A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek ágazatában egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy egy oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás jóváhagyott standard módosításának a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6b. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett közzététele

(2023/C 141/10)

Ez a közlemény a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6b. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

Tagállamból származó oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás standard módosításának jóváhagyására vonatkozó közlemény

„Barèges-Gavarnie”

EU-szám: PDO-FR-0306-AM01 – 2023.2.2.

OEM (X) OFJ ( )

1.   A termék elnevezése

„Barèges-Gavarnie”

2.   Az a tagállam, amelyhez a földrajzi terület tartozik

Franciaország

3.   A standard módosítást közlő tagállami hatóság

Ministère de l’agriculture et de la souveraineté alimentaire

4.   A jóváhagyott módosítás(ok) ismertetése

1.   A földrajzi terület meghatározása

Leírás

A növényzet és az éghajlat leírására vonatkozó szövegrészt törölték. Törölték az arra emlékeztető rendelkezést is, hogy a „nyári legeltetési övezet” határait a nemzeti bizottság jóváhagyta. A szöveg kiegészült a termékleírásban említett települések körülhatárolásának hivatkozási alapját képező hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) dátumával.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

2.   A földrajzi területről való származást igazoló elemek

Leírás

—	„Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott hús azonosítása” című alrovat A rendelkezés módosult annak érdekében, hogy a szisztematikus érzékszervi ellenőrzésre vonatkozó kötelezettség helyébe szúrópróbaszerű ellenőrzés kerüljön. A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

3.   A termék előállításának módja

Leírás

—

„A nyáj tartása” című alrovat: Javaslatot tettek a jerkebárányok megújítását szabályozó rendelkezés átfogalmazására: törölték a „megújítás” kifejezést, és pontosították, hogy az arány „átlagos” arány. A számítást nem az anyajuhok összlétszámához viszonyítva (amely korábban az összes egy évnél idősebb nőivarú juhot magában foglalta), hanem az anyajuhok elmúlt két gazdasági év alatti összlétszámához viszonyítva végzik. A termékleírás többi részével való összhang érdekében a „Fajta” című rovatból törölték a következő rendelkezést: „Az anyajuh egy évnél idősebb anyajuh”. Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot. Az ivartalanított hímek állománya 20 %-ról 10 %-ra csökken. A „legkésőbb 2012. december 31-ig” dátum helyébe „a nyári legelőre történő kihajtás előtt” szövegrész lép. Az említett százalékos arány elérését célzó ütemtervet törölték. Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

—

A „Takarmányozás” című alrovat Javaslatot tettek a vegyes gazdaságok számára biztosított eltérésre vonatkozó bekezdés átfogalmazására: a „szarvasmarhák” kifejezés helyébe a „nem juhfélék”, majd az „egyéb fajok” került. Ezenkívül az INAO szolgálatai által az érintett termelő kérésére korábban biztosítható éves eltérés helyébe a „feltéve, hogy ezt a termelést bejelentik a csoportosulásnak” szövegrész lépett. Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot. A gabonaalapú vagy darált takarmány mennyisége 100 grammról 300 grammra, azaz egyedenként 18 kg-ról 54 kg-ra emelkedik. Ez az adag már nemcsak az anyajuhok és az ivartalanított hímivarú juhok számára van fenntartva, hanem minden, 160 naposnál idősebb állatra vonatkozik. A takarmányozás szabályozása érdekében a termékleírás kiegészült az alapanyagok szűkített listájával, például az eddig kizárólagosan engedélyezett gabonafélék esetében a szöveg pontosítja, hogy ez a takarmány nem származhat géntechnológiával módosított termékekből. Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot. Ami a második állatkategóriát, azaz a még báránynak minősülő egyedeket illeti, a korcsoport korhatára 4 hónapról 160 napra (azaz 5 és fél hónapra) emelkedik. Az ezeknek az állatoknak adott takarmánymennyiség (amelyet korábban legfeljebb 90 napon keresztül adott, napi 150 gramm zab-, árpa- vagy kukoricamennyiségben rögzítettek) helyébe az engedélyezett alapanyagok, ásványi anyagok és adalékanyagok jegyzéke lép. A szöveg pontosítja, hogy a karbamid és származékainak felhasználása tilos. Az egységes dokumentum módosult.

