52020IP0173

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52020IP0173 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52020IP0173

Az Európai Parlament 2020. június 19-i állásfoglalása a George Floyd halálát követő, rasszizmus elleni tiltakozásokról (2020/2685(RSP))

HL C 362., 2021.9.8, p. 63–70 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2021.9.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 362/63

P9_TA(2020)0173

Rasszizmus elleni tiltakozás George Floyd halálát követően

Az Európai Parlament 2020. június 19-i állásfoglalása a George Floyd halálát követő, rasszizmus elleni tiltakozásokról (2020/2685(RSP))

(2021/C 362/08)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen a preambulum második franciabekezdésére, valamint negyedik–hetedik franciabekezdésére, 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére és 6. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. és 19. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 2., 3., 4., 5. és 21. cikkére,

—	tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre (1),

—	tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra (2),

—	tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) az alapvető jogokról szóló 2020. évi jelentésére, a FRA által 2017 decemberében közzétett, az európai uniós kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről készült második felmérésére (EU-MIDIS II), az FRA által 2018. november 23-án és 2019. november 15-én közzétett „Being Black in the EU” (Feketének lenni az EU-ban) című felmérésekre, valamint az ügynökségnek az afrikai származású emberek faji alapú megkülönböztetéssel és rasszista erőszakkal kapcsolatos európai uniós tapasztalatairól szóló jelentésére,

—	tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2017-ben” című, 2019. január 16-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a rasszizmusról és a kisebbségek elleni gyűlöletről szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel az afrikai származású emberek Európában biztosítandó alapvető jogairól szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról szóló, 2019. február 14-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

—	tekintettel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) általános politikai ajánlásaira,

—	tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője George Floyd halálát követő, 2020. június 2-i videós sajtótájékoztatójára,

—	tekintettel George Floyd ügyéről az Emberi Jogi Albizottságban 2020. június 5-én tartott eszmecserére,

—	tekintettel az FRA 2018. december 5-i, „Preventing unlawful profiling today and in the future: a guide” (A törvénysértő profilalkotás megelőzése ma és a jövőben: iránymutatás) című kiadványára,

—	tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez csatolt, a megkülönböztetést tiltó 12. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának európai rendőrségi etikai kódexre vonatkozó, 2001. szeptember 19-i ajánlására,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), amelyet 1966-ban fogadtak el,

—	tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre és az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága (CERD) általános ajánlásaira,

—	tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2020. május 28-i nyilatkozatára George Floyd megölésének elítéléséről,

—	tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa különleges eljárásainak független szakértői által tett 2020. június 5-i, az Egyesült Államokban a rendszerszintű rasszizmus elleni tiltakozásokról szóló nyilatkozatra,

—

tekintettel a 2002. évi durbani nyilatkozatra és cselekvési programra, illetve annak nyomon követésére, valamint a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia jelenkori formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó jelentésére a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia elleni küzdelemről,

—	tekintettel az Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizedére,

—	tekintettel az USA alkotmányára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

mivel 2020. május 25-én Minneapolisban (Minnesota) a 46 éves, fegyvertelen afroamerikai férfit, George Floydot letartóztatták egy hamis bankjegy állítólagos felhasználása miatt, majd meggyilkolták miután egy fehér rendőrtiszt 8 perc 46 másodpercig térdelt a nyakán; mivel George Floyd többször is jelezte, hogy nem tud lélegezni;

