Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022XG1214(01)

    A Tanács következtetései az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával összefüggésben elkövetett bűncselekményeket illetően a büntetlenség elleni küzdelemről 2022/C 474/08

    ST/15237/2022/INIT

    HL C 474., 2022.12.14, p. 31–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.12.14.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 474/31


    A Tanács következtetései az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával összefüggésben elkövetett bűncselekményeket illetően a büntetlenség elleni küzdelemről

    (2022/C 474/08)

    I.   Bevezetés

    2022. február 24-én, közvetlenül a fegyveres támadás megindítása után, az Európai Tanács a lehető leghatározottabban elítélte Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszív háborúját, amely súlyosan sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának elveit, valamint rengeteg emberéletet követel, és annak következtében polgári személyek szenvednek sérüléseket.

    2022. március 1–2-án a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának (a továbbiakban: Római Statútum) 39 részes állama – köztük az Európai Unió valamennyi tagállama – a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (a továbbiakban: NBB) fordult, és felkérte az NBB főügyészét az ukrajnai helyzet kivizsgálására. Az NBB főügyésze 2022. március 2-án bejelentette, hogy a kapott előterjesztések alapján vizsgálatot indított az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Ezt követően négy újabb részes állam terjesztette az ukrajnai helyzet kérdését az NBB elé; ezzel 43-ra nőtt azon részes államok száma, amelyek így tettek.

    Az Európai Tanács a 2022. március 24–25-i következtetéseiben kijelentette, hogy „Oroszország támadásokat intéz a polgári lakosság ellen, és támadásaival polgári javakat – többek között kórházakat, egészségügyi létesítményeket, iskolákat és menedékhelyeket – céloz meg. Ezeknek a háborús bűncselekményeknek azonnal véget kell vetni. A felelősöket és azok bűntársait a nemzetközi joggal összhangban felelősségre fogják vonni.”

    Az Európai Tanács a 2022. május 30–31-i következtetéseiben sürgette Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni, megkülönböztetés nélküli támadásainak. Kijelentette, hogy „az orosz erők által elkövetett atrocitások, valamint az általuk okozott szenvedés és pusztítás nem önthetők szavakba”. Az Európai Tanács kijelentette továbbá, hogy elismeréssel adózik mindazok előtt, akik segítik a bizonyítékok összegyűjtését, valamint a háborús és az egyéb nagyon súlyos bűncselekmények kivizsgálását, továbbá támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének e téren folytatott intenzív munkáját. Üdvözölte továbbá az ukrán főügyész tevékenységét, amelyet az Európai Unió és a tagállamok által nyújtott pénzügyi és kapacitásépítési támogatással végez. Üdvözölte annak a közös nyomozócsoportnak a létrehozását, amelyet az immár megerősített szerepet betöltő Eurojust koordinál, valamint az Europol által nyújtott folyamatos operatív támogatást.

    Az Európai Tanács a 2022. június 23–24-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy „Oroszországot, Belaruszt és mindazokat, akik a háborús bűncselekményekért és az egyéb nagyon súlyos bűncselekményekért felelősek, a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonják majd tetteikért”.

    Az Európai Tanács a 2022. október 20–21-i következtetéseiben kijelentette: „Az ukránok ellen elkövetett háborús bűncselekmények, amelyekről egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, valamint a polgári infrastruktúra folyamatos rombolása a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentik. Az Európai Unió újólag megerősíti szilárd elkötelezettségét aziránt, hogy Oroszországot és az összes elkövetőt és bűntársat felelősségre vonják, valamint azt, hogy határozottan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze által végzett nyomozásokat. Az Európai Tanács elismeri Ukrajna azon erőfeszítéseit, amelyeket az elszámoltathatóság biztosítása érdekében tesz, többek között az Ukrajna elleni agresszió bűntettéhez kapcsolódóan. Felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy tárják fel a teljes elszámoltathatóság biztosításának lehetőségeit.”

    Az Európai Tanács a 2022. október 20–21-i következtetéseiben felkérte továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő az uniós és a nemzetközi joggal összhangban álló opciókat arra vonatkozóan, hogy a befagyasztott vagyoni eszközöket Ukrajna újjáépítésének támogatására használják fel. Az Európai Tanács ezzel összefüggésben emlékeztetett a 2022. május 30–31-i következtetéseire. Ukrajna újjáépítése az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények áldozatainak javát is szolgálná.

