Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52022IR5495

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Megfelelő minimumjövedelem a társadalmi befogadás érdekében: a helyi és regionális nézőpont

COR 2022/05495

HL C 157., 2023.5.3, p. 33–37 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2023.5.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 157/33

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Megfelelő minimumjövedelem a társadalmi befogadás érdekében: a helyi és regionális nézőpont

(2023/C 157/07)

Előadó:

Anne KARJALAINEN (FI/PES), Kerava képviselő-testületének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat tanácsi ajánlásra az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről

COM(2022) 490 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A munkaképes személyek munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedését motiváló ösztönzők megőrzése mellett a jövedelemtámogatásnak fokozatosan növelnie kell az elegendő forrással nem rendelkező személyek jövedelmét, legalább az alábbiak egyikének megfelelő szintre:

A munkaképes személyek munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedését motiváló ösztönzők megőrzése mellett , annak érdekében, hogy az emberek ténylegesen kiemelkedhessenek a szegénységből vagy a szegénység kockázatának kitettek köréből, a jövedelemtámogatásnak fokozatosan növelnie kell az elegendő forrással nem rendelkező személyek jövedelmét, az alábbiak egyikét meghaladó szintre:

a)

a nemzeti szegénységi küszöb; vagy

b)

a szükséges áruk és szolgáltatások , ideértve a megfelelő élelmiszereket , lakhatást, egészségügyi ellátást és alapvető szolgáltatásokat, pénzben kifejezett értéke, a nemzeti fogalommeghatározások szerint; vagy

c)

az a) vagy b) pontban említett szintekhez hasonló, a nemzeti jog vagy gyakorlat által megállapított egyéb szintek.

a)

a nemzeti szegénységi küszöb; vagy

b)

a szükséges áruk, ideértve a megfelelő élelmiszereket , valamint a támogató és alapvető szolgáltatások pénzben kifejezett értéke, a (2) bekezdésben foglalt fogalommeghatározások és az ezeket kiegészítő nemzeti fogalommeghatározások szerint; vagy

c)

az a) vagy b) pontban említett szintekhez hasonló, a nemzeti jog vagy gyakorlat által megállapított egyéb szintek.

Indokolás

A kiemelt cél elérése érdekében a jövedelemtámogatásnak a szegénységi küszöb fölé kell emelnie az elegendő forrással nem rendelkező személyek jövedelmét, ellenkező esetben a cél nem fog teljesülni.

Ezen túlmenően a „támogató” és az „alapvető” szolgáltatások nemzeti fogalommeghatározásai csak akkor alkalmazandók, ha több szolgáltatásra terjednek ki, mint amelyek a jelenlegi ajánlásban javasolt fogalommeghatározásokban szerepelnek.

2. módosítás

(6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ajánlott, hogy a tagállamok az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett legkésőbb 2030 . december 31-ig érjék el a jövedelemtámogatásnak az (5) bekezdésben előírt megfelelő szintjét.

Ajánlott, hogy a tagállamok az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett legkésőbb 2027 . december 31-ig érjék el a jövedelemtámogatásnak az (5) bekezdésben előírt megfelelő szintjét.

Indokolás

A tagállamok számára rövidebb határidőt kell biztosítani a megfelelő szintű jövedelemtámogatás elérésére, hogy elegendő idő legyen értékelni e politikának a szegénység csökkentésére gyakorolt hatását és a hatékonyság javítása érdekében adott esetben felülvizsgálni a javaslatot.

3. módosítás

(9) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági kritériumok, amelyek biztosítják a minimumjövedelemhez való tényleges hozzáférést a fiatal felnőttek számára és függetlenül az állandó lakcím meglététől, ugyanakkor biztosítják, hogy a jogszerű tartózkodás időtartama arányos legyen ;

átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági kritériumok, amelyek biztosítják a minimumjövedelemhez való tényleges hozzáférést a fiatal felnőttek számára és függetlenül az állandó lakcím meglététől, ugyanakkor biztosítják, hogy a jogszerű tartózkodás időtartama ne haladja meg a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez előírt, megszakítás nélkül, jogszerűen az országban töltött 5 évet ;

Indokolás

A jogszerű tartózkodás minimális időtartamával kapcsolatos követelmények közötti szembetűnő eltérések elismerten a külföldi állampolgárok minimumjövedelemhez való hozzáférésének jelentős akadályát képezik. Ezért rendkívül fontos e követelmények észszerűsítése.

