52021IP0023

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52021IP0023 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021IP0023

Az Európai Parlament 2021. január 21-i állásfoglalása a horvátországi földrengések következményeinek enyhítéséről (2021/2504(RSP))

HL C 456., 2021.11.10, p. 185–190 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2021.11.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 456/185

P9_TA(2021)0023

A horvátországi földrengések következményeinek enyhítése

Az Európai Parlament 2021. január 21-i állásfoglalása a horvátországi földrengések következményeinek enyhítéséről (2021/2504(RSP))

(2021/C 456/17)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 212. cikkére,

—	tekintettel a 661/2014/EU rendelettel (1) és az (EU) 2020/461 rendelettel (2) módosított, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel az (EU) 2018/1475 rendelettel (4) és az (EU) 2019/420 határozattal (5) módosított, az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (6),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2018. május 29-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra és annak 2020. január 14-i kiigazított változatára (COM(2020)0023),

—

tekintettel az (EU) 2015/1839 (7), (EU) 2016/2135 (8), (EU) 2017/825 (9), (EU) 2017/1199 (10), (EU) 2017/2305 (11), (EU, Euratom) 2018/1046 (12), (EU) 2018/1719 (13), (EU) 2019/711 (14), (EU) 2020/460 (15), (EU) 2020/558 (16), (EU) 2020/1041 (17) és (EU) 2020/1542 (18) rendelettel módosított, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (19),

—	tekintettel az (EU) 2020/521 tanácsi rendelettel módosított (20), az Unión belüli szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló, 2016. március 15-i (EU) 2016/369 tanácsi rendeletre (21),

—	tekintettel a Bizottság „Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség” című, 2020. október 14-i közleményére (COM(2020)0662),

—	tekintettel a 2014. április 24-i helyesbítéssel (22) helyesbített, az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) szóló, 2014. április 3-i 375/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (23),

—	tekintettel az 1882/2003/EK (24), a 219/2009/EK (25) és az (EU) 2019/1243 rendelettel (26) módosított, a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendeletre (27),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (28) és különösen annak 11. pontjára, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra (29),

—

tekintettel a Horvátországnak és Lengyelországnak természeti katasztrófával kapcsolatban nyújtandó segítség, valamint a Horvátországnak, Németországnak, Görögországnak, Magyarországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyolországnak népegészségügyi szükséghelyzettel kapcsolatban fizetendő előlegek biztosítása céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló, 2020. október 13-i javaslatra (COM(2020)0960),

—	tekintettel az Európai Unió 2020-as pénzügyi évre vonatkozó 9. sz. költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspont elfogadásáról szóló, 2020. október 30-i tanácsi határozatra (30),

—

tekintettel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó, 9/2020. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló, a Horvátországnak és Lengyelországnak természeti katasztrófával kapcsolatban nyújtandó segítség, valamint a Horvátországnak, Németországnak, Görögországnak, Magyarországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyolországnak népegészségügyi szükséghelyzettel kapcsolatban fizetendő előlegek biztosítása céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló javaslatot kísérő tanácsi álláspontról szóló, 2020. november 24-i állásfoglalására (31),

—	tekintettel a polgári védelmi képességeknek a polgári védelem moduláris megközelítésére épülő európai kölcsönös segítségnyújtási rendszeren keresztüli megerősítéséről szóló, 2008. november 28-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel a földrengések regionális hatásáról szóló, 2007. november 14-i állásfoglalására (32),

—	tekintettel az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására (33),

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

mivel az elmúlt évben jelentős pusztító földrengések sújtották Horvátországot: 2020. március 22-én Zágráb városából és Zágráb és Krapina-Zagorje megyékből jelentettek 5,5-ös erősségű földrengést, majd 2020. december 28-án és 29-én Sziszek-Moslavina megyében mértek 5,2-es, majd egy 6,4-es erősségű földrengést, és végül ugyanezt a megyét 2021. január 6-án egy 5,0-ös erősségű földrengés rázta meg;

