A.

mivel a Számvevőszék a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésének 9.15. bekezdésében az Európai Parlamenttel kapcsolatban úgy találta, hogy „a vizsgált ügyletek alapjában véve jogszerűek és szabályszerűek voltak”,

B.

mivel a 2002. június 25-én elfogadott költségvetési rendelet és a Parlament 2002. október 23-án módosított eljárási szabályzata 2003. január 1-jén lépett hatályba a mentesítési eljárást érintő eljárási szabályok vonatkozásában,

C.

mivel a Parlament eljárási szabályzatát 2002. október 23-án úgy módosították, hogy a mentesítést inkább az elnök, mintsem a főtitkár részére kell megadni,

D.

mivel nyomon kell követni a 2002-es mentesítésre vonatkozóan 2004. április 21-én elfogadott állásfoglalását (6), és értékelni kell az ajánlásainak végrehajtásában bekövetkezett előrehaladást,

8.

megállapítja, hogy a költségvetési irányítás 2003-as elszámolásokhoz mellékelt elemzése a vizsgált év főbb pénzügyi eseményeinek hasznos bemutatása, valamint a főigazgatók tevékenységi jelentéseinek tömör összefoglalása;

9.

üdvözli a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi irányításról szóló jelentés közzétételét a Pénzügyi Főigazgatóság intranetes oldalán; továbbá üdvözli a főtitkár azon javaslatát (9), hogy minden évben készüljön egy rövid, mindenki által hozzáférhető és az érdeklődést felkeltő dokumentum a nyilvánosság számára, amely több információt nyújt a Parlamenten belüli költségvetési irányításról;

10.

köszönetét fejezi ki a főtitkárnak a 2002-es mentesítésre vonatkozó, 2004. április 21-i állásfoglalásában kért jelentéseknek jóval a következő mentesítési ciklus kezdete előtti benyújtásáért;

11.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére; azt a következtetést vonja le, hogy ennek a rendelkezésnek magára a Parlamentre és különösen annak szerveire is vonatkoznia kell;

12.

hangsúlyozza a jó vállalatirányítás alapelveinek mind politikai, mind igazgatási szinten történő alkalmazása iránti elkötelezettségét;

13.

rámutat arra, hogy az intézmény 2003-as irányítási tevékenységének nagy része arra irányult, hogy alkalmazkodjon a költségvetési rendeletben támasztott új követelményekhez, új rendszereket, módszertanokat és munkamódszereket állítson fel, képzési programokat dolgozzon ki és új felelősségi köröket állapítson meg; megállapítja, hogy a Számvevőszék dicsérte a Parlament hatékonyságát az új struktúrák gyakorlatba való átültetése területén;

14.

emlékeztet a 2003-ban megkezdett pénzügyi reformok legfontosabb alapelveire, mégpedig egyrészt a decentralizációra és a teljes felelősség vállalására az engedélyezésre jogosult osztályok által, másrészt a központosított pénzügyi ellenőrző funkció megszüntetésére és egy központi pénzügyi szolgálat, valamint a belső ellenőri tisztség létrehozására;

15.

megállapítja, hogy az új költségvetési rendelet feltételeinek a csak igazgatási költségvetéssel rendelkező intézményekre – mint a Parlament – történő szigorú alkalmazásával kapcsolatos kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy ez egyes esetekben túlságosan bonyolult rendszerekhez és pénzügyi körforgásokhoz vezetett;

16.

úgy ítéli meg, hogy ez a tapasztalat azt mutatja, hogy további előrelépésre van szükség egy olyan ellenőrzési keretrendszer kialakítása terén, amely a célok kitűzésén, az ezen célok elérését fenyegető kockázatok azonosításán és ezen kockázatok kezelésére szolgáló ellenőrzések kidolgozásán alapszik; ajánlja, hogy a parlamenti szervek mutassák ki és javítsák ki a hibákat a költségvetési rendelet következő felülvizsgálatakor;

17.

