(1)   A rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ez a belső eljárási szabályzat az Európai Ügyészség (a továbbiakban: EPPO) munkaszervezését szabályozza.

(2)   A belső szabályzat kiegészíti a rendelet rendelkezéseit. Kötelező érvényű a központi hivatalra, az EPPO személyzetére és a delegált európai ügyészekre. Az EPPO biztosítja, hogy a belső szabályzatot adott esetben betartsák az irányítása alatt dolgozó, nem az EPPO által foglalkoztatott alkalmazottak, akiket a tagállamok biztosítanak az EPPO számára a rendelet szerinti feladatainak ellátásához.

(1)   Az operatív és igazgatási tevékenységek munkanyelvét kell használni az EPPO által készített valamennyi belső aktusban, határozatban és dokumentumban, a központi hivatalon belüli, a Központi Hivatal és a delegált európai ügyészek, valamint a különböző tagállamokban tartózkodó delegált európai ügyészek közötti hivatalos kommunikáció során.

(2)   Az EPPO európai uniós intézményekhez, szervekhez, hivatalokhoz vagy ügynökségekhez intézett közléseit, jogi aktusait vagy határozatait az operatív és igazgatási tevékenységek munkanyelvén kell megszövegezni. Az Európai Unió Bíróságával való kapcsolattartás során a francia és az angol nyelv is használatos.

(3)   A büntetőeljárásban részt vevő személyekkel, például gyanúsítottakkal vagy vádlottakkal, áldozatokkal és tanúkkal, illetőleg más harmadik személyekkel a kommunikációt a büntetőeljárási jog alkalmazandó nemzeti szabályainak megfelelően előírt nyelven, és adott esetben a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vonatkozó uniós vagy nemzetközi jogi eszközeivel kell folytatni. Szükség esetén a kommunikációhoz mellékelni kell a címzett által értett nyelvre történő fordítást.

(4)   A delegált európai ügyészek biztosítják, hogy az általuk kezelt nyomozások során azok a cselekmények, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a központi hivatal elvégezhesse a rendelet szerinti feladatait, az EPPO munkanyelvén elérhetők legyenek, adott esetben összefoglaló formában, és szerepeljenek a 44. cikkben említett, az elért haladásról szóló jelentésben.

(1)   Az EPPO 2. cikkel összhangban történő működéséhez szükséges eseti és sürgős adminisztratív fordítások esetében az EPPO megfelelő megoldásokat keres annak biztosítására, hogy a magas színvonalú és gyors fordítások biztonságos környezetben készüljenek.

(2)   Nem sürgős adminisztratív fordításokhoz az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontját kell igénybe venni.

(3)   A fordítási módozatoknak meg kell felelniük az adatvédelmi követelményeknek és az EPPO ennek biztosítására vonatkozó kötelezettségének.

(1)   Az ügyészi kollégium ülésein az európai főügyész elnököl.

(2)   Adott esetben az európai főügyész kijelöli az egyik európai főügyészhelyettest, aki távollétében az ügyészi kollégium ülését vezeti.

(3)   Az európai főügyész és a két helyettese távollétében a rangidős európai ügyész elnököl az ügyészi kollégium ülésén.

(1)   A rendelet 9. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ügyészi kollégium bármikor kérhet tájékoztatást – a rendelettel összhangban nyújtandó információkon túlmenően – az EPPO tevékenységeiről.

(2)   Az egyedi ügyekből adódó általános kérdésekről az ügyészi kollégiumnak csak a rendelet 9. cikke (2) bekezdésének alkalmazásához szükséges mértékben, névtelenül kell tájékoztatást adni.

(1)   A rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ügyészi kollégium havonta legalább egyszer rendes ülést tart, kivéve, ha az ügyészi kollégium másként határoz. Az európai főügyész bármikor rendkívüli ülést hívhat össze.

(2)   Az ügyészi kollégium legalább hét tagjának kérésére, legkésőbb a kérésüket követő 10 napon belül az európai főügyész rendkívüli ülést hív össze.

(3)   Az európai főügyész hívja össze az ügyészi kollégium üléseit, és kitűzi az ülések napját és időpontját.

(4)   Az ügyészi kollégium üléseire az EPPO székhelyén kerül sor. Amennyiben a körülmények azt megkövetelik, az európai főügyész összehívhatja az ügyészi kollégium üléseit videokonferencia útján. Ha az ügyészi kollégium egy vagy több tagjának fizikai jelenléte az EPPO helyiségeibe összehívott üléseken nem lehetséges, az elnök engedélyezheti távoli részvételüket.

(5)   Az európai főügyész készíti el az egyes ülések előzetes napirendjét. Az ügyészi kollégium bármely tagja és az adminisztratív igazgató tehet javaslatot az európai főügyésznek valamely pont ideiglenes napirendre történő felvételére. A napirendnek tartalmaznia kell az ügyészi kollégium legalább 7 tagja által kért pontokat és az állandó tanács által a 21. cikkel összhangban javasolt ügyeket. Az ügyészi kollégium titkára az ideiglenes napirendet – az esetleges igazoló dokumentumokkal együtt – legalább egy héttel az ülés előtt megküldi az ügyészi kollégium összes tagjának. A vonatkozó igazoló dokumentumokat azok számára is meg kell küldeni, akik az ügyészi kollégiumnak nem tagjai, de akiket meghívnak az egyes napirendi pontokra. Rendkívüli ülés összehívása esetén az ideiglenes napirendet és az igazoló dokumentumokat rövidebb időn belül is meg lehet küldeni.

(6)   Az egyes ülések kezdetén az ügyészi kollégium jóváhagyja a napirendet. Az ideiglenes napirenden nem szereplő sürgős ügyeket az ülés elnöke vagy az ügyészi kollégium bármely tagja javasolhat megvitatásra és szavazásra, és azok felvehetők a napirendre, feltéve, hogy az ügyészi kollégium nem emel ez ellen kifogást.

(7)   Az ügyészi kollégiumban tagsággal nem rendelkezők részvételét illetően:

(1)   A rendelet 9. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában az ügyészi kollégium határozatképességéhez tagjainak kétharmada szükséges. Határozatképesség hiányában az elnök dönthet az ülés alakszerű határozathozatal nélküli folytatásáról. A vonatkozó napirendi pontokat az ügyészi kollégium következő ülésén, vagy írásbeli vagy egyszerűsített írásbeli eljárás útján lehet megvitatni.

(2)   Kivételesen, ha a távoli részvétel nem lehetséges, az az európai ügyész, aki nem tud részt venni valamely ügyészi kollégiumi ülésen, meghatalmazást adhat egy másik európai ügyésznek a nevében történő szavazásra. A meghatalmazottak szavazatait nem lehet figyelembe venni a határozatképesség (1) bekezdés szerinti megállapításakor.

(3)   A meghatalmazott útján történő szavazást igénybe vevő európai ügyész írásban értesíti az ügyészi kollégium titkárát a meghatalmazott személyéről, azokról a napirendi pontokról, amelyekre vonatkozóan a meghatalmazás érvényes, illetve a meghatalmazott útján történő szavazásra vonatkozóan kikötött esetleges korlátozásokról. A meghatalmazott útján történő szavazás csak arra (azokra) a napirendi pont(ok)ra érvényes, amely(ek)re azt adták.

(4)   Az elnök akkor kér szavazást a napirend valamely pontjáról, ha úgy ítéli meg, hogy az ügyet kellően megfontolták.

(5)   A szavazás kézfelemeléssel, elektronikus úton vagy – ha a kézfelemeléssel történő szavazás eredményét kétségbe vonják – név szerinti szavazással történik. Az ügyészi kollégium által elfogadott határozatokban a szavazatok megoszlása nem kerül rögzítésre.

(6)   A rendelet értelmében egyszerű többséggel meghozandó határozatok akkor minősülnek elfogadottnak, ha bármely ügyre vagy tételre leadott legtöbb szavazat meghaladja a második legtöbbet.

(1)   Sürgős esetben, amikor a határozathozatal nem halasztható és arra még azelőtt sort kell keríteni, hogy az ügyészi kollégium ülésezhetne, az elnök írásbeli eljárást kezdeményezhet.

(2)   Az elnök a határozattervezet elektronikus úton történő kiküldésétől számítva legalább három munkanapos határidőt biztosít az ügyészi kollégium tagjainak a válaszadásra. Kivételes esetekben az európai főügyész határozhat rövidebb, de legalább egy teljes munkanapos határidőről.

(3)   Az írásbeli eljárás keretében elfogadandó határozati javaslatok nem módosíthatók, azok egészét kell jóváhagyni vagy elutasítani. Amennyiben az ügyészi kollégium valamely tagjától a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, úgy kell tekinteni, hogy az adott tag tartózkodott a szavazástól.

(4)   A határozat akkor minősül elfogadottnak, ha az ügyészi kollégium tagjainak legalább kétharmada írásbeli választ adott, és megvalósult a szükséges szavazattöbbség.

(5)   Amennyiben nem teljesült a határozatképességi feltétel, illetve nem valósult meg a szükséges szavazati többség, az európai főügyész újraindíthatja az írásbeli eljárást vagy a kérdést az ügyészi kollégium következő ülése elé terjesztheti.

(6)   Az európai főügyész állapítja meg az írásbeli eljárás befejeződését. Erről értesítést kell küldeni az ügyészi kollégium tagjainak, a határozat eredményének hivatalos formába öntésével.

(1)   Az európai főügyész egyszerűsített írásbeli eljárást kérhet a rendelettel összhangban egyszerű többséggel elfogadandó és kevésbé lényegesnek minősülő határozatok esetében.

(2)   Az elnök a határozattervezet elektronikus úton történő kiküldésétől számítva legalább három munkanapos határidőt biztosít az ügyészi kollégium tagjainak a válaszadásra. Kivételes esetekben az európai főügyész határozhat rövidebb, de legalább egy teljes munkanapos határidőről.

(3)   Az egyszerűsített írásbeli eljárás keretében elfogadandó határozati javaslatok nem módosíthatók, azok egészét kell jóváhagyni vagy elutasítani. Amennyiben az ügyészi kollégium valamely tagjától a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, úgy kell tekinteni, hogy az adott tag igennel szavazott.

(4)   Az európai főügyész állapítja meg az egyszerűsített írásbeli eljárás befejeződését. Erről értesítést kell küldeni az ügyészi kollégium tagjainak, a határozat eredményének hivatalos formába öntésével.

(5)   Ha az ügyészi kollégium egy vagy több tagja kifogásolja az egyszerűsített írásbeli eljárást, a tárgyalt ügy nem minősül jóváhagyottnak.