    A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma (Római Statútum) emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és hogy ezek eredményes büntetőjogi üldözését mind nemzeti szintű intézkedésekkel, mind pedig a nemzetközi együttműködés erősítésével biztosítani kell.

    A nemzetközi joggal összhangban (1) a Római Statútum 5. cikkében említett legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásáért és az azokért felelős személyek büntetőeljárás alá vonásáért elsősorban az államok a felelősek.

    A 2011/168/KKBP tanácsi határozat (2) emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságába tartozó súlyos bűncselekmények aggodalommal töltik el a nemzetközi közösség egészét, csakúgy mint – különösen – az Uniót és annak tagállamait, valamint megerősítette, hogy az Uniónak és tagállamainak eltökélt szándéka, hogy a kiegészítő jelleg elvének nemzeti szintű alkalmazására irányuló kezdeményezések vagy intézkedések révén, valamint a nemzetközi együttműködés erősítésével véget vessen az e bűncselekményeket elkövető személyek büntetlenségének a tényleges büntetőeljárás alá vonásuk érdekében.

    Az Európai Uniónak és tagállamainak sürgős feladatként meg kell hozniuk valamennyi szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy azokat, akik a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményeket követik el Ukrajnában, nyomozás és büntetőeljárás alá vonják, valamint bíróság előtt felelősségre vonják.

    Az Európai Tanács már üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének a vizsgálat megindítására vonatkozó döntését. Számos tagállam illetékes hatóságai szintén vizsgálatokat indítottak az Ukrajnában feltételezetten elkövetett, a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények közé tartozó bűncselekmények ügyében.

    A legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények sikeres kivizsgálásának és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának biztosítása érdekében fokozott együttműködésre és koordinációra van szükség minden illetékes hatóság között, nemzetközi és nemzeti szinten, nevezetesen azon bizonyítékok beszerzése, tárolása és biztosítása céljából, amelyekre a későbbiekben a bírósági eljárás során támaszkodni lehet.

    Az Eurojust és az Europol kulcsfontosságú szereplők a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében. Mindkét említett ügynökség szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik a határokon átnyúló bűncselekmények kivizsgálásának és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatásának támogatása területén – ideértve a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményeket és a kapcsolódó bűncselekményeket is –, és felkészültek arra, hogy megbízatásuk keretein belül hozzájáruljanak az összegyűjtött bizonyítékok tényleges cseréjéhez. Az Eurojust és az Europol koordinálja vonatkozó feladatköreit és tevékenységeit a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásának támogatása érdekében.

    2022. május 30-án elfogadták az (EU) 2018/1727 rendeletnek a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékok Eurojustnál történő megőrzése, elemzése és tárolása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/838 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3).

    2022. március 25-én közös nyomozócsoport jött létre az Eurojust támogatásával, az Oroszország által az Ukrajna elleni háború folyamán elkövetett valamennyi bűncselekmény kivizsgálásának koordinálása céljából. A közös nyomozócsoport az igazságügyi együttműködés fokozására törekszik a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásában és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatásában nemzeti és nemzetközi szinten részt vevő, illetékes hatóságok között. A közös nyomozócsoport kezdetben ukrán, litván és lengyel igazságügyi hatóságokat foglalt magában, majd később csatlakoztak Észtország, Lettország, Szlovákia és Románia igazságügyi hatóságai is. A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének hivatala 2022. április 25-én szintén bejelentette, hogy részt vesz az említett közös nyomozócsoportban.

    A legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó esetleges bizonyítékokkal kapcsolatos információk elemzésének elősegítése érdekében az Europol elindította a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények analitikai projektjét.

    Kellő figyelmet kell fordítani a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények áldozatainak helyzetére is. Számukra igazságot kell szolgáltatni.

    A népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálásával és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó kapcsolattartó pontok európai hálózata (a továbbiakban: a népirtás elleni hálózat) jelentős szakértelemmel rendelkezik a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények területén. Jelentős segítséget nyújt az információk, az ismeretek, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok tagállami gyakorló szakemberek közötti cseréjének elősegítése terén (4).

    Az Eurojust, a népirtás elleni hálózat, valamint az NBB főügyészének hivatala 2022. szeptember 21-én„Documenting international crimes and human rights violations for criminal accountability purposes” címmel iránymutatásokat tett közzé a civil társadalmi szervezetek számára.