emlékeztet arra, hogy 2002 decemberében a Parlament elfogadta az új költségvetési rendelet alkalmazásához szükséges alapdokumentumokat, többek között a költségvetés végrehajtására vonatkozó új belső szabályzatot, a belső ellenőrzési szolgálatoknak, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek és számvitelért felelős tisztviselőknek szóló alapszabályokat, a belső ellenőrzés minimumszabványait és az előzetes igazolást végző alkalmazottaknak szóló szakmai kódexet, valamint a költségvetési bevételek és kiadások kezelésére szolgáló számítógépes rendszerét (FINORD) az új szabályokhoz igazította;

18.

tudomásul veszi azonban a Számvevőszék azon megjegyzését (10), hogy míg az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek nem sikerült a költségvetési rendelet hatálybalépésének időpontjában (2003. január 1.) már maradéktalanul működő ellenőrzési rendszereket felállítani, a Parlament mindazonáltal 2003 folyamán meg tudta kezdeni az új „belső ellenőrzési minimumszabványok” (MSIC), a „központi pénzügyi szolgálat” és a belső ellenőrzési funkció alkalmazását;

19.

válaszul a Számvevőszéknek az utólagos ellenőrzés hiányára vonatkozó kritikájára, felhívja a figyelmet a Parlament válaszára (11), hogy a teljes mértékű utólagos ellenőrzés szükségességét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a kockázatokat és az ellenőrzést vizsgáló részletesebb önértékelése alapján értékelik majd;

20.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapítását (12), hogy bizonyos belső ellenőrzési szabványok megvalósítása, beleértve a megkülönböztetett besorolásokat és a szabálytalanságok jelentését, még csak kezdeti stádiumban volt;

21.

megállapítja, hogy a decentralizált pénzügyi ellenőrzésekre való átmenet óta a műveletek folyamatosságára és az előzetes ellenőrző funkció megfelelő felügyeletére irányuló igény jelentős növekedést eredményezett az előzetes ellenőrző feladatokra kijelölt alkalmazottak számában;

22.

végezetül elismeri, hogy a belső ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos fokozottan központosított szemléletmódról a decentralizáltra való, rövid idő alatt történő áttérés nagy kihívást jelentett 2003-ban; elégedetten állapítja meg, hogy az adminisztráció erőfeszítéseinek köszönhetően a kisebb intézmények közül a Parlament volt azon kevesek egyike, amelyek időben sikeresen elfogadták a szükséges kiegészítő szövegeket az új költségvetési rendelet 2003. január 1-jei hatálybalépéséig;

23.

rámutat arra, hogy 2003 volt az első pénzügyi év, amelyre vonatkozóan a főigazgatóknak éves tevékenységi jelentéseket kellett készíteniük, amelyeket a főtitkár egy aláírt nyilatkozattal együtt továbbított az elnökhöz és a költségvetési ellenőrző bizottsághoz; megállapítja, hogy ebben a nyilatkozatban a főtitkár elfogadható biztosítékot adott arra vonatkozóan, hogy a Parlament költségvetése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban került végrehajtásra és, hogy a bevezetett ellenőrzési keretrendszer biztosította a szükséges garanciákat az alapul szolgáló műveletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez;

24.

megállapítja, hogy a felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult tisztviselők egyike sem élt fenntartásokkal nyilatkozatában, de két tevékenységi jelentés észrevételeket tartalmazott i. a pénzügyi irányítás területén a megfelelően képzett személyzet hiányával (Tájékoztatási Főigazgatóság); és ii. a szabályoknak az egyes képviselői juttatások költségvetési rendelettel való összhangba hozása céljából történő megváltoztatására, valamint a képviselőcsoportok finanszírozási státusának megoldására irányuló igénnyel (Pénzügyi Főigazgatóság) kapcsolatban;

25.

továbbá megállapítja, hogy a főtitkár nyilatkozatában elismerte, hogy a belső ellenőrtől addig a napig (tehát 2004. március 16-ig) beérkezett, a belső ellenőrzési keretrendszerrel kapcsolatos felülvizsgálatról szóló jelentések jelezték, hogy léteznek rövid távú intézkedést igénylő hiányosságok;

26.