(1)   A rendelet 10. cikkének (7) bekezdésében, 24. cikkének (10) bekezdésében, 27. cikkének (8) bekezdésében, 34. cikkének (3) bekezdésében, 40. cikkének (2) bekezdésében említett iránymutatások kollégium általi elfogadásának alkalmazásában a következő szabályok érvényesülnek.

(2)   Az iránymutatások elfogadására vagy módosítására irányuló javaslatokat az európai főügyész vagy egy legalább 7 európai ügyészből álló csoport nyújthat be az ügyészi kollégiumnak, és azokat közölni kell az ügyészi kollégium minden tagjával a kollégium azon ülése előtt legalább 15 nappal, amelynek napirendjére az adott pontot felvették.

(3)   A 8. cikk (1) bekezdésétől eltérően, az e cikk szerinti határozatok meghozatalához az ügyészi kollégium határozatképességéhez az ügyészi kollégium tagjainak négyötöde szükséges.

(4)   A 9. és a 10. cikket az e cikk szerinti határozatokra nem kell alkalmazni.

(5)   Az e cikkel összhangban hozott határozatokat közzé kell tenni az EPPO honlapján.

(1)   Az európai főügyész az EPPO munkatársai közül kijelöl egy személyt az ügyészi kollégium titkárának feladatára.

(2)   Az ügyészi kollégium titkára az európai főügyész irányítása alatt dolgozik, és segíti őt az ügyészi kollégium üléseinek előkészítésében.

(1)   Az ügyészi kollégium titkára az ülést követő két munkanapon belül és az elnök jóváhagyását követően körbeküldi az ügyészi kollégium által elfogadott határozatok listáját.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül az ügyészi kollégium titkára készíti el az ügyészi kollégium egyes üléseinek jegyzőkönyvét.

(3)   Az ügyészi kollégium üléseinek jegyzőkönyve tartalmazza legalább a résztvevők nevét, a viták és az elfogadott határozatok összefoglalását, a szavazatok megoszlásának rögzítése nélkül.

(4)   A jegyzőkönyv tervezetét az európai főügyész megküldi a kollégium tagjainak egy későbbi ügyészi kollégiumi ülésen történő jóváhagyás céljából. A jegyzőkönyvet elfogadását követően az európai főügyész és az ügyészi kollégium titkára írja alá, és azt nyilvántartásba veszik.

(1)   Az állandó tanácsok számát, valamint az állandó tanácsok közötti hatáskörmegosztást és az ügyek elosztását az európai főügyész javaslatára az ügyészi kollégium által elfogadott, az állandó tanácsok létrehozásáról és az ügyek elosztásáról szóló határozat (a továbbiakban: az állandó tanácsokról szóló határozat) határozza meg.

(2)   Az európai főügyész javaslatához magyarázó feljegyzést kell csatolni.

(3)   Az állandó tanácsokról szóló határozat határozza meg az állandó tanácsok üléseinek eljárási szabályait.

(4)   Az állandó tanácsokról szóló határozatot közzé kell tenni a Hivatalos Lapban és az EPPO honlapján.

(1)   Az állandó tanácsok összetételét az ügyészi kollégium az európai főügyész javaslatára határozatban (a továbbiakban: az állandó tanácsok összetételéről szóló határozat) határozza meg.

(2)   Minden európai ügyész legalább egy állandó tanács állandó tagja.

(3)   Valamely európai ügyész több állandó tanácsban állandó tagként történő kinevezését megfelelően meg kell indokolni, figyelembe véve az említett európai ügyész munkaterhelését.

(4)   Az állandó tanácsok összetételéről szóló határozat figyelembe veszi az európai ügyészek aktuális és várható munkaterhelését, valamint az EPPO hatékony működése biztosításának szükségességét.

(1)   Az európai főügyész vagy egy európai főügyészhelyettes vezeti azon állandó tanácsokat, amelyekben állandó tagsággal rendelkeznek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül az elnököt a tanács összetételéről szóló határozat határozza meg.

(1)   Ha szükségessé válik egy állandó tanács elnökének helyettesítése amiatt, hogy ideiglenesen nem tudja ellátni feladatait, az európai főügyész az európai főügyészhelyettesekkel konzultálva meghatározza a megfelelő intézkedéseket, eltérve az állandó tanácsok összetételéről határozattól. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az állandó tanácsok működésének folytonosságát.

(2)   Ezen ideiglenes intézkedések időtartamát az európai főügyész határozza meg.

(3)   Az említett intézkedéseket közölni kell az ügyészi kollégiummal, és azok azonnal hatályba lépnek.

(1)   Az állandó tanácsokról szóló határozat létrehoz egy rendszert az ügyek állandó tanácsokhoz történő kiosztására. A rendszernek az ügyek állandó tanácsoknak véletlenszerűen és automatikusan történő kiosztásán kell alapulnia, az egyes új ügyek nyilvántartásba vétele sorrendjének megfelelően, amely tanácsoknak az ügyet felügyelő európai ügyész nem lehet állandó tagja, és biztosítania kell a munkaterhelés állandó tanácsok közötti egyenletes elosztását. Az ügyet nyilvántartásba vételét követően haladéktalanul véletlenszerűen kell kiosztani egy állandó tanácsnak. A saját hatáskörbe vonás céljából az ügyet véletlenszerűen kell kiosztani egy állandó tanácsnak, amelynek ülését az ügy nyilvántartásba vételétől számított harmadik és ötödik nap közé kell ütemezni.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott rendszert úgy kell megtervezni, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy egy ügyet olyan állandó tanácsnak osszanak ki, amelynek az ügyet felügyelő európai ügyész az állandó tagja.

(3)   Az állandó tanácsokról szóló határozat további szabályokat tartalmazhat az EPPO hatékony működése és a munka állandó tanácsok közötti egyenlő szétosztása biztosítására, lehetővé téve az európai főügyész számára, hogy kivételesen intézkedéseket hozzon, ha egy állandó tanács munkaterhelése másokét jelentősen meghaladja. Ezen intézkedések körébe tartozhat többek között egy meghatározott időtartamon át új ügyek valamely állandó tanácsnak való kiosztásának ideiglenes felfüggesztése. Az európai főügyész minden ilyen intézkedésről tájékoztatja az ügyészi kollégiumot.

(4)   A véletlenszerű és automatikus kiosztás elvétől eltérve és az EPPO hatékony működésének biztosítása érdekében az állandó tanácsokról szóló határozat előírhatja, hogy az ügyek bizonyos kategóriái – különösen a vizsgált bűncselekmény fajtája vagy a bűncselekmény körülményei alapján – egy meghatározott állandó tanácshoz kerüljenek.

(1)   Miután az ügy valamely állandó tanácsnak kiosztásra kerül, a továbbiakban az rendelkezik hatáskörrel az ügyhöz kapcsolódó nyomozások és vádhatósági eljárások nyomon követésére és irányítására az ügy végleges lezárásáig. Ez nem érinti az ügyek állandó tanácsok közötti, az 51. cikkel összhangban történő áthelyezésére vonatkozó szabályok alkalmazását.

(2)   Az európai főügyész saját kezdeményezésére vagy egy állandó tanács kérésére valamely ügyet áthelyezhet egy másik tanácshoz azon állandó tanáccsal történő konzultációt követően, amelynek azt eredetileg kiosztották, amennyiben kapcsolódnak a különböző állandó tanácsokhoz kiosztott egyedi ügyek, vagy ha a tárgykör ismétlődő.

(3)   Az európai főügyész saját kezdeményezésére vagy egy állandó tanács kérésére valamely ügyet a 19. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott állandó tanácshoz is áthelyezhet azon állandó tanáccsal történő konzultációt követően, amelynek azt eredetileg kiosztották, ha az ügyet az állandó tanácsokról szóló határozat alkalmazásában eredetileg valamely szakosodott állandó tanácsra kellett volna kiosztani, vagy ha a vádhatósági eljárás során felmerül az ügyáthelyezés szükségessége.

(4)   Kivételesen, ha rendkívüli sürgős okokból szükséges, az európai főügyész valamely ügyet ideiglenesen áthelyezhet egy másik állandó tanácshoz 10 napot meg nem haladó időtartamra. Az európai főügyész indokolással ellátott határozatában az ideiglenes áthelyezést azonos időtartamra meghosszabbíthatja. Ezen időtartam lejártát követően az ideiglenes áthelyezés véget ér, és az ügy visszakerül annak az állandó tanácsnak a hatáskörébe, amelynek azt korábban kiosztották.

(5)   Az európai főügyész tájékoztatja az ügyészi kollégiumot a (2) bekezdéssel összhangban hozott összes intézkedésről, megjelölve az ügyáthelyezés okait.

(1)   Minden állandó tanács elnöke írásban tájékoztatja az ügyészi kollégiumot az 5. cikk alkalmazásában és az abban a cikkben leírt módozatokkal a tanács munkájából felmerülő azon kérdésekről, amelyek relevánsak lehetnek az EPPO egészének munkája vonatkozásában, vagy az EPPO vádhatósági politikájának koherenciájával, hatékonyságával és következetességével kapcsolatban.

(2)   Minden állandó tanács – elnöke útján eljárva – írásbeli javaslatot nyújthat be az ügyészi kollégiumnak az EPPO vádhatósági politikájának végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdések, vagy az állandó tanács munkájából fakadó konkrét kérdésekre vonatkozó egyéb vonatkozó iránymutatások megvitatására.

(1)   Minden állandó tanács elnöke minden évben, az állandó tagokkal folytatott konzultációt követően írásbeli jelentést nyújt be az ügyészi kollégiumnak az állandó tanács tevékenységéről. E jelentés mintáját, valamint a benyújtás határidejét az európai főügyész állapítja meg.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt jelentésnek legalább a következőkre vonatkozó információkat kell tartalmaznia:

(1)   Az állandó tanácsok üléseit a napirendnek megfelelően kell megtartani, megjelölve az elintézendő ügyeket, a meghozandó határozatot és az egyes ügyekkel kapcsolatban megvitatandó kérdéseket.

(2)   A napirendet az állandó tanács elnöke határozza meg. Az állandó tagok kérésére a napirendre további napirendi pontokat vesznek fel. Az elnök terjeszti a napirendet az állandó tanács tagjainak és a napirenden szereplő ügyeket felügyelő európai ügyésznek.

(3)   Az állandó tanács elnöke felkérheti a rendelet 10. cikke (9) bekezdésének második albekezdésében megjelölt személyeket vagy az EPPO bármely érintett tagját, hogy meghatározott határidőn belül írásban nyújtsák be észrevételeiket.