B.	mivel George Floyd halála egy újabb olyan eset volt, amelyben a rendőrök túlzott erőt alkalmaztak és gyilkosságot követtek el, és tömeges demontrációkat és tiltakozásokat váltott ki a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen az Egyesült Államokban és világszerte;

mivel a tömeges tiltakozásokat követően a Derek Chauvin rendőrtiszt ellen nem szándékos emberölés miatt eredetileg emelt vádat emberölés és halált okozó testi sértés vádjára módosították, amely vádak együttesen 35 évig terjedő börtönbüntetést vonnak maguk után; mivel a George Floyd letartóztatásában részt vevő három további rendőrt elbocsátották, és velük szemben bűnsegély miatt vádat emeltek;

mivel az erőszak és a rombolás nem oldja meg a megszilárdult megkülönböztetés problémáját, és azt határozottan el kell ítélni; mivel a tüntetőknek békésen kell kifejezniük az igazságszolgáltatás iránti igényüket, és a rendőrségnek és más biztonsági erőknek tartózkodniuk kell a jelenlegi feszült helyzet túlzott erőszak alkalmazásával történő további eszkalálásától;

mivel a George Floyd halálát követő tiltakozásokat az Egyesült Államokban a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni tiltakozások hosszú története előzte meg; mivel az Egyesült Államokban a fekete és a színes bőrű emberek a bebörtönzött népesség 40 %-át teszik ki, miközben a teljes népességnek csupán 13 %-át alkotják; mivel az Egyesült Államokban a rendőrségi őrizetben lévő személyek halálozási aránya hatszor magasabb a feketék, mint a fehérek esetében, és a spanyolajkúak esetében is háromszor magasabb (7), ahogyan a túlzott vagy halálos erőszak alkalmazása is aránytalanul érinti a színes bőrű embereket;

F.	mivel a tiltakozások során egyes erőszakos cselekményekre is sor került, többek között Minneapolisban;

G.	mivel Trump elnök bevetette a nemzeti gárdát;

H.	mivel az Egyesült Államok elnökének reakciója és az általa használt lázító retorika – többek között az amerikai hadsereg bevetésére irányuló fenyegetései, amennyiben a folyamatban lévő tiltakozások nem szűnnek meg – csak megerősítették a tiltakozásokat;

mivel a CNN egyik riporterét, Omar Jimenezt és kollégáit letartóztatták a minneapolisi tiltakozásról való tudósítás során, majd szabadon engedték őket, miután megbizonyosodtak róla, hogy valóban a sajtó munkatársai; mivel számos újságírót megakadályoztak a tüntetésekről való szabad tudósításban annak ellenére, hogy látható módon viselték sajtóigazolványukat, és több tucat újságírót támadtak meg a rendőri erők, akik közül néhányan súlyos sérüléseket szenvedtek;

mivel az EU elkötelezett a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadságnak a tiszteletben tartása mellett; mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az alapvető jogok minden korlátozásának tiszteletben kell tartania a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság elvét;

mivel e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából, az EJEE 10. cikkében előírtaknak megfelelően;

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az EU „tiszteletben tartja [a tagállamok] alapvető állami funkcióit, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét”; mivel „különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad”;

mivel George Floyd halálát és az egyesült államokbeli tiltakozásokat követően emberek ezrei vonultak fel európai városokban és a világ más városaiban, hogy támogassák az amerikai tüntetéseket és a „Black Lives Matter” mozgalommal tiltakozzanak a rasszizmus ellen; mivel a „Black Lives Matter” mozgalom nem új keletű;

mivel egyes uniós tagállamokban a tiltakozások megerősítették a fekete és színes bőrű embereket célzó rasszizmus elleni mozgalmat, és felidézték Európa gyarmati múltjának és a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepének emlékét; mivel ezeket az igazságtalanságokat és emberiesség elleni bűncselekményeket uniós és nemzeti szinten egyaránt el kell ismerni, és intézményi szinten, illetve az oktatás keretében is foglalkozni kell velük;

mivel a nemzetközi közösség egy része határozottan elutasította az erőszak túlzott alkalmazását, elítélte az erőszakot és a rasszizmus minden formáját, és felszólított arra, hogy minden ilyen incidenst gyorsan, hatékonyan és a jogállamiság és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kezeljenek; mivel az uniós intézmények vezetőinek nyilvánosan és fenntartások nélkül el kell ítélniük a George Floyd és mások halálához vezető rasszizmust és rendőri brutalitást;