4. módosítás

(10) bekezdés d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a megfelelő lépések megtétele a szegénységhez és a társadalmi kirekesztéshez kapcsolódó megbélyegzés és tudattalan előítélet elleni küzdelem érdekében;

a megfelelő lépések megtétele a szegénységhez és a társadalmi kirekesztéshez kapcsolódó megbélyegzés és előítélet elleni küzdelem érdekében;

Indokolás

A szegénységhez és a társadalmi kirekesztéshez kapcsolódó előítélet ellen fel kell lépni, függetlenül attól, hogy az tudatos vagy tudattalan.

5. módosítás

(16) bekezdés e) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

számba veszi az ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedéseket, különös tekintettel az ajánlásnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére, a foglalkoztatási szintek növelésére és a képzésben való részvétel javítására gyakorolt hatására, és hogy 2032-ig jelentést tesz a Tanácsnak.

számba veszi az ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedéseket, különös tekintettel az ajánlásnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére, a foglalkoztatási szintek növelésére és a képzésben való részvétel javítására gyakorolt hatására, és hogy négyévente jelentést tesz , 2030-ig pedig végleges jelentést készít a Tanácsnak.

Indokolás

Az Európai Bizottság által a Tanácsnak történő jelentéstételre vonatkozó ütemterv hozzáigazítása a portói szociális csúcstalálkozó kiemelt céljainak elérésére kitűzött határidőhöz.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

1.

 üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri, hogy további intézkedésekre van szükség a szegénység ellen Unió-szerte folytatott küzdelem érdekében. Ehhez a szegénység kiváltó okaira kell összpontosítani, és hatékony intézkedéseket kell hozni a szegénység leküzdésére és megelőzésére. Az emberhez méltó élet biztosításának végső eszközét ennek kapcsán a nemzeti jövedelemtámogatási rendszerek és az ezekhez kapcsolódó támogató szolgáltatások jelentik;

2.

 hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak teljes mértékben el kell kötelezniük magukat a tanácsi ajánlás végrehajtása mellett annak érdekében, hogy teljesülhessen a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek számának csökkentésére vonatkozó 2030-as cél. Az RB korábban már hangsúlyozta (1), hogy megfelelő jogszabályokra van szükség a legalább a szegénységi küszöb feletti minimumjövedelem biztosításához;

3.

 kitart amellett, hogy ezt az ajánlást a megfelelő minimálbérekről szóló irányelv gyors és teljeskörű végrehajtásának kell kísérnie. Hasonlóképpen rámutat arra, hogy bár az ajánlás a helyes irányba tett első lépés, nem elég elismerni, hogy sürgősen intézkedésekre van szükség a minimumjövedelem Unió-szerte történő biztosítása érdekében, azt is át kell gondolni, hogy melyik lenne a leghatékonyabb szabályozási keret az ilyen intézkedések európai szintű végrehajtására;

4.

 emlékeztet arra, hogy a polgárok is egyértelműen támogatják a szociális Európát (2) és a közös minimumjövedelem-keretet, amint azt az Európa jövőjéről szóló konferencián is kifejezésre juttatták (3);

5.

 az erőfeszítések ellenére a szegénység és a társadalmi kirekesztés tovább növekedett, és 2021-ben több mint 90 millió európait fenyegetett a szegénység és a kirekesztés veszélye. A helyzet sürgőssége miatt szigorúbb ütemtervre van szükség az ajánlás végrehajtására vonatkozóan, ezért az RB azt javasolja, hogy a határidőt hozzák előre 2027-re. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy 2027-ben alaposabban vizsgálja meg az elért eredményeket, amelyekről a tagállamok négyévente jelentést tesznek a Tanácsnak, 2030-ban pedig zárójelentést készítenek;

6.

 aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ajánlásból hiányzik a jogokon alapuló megközelítés. A korszerű minimumjövedelem-rendszerekkel biztosítható az emberhez méltó élet, erősíthető az emberek társadalmi részvétele és befogadása, valamint előmozdítható a munkaerőpiaci integráció;

7.

 rámutat arra, hogy a szegénység az emberi jogok megsértése, és hogy a hatékony minimumjövedelem-rendszerek és -szolgáltatások a gazdaság egészére stabilizáló hatást gyakorolnak, mivel a szegénység felszámolása és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése nemcsak a társadalmi igazságosság előmozdítása, hanem a gazdasági növekedés támogatása szempontjából is fontos. A jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése számos szakpolitikai területen jól célzott tagállami fellépést igényel;

8.