(4)   Az állandó tanács csak akkor tanácskozhat a napirendi pontokról, ha az állandó tagok és az ügyet felügyelő illetékes európai ügyész személyesen vagy a (6) bekezdésben meghatározott módszerekkel vesznek részt az ülésen.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve, ha egy állandó tag személyesen vagy a (6) bekezdésben meghatározott feltételek szerint nem tud részt venni az ülésen, a napirendi pontban a jelenlevők határozatot hozhatnak.

(6)   Az állandó tanács üléseire az EPPO székhelyén kerül sor. Ha a körülmények megkövetelik, az elnök összehívhatja az állandó tanács üléseit videokonferencia útján. Ha az állandó tanács egy vagy több tagjának vagy az ülésre meghívott bármely más személynek a fizikai jelenléte nem lehetséges, e személy távolról is részt vehet az ülésen.

(7)   Az elnök kijelölheti az állandó tanács tagját vagy az ügyet felügyelő európai ügyészt az ülés napirendjén szereplő kérdésről való beszámolásra.

(8)   Az állandó tanácsok minden üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni az állandó tanács elnökének felelőssége mellett, és azt rögzíteni kell az ügyviteli rendszerben.

1.   Az állandó tanács eljárhat írásbeli eljárás útján:

(2)   Az írásbeli eljárásnak megfelelően a határozattervezetet az ügyviteli rendszeren keresztül közölni kell az állandó tanács valamennyi állandó tagjával, az ügyet felügyelő európai ügyésszel.

(3)   Ha az állandó tanács állandó tagja vagy az ügyet felügyelő európai ügyész nem emel kifogást az elnök által megállapított, legalább három napos határidőn belül, a határozatot elfogadottnak kell tekinteni.

1.   Az európai főügyész rendelkezik a rendelet által rá ruházott hatáskörökkel, és feladatait a rendeletnek és ennek a szabályzatnak megfelelően látja el.

2.   A rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban az európai főügyész határozatokat ad ki. Amennyiben a határozatot szóbeli formában adják ki, a címzett írásbeli megerősítést kérhet.

3.   A rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban az európai főügyész az EPPO nevében aláírja az olyan dokumentumokat, mint a munkamegállapodások és a megállapodások.

(1)   Ha az európai főügyészhelyettes álláshelye betöltetlen vagy a következő három hónapban megüresedik, az európai főügyész haladéktalanul tájékoztatja az ügyészi kollégiumot a megüresedésről, és felkéri az érdekelt európai ügyészeket, hogy nyújtsák be pályázatukat, motivációs nyilatkozattal együtt. Az európai főügyészhelyettes kinevezésére legkésőbb 3 hónappal azt követően kerül sor, hogy az ügyészi kollégium bejelentette az üresedést. A pályázatokat a kinevezésre előirányzott ügyészi kollégiumi ülés előtt két héttel fogadják be.

(2)   Legkésőbb egy héttel az ügyészi kollégium főügyészhelyettes kinevezése céljából tartott ülése előtt az európai főügyész javaslatot tesz az ügyészi kollégiumnak a beérkezett pályázatok közül az európai főügyészhelyettes kinevezésére jelöltekre. Az európai főügyész a pályázatot, valamint a javasolt jelölt által benyújtott motivációs nyilatkozatot a napirenddel együtt megküldi az ügyészi kollégiumnak.

(3)   A jelölt előadását követően az ügyészi kollégium minden tagja titkos szavazással szavaz.

(4)   Ha egyidejűleg két európai főügyészhelyettest kell kinevezni, az e cikk (1)–(3) bekezdésében ismertetett eljárást kell megfelelően alkalmazni.

(1)   Az európai főügyész konkrét feladatokat vagy tematikus vagy szervezeti feladatköröket rendelhet ad hoc vagy általános alapon az egyes európai főügyészhelyettesekhez, illetve ezekre nekik felhatalmazást adhat. Az ügyészi kollégiumot erről tájékoztatni kell.

(2)   Az európai főügyész mindenkor biztosítja a szolgálat folytonosságát. Az európai főügyész dönt a helyettesítés rendjéről az európai főügyész távollétében és/vagy arra az esetre, hanem tudja ellátni az európai főügyészre kiosztott feladatokat.

(1)   Ha valamely európai főügyészhelyettes le kíván mondani az európai főügyészhelyettes tisztségéről, erről eltérő megállapodás hiányában legalább három hónappal a lemondása tervezett napja előtt írásban értesítenie kell az európai főügyészt. Az európai főügyész haladéktalanul továbbítja a lemondást az ügyészi kollégiumnak.

(2)   Súlyos bizalomvesztés esetében az ügyészi kollégium az európai főügyész kérésére tagjai többségével úgy határozhat, hogy az európai főügyészhelyettest felmenti az európai főügyészhelyettes tisztségéből. Az érintett európai főügyészhelyettes a szavazásban nem vehet részt. Az ügyészi kollégium a határozat meghozatala előtt meghallgatja az érintett európai főügyészhelyettest.

(1)   Valamely európai ügyész távollétében, vagy ha rövid ideig nem tudja ellátni feladatait, az európai főügyész kinevez egy helyettesítő európai ügyészt.

(2)   A helyettesített európai ügyész írásban javaslatot tehet az európai főügyésznek arra az európai ügyészre, akinek a helyettesítéshez való hozzájárulását már beszerezte. Az európai főügyész a javasolt vagy egy másik európai ügyészt nevezi ki.

Ha az e cikk (2) bekezdése szerint kijelölt európai ügyész az érintett ügyet felügyelő állandó tanács állandó tagja, őt úgy kell tekinteni, hogy csak felügyelő európai ügyészi minőségében vesz részt az ülésen. Ilyen esetekben az ügyet felügyelő állandó tanács a 23. cikk (5) bekezdésével összhangban határozatokat hozhat.

(3)   Az európai főügyész biztosítja, hogy a helyettesítésre kijelölt európai ügyész a helyettesítés sajátos körülményeire figyelemmel megfelelően teljesíthesse feladatait, figyelembe véve a jogrendszer és a nyelv szükséges ismeretének mértékét. Ennek megfelelően tájékoztatni kell a két európai ügyészt és az ügyészi kollégiumot.

(4)   Az e cikk szerinti helyettesítés minden feladatra kiterjed, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik, vagy a rendelet azt kizárja.

(5)   Ezt a cikket az európai ügyész távollétének minden esetére alkalmazni kell, a 31. cikkben foglalt távollét kivételével.

(1)   Minden európai ügyész kinevezésekor, vagy amikor helyettesítésére van szükség, javaslatot tesz az európai főügyésznek a tagállamából egy delegált európai ügyészre, akit az ügyészi kollégium jelöl ki, és aki képes ideiglenes európai ügyészként eljárni, a rendelet 16. cikkének (7) bekezdésével összhangban.

(2)   Amennyiben az európai ügyész lemond, felmentik vagy távozik hivatalából a rendelet 16. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban, vagy egyéb módon nem tudja ellátni feladatait, az európai főügyész haladéktalanul kéri az ügyészi kollégium határozatát, a lemondás, felmentés vagy távozás hatályosulásának napjától legfeljebb 3 hónapig a kijelölt személy ideiglenes európai ügyészként történő eljárásának lehetővé tételére.

(3)   Az ügyészi kollégium a három hónapos időszak vége előtt legkésőbb két héttel meghosszabbíthatja a helyettesítés időtartamát a szükségesnek ítélt időtartamra.

(4)   Az ideiglenes európai ügyész feladatainak ellátásával akkor hagy fel, amikor a tagállamából származó európai ügyész újból el tudja látni feladatait, vagy új európai ügyész kerül kinevezésre.

(1)   A rendelet 12. cikkének (2) bekezdése alapján európai ügyész által benyújtott kérelmek tartalmazhatnak javaslatot egy olyan európai ügyészre, akinek az ügy átvételére vonatkozó hozzájárulását már beszerezték.

(2)   A munkaterheléssel kapcsolatos kérelem benyújtásakor az európai főügyész értékeli a megkereső európai ügyész munkaterhelését, a kérdés kezeléséhez megfelelőnek ítélt bármely más intézkedés lehetőségét és a javaslat az EPPO nyomozásai és vádhatósági eljárásai eredményességére gyakorolt hatását.

(3)   A potenciális összeférhetetlenség alapján előterjesztett kérelem esetében az európai főügyész akkor teljesíti a kérelmet, ha arra a következtetésre jut, hogy a megkereső európai ügyész személyes érdekei ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolják függetlenségét az európai ügyészi feladatoknak a rendelet 12. cikkével összhangban történő ellátása során, vagy azok ilyenként értelmezhetők. Az (1) bekezdést lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell.

(4)   Az európai főügyész indokolatlan késedelem nélkül dönt a (2) és (3) bekezdés szerinti kérelmekről, biztosítva az EPPO szabályszerű és eredményes működésének folytatását. Az európai főügyész az ügyet áthelyezheti a javasolt vagy egy másik európai ügyészhez, vagy elutasíthatja a kérelmet.

(5)   Amennyiben az európai főügyész e cikk alapján áthelyezi az ügyet, biztosítja, hogy az ügy átvételére kijelölt európai ügyész ne legyen állandó tagja az ügyet felügyelő állandó tanácsnak, és megfelelően elláthassa feladatait, kellő figyelembevételével, a sajátos körülményekre tekintettel figyelembe véve a jogrendszer és a nyelv szükséges ismeretének mértékét. Az ügyet átvevő európai ügyész feladatait a rendelet 12. cikkével összhangban látja el.

(6)   Az áthelyezésről az ügyviteli rendszeren keresztül értesíteni kell az érintett európai ügyészeket és az állandó tanácsokat. Az európai főügyész rendszeresen tájékoztatja az ügyészi kollégiumot az ügyek áthelyezéséről.

(1)   Az európai főügyész tesz javaslatot az adminisztratív igazgató kiválasztására vonatkozó álláshirdetés ügyészi kollégium általi jóváhagyására.

(2)   Az álláshirdetést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EPPO honlapján kell közzétenni.

(3)   Az európai főügyész értékeli a jelölteket az álláshirdetésben meghatározott kiválasztási kritériumok alapján, és a legmegfelelőbb jelöltek közül meghallgat megfelelő számú jelöltet. Az európai főügyész az ebben való segítségnyújtásra egy bizottságot is kijelöl.

(4)   A meghallgatásokat követően az európai főügyész összeállítja a jelöltek legfeljebb 3 jelöltből álló, előválogatott listáját, amelyet az egyes kiválasztott jelöltek értékelésével együtt továbbít az ügyészi kollégiumnak.

(5)   Az ügyészi kollégium az adminisztratív igazgatót a listára felvett jelöltek közül nevezi ki.

(1)   Az európai főügyész legkésőbb 6 hónappal az adminisztratív igazgató megbízatásának lejárta előtt benyújtja az ügyészi kollégiumnak az adminisztratív igazgató teljesítményértékelését jóváhagyás céljából, adott esetben észrevételeivel együtt.