elégedetten állapítja meg, hogy a főtitkár nyilatkozatát részletes cselekvési terv kíséri, amelynek célja a tevékenységi jelentésekben feltárt hiányosságok orvoslása;

27.

felkéri a főtitkárt, hogy ezen állásfoglalás utólagos figyelemmel kísérésének részeként tegyen jelentést a költségvetési ellenőrző bizottságnak a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó nyilatkozatához mellékelt cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtásában elért előrehaladásról;

28.

megjegyzi, hogy a különböző tevékenységi jelentések nagy mértékben különböznek a témakör, terjedelem, forma és a hatáskörükbe eső szolgálatoktól kapott tájékoztatás integrálásának mértéke tekintetében; felhívja a főtitkárt, hogy a Számvevőszék által a 2003-as éves jelentés 9.16. bekezdésében javasoltaknak megfelelően a jövőben egységesítsék a tevékenységi jelentések bemutatását és szerkezetét a főigazgatóságok közötti nagyobb fokú összehasonlíthatóság érdekében; megállapítja azonban, hogy a megfelelően képzett pénzügyi alkalmazottak felvételének nehézségét több tevékenységi jelentés is említi;

29.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon, a 2003-as éves jelentése 9.16. bekezdésében tett megjegyzését, miszerint az éves tevékenységi jelentéseknek sokkal részletesebb információt kellene adniuk a lefolytatott ellenőrzések eredményeiről;

30.

a 2003-as tevékenységi jelentések alapján megállapítja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők aláírt nyilatkozatai valódi értékének jobb megértése céljából a jövőben kívánatos lenne elfogadni egy szabványosított formátumot, amely egyértelműen megkülönbözteti egymástól a főtitkár „észrevételét” igénylő ügyeket (anélkül, hogy megkérdőjeleződne annak megbízhatósági nyilatkozata) és a „fenntartást” indokoló komolyabb ügyeket;

31.

emlékeztet arra, hogy a belső ellenőr éves jelentése és a főtitkár és a főigazgatók nyilatkozata és tevékenységi jelentései mind a Számvevőszék, mind a Parlament mentesítő hatósága értékelésének fontos részét képezik;

32.

megállapítja, hogy a belső ellenőrzés fogalma mostantól kezdve a legfontosabb ellenőrzési célok ésszerű biztosítására vonatkozik, nevezetesen:

33.

úgy ítéli meg, hogy az adminisztrációnak elsőbbséget kell biztosítania a belső ellenőr 2003-as, a belső ellenőrzési keretrendszer felülvizsgálata során tett ajánlásai megvalósításának az alábbi területeken:

34.

újra megerősíti a 2003. április 8-i (13) és 2004. április 21-i állásfoglalásában kinyilvánított azon álláspontját, hogy „a mentesítési eljárás hatáskörének nemcsak a Parlament főtitkárának és adminisztrációjának irányítási tevékenységére kell kiterjednie, hanem az irányító szervei, azaz elnöke, Elnöksége és az elnökök értekezlete által hozott határozatokra is”;

35.

utasítja Elnökségét és illetékes bizottságát, hogy válaszoljon a 2004. április 21-i állásfoglalása 16. és 17. bekezdésében megfogalmazott azon kérésre, hogy javaslatokat kell tenni a Parlament irányító szerveinél dolgozókat érintő politikai felelősség pontos gyakorlati jelentésének meghatározására, a hatáskörök gyakorlása és a jelentős pénzügyi következményekkel járó döntéshozatal vonatkozásában;

36.

emlékeztet a 2004. április 21-i állásfoglalása 11–17. bekezdéseire, amelyek a Parlament irányító szerveinek elszámoltathatóságáról szólnak; továbbá rámutat arra, hogy ez az új eljárási szabályzat szerinti első, mentesítésről szóló jelentés, amely inkább a politikai, mint csupán az igazgatási hatóságra irányul; úgy határoz, hogy a jövőben javítja a kommunikációt és a párbeszédet a költségvetési ellenőrző bizottság és Elnökségének tagjai, illetve a quaestorok között;

37.

