Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az energiarendszer digitalizációja – Uniós cselekvési terv

(COM(2022) 552 final)

(2023/C 184/17)

Előadó:	Thomas KATTNIG
Társelőadó:	KÜKEDI Zsolt

Felkérés:	Európai Bizottság: 2022.11.25.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.3.7.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.3.22.
Plenáris ülésszak száma:	577.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	198/1/7

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB támogatja a célkitűzéseket, és üdvözli a cselekvési tervben javasolt intézkedések többségét. Az EGSZB már egyértelművé tette az energetikai átalakulás és a digitális átállás közötti kapcsolatot, rámutatva a digitalizáció előnyeire az energiamegtakarítás, a kisebb energiaintenzitás és az energetikai infrastruktúra jobb kezelése tekintetében. Bár a cselekvési terv optimista hozzáállása inspiráló, az Európai Bizottság hajlamos figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a fizikai valóság nagyon különbözik a digitalizációnak a cselekvési tervben említett felhasználási eseteitől.

1.2

Bár mind a stratégiai megközelítés, mind a cselekvési terv konkrét intézkedései a helyes irányba mutatnak, az Európai Bizottság nem integrálja a cselekvési tervet az általános energiapolitikába. A kizárólag a digitalizációra összpontosító és az általános keretet figyelmen kívül hagyó silószemlélet nem teremti meg azokat az előnyöket, amelyeket a cselekvési terv helyesen ismertet. Az energiarendszer digitalizálásának olyan, együttműködésen alapuló megoldásokat kell létrehoznia, amelyek ösztönzik a felhasználókat a digitalizált energiarendszerben való részvételre; erre példa az intelligens fogyasztásmérők és a kétirányú töltésű e-járművek használata, amelyek támogatják a villamosenergia-rendszer stabilitását. A személyközi kereskedés, a virtuális önellátás és az energiamegosztás mind digitális eszközöket igényel. Ugyanakkor ezek a gyakorlatok vagy az adminisztratív akadályok miatt nem vonzóak, vagy hiányoznak a hatékony ösztönzők.

1.3

Az EGSZB megerősíti, hogy mindenképpen intelligensebbé és rugalmasabbá kell tenni az energiarendszert, de azt jelenleg olyan hiányosságok teszik próbára, mint például az átviteli és elosztóhálózat rugalmatlansága, amely az energiaipari infrastruktúrába történő beruházások elégtelen szintjéből ered. Bár egyes energiaszolgáltatók jelentős nyereségre tettek szert, az energetikai átalakulás céljainak eléréséhez nem ruháztak be elegendő mértékben az intelligens hálózatokba. A hálózatbővítés és -átalakítás lemaradásban van, többek között azért, mert a szabályozási keret nem ösztönzi a digitalizációba és a rugalmasságba történő beruházásokat, és a meglévő hálózatok alkalmatlanná váltak az ingadozó energia átvitelére és elosztására. A digitalizált energiarendszer hálózatkimaradásainak elkerülése érdekében sürgősen meg kell kezdenünk energiarendszerünk átalakítását a hálózat (átviteli és elosztóhálózatok) fejlesztésével és bővítésével.

1.4

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 58. cikkének módosításába foglalja bele „a digitális villamosenergia-infrastruktúrába történő beruházások előmozdítása” mögött meghúzódó elképzeléseket, olyan szabályozási keretet biztosítva, amely hatékonyan ösztönzi a villamosenergia-hálózatok digitalizálására irányuló beruházásokat. Ezzel párhuzamosan rugalmassági piacokat kell kialakítani annak érdekében, hogy vonzóvá tegyék a digitális technológiákon alapuló rugalmas fogyasztást, termelést és termelés-fogyasztást.

1.5

Több mint hat évvel a tiszta energiáról szóló csomag előterjesztése után mind az energiaközösségek, mind a kollektív önellátási rendszerek továbbra is csekély szerepet játszanak Európa energiarendszereiben. Az Európai Bizottság eddig figyelmen kívül hagyta az energiatermelés és -fogyasztás e formái előtt álló akadályokat. Az európaiak számára olyan ösztönzőket kell biztosítani, amelyek végül meggyőzik és arra motiválják őket, hogy digitalizálják az energiával kapcsolatos valamennyi tevékenységüket. Sok esetben egyértelmű jogi és adminisztratív jogosultságra is szükség van. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő kezdeményezéseket, beleértve a közvetlen támogatást, amely lehetővé teszi az energiaközösségek és a kollektív termelő-fogyasztók számára, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket, melyek révén – különösen az ellátás biztonsága tekintetében – ezeknek a termelési és fogyasztási formáknak a rendszer alapvető részévé kell válniuk. Ellenkező esetben a digitális eszközök nem hoznak majd változást.

1.6

Az EGSZB megismétli, hogy a klímasemleges, decentralizált és digitalizált energiaellátási struktúra – megfelelő megközelítés megválasztása mellett – jelentős pozitív hatást gyakorolhat a foglalkoztatásra és a gazdaságra, különösen a regionális gazdaságokra (2). A jelenlegi válságban az Európai Uniónak olyan általános energiapolitikai megközelítést kell kialakítania, amely ötvözi az energiával és az éghajlattal kapcsolatos egyedi kérdéseket a társadalmi és regionális kohézióra irányuló politika célkitűzéseivel.