(2)   Az ügyészi kollégium az értékelés elfogadása előtt az adminisztratív igazgatót meghallgathatja, ha szükségesnek ítéli, vagy ha ezt az igazgató kéri. Az adminisztratív igazgató nem lehet jelen az ügyészi kollégium értékelő jelentést elfogadó ülésén. Az ügyészi kollégium a határozatot legkésőbb 4 hónappal az adminisztratív igazgató megbízatásának lejárta előtt fogadja el.

(3)   Az ügyészi kollégium az adminisztratív igazgató hivatali idejét – az európai főügyésznek a (2) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva – egy alkalommal, legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja.

(1)   Minden olyan bűncselekményre utaló információt, amelynek tekintetében az EPPO gyakorolhatja hatáskörét, és amelyet az EPPO a rendelet 24. cikkével összhangban kap, valamint hivatalból jut tudomására, rögzíteni kell a rendelet 44. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően vezetett nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás).

(2)   A nyilvántartásba vételnek tartalmaznia kell az információk beérkezésének dátumát, idejét és helyét, valamint a regisztrációs aktát megnyitó személyt. Az akta a következő részletes adatokat tartalmazza:

(3)   A nyilvántartásba vételnek a rendelkezésre álló mértékben tartalmaznia kell a következőket:

(4)   Az információkat és a hozzájuk csatolt adatokat tartalmazó dokumentumot a lehetőségekhez mérten elektronikusan tárolható formátumba kell átalakítani az ügyviteli rendszeren belül.

(5)   A fenti (3) bekezdés d) pontjának tartalma alapján az ügyviteli rendszer értesíti a megfelelő európai ügyész(eke)t. Ezen túlmenően, ha a (3) bekezdés g) pontja szerinti értékelés pozitív, az ügyviteli rendszer értesíti az európai főügyészt.

(6)   Ha az információknak részét képezik a rendelet 55. cikkében meghatározott személyes adatok különleges kategóriái, ezeket csak akkor lehet feldolgozni, ha a rendelet 55. cikkében meghatározott követelmények teljesülnek. A személyes adatok különleges kategóriáit ilyenként kell megjelölni az ügyviteli rendszerben, és fel kell tüntetni tárolásuk okait. Az ügyviteli rendszer minden ilyen nyilvántartásba vételről értesíti az adatvédelmi tisztviselőt.

(7)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a magánfelek által jelentett információkat, amelyek nyilvánvalóan nem utalnak olyan bűncselekményre, amelynek tekintetében az EPPO gyakorolhatja hatáskörét, egy delegált európai ügyész vagy egy európai ügyész indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az illetékes nemzeti hatóságokhoz, a rendelet 24. cikkének (8) bekezdésével összhangban, vagy visszaküldi a bejelentő félnek és/vagy törli azokat. Megfelelő naplót kell vezetni. Továbbítás esetén a delegált európai ügyésznek vagy európai ügyésznek erről tájékoztatnia kell a magánfeleket az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően.

(1)   Valamennyi, az e szabályzat 38. cikkének (1) bekezdése szerint nyilvántartott információt egy delegált európai ügyésznek vagy az érintett európai ügyésznek ellenőriznie kell annak értékelése céljából, hogy van-e jogalap az EPPO hatáskörének gyakorlásához.

(2)   Az ügyviteli rendszerből a 38. cikk (5) bekezdésének megfelelően érkező értesítést követően az európai ügyész az ellenőrzést egy delegált európai ügyésznek osztja ki. Az európai ügyész személyesen folytathat le ellenőrzést a rendelet 28. cikkének (4) bekezdése szerinti esetekben. Az ellenőrzés kiosztásának folyamatát az európai ügyész határozza meg, amelynek része lehet szabályalapú kiosztás is, beleértve azon ügyeket is, amikor az információkat hivatalból egy delegált európai ügyész szerezte be.

(3)   Ha több európai ügyészt értesítettek, vagy ha az értesített európai ügyész úgy ítéli meg, hogy egy másik európai ügyész alkalmasabb a megbízatás elvégzésére, akkor együtt kell konzultálniuk és dönteniük. Ha nem jön létre megállapodás, az európai főügyész hoz döntést.

(4)   Ha az információkat az EPPO a rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban kapta, azok ellenőrzésére a nyilvántartásba vételtől számított 24 órán belül megbízást kell adni. Minden más információt a nyilvántartásba vételtől számított 3 napon belül kell ellenőrizni.

(5)   Ha az európai ügyész az előírt határidőn belül nem osztja ki az ügyet, vagy közli, hogy képtelen erre a megadott határidőn belül, a megbízatást az európai főügyész vagy egy európai főügyészhelyettes adja ki.

(1)   A nyomozás megindítása céljából végzett ellenőrzés során értékelni kell, hogy:

(2)   A saját hatáskörbe vonás céljából végzett ellenőrzésnek emellett értékelnie kell:

(3)   Az ellenőrzést az EPPO rendelkezésére álló összes információforrás, valamint az érintett európai ügyész vagy delegált európai ügyész rendelkezésére álló bármiféle forrás felhasználásával kell végrehajtani, az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban, beleértve azokat is, amelyek egyébként nemzeti minőségben eljáráskor rendelkezésére állnak. Az európai ügyész vagy a delegált európai ügyész az ellenőrzés céljából igénybe veheti az EPPO személyzetét. Adott esetben az EPPO konzultálhat és információt cserélhet uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal vagy ügynökségekkel, valamint a nemzeti hatóságokkal, figyelemmel a lehetséges jövőbeni nyomozás integritásának védelmére.

Adott esetben és a befejezés előtt az ellenőrzések összevonhatók az 51. és az 51a. cikkben előírt eljárásnak megfelelően.

(4)   A delegált európai ügyész vagy adott esetben az európai ügyész a nyomozás saját hatáskörbe vonásával kapcsolatos ellenőrzést a rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő lejárta előtt legalább 2 nappal befejezi. A nyomozás megindításával kapcsolatos ellenőrzést legkésőbb a megbízást követő 60 napon belül be kell fejezni.

(5)   Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzést az európai delegált ügyésznek osztják ki, ha a delegált európai ügyész nem fejezi be az arra vonatkozó ellenőrzést, hogy az előírt határidőn belül megindítja-e a nyomozást, vagy tájékoztatást ad arról, hogy képtelen erre az előírt határidőn belül, az európai ügyészt tájékoztatni kell, és ha helyénvalónak ítéli, meghosszabbítja a rendelkezésre álló időt, vagy megfelelő utasítást ad a delegált európai ügyész számára.

(6)   A saját hatáskörbe vonásról szóló határozat esetén a delegált európai ügyész vagy adott esetben az állandó tanács elnöke vagy az európai ügyész felkérheti az európai főügyészt, hogy legfeljebb öt nappal hosszabbítsa meg a saját hatáskörbe vonásról szóló határozat elfogadásához szükséges határidőt. Ha az érintett európai ügyész vagy delegált európai ügyész a határidőn belül nem hoz határozatot, azt úgy kell kezelni, hogy az ügyet nem vonják saját hatáskörbe, és ennek megfelelően kell alkalmazni a 42. cikket.

(7)   Ha az ellenőrzést az európai ügyész végzi, a rendelet 26., 27. cikkének és 28. cikke (4) bekezdésének szempontjából releváns információk előzetes értékelése alapján az európai ügyész általában 24 órán belül kiosztja az ügyet egy európai delegált ügyészhez, hogy e szabályzat 41. vagy 42. cikkével összhangban járjon el.

Azokban az esetekben, amikor az európai ügyész úgy véli, hogy a rendelet 28. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, indokolatlan késedelem nélkül jár el e szabályzat 52. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően. Ilyen esetekben, ha az európai ügyész megszerezte az illetékes állandó tanács jóváhagyását a vizsgálat lefolytatásához, indokolással ellátott határozatot hoz a nyomozás megindításáról vagy az ügy saját hatáskörbe vonásáról, és az ügy számára aktát nyit e szabályzat 41. cikkének (1) bekezdése alapján. Ha a jóváhagyást nem adják meg, az ügyet felügyelő európai ügyész indokolatlan késedelem nélkül kiosztja az ügyet egy delegált európai ügyészhez.

(1)   Ha az ellenőrzést követően az EPPO úgy dönt, hogy hatáskörét a nyomozás megindításával vagy az ügy saját hatáskörbe vonásával gyakorolja, az ügy számára aktát kell nyitni, és az ügyiratok listájában (a továbbiakban: iratjegyzék) azonosító számmal kell ellátni. Az ügyviteli rendszer automatikusan létrehoz egy állandó hivatkozást a fenti 38. cikk (1) bekezdése szerinti kapcsolódó nyilvántartásba vételre.

(2)   Az iratjegyzék megfelelő hivatkozása a rendelkezésre álló mértékben a következőket tartalmazza:

A személyes adatok fent említett, az a) pont x)–xv) alpontjában említett kategóriáit csak az operatív érdek és a rendelkezésre álló források figyelembevételével lehet az iratjegyzékbe felvenni, amennyiben az lehetséges. Az iratjegyzékben szereplő hivatkozást naprakészen kell tartani az ügy iratainak vizsgálata során. Az ügyviteli rendszer időszakonként értesíti az európai ügyészt vagy delegált európai ügyészt, ha az információk bizonyos kategóriái nem szerepelnek az iratjegyzékben.

(3)   Az ügyviteli rendszer értesíti az ügyet felügyelő európai ügyészt, az állandó tanácsot és az európai főügyészt.

(4)   Amennyiben az eljáró delegált európai ügyész vagy a rendelet 28. cikkének (4) bekezdése alapján nyomozást lefolytató európai ügyész úgy ítéli meg, hogy a nyomozás integritásának megőrzése érdekében ideiglenesen el kell halasztani a rendelet 25. cikkének (5) bekezdésében, 26. cikkének (2) bekezdésében és 26. cikkének (7) bekezdésében említett hatóságok tájékoztatására vonatkozó kötelezettség teljesítését, haladéktalanul tájékoztatja az ügyet felügyelő állandó tanácsot. Ez utóbbi kifogást emelhet e határozat ellen, és utasíthatja a delegált európai ügyészt vagy adott esetben a rendelet 28. cikkének (4) bekezdése alapján eljáró európai ügyészt, hogy haladéktalanul tegye meg a vonatkozó értesítést.

(1)   Ha az ellenőrzést követően a delegált európai ügyész úgy dönt, hogy nem indít nyomozást, vagy nem von valamely ügyet saját hatáskörbe, az indokokat a nyilvántartásban rögzíti. A döntésről értesíteni kell a megbízó európai ügyészt, és annak felülvizsgálatát az illetékes állandó tanácsnak kell kiosztani.

