Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi irányelvre az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról

(COM(2022) 707 final – 2022/0413 (CNS))

(2023/C 184/10)

Előadó: Petru Sorin DANDEA

Társelőadó: Benjamin RIZZO

Felkérés:	Tanács, 2023.2.7.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113., 115. és 304. cikke
Illetékes szekció:	Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.3.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.3.22.
Plenáris ülésszak száma:	577.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	208/0/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a DAC 8-ra irányuló javaslatát, amely jelentős előrelépést képvisel a közigazgatási együttműködésről szóló hatályos irányelv (a továbbiakban: DAC) tökéletesítése és kiegészítése irányába.

1.2

Az EGSZB szerint a DAC javasolt tökéletesítése eredményesen visszatarthatja a kriptoeszköz-tulajdonosokat a költségvetési szabályok megkerülésétől, ezáltal erősítve az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelmet, összhangban az Európai Bizottság több közelmúltban indított kezdeményezésével.

1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság kezdeményezése teljes mértékben összhangban van a méltányos és hatékony adóztatás elvével, amely az európai szociális piacgazdaság egyik sarokköve, és amelynek célja annak biztosítása, hogy mindenki méltányos mértékben vegye ki a részét a terhek viseléséből, valamint egyenlő és arányos bánásmódban részesüljön, függetlenül a birtokolt eszközök típusától.

1.4

Az EGSZB megállapítja, hogy a kriptoeszközök és használatuk szabályozására irányuló globális erőfeszítés hiányában az említett eszközökkel kapcsolatos, világszerte fokozódó problémák és következmények nem kezelhetők sikeresen. E tekintetben alapvető fontosságú az OECD és a G20 szintjén a kriptovaluták átláthatóságáról szóló globális megállapodás elérése érdekében végzett munka, és az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy töltsön be aktív szerepet a nemzetközi színtéren.

1.5

Az EGSZB úgy látja, hogy a kriptoeszközök fokozott és hatékonyabb adóztatása hozzá fog járulni az adózás körének kibővítéséhez és a nemzeti költségvetések megnöveléséhez, lehetővé téve további források felhasználását a közjó érdekében és az Európai Bizottság beruházási prioritásaira (zöld átállás és digitalizáció).

1.6

Az EGSZB szerint az adóazonosító számra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer az új szabályok eredményességének biztosítását szolgáló legeredményesebb megfelelési módszer. Ezért az EGSZB határozottan támogatja az adóazonosító számra vonatkozó európai bizottsági javaslatot, mivel az hozzájárul az esetleges hibák megelőzéséhez, javítva ezáltal a jogbiztonságot és a rendszer kiszámíthatóságát.

1.7

Az EGSZB szerint az adatszolgáltatási kötelezettségeket nem szabad kizárólag a kriptoeszköz-átváltásokra és -átutalásokra korlátozni, hanem – legalábbis a kezdeti szakaszban – az átláthatóság és a bizonyosság érdekében ki kell terjeszteni a kriptovaluta-eszközök általános birtoklására, bár továbbra is egyértelmű, hogy az adózást csak a tényleges nyereségre lehet alkalmazni.

1.8

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tényleges és arányos szankciókra van szükség, ám a tagállamokra kell hagyni a kiszabandó szankciók konkrét összegének meghatározását. Az EGSZB azt is ajánlja, hogy az irányelv végrehajtását követően az Európai Bizottság készítsen jelentést a tagállamok által alkalmazott szankciós struktúrákról, és szükség esetén adjon iránymutatást a lehetséges változtatásokkal kapcsolatban.

1.9

Az EGSZB azt reméli, hogy a szankciók és a megfelelési intézkedések képesek lesznek megfelelő egyensúlyt teremteni egyfelől a szabályok eredményessége és a megfelelő elrettentés, másfelől az arányosság között. Az arányosságot például az adott társaság által elkövetett jogsértésekben érintett ügyletek számának megfelelő figyelembevételével lehet biztosítani.

1.10

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az irányelvjavaslatban az adatvédelemre vonatkozóan foglalt konkrét rendelkezéseket és biztosítékokat – az általános adatvédelmi rendelet szabályaival összhangban – magas szintű normák betartása mellett megfelelően kell alkalmazni és tiszteletben kell tartani azon személyek alapvető jogainak teljes körű védelme érdekében, akiknek az adatait összegyűjtik, megosztják és tárolják.