P.	mivel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok az uniós jogban rögzített kulcsfontosságú elvek; mivel e közös elveknek és értékeknek egyesíteniük kell bennünket az igazságtalanság, a rasszizmus és a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelemben;

Q.	mivel az egyenlő bánásmódhoz és a megkülönböztetésmentességhez való jog a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában is rögzített alapvető jog, amelyet teljes mértékben tiszteletben kell tartani;

mivel az Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés;

S.	mivel az EU „Egyesülve a sokféleségben” mottója nemcsak az állampolgárságot foglalja magában, hanem az összes fent említett indokot is;

T.	mivel a rasszizmus világszerte aggodalomra ad okot, és mivel a rasszista és idegengyűlölő attitűdök a világon mindenütt jelen vannak;

mivel a strukturális rasszizmus a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségben és a szegénységben is tükröződik, és ezek a tényezők kölcsönhatásban vannak egymással és erősítik egymást; mivel ez különösen szembetűnő a munkaerőpiacon, ahol a legbizonytalanabb helyzetben lévő munkavállalók a színes bőrű emberek, valamint a lakhatás és az oktatás terén is; mivel az egyenlőségre és a strukturális rasszizmus elleni küzdelemre irányuló fellépéseknek együtt kell járniuk, és azokat módszeresen kell kezelni;

mivel az Alapjogi Ügynökség szerint a faji alapú megkülönböztetés és zaklatás továbbra is elterjedt az Európai Unióban (8); mivel a faji és etnikai kisebbségek zaklatásnak, erőszaknak és gyűlöletbeszédnek vannak kitéve az interneten és azon kívül egyaránt; mivel a faji és etnikai kisebbségek strukturális megkülönböztetéssel szembesülnek az EU-ban minden területen, így a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és az oktatás területén;

mivel az Alapjogi Ügynökség felmérése szerint Európában a rasszizmus és az etnikai vagy bevándorlói háttér alapján történő megkülönböztetés által leginkább érintett faji csoportok a romák, valamint az észak-afrikaiak és szubszaharai afrikaiak (9); mivel az Alapjogi Ügynökség felmérései a muszlim (10) és zsidó (11) személyekkel szembeni megkülönböztetés és rasszizmus magas szintjéről is beszámolnak;

mivel egyes véleményvezérek és a politikusok Unió-szerte rasszista és idegengyűlölő attitűdökkel rendelkeznek, ami a rasszizmusnak, a diszkriminációnak és a gyűlölet-bűncselekményeknek termékeny táptalajt biztosító társadalmi légkör kialakulását segíti elő; mivel e légkört tovább nehezítik a társadalmaink megosztására törekvő populista és szélsőséges mozgalmak; mivel az ilyen cselekmények ellentétesek azokkal a közös európai értékekkel, amelyekhez minden tagállam csatlakozott;

mivel a rendőrség és a bűnüldöző szervek munkájának célja az EU-ban élő emberek biztonságának védelme, az emberek védelme a bűnözéssel, a terrorizmussal és az illegális tevékenységekkel és fellépésekkel szemben, valamint a jog alkalmazása akár nehéz körülmények között is; mivel a rendőrök gyakran életüket kockáztatják mások védelme céljából;

mivel az EU-n belül is létezik rasszizmus, megkülönböztetés, valamint a túlzott vagy halált okozó erőszak rendőrség által történő alkalmazása; mivel számos tagállam bűnüldöző hatóságait bírálták túlzott erőszak alkalmazása miatt; mivel amikor valaki a rendőrséggel vagy más állami hatósággal szembesül, az adott személy magatartása alapján nem feltétlenül szükséges fizikai erő alkalmazása sérti az emberi méltóságot és elvben sérti az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében foglalt jogot (12); mivel határozottan el kell ítélni az aránytalan erőszak alkalmazását;

AA.