B.	mivel a 2020. márciusi földrengés, amely az 1880 óta mért legerősebb rengés volt Zágráb környékén, több mint 26 000 épületben tett kárt, ebből 1 900-at használhatatlanná nyilvánítottak, és a keletkezett anyagi kár értéke meghaladta a 11,5 milliárd eurót;

mivel Zágráb városában, valamint Zágráb és Krapina-Zagorje megyében még mindig tart a földrengés utáni helyreállítás, és a katasztrófa, amelyben egy ember életét vesztette és 26 ember megsérült, jelentős társadalmi-gazdasági, kulturális és infrastrukturális következményekkel járt és hosszú távú pszichés megrázkódtatást okozott;

D.	mivel az Európai Parlament 2020 novemberében 683,7 millió EUR összeg elkülönítését hagyta jóvá az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) a 2020. márciusi zágrábi földrengés következményeinek kezelésére;

E.	mivel a Horvátország középső részét érintő legutóbbi földrengés gyakorlatilag elpusztította Petrinya városát, és súlyos károkat okozott a közeli Glina, Sziszek, Hrvatska Kostajnica, Majske Poljane és más településeken Sziszek-Moslavina megyében, valamint Zágráb és Károlyváros megyékben;

mivel a rengések során ezúttal nyolc ember vesztette életét, 36 ember megsebesült, és 30 embert mentettek ki a romok alól; mivel több mint 45 000 épület (34) megrongálódott és a földrengés több mint 70 000 embert közvetlenül érintett, és az Szlovéniában, Ausztriában, Olaszországban, Magyarországon, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában és kisebb mértékben Németországban, Szlovákiában és Csehországban is érezhető volt;

G.	mivel 2020. március 22-én és december 29-én Horvátország aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, és téli sátrakat, világítási rendszereket és világító állványokat, elektromos fűtőberendezéseket, összecsukható ágyakat, hálózsákokat és lakókonténereket kért;

H.	mivel 2021. január 4-én a horvát kormány katasztrófahelyzetet hirdetett a legsúlyosabban érintett megyékben, konkrétan Sziszek-Moslavina megyében, valamint Zágráb és Károlyváros megyék egyes részein;

mivel az utórengések a következő hetekben folytatódtak, és azok az érintett területeken és az epicentrumtól nagyobb távolságra még mindig érezhetők; mivel a helyiek állandó szorongásban élnek a bizonytalanság és az új földmozgásoktól való félelem miatt, amelyek továbbra is napi szinten érezhetők, és amelyek – a korábbi földrengések során már megrongálódott – további épületek összeomlásának kockázatát hordozzák magukban; mivel mindez a Covid19-világjárvány közepette történt, ami a következő időszakban mentális egészségügyi problémákat és poszttraumás stresszt okozhat;

mivel az érintett régiók és városok az 1990-es évek belháborúja óta nem látott hatalmas anyagi és társadalmi-gazdasági károkat szenvedtek el, és sürgősen és gyorsan újra kell építeni őket, illetve hosszú távú helyreállítási programra van szükségük; mivel a földrengések az érintett területek lakosainak tömegeit taszították kétségbeesésbe, és a környező területeken különböző közvetett károkat okoztak; mivel a szóban forgó területek már amúgy is rendkívül hátrányos szociális helyzetű, valamint gazdasági szempontból szegény területeknek számítottak, és mivel a közelmúltbeli földrengés további negatív pénzügyi és társadalmi-pszichológiai következményekkel jár majd lakosaikra és az egész régióra nézve;

mivel a becslések szerint Petrinya házainak mintegy 90 %-át el kell bontani; mivel a Glina környékén fekvő kisebb területek és falvak – például Majske Poljane – már a földrengés előtt is részben el voltak vágva a villamosenergia- és ivóvízhálózattól, így lakosaik most még inkább elszigetelődtek az alapvető infrastruktúráktól és szolgáltatásoktól;

L.	mivel vannak arra utaló jelek, hogy a földrengések jelentős károkat okoztak a töltésekben és az árvízvédelmi rendszerekben, ami további károkhoz vezethet a már amúgy is katasztrófa sújtotta területeken az idei szezonális heves esőzések és áradások során;

M.	mivel a helyi és regionális infrastruktúra súlyosan megrongálódott, a történelmi és kulturális örökség részben megsemmisült, és a helyi lakosság megélhetését legnagyobbrészt biztosító gazdasági tevékenységek – különösen a mezőgazdaság és az állattenyésztés – leálltak;