rámutat arra, hogy a Parlament pénzügyi irányítását most már egyre több ellenőrző szerv vizsgálja, az ilyen eljárások és mechanizmusok közé tartozik az EP mentesítési jelentése, az adminisztráció által erre válaszul készített jelentések, az éves költségvetési eljárás, a belső ellenőr, a könyvvizsgáló bizottság, a Számvevőszék, a pénzügyi szabálytalanságokkal foglalkozó bizottság éves és ágazati jelentései, az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) jelentései és a főigazgatók tevékenységi jelentései, ami azzal a kockázattal jár, hogy ezek átfedik, illetve ismétlik egymást;

38.

kétségbe vonja, hogy a jelenlegi gyakorlat szerinti vizsgálat terjedelme és az ellenőrzési rendszer teljesen arányos-e a Számvevőszék azon következtetése fényében, hogy az igazgatási kiadások területén az általános kockázat alacsony (14);

39.

úgy ítéli meg, hogy kellő időben helyénvaló lehet az ellenőrzési eljárások összevonása és megtisztítása; felkéri főtitkárát, hogy terjesszen elő jelentést az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek különböző szempontjainak lehetséges egységesítési módjairól annak érdekében, hogy egyértelmű következtetéseket lehessen levonni;

40.

felszólítja a főtitkárt, hogy biztosítsa a kockázatkezelés és a kockázatelemzés integrált megközelítésének megvalósítását, és ezáltal a hatékony és eredményes pénzügyi és adminisztratív gazdálkodást;

41.

emlékeztet arra, hogy a 3701. költségvetési tételre vonatkozó szabályok 2.7.3. pontja (15) előírja, hogy az Elnökség és a költségvetési ellenőrző bizottság foglalkozzon a képviselőcsoportok auditált éves beszámolójával az eljárási szabályzatban rájuk ruházott hatáskörökkel összhangban;

42.

újra megismétli, hogy a képviselőcsoportok egymástól függetlenül felelnek a Parlament költségvetéséből rájuk eső rész kezeléséért és felhasználásáért, és az intézmény belső ellenőrzési szolgálatának illetékessége nem terjed ki azokra a feltételekre, amelyek mellett a 3701. költségvetési tételen szereplő előirányzatok felhasználásra kerülnek (a Parlament teljes költségvetésének kb. 3 %-a);

43.

tudomásul veszi a Parlament által, a költségvetési rendelet egyes új rendelkezéseinek egy alapvetően igazgatási jellegű költségvetésre történő alkalmazása során tapasztalt nehézségeket, és hogy ezek a nehézségek észlelhetőek a képviselőcsoportok szintjén is; elismeri azonban, hogy erőfeszítések történtek a 3701. költségvetési tételre vonatkozó szabályzat lehető legnagyobb mértékű összhangba hozására a költségvetési rendelet követelményeivel;

44.

tudomásul veszi, hogy a képviselőcsoportok és az adminisztráció munkacsoportot hozott létre a képviselőcsoportok költségvetései sajátos szerepének vizsgálatára, tekintettel a költségvetési rendelet és a végrehajtásra vonatkozó szabályzat rendelkezéseire; ösztönzi őket, hogy lehetőség szerint ezt a szervet használják a rendszeres kapcsolattartás fórumaként, és az adminisztráció tartson lépést a pénzügyi és számviteli reformokkal;

45.

üdvözli a képviselőcsoportok azon döntését, hogy a Parlament honlapján közzéteszik belső pénzügyi szabályzatukat, és sürgeti ennek mielőbbi végrehajtását; felhívja az Elnökséget, hogy találjon megfelelő megoldást annak lehetővé tételére, hogy a független képviselők jelentései és számlái a képviselőcsoportok által jelenleg folytatott eljáráshoz nagymértékben hasonló, átlátható módon rendelkezésre álljanak vizsgálat céljából;

46.

megállapítja, hogy 2003-ban a 3701. költségvetési tételen szereplő előirányzatok az Elnökség 2003. február 10-i döntése alapján az alábbiak szerint kerültek felosztásra:

47.