    Ukrajnában, a helyszínen, az EU ukrajnai tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) nyújt támogatást az ukrán hatóságoknak. Az EUAM Ukrajna megbízatását 2022. április 13-án módosították (5) annak érdekében, hogy stratégiai tanácsadás és képzés révén támogatást nyújtson a nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó ukrán hatóságok részére. A misszió ezen a területen szorosan együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal, valamint részt vesz az atrocitás-bűncselekményekkel foglalkozó tanácsadó csoport tevékenységeiben.

    A fentiekre tekintettel a Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

    II.   A Tanács felhívja a tagállamokat, hogy:

    a)

    fogadják el az alábbiak érdekében szükséges jogalkotási intézkedéseket:

    i.

    a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményeknek a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumában meghatározott fogalmának, valamint az abban rögzített felelősségi alakzatoknak a teljes körű érvényesítése;

    ii.

    annak biztosítása, hogy gyakorolni lehessen az egyetemes büntető joghatóságot, illetve a belföldi joghatóság egyéb formáit a legsúlyosabb külföldön elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében; valamint

    iii.

    a szoros igazságügyi együttműködés lehetővé tétele a Nemzetközi Büntetőbírósággal, valamint – a nemzeti jog által megengedett mértékig – az olyan egyéb nyomozási vagy elszámoltathatósági mechanizmusokkal is, mint például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott, Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság, adott esetben a közös nyomozócsoportok keretében is.

    b)

    támogassák Ukrajna legfőbb ügyészének a hivatalát, Ukrajnának a nemzetközi normákkal összhangban a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálására és azok ügyében a büntetőeljárások lefolytatására szolgáló kapacitásai megerősítése céljából.

    c)

    mérlegeljék a Nemzetközi Büntetőbíróság által koordinált rotációs modellben való aktív részvétel lehetőségét.

    d)

    erősítsék meg a tagállamok közötti, valamint az Ukrajnával, más harmadik országokkal, illetve a Nemzetközi Büntetőbírósággal folytatott igazságügyi együttműködést a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények sikeres kivizsgálásának és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának a biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy támogatják azt a nemzetközi kezdeményezést, amely az atrocitás-bűncselekményekre vonatkozó belföldi büntetőeljárásokban a kölcsönös jogsegélynyújtásról és kiadatásról szóló többoldalú szerződés létrehozását célzó tárgyalásokra irányul.

    e)

    segítsék elő a közös nyomozócsoportok alkalmazását a tagállami illetékes hatóságok és más érdekelt felek – például a Nemzetközi Büntetőbíróság – között az egyes konkrét esetekben való igazságügyi együttműködés megerősítése, valamint mind nemzeti, mind nemzetközi szinten a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények sikeres kivizsgálásának és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának az érdekében.

    f)

    működjenek együtt az atrocitás-bűncselekményekkel foglalkozó tanácsadó csoporttal, és adott esetben segítsék elő az egyfelől az atrocitás-bűncselekményekkel foglalkozó tanácsadó csoport, másfelől pedig az Ukrajna és egyes tagállamok között létrehozott közös nyomozócsoport közötti szoros koordinációt.

    g)

    a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények sikeres kivizsgálásának és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának az érdekében erősítsék meg az együttműködést az olyan uniós érdekelt felekkel, mint például az Eurojust, az Europol, az Európai Igazságügyi Hálózat, a népirtás elleni hálózat, az EUAM Ukrajna, valamint a közös nyomozócsoportokkal foglalkozó nemzeti szakértők hálózata (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok hálózata).

    h)

    releváns szakértelemmel rendelkező nemzeti szakértők kirendelése révén erősítsék meg még nagyobb mértékben az EUAM Ukrajna kapacitásait.

    i)

    továbbra is biztosítsanak adekvát jogi, működési és pénzügyi támogatást azoknak a szakosodott szervezeti egységeknek a létrehozásához és megfelelő működtetéséhez, amelyek nemzeti szinten – a bűnüldözés, a vádhatósági eljárás, a kölcsönös jogsegély és az áldozatok tanúvallomásainak beszerzése terén illetékes hatóságokon, illetve adott esetben a bevándorlási hatóságokon belül – a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatásával foglalkoznak.