4.   Kapcsolat

Leírás

A „Kapcsolat a földrajzi területtel” című rovatot átfogalmazták annak érdekében, hogy tömörebb legyen (a történeti áttekintést lerövidítették, egyes részeket a nagyobb következetesség biztosítása érdekében átdolgoztak), valamint nyilvánvalóbb legyen a „Barèges-Gavarnie” OEM és annak földrajzi területe közötti kapcsolat, ugyanakkor a kapcsolat érdemben ne módosuljon.

„A termék sajátosságai” alrész a hús leírására vonatkozó információkkal egészült ki. Az eladási árakhoz kapcsolódó történeti részeket törölték.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

5.   Címkézés

Leírás

A következő módosításokra került sor:

—	az „Appellation d’Origine contrôlée” (ellenőrzött eredetmegjelölés) kifejezés, illetve az „AOC” rövidítés helyébe az európai szimbólum, valamint az „Appellation d’Origine Protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) kifejezés, illetve az „A.O.P.” (OEM) rövidítés került,

—	a vágott testek jelölésére vonatkozó információkat áthelyezték „A földrajzi területről való származást igazoló elemek” című rovatba.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

6.   Tagállami illetékes szerv

Leírás

A termékleírás az 1151/2012/EU rendeletnek megfelelően kiegészül az Institut national de la qualité et de l'origine (INAO) – mint tagállami illetékes szerv – elérhetőségeivel.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

7.   Ellenőrző szerv

Leírás

A termékleírások megszövegezésének harmonizálására irányuló, nemzeti szinten hatályos előírások alkalmazásában az igazoló szerv nevét és elérhetőségeit törölték.

Ez a rovat a továbbiakban az ellenőrzés tekintetében illetékes franciaországi hatóságok elérhetőségeit tartalmazza: ezek az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) és a Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes (DGCCRF). Az igazoló szerv neve és elérhetőségei megtalálhatóak az INAO honlapján és az Európai Bizottság adatbázisában.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

8.   Nemzeti előírások

Leírás

Ezt a rovatot a termékleírás változásainak fényében frissítették.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

9.   Tartalomjegyzék

Leírás

Törlés

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Barèges-Gavarnie”

EU-szám: PDO-FR-0306-AM01 – 2023.2.2.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés

„Barèges-Gavarnie”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Barèges-Gavarnie” az alábbiakból származó, Barégeoise fajtához tartozó felnőtt juhok húsa:

—	nyári legelőre legalább kétszer kihajtott és legfeljebb ötször ellett, 2–6 éves anyajuhok. Az anyajuhok az ellést követő 6 hónapon belül nem vághatók le, kivéve azokat az anyajuhokat, amelyek báránya a születésekor elpusztult,

—	nyári legelőre legalább kétszer kihajtott, 18 hónaposnál idősebb ivartalanított hímivarú juhok, más néven „ürük”. A második nyári legeltetésük során július 1-je előtt nem vághatók le.

A vágott test tömege az anyajuhok esetében legalább 22 kg, az ürük esetében pedig legalább 23 kg. A vágott test nyúlánk, a combok hosszúkásak és laposak, a testnek az utolsó bordától a combig tartó része széles. A testet borító zsír-, illetve faggyúréteg szép fehér színű. Kizárólag az alábbi jellemzőkkel rendelkező vágott testek vehetők figyelembe:

—	az E U R O P minősítési rendszer R és O osztályának megfelelő húsosság,

—	az E U R O P minősítési rendszer 2., 3. és 4. osztályának megfelelő faggyúborítottság.