tudomásul veszi a főtitkár azon javaslatát, hogy dolgozzanak ki, először egy formanyomtatványt a képviselőcsoportok külső könyvvizsgálóival kötendő megbízási szerződésre, másodszor pedig egy olyan kiegészítő információkat tartalmazó levelet, amelyet a képviselőcsoportok elnökei elküldenek a képviselőcsoport elszámolásával együtt, amely szabványosított éves tevékenységi jelentés formáját ölthetné a képviselőcsoport költségvetésének végrehajtására vonatkozóan a vizsgált pénzügyi évben (16); felkéri az Elnökséget, hogy ezeket a javaslatokat vegye figyelembe a 3701. költségvetési tételre vonatkozó szabályzat legközelebbi felülvizsgálatakor;

48.

emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament tagjai közös szabályzatának elfogadásáig minden képviselő jogosult az alábbiakra:

49.

felhívja a figyelmet a bővítés óta a fizetések közötti nagyobb különbségekre és egy olyan megoldás megtalálásának szükségességére, amely méltányos bánásmódot biztosít valamennyi európai parlamenti képviselő számára, és tiszteletben tartja a nemzeti törvényeket és rendelkezéseket;

50.

ebben az értelemben támogatja az Európai Unió jelenlegi elnökségének azon kezdeményezését, hogy megállapodás szülessék a képviselői alapszabályról, amellyel bevezetésre kerülne az Európai Parlament képviselőinek egységes díjazása;

51.

tudomásul veszi a Parlament Elnökségének azon szándékát, hogy felveszi a kapcsolatot a Tanáccsal abból a célból, hogy egyeztesse vele egy közös képviselői szabályzat feltételeit; minden felet ösztönöz arra, hogy a lehető leghamarabb kerüljön sor ezen ügy lezárására, a parlamenti juttatásokkal kapcsolatos találgatások és a bizonytalanság megszüntetése érdekében;

52.

sajnálja, hogy a legutóbbi mentesítő jelentés óta kevés előrehaladás történt a képviselői juttatások rendszerének felülvizsgálata és átalakítása terén; emlékeztet az Elnökség 2003. május 28-i határozatára, amely részben ezzel a kérdéssel foglalkozik, de a közös képviselői szabályzat elfogadásához van kötve; úgy véli, hogy még a közös szabályzat hiányában is lehetségesnek kell lennie egy olyan rendszer kialakításának, amely világos, átlátható és méltányos;

53.

azon az állásponton van, hogy az olyan képviselőknek, akik önkéntesen visszafizetik az adminisztrációnak azon juttatásokat, illetve a juttatások azon részét, amely meghaladja a ténylegesen felmerülő költségeket, vagy csak azok valóban felmerülő részére tartanak igényt – például a számukra kifizetendő utazási költségek esetében –, a képviselők költségeire és juttatásaira vonatkozó szabályzatban egyértelműen meghatározott rendelkezések alapján kellene így tenniük;

54.

felkéri a quaestorokat, hogy vizsgálják felül a juttatások kifizetésére vonatkozó általános szabályokat, hogy látható legyen, vajon szükség van-e változtatásokra az új IT-rendszerek használatának maximalizálása érdekében;

55.

tudomásul veszi, hogy 2004. december 13-án az Elnökség módosításokat fogadott el a titkársági juttatásra vonatkozó szabályzathoz (17), amelyek célja többek között a nagyobb következetesség biztosítása a szabályzat és a költségvetési rendelet között;

56.

rámutat, hogy a költségvetési rendelet 79. cikke és a végrehajtási szabályok 98. és 104., a kiadások érvényesítéséről szóló cikkei (18) megkövetelik, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő értékelje a hitelező jogosultságát a mellékelt dokumentumok alapján; emlékezteti az adminisztrációt, hogy ragaszkodnia kell a számlák vagy díjnyilatkozatok beadásához, mint a szolgáltatási szerződésekből fakadó kifizetése feltételéhez (a képviselőket megillető költségtérítések és juttatások kifizetésére vonatkozó szabályzat 14. cikkének (6) bekezdése);