    j)

    tájékoztassák a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó nemzeti igazságügyi hatóságokat az (EU) 2022/838 rendelet értelmében az Eurojustra ruházott hatáskörökről, és hangsúlyozzák, hogy mind az Eurojust – a népirtás elleni hálózattal együttműködésben –, mind pedig az Europol segítséget tud nyújtani az információk gyors és hatékony egybevetésében és a más tagállamokban nyomozás alatt álló esetek közötti potenciális kapcsolódási pontok észlelésében.

    k)

    észszerűsítsék a háborús bűncselekmények áldozataival kapcsolatba kerülő illetékes hatóságok és érdekelt felek közötti információgyűjtést és -megosztást, építve a különösen az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségén belüli, kizárással foglalkozó hálózat, a népirtás elleni hálózat és az áldozatok jogaival foglalkozó uniós platform által felhalmozott szakértelemre.

    l)

    biztosítsanak adekvát erőforrásokat a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények áldozatainak és tanúinak azonosításában részt vevő nemzeti hatóságok kapacitásépítési és képzési tevékenységeihez.

    m)

    többek között az áldozatok jogaival foglalkozó uniós platform révén lépjenek kapcsolatba a civil társadalmi szervezetekkel konkrétan abból a célból, hogy megerősítsék az információcserét, illetve az áldozatok és az érintett közösségek tájékoztatását célzó erőfeszítéseket.

    n)

    adott esetben mozdítsák elő a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködést a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények tárgyában való bizonyítékbeszerzés terén, és a nemzeti jog által megengedett mértékig segítsék elő az ilyen bizonyítékok bíróság előtti elfogadhatóságát.

    o)

    hívják fel a figyelmet az ukrán menekültközösségek körében arra a lehetőségre, hogy a tagállamokban tanúvallomást tegyenek azon, a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények közé tartozó bűncselekményekre vonatkozóan, amelyeknek áldozatai és/vagy tanúi voltak, figyelmet fordítva egyúttal sebezhető helyzetükre és támogatás iránti igényükre.

    p)

    erősítsék meg a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények áldozatainak részvételét, tájékoztatását, támogatását és védelmét a büntetőeljárásokban, összhangban az áldozatok jogairól szóló 2012/29/EU irányelvben foglaltakkal, többek között azáltal, hogy kicserélik egymással tapasztalataikat és legjobb gyakorlataikat az áldozatok támogatása és védelme terén.

    III.   A Tanács felhívja a Bizottságot, hogy:

    a)

    továbbra is működjön szorosan együtt a Tanács elnökségével, az Európai Külügyi Szolgálattal, a Tanács Főtitkárságával és a Nemzetközi Büntetőbírósággal abból a célból, hogy biztosítsa az Ukrajna legfőbb ügyészének hivatala vezetésével zajló elszámoltatási erőfeszítéseket támogató uniós – illetve, ahol ez lehetséges, tagállami – tevékenységek koordinációját.

    b)

    folytassa az áldozatok jogaival foglalkozó platformon belüli, azzal kapcsolatos tudatosító munkáját, hogy a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények áldozatai számára biztosítani kell az egyedi szükségleteiknek megfelelő és az áldozatok jogairól szóló irányelvben foglaltakkal összhangban lévő támogatást és védelmet.

    c)

    támogassa a bűnüldözési és igazságügyi hatóságoknak, valamint egyéb érintett hatóságoknak szóló, célirányos képzési és kapacitásépítési tevékenységeket, építve e célból az olyan meglévő szervezeteken belüli munkára és szakértelemre, mint például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) és az EUAM Ukrajna, valamint a népirtás elleni hálózat által kidolgozott, meglévő képzési programokra.

    d)

    erősítse meg a tagállamok számára a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények hatékony kivizsgálására és az azokra vonatkozó hatékony bizonyítékgyűjtésre irányuló erőfeszítéseikhez rendelkezésre álló pénzügyi, logisztikai, technikai és érdembeli támogatást, ideértve többek között a közös nyomozócsoportok számára biztosított finanszírozás növelését is.

    e)

    mozdítsa elő a legjobb gyakorlatok, az ismeretek és a szakértelem népirtás elleni hálózaton keresztüli cseréjét, többek között a gyakorló szakemberek közötti csereprogramok és tanulmányi látogatások révén, és különítsen el adekvát forrásokat e célra.

    f)

    támogassa továbbra is a nemzeti és nemzetközi szintű nyomozási és bizonyítékbeszerzési mechanizmusokat, különös tekintettel a harctéri bizonyítékokra.