mivel az Alapjogi Ügynökség beszámolója szerint a fekete és színes bőrű emberek az EU-ban faji alapú és diszkriminatív profilalkotást tapasztalnak; mivel az Alapjogi Ügynökség felmérése szerint az afrikai származású személyek egynegyedét a rendőrség a felmérést megelőző öt évben megállította, az érintettek 41 %-a pedig faji alapú profilalkotásként jellemezte a legutóbbi megállítást (13);

AB.

mivel a rendőrök által elkövetett rasszista fizikai támadások áldozatainak többsége (63 %) azért nem jelentette be az incidenst, mert úgy érezte, hogy a bejelentés semmit sem változtatna meg (34 %), vagy mert nem bízik a rendőrségben vagy fél a rendőrségtől (28 %) (14); mivel biztosítani kell a rendőri erőszak áldozatainak védelmét és igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését;

AC.

mivel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) a gyűlölet-bűncselekményekről szóló éves jelentése megállapította, hogy a fekete és színes bőrű emberek gyakran célpontjai rasszista erőszaknak, továbbá hogy sok országban nem áll az erőszakos támadásokból felépülő áldozatok rendelkezésére jogi segítség és pénzügyi támogatás;

AD.	mivel az uniós intézményeknek konkrét lépéseket kell tenniük a strukturális rasszizmus, a megkülönböztetés és a faji és etnikai kisebbségi csoportoknak az uniós struktúrákon belüli alulreprezentáltságának kezelése érdekében;

AE.	mivel társadalmainkban fokozni kell a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelmet, és ez közös felelősség; mivel az Európai Uniónak sürgősen fontolóra kell vennie a számos kisebbségi csoportot érintő strukturális rasszizmus és megkülönböztetés leküzdését, és el kell köteleznie magát amellett;

megerősíti, hogy „Black Lives Matter” (a feketék élete számít);

határozottan elítéli George Floyd megdöbbentő halálát az Egyesült Államokban, valamint a világ más részein elkövetett hasonló gyilkosságokat; részvétét fejezi ki George Floyd és a többi áldozat rokonai és barátai felé; sürgeti a hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki ezt és a hasonló eseteket, és a felelősöket állítsák bíróság elé;

határozottan elítéli a rasszizmus, a gyűlölet és az erőszak minden formáját, valamint a meghatározott faji vagy etnikai származású, vallású vagy meggyőződésű, illetve nemzetiségű személyek ellen irányuló fizikai és szóbeli támadásokat a köz- és a magánszférában egyaránt; emlékeztet arra, hogy társadalmainkban nincs helye a rasszizmusnak és a megkülönböztetésnek; kéri a Bizottságot, az Európai Tanácsot és a Tanácsot, hogy határozottan és eltökélten álljon ki a rasszizmus, az erőszak és az igazságtalanság ellen Európában;

felszólítja az Egyesült Államok kormányát és hatóságait, hogy tegyenek határozott lépéseket az országban tapasztalható és a rendőrség brutalitásában tükröződő strukturális rasszizmus és egyenlőtlenségek kezelésére; elítéli az Egyesült Államok békés tüntetőivel és újságíróival szembeni rendőri fellépést, és mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok elnöke az Egyesült Államok hadseregének bevetésével fenyeget;

támogatja a közelmúltban George Floyd halálát követően az európai fővárosokban és szerte a világ városaiban a rasszizmus és a megkülönböztetés ellen lezajlott tömeges tiltakozásokat; kiemeli a tiltakozók arra irányuló felszólítását, hogy álljanak ki az elnyomás és a strukturális rasszizmus ellen Európában; szolidaritását, tiszteletét és támogatását fejezi ki a békés tüntetések iránt, és úgy véli, hogy társadalmainknak véget kell vetniük a strukturális rasszizmusnak és az egyenlőtlenségeknek; emlékeztet arra, hogy nemzetközi szerződések alapján mindenkinek joga van a békés tiltakozáshoz; elítéli az egyes erőszakos incidenseket;