(2)   Ha az ügyészi kollégium olyan általános iránymutatásokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik a delegált európai ügyészek számára, hogy függetlenül és indokolatlan késedelem nélkül dönthessenek arról, hogy nem vonják saját hatáskörbe az eljárást bizonyos típusú bűncselekmények esetében, a delegált európai ügyész határozatának felülvizsgálatát az iránymutatásokban előírt szabályok szerint kell elvégezni.

(3)   Az állandó tanács, ha helyénvalónak tartja, segítséget kérhet az EPPO munkatársaitól a határozathoz további információk beszerzésében.

(4)   Az állandó tanács ügy saját hatáskörbe vonásának mellőzésére vonatkozó döntésének felülvizsgálatát a rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő lejárta előtt kell elvégezni. A nyomozás megindításának mellőzésére vonatkozó döntést legkésőbb az állandó tanácsnak történő kiosztást követő 20 napon belül felül kell vizsgálni. Az állandó tanács felkérheti az európai főügyészt a felülvizsgálatra rendelkezésre álló idő meghosszabbítására.

(5)   Ha az állandó tanács utasítást ad a delegált európai ügyésznek a nyomozás megkezdésére vagy az ügy saját hatáskörbe vonására, a delegált európai ügyész a 41. cikkel összhangban jár el.

(6)   Ha az állandó tanács nem utasítja a delegált európai ügyészt a felülvizsgálat határidejének lejárta előtt, a delegált európai ügyész döntését elfogadottnak kell tekinteni. Ha lehetséges, a bűncselekményt bejelentő hatóságot vagy személyt értesíteni kell a határozatról.

(7)   Ha a nyomozás megindításának mellőzéséről szóló határozat azon a tényen alapul, hogy a bejelentett bűncselekmény nem tartozik az EPPO hatáskörébe, az eredetileg kapott információkat – amennyiben megengedett az EPPO ellenőrzése során feltárt információkkal együtt továbbítani kell az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(1)   Ha a rendelet 24. cikkének (3) bekezdése alapján kapott tájékoztatás 10 napon belül befejezendő ellenőrzésének eredményeként úgy tűnik, hogy az EPPO gyakorolhatja hatáskörét, a delegált európai ügyész tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságot, hogy az ügyet saját hatáskörbe kívánja vonni, és a 27. cikk (3) bekezdése értelmében felhívja az illetékes nemzeti hatóságot, hogy 10 napon belül adjon tájékoztatást az EPPO részére a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban.

(2)   Ha az illetékes nemzeti hatóság a felhívás kézhezvételétől számított 10 napon belül nem ad tájékoztatást az EPPO részére a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban, a delegált európai ügyész a 25. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárás útján vitát kezdeményez. Azokban a tagállamokban, ahol a nemzeti jogszabályok nem teszik lehetővé az EPPO számára, hogy a 25. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárás útján vitát kezdeményezzen a hatáskörére vonatkozó előzetes határozat nélkül, a delegált európai ügyész gyakorolja a saját hatáskörbe vonáshoz való jogát.

(3)   Ha a 24. cikk (3) bekezdése alapján kapott tájékoztatás ellenőrzése eredményeként a delegált európai ügyész egyetért azzal, hogy az EPPO ne gyakorolja hatáskörét, az ügyre vonatkozóan indokolással ellátott jelentést ad ki.

(4)   Az állandó tanács a jelentést 10 napon belül felülvizsgálja. Ha az állandó tanács úgy ítéli meg, hogy az EPPO-nak gyakorolnia kell hatáskörét, utasítja a delegált európai ügyészt, hogy tájékoztassa az illetékes nemzeti hatóságot, hogy az ügyet saját hatáskörbe kívánja vonni, és a 27. cikk (3) bekezdése értelmében felhívja az illetékes nemzeti hatóságot, hogy 10 napon belül adjon tájékoztatást az EPPO részére a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban. Ebben az esetben a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(5)   Ha az állandó tanács az e cikk (3) bekezdésében előírt jelentés kézhezvételétől számított 10 napon belül nem ad ki semmilyen utasítást, a delegált európai ügyész jelentését elfogadottnak kell tekinteni, és a nyilvántartási ügyet lezárják.

(1)   A 49. cikk szerinti ügyáthelyezés lehetősége ellenére és a rendelet 28. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az a delegált európai ügyész jár el, aki a nyomozás megindítása vagy saját hatáskörbe vonása mellett döntött.

(2)   Ha a nemzeti jogszabályok ezt megengedik, az európai ügyész az eljáró delegált európai ügyész mellett ugyanabból a tagállamból egy vagy több delegált európai ügyészt rendelhet ki a nyomozás lefolytatására. A felügyelő európai ügyész az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően elveheti az ügyet az eljáró delegált európai ügyész mellett a nyomozás lefolytatására kirendelt delegált európai ügyész(ek)től. Az érintett európai ügyész folytathatja le maga a nyomozást, ha a rendelet 28. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.

(3)   Az ügyre alkalmazandó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül az ügy EPPO által vezetett iratait e szabályzatnak megfelelően kell rendszerezni és kezelni annak biztosítása érdekében, hogy az EPPO egységes hivatalként megfelelően működjön. Az ügy irataiba felvett összes adat másolatát lehetőség szerint elektronikus formában kell tárolni az ügyviteli rendszerben, a rendelet 44. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban.

(4)   Az ügyet felügyelő európai ügyésznek és az illetékes állandó tanácsnak az ügy irataiból származó azon információkhoz és bizonyítékokhoz való hozzáférésére vonatkozó gyakorlati szabályokat, amelyek az ügyviteli rendszerben elektronikus úton nem tárolhatók, az eljáró delegált európai ügyésszel kell költséghatékony módon meghatározni.

(5)   Az európai főügyész javaslata alapján az ügyészi kollégium további szabályokat fogadhat el az EPPO ügyiratai kezelésével és archiválásával kapcsolatban.

(1)   A nyomozás alatt az eljáró delegált európai ügyész jelentést készít és vezet a nyomozás állásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell egy indikatív nyomozati munkatervet, valamint a nyomozás bármely jelentős fejleményét, beleértve legalább a következőket:

(2)   Ezt a jelentést az ügyviteli rendszerben kell megőrizni. Az ügyet felügyelő európai ügyész és az ügyet felügyelő állandó tanács tagjai az ügyviteli rendszeren keresztül értesítést kapnak a jelentés módosításakor.

(3)   Az európai ügyészek iránymutatásokat fogadhatnak el tagállamaik delegált ügyészei számára, amelyek meghatározzák a jelentési kötelezettséget.

(1)   Az ügy megindítását követően az ügyviteli rendszer véletlenszerűen kijelöli azt az állandó tanácsot ellenőrzésre, amelynek az ügyet felügyelő európai ügyész nem állandó tagja, a 19. cikkel összhangban.

(2)   Az ügyet felügyelő állandó tanács, beleértve annak bármely állandó tagját és az ügyet felügyelő európai ügyészt, bármikor hozzáférhet az ügy irataiból az ügyviteli rendszerben tárolt információkhoz. Ha a határozathozatalhoz elengedhetetlen, az állandó tanács felkérheti az ügyet felügyelő európai ügyészt, hogy biztosítsa azon eredeti adat(ok) továbbítását a központi hivatalnak, amely(ek) másolata még nincs az ügyviteli rendszerben tárolva, vagy amelye(ke)t nem lehet eredetiben ott tárolni, és amelye(ke)t nem a központi hivatalban tartanak. Az adato(ka)t indokolatlan késedelem nélkül vissza kell küldeni, amint teljesül az a cél, amelyre azokat az állandó tanács kérte.

(3)   A 44. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül az állandó tanács vagy az ügyet felügyelő európai ügyész bármikor felkérheti a delegált európai ügyészt, hogy nyújtson tájékoztatást folyamatban lévő nyomozásokról vagy vádhatósági eljárásról.

(4)   Az állandó tanács felülvizsgálja a nyomozást időszakosan, az elnök által megállapított ütemterv szerint, vagy bármikor, az állandó tanács bármelyik állandó tagjának, az ügyet felügyelő európai ügyésznek vagy az eljáró delegált európai ügyésznek a kérésére.

(5)   A nyomozás során az eljáró delegált európai ügyész bármikor segítséget kérhet az EPPO személyzetének tagjaitól.

(1)   A delegált európai ügyészeknek szóló, a rendelet 10. cikkének (5) bekezdése és 12. cikkének (3) bekezdése szerinti utasítások konkrét intézkedések meghozatalára vagy azoktól való tartózkodásra vonatkozhatnak.

(2)   Az utasítások kötelezettséget írhatnak elő az eljáró delegált európai ügyész számára, hogy tegyen jelentést a megfelelő nyomon követésről.

(3)   Amennyiben a rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban utasítások meghozatalát tervezik, az állandó tanács elnöke körözteti az utasítások tervezetét, vagy ezzel megbízza az állandó tanács tagját vagy az ügyet felügyelő európai ügyészt.

(4)   Az utasításokat fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, amely automatikusan értesíti az érintett delegált európai ügyészt.

(5)   Az ügyet felügyelő európai ügyész biztosítja, hogy a delegált európai ügyész betartsa az utasításokat. Ha az ügyet felügyelő európai ügyész úgy ítéli meg, hogy az eljáró delegált európai ügyész nem tartotta be az utasításokat, felvilágosítást kér és tájékoztatja az állandó tanácsot, szükség esetén a rendelet 28. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti javaslat benyújtásával.

(1)   Ha egy delegált európai ügyész úgy ítéli meg, hogy az ügyet felügyelő állandó tanácstól kapott utasítás végrehajtása ellentétes lenne az uniós joggal, beleértve a rendeletet vagy az alkalmazandó nemzeti jogot, haladéktalanul tájékoztatja az állandó tanácsot, javasolva a kapott utasítások módosítását vagy visszavonását. Az ügyet felügyelő állandó tanács indokolatlan késedelem nélkül dönt a kérelemről, miután konzultált a felügyelő európai ügyésszel.

(2)   Ha az állandó tanács elutasítja az említett kérelmet, a delegált európai ügyész felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az európai főügyészhez. Az ügyet felügyelő állandó tanács elnöke észrevételeket nyújthat be az európai főügyésznek. Az európai főügyész a kérelmet egy másik állandó tanácsnak osztja ki, amely az utasításról végleges határozatot hoz az ügyet felügyelő európai ügyész részvételével.