N.	mivel a helyi mezőgazdasági létesítmények, például épületek, gépek, berendezések, termelőterületek és takarmánytárolók súlyosan megrongálódtak, és mivel rengeteg haszonállat és házi kedvenc a földrengések következtében elpusztult vagy magára maradt;

mivel a földrengés jelentősen akadályozta az egészségügyi és közintézmények, valamint az infrastruktúra – például az utak és az áramszolgáltatás – működését; mivel kiemelt figyelmet kellene fordítani a földrengés előtt hiányzó alapvető infrastruktúra kiépítésére, és mivel az alapvető szükségletekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést haladéktalanul helyre kellene állítani az érintett területek valamennyi részén;

mivel jelentős számú iskolát teljesen le kell bontani, és egyes egyetemi épületek – így a sziszeki fémipari és tanárképző kar épületei – az új tanulmányi félév kezdetén már nem lesznek alkalmasak oktatási tevékenységeik folytatására; mivel ezeket az intézményeket már a Covid19-világjárvány is nehéz helyzetbe hozta, és a gyermekek immár sem fizikailag nem tudnak részt venni az órákon, sem online oktatási lehetőségeket nem tudnak igénybe venni otthonukból;

mivel a Sziszeki Egészségügyi Központot a földrengés utáni pillanatokban azonnal evakuálni kellett, ami a Covid19-ben szenvedő betegeket, valamint a többi beteget – köztük fogyatékossággal élő személyeket és gyermekeket is – fokozott egészségügyi kockázatoknak tette ki; mivel a glinai és petrinyai egészségügyi központok, köztük gyógyszertárak jelentős károkat szenvedtek; mivel a földrengések további terhet róttak a horvát egészségügyi és gondozói ellátórendszerre, és felgyorsították a Covid19 terjedését, különösen az érintett területeken;

mivel az Európai Unió egyes területei másoknál kiszolgáltatottabbak és erősen földrengésveszélyesek; mivel a gazdasági és társadalmi veszteségek kezelése érdekében a fenntartható újjáépítési erőfeszítéseket, valamint a földrengésbiztos és ellenálló épületek létrehozására irányuló projekteket – az átláthatóság, a bevált gyakorlatok és a közbeszerzési szabályok tiszteletben tartása mellett – megfelelően össze kell hangolni és nyomon kell követni;

mivel a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a polgári védelmi és mentőegységek, a horvátországi fegyveres erők, a különböző humanitárius szervezetek és különösen az önkéntesek százai által végrehajtott gyors és szakszerű válaszlépések nagymértékben enyhítették a földrengés közvetlen következményeit;

T.	mivel a Covid19-válság és a vírus terjedése tovább nehezíti a mentési és helyreállítási tevékenységek végrehajtását; mivel a Covid19-világjárvány terhet ró a horvát gazdaságra, és további pénzügyi forrásokat tesz szükségessé;

legmélyebb szolidaritását és együttérzését fejezi ki a földrengések minden érintettjének és családjaiknak, továbbá a kárenyhítést szolgáló erőfeszítésekben részt vevő horvátországi nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak;

méltatja a mentőegységek, a polgári védelmi erők, a horvátországi fegyveres erők, az önkéntesek, a civil társadalmi szervezetek, a nemzetközi szervezetek, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, valamint minden más érintett résztvevő kitartó és gyors, a katasztrófa sújtotta területeken annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy életeket mentsenek, enyhítsék a károkat és helyreállítsák a tisztességes életszínvonal fenntartásához szükséges alapvető tevékenységeket; háláját fejezi ki minden személynek, szervezetnek és kezdeményezésnek, akik vagy amelyek felgyorsították ezeket az erőfeszítéseket, és támogatást és segítséget nyújtottak;