A hús friss, egész vágott testként vagy darabolva hozható forgalomba. A hús határozott, erőteljes, élénk és csillogó piros színű. Zsírszálak szövik át, de zsírfelesleg nincs rajta. Nem jellemző rá a birkahús vagy a gyapjúzsír erőteljes szaga.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A takarmányt főként a kaszálóréteken, az alacsonyabban fekvő legelőkön és a nyári legelőkön legelt takarmány alkotja.

Amikor a (novembertől márciusig tartó) téli időszak időjárási viszonyai nem teszik lehetővé az állatok legelőre történő kihajtását, a takarmány főként az előállítási területen betakarított szárított szénából és sarjúból áll.

A 160 naposnál idősebb állatok esetében a száraztakarmány kizárólag a téli időszakban, legfeljebb 180 napon keresztül legfeljebb napi 300 g mennyiségű – azaz naptári évenként egyedenként legfeljebb 54 kg – szemes vagy darált gabonafélékkel egészíthető ki. Az ilyen takarmányhoz kizárólag a következő alapanyagok és adalékanyagok engedélyezettek:

—	gabonamagvak és azokból nyert termékek: árpa, kukorica, búza, tritikálé, zab,

—	olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök és azokból nyert termékek: szója, napraforgó, repce, len,

—	hüvelyesek magvai és azokból nyert termékek: borsó, csillagfürt, lóbab,

—	gumók, gyökerek és azokból nyert termékek: cukorrépa. A melasz a takarmányok tömegének legfeljebb 5 %-át teheti ki,

—	zöldtakarmány, szálastakarmány és azokból nyert termékek: lucerna,

—	ásványi anyagok és azokból nyert termékek: a csontliszt és a csonthamu kivételével,

—	mikroorganizmusok fermentációs melléktermékei: élesztők és azok összetevői (sörélesztők), vinasz (kondenzált melasz, oldható),

—	egyéb: keményítő,

—	tápértékkel rendelkező adalékanyagok: vitaminok, nyomelemek vegyületei. A karbamid és származékainak felhasználása tilos,

—	technológiai adalékanyagok: antioxidánsok, kötőanyagok, csomósodásgátló anyagok,

—	érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok: ízjavító anyagok,

—	tenyésztéstechnikai adalékanyagok: emészthetőséget fokozó anyagok, bélflóra-stabilizálók.

A gazdasághoz tartozó juhállomány takarmányozása során kizárólag növények, géntechnológiával nem módosított termékekből nyert termékek és takarmányok használata engedélyezett.

A „Barèges-Gavarnie” eredetmegjelöléssel ellátott hús előállítására szánt, 160 naposnál idősebb állatoknak nem adható teljes értékű takarmány.

Kiegészítő takarmányozásban a 160 naposnál fiatalabb állatok részesülhetnek.

E takarmányozás összeállításához az alábbi alapanyagok és adalékanyagok engedélyezettek:

—	gabonamagvak és azokból nyert termékek,

—	állati takarmányozásra szánt olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök és azokból nyert termékek, a pálma és a pálmamag kivételével,

—	hüvelyesek magvai és azokból nyert termékek,

—	gumók, gyökerek és azokból nyert termékek,

—	egyéb magvak és gyümölcsök, és azokból nyert termékek,

—	zöldtakarmány, szálastakarmány és azokból nyert termékek: szárított takarmány,

—	egyéb növények, algák, és azokból nyert termékek: cukornádmelasz; alacsony cukortartalmú cukornádmelasz; (nád)cukor [szacharóz]; nádbagassz cukornádból,

—	ásványi anyagok és azokból nyert termékek: a csontliszt és a csonthamu kivételével,

—	mikroorganizmusok fermentációs (mellék)termékei: Methylophilus methylotrophus fehérje; Methylococcus capsulatus (Bath) fehérje; élesztők és azok összetevői; vinasz; L-glutaminsav előállításából származó melléktermékek; L-lizin-monohidroklorid előállításából származó melléktermékek,

—	egyéb: keményítő; előzselatinizált keményítő; zsírsavak mono-, di- és trigliceridjei,