 rámutat arra, hogy a nők fontos szerepet játszanak a családban tartósan fennálló szegénység láncolatának megszakításában. Ha növelik a nők foglalkoztatási arányát és javítják a béregyenlőséget, az javítani fogja a nők nyugdíját, és így csökkenti a nyugdíjaskori szegénység kockázatát. A gyermekszegénység csökkentése érdekében fontos az olyan átfogó szolgáltatások elérhetősége, mint a koragyermekkori nevelés és gondozás, az alapfokú oktatás vagy az iskolai étkeztetés, és hogy lehetőség legyen szabadidős tevékenységekre;

9.

 javasolja, hogy a szegénységgel kapcsolatos nemzeti cselekvési tervekben kapjon központi szerepet a minimumjövedelem-rendszerek kialakítása, beleértve a tisztességes bérek és munka elérésére, valamint a minőségi alapszolgáltatások, a megfelelő jövedelemtámogatás és az egyénre szabott szociális szolgáltatások biztosítására irányuló intézkedéseket. Ennek kapcsán az ilyen szociális szolgáltatási rendszerek kidolgozása során fontos figyelembe venni, hogy azoknak minél több embert el kell érniük, valamint ösztönözniük kell a munkaképes kedvezményezetteket, hogy (újból) munkát vállaljanak, és ehhez eszközöket is biztosítania kell;

10.

 hangsúlyozza, hogy miközben a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek számának csökkentésére irányuló célkitűzést 2030-ig kellene elérni, a Covid19-világjárvány, a folyamatban lévő ukrajnai háború, az energiaárak meredek emelkedése és a növekvő infláció az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtotta a legsúlyosabban, tovább növelve a szegénységet és az egyenlőtlenséget. Ez a helyzet ugyanakkor különösen érinti a kiszolgáltatott csoportokat, kiváltképp a fogyatékossággal élőket. Ezért szemléletváltásra és az intézkedések korábbi végrehajtására van szükség, levonva a tanulságokat a korábbi válságokból, és a szegénység kockázatának kitett személyek számának rendszeres mérése alapján felül kell vizsgálni az e kiemelt cél elérésére szánt pénzügyi és emberi erőforrások elosztását;

11.

 hangsúlyozza, hogy a zöld átállásnak és a karbonsemleges gazdaságnak figyelembe kell vennie a szociális dimenziót, és támogatnia kell a munkanélküli, a munkanélküliség veszélyének kitett vagy inaktív személyek továbbképzését. A minimumjövedelem-rendszereknek kulcsszerepet kell játszaniuk az emberek munkaerőpiaci visszailleszkedésének támogatásában és ösztönzésében. Ugyanezen az alapon az RB érdeklődéssel szemléli a minimálbérek kapcsán elért eredményeket, és elismeri, „hogy az Európai Bizottság paradigmaváltást vezetett be […], mely szerint a megfelelő minimálbér alapvető jog, valamint az európai belső piac alapját képező szociális, tisztességes és fenntartható piacgazdaság előfeltétele” (4);

12.

 emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás tovább fogja növelni a szegénységet és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát, különösen azokét, akik egyoldalú és az éghajlatváltozásra érzékeny gazdasági szerkezetű területeken élnek. A szociális védelmi rendszerek azzal a sürgős feladattal találják szembe magukat, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz, mivel egyre többen és újfajta népességcsoportok szorulnak támogatásra;

13.

 arra ösztönzi az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve keressenek konkrét intézkedéseket a hajléktalanság és az energiaszegénység csökkentése és felszámolása érdekében. Az energiaárak emelkedése miatt a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások nehezen tudják kifizetni az energiaköltségeket;

14.

 üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri, hogy valamennyi kormányzati szintet be kell vonni a szegénység elleni küzdelembe. A helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepet játszanak ezen ajánlás sikerében, különösen a minőségi szociális szolgáltatások nyújtása terén. A helyi és regionális önkormányzatok tudják a leghatékonyabban megszólítani a támogatásra szoruló embereket és meghatározni az egyének sajátos szükségleteit annak érdekében, hogy személyre szabott utat alakítsanak ki az aktív társadalmi befogadáshoz;

15.

 hangsúlyozza, hogy az átláthatóság elvére és összehasonlítható adatokra építve egy frissített, részletes európai teljesítményértékelési keretre van szükség a minimumjövedelem-rendszerekre vonatkozóan, amely megkönnyítené a fogalom európai szintű és tagállamok közötti közös értelmezését, jobban figyelembe venné a különböző jövedelemforrásokat és a háztartások sajátos helyzetét, és segítene abban, hogy az emberek a nemzeti szegénységi küszöb fölé kerüljenek, többek között azáltal, hogy lehetőséget biztosítana a munkaképes személyek számára, hogy jövedelmező és nem bizonytalan munkát kapjanak;

16.