üdvözli a tagállamok és más országok szolidaritását, amelyek kölcsönös segítségnyújtás formájában támogatást nyújtanak ebben a vészhelyzetben, beleértve az alapvető szükségletek, pénzügyi segítségnyújtás, önkéntesek és egyéb támogatás biztosítását, ezáltal enyhítve a beavatkozások terhét; üdvözli az uniós intézmények és a nemzetközi közösség részéről a vészhelyzetekben nyújtott kölcsönös segítségnyújtás révén tanúsított szolidaritást; hangsúlyozza ezért az uniós polgári védelmi mechanizmusnak az európai nemzeti polgári védelmi hatóságok közötti, válsághelyzetekben való együttműködés előmozdításában, valamint a rendkívüli események következményeinek minimalizálásában betöltött fontos szerepét;

felhívja a Bizottságot és a horvát hatóságokat, hogy tárjanak fel minden lehetséges módot arra, hogy azonnali segítséget és támogatást nyújtsanak az otthonuktól megfosztott és a biztonságos szállást továbbra is nélkülöző emberek számára ahhoz, hogy megfelelő színvonalú és biztonságos lakhatási körülményekhez jussanak, legalább konténerlakások formájában, amelyek az elkövetkező hónapokban a zord téli körülmények között minimális szintű menedéket biztosíthatnak;

kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a fogyatékossággal élő személyekre, az idősekre, valamint a kritikus igényekkel rendelkező gyermekekre és serdülőkre mint a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjaira; e tekintetben üdvözli a különböző szervezetek által a helyszínen már biztosított valamennyi segítséget;

hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a földrengést követően megsérült vagy szétszéledt nagyszámú haszonállatra és háziállatra; üdvözli e tekintetben a Mezőgazdasági Minisztérium, a helyi és regionális hatóságok, valamint az állatjóléttel foglalkozó nem kormányzati szervezetek komoly erőfeszítéseit, valamint a köztük kialakult együttműködést;

hangsúlyozza a helyszínen kialakult helyzet súlyosságát, amely jelentős és intenzív pénzügyi nyomást gyakorol a horvátországi nemzeti, regionális és helyi hatóságokra, és visszafordíthatatlan népességcsökkenéshez vezethet az érintett területeken, ahol a lakosságnak pusztító társadalmi és gazdasági következményekkel, valamint szélsőséges pszichológiai és társadalmi nyomással kell szembenéznie;

ösztönzi a horvátországi hatóságokat, hogy – a Bizottság szakértőivel közösen – gyorsan és alaposan mérjék fel a teljes kárt Sziszek-Moslavina megye területén, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, megkezdődhessenek a felújítási és a földrengésbiztonságot szavatoló újjáépítési munkálatok; hangsúlyozza, hogy a regionális helyreállítási és újjáépítési munka megkezdésekor nagy jelentőséget kell tulajdonítani a fenntartható gazdaságélénkítés ösztönzésének és az emberek megélhetésének;

arra ösztönzi Horvátország nemzeti, regionális és helyi hatóságait, hogy szorosan kísérjék figyelemmel az újjáépítési tevékenységeket, és gondoskodjanak arról, hogy azok megfelelnek a földrengésbiztos épületekre és infrastruktúrára vonatkozó követelményeknek, valamint alkalmazzák a többi tagállam bevált szakmai gyakorlatait és szakértelmét; felhívja a horvátországi hatóságokat és az illetékes intézményeket, hogy az érintett területeken vegyék figyelembe a háború utáni újjáépítési folyamat tapasztalatait annak tisztázása érdekében, hogy az építkezési gyakorlatok szabálytalanságai rossz minőségű épületek megépítéséhez vezettek-e, illetve hozzájárultak-e a közelmúltbeli földrengés pusztító következményeihez; üdvözli a horvát kormány azon döntését, hogy az ez irányba tett első lépésként közzéteszi az újjáépítési folyamatban részt vett vállalatok nyilvántartását;

10.

felhívja a figyelmet a földrengés-előrejelző rendszerekhez kapcsolódó előrejelzési problémákra Délkelet-Európa erősen szeizmikus régióiban; felhívja a Bizottságot, hogy – a tagállamokkal közösen – erősítse meg a kutatási és oktatási tevékenységeket egy olyan rendszer bevezetése céljából, amely magasabb szintű felkészültséget biztosít a hasonló válságok megelőzéséhez és kezeléséhez, valamint a hasonló katasztrófák hatásainak minimalizálásához;

11.