elítéli a fehér felsőbbrendűség hirdetésének minden formáját, beleértve a „Black Lives Matter” mozgalom aláaknázására vagy hiteltelenítésére, illetve eljelentéktelenítésére irányuló szlogenek használatát;

elítéli az egyes erőszakos tüntetők által elkövetett fosztogatást, gyújtogatást, vandalizmust és a köz- és magántulajdont károsító rombolást; elítéli a szélsőséges és antidemokratikus erőket, amelyek a konfliktusok elmélyülése céljából és a zavargások és anarchia terjesztése érdekében szándékosan visszaélnek a békés tüntetésekkel;

felszólít minden vezetőt és polgárt, hogy tartózkodjanak az értékek korlátozásától, és erősítsék meg az emberi jogok, a demokrácia, a törvény előtti egyenlőség, valamint a szabad és független média előmozdítását; elítéli a vezetők azon veszéllyel járó nyilatkozatait és fellépéseit, hogy aláássák ezeket az értékeket és fokozzák a társadalmaink megosztottságát; megjegyzi, hogy ezek az értékek egyaránt az EU és az USA, valamint a transzatlanti együttműködésünk alapját képezik; hangsúlyozza a transzatlanti jogalkotói párbeszéden keresztül megvalósuló szorosabb parlamentközi együttműködés fontosságát annak érdekében, hogy a soron következő ülésükön eszmét és bevált gyakorlatokat cseréljenek, és azonosítsák a strukturális rasszizmus elleni küzdelem és az emberi jogok védelmének jogi eszközeit;

szorosabb sokoldalú együttműködésre szólít fel a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a rasszizmus elleni nemzetközi szintű küzdelem érdekében tartson szoros kapcsolatot a nemzetközi szereplőkkel, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (OSCE), az ENSZ-szel, az Afrikai Unióval, az Európa Tanáccsal, valamint más nemzetközi partnerekkel; üdvözli 54 afrikai ország arra irányuló kérését, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2020. június 17-én tartsanak sürgős vitát „az emberi jogok jelenlegi faji alapú megsértéséről, a rendszerszintű rasszizmusról, a rendőri brutalitásról és a békés tüntetések elleni erőszakról”;

10.

felszólítja az uniós intézményeket, szerveket és ügynökségeket, valamint a tagállamokat, hogy határozottan és nyilvánosan ítéljék el az aránytalan erőszak alkalmazását és a rasszista tendenciákat a bűnüldözésben, valahányszor az előfordul az EU-ban, az USA-ban vagy a világ bármely részén;

11.

úgy véli, hogy a rasszizmus elleni küzdelem horizontális kérdés, és azt az uniós politika valamennyi területén figyelembe kell venni; emlékeztet arra, hogy minden polgárnak jogosultnak kell lennie az ezen egyenlőtlenségek elleni védelemre, mind magánszemélyként, mind csoportként, beleértve a jogaik előmozdítására és teljes körű és egyenlő gyakorlására irányuló pozitív intézkedéseket is;

12.

emlékeztet az afrikai származású emberek alapvető jogairól szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására, és felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy sürgősen hajtsák azt végre;

13.

mélységesen aggasztják a biztonsági erők jobboldali szélsőségességének az elmúlt években az EU-ban napvilágra került esetei (15);

14.

felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hivatalosan ismerjék el a fekete és színes bőrű emberek, valamint a romák ellen elkövetett múltbeli igazságtalanságokat és emberiesség elleni bűncselekményeket; kijelenti, hogy a rabszolgatartás emberiesség elleni bűncselekmény, és kéri, hogy december 2-át nyilvánítsák a rabszolga-kereskedelem eltörlésének európai emléknapjává; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a fekete és színes bőrű emberek, valamint a romák történelmét építsék be iskolai tanterveikbe;

15.