57.

felhívja az Elnökséget, hogy javasoljon olyan intézkedéseket a parlamenti munkacsoport munkája eredményeinek felhasználásával, amely átláthatóbbá teszi a képviselők titkársági juttatásának felhasználását; hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a szerződéses szabadság alapjait figyelembe kell venni a folyamat során;

58.

sajnálatát fejezi ki, hogy az Elnökség 2004. december 13-i határozata megváltoztatja a képviselőket megillető költségtérítések és juttatások kifizetésére vonatkozó szabályzat (a 2004. február 9-i elnökségi határozat szerint) 14. cikke (5) bekezdésének, valamint (7) bekezdése d) pontjának tartalmát úgy, hogy az asszisztensek és a szolgáltatási szerződésekkel dolgozók szerződéses és társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések ismét nem bizonyulnak egyértelműnek; felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a 2004. december 13-án elfogadott szöveget;

59.

emlékeztet arra, hogy 2003. május 28-án az Elnökség elfogadta a képviselőket megillető költségtérítések és juttatások kifizetésére vonatkozó új szabályzat vázát, amely rendelkezik az útiköltségek megtérítéséről a ténylegesen felmerült költségek alapján, de a képviselői szabályzat hatálybalépésének függvényében;

60.

emlékeztet arra, hogy bizonyos útvonalakon a valós költségek magasabbak, mint az adminisztráció által megállapított plafonértékek a versengő repülőtársaságok hiánya miatt ezen útvonalakon, és kitart amellett, hogy a valós költségeket ezen körülmények között meg kell téríteni;

61.

megállapítja, hogy a 2003. december 31-i legfrissebb javított biztosításmatematikai értékelés szerint az alap jövőbeli kötelezettségei akkoriban 41 795 982 EUR-val meghaladták forgóeszközeinek értékét, és hogy a biztosításmatematikai finanszírozási szint 2003 végén 76,4 % volt (19);

62.

emlékeztet a Számvevőszék azon álláspontjára, hogy egyértelmű szabályzatot kell kialakítani az alapon belül az Európai Parlament és az alap tagjai kötelezettségeinek és felelősségi körének meghatározására, ha egy jövőbeli biztosításmatematikai értékelés hiányosságokat tárna fel (20); úgy véli, hogy pontosan tisztázni kell a Parlamentnek a nyugdíjalaphoz kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekkel szembeni felelőssége természetét; továbbá úgy véli, hogy a képviselők alaphoz befizetett hozzájárulásait személyes forrásból kellene levonni, nem pedig a parlamenti juttatások rendszerében;

63.

tudomásul veszi az adminisztráció válaszát, amely szerint az Elnökséghez terjesztik elő a Parlament, illetve a luxemburgi jog szerint bejegyzett és választott ügyvezető bizottság által vezetett nonprofit társaság hatásköreit és illetékességét meghatározó javaslatokat (21);

64.

megjegyzi továbbá, hogy a 2005 elején elvégzendő biztosításmatematikai értékelés eredményei alapján ismert lesz az alap forrásigényeinek mértéke; mindazonáltal azon a véleményen van, hogy amint a képviselői alapszabályt elfogadták, egy új és elkülönített nyugdíjalap-hozzájárulási rendszert kell kialakítani, amely minden képviselőre egyenlő mértékben vonatkozik, és attól a dátumtól fogva be kell szüntetni mindenfajta, a Parlament költségvetéséből az önkéntes nyugdíjalapba fizetett hozzájárulást;

65.

aggodalmát fejezi ki az Európai Számvevőszék azon véleménye miatt, amely szerint amennyiben a jelenlegi rendszer folytatódik, a lehető leghamarabb létre kell hozni egy megfelelő jogalapot (az Elnökség határozatán túl), és a Parlament önkéntes nyugdíjpénztárhoz történő pénzügyi hozzájárulásának a Szerződés 190. cikkének (5) bekezdésével összhangban elfogadott másodlagos jogalkotási aktuson kell alapulnia (22);

