1.

elegendő forrást kell biztosítani a vidéki szakpolitikák számára, továbbá kommunikációtechnológiai és közlekedési infrastruktúrákat (elsősorban kollektív közlekedést, amely feltétlenül szükséges a mindennapi élethez és a foglalkoztatáshoz), valamint színvonalas és hatékony rendszereket kell biztosítani az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához. Ezeket tökéletesen össze kell hangolni a kapcsolódó városi szolgáltatásokkal („equal health”);

2.

a foglalkoztatási, képzési és lakhatási kínálatnak tükröznie kell és ki kell használnia a vidéki természeti erőforrásokat, ugyanakkor innovatív üzleti lehetőségeket kell teremtenie;

3.

a politikai döntéshozóknak támogatniuk kell a vidéki parlamenteket és a közösségvezérelt helyi fejlesztést mint a részvételi demokrácia modelljeit, ez utóbbiaknak pedig nyitniuk kell minden vidéki polgár, köztük a szociális partnerek, a nők, az idősek, a fogyatékossággal élők, a kisebbségek és különösen a fiatalok felé;

4.

védeni és népszerűsíteni kell a kulturális örökség értékeit (1).

1.

a kormányoknak minden területen átláthatóaknak és méltányosaknak kell lenniük a polgárok számára történő szolgáltatásnyújtás során;

2.

a civil társadalmi szervezeteknek, beleértve a LEADER-t és a helyi akciócsoportokat is, helyi vidéki és városi partnerségeket kell kialakítaniuk a gazdasági, társadalmi és környezeti lehetőségek megteremtése és a kölcsönös egymástól való függések jobb megértése érdekében;

3.

az élelmiszerpolitikai tanácsok kormányzási modellje inspirálhatja a valamennyi helyi szintű érdekelt fél közötti hatékony együttműködést. Az új környezeti hatások és kihívások, valamint a világjárvány megváltoztatták a távmunka lehetőségeit, a vidéki élet iránti igényt és a földhasználathoz való hozzáférést;

4.

pozitívnak tekinthető a bevált gyakorlatok és a kockázatos esetek területek közötti megosztásának előmozdítása és támogatása;

5.

a vidéki térségekben a minőségi oktatáshoz való hozzáférés az egyik olyan tényező lehet, amely hozzájárul a helyi gazdasági fejlődéshez, és segítheti a vidéki közösségeket a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodásban.

1.

az Európai Bizottság által a vidéki területekről nemrégiben elfogadott hosszú távú elképzelést (2) tovább kell fejleszteni, hogy az egy méltányos megközelítést alkalmazó kötelezettségvállalás legyen a vidék és a városok felé. Fontos, hogy demonstráljuk a vidéki és a városi szervezetek együttműködéséből fakadó hozzáadott értéket, például „a termelőtől a fogyasztóig” kezdeményezés és a társadalmi szempontból inkluzív zöld megállapodás esetében;

2.

az Európai Bizottságnak síkra kellene szállnia azért, hogy az „Intelligens falvak” kezdeményezés alapján létrejöjjön a vidéki és városi érdekelt felek csoportja, hogy a partnerségi modellek terén bevált gyakorlatokat dolgozzon ki;

3.

e fellépés támogatása érdekében be kell ruházni a helyi kísérleti projektekbe, valamint páneurópai ösztönzőket/feltételeket kell meghatározni és díjakat kell létrehozni az inkluzív megállapodások előremutató példái számára.

i.

a megfelelő beavatkozási szint azonosítása;

ii.

egyértelmű vezetői szerep kialakítása a szakpolitikai koordináció során;

iii.

a régiók vagy települések közötti együttműködési megállapodások megerősítése;

iv.

a vidéki és a városi térségek közötti partnerségek előmozdítása a funkcionális kapcsolatok kiaknázása érdekében;

v.

a kormányzati szintek közötti vertikális koordináció javítása.

i.