(1)   Ha egy tagállam nemzeti joga a saját ügyészségének keretein belül előírja a cselekmények belső felülvizsgálatát, a delegált európai ügyész által tett cselekmény felülvizsgálatára irányuló összes kérelmet fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, amely értesíti az ügyet felügyelő európai ügyészt és az ügyet felügyelő állandó tanácsot.

(2)   Az eljáró delegált európai ügyész írásbeli észrevételeket nyújt be az ügyet felügyelő európai ügyésznek.

(3)   Az ügyet felügyelő európai ügyész a felülvizsgálat iránti kérelmet a nemzeti jog szerint meghatározott határidőn belül elbírálja. A nemzeti jog eltérő rendelkezése hiányában a felülvizsgálati eljárásnak nincs felfüggesztő hatálya, és nem késleltetheti a folyamatban lévő nyomozások vagy vádhatósági eljárások hatékony lebonyolítását.

(4)   A felülvizsgálat iránti kérelemről szóló határozat meghozatala előtt az ügyet felügyelő európai ügyész tájékoztatja az illetékes állandó tanácsot. Az állandó tanács bármikor folytathatja a rendeletben rögzített ellenőrzési hatáskörének gyakorlását.

(5)   Amennyiben a nemzeti jog szerinti belső felülvizsgálatok keretében a nemzeti jog az ügyet felügyelő/felettes ügyészre hivatkozik, e cikk alkalmazásában azt a delegált európai ügyésszel kapcsolatban az ügyet felügyelő európai ügyésznek kell tekinteni.

(1)   Az eljáró delegált európai ügyész, az ügyet felügyelő európai ügyész vagy az ügyet felügyelő állandó tanács bármely állandó tagja javaslatot tehet az ügy egy másik tagállamban működő delegált európai ügyészhez történő áthelyezésére, a rendelet 26. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(2)   Az állandó tanács meghívhatja az ülésen való részvételre annak a tagállamnak az európai ügyészét, amelybe az ügyet javasolják áthelyezni, és írásbeli észrevételeket kérhet az érintett delegált európai ügyészektől.

Abban az esetben, ha az ügyáthelyezés azt eredményezi, hogy az ügyet felügyelő európai ügyész is állandó tagja az ügyet felügyelő állandó tanácsnak, a 19. cikket kell megfelelően alkalmazni.

(3)   Az állandó tanács az ügy (1) és (2) bekezdés szerinti áthelyezésére vonatkozó határozatát fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, amely erről értesíti az érintett európai ügyészeket és delegált európai ügyészeket. A határozat írásbeli eljárás keretében nem hozható meg.

(1)   Bármely delegált európai ügyész, az ügyet felügyelő európai ügyész vagy az állandó tanács állandó tagja javasolhatja az állandó tanácsnak a rendelet 26. cikke (5) bekezdésének b) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő ügyek egyesítését vagy elkülönítését.

(2)   Amennyiben az egyesítendő ügyeket különböző állandó tanácsok ellenőrzik, konzultálniuk kell egymással az említett ügyek egyesítéséről történő határozathozatal érdekében. Amennyiben valamennyi érintett állandó tanács az ügyek egyesítéséről határozott, az ügyviteli rendszerben elsőként nyilvántartásba vett ügyet felügyelő állandó tanács is ellenőrzi az egyesített ügyet, kivéve, ha az érintett állandó tanácsok közösen eltérnek ettől az elvtől. Ha legalább egy állandó tanács elutasítja az ügyek egyesítését, vagy nem ért egyet az ügyet felügyelő állandó tanács meghatározásával kapcsolatban, az európai főügyész dönt.

(3)   Amennyiben az ügyet felügyelő állandó tanács úgy dönt, hogy elkülönít egy ügyet, továbbra is hatásköre lesz az elkülönítésből eredő összes ügyben. Ha indokolt eltérni ettől a szabálytól, az ügyet felügyelő állandó tanács tájékoztatja az európai főügyészt, aki erről dönt. Az elkülönítésből származó új ügy(ek) új ügyszámot kap(nak) a 41. cikkel összhangban.

(4)   Az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről szóló határozatot, valamint az egyesítést vagy az ügyek elkülönítését követően egy másik állandó tanácsnak történő kiosztást az ügyviteli rendszerben nyilvántartásba kell venni.

(5)   A határozatnak tartalmaznia kell az állandó tanács választását a rendelet 26. cikkével összhangban az egyesített vagy elkülönített ügyeket kezelő delegált európai ügyészről is. Az állandó tanácsok közötti nézeteltérés esetén az európai főügyész dönt.

(1)   Ha egy tagállam joghatósága érintett, az eljáró delegált európai ügyész dönthet úgy, hogy az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban egyesíti vagy elkülöníti az ügyeket. A 20. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó.

(2)   Amennyiben az eljáró delegált európai ügyész az (1) bekezdés alapján az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről határoz, az érintett állandó tanács(oka)t indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell erről a határozatról.

(3)   Ha az ügyek egyesítéséről szóló határozat több állandó tanácsot érint, az eljáró delegált európai ügyész határozatában megjelöli, hogy az egyesített ügyet az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően melyik állandó tanácsnak kell ellenőriznie. Ha ez utóbbi nem teszi lehetővé az ügyet felügyelő állandó tanács megállapítását, vagy mérlegelési jogkört hagy a kijelölését illetően, az ügyet felügyelő állandó tanács az a tanács, amelyik azt az ügyet ellenőrzi, amellyel a többi ügyet vagy ügyeket egyesítik.

(4)   Amennyiben az egyesítendő ügyekben több delegált európai ügyész jár el, az egyesítésről és az abból eredő ügyben eljáró delegált európai ügyész kijelöléséről az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően kell dönteni. Ha ez utóbbi nem teszi lehetővé az eljáró delegált európai ügyész megállapítását, vagy mérlegelési jogkört hagy a kijelölését illetően, a felügyelő európai ügyész dönt.

(5)   Amennyiben az eljáró delegált európai ügyész úgy dönt, hogy elkülönít egy ügyet, az érintett állandó tanácsnak továbbra is hatásköre lesz az elkülönítésből eredő összes ügyben. Ha indokolt eltérni ettől a szabálytól, az ügyet felügyelő állandó tanács tájékoztatja az európai főügyészt, aki erről dönt. Az elkülönítésből származó új ügy(ek) új ügyszámot kap(nak) a 41. cikkel összhangban.

(1)   Ha, azt követően, hogy az EPPO a rendelet 24. cikke értelmében nyilvántartásba vett egy információt, az érintett európai ügyész úgy ítéli meg, hogy magának személyesen kell lefolytatnia a nyomozást, az ügyviteli rendszeren keresztül kéri az állandó tanács jóváhagyását azt megelőzően, hogy indokolt határozatot hozna a rendelet 28. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a), b) vagy c) pontjával összhangban.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell azokat az okokat, amelyek miatt a nyomozást az ügyet felügyelő európai ügyésznek kell lefolytatnia, lehetővé téve az állandó tanácsnak annak értékelését, hogy a rendelet 28. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek-e.

(3)   Az állandó tanács pontosítást kérhet az érintett európai ügyésztől, ha pedig a feladatot egy delegált európai ügyészre osztották ki, az eljáró érintett delegált európai ügyésztől.

(4)   Ha az állandó tanács a jóváhagyást megadja, az ügyet felügyelő európai ügyész rögzíti a határozatot az ügyviteli rendszerben, amely értesíti az érintett delegált európai ügyész(eke)t. A határozatot közölni kell a nemzeti hatóságokkal is.

(5)   Ha egy európai ügyész a rendelet 28. cikke (4) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján határozatot hoz azt megelőzően, hogy az ügyet egy európai delegált ügyészre osztották volna ki, ő látja el a delegált európai ügyész valamennyi feladatát.

(6)   Ha egy európai ügyész személyesen folytat nyomozást, analógia útján a 44. cikket kell alkalmazni.

(1)   Az eljáró delegált európai ügyész részéről valamely másik tagállamból érkező segítő delegált európai ügyész nyomozási cselekménnyel történő megbízását fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, amely erről értesíti az érintett európai ügyészeket. Annak a tagállamnak az európai ügyésze, ahol az intézkedést végre kell hajtani, kijelöli a megfelelő delegált európai ügyészt az intézkedés végrehajtására. Az ügyviteli rendszer értesíti a delegált európai ügyészt.

Ha már meghatároztak egy segítő delegált európai ügyészt, az eljáró delegált európai ügyész az intézkedés végrehajtását közvetlenül annak a delegált európai ügyészhez helyezheti át. Sürgős esetekben az eljáró delegált európai ügyész az intézkedés végrehajtását az adott tagállam bármely delegált európai ügyészéhez áthelyezheti.

(2)   A határozatnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a segítő delegált európai ügyész végrehajthassa az intézkedést, és meg kell jelölnie a megbízatás teljesítésének határidejét.

(3)   Ha a segítő delegált európai ügyész a meghatározott határidőn belül nem tudja végrehajtani az intézkedést, erről tájékoztatnia kell az ügyet felügyelő európai ügyészt, és konzultálnia kell az eljáró delegált európai ügyésszel az ügy kétoldalú rendezése érdekében.

(4)   Ha szükségesnek tartják, például bonyolult, határokon átnyúló nyomozások esetében, koordinációs értekezletet is lehet szervezni az EPPO központi hivatalában.

(1)   Amennyiben az EPPO nevében kiugróan költséges nyomozási cselekményt hajtanak végre vagy lehetne végrehajtani, az eljáró delegált európai ügyész indokolt kérelmet nyújthat be az ügyviteli rendszerben az EPPO részleges pénzügyi hozzájárulása iránt a rendelet 91. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(2)   Az indokolással ellátott kérelemnek tartalmaznia kell az intézkedés költségeinek kiugró jellegére vonatkozó részletes adatokat. A kérelemnek tartalmaznia kell az EPPO pénzügyi hozzájárulásának kért összegét is.

(3)   A kérelemről az ügyviteli rendszer automatikusan értesíti az illetékes állandó tanács állandó tagjait, valamint az ügyet felügyelő európai ügyészt.

(4)   Az állandó tanács időszakonként megvizsgálja a kérelmeket. Az állandó tanács a kérelemnek helyt ad vagy azt elutasítja az EPPO kiugróan költséges nyomozási cselekményekhez való hozzájárulásáról szóló iránymutatásoknak megfelelően, a megítélendő összeg megjelölése nélkül.

(5)   Az érintett delegált európai ügyészt az ügyviteli rendszeren keresztül automatikusan értesíteni kell az állandó tanács határozatáról.

