Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 154/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Hrušovský lepník”

EU-szám: PGI-SK-02474 – 2018.6.8.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Hrušovský lepník”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Szlovákia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A Hrušovský lepník kőkemencében sütött, kerek vagy félbehajtott, 25–35 cm átmérőjű lepény, amely kovászos-burgonyás tésztából készül, töltelékkel vagy feltéttel.

A Hrušovský lepník típusai:

Sós Hrušovský lepník, olvasztott vajjal, növényi olajjal vagy állati zsiradékkal megkenve, fokhagymatöltelékkel.

Édes Hrušovský lepník, olvasztott vajjal, növényi olajjal vagy állati zsiradékkal megkenve, szilva- vagy cseresznyelekváros töltelékkel.

Hrušovský lepník savanyú káposztából készült töltelékkel, olvasztott vajjal, növényi olajjal vagy állati zsiradékkal megkenve.

Hrušovský lepník feltétellel, olvasztott vajjal, növényi olajjal vagy állati zsiradékkal megkenve, valamint őrölt fahéjjal és cukorral, vaníliás cukorral, vanillincukorral vagy fahéjas cukorral megszórt, túróból és burgonyából készült feltéttel.

Jellemzők:

Vizuális megjelenés: 25–35 cm átmérőjű kerek vagy félbehajtott lepény

Szín:	aranysárgára sütött
Illat:	a kovász, fa és hamu finom illata, enyhén füstös aromával
Íz:	a kemencében való sütésnek köszönhetően az egyes összetevők intenzív, de mégis finom elegye, valamint a töltelék vagy a feltét sajátos íze
Állag:	a tészta puha, sűrű és sima, finom állagú, nedves, nem száraz

A nyers tészta tömege: 350–450 g

A tészta vastagsága sütés után: minimum 0,5 cm

A kovászos-burgonyás tészta előállításához a következő összetevőket használják:

búza-, rozs- vagy tönkölyliszt, főtt burgonya, só, térfogatnövelő szer. 1 kg liszthez körülbelül 100 g pürésített főtt burgonyát használnak.

Térfogatnövelő szer: sütőélesztő, langyos víz, tej, kristálycukor.

A töltelékek és feltétek előállításához a következő összetevőket használják:

vaj, növényi olaj vagy állati zsiradék (sertés, kacsa, liba), fokhagyma, lekvár (szilva, cseresznye), savanyú káposzta, hagyma, őrölt feketebors, só, sertés töpörtyű vagy sült füstölt sertés hátszalonna, pürésített főtt burgonya, túró, tojás, őrölt fahéj, kristálycukor, vaníliás cukor vagy vanillincukor, vagy fahéjas cukor.

Töltelékek és feltétek:

Fokhagymatöltelék/-feltét: zúzott fokhagyma, só, víz

Lekvártöltelék/-feltét: lekvár (szilva, cseresznye)

Túróból és burgonyából készült töltelék/feltét: túró, pürésített főtt burgonya, tojás, kristálycukor és őrölt fahéj, a szóráshoz kristálycukor, fahéjas cukor, vaníliás cukor vagy vanillincukor. A túró és a burgonya aránya 1:2. A töltelék/feltét nyers tömege a tészta tömegének 30–45 %-a, ami azt jelenti, hogy a termék tömege a töltelék/feltét tömegével nő.

Káposztafeltét/-töltelék: növényi olaj vagy állati zsiradék, hagyma, kristálycukor, savanyú káposzta, só, őrölt feketebors, sertés töpörtyű vagy sült füstölt sertés hátszalonna. A töltelék/feltét nyers tömege a tészta tömegének 15–25 %-a, ami azt jelenti, hogy a termék tömege a töltelék/feltét tömegével nő.