1.7

Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a változtatás politikája csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi az átállás során működő különböző társadalmi dinamikákat, és stratégiáiban és intézkedéseiben figyelembe veszi azokat. Meg kell erősítenünk az aktív fogyasztók szerepét a digitalizációban, továbbá bátorítanunk kell és fel kell jogosítanunk őket arra, hogy minél több intelligens megoldást használjanak, mivel ezek javíthatják a belső energiapiac hatékonyságát és teljesítményét, az ellátásbiztonság garantálása érdekében figyelembe véve ugyanakkor az elosztórendszer-üzemeltetőket is. Az eszközöknek felhasználóbarátnak kell lenniük, és figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportokra és a fogyatékossággal élőkre. Ezért elengedhetetlen az igazságos átmenetre és a változás aktív politikai kezelésére irányuló eljárásmód kialakítása. Ha a végrehajtás során figyelmen kívül hagyják a társadalmi dimenziót, fennáll annak a kockázata, hogy az átalakulás a lakosság ellenállása miatt kudarcot vall.

1.8

Az energiarendszerek és -infrastruktúra jövőbeli kialakításával kapcsolatban az EGSZB több alkalommal hangsúlyozta, hogy minden fogyasztót aktívan be kell vonni az intelligens energiarendszerek fejlesztésébe, és ösztönzőket kell bevezetni annak érdekében, hogy a civil társadalom részt vehessen az energetikai átalakulásban. Nagyon fontos az Európai Bizottság által a 7.3. pontban említett „Helyi és regionális innovátorok összekapcsolása”. Az olyan kollektív fellépés, mint az intelligens városok és közösségek közötti együttműködés, megteremtheti azokat a legjobb és leginkább megfizethető megoldásokat, amelyekre egy régiónak szüksége lehet.

1.9

Az uniós digitális és energiapolitikák már most meghatározzák az energia digitalizációját, mivel az olyan kérdések, mint az adatok interoperabilitása, az ellátásbiztonság, a kiberbiztonság, a magánélet védelme és a fogyasztóvédelem nem hagyhatók csupán a piacra, és kulcsfontosságú ezek megfelelő végrehajtása. Ebben az összefüggésben az EGSZB rámutat arra, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni a magánélet megsértését és az adatokkal való visszaélést. Ez nemcsak a technikai óvintézkedésekre terjed ki, hanem az ezen adattérért vállalt felelősséget és a politikai és demokratikus ellenőrzés alatt álló állami hatóságok által végzett nyomon követést is magában foglalja. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó adatok védelmére.

1.10

Az Európai Bizottság a közleményében alapvetően fontosnak tekinti annak biztosítását, hogy a digitalizáció ne ássa alá a villamos energia belső piacán már létrehozott fogyasztóvédelmi keretet. Az EGSZB tudomásul veszi ezt, és hozzáteszi, hogy az energiapiaci fogyasztói jogokat ki kell igazítani és javítani kell. A fogyasztókat nem szabad hátrányos helyzetbe hozni, illetve túlzott árakat kiszabni rájuk. Fontos, hogy élhessenek a digitális eszközök előnyeivel, amelyek – megfelelő fejlesztés mellett – hozzájárulhatnak a fogyasztóvédelem fokozásához.

1.11

Minden kezdeményezés esetében fontos, hogy a fogyasztók intelligens fogyasztásmérővel rendelkezzenek otthonukban. Sok tagállamban ez még mindig nem biztosított, ezért sürgősen fokozni kell az intelligens fogyasztásmérés szélesebb körű bevezetésére irányuló erőfeszítéseket, amely az energiaágazat legtöbb digitális megoldásának alapvető előfeltétele, különösen a villamosenergia-ellátást, és kisebb mértékben a gázellátást illetően. Azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem vezették be teljeskörűen az intelligens fogyasztásmérőket, fel kell gyorsítaniuk ezt a folyamatot, és a bevezetés tekintetében növelniük kell nemzeti célkitűzéseiket. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intelligens fogyasztásmérők bevezetése akkor a leghatékonyabb, ha a hálózatüzemeltetők elszámoltathatók. Az intelligens fogyasztásmérőket a villamosenergia-hálózat szerves részének kell tekinteni.

1.12

Fennáll annak a kockázata, hogy az új adatvezérelt szolgáltatások és innovatív technológiai megoldások nem valósulnak meg elég gyorsan, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú szakmunkás és képzett szakember azok bevezetésének elősegítéséhez. A szükséges munkaerőpiaci és oktatáspolitikai intézkedésekhez elegendő pénzügyi forrásra van szükség, valamint összehangolt megközelítést biztosító cselekvési tervet kell kidolgozni. Az EGSZB úgy véli, hogy e tekintetben elengedhetetlen a szociális partnerekkel folytatott szoros együttműködés.