—	tiltott adalékanyag: karbamid és származékai.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A juhoknak a „Barèges-Gavarnie” OEM földrajzi területén kell születniük, nevelkedniük, és a levágásukra is ott kell, hogy sor kerüljön.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A vágott testet és a darabokat címkével kell ellátni, amelyen legalább a következőket kell feltüntetni:

—	az európai logó és az „Appellation d’Origine Protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) vagy „A.O.P.” (OEM) kifejezés,

—	az eredetmegjelölés neve: Barèges-Gavarnie,

—	a „doublon” (ürü) kifejezés, amennyiben a hús az e termékleírás követelményeinek megfelelő ivartalanított hímivarú juhokból származik,

—	az állat egyedi azonosító száma,

—	a vágás napja,

—	az állattenyésztő jól olvashatóan feltüntetett neve,

—	a daraboló üzem vagy a vágóhíd neve és címe,

—	a „la carcasse ne peut être découpée avant une durée de 5 jours à compter de la date d'abattage” (a vágott test a vágás napjától számított 5 napon belül nem darabolható fel) információ.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Hautes-Pyrénées megye következő településeire terjed ki:

Barèges, Betpouey, Chèze, Esquièze-Sère, Esterre, Gavarnie-Gèdre, Grust, Luz-St-Sauveur, Saligos Vizos, Sassis, Sazos, Sers, Viella, Viey, Viscos, valamint Cauterets település egy része. E település esetében a szöveg hivatkozik a polgármesteri hivatalnál letétbe helyezett kataszteri térképekre.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Barèges-Gavarnie” eredetével való kapcsolat a hírnevén, valamint határozott, erőteljes, élénk és csillogó piros húsának zsírszálakkal átszövöttségén alapul, amelyre a legeltetésen – különösen a nyári legelők növényzetén és a Pireneusok e völgyében kialakult juhtenyésztői szaktudás eredményén – alapuló takarmányozás miatt nem jellemző a birkahús vagy a gyapjúzsír erőteljes szaga.

Az e területhez különösen alkalmazkodott Barégeoise fajta használata – különösen a vándorlegeltetésre való alkalmassága – miatt a felnőtt juhok (anyajuhok és ivartalanított hímivarú juhok, más néven ürük) húsára nyúlánk vágott test, hosszúkás és lapos combok, az utolsó bordától a combig tartó széles testrész jellemző.

A teljes egészében magas- és középhegységi területeken fekvő előállítási régió a Gave de Gavarnie hegyi patak vízgyűjtő területének felső részéből áll.

A Középső-Pireneusok e térsége olyan különleges éghajlati adottságokkal rendelkezik, mint például a kontinentális hatásoktól mentes óceáni éghajlat, amelyet sok napfény és az erős szelek hatása (a főn- és Venturi-hatás) miatti viszonylagos szárazság jellemez. A völgyek tengerszint feletti magasságának és tájolásának az éghajlatra gyakorolt döntő hatása eltérő vegetációs adottságokat eredményez (mindegyik szintnek és mindegyik lejtőnek sajátos vegetációs időszaka és növényzete van).

Így megkülönböztethető a dombszint, a hegyi szint, a szubalpin szint és az alpesi szint:

—	A völgy alján elhelyezkedő dombszintet jelentős és jól eloszló csapadékmennyiség jellemzi.

—

Az 1 000 méter és 1 800 méter közötti tengerszint feletti magasságban húzódó hegyi szintre magas páratartalom, gyakori téli hótakaró és tavasszal korai olvadás jellemző. Ez a szint a jellegét tekintve ember alkotta szint, amennyiben az ember kiirtotta az erdőket, hogy legelőterületeket hozzon létre.

—

A kb. 1 800 méter és 2 500 méter közötti magasságban húzódó szubalpin szint a nyári legelőként használt, nagy kiterjedésű hangafüves és gyepterületeknek felel meg. A Pireneusok területén ez a szint a „Barèges-Gavarnie” földrajzi területén alakult ki a legjobban. Ezt a szintet kevesebb felhőzet jellemzi. A vegetációs időszakot a hótakaró lerövidíti.