A Covid19-világjárvány felgyorsította a digitalizációt és az ökologizálási folyamatokat, amelyek hosszabb időn át történő fenntartásához további erőfeszítések szükségesek.

ii.

Új foglalkoztatási lehetőségeket kell létrehozni és fenntartani a vidéki térségekben, ideértve a vidéki szolgáltatások nyújtásával, a távmunkával, az új technológiákkal vagy a megújuló energiákkal kapcsolatosakat is.

iii.

A mezőgazdaság multifunkcionális aspektusainak megerősítése, a nem mezőgazdasági tevékenységek előmozdítása, a tiszta energiához kapcsolódó szolgáltatások ágazatában a vállalkozások létrehozása, valamint a vidéki területeken működő iparágak számos foglalkoztatási lehetőséget teremthetnek.

iv.

Ösztönözni kell a vállalkozói szellemet, méltányos versenyszabályokat kell biztosítani a kkv-k számára és oda kell figyelni a fiatalabb generációk igényeire (pl. távmunka).

v.

A foglalkoztatást és az üzleteket továbbra is az emberek közelében kell biztosítani. A vidéki-városi jövőkép lehetőséget teremt a körforgásos gazdaság fejlesztésére.

vi.

Támogatni kell a tisztességes munkát, és javítani kell a munkakörülményeket a vidéki területeken, biztosítva azt is, hogy minden felelős szereplő részt vegyen a fejlesztési folyamatban.

vii.

Össze kell kapcsolni a fogyasztói keresletet a regionális és a vidéki piacokkal, a helyi termékek forgalmazása és a minőségi címkék révén.

viii.

Széles körben ösztönözni kell kulturális lehetőségek vidéki térségekben való létrehozását, beleértve a kulturális események népszerűsítését, valamint a vidéki történelmi és vallási helyszínek (templomok, várak stb.) védelmét.

ix.

A digitalizációs folyamatok új lehetőségeket kínálnak, amelyek perspektívát jelenthetnek és vonzóak lehetnek a polgárok – különösen a fiatalok – számára, s így megfordíthatják a vidéki területeken a népességfogyás tendenciáit és javíthatják az életminőséget. Ehhez a vidéki környezetnek megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely biztosítja az összekapcsoltságot. A konnektivitási stratégiák és a digitális platformok megoldásokat kínálnak erre, míg egy, a vidék digitalizációját célzó jogszabály elősegítené a digitális technológiák fejlesztését a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben;

x.

Támogatni kell a fenntartható mezőgazdaságot és akvakultúrát (17) a vidéki és a városközeli területeken, az ökoturizmussal, a szabadidő eltöltésével és a fenntarthatósághoz kapcsolódó oktatási tevékenységekkel együtt, és ezeknek a tevékenységeknek az egyének életminőségének garantálása érdekében összeegyeztethetőeknek kell lenniük a biológiai sokféleség védelmével.

xi.

A minőségi és hozzáférhető vidéki oktatás – amely már a gyermekek korai éveitől elérhető – hozzájárulhat az oktatási eredmények javulásához, míg a közszolgáltatásokhoz, például a gyermekgondozáshoz és az iskolákhoz való hozzáférés olyan, helyhez kötődő tényező, amely mérvadó az egyes vidéki területek vonzereje szempontjából, a magasan képzett munkavállalók szemszögéből is.

i)

integrált szolgáltatásnyújtás (többféle szolgáltatással kapcsolatos közös munka egy térben; együttműködés a szolgáltatók között; együttműködés a szakembercsoportok között; az állami, magán- és közösségi szervezetek közös tevékenysége);

ii)

alternatív és rugalmasabb szolgáltatásnyújtási megközelítés (a polgárok rendelkezésére álló mobilszolgáltatások; olyan, csillagszerű felépítésű modellek, ahol a szolgáltatásokat rendszeresen egy központi helyről kiindulva nyújtják; a helyi igényekhez jobban igazodó szolgáltatások);

iii)

technológiai és digitális megoldások, többek között az oktatási és az egészségügyi ágazatban.