Közvetlenül a sütés után a következőkkel kenik meg a lepényeket: olvasztott vaj, növényi olaj vagy állati zsiradék.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A nyersanyagok eredetére vonatkozóan nincs korlátozás.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítási folyamat szakaszai a következők:

—	a tészta kézzel történő elkészítése,

—	a töltelékek/feltétek kézzel történő elkészítése,

—	terméskőből készült kőkemencében történő sütés,

—	olvasztott vajjal vagy növényi olajjal, illetve állati zsiradékkal történő megkenés,

—	a feltét utólag történő rákenése a lepény tetejére.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

–

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Hrušov (Magasmajtény) települést foglalja magában. Hrušov (Magasmajtény) község a Besztercebányai kerületben, a Korponai-fennsík déli magaslatán, Nagykürtös (Veľký Krtíš), Korpona (Krupina) és Ipolyság (Šahy) városok közelében, az egykori Hont megyében található.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Az okozati összefüggés a földrajzi terület termelőinek mesterségbeli tudásán, valamint a Hrušovský lepník hírnevén és hagyományain alapul.

A meghatározott földrajzi területet elszórtan elhelyezkedő tanyai települések jellemzik. A terület elszigeteltsége, valamint a falvak és a tanyák távoli fekvése miatt a helyi lakosság önellátásra kényszerült. Az emberek maguk készítettek el mindent, amire szükségük volt, természetes anyagokból. A terméskőből kőkemencéket építettek, amelyekben a környezetükben talált fát (fehér akác, bükk, tölgy, gyertyán) égették el. A rendelkezésre álló anyagokból készítették el az alapvető szükségleteikhez szükséges eszközöket, például fa péklapátot a tészta kemencébe helyezéséhez, liba- vagy kacsaszárnyat a hamu lesöpréséhez, egy „ohrablo” nevű eszközt (a parázs mozgatására használt lapát hagyományos neve) a kemence hőmérsékletének ellenőrzéséhez (amikor az ohrablo szikrákat szór, a kemence megfelelő hőmérsékletű) és a szén félretolásához, valamint egy kefét (dróttal egy hosszabb bothoz erősített kukoricahéj) a kemence kitisztításához.

A Hrušovský lepníkhez a tésztát, valamint a töltelékeket/feltéteket kizárólag kézzel készítik. A tésztát kerek formájúra nyújtják, így sütés után vékony, tömör, sima és finom állagú lesz. A lepény mérete a péklapát méretétől függ, amelynek a teljes felületét használják.

A falvak és a tanyák távoli fekvése miatt a lepník készítéséhez használt nyersanyagok eredetileg helyi forrásból származtak. Manapság arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tésztát és a töltelékeket/feltéteket kizárólag kézzel készítik, és a terméket kőkemencében sütik.

A Hrušovský lepníket kőkemencében, 300 °C feletti hőmérsékleten sütik. A kemencét kemény fával (fehér akác, bükk, tölgy, gyertyán) fűtik. A kemence akkor éri el a megfelelő hőmérsékletet, ha a kő szikrázik, amikor piszkavassal hozzáérnek. Miután a fa leégett, a parazsat a kemence hátsó részébe kotorják, és a hamut nedves kefével a kemence többi részén elegyengetik. A Hrušovský lepník lepényeket egymás mellé helyezve sütik, közben piszkavassal forgatják, hogy minden oldaluk megfelelően átsüljön. A Hrušovský lepníket feltét vagy töltelék nélkül körülbelül 5 percig, feltéttel vagy töltelékkel pedig körülbelül 7–10 percig sütik a kemencében.

Mivel a tészta és a töltelék/feltét kézzel készül, és a sütés magas hőmérsékleten, kőkemencében történik, a tészta nem szárad ki – lágy, sima és nedves marad, és átveszi a kovász, a fa és a hamu sütés során keveredő finom aromáját. A termék jellegzetes ízét a töltelék vagy a feltét egészíti ki, amely lehet édes vagy sós.

A „Hrušovský lepník” készítéséhez szükséges mesterségbeli tudást és jártasságot a meghatározott földrajzi területen élő emberek egymást követő generációi szerezték meg és adták át egymásnak, és ez a végtermék minőségében is tükröződik. A térfogatnövelő szer, a tészta, a töltelék és a feltét elkészítése, a kőkemencében a megfelelő hőmérsékletre való felfűtéshez szükséges idő, valamint a hagyományos eszközök, például a liba- vagy kacsaszárny, a gereblye és a seprű használata mind-mind együtt adják a Hrušovský lepník jellegzetes aromáját és ízét.