66.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet és a 2003. január 1-jén hatályba lépett végrehajtási rendelkezések módosították a tervezési, közzétételi és beszerzési szerződés-odaítélési eljárásokat, illetve megszüntették a CCAM-mel (közbeszerzéssel és szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság) történő konzultációt az 50 000 EUR-t meghaladó értékű szerződések esetében;

67.

megállapítja, hogy a CCAM helyett a Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselőinek lehetőségük van arra, hogy konzultáljanak a szolgálatközi közbeszerzési szerződési csoporttal (GIMP); megjegyzi továbbá, hogy a főtitkár a szerződési tevékenységről szóló éves CCAM-jelentés felváltására a korábbi mentesítésre vonatkozó állásfoglalásokra válaszul kiadott egy jelentést, amely az engedélyezésre jogosult tisztviselők által biztosított adatokon alapul, és az alábbi adatokat tartalmazta a 2003-ban megkötött szerződésekről:

68.

üdvözli azon megállapítást, amely szerint 2003-ban a szerződések egy jelentős részét nyílt ajánlati felhívás alapján kötötték meg;

69.

megállapítja, hogy a belső ellenőr az egész intézményre kiterjedően ellenőrzést végez a közbeszerzési eljárásról, amelyről a zárójelentés 2005 első felére várható; felkéri a főtitkárt, hogy megfelelő módon tájékoztassa a költségvetési ellenőrző bizottságot a jelentés tartalmáról a belső konzultációs eljárás lezárulása után;

70.

bátorítja az adminisztrációt azon erőfeszítéseiben, hogy a költségvetési rendelet 95. cikke értelmében adatbázist hozzon létre a szerződésekről, amely a főtitkár jelentése (23) szerint várhatóan 2005 végére lesz működőképes;

71.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az 50 000 EUR-t meghaladó összegű szerződések tekintetében a tárgyalásos eljárások száma és értéke 2003-ban jelentősen csökkent a 2002. év azonos adataihoz képest;

72.

tudomásul veszi az adminisztráció aggodalmait az alábbi területeken:

73.

elvárja az illetékes bizottságaitól, hogy szükség esetén vegyék figyelembe ezeket a szempontokat a javaslatok előterjesztése során a költségvetési rendelet, annak végrehajtási szabályai, és a Parlament költségvetésére vonatkozó belső végrehajtási szabályok felülvizsgálata során;

74.

tudomásul veszi, hogy a Parlament és a francia hatóságok között fennálló hosszas vitát a strasbourgi LOW épület megvásárlásáról a Parlament hosszú távú érdekeit szem előtt tartva 2003 végén megoldották, és a vásárlás 2004-ben megvalósult;

75.

emlékeztet arra, hogy a Parlament költségvetésére jelentős többletterhet ró, hogy nem egyetlen állandó munkahelyen működik; rámutat arra, hogy az Európai Parlament három országban történő működésének költségét évente több mint 200 millió EUR-ra becsülik;

76.

megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat 22. cikke által előírt eljárást azzal a céllal kezdeményezték, hogy meghatározzák a felelősségeket a 4 136 125 belga frankos eltérést illetően az 1982. évi elszámolás és a tényleges pénzügyi helyzet tekintetében (25); megállapítja, hogy a fegyelmi bizottság 2003. március 17-én ülésezett először, és mostanra fejezte be munkáját, és utasítja a főtitkárt, hogy folyamatosan tájékoztassa az illetékes bizottságot az összes további fejleményről;

77.

elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy hamarosan előterjesztik az Elnökséghez a Parlament belső környezetvédelmi politikájának átfogó felülvizsgálatát, amelyet egy környezetgazdálkodásra szakosodott tanácsadó végzett, és amelynek végső célja egy környezetgazdálkodási rendszer kialakítása az intézményen belül (26); utasítja főtitkárát, hogy amint az Elnökségen belül megvitatták a tanácsadói jelentést, tegyék közzé azt a Parlament honlapján

78.

megjegyzi, hogy sok hivatalos dokumentumot még mindig többpéldányos papírkópiák formájában osztanak ki a képviselők számára ahelyett, hogy online elérhetővé tennék; felszólítja a quaestorok kollégiumát, hogy találják meg az ökológiai egyensúlyt a dokumentumok nyomtatott formátumban való kiosztásában;