1.11

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a javaslattervezetében szerepeltessen szabályokat az eleve a jelenlegi szöveg hatálya alá tartozó adóhatóságok, valamint a pénzmosás, továbbá az illegális tevékenységek és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságok közötti együttműködés fokozása érdekében. Ezzel összefüggésben az EGSZB megismétli, hogy a hatóságoknak, jelen esetben az adóhatóságoknak megfelelő erőforrásokra van szükségük mind a képzett személyzet, mind a magas színvonalú digitális technológia és szabványok tekintetében.

2.   Az európai bizottsági javaslat

2.1

Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv (1) módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló európai bizottsági javaslat (a továbbiakban: DAC 8) (2) célja a jelenlegi irányelv annak érdekében történő aktualizálása, hogy az adatszolgáltatást és az adóhatóságok közötti információcserét kiterjessze az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező felhasználók kriptoeszközökből származó jövedelmére vagy bevételére is. Az adóhatóságok jelenleg nem rendelkeznek az ahhoz szükséges információkkal, hogy nyomon követhessék a határokon át könnyen forgalmazható kriptoeszközökből származó bevételeket.

2.2

A jogalkotási kezdeményezés célja az, hogy a közvetlen adózás céljából történő adatszolgáltatásra és információcserére vonatkozó konkrét rendelkezések révén átláthatóbbá tegye a kriptoeszközök adóztatását. A javaslat a hatályos alkalmazandó rendelkezéseket is finomítja a joghézagok elkerülése és a jogi keret megerősítése érdekében.

2.3

A DAC 8 igazodik a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletben (a továbbiakban: MiCA) (3) foglalt fogalommeghatározásokhoz, amely rendelet önmagában nem biztosít alapot az adóhatóságok számára a kriptoeszközökből származó jövedelem adóztatásához szükséges információk összegyűjtéséhez és cseréjéhez. A DAC 8 azonban a MiCA-val kapcsolatos tapasztalatokra épít, és az e rendelettel eleve bevezetett engedélyezési követelményre támaszkodik, ezáltal elkerülve a kriptoeszköz-szolgáltatókra háruló további adminisztratív terheket.

2.4

A javaslat összhangban van az OECD nemrég jóváhagyott, kriptoeszközökre vonatkozó jelentéstételi keretével (CARF) (4), valamint az abban foglalt közös jelentéstételi standard módosításaival. Ezeket a standardokat a G20 is jóváhagyta. Az Európai Bizottság által folytatott konzultáció során a legtöbb tagállam támogatta az uniós jogi keret hatályának az OECD keretében végzett munkával való összehangolását.

2.5

Annak érdekében, hogy a tagállamok jobban fel tudják deríteni és kezelni tudják az adócsalást, az adókijátszást és az adókikerülést, méretétől és székhelyétől függetlenül minden adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak be kell jelentenie az EU-ban letelepedett ügyfelei ügyleteit. Egyaránt ide tartoznak a belföldi és a határokon átnyúló ügyletek is. Egyes esetekben az adatszolgáltatási kötelezettségek a nem helyettesíthető tokenekre (NFT-kre) is kiterjednek. Az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatók által teljesítendő kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat a VI. melléklet állapítja meg.

2.6

Az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó ügyletek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kriptoeszközöket érintő átváltási ügyleteket és átutalásokat is magukban foglalják. Mind a belföldi, mind a határokon átnyúló ügyletek a javaslat hatálya alá tartoznak, és azokat az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kriptoeszközök típusa szerint összesíteni kell.

2.7

A pénzügyi intézmények adatokat fognak szolgáltatni az elektronikus pénzről és a központi banki digitális fizetőeszközökről, a vagyonos magánszemélyekkel kapcsolatos, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások automatikus cseréje pedig kiterjesztésre kerül. Vagyonos magánszemély az, aki legalább 1 000 000 EUR pénzügyi vagy befektethető vagyonnal, illetve kezelt eszközökkel rendelkezik. A tagállamok információt cserélnek a 2020. január 1-je és 2025. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokról.

2.8

A javaslat nem korlátozza a tagállamokat saját megfelelési rendszerük kialakításában. Ugyanakkor közös minimális szintű szankciókat állapít meg és hajtat végre a legsúlyosabb nem megfelelő magatartás esetén, amilyen például az adatszolgáltatás közigazgatási felszólítások ellenére történő teljes elmaradása.