1.13

A kiberbiztonság alapvető követelmény az egyre inkább digitalizált energiarendszer megbízhatóságának megteremtéséhez. Az elmúlt évtizedek fejleményei és különösen a közelmúlt eseményei rámutatnak a kibertámadások és a kritikus infrastruktúrák elleni szabotázsok veszélyére. Problémák azonban nemcsak kibertámadások vagy szabotázsok miatt léphetnek fel, hanem hardver- és szoftverhibák miatt is, ezért az Európai Bizottságnak a stabilitás biztosítása érdekében a digitalizáció során különös figyelmet kell fordítania a hardver- és szoftvertervezésre. A kritikus infrastruktúrák meghibásodása vagy károsodása súlyos ellátási hiányt okozhat és veszélyeztetheti a közbiztonságot. A decentralizáltabb energiatermelés és -felhasználás az internettel összefüggésben növeli a „támadási felületet” és a kiberkockázatokat. A digitalizált energiarendszernek (mind a hardver, mind a szoftver tekintetében) megbízhatónak kell lennie, biztosítva a folyamatos rendelkezésre állást.

1.14

Az EGSZB úgy véli, hogy a vidéki területeken az energetikai átmenetre és a digitalizációra vonatkozó kombinált stratégia mindeddig nem kapta meg az elvárt szintű figyelmet és támogatást. Kéri az Európai Bizottság „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára” című közleményében foglaltak gyors végrehajtását, valamint az érdekelt felek mozgósítását az uniós Vidékfejlesztési Paktum keretében.

2.   Háttér

2.1

Az Európai Bizottság azzal a céllal tette közzé a közleményt, hogy előmozdítsa az energiarendszer digitalizációját. Az energiarendszer digitalizációjára vonatkozó uniós cselekvési terv célja, hogy elérje a zöld és digitális átállásról szóló stratégiai előrejelzési jelentésben meghatározott célkitűzéseket, és a digitális technológiák hozzájáruljanak a klímasemleges és erőforrás-hatékony társadalom létrehozásához, biztosítva ugyanakkor, hogy mindenki részesülhessen az átállás előnyeiből.

2.2

Az uniós cselekvési tervben az Európai Bizottság öt területen tesz javaslatot egy intézkedéscsomagra: a konnektivitás, az interoperabilitás és az energetikai adatok zavartalan cseréjének előmozdítása egy közös adattér létrehozásával; az intelligens hálózatba történő beruházások előmozdítása és koordinálása; a fogyasztóknak az energetikai átalakulásba való bevonása érdekében a digitális innováción alapuló jobb szolgáltatások nyújtása; az energiarendszer kiberbiztonságának megteremtése; valamint annak biztosítása, hogy az IKT-ágazat növekvő energiaigénye összhangban legyen az európai zöld megállapodással. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a digitalizáció javíthatja az uniós energiarendszer megfizethetőségét, fenntarthatóságát és rezilienciáját.

2.3

Az intelligens megoldásokat úgy alakítják ki, hogy a fogyasztók nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak energiafogyasztásuk és -számláik felett, ezáltal javítva az energiafogyasztás kezelését, bár sok végfelhasználó intelligens megoldás nélkül is megértheti az ebben rejlő lehetőséget. Az innovatív energetikai szolgáltatásoknak csökkenteniük kell az energiafogyasztást, és az energiát akkor kell felhasználni, amikor az olcsó. Az intelligens fogyasztásmérők fontos információkat szolgáltatnak az energiafogyasztási költségek csökkentéséhez, például az elektromos járművek intelligens töltéséhez, valamint az intelligens hőszivattyúk és fotovoltaikus panelek számára. Az intelligens fogyasztásmérők segítik a fogyasztókat a számlájukban szereplő adatok ellenőrzésében, és lehetővé teszik számukra, hogy kiküszöböljék a nem helytálló számlákat és az utólagos számlázást, amelyek jelenleg a legnagyobb fogyasztói aggályok közé tartoznak. A cselekvési terv támogatást biztosít a fogyasztók érdekeit szolgáló és egyes esetekben velük együttműködésben kifejlesztett digitális eszközökhöz, a digitális készségek fejlesztéséhez, az intelligens digitális megoldások finanszírozásához olyan programok révén, amelyek segíthetnek az energiarendszer digitalizációjára irányuló célkitűzés elérésében, továbbá támogatja a nemzeti szabályozó hatóságokat az intelligens hálózatok közös mutatóinak meghatározásában és nyomon követésében, ahogy támogatja a közös európai energiaügyi adattér létrehozását, valamint az összes érdekelt fél, különösen a hálózatüzemeltetők és az energiaszolgáltatók szoros bevonását is.

2.4

Az Európai Bizottság szerint az IKT-technológiákban nagy ökologizálási lehetőségek rejlenek. A digitális megoldásoknak elő kell segíteniük az energiaellátás, -tárolás és -kereslet egyensúlyát, és rugalmasabbá kell tenniük az energiarendszert, elősegítve a decentralizált megújuló energiaforrások integrációját. Rugalmassági piacokat kell kialakítani annak érdekében, hogy vonzóvá tegyék a rugalmassági lehetőségekbe történő beruházásokat, függetlenül attól, hogy ezeket a beruházásokat a digitális eszközöket igénybe vevő termelők, fogyasztók vagy termelő-fogyasztók hajtják-e végre.

2.5

A cselekvési terv ugyanakkor hangsúlyozza, hogy meg kell fékezni az IKT-ágazat növekvő energiafogyasztását. A cselekvési terv rendelkezik az európai villamosenergia-hálózat digitális ikermodelljének létrehozásáról, az energiaközösségek digitális eszközök révén történő támogatásáról, a számítógépek, adatközpontok és blokkláncok energiacímkéinek kidolgozásáról, valamint a távközlési hálózatok fenntarthatóságára vonatkozó uniós magatartási kódex kidolgozásáról.