(6)   Ha az állandó tanács helyt ad a kérelemnek, az adminisztratív igazgatót tájékoztatni kell erről a határozatról és adott esetben a javasolt odaítélendő összegről. Az adminisztratív igazgató a pénzügyi szabályozásnak megfelelően és az EPPO kiugróan költséges nyomozási cselekményekhez való hozzájárulásáról szóló iránymutatásokkal összhangban időszakonként dönt az odaítélendő összegről. A határozatról haladéktalanul értesítik az érintett delegált európai ügyészt, az ügyet felügyelő európai ügyészt, az európai főügyészt és az állandó tanács állandó tagjait.

(1)   Az állandó tanács a nyomozás megszüntetése előtt bármely szakaszban dönthet határozathozatali hatáskörének a rendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban történő átruházásáról. A határozat írásbeli eljárás keretében nem hozható meg. A határozatot fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, és arról értesíteni kell az európai főügyészt. Ha az európai főügyész az illetékes állandó tanács tagja, a határozatról értesíteni kell az európai főügyészhelyetteseket.

(2)   Az ügyviteli rendszer haladéktalanul közli a rendelet 10. cikke (7) bekezdésének második albekezdésével összhangban benyújtott, a határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet az ügyet felügyelő európai ügyésszel és az eljáró delegált európai ügyésszel, akik ezután tartózkodnak minden olyan cselekménytől, amely ronthatja a felülvizsgálat eredményességét.

(3)   Az ügyről az állandó tanács indokolatlan késedelem nélkül dönt. Az európai főügyész vagy adott esetben a kérelmet benyújtó európai főügyészhelyettes részt vehet az állandó tanács ügyről tartott ülésén. Az ügyészi kollégiumot a kérelemről és a felülvizsgálati eljárás eredményéről értesíteni kell.

(1)   Ha az eljáró delegált európai ügyész úgy véli, hogy a nyomozás befejeződött, jelentést nyújt be, amely tartalmazza többek között

Adott esetben a jelentéshez csatolni kell a vádirat vagy az egyszerűsített eljárás alkalmazására irányuló javaslat vagy határozat tervezetét.

Ez a rendelkezés azon európai ügyészre is vonatkozik, aki a rendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban személyesen folytatja le a nyomozást.

(2)   A jelentést és a delegált európai ügyész által biztosított, az állandó tanácsnak megküldendő határozattervezetet fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, amely értesíti az ügyet felügyelő európai ügyészt és az ügyet felügyelő állandó tanács valamennyi tagját.

(3)   A jelentést és a határozattervezetet meg kell küldeni az ügyet felügyelő európai ügyésznek, aki 10 napon belül továbbítja azt az állandó tanácsnak, esetleges saját észrevételeivel együtt. Az európai ügyész kérheti az állandó tanács elnökétől a 10 napos határidő meghosszabbítását, kivéve, ha a delegált európai ügyész határozattervezete az ügy bíróság elé vitelét javasolja.

(4)   Az állandó tanács elnöke tűzi ki a jelentés és a határozattervezet megvitatásának időpontját. Amennyiben a delegált európai ügyész az ügy bíróság elé vitelére javaslatot tevő határozattervezetet nyújt be, azt legalább 5 nappal a rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő lejárta előtt meg kell vitatni.

(5)   Amennyiben a delegált európai ügyész olyan határozattervezetet nyújt be, amelyben javaslatot tesz az ügy bíróság elé vitelére vagy egyszerűsített vádhatósági eljárás alkalmazására, az állandó tanács határozata írásbeli eljárás útján nem fogadható el.

(6)   Az állandó tanács elfogadhatja vagy módosíthatja a delegált európai ügyész által javasolt határozatot, elfogadhat eltérő határozatot, vagy utasíthatja a delegált európai ügyészt a nyomozás folytatására, megjelölve a végrehajtandó konkrét tevékenységeket, a 46. cikkel összhangban. Ha szükségesnek ítéli, a rendelet 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban elvégezheti saját felülvizsgálatát is.

(7)   Ha határozatot hoztak az ügy elutasításáról, a delegált európai ügyész végzi a rendelet 39. cikkének (4) bekezdése alapján előírt értesítést és tájékoztatást, és azt felviszi az ügyviteli rendszerbe.

(8)   A delegált európai ügyész a jelentést úgy nyújtja be, hogy biztosított legyen a (3) és (4) bekezdésben előírt határidők betarthatósága, figyelembe véve a nemzeti eljárási jogszabályokkal összhangban alkalmazandó határidők létezését. Ha ez nem lehetséges, a jelentésben ki kell emelni ezt a szempontot, és meg kell indokolni azt. Az ügyet felügyelő európai ügyész és az állandó tanács ennek megfelelően jár el.

(9)   Abban az esetben, ha az illetékes állandó tanács az 55. cikkel összhangban átruházta határozathozatali hatáskörét, az (1) bekezdés szerinti jelentést az ügyet felügyelő európai ügyésznek kell megküldeni, aki a határozatot a javaslatnak megfelelően vagy annak megfelelőnek ítélt módosítása után fogadja el. Ha az ügyet felügyelő európai ügyész határozatával elutasítja az ügyet, az 56. cikk (7) bekezdését kell alkalmazni.

(1)   A nyomozás során az eljáró delegált európai ügyész, az ügyet felügyelő európai ügyész vagy az ügyet felügyelő állandó tanács bármely tagja bármikor javaslatot tehet az ügy nemzeti hatóságoknak történő átadására, a rendelet 34. cikke (1)–(3) bekezdésének megfelelően.

(2)   A határozattervezetet fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, amely értesíti az állandó tanács állandó tagjait, az ügyet felügyelő európai ügyészt és az eljáró delegált európai ügyészt.

(3)   Ha az illetékes nemzeti hatóság úgy dönt, hogy átveszi az ügyet, vagy ha az átadás a rendelet 34. cikkének (1) bekezdésén alapul, a delegált európai ügyész indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az ügy iratait.

(4)   Azokban az esetekben, amikor az átadás a rendelet 34. cikkének (3) bekezdésén alapul, az illetékes nemzeti hatóság nem veszi át az ügyet, vagy az átadásról szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon belül nem válaszol, a delegált európai ügyész folytatja le a nyomozást, vagy az 56. cikket alkalmazza.

(1)   Ha a delegált európai ügyész a rendelet 22. cikkének (3) bekezdésében megjelölt bűncselekménnyel kapcsolatos ügy elutasítását javasolja a rendelet 39. cikkének (3) bekezdésével összhangban, erről értesítenie kell az érintett tagállam által megjelölt hatóságokat a rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(2)   A nemzeti hatóságtól a fenti (1) bekezdés szerinti értesítést követő 20 napon belül kapott észrevételek alapján a delegált európai ügyész az ügyviteli rendszerbe felviszi a megfelelő jelentést és határozattervezetet.

(1)   Ha az EPPO a tényállással kapcsolatos olyan információkat kap, amelyek az ügy elutasításáról szóló határozat meghozatalakor nem voltak ismertek, és amelyek további nyomozást indokolhatnak, a következő szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Az ügyet felügyelő európai ügyész az ellenőrzést ugyanarra a delegált európai ügyészre bízza, aki a nyomozást lefolytatta, vagy adott esetben ugyanazon tagállam másik delegált európai ügyészére.

(3)   Az új tények értékelését követően a delegált európai ügyész jelentést készít azok elutasító határozatra gyakorolt hatásukról, meghatározva és figyelembe véve a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseit, és hogy további nyomozási tevékenységet tart-e szükségesnek.

(4)   A jelentést és a hozzá tartozó határozattervezetet fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, amely azt ugyanannak az állandó tanácsnak osztja ki, amely az elutasításról döntött, kivéve, ha az adott állandó tanács már nem működik, ebben az esetben az ügyviteli rendszer véletlenszerűen osztja ki egy olyan állandó tanácsnak, amelynek nem állandó tagja az ügyet felügyelő európai ügyész, a 19. cikkel összhangban.

(5)   Ha az állandó tanács a fenti (4) bekezdés alapján, vagy egy nemzeti bíróság vagy az Európai Bíróság az elutasító határozat felülvizsgálatát követően úgy dönt, hogy az EPPO-nak újra kell nyitnia az ügyet, az ügyet felügyelő európai ügyész megbízza a delegált európai ügyészt a nyomozás folytatásával.

(1)   A rendelet 36. cikkével összhangban a nemzeti bíróságok előtti eljárásokban az EPPO-t elvben egy delegált európai ügyész képviseli.

(2)   A delegált európai ügyész jelentést készít, amely tartalmazza az eljárás minden jelentős fejleményét, és azt rendszeresen frissíti. A jelentést fel kell vinni az ügyviteli rendszerbe, és minden frissítésről értesíteni kell az állandó tanács tagjait.

(3)   Az állandó tanács a rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban utasításokat adhat a delegált európai ügyésznek vagy az európai ügyésznek.

(4)   A fenti (1) bekezdéstől eltérve az EPPO-t az ügyet felügyelő európai ügyész is képviselheti a rendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban. E cikk fenti (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

(1)   Az európai főügyész, az európai főügyészhelyettesek, más európai ügyészek és a delegált európai ügyészek csak annyiban férhetnek hozzá a nyilvántartáshoz és az iratjegyzékhez, amennyiben az feladataik ellátásához szükséges.

(2)   Az európai főügyész kijelöli az EPPO azon munkatársait, akiknek feladataik ellátásához a nyilvántartáshoz és/vagy az iratjegyzékhez való hozzáférés szükséges. A határozatban fel kell tüntetni a hozzáférés szintjét és a gyakorlásának feltételeit is.

(3)   Kivételes esetekben, ha a titoktartás biztosításához szükséges, az európai főügyész dönthet úgy, hogy a nyilvántartásban szereplő konkrét információkhoz és/vagy az iratjegyzék konkrét ügyirataihoz ideiglenesen csak az állandó tanács állandó tagjai, az ügyet felügyelő európai ügyész és az ügyintéző kiküldött ügyészek és más, külön kinevezett személyzet férhet hozzá.

(4)   Az európai főügyésznek és az európai főügyészhelyetteseknek közvetlen hozzáférésük van az ügyviteli rendszerben elektronikusan tárolt információkhoz vagy az ügy irataihoz, a feladataik ellátásához szükséges mértékben.

(5)   Az eljáró delegált európai ügyész hozzáférést biztosít az ügyviteli rendszerben elektronikusan tárolt információkhoz vagy az ügy iratanyagához a segítő delegált európai ügyésznek vagy az indokolt kérelmet benyújtó más delegált európai ügyésznek, vagy az EPPO személyzetének, csak a rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges mértékben.