3.   Általános megjegyzések

3.1

Az EGSZB üdvözli és támogatja az Európai Bizottság DAC 8-ra vonatkozó javaslatát, mivel az jelentős lépést képvisel a DAC-nak az Európai Számvevőszék ajánlásaival összhangban történő tökéletesítése és kiegészítése irányába. A Számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy „[h]a egy adózó elektronikus kriptovalutában tartja vagyonát, akkor az ilyen ügyfeleknek portfóliószolgáltatásokat nyújtó platform vagy egyéb elektronikus szolgáltató nem köteles bejelenteni az adóhatóságnak a kriptovalutában lévő összegeket vagy az ebben szerzett bevételeket. Az ilyen elektronikus eszközökben tartott pénz tehát nagyrészt adózatlan marad.” (5)

3.2

Az EGSZB szerint a DAC javasolt tökéletesítése eredményesen visszatarthatja a kriptoeszköz-tulajdonosokat a költségvetési szabályok megkerülésétől, ezáltal erősítve az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelmet, összhangban az Európai Bizottság több közelmúltban indított kezdeményezésével.

3.3

Az EGSZB méltányolja az Európai Bizottság által a szóban forgó javaslatról folytatott széles körű és részletes konzultációt, amelyben valamennyi érdekelt fél mellett egy ágazati szereplőkből álló célzottabb közönség is részt vett, akikkel az Európai Bizottság külön konzultált. A tagállamok is kifejthették álláspontjukat, és arra ösztönözték az Európai Bizottságot, hogy az OECD folyamatban lévő munkájával szoros összhangban lépjen fel. A konzultációk annak ellenére átláthatóbbá és érdemibbé tették a jogalkotási folyamatot, hogy a javaslat rendkívül technikai jellegű.

3.4

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kriptoeszközök és használatuk szabályozására irányuló globális erőfeszítés hiányában az említett eszközökkel kapcsolatos, világszerte fokozódó problémák és következmények nem kezelhetők sikeresen. E tekintetben alapvető fontosságúak az OECD és a G20 szintjén a kriptovaluták átláthatóságáról szóló globális megállapodás elérése érdekében folytatott munka és tárgyalások, és az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy töltsön be vezető szerepet a nemzetközi színtéren.

3.5

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság kezdeményezése teljes mértékben összhangban van a méltányos és hatékony adóztatás elvével, amely az európai szociális piacgazdaság egyik sarokköve, és amelynek célja annak biztosítása, hogy mindenki méltányos mértékben vegye ki a részét a terhek viseléséből, valamint egyenlő és arányos bánásmódban részesüljön, függetlenül a birtokolt eszközök típusától.

3.6

Az EGSZB úgy látja, hogy a kriptoeszközök fokozott és hatékonyabb adóztatása hozzá fog járulni az adózás körének kibővítéséhez és a nemzeti költségvetések megnöveléséhez, lehetővé téve további források felhasználását a közjó érdekében és az Európai Bizottság beruházási prioritásaira (zöld átállás és digitalizáció).

3.7

Az EGSZB teljes mértékben egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a fokozott átláthatóság csökkenteni fogja az eltéréseket, valamint a jogi keret és az elbánás jelenlegi indokolatlan differenciálását, amely „előnyhöz juttatja a kriptoeszköz-felhasználókat azokkal szemben, akik nem fektetnek be kriptoeszközökbe”, és így nemcsak „a méltányos adóztatás célkitűzésének” megvalósulását akadályozzák, hanem a belső piac megfelelő működését és a ténylegesen egyenlő versenyfeltételek érvényesülését is.

3.8

Az EGSZB támogatja az EUMSZ 113. cikkének (mivel a kicserélt információk a héa céljából is felhasználhatók) és az EUMSZ 115. cikkének együttes alkalmazását a javaslatot alátámasztó jogalapként. A belső piac működését érintő nemzeti jogszabályok 115. cikk szerinti közelítése valóban fontos a szóban forgó ügyben, a kriptoeszközök ugyanis több célra is felhasználhatók. Ezért a belső piacon el kell kerülni az általános jogi keret és a végrehajtási eszközök terén kialakuló eltéréseket, mivel ezek veszélyeztethetik a belső piac konszolidációját.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi javaslatba foglaljanak be adatszolgáltatási kötelezettségeket a kriptoeszközökkel rendelkező természetes személyekre vonatkozóan. Ez minden bizonnyal növelné a javaslat eredményességét és bővítené alkalmazási körét.