2.6

A decentralizált energiatermelés, -átvitel és -elosztás által jellemzett, valamint az otthonokban digitálisan összekapcsolt eszközökkel rendelkező, egyre inkább digitalizált energiarendszerben növekszik a kémkedés, a kiberbűnözés és az energiafogyasztással összefüggő hardverhiba kockázata. Az Európai Bizottság ezért jól összehangolt kiberbiztonsági intézkedéseket javasol a rendszer általános rezilienciájának megerősítése érdekében.

2.7

A cselekvési terv felvázolja, hogy ehhez egyaránt szükség van közép- és hosszú távú intézkedésekre, és egy irányítási keretre. Az Európai Bizottság kifejti, hogy számos érdekelt közösséget, vállalkozást és nemzetközi partnert fog bevonni, és megjegyzi, hogy a korlátozott közfinanszírozást bölcsen kell felhasználni, és több magánberuházásra van szükség.

3.   Általános megjegyzések

3.1

Cselekvési tervében az Európai Bizottság helyesen foglalkozik azzal, hogy a digitális technológiákban hatalmas lehetőségek rejlenek a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése terén. Az EGSZB támogatja ezeket a célkitűzéseket, és üdvözli a cselekvési tervben javasolt intézkedések többségét. Az EGSZB már egyértelművé tette az energetikai átalakulás és a digitális átállás közötti kapcsolatot, rámutatva a digitalizáció előnyeire az energiamegtakarítás, a kisebb energiaintenzitás és az energetikai infrastruktúra jobb kezelése tekintetében. Bár a cselekvési terv optimista hozzáállása inspiráló, az Európai Bizottság hajlamos figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a fizikai valóság nagyon különbözik a digitalizációnak a cselekvési tervben említett felhasználási eseteitől.

3.2

Az EGSZB véleménye szerint az energiaágazat előtt álló fő kihívások a következők: Európa energiaforrásainak diverzifikálása, az energiaimporttól való függőség csökkentése, az integrált belső energiapiac biztosítása, az energiahatékonyság javítása, az energiahálózat gyors bővítése, az ellátásbiztonság szavatolása, a gazdaság dekarbonizációja, a kibocsátások csökkentése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tiszta energiatechnológiákkal, a megújuló energiaforrások részarányának növelése és tömeges elterjesztése az éghajlat-politikai célok elérése érdekében, az ehhez kapcsolódó kutatás és oktatás előmozdítása, az igazságos átmenet biztosítása és az energia szociális dimenziójának támogatása, például az energiaszegénység csökkentése. Ennek alapja az energiarendszer digitalizációja, amely segíthet e nagy kihívások leküzdésében.

3.3

Bár mind a stratégiai megközelítés, mind a cselekvési terv konkrét intézkedései a helyes irányba mutatnak, az Európai Bizottság nem integrálja a cselekvési tervet az általános energiapolitikába. A kizárólag a digitalizációra összpontosító és az általános keretet figyelmen kívül hagyó silószemlélet nem teremti meg azokat az előnyöket, amelyeket a cselekvési terv helyesen ismertet.

3.4

Az Európai Bizottság javaslata egy olyan ideális állapotot ábrázol, amely egy fejlett energiarendszerre (pl. átviteli és elosztóhálózatokra) épül, és digitalizálja azt. Európában azonban először ki kell alakítani az átviteli és elosztóhálózatokat, mielőtt komplex digitális technológiákat fejleszthetnének. Hiába digitalizáljuk, ha az intelligensen kezelt energia nem továbbítható az energiaátviteli hálózatokon keresztül. Ezenkívül hatalmas mennyiségű energia vész el az átviteli és elosztóhálózatokon. A nem felhasználható vagy továbbítható zöld villamos energia költsége, amelyet csökkenteni kell, még most is több mint 2 milliárd EUR-t tett ki az energiaválság előtt, az energiaválság idején pedig több mint 12 milliárd EUR-ra rúgott olyan nagy országokban, mint Németország. Ez a gazdasági veszteség meg fog sokszorozódni, kivéve, ha a villamosenergia-hálózatokat és a rendszerrel kompatibilis tárolókapacitásokat gyorsan bővítik, és ezzel egyidejűleg jobb módokat találnak a villamos energia közvetlen helyszíni felhasználására. Ezen a területen a digitalizáció szerepet játszhat e veszteségek azonosításában és az így keletkezett adatok hálózatfejlesztési célú felhasználásában.

3.5

Az igaz, hogy a hálózatok intelligenssé tételéhez jelentős beruházásokat kell végrehajtani az energetikai infrastruktúrában. Az is igaz, hogy sok tagállam nem ösztönzi ezeket a beruházásokat, mivel szabályozásuk egyértelműen torzítja a tőkekiadásokat (CapEx), és a digitalizációba való beruházás elsősorban operatív kiadás (OpEx). Nem lesz elegendő, ha csak koordinálják ezeket a beruházásokat, és nyomon követik azok előrehaladását. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (EU) 2019/944 irányelv 58. cikkének módosításába foglalja bele „a digitális villamosenergia-infrastruktúrába történő beruházások előmozdítása” mögött meghúzódó elképzeléseket, olyan szabályozási keretet biztosítva, amely hatékonyan ösztönzi a villamosenergia-hálózatok digitalizálására irányuló beruházásokat.