—	Az alpesi szint 2 400 méter körüli tengerszint feletti magasságban kezdődik. A növényzet számára rendkívül mostohák a feltételek, ezért a növényzet azokhoz kifejezetten jól alkalmazkodott (alacsony növények stb.).

Ebben a völgyben az állattenyésztés az igazi megélhetési forrás, és az ember az állattenyésztés miatt telepedett meg és maradt fenn Barèges vidékének kellős közepén.

Az eredetmegjelölés földrajzi területe, amely mindössze néhány települést foglal magában, egy igen zárt egységet alkot.

A XX. századig ez a völgy nagyon elszigetelt volt, különösen télen, és a lakóinak éppen ezért szervezettebbnek kellett lenniük, hogy szinte önellátásban éljenek ott.

Mezőgazdasági szerepe mellett a nyájnak társadalmi, gazdasági és környezeti szerepe is van. A nyáj a kereskedelem (az élőállat-értékesítés volt az egyik legfontosabb megélhetési forrás), valamint a síkság, illetve Aragónia (Spanyolország) felé történő vándorlegeltetés révén lehetővé teszi a pireneusi kapcsolatok fenntartását.

Az osztatlan közös tulajdont képező legelők, ligetes területek és vizek megfelelőbb védelme és kezelése érdekében a lakosság völgyvidéki közösségbe tömörült. A barèges-i hegylakók a környék közös hasznosítására szolgáló rendszert vezettek be, és azt különösen a juhtenyésztésnek köszönhetően hasznosították, amely egyébként lehetővé tette a megművelt földterületek feljavítását.

Azóta soha nem került sor a közösségi javak megosztására, és a közös területgazdálkodás más formában folytatódott: a Barèges-völgyi szindikátusi bizottság keretei között. Ez a bizottság tehát 1873-ban jött létre a közös földterületek kezelése, valamint a környezet túlzott kiaknázása problémájának kezelése céljából.

Jelenleg a terület közel 95 %-a oszthatatlan közös tulajdonban van. Ez a rendszer kevés teret hagy a magántulajdonnak, viszont azt az előnyt biztosítja a völgyben élő állattenyésztők számára, hogy bármelyik faluban ingyen használhatják a területet.

A közlekedési útvonalak javulásával és ezáltal a síkvidéki és az alacsonyabb hegyvidéki területekkel folytatott kereskedelem lehetőségeinek javulásával a XX. században jelentősen csökkent az élelmiszernövények mennyisége. E növények 1970-ben teljesen eltűntek. A helyükön gyepterületek alakultak ki a juhtenyésztéssel összefüggésben, amely lehetővé tette a szomszédos hegyek optimális hasznosítását. Azóta az anyajuhok létszáma folyamatosan növekszik.

A vágott test nyúlánk, a combok hosszúkásak és laposak, a testnek az utolsó bordától a combig tartó része széles. A testet borító zsír-, illetve faggyúréteg szép fehér színű.

A hús határozott, erőteljes, élénk és csillogó piros színű. Zsírszálak szövik át, de zsírfelesleg nincs rajta. Nem jellemző rá a birkahús vagy a gyapjúzsír erőteljes szaga.

E rendszer felépítése elsősorban a következőkön alapul:

—	Különleges éghajlati jellemzőkkel rendelkező domborzat által határolt környezet.

—

Rendkívül változatos flórájú régió közepén található környezet, amelynek növényvilágában különösen magas az őshonos növények aránya: az alpesi szinten eléri a 24 %-ot, a szubalpin szinten pedig a 34 %-ot. Az ökológiai tényezők a növényzet függőleges szinteződését vonják maguk után, amely jól látható a tájon. A jelenlegi tájat az évszázadok óta tartó juhlegeltetéses gazdálkodás – a gyepterület jellegű nyílt területek megőrzése révén – alakította a dombszinttől az alpesi szintig.