A kézzel történő elkészítésből és a sütés módjából adódó kivételes tulajdonságai miatt a termék rendkívül népszerűvé és keresetté vált. A gasztronómiai rendezvények és kiállítások szervezői meghívják a termelőket a rendezvényeikre, hogy mutassák be a termék tésztájának, töltelékeinek és feltétjeinek hiteles elkészítését, valamint a sütés módját. A Hrušovský lepníket azon a meghatározott földrajzi területen készítik és állítják elő, amelyhez történelmileg kapcsolódik.

A Hrušovský lepník hírnevét és 300 éves hagyományát bizonyítja, hogy 2014-ben a „HONT regionális termék” címke használatára jogosító tanúsítványt kapott mint olyan egyedi regionális termék, amelyet hagyományos módszerekkel, sok esetben kézzel készítenek.

Hrušov 1996 óta rendszeresen otthont ad a „Hontianska paráda” folklór fesztiválnak. A fesztivál a rég elfeledett gazdálkodási módszerek, valamint a kenyérsütés és a Hrušovský lepník sütésének ünnepe: https://sk.m.wikipedia.org/wiki/Hontianska_par%C3%A1da.

A termék hírnevéről televíziós műsorok – például a „Nebíčko v papuľke” (Mennyei ízek) és a „Slovensko v obrazoch” (Szlovákia képekben) – is említést tesznek.

A Živnostenské noviny című újság egyik 2015-ös száma hagyományos szlovák kézműves mesterségeket mutatott be, megemlítve, hogy e mesterségek bemutatói során, például a „Dni majstrov ÚĽUV 2015” (2015 ÚĽUV [Népművészeti Központ] Kézműves Napok) rendezvényen a látogatók megkóstolhatták a Hrušovský lepníket is.

A Hrušovský lepník a meghatározott földrajzi területről származó hagyományos receptek alapján készül. Ezen a távoli fekvésű területen az emberek meg tudták őrizni sajátos életmódjukat. A HONT Tradície ľudovej kultúry [HONT – A népi kultúra hagyományai] című kiadványban J. Botík professzor a következőkről számol be: „Legeredetibb formájában keletlen tésztából gyúrták, és kemencében, alacsony hőmérsékleten sütötték a karácsonyesti vacsorához.” A huszadik század elején, különösen a kenyérsütés elterjedése előtt, ezt a fajta kenyeret az egész Hont régióban ismerték és rendszeresen sütötték.

A „Hrušovský lepník” elnevezés Hrušov falu nevéből származik, amely történelmileg kapcsolódik a lepénysütéshez. Az elnevezés második része, a „lepník” (vagy a szlovák írásmód egységesítése előtt „ľepňik”) a helyi nyelvjárásban használt kifejezés a kőkemencében sütött kerek lepényre. Ez az elnevezés a tizennyolcadik század első fele óta folyamatosan használatos a területen. J. Botík professzor szavaival élve: „A falusi kézműves családok háziasszonyai gyakran kentek főtt burgonyát, lekvárt, túrót vagy brindza sajtot a kenyértésztából gyúrt lepényekre. Ezt a fajta lepényt továbbra is »ľepňik«-nek nevezték. Az Alföldre áttelepült szlovákok magukkal vitték ezt a régimódi kenyérformát […].”

A Hrušovský lepník a huszadik század első évtizedeiben ünnepi étel volt. Ez volt a legelterjedtebb sütemény. Kőkemencében sütötték a karácsonyesti étkezéshez, és a család minden tagja, valamint a család összes kedvenc háziállata evett belőle egy-egy darabot. Nagyböjt idején is felszolgálták, továbbá az olyan hagyományos tevékenységek során, mint a „páračky” (libatoll-feldolgozás) és a „priadky” (fonalfonás), valamint húsvétkor is. Később hetente egyszer, a kenyérsütés előtt sütötték. A kenyeret mindig szombaton sütötték, hogy vasárnapra friss legyen, és egész héten kitartson. Minden család több cipót sütött, négyet–hatot, a család méretétől függően. A Hrušovský lepníket Hrušov távoli fekvésű tanyai településein sütötték, ahol még napjainkban is készítik.

A távoli fekvésű területeken és tanyákon az élet részét képezi a hagyományok megőrzése. A Hrušovský lepník csemege volt sok évvel ezelőtt, és még napjainkban is az.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.indprop.gov.sk/swift_data/source/pdf/specifikacie_op_oz/Hrusovsky%20lepnik.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.