3.6

Az Európai Bizottság helyesen mutat rá arra, hogy a digitális eszközök fontos szerepet játszanak a kollektív önellátási rendszerek és az energiaközösségek kialakításában. Ebben segítséget nyújthat mind az iránymutatás, mind a tervezett kísérleti platform, de nem ezek a legfontosabb szempontok. Több mint öt évvel a tiszta energiáról szóló csomag előterjesztése után mind az energiaközösségek, mind a kollektív önellátási rendszerek továbbra is csekély szerepet játszanak Európa energiarendszereiben. Ennek fő okai sok esetben a jelentős bürokratikus akadályok, valamint az információhiány a fogyasztók és a termelők részéről. Az Európai Bizottság eddig figyelmen kívül hagyta ezeket az akadályokat. Az európaiak számára olyan ösztönzőket kell biztosítani, amelyek végül meggyőzik és arra motiválják őket, hogy digitalizálják az energiával kapcsolatos valamennyi tevékenységüket. A digitalizált energiarendszer egészének annyira vonzónak kell lennie a benne részt vevő felek számára, hogy ne csak a pénzügyi ösztönzők segítsék elő e digitalizált energiarendszer létrehozását, hanem az egész környezet egy ellenőrzött, irányított és biztonságos energiarendszer létrehozására ösztönözze őket. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő kezdeményezéseket, beleértve a közvetlen támogatást, amely lehetővé teszi az energiaközösségek és a kollektív termelő-fogyasztók számára, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket, az ellátásbiztonság garantálása érdekében figyelembe véve az elosztórendszer-üzemeltetőket is. Ellenkező esetben a digitális eszközök nem hoznak majd változást.

3.7

Az e-járművek kétirányú töltése egy másik nagyon ígéretes példa, amely azt mutatja, hogy az aktívabb fogyasztók a digitális technológia – többek között az IKT – segítségével mind a hálózati, mind a fogyasztói oldalon közvetlenül hozzájárulhatnak a rendszer stabilitásához. Azonban egész Európában szinte nincs is gazdaságosan működő példa az e-járművek kétirányú töltésére, mivel a piacot nem úgy alakították ki, hogy piaci alapú ösztönzőket nyújtson a villamos energia rugalmas betáplálásához és vételezéséhez. A piac gyökeres átalakítására irányuló erőfeszítései során az Európai Bizottságnak különösen egy olyan piac kialakítására kell összpontosítania, amely vonzóvá teszi a cselekvési terv 4.2. fejezetében említettekhez hasonló eseteket, és elősegíti azok általános elterjedését, így a kétirányú töltést a jövőben a hálózatüzemeltetők is alkalmazhatják a terhelésszabályozás egyik tényezőjeként, amit az ellátásbiztonság garantálása érdekében a jogszabályokban is figyelembe kell venni.

3.8

Az EGSZB megismétli, hogy a klímasemleges, decentralizált és digitalizált energiaellátási struktúra – megfelelő megközelítés megválasztása mellett – jelentős pozitív hatást gyakorolhat a foglalkoztatásra és a gazdaságra, különösen a regionális gazdaságokra (3). A jelenlegi válságban az Európai Uniónak olyan általános energiapolitikai megközelítést kell kialakítania, amely ötvözi az energiával és az éghajlattal kapcsolatos egyedi kérdéseket a társadalmi és regionális kohézióra irányuló politika célkitűzéseivel.

3.9

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a gazdasági keretfeltételek technokrata kialakítása és az új technológiák – különösen az energiarendszer digitalizációjának – pénzügyi támogatása fontos szerepet játszik az energetikai átalakulásban. Ugyanakkor az EGSZB megjegyzi, hogy a változtatás politikája csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi az átalakulás során működő különböző társadalmi dinamikákat, és stratégiáiban és intézkedéseiben figyelembe veszi azokat. Meg kell erősítenünk a fogyasztók szerepét a digitalizációban, továbbá bátorítanunk kell őket arra, hogy minél több intelligens megoldást használjanak, mivel ezek segíthetnek javítani a belső energiapiac hatékonyságát és teljesítményét, az ellátásbiztonság garantálása érdekében szorosan bevonva az energia-értéklánc valamennyi szereplőjét. Ezért elengedhetetlen az igazságos átmenetre és a változás aktív politikai kezelésére irányuló eljárásmód kialakítása. Ha a végrehajtás során figyelmen kívül hagyják a társadalmi dimenziót, fennáll annak a kockázata, hogy az átalakulás a lakosság ellenállása miatt kudarcot vall.

3.10

Az energiarendszer átalakítása váratlan nyereséget eredményezhet a szolgáltatók számára, akik magasabb díjakat kérhetnek új megoldásaikért. Az innovatív szolgáltatások, alkalmazások és energiagazdálkodási rendszerek azonban kibontakoztathatják az energiafelhasználók előtt álló hatalmas kiaknázatlan lehetőségeket, könnyítést nyújtva ezzel a magas energiaárak által sújtott fogyasztóknak. A digitalizáció segíthet a piaci árak összehasonlíthatóságában, a rugalmassági lehetőségek – például a terhelésáthelyezés – árainak méltányossá tételében, valamint a piaci folyamat során annak korai kimutatásában, hogy az energiafogyasztók – például a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások – kevesebbet fizethetnének a nyújtott szolgáltatásért. Az intelligens energiaelszámolási megoldások például lehetőséget biztosíthatnak a szociálisan hátrányos helyzetű emberek számára arra, hogy annyi energiát használjanak fel, amennyit meg tudnak fizetni, és nem engedik meg, hogy eladósodjanak.

