—

tekintettel a brüsszeli fellebbviteli bíróság főügyészének a 2020. július 9-i keltezésű és 2020. szeptember 14-én a plenáris ülésen bejelentett, Járóka Lívia mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmére,

—

tekintettel arra, hogy Járóka Lívia lemondott az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdése által biztosított, meghallgatáshoz való jogáról,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0050/2021),

A.

mivel a brüsszeli fellebbviteli bíróság főügyésze kérelmet juttatott el Járóka Lívia, Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan, a közutak rendjére és a közutak használatára vonatkozó általános szabályokról szóló, 1975. december 1-i belga királyi rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének, valamint a közúti közlekedés rendjéről szóló, 1968. március 16-i törvény 29. cikke (3) bekezdésének megsértésével kapcsolatban, mivel a szóban forgó ügyben a jogsértés a megengedett sebesség túllépésével kapcsolatos;

B.

mivel 2018. november 17-én 10 óra 30 perckor Brüsszel Uccle kerületében rendőrségi tisztviselő személyes közreműködését nem igénylő, automata sebességmérő műszer rögzítette, hogy a Járóka Lívia nevén nyilvántartásba vett személygépkocsi túllépte a megengedett legnagyobb sebességet; mivel erről jegyzőkönyv készült, és 2018. november 29-én válaszadásra szolgáló nyomtatványt küldtek Járóka Lívia részére; mivel annak megállapítása érdekében, hogy Járóka Lívia vezette-e a szóban forgó járművet, az ügyészség több alkalommal megkísérelte őt meghallgatni, de eredménytelenül; mivel a Szövetségi Külügyi Közszolgálat Protokollszolgálata szerint Járóka Lívia nem rendelkezett szabályszerűen bejelentett belgiumi lakóhellyel; mivel a jegyzőkönyv másolatának elküldése után 15 nappal az aktát továbbították a brüsszeli ügyészségnek;

C.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkének első bekezdése értelmében az Európai Parlament képviselői saját országukban az ország parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik, bármely más tagállam területén pedig mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól;

D.

mivel egyrészt a Parlamentet nem lehet bíróságként kezelni, másrészt a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselőt nem lehet „vádlottnak” tekinteni (2);

E.

mivel kizárólag a Parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntése meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját (3);

F.

mivel a feltételezett bűncselekmény nem áll közvetlen vagy nyilvánvaló összefüggésben Járóka Lívia európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával, valamint nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében az európai parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett vélemény vagy leadott szavazat;

G.

mivel a szóban forgó ügyben Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis-ra, azaz arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az eljárást a képviselő politikai tevékenységének ártó szándékkal kezdeményezték volna;

1.

2.