    IV.   A Tanács felhívja az Eurojustot, hogy:

    a)

    továbbra is tegye meg az (EU) 2022/838 rendelet gyors végrehajtásához szükséges intézkedéseket a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékoknak az említett rendelet szerinti, egy központi tárolólétesítményben történő megóvása, elemzése és tárolása céljából.

    b)

    továbbra is biztosítson információs anyagot, illetve iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan kell beszerezni és továbbítani a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékokat.

    c)

    ahol ez lehetséges, erősítse meg még nagyobb mértékben a harmadik országokkal való együttműködést a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények közé tartozó releváns bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékbeszerzés és -csere elősegítése céljából, összhangban a vonatkozó jogi kerettel.

    V.   A Tanács felhívja az Eurojustot és az Europolt, hogy:

    a)

    egymást kiegészítő szerepükre és operatív képességeikre alapozva – és megbízatásukkal összhangban, ugyanakkor az erőfeszítések közötti átfedések elkerülésére törekedve – erősítsék meg még inkább a köztük meglévő együttműködést a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó nyomozások támogatása terén annak érdekében, hogy még hatékonyabban tudják segíteni a tagállamokat a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásában és az azokra vonatkozó büntetőeljárások lefolytatásában.

    b)

    tájékoztassák a Tanácsot a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálása és az azokra vonatkozó büntetőeljárások lefolytatása terén folytatott együttműködésük aktuális helyzetéről és azt illetően tervezett jövőbeli lépéseikről.

    VI.   A Tanács felhívja a népirtás elleni hálózatot, hogy:

    a)

    folytassa a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények területével kapcsolatos szakértelme bővítését.

    b)

    megbízatásával összhangban folytassa az információk, a tudás, a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok tagállami gyakorló szakemberek közötti cseréjét elősegítő tevékenységét.

    VII.   A Tanács felhívja az EUAM Ukrajnát, hogy:

    a)

    folytassa az ukrán hatóságok számára a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásának és az azokra vonatkozó büntetőeljárások lefolytatásának az elősegítése érdekében nyújtott támogatása továbbfejlesztését.

    b)

    erősítse meg még inkább az Europollal, az Eurojusttal és a CEPOL-lal fennálló, az Ukrajnában elkövetett legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával és az azokra vonatkozó büntetőeljárások lefolytatásával kapcsolatos képzésekre és közvetlen támogatásnyújtásra irányuló együttműködését.

    VIII.   A Tanács felhívja az Európai Unió érintett intézményeit, hogy:

    a)

    folytassák az Ukrajnának való hatékony segítségnyújtást, és tökéletesítsék azt tovább.

    b)

    továbbra is nyújtsanak támogatást a tagállamok számára a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok hatékony beszerzésére irányuló erőfeszítéseikben, feltárva egyúttal a lehetséges szinergiákat, és elkerülve az átfedéseket.

    c)

    fokozzák a dezinformáció, illetve a történelem újraírására tett kísérletek elleni fellépést célzó erőfeszítéseket.

    IX.   A Tanács felhívja Ukrajnát, hogy:

    csatlakozzon a Római Statútumhoz.


    (1)  Lásd a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. évi egyezményt; a négy 1949. évi genfi egyezményt és a három kiegészítő jegyzőkönyvet; az 1954. évi hágai egyezményt és annak második kiegészítő jegyzőkönyvét; az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló 1976. évi nemzetközi egyezményt; a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni 1984. évi egyezményt; valamint a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló 2006. évi nemzetközi egyezményt.

    (2)  A Tanács 2011/168/KKBP határozata (2011. március 21.) a Nemzetközi Büntetőbíróságról és a 2003/444/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 76., 2011.3.22., 56. o.).

    (3)  HL L 148., 2022.5.31., 1. o.

    (4)  A Tanács 2002/494/IB határozata (2002. június 13.) a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról (HL L 167., 2002.6.26., 1. o.); A Tanács 2003. május 8-i 2003/335/IB határozata a népirtással, az emberiség elleni bűncselekményekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásról és büntetőeljárásról (HL L 118., 2003.5.14., 12. o.)

    (5)  A Tanács (KKBP) 2022/638 határozata (2022. április 13.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról (HL L 117., 2022.4.19., 38. o.).


    Top