3.11

Az EGSZB arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe az intelligens fogyasztásmérők piacának valós helyzetét, és szükség esetén avatkozzon be. Az intelligens fogyasztásmérők tervezett beszerelése magas költségekkel járhat a bérlők számára. A gyakorlatban alig van verseny a különböző mérőóra-szolgáltatók között. Németországi és ausztriai ágazati vizsgálatok szerint egyértelmű jelek utalnak arra, hogy az egyedi fogyasztásmérési ágazatban versenymentes oligopólium jött létre (4). A verseny biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a fogyasztást rögzítő készülékeket harmadik fél szolgáltatók is használhassák. Ellenkező esetben az energiaszolgáltató-váltás mindig a meglévő fogyasztásmérő készülékek cseréjének költségeivel járna.

3.12

Ebben az összefüggésben az EGSZB emlékeztet arra az álláspontjára, mely szerint meg kell akadályozni a kétszintű energetikai társadalmat. Nem történhet meg, hogy csak a kellő pénzügyi erőforrásokkal és technológiai eszközökkel rendelkező háztartások húzzanak hasznot az energetikai átalakulásból, de a költségeket az összes többi háztartásnak kelljen viselnie. Az EGSZB ezért támogatja az energiahatékonysági irányelv végrehajtását célzó ösztönzőket és eszközöket a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók és háztartások megsegítésére, és rámutat arra, hogy a távfűtésre/távhűtésre vonatkozó ambiciózus célok ronthatják a szociális lakhatási feltételeket.

3.13

Az energiarendszerek és -infrastruktúra jövőbeli kialakításával kapcsolatban az EGSZB több alkalommal hangsúlyozta, hogy minden fogyasztót – háztartásokat, vállalkozásokat és energiaközösségeket – aktívan be kell vonni az intelligens energiarendszerek fejlesztésébe, és ösztönzőket kell bevezetni annak érdekében, hogy a civil társadalom részt vehessen az energetikai átalakulásban, valamint segítsen annak finanszírozásában. Nagyon fontos az Európai Bizottság által a 7.3. pontban említett „Helyi és regionális innovátorok összekapcsolása”. Az olyan kollektív fellépés, mint az intelligens városok és közösségek közötti együttműködés, megteremtheti azokat a legjobb és leginkább megfizethető megoldásokat, amelyekre egy régiónak szüksége lehet.

3.14

Az energetikai adatok Unió-szerte összehangolt cseréjének és felhasználásának biztosítása érdekében a cselekvési terv előirányozza a közös európai energiaügyi adattér létrehozását és a megbízható irányítást. Az uniós digitális és energiapolitikák már most meghatározzák az energia digitalizációját, mivel az olyan kérdések, mint az adatok interoperabilitása, az ellátásbiztonság, a kiberbiztonság, a magánélet védelme és a fogyasztóvédelem nem hagyhatók csupán a piacra, és kulcsfontosságú ezek megfelelő végrehajtása. Ebben az összefüggésben az EGSZB rámutat arra, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni a magánélet megsértését és az adatokkal való visszaélést. Ez nemcsak a technikai óvintézkedésekre terjed ki, hanem az ezen adattérért vállalt felelősséget és a politikai és demokratikus ellenőrzés alatt álló állami hatóságok által végzett nyomon követést is magában foglalja. Elő kell mozdítani a közadatok feletti rendelkezési jogot, mivel az adatok fontos gazdasági tényezőt jelentenek a hálózatba kapcsolt és digitalizált társadalomban. Másrészt meg kell akadályozni a GAFA-féle (5) magántulajdonban lévő adatmonopóliumokat. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó adatok védelmére.

3.15

A javasolt adattér ígéretes megközelítés, de ehhez egyértelmű szabályokat kell előírni az anonimizált adatokhoz való hozzáférésről minden olyan piaci szereplő számára, amely érdekelt az adatok felhasználásában, például az energiakereskedelem és -megosztás jobb megtervezéséhez. Fontos, hogy gyorsan kidolgozzuk a cselekvési tervben említett „szilárd irányítást” azáltal, hogy meghatározzuk valamennyi piaci szereplő – köztük a fogyasztók, a termelő-fogyasztók, az energiakereskedők stb. – alapvető jogait.

3.16

Az uniós szintű stratégiai koordináció tekintetében a cselekvési terv előírja az intelligens energiával foglalkozó szakértői csoport (korábban intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport) létrehozását. Célja, hogy hozzájáruljon az energiával kapcsolatos adatok megosztását szolgáló európai keret kialakításához, az energiaágazatra vonatkozó adatcsere uniós szintű koordinációjának megerősítéséhez, a vezérelvek meghatározásához, valamint a különböző adatmegosztási prioritások és kezdeményezések közötti összhang biztosításához, továbbá hogy támogassa az Európai Bizottságot a közös európai energiaügyi adattér kifejlesztésében és megvalósításában. Az EGSZB rámutat arra, hogy ebben az összefüggésben egyértelmű iránymutatásokat és célkitűzéseket kell kidolgozni, és hogy alapvető fontosságú a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom bevonása.

