Valitse kokeelliset ominaisuudet, joita haluat kokeilla

Tämä asiakirja on ote EUR-Lex-verkkosivustolta

Asiakirja 62021CN0721

    C-721/21. sz. ügy: A High Court (Írország) által 2021. november 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Eco Advocacy CLG kontra An Bord Pleanála

    HL C 158., 2022.4.11, s. 2—3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
    HL C 158., 2022.4.11, s. 2—2 (GA)

    2022.4.11.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 158/2


    A High Court (Írország) által 2021. november 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Eco Advocacy CLG kontra An Bord Pleanála

    (C-721/21. sz. ügy)

    (2022/C 158/03)

    Az eljárás nyelve: angol

    A kérdést előterjesztő bíróság

    High Court

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Eco Advocacy CLG

    Alperes: An Bord Pleanála

    Érdekelt fél: Keegan Land Holdings

    Egyéb felek: An Taisce – The National Trust for Ireland, ClientEarth AISBL

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    i)

    Az uniós jog elsőbbségének és/vagy a jóhiszemű együttműködésnek az általános elvéből – akár általánosságban, akár a környezetvédelmi jog sajátos összefüggésében – következik-e az, hogy ha valamely fél közigazgatási határozat érvényességének vitatása céljából keresetet indít konkrét uniós jogi aktusra való, akár kifejezett, akár hallgatólagos hivatkozással, de nem határozza meg pontosan, hogy a jogi aktus mely rendelkezéseit vagy pontosan mely értelmezést sértették meg, az a nemzeti bíróság, amely előtt eljárás indul köteles vagy jogosult megvizsgálni a keresetet függetlenül attól, hogy a nemzeti eljárásjog értelmében a fél az írásbeli beadványában köteles konkrétan megjelölni a szóban forgó jogsértéseket?

    ii)

    Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő, következik-e a 2011/92 KHV-irányelv (1) 4. cikkének (2), (3), (4) és/vagy (5) bekezdéséből, és/vagy III. mellékletéből, és/vagy ezen irányelvnek a jogbiztonság elvével és a megfelelő ügyintézésre vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében szereplő elvvel összefüggésben való értelmezéséből, hogy amennyiben valamely illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem folytat környezeti hatásvizsgálati eljárást a fejlesztés engedélyezésére irányuló valamely javaslatot illetően, kifejezetten, egyenként és/vagy konkrétan meg kell jelölnie, hogy pontosan mely dokumentumok tartalmazzák az erre vonatkozó indokait?

    iii)

    Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő, következik-e a 2011/92 KHV-irányelv 4. cikkének (2), (3), (4) és/vagy (5) bekezdéséből, és/vagy III. mellékletéből, és/vagy ezen irányelvnek a jogbiztonság elvével és a megfelelő ügyintézre vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében szereplő elvvel összefüggésben való értelmezéséből, hogy amennyiben valamely illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem folytat környezeti hatásvizsgálati eljárást a fejlesztés engedélyezésére irányuló valamely javaslatot illetően, kifejezetten rögzítenie kell a KHV-irányelv III. melléklete minden egyes címsorának és alcímének figyelembevételét annyiban, amennyiben e címsorok és alcímek relevánsak lehetnek a fejlesztés szempontjából?

    iv)

    Úgy kell-e értelmezni a 92/43/EGK irányelv (2) 6. ci[kké]nek (3) bekezdését, hogy– azon elv alkalmazása szempontjából, amely szerint annak meghatározása céljából, hogy szükséges-e a valamely terv vagy projekt által az érintett területre gyakorolt káros hatások későbbi megfelelő vizsgálata, az előzetes vizsgálat szakaszában nem vehetők figyelembe a terv vagy projekt által a szóban forgó területre gyakorolt káros hatások elkerülését vagy csökkentését célzó intézkedések – valamely tagállam illetékes hatósága a tervnek vagy projektnek a szennyezőanyagok eltávolítását magában foglaló jellemzőit, amelyek az európai területre gyakorolt káros hatásokat csökkenthetik, figyelembe veheti pusztán amiatt, hogy e jellemzők nem kárenyhítési intézkedések, még ha az említett hatással is járnak, és azokat a terv az érintett európai területre esetlegesen gyakorolt hatástól függetlenül, általános jellemzőkként is tartalmazta volna?

    v)

    Úgy kell-e értelmezni a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdését, hogy amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága a szakértői szervek által megfogalmazott kérdések vagy aggályok ellenére az előzetes vizsgálat szakaszában arra jut, hogy nincs szükség megfelelő vizsgálatra, olyan kifejezett és részletes indokolást kell adnia, amely minden észszerű tudományos kételyt eloszlat az érintett európai területen tervezett munkálatok hatásait illetően, és amely kifejezetten és egyenként eloszlatja a nyilvánosságnak a döntéshozatali folyamatban való részvétele során e téren felmerülő kétségeket?

    vi)

    Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő, következik-e a 92/43 élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdéséből, és/vagy ezen irányelvnek a jogbiztonság elvével és a megfelelő ügyintézésre vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében szereplő elvvel összefüggésben való értelmezéséből, hogy amennyiben valamely illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem folytat megfelelő vizsgálati eljárást a fejlesztés engedélyezésére irányuló valamely javaslatot illetően, kifejezetten, egyenként és/vagy konkrétan meg kell jelölnie, hogy pontosan mely dokumentumok tartalmazzák az erre vonatkozó indokait?


    (1)  Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 26., 1. o.).

    (2)  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).


    Alkuun