—

Helyi juhfajta, a Barégeoise, amely morfológiája, metabolizmusa és viselkedése révén alkalmazkodott a hegyvidéki terület különböző szintjein fennálló legeltetési és életkörülményekhez. E fajtát különösen a nyári legelőkön történő vándorlegeltetésre való alkalmassága, valamint az évszaktól függetlenített elletésre való alkalmassága miatt szelektálták (főként ősszel ellik az átmeneti szállásként szolgáló pajták [„granges foraines”] vegetációs szintjén, ahol van fű). Ez a fajta lehetővé teszi a különleges jellemzőkkel rendelkező felnőtt juhok (anyajuhok és ivartalanított hímivarú juhok, más néven ürük) húsának előállítására vonatkozó célkitűzések teljesítését.

—	Az ősi legeltetési gyakorlatok szorosan összefüggnek a környezeti feltételekkel, és azokat közösen alkalmazzák. E gyakorlatok lehetővé teszik, hogy az állatok legeltetése révén hasznosítani lehessen a különböző tengerszint feletti magasságokat.

Ezeket a gyakorlatokat az évszakok során a nyáj önellátó takarmányozására való törekvés irányítja.

A téli időszakban a nyáj a gazdaság legalacsonyabb pontján, az akolban tartózkodik. Ebben az időszakban az állatok minden nap a közeli gyepterületekre mennek legelni, kivéve, ha nagy a hó. Tavasszal az állatoknak az „átmeneti szállásként szolgáló pajták” szintjének nevezett köztes szintre terelése lehetővé teszi, hogy a völgyek alján lévő gyepterületek a lehető leghamarabb felszabaduljanak.

A köztes szint hasznosításának módja sajátos: az állatok tavasszal és ősszel lelegelik; nyáron, amikor az állatok a nyári legelőn tartózkodnak, ezt a szintet a száraz takarmány előállítása céljából lekaszálják. A teleltetési időszak így a feltétlenül szükséges minimumra korlátozódik. A köztes szinten található, „átmeneti szállásként szolgáló pajtáknak” nevezett hagyományos épületek lehetővé teszik az ezen a szinten betakarított széna tárolását, valamint havazás esetén a nyáj ideiglenes elhelyezését. Az átmeneti évszakokban ezek a pajták lehetővé teszik a Pireneusok éghajlatára jellemző hirtelen éghajlati változásokhoz való alkalmazkodást.

A fű növekedésétől függően május körül a nyáj elhagyja az átmeneti szállásként szolgáló pajták szintjét, hogy a nyári legelőkre vonuljon. A nyári legelők területe a teljes földrajzi terület 60 %-át teszi ki.

A XIX. század közepe óta az állatok nappal és éjjel is szabadon legelnek. Ez a szabadság lehetővé teszi az állatok számára, hogy maguk válasszák meg legelőterületeiket a növényzettől és attól függően, hogy az milyen fekvésű helyeken nő. Az állatok a naponta megtett útjukon kívül a biológiai ritmusuk szerint határozzák meg táplálkozási és pihenőidejüket. A júniusi, júliusi és augusztusi meleg időszakokban az állatok késő délelőttől délután közepéig beszüntetik a legelést. Azt mondják, hogy a nyáj „acalura”, azaz az állatok a sziklák árnyékában mozdulatlanul elhelyezkedve küzdenek a hőség ellen. Ilyenkor éjszakai legeléssel egészítik ki táplálkozásukat a napfelkeltét megelőző hűvös órákban. Az állatok a nyári legelőkön érnek el kielégítő faggyúborítottságot.

Az állatok e legelőterületek használata révén fejlődnek, húsuk ily módon sajátos jellemzőkkel gazdagodik:

—	határozott, erőteljes, élénk és csillogó piros szín,

—	zsírszálakkal átszövöttség, zsírfelesleg nélkül,

—	a birkahús vagy a gyapjúzsír erőteljes szagának hiánya.

Tulajdonságai vitathatatlanok, elismertek és nagyra értékeltek.

Hivatkozás a termék sajátosságainak közzétételére

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-dbd75c68-b1f3-42db-93eb-5a36cedbf367

---

(1)  HL L 179., 2014.6.19., 17. o.