3.17

Érdekes megközelítés az az elképzelés, hogy támogatják az átvitelirendszer-üzemeltetőket és az elosztórendszer-üzemeltetőket a villamosenergia-hálózat digitális ikermodelljének létrehozásában, ami segíthet a hálózatmodellezés javításában. Ugyanakkor pontosan meg kell határozni, hogy a digitális ikermodell milyen szerepet fog játszani a hálózatbővítés megtervezésében, a hálózat intelligensebbé tételében, a rugalmassági lehetőségek – többek között a virtuális erőművek, a termelés-fogyasztás és az energiamegosztás – integrálásában, valamint a reziliencia optimalizálásában. E tekintetben szükségesnek tűnik az (EU) 2019/944 irányelv módosítása is.

3.18

Az Európai Bizottság a közleményében alapvető fontosságúnak tekinti annak biztosítását, hogy a digitalizáció ne ássa alá a villamos energia belső piacán már létrehozott fogyasztóvédelmi keretet. Az EGSZB tudomásul veszi ezt, és hozzáteszi, hogy az energiapiaci fogyasztói jogokat ki kell igazítani és javítani kell. A fogyasztókat nem szabad hátrányos helyzetbe hozni, illetve túlzott árakat kiszabni rájuk. Különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportokra, a fogyatékossággal élőkre és az alacsony szintű digitális készségekkel rendelkezőkre. Itt megfelelő védelmet biztosító szabályozásra van szükség, mivel már most is nyilvánvaló, hogy sok fogyasztó nem tudja követni a digitális információkat és számlákat.

3.19

A közlemény előírja, hogy a digitalizáció nem befolyásolhatja hátrányosan a tagállamok azon lehetőségét, hogy szabályozott árakat állapítsanak meg, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók és az energiaszegénységben élők számára. A digitális eszközökkel a hatóságok jobban feltérképezhetik, nyomon követhetik és kezelhetik az energiaszegénységet, miközben az energiaágazat az ellátásbiztonságra összpontosítva tovább optimalizálhatja műveleteit, és előnyben részesítheti a megújuló energiaforrások használatát.

3.20

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon bejelentését, mely szerint biztosítja, hogy a kulcsfontosságú K+I-projektek együttműködjenek azért, hogy 2023 közepéig meghatározzák azokat a stratégiákat, amelyek célja, hogy bevonják a fogyasztókat hozzáférhető és megfizethető digitális eszközök tervezésébe és használatába. Az EGSZB ismételten rámutat arra, hogy továbbra is jelentős beruházásokra van szükség a kutatás és az innováció terén.

Ennek fényében az intelligens és megújuló energiarendszerekbe történő közberuházásoknak nagy jelentősége van az ellátás biztonságának garantálása, az energiaszegénység leküzdése, a megfizethető árak biztosítása és a munkahelyteremtés szempontjából. Az EGSZB – ahogy az ECO/569. sz. véleményben is – ismét azt javasolja, hogy az aranyszabályt alkalmazzák a közberuházásokra. Minden kezdeményezés esetében fontos, hogy a fogyasztók intelligens fogyasztásmérővel rendelkezzenek otthonukban. Sok tagállamban ez még mindig nem biztosított, ezért sürgősen fokozni kell az intelligens fogyasztásmérés szélesebb körű bevezetésére irányuló erőfeszítéseket, amely az energiaágazat legtöbb digitális megoldásának alapvető előfeltétele. Azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem vezették be teljeskörűen az intelligens fogyasztásmérőket, fel kell gyorsítaniuk ezt a folyamatot, és a bevezetés tekintetében növelniük kell nemzeti célkitűzéseiket.

3.21

Fennáll annak a kockázata, hogy az új adatvezérelt szolgáltatások és innovatív technológiai megoldások nem valósulnak meg elég gyorsan, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú szakmunkás és képzett szakember azok bevezetésének elősegítéséhez (6). Az EGSZB úgy véli, hogy a célok elérése érdekében haladéktalanul meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket, szoros együttműködésben a szociális partnerekkel.

3.22

Ugyanakkor elegendő pénzügyi forrásra és programra is szükség van a tartósan munkanélküli személyek, a nők és a fiatalok egyedi programokon keresztül történő képzéséhez, valamint ahhoz, hogy vonzó keretfeltételeket teremtsenek számukra. Ez magában foglalja a foglalkoztatási garanciákat, továbbá a képzésekre és képesítésekre irányuló kezdeményezést és az átképzési és továbbképzési lehetőségek széles körét. A szükséges munkaerőpiaci és oktatáspolitikai intézkedésekhez elegendő pénzügyi forrásra van szükség, valamint összehangolt megközelítést biztosító cselekvési tervet kell kidolgozni.

3.23

Az EGSZB szoros együttműködést szorgalmaz a képzési szolgáltatók és a vállalkozások között a gazdaság digitális és fenntartható átállásához szükséges kompetenciákat és készségeket – többek között az alkalmazottak és a vállalkozók továbbképzése és átképzése révén – biztosító tanfolyamok kialakításában. A készségek európai évét (2023) fel fogják használni ezen intézkedések megerősítésére és hatékony végrehajtására.

