatható közvetlen költségek teljes összegének legfeljebb 7 %-a – támogatható közvetett költség, amennyiben ez a számadat szerepel a projekt előzetes költségvetési tervében. A közvetett költségek támogathatók, amennyiben nem foglalnak magukban a projektköltségvetés egyéb megnevezéséhez sorolt költségeket, amennyiben nem számolhatók el közvetlen költségekként és nem finanszírozzák őket más forrásokból. A közvetett költségek nem támogathatók, ha a kedvezményezettel kötött támogatási megállapodás vagy ezzel egyenértékű jogi okmány olyan projekt finanszírozására vonatkozik, amelyet közösségi és/vagy nemzeti hatóság által biztosított működési támogatásban már részesülő jogalany végez.

3.   NEM TÁMOGATHATÓ KIADÁSOK

23. szabály

Nem támogatható költségek

(1)

A következő költségek nem támogathatók: tőkehozam, adósság- és adósságszolgálati terhek, hitelkamat, devizaátváltási jutalékok és árfolyamveszteségek, veszteségekre és lehetséges jövőbeni kötelezettségekre képzett tartalékok, fizetendő kamat, HÉA (amennyiben nem érvényesek a 20. szabályban ismertetett feltételek), kétes követelések, bírságok, kötbérek, perköltségek, túlzott és meggondolatlan kiadások.

(2)

A kizárólag a projektszemélyzetre költött reprezentációs költségek nem támogathatók. A projekt által indokokolt társasági események – mint például a projektet záró rendezvény, vagy a projektirányító csoport összejövetelei – reprezentációs költségei ésszerű mértékig engedélyezettek.

(3)

Nem támogathatók a kedvezményezett által bejelentett azon költségek, amelyeket közösségi támogatásban részesülő más projekt vagy munkaprogram fedez.

24. szabály

Természetbeni hozzájárulások

A természetbeni hozzájárulások rendszerint nem támogatható költségek.

A természetben történő hozzájárulások esetében a hozzájárulásokat pénzügyi formában számszerűsítik, és ez az összeg a projekt költségei között és a fellépés bevételeiben mint nem támogatható költség kerül feltüntetésre.

Azonban megfelelően indokolt kivételes esetekben a projekt társfinanszírozása részben történhet harmadik felek természetbeni hozzájárulásaival is. E hozzájárulások nem haladhatják meg a támogatható projektköltségek 30 %-át, vagy 20 %-át azoknál a tagállamoknál, amelyekre kiterjed a Kohéziós Alap.

Ebben az esetben a következő szabályokat kell alkalmazni:

a természetbeni hozzájárulások csak a következők lehetnek: berendezések és felszerelések biztosítása, kutatási vagy szakmai tevékenység, fizetetlen önkéntes munka; a földterület vagy ingatlan költségét semmilyen körülmények között sem lehet természetbeni hozzájárulásnak tekinteni,

a természetbeni hozzájárulások értékét független értékelésnek és vizsgálatnak lehet alávetni, ez az érték nem haladhatja meg a ténylegesen viselt és a – kedvezményezettnek e hozzájárulásokat díjmentesen nyújtó, de a megfelelő költségeket viselő – harmadik felek számviteli okmányaival megfelelően alátámasztott költségeket, és nem haladhatja meg a kérdéses piacon az érintett hozzájárulás-típus vonatkozásában általánosan elfogadott költségeket, amikor nem viselik a költségeket; önkéntes ingyenes munka esetében az adott munka értékét a ráfordított idő, valamint az elvégzett munka szokásos óra- és napidíjának figyelembevételével kell meghatározni.

4.   A „TECHNIKAI ÉS IGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS” KERETÉBEN TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSSAL TÁMOGATHATÓ IRÁNYÍTÁSI, VÉGREHAJTÁSI, FELÜGYELETI ÉS ELLENŐRZÉSI KIADÁSOK KATEGÓRIÁI

A következő költségek finanszírozhatók a 2004/904/EK tanácsi határozat 18. cikkében biztosított technikai segítségnyújtás keretében:

a)

Az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott fellépések előkészítéséhez, kiválasztásához, értékeléséhez és utókövetéséhez kapcsolódó költségek. Ez magában foglalhat tanulmányokat, szemináriumokat, tájékoztatási tevékenységeket, értékelést, valamint az elektronikus irányítási, felügyeleti és értékelési rendszerek beszerzését és lízingelését vagy megvételét.

b)

A projektek könyvvizsgálatával és helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos költségek.

c)

Az Európai Menekültügyi Alap általi társfinanszírozásra való figyelemfelhívás költségei.

d)

A többéves és éves programok végrehajtásával kapcsolatos bizottsági ülések kiadásai. Ezek a kiadások magukban foglalhatják az e bizottságokban tevékenykedő szakértők és egyéb résztvevők költségeit, ha az ilyen bizottságok elnöke az alap általi társfinanszírozás hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlennek tartja a jelenlétüket.

A díjazásokkal kapcsolatos kiadások – beleértve a szociális biztonsági járulékokat is – csak a következő esetekben támogathatók:

A megfelelő hatóság formális határozatával a fenti a) és b) pontban felsorolt feladatok teljesítésére átmenetileg kirendelt főállású tisztviselők.

Ideiglenes alkalmazottak vagy magánszektorbeli foglalkoztatottak, akiket csak a fenti a), b) és d) pontban felsorolt feladatok elvégzésére alkalmaznak.

A kirendelés vagy alkalmazás időszaka nem lépheti túl a Bizottság által elfogadott, a társfinanszírozásról szóló határozatban a kiadás támogathatóságára megállapított végső határidőt.

Az ilyen tevékenységeket végző közalkalmazottak és egyéb köztisztviselők illetményéhez kapcsolódó kiadások nem támogathatók, ha az ilyen tevékenységek a hatóság jogszabályon alapuló hatáskörével vagy a hatóság mindennapos irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladataival kapcsolatban keletkeztek.


(1)  HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2005/92/EK irányelvvel (HL L 345., 2005.12.28., 19. o.) módosított irányelv.


Top