Ha az eljáró delegált európai ügyész másként nem határoz, a segítő delegált európai ügyész hozzáférése kiterjed az ügykezelési rendszerben szereplő azon ügy egészére, amelyben feladatot ruháztak rá. Ezt a hozzáférést ki kell terjeszteni a feladattal megbízott vagy arra kijelölendő delegált európai ügyészt felügyelő és kijelölő európai ügyészre is, hogy lehetővé tegyék a megfelelő kijelölést és felügyeletet.

Ha az eljáró delegált európai ügyész, a felügyelő európai ügyész vagy az ügyet felügyelő állandó tanács tagja kapcsolatot hoz létre az ügyviteli rendszerben egy másik üggyel, az elektronikusan tárolt összes információhoz való hozzáférést kell biztosítani az eljáró delegált európai ügyész, a felügyelő európai ügyész és a két ügyet felügyelő állandó tanácsok tagjai részére, kivéve, ha az eljáró delegált európai ügyész vagy a felügyelő európai ügyész vagy az azon ügyet felügyelő állandó tanács tagja ellenzi, amellyel a kapcsolatot létrehozták. Ebben az esetben indokolást kell adniuk az érintett állandó tanács részére.

(6)   Információk ügyviteli rendszerbe felvitelekor az eljáró delegált európai ügyésznek az EPPO személyzete vagy az irányítása alatt eljáró, az érintett részt vevő tagállam által az EPPO rendelkezésére bocsátott egyéb igazgatási személyzet csak olyan mértékben nyújthat segítséget, amely szükséges annak biztosításához, hogy az EPPO egységes hivatalként működhessen, és hogy az ügyviteli rendszer információtartalma mindig tükrözze az ügy iratait.

(7)   Az EPPO megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre az ügyviteli rendszerben tárolt személyes adatok védelmének biztosítása érdekében.

(1)   Az iratjegyzékbe felvett információkat automatikusan összevetik a nyilvántartással, az iratjegyzékkel és az ügyviteli rendszerben elektronikusan tárolt ügyfájlokból származó összes információval.

(2)   Találat esetén értesíteni kell az eljáró delegált európai ügyészt és a mögöttes ügyeket felügyelő európai ügyészt.

(3)   Ha a 61. cikk (3) bekezdésével összhangban az összekapcsolt ügyek egyikéhez való hozzáférés ideiglenesen bizonyos felhasználókra korlátozott, csak az érintett ügyben eljáró delegált európai ügyészt és felügyelő európai ügyészt kell értesíteni.

(4)   A fenti (1)–(3) bekezdés alkalmazása megengedett a nyilvántartásba felvett információk, valamint az ügyiratokból az iratjegyzékben nem szereplő, az ügyintézési rendszerben elektronikusan tárolt információk esetében is.

(1)   A személyes adatokat az EPPO csak az említett adatfeldolgozásra alkalmazandó, vonatkozó adatvédelmi keretrendszer maradéktalan betartásával kezelheti. Az EPPO bármely személyes adatot csak a célhoz kötöttség, a jogszerűség és a tisztesség, az adattakarékosság, a pontosság, a tárolás korlátozása, az integritás, a titoktartás és az elszámoltathatóság elvének betartásával kezelhet.

(2)   Az EPPO teljes mértékben figyelembe veszi a rendelet 67. cikkében előírt, a beépített adatvédelem alkalmazásából eredő kötelezettségeit, és biztosítja annak megfelelő végrehajtását, különösen a személyes adatok automatizált feldolgozása és a rendszerek e tekintetben történő fejlesztése tekintetében.

(3)   Az EPPO biztosítja, hogy minden kapott személyes adat, valamint azok átadása megfelelően naplózott és nyomon követhető legyen, ideértve – amennyiben e vagy más végrehajtási szabályokkal összhangban szükséges – azok továbbításának okát.

(4)   Az adatvédelmi tisztviselőnek hozzáféréssel kell rendelkeznie a személyes adatok fenti (2) bekezdés szerinti továbbításának és fogadásának nyilvántartásához, lehetővé téve az adatvédelmi tisztviselő kifejezetten a rendelet 79. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezettségeinek teljesítését.

(5)   Semmilyen személyes adatot – legyen az adminisztratív vagy működési – nem szabad hosszabb ideig tárolni, mint ami a feldolgozás célja vagy más jogi kötelezettségek miatt szükséges.

(6)   Az ügyészi kollégium az európai főügyész javaslatára eljárva további végrehajtási szabályokat fogad el a személyes adatok EPPO általi kezeléséről, az alábbi 64. cikkel összhangban.

(7)   Az ügyészi kollégium az európai főügyész javaslata alapján elfogadja az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó végrehajtási szabályokat.

(8)   Az EPPO-rendelet 79. cikke (1) bekezdése a) pontjában rögzítetteknek megfelelően az adatvédelmi tisztviselő független módon biztosítja, hogy az Európai Ügyészség megfeleljen a rendelet, az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) adatvédelmi rendelkezéseinek az adminisztratív személyes adatok vonatkozásában, valamint az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzata vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseinek.

(1)   Az ügyészi kollégium az európai főügyész javaslatára további végrehajtási határozatokat fogad el az adminisztratív és operatív személyes adatok Európai Ügyészség általi kezeléséről.

(2)   Ezeknek a szabályoknak legalább a következőket kell felvázolniuk és meghatározniuk:

(1)   Amennyiben az feladatai teljesítéséhez szükséges, az EPPO a rendelet 44. cikkének (5) bekezdésével összhangban kezelhet az ügyiratoktól eltérő operatív személyes adatokat.

(2)   Ha az említett adatkezelés szükséges, az európai adatvédelmi biztos értesítésének eljárására, valamint az operatív személyes adatok tényleges kezelésének eljárását és a vonatkozó biztosítékokat a fenti 64. cikk alapján elfogadott végrehajtási szabályokban kell rendezni.

(1)   Ha az európai főügyész megállapítja, hogy munkamegállapodásokat kell kötni a rendelet 99. cikkének (1) bekezdésében említett szervezetekkel, írásban tájékoztatja az ügyészi kollégiumot, meghatározva a tárgyalások irányelveit.

(2)   A kollégiumnak nyújtott tájékoztatást követően az európai főügyész tárgyalásokat kezdhet a munkamegállapodásokról, és az elért eredményekről rendszeresen beszámol az ügyészi kollégiumnak. Az európai főügyész a tárgyalások során útmutatást kérhet az ügyészi kollégiumtól.

(3)   A munkamegállapodást az ügyészi kollégium fogadja el.

(4)   A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a rendelet 103. cikkének (1) bekezdésében említett megállapodások megkötésére.

(1)   Az ügyészi kollégium megjelölheti azon harmadik országok listáját, amelyekkel az EPPO kapcsolatfelvételi pontokat kíván létrehozni a rendelet 104. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában.

(2)   Az EPPO harmadik országokban kapcsolattartó pontokat az európai főügyész és az érintett illetékes hatóságok közötti hivatalos levélváltás útján jelölhet ki.

(1)   A delegált európai ügyészek, az európai ügyészek és az európai főügyész minden összeférhetetlenségtől mentesen jár el.

(2)   Ha olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség merül fel egy nyomozással kapcsolatban, amely ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolhatja függetlenségét feladatai ellátása során, vagy ilyenként értelmezhető, az érintett delegált európai ügyész vagy európai ügyész haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni az ügyet felügyelő illetékes európai ügyészt vagy az európai főügyészt. Ha az összeférhetetlenség az európai főügyészt érinti, erről haladéktalanul tájékoztatja az európai főügyészhelyettesek egyikét.

(3)   Ha az ügyet felügyelő európai ügyész arra a következtetésre jut, hogy a delegált európai ügyész tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséggel érintett, javaslatot tesz az ügy ugyanazon tagállam másik delegált európai ügyészéhez a 49. cikkel összhangban történő áthelyezéséhez, vagy a 35. cikkel összhangban kijelöl az adott tagállamból egy helyettesítő delegált európai ügyészt.

(4)   Ha az európai főügyész arra a következtetésre jut, hogy az ügyet felügyelő európai ügyész tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséggel érintett, az ügyet egy másik európai ügyészhez helyezi át a 32. cikkel összhangban.

(5)   Ha az európai főügyész arra a következtetésre jut, hogy az állandó tanács állandó tagja tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséggel érintett, az ügyet egy másik állandó tanácshoz kell áthelyeznie a 20. cikkel összhangban. Ha az európai főügyész az állandó tanács állandó tagja, a másik állandó tanácshoz történő ügyáthelyezésről az európai főügyészhelyettes dönt.

(1)   E szabályzat módosítására az európai főügyész és bármely európai ügyész tehet javaslatot. Ennek érdekében indokolt módosító javaslatot kell közölni az ügyészi kollégiummal. Az európai főügyész konzultálhat az adminisztratív igazgatóval.

(2)   Az európai főügyész, bármely európai ügyész és adott esetben az adminisztratív igazgató a javaslat kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásbeli észrevételeket tehet.

(3)   Az e szabályzat módosítására irányuló javaslatról szóló szavazást az ügyészi kollégium (2) bekezdés szerinti észrevételek benyújtási határidejét követő első lehetséges ülésének napirendjére kell felvenni.

(4)   Minden módosítást kétharmados többséggel kell elfogadni, a rendelet 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(1)   A belső eljárási szabályzat rendelkezései és azok minden módosítása az elfogadása napján lép hatályba.

(2)   A belső eljárási szabályzatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az EPPO honlapján keresztül is nyilvánosságra kell hozni.

„AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG (EPPO) ÜGYÉSZI KOLLÉGIUMA,

Tekintettel az Európai Ügyészség (a továbbiakban: EPPO) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre (a továbbiakban: EPPO rendelet) és különösen annak 21. cikkére,

figyelembe véve az európai főügyész javaslatát;

mivel:

Az ügyészi kollégium 2021. június 9-i rendkívüli ülésén szükségesnek ítélte a rendelet 28. cikkének (4) bekezdése szerinti kivételes esetekre vonatkozó különös szabályok megállapítását.

Az európai főügyész kérésére az ügyészi kollégium munkacsoportja új szabályokat dolgozott ki a rendelet 28. cikke (4) bekezdésének végrehajtására, és benyújtotta azokat az európai főügyésznek a belső eljárási szabályzat módosításáról és kiegészítéséről szóló ügyészi kollégiumi határozatra irányuló javaslatként.

A belső eljárási szabályzat módosításai az EPPO ügyészi kollégiumának az állandó tanácsokról szóló, 2020. november 25-i 15/2020 határozatának kisebb módosításait eredményezik.

A belső eljárási szabályzat 70. cikkével összhangban az európai főügyész 2021. július 12-én indokolt módosító javaslatot küldött az ügyészi kollégiumnak.

Az ügyészi kollégium 2021. augusztus 11-i ülésén megvizsgálta az európai főügyész által kidolgozott javaslatot.”