 hangsúlyozza, hogy a minimumjövedelemnek – annak érdekében, hogy teljesítse a célját, azaz szolgálja a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet – követnie kell az inflációt, különösen a megélhetési (élelmiszer- és energia-) költségek növekedését. Ezért az RB maradéktalanul támogatja a tagállami szintű éves felülvizsgálatra vonatkozó javasolt ajánlást, mivel azt kulcsfontosságú előfeltételnek tekinti az intézkedés hatékony és tényleges végrehajtásához,

17.

 fontosnak tartja, hogy minimumjövedelmet a háztartások egyes tagjainak is lehessen fizetni, ami előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget, a fiatal felnőttek és a fogyatékossággal élő személyek társadalmi részvételét és befogadását, valamint a munkaerőpiaci integrációt;

18.

 hangsúlyozza, hogy a tagállamokban átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági kritériumokat kell bevezetni. Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ajánlás szövege nem egyértelmű azt illetően, hogy mi minősül „arányos” vagy „fokozatos” intézkedésnek. Ezzel együtt szorgalmazza a jogszerű tartózkodásra vonatkozó követelmények általános keretének létrehozását;

19.

 kéri, hogy a támogató és az alapvető szolgáltatások nemzeti fogalommeghatározásai csak kiegészítsék, ne pedig helyettesítsék az ajánlásban szereplő fogalommeghatározásokat, hogy biztosítani lehessen, hogy az egész EU-ban a szolgáltatások ezen indikatív jegyzékét használják. Ez különösen a digitális kommunikációt érinti, amely az EU-ban nem mindenhol minősül alapvető szolgáltatásnak;

20.

 javasolja, hogy a rászorultság ellenőrzése során alkalmazott küszöbértékeket úgy határozzák meg, hogy azok ne zárjanak ki senkit a minimumjövedelemből azért, mert alacsony értékű vagyontárgyakat, saját használatban lévő lakást, alapvető közlekedési eszközöket vagy ingóságokat aránytalanul nagy értékben vettek figyelembe a számítás során, különösen akut válságot megélő vagy idős személyek esetében;

21.

 emlékeztet arra, hogy helyi, regionális és uniós szintű mennyiségi és minőségi mutatókra van szükség a minimumjövedelem-rendszerek hatókörének nyomon követéséhez, figyelmet fordítva a digitális akadálymentesség javítására, az információs technológiákhoz való hozzáférésre és a digitális készségek biztosítására;

22.

 hangsúlyozza, hogy a minimumjövedelem-rendszereknek hatékony, méltányos és az egyes célcsoportokra szabott egyedi, a foglalkoztatást támogató elemeket kell tartalmazniuk, amelyek elhárítják a munkába való visszatérés és a munkában maradás akadályait, és biztosítják, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen, eközben pedig növelik a társadalmi befogadást. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a fiatalok – köztük a gyermekvédelmi rendszerből kikerülők – munkaerőpiaci integrációjára. Az RB rámutat továbbá, hogy fontos támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek arra ösztönzik a célcsoportokat, hogy – a költözködéssel kapcsolatos kihívások minimalizálása érdekében – lehetőség szerint helyben (újból) munkát vállaljanak. A tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a minimumjövedelemben részesülők foglalkoztatását gátló akadályokról, például az alacsony iskolázottságról, és megoldásokat kell keresniük ezekre; ilyen lehet például a köztes munkaerőpiac létrehozása, a bértámogatás és a készségfejlesztés, az átképzés és az egész életen át tartó tanulás;

23.

 hangsúlyozza, hogy fontos az erőforrások méltányos, jogszerű és hatékony elosztása. Ezért teljes mértékben egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy rendszeresen felül kell vizsgálni az adó- és ellátórendszerekből eredő ösztönzőket és visszatartó tényezőket;

24.

 úgy véli, hogy a közbeszerzés megfelelő alkalmazása hozzájárulhat a tartós munkanélküliek, valamint a társadalmi kirekesztés és a szegénység kockázatának kitett személyek foglalkoztatásához;

25.

 a párhuzamos intézkedések elkerülése érdekében kéri annak tisztázását, hogy melyik hatóság felelős az egyéni tervek kidolgozásáért. Az információcsere során az adatvédelemre is különös figyelmet kell fordítani.

Kelt Brüsszelben, 2023. február 9-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1)  A Régiók Bizottsága véleménye – A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja (HL C 166., 2011.6.7., 18. o.).

(2)  A szociális ügyekről szóló, 2021. márciusi Eurobarométer felmérés.

(3)  Zárójelentés (2022).

(4)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Megfelelő minimálbérek az Európai Unióban (HL C 175., 2021.5.7., 89. o.)..

Top