4.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/60

(1)

Noha a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos európai együttműködésről szóló, 1998. szeptember 24-i 98/561/EK tanácsi ajánlás (3) végrehajtása a 2004. szeptember 30-i bizottsági jelentés szerint határozottan sikeres volt, még mindig szükség van az európai felsőoktatás teljesítményének javítására, különösen a minőség tekintetében, annak érdekében, hogy az az európai polgárok, valamint az egyéb kontinensekről érkező hallgatók és tudósok számára átláthatóbbá és megbízhatóbbá váljon.

(2)

A 98/561/EK ajánlás az átlátható minőségbiztosítási rendszerek támogatására, illetve szükség esetén ezek létrehozására hívott fel. Szinte valamennyi tagállam kialakított egy nemzeti minőségbiztosítási rendszert, és kezdeményezte vagy lehetővé tette egy vagy több minőségbiztosítási vagy akkreditációs ügynökség megalakulását.

(3)

A 98/561/EK ajánlás olyan minőségbiztosítási rendszerek létrehozását kívánta meg, amelyek egy sor alapvető jellemzőn alapulnak, ideértve programok vagy intézmények belső és külső felülvizsgálat útján történő vizsgálatát, továbbá amelyek magukban foglalják a hallgatói részvételt, az eredmények közzétételét és a nemzetközi részvételt. A minőségbiztosítási értékelések eredményei jelentős szerepet játszanak abban, hogy a felsőoktatási intézmények javítani tudjanak teljesítményükön.

(4)

A (3) preambulumbekezdésben említett alapvető jellemzőket általában valamennyi minőségbiztosítási rendszer átvette, és e jellemzőket a bolognai folyamattal kapcsolatban megerősítették a 2003 szeptemberében Berlinben ülésező európai oktatási miniszterek az Európai Felsőoktatási Térség elősegítéseként.

(5)

A Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetségét (ENQA) 2000-ben hozták létre, és e szövetségnek valamennyi tagállamból egyre több minőségbiztosítási és akkreditációs ügynökség válik tagjává.

(6)

A bolognai folyamat keretében 45 ország oktatási minisztere a 2005. május 19-20-i bergeni ülés során (a 2003 szeptemberi berlini ülés folytatásaként) elfogadta az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó minőségbiztosítási normákat és iránymutatásokat az ENQA javaslata szerint. Üdvözölték a nemzeti felülvizsgálaton alapuló minőségbiztosítási ügynökségek európai nyilvántartásának elvét is, és felkérték az ENQA-t arra, hogy az Egyetemek Európai Szövetségével (EUA), a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetségével (EURASHE) és az Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szervezetével (ESIB) együttműködve dolgozza ki a végrehajtás gyakorlati részleteit. Ezenkívül hangsúlyozták a nemzeti szinten elismert ügynökségek közötti együttműködés jelentőségét azzal a céllal, hogy javítsák az akkreditációs és minőségbiztosítási határozatok kölcsönös elismerését.

(7)

A minőségbiztosítás támogatására irányuló európai uniós intézkedéseket a bolognai folyamattal összefüggésben végzett tevékenységgel összhangban kell kialakítani.

(8)

Függetlenül attól, hogy regionálisak vagy országosak, általánosak vagy szakosodottak, köz- vagy magánjellegűek, kívánatos felállítani az Európában működő, független és megbízható minőségbiztosítási ügynökségek nyilvántartását a felsőoktatás átláthatóságának növelése, valamint a külföldön szerzett képesítések és ott eltöltött tanulmányi idők elismerésének elősegítése érdekében.

(9)

A lisszaboni stratégiával összefüggésben a 2002 márciusában Barcelonában ülésező Európai Tanács azt fejezte ki végkövetkeztetésében, hogy az európai oktatási és képzési rendszereknek „világszerte minőségi referenciává” kell válniuk,

1.

ösztönözzék, hogy a területükön működő valamennyi felsőoktatási intézmény szigorú belső minőségbiztosítási rendszert vezessen be vagy dolgozzon ki, azon minőségbiztosítási normákkal és iránymutatásokkal összhangban, amelyeket az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozóan a bolognai folyamat keretében Bergenben fogadtak el;

2.

ösztönözzék, hogy a területükön működő valamennyi minőségbiztosítási és akkreditációs ügynökség az értékeléseit függetlenül végezze, a 98/561/EK ajánlásban megállapított minőségbiztosítási jellemzőket vegye figyelembe, és értékelési célokra a Bergenben elfogadott közös általános normákat és iránymutatásokat alkalmazza. Ezeket a normákat a felsőoktatási ágazat képviselőivel együttműködve kell kialakítani. A normákat úgy kell alkalmazni, hogy azok óvják és ösztönözzék a sokszínűséget és innovációt;

3.

ösztönözzék a nemzeti hatóságok, a felsőoktatási ágazat és a minőségbiztosítási és akkreditációs ügynökségek képviselőit, hogy a szociális partnerekkel együttműködve hozzák létre a nemzeti felülvizsgálaton alapuló „Minőségbiztosítási Ügynökségek Európai Nyilvántartását” (európai nyilvántartás), amely figyelembe veszi a mellékletben foglalt elveket, és határozzák meg a nyilvántartásba vétel feltételeit, valamint a nyilvántartás kezelésére vonatkozó szabályokat;

4.

tegyék lehetővé, hogy a területükön működő felsőoktatási intézmények azt a minőségbiztosítási vagy akkreditációs ügynökséget választhassák ki az európai nyilvántartásból, amely igényeiknek és profiljuknak megfelel, feltéve, hogy ez összeegyeztethető nemzeti jogszabályaikkal, vagy ezt nemzeti hatóságaik engedélyezik;

5.

tegyék lehetővé a felsőoktatási intézmények számára, hogy többek között saját nemzetközi hírnevük erősítése érdekében törekedjenek egy másik, az európai nyilvántartásban szereplő ügynökség által készített kiegészítő értékelés megszerzésére;

6.

ösztönözzék az ügynökségek közötti együttműködést az egymás közötti kölcsönös bizalom, valamint a minőségbiztosítás és akkreditációs értékelések elismerésének kiépítése érdekében, így hozzájárulva a képesítések elismeréséhez a másik országban folytatandó tanulmányok vagy munkavállalás céljából;

7.

biztosítsanak nyilvános hozzáférést az európai nyilvántartásban szereplő minőségbiztosítási és akkreditációs ügynökségek értékeléseihez;

1.

a tagállamokkal szorosan együttműködve továbbra is támogassa a felsőoktatási intézmények, a minőségbiztosítási és akkreditációs ügynökségek, az illetékes hatóságok és e területen működő más szervek közötti együttműködést;

2.

háromévente készítsen jelentést az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára az egyes tagállamokban működő minőségbiztosítási rendszerek fejlődéséről és az európai szinten megvalósuló együttműködésről, ideértve a fent említett célok tekintetében elért eredményeket is.