79.

sürgeti egy elektronikus aláírási rendszer bevezetését, ami által a képviselők aláírását rá lehetne tenni olyan dokumentumokra, mint pl. a módosítások vagy a parlamenti kérdések, anélkül, hogy nyomtatott dokumentumokat kelljen ide-oda küldeni;

80.

sürgeti az Elnökséget, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a nyelvi személyzet felvételének meggyorsítására, hogy minden képviselőnek biztosítsák azt a jogot, hogy az anyanyelvükről, illetve anyanyelvükre történő tolmácsolás segítségével anyanyelvükön fejezhessék ki magukat;

81.

emlékeztet arra, hogy a 260/2003. sz. panaszról szóló 2004. január 23-i határozatában az európai ombudsman hivatali visszásságot állapított meg az Európai Parlamenttel szemben a dohányzásra vonatkozó belső szabályzatnak való megfelelés előmozdítására irányuló megfelelő intézkedések elmulasztása miatt;

82.

megállapítja, hogy bár az Elnökség 2004. július 13-án elfogadott egy javított dohányzási szabályzatot, azt nem hajtották végre maradéktalanul, és ennek következtében fennáll annak veszélye, hogy az európai ombudsman újabb megállapításokat tesz a Parlamentet illetően; felhívja az Elnökséget, hogy sürgősen intézkedjen a dohányzás szintjének csökkentéséről épületeiben és védje az épületek valamennyi használójának egészségét;

83.

hangsúlyozza, hogy a munkáltatók jogi kötelessége biztosítani az alkalmazottak számára a biztonságos és egészséges munkakörnyezetet; megállapítja, hogy az Elnökség szabályzata (27) által engedélyezett kivétel, amely lehetővé teszi a dohányzást az irodákban, a dohányfüst révén elfogadhatatlan mértékű belső légszennyezést eredményez az épületekben és a folyosókon, amely egészségügyi kockázattal jár az épületek használóira nézve; megállapítja, hogy az intézmény épületeire a három munkahelyen vonatkoznak a nemzeti egészségügyi és biztonsági rendelkezések; sürgeti a quaestorok kollégiumát, hogy jelöljön ki egy világosan jelzett és megfelelő ventillációval ellátott dohányzóhelyet a nem dohányzók egészségére gyakorolt káros hatások kiküszöbölése végett;

84.

utasítja főtitkárát, hogy végezzen felmérést a személyzet hozzáállásáról mindhárom munkahelyen annak megállapítására, hogy a Parlament alkalmazottainak többsége igényli-e a dohányzás betiltásának a 2007-es határidő előtti bevezetését az épületek azon területein, ahol a Parlament alkalmazottainak irodái találhatók;

85.

tudomásul veszi a Parlament üléstermeiben és bizottsági üléstermeiben található számítógépek és a főtitkár által biztosított egyéb eszközök drótnélküli technológiával való ellátásának megvalósíthatóságáról szóló tájékoztatást (28); tudomásul veszi a főtitkár figyelmeztetését a drótnélküli átvitel által gerjesztett, az előírt határokat meghaladó elektromágneses sugárzás által okozott lehetséges egészségügyi kockázatokról; további jelentést kér 2005. július 1-jéig a drótnélküli technológia egészségügyi vonatkozásairól;

86.

üdvözli azt az információt, amely szerint minden képviselő irodájában lehetőség nyílik egy további internet-hozzáféréshez 2005. áprilisától és májusától kezdődően, ami nagyban javítaná a Mac számítógépek általi hozzáférés problémáit; hangsúlyozza azonban, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy más ismert rendszerek felhasználói is bejelentkezhessenek a Parlament intranetoldalára;

87.

sürgeti a Parlament számítógépes rendszereinek, hálózatainak, kapcsolatainak, hardverjének és szoftverjének szabályos időközönkénti biztonsági elemzését a Parlament e-környezete biztonságának garantálása céljából.