intenzívebb koordinációt és együttműködést szorgalmaz a tagállamok, kiváltképpen a hasonló kockázatokkal szembesülő tagállamok kutató- és fejlesztési intézetei között; felszólít a tagállamok korai előrejelző rendszereinek megerősítésére és a korai előrejelző rendszerek közötti kapcsolatok kiépítésére és megerősítésére;

12.

felszólítja a horvátországi hatóságokat, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kezeljék prioritásként a felújításokat, kiemelt figyelmet fordítva az ország földrengéseknek leginkább kitett régióiban a legveszélyeztetettebb lakóingatlanoknak és épületeknek a legmagasabb szintű földrengésvédelmet biztosító átfogó, preventív felújítására;

13.

hangsúlyozza, hogy a – közelmúltbeli horvátországi földrengésekhez hasonló – súlyos földrengések esetében a következmények enyhítése jelentős időt vesz igénybe, ezt pedig figyelembe kell venni az EUSZA jövőbeli felülvizsgálatakor annak biztosítása érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a források jelenlegi pályázati határidőn túli felhasználására; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy az EUSZA kiadásait nemcsak a károk helyreállítása tekintetében kell megerősíteni, hanem az éghajlatváltozással, a természeti katasztrófákkal és a népegészségügyi szükséghelyzetekkel kapcsolatos ellenálló képességgel összefüggésben is, hogy ily módon megerősödve lehessen kilábalni a katasztrófákból;

14.

üdvözli az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból a katasztrófakockázatok megelőzéséhez, az ellenálló képességhez, valamint az energetikai átalakításhoz és földrengésbiztossá tételhez a jelenlegi pénzügyi időszakban nyújtott támogatást; ösztönzi a horvát hatóságokat, hogy ezeket az intézkedéseket ennek megfelelően építsék be a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetési előirányzatok tervezésébe és programozásába; felhívja a Bizottságot, hogy mutasson rugalmasságot a nemzeti operatív programok programozása és módosítása tekintetében olyan esetekben, amikor természeti katasztrófák kezelése van napirenden;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy az Unióval és a horvátországi intézményekkel együttműködve dolgozzon ki hatékony módszert a szükséges pénzügyi és egyéb segítség gyors elosztására az érintett területek mielőbbi helyreállítása érdekében, bocsásson rendelkezésre minden lehetséges pénzügyi eszközt annak érdekében, hogy segítse Horvátországot a gyors helyreállítás lebonyolításában és valamennyi rászoruló ellátásában, valamint hogy minimalizálja a helyszíni segítséghez és támogatáshoz való hozzáférés adminisztratív terheit;

16.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az érintett területek lakosai a Covid19-oltás tekintetében elsőbbséget élvezzenek; ösztönzi a horvát kormányt, hogy hajtsa végre azon bejelentett döntését, hogy oltóanyagkészletének jelentős részét átirányítja Sziszek-Moslavina megyébe annak érdekében, hogy haladéktalanul megvédje valamennyi helyi lakos, segítő és munkavállaló egészségét; e tekintetben üdvözli a tagállamok azon döntését, hogy átadják Horvátországnak vakcinakészletük egy részét;

17.

felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a 2020. márciusi földrengés során megsérült épületekben a közelmúltbeli földrengések által okozott új károk további értékeléseket és felújítási projekteket tesznek szükségessé; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy az épületkorszerűsítési program keretében elfogadandó tervekbe és jogszabályokba foglaljon bele célzott intézkedéseket a földrengések és következményeik kezelésére;

18.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Horvátország kormányának, az érintett területek regionális és helyi önkormányzatainak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 189., 2014.6.27., 143. o.

(2) HL L 99., 2020.3.31., 9. o.

(3) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(4) HL L 250., 2018.10.4., 1. o.

(5) HL L 77. I, 2019.3.20., 1. o.

(6) HL L 347., 2013.12.20., 924. o.

(7) HL L 270., 2015.10.15., 1. o.

(8) HL L 338., 2016.12.13., 34. o.

(9) HL L 129., 2017.5.19., 1. o.

(10) HL L 176., 2017.7.7., 1. o.

(11) HL L 335., 2017.12.15., 1. o.

(12) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.