4.2

Az EGSZB szerint az adóazonosító számra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer az új szabályok eredményességének biztosítását szolgáló legeredményesebb megfelelési módszer. Az EGSZB ezért határozottan támogatja az adóazonosító számra vonatkozó európai bizottsági javaslatot, mivel ez hozzájárul a javaslat eredményességének megerősítéséhez, az adóazonosító szám ugyanis egyedi azonosító kódként lehetővé teszi a hibák elkerülését, ezáltal pedig növeli a jogbiztonságot és a rendszer kiszámíthatóságát.

4.3

Az EGSZB megjegyzi, hogy a legtöbb tagállamban már vannak a kriptoeszköz-befektetésekből származó jövedelem megadóztatására vonatkozó jogszabályok vagy legalábbis közigazgatási iránymutatássok, de az illetékes hatóságok gyakran nem rendelkeznek az azok gyakorlati megvalósításához szükséges információkkal. Ezért a jogbiztonság és az egyértelműség csak úgy biztosítható, ha a nemzeti szintű hatékonysági problémákat egy olyan uniós jogalkotási kezdeményezés révén kezelik, amelynek célja az adóhatóságok közötti hatékony és eredményes együttműködés fokozása.

4.4

Az EGSZB szerint az adatszolgáltatási kötelezettségeket nem szabad kizárólag a kriptoeszköz-átváltásokra és -átutalásokra korlátozni, hanem – legalábbis ebben a kezdeti szakaszban – az átláthatóság és a bizonyosság érdekében ki kell terjeszteni a kriptovaluta-eszközök általános birtoklására, bár továbbra is egyértelmű, hogy az adózást csak a tényleges nyereségre lehet alkalmazni.

4.5

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tényleges és arányos szankciókra van szükség, ám a tagállamokra kell hagyni a kiszabandó szankciók konkrét összegének meghatározását. Úgy tűnik, hogy a minimális küszöbértékek növelhetik a kriptovaluták megadóztatására vonatkozó új szabályok eredményességét. Az EGSZB azt reméli, hogy a szankciók és a megfelelési intézkedések képesek lesznek megfelelő egyensúlyt teremteni egyfelől a szabályok eredményessége és a megfelelő elrettentés, másfelől az arányosság között. Az arányosságot például az adott társaság által elkövetett jogsértésekben érintett ügyletek számának megfelelő figyelembevételével lehet biztosítani.

4.6

Ezenkívül az irányelv végrehajtását követően az Európai Bizottságnak jelentést kellene készítenie a tagállamok által alkalmazott szankciós struktúrákról, és iránymutatást kellene adnia a szankciórendszer és a megfelelést biztosító intézkedések szükséges változtatásaival kapcsolatban.

4.7

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az irányelvjavaslatban az adatvédelemre vonatkozóan szereplő konkrét rendelkezéseket és biztosítékokat – az általános adatvédelmi rendelet szabályaival és elveivel összhangban – magas szintű normákat követve gondosan kell alkalmazni és tiszteletben kell tartani azon egyének alapvető jogainak teljes körű védelme érdekében, akiknek az adatait összegyűjtik, megosztják és tárolják.

4.8

Az EGSZB ismételten arra kéri a tagállamokat, hogy hajtsanak végre megfelelő beruházásokat az adóhatóságokba és más érintett közigazgatási szervekbe annak érdekében, hogy azok rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek az adóügyi együttműködés javításának feladatához.

4.9

Végezetül az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a javaslattervezetébe foglalja bele az eleve a jelenlegi szöveg hatálya alá tartozó adóhatóságok és a pénzmosás, valamint az illegális tevékenységek és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságok közötti együttműködés követelményét, mivel az elmúlt években számos esetben előfordulhatott, hogy a kriptoeszközöket illegális célokra és pénzmosásra használták fel. Ezzel összefüggésben az EGSZB megismétli, hogy a hatóságoknak, jelen esetben az adóhatóságoknak megfelelő erőforrásokra van szükségük a képzett személyzet, valamint a magas színvonalú digitális technológia és szabványok tekintetében.

---

(1)  A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(2)  COM(2022) 707 final.

(3)  COM(2020) 593 final.

(4)  Crypto-Asset Reporting Framework and Amendments to the Common Reporting Standard [A kriptoeszközökre vonatkozó jelentéstételi keret és a közös jelentéstételi standard módosításai], OECD, 2022.10.8.

(5)  Európai Számvevőszék (2021), Adóügyi információk cseréje az Unióban: biztos alapok, bizonytalan végrehajtás. Az információcsere intenzívebbé vált, de néhány információt továbbra sem jelentenek.