3.24

A kiberbiztonság alapvető követelmény az egyre inkább digitalizált energiarendszer megbízhatóságának megteremtéséhez. Az elmúlt évtizedek fejleményei és különösen a közelmúlt eseményei rámutatnak a kibertámadások és a kritikus infrastruktúrák elleni szabotázsok veszélyére. Problémák azonban nemcsak kibertámadások vagy szabotázsok miatt léphetnek fel, hanem hardver- és szoftverhibák miatt is, ezért az Európai Bizottságnak a stabilitás biztosítása érdekében a digitalizáció során különös figyelmet kell fordítania a hardver- és szoftvertervezésre. A kritikus infrastruktúrák meghibásodása vagy károsodása súlyos ellátási hiányt okozhat és veszélyeztetheti a közbiztonságot. A decentralizáltabb energiatermelés és -felhasználás az internettel összefüggésben növeli a „támadási felületet” és a kiberkockázatokat.

3.25

Kibertámadások és a fizikai támadások célpontja lehet az energiarendszer teljes értéklánca, az előállítástól és a továbbítástól az elosztásig és a fogyasztóig, beleértve a láncolat mentén lévő valamennyi digitális interfészt is. Európában mindnyájunk érdeke, hogy jobban védjük ezt a kritikus infrastruktúrát. Az Uniónak jobban fel kell készülnie az ilyen jellegű lehetséges támadásokra. Ezért az EGSZB kéri, hogy haladéktalanul kerüljön sor az eddig hozott intézkedések kritikai értékelésére, és készüljön átfogó stratégia az EU olyan fenyegetésekkel szembeni védelmére, mint a természeti katasztrófák, a fizikai támadások és a kibertámadások. Ebben az összefüggésben az EGSZB felhívja a figyelmet a témába vágó egyéb véleményeire (7), és azt ajánlja, hogy az EU stratégiai ágazataiba irányuló összes külföldi befektetés legyen összhangban az EU biztonságpolitikájával.

3.26

Az IKT-ágazat a globális villamosenergia-fogyasztás mintegy 7 %-át teszi ki. A zöld és digitális átállás részeként ezért alapvetően fontos biztosítani, hogy az IKT-ágazat növekvő energiaigénye a klímasemlegességi célkitűzéssel összhangban csökkenjen. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a teljes IKT-értékláncban mindenképpen foglalkozni kell az energia- és erőforrás-fogyasztással, valamint az IKT-val összefüggő energiafogyasztás újonnan megjelenő további fontos forrásaival. Már léteznek megoldások arra, hogy újra felhasználják az adatközpontokból származó hulladékhőt az otthonok és vállalkozások fűtésére. Ezért fontos, hogy a megújulóenergia-irányelv (RED III) és az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomaghoz kapcsolódó egyéb, energiával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata során a hulladékhőt a megújuló energiaforrásokkal azonos módon kezeljék. Az optimális eredmények eléréséhez azonban olyan konkrét és megvalósítható megoldásokra van szükség, amelyek bevált gyakorlatként szolgálhatnak.

3.27

Globális szinten, a nemzetközi fórumokon és a partnerországokkal együttműködve biztosítani kell az interoperábilis műszaki szabványokat, a kiberbiztonságot, az adatvédelmet és a digitalizált energiarendszer egyéb kulcsfontosságú jellemzőit. A zöld és digitális átállás partnerországokkal együtt, kétoldalú kapcsolatok révén történő előmozdítása érdekében az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy építse be a digitális és zöld szempontokat az energiával kapcsolatos projektekbe, partnerségekbe és együttműködési megállapodásokba.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

Az EGSZB úgy véli, hogy a vidéki területeken az energetikai átmenetre és a digitalizációra vonatkozó kombinált stratégia mindeddig nem kapta meg az elvárt szintű figyelmet és támogatást. Kéri az Európai Bizottság „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára” című közleményében foglaltak gyors végrehajtását, valamint az érdekelt felek mozgósítását az uniós Vidékfejlesztési Paktum keretében.

4.2

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a nők előtt álló lehetőségek feltárása révén biztosítsák az energiaágazatban a munkaerőpiaci egyenlőséget, ugyanakkor akadályozzák meg, hogy az energetikai és a digitális átállás csapdát jelentsen a nők karrierje és bére szempontjából, továbbá Európa-szerte bővítsék az energiaipari vállalatokon belüli egyenlőséggel kapcsolatos szociális párbeszédet és kollektív megállapodásokat.

---

(1)  HL L 158., 2019.6.14., 125. o.

(2)  HL C 367., 2018.10.10., 1. o.

(3)  HL C 367., 2018.10.10., 1. o.

(4)  Megállapítást nyert például, hogy a legnagyobb osztrák mérőóra-szolgáltató hardvervédelmi eszközökkel megpróbálta kizárni a harmadik fél szolgáltatókat az általa felszerelt intelligens fogyasztásmérő eszközök használatából (Osztrák Szövetségi Versenyhivatal (BWB), 2022).

(5)  A négy internetes óriásvállalat: a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon.

(6)  A nyilvános konzultáció eredményei alapján az Európai Bizottság a digitális technológiák elterjedésének legfontosabb akadályaiként azonosította a készségfejlesztés hiányosságait és a megfelelő szakmunkások hiányát (az Összefoglaló jelentés elérhető az „Ossza meg velünk véleményét!” oldalon).

(7)  HL C 286., 2021.7.16., 170. o.