ismételten hangsúlyozza, hogy az oktatás döntő szerepet játszik az előítéletek és sztereotípiák lebontásában, a tolerancia, a megértés és a sokféleség előmozdításában, és kiemeli, hogy az oktatás a társadalmainkon belüli strukturális megkülönböztetés és rasszizmus felszámolásának kulcsfontosságú eszköze;

16.

felszólítja a tagállamokat, hogy ítéljék el és szorítsák vissza a rasszista és afrofób hagyományokat, például a fekete arcfestést;

17.

felkéri az uniós vezetőket, hogy a közeljövőben szervezzenek európai rasszizmusellenes csúcstalálkozót a strukturális megkülönböztetés elleni európai küzdelemről; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó stratégiát a rasszizmus és a megkülönböztetés ellen, valamint egy uniós keretet a rasszizmus elleni nemzeti cselekvési tervekhez, külön komponenst szentelve az ilyen jelenségek elleni küzdelemnek a bűnüldöző szerveken belül, interszekcionális megközelítést alkalmazva; felkéri a Tanácsot, hogy hozzon létre az egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formációt; felszólítja az uniós intézményeket, hogy hozzanak létre egy intézményközi munkacsoportot a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni uniós szintű küzdelem érdekében;

18.

felhívja a tagállamokat, hogy minden területen mozdítsák elő a megkülönböztetésellenes politikákat, és a civil társadalommal és az érintett közösségekkel szoros együttműködésben dolgozzanak ki rasszizmus elleni nemzeti cselekvési terveket, amelyek olyan területekkel foglalkoznak, mint az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a rendfenntartás, a szociális szolgáltatások, az igazságszolgáltatási rendszer, valamint a politikai részvétel és képviselet;

19.

kéri, hogy valamennyi megkülönböztetésellenes politika alkalmazzon interszekcionális és nemi megközelítést a többszörös megkülönböztetés kezelése érdekében;

20.

sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák a rendőri erők sokszínűségének növelésére irányuló intézkedéseket, és alakítsák ki a rendőrség és a közösségek közötti párbeszéd és együttműködés kereteit;

21.

sürgősen felszólít a bármilyen alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelemre az EU-ban, és ezért felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul oldja fel és zárja le a megkülönböztetésmentességről szóló, a Bizottság 2008. évi javaslata óta elakadt horizontális irányelvvel kapcsolatos tárgyalásokat;

22.

elítéli az EU-ban nap mint nap előforduló, offline és online gyűlölet-bűncselekményeket és gyűlöletbeszédet, és emlékeztet arra, hogy a rasszista és idegengyűlölő beszédre nem vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadsága;

23.

felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre és megfelelően érvényesítsék a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatot, különösen a faji, nemzeti vagy etnikai származáson alapuló bűncselekmények előítéletének kivizsgálása, valamint a rasszista gyűlölet-bűncselekmények rögzítésének, kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának és szankcionálásának biztosítása révén; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy adott esetben vizsgálja felül és módosítsa a kerethatározatot és annak végrehajtását, és lépjen fel azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek azt nem hajtják végre teljes mértékben;

24.

emlékezteti a tagállamokat, hogy a rendőrséggel kapcsolatos panaszokat kezelő független mechanizmusokat kell létrehozni a rendőrségi kötelességszegések és visszaélések kivizsgálásának irányítására; hangsúlyozza, hogy a demokratikus rendfenntartás megköveteli, hogy a rendőrök a törvény, a hatóságok és az általuk szolgált lakosság egésze előtt elszámoltathatók legyenek a cselekményeikért; úgy véli, hogy az elszámoltathatóság fő követelménye a hatékony és eredményes felügyeleti eszközök fenntartása;

25.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a faji és etnikai származás szerint lebontott (a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvben meghatározott) további önkéntes és névtelen adatok gyűjtése érdekében; véleménye szerint az etnikai alapú megkülönböztetést és a gyűlölet-bűncselekményeket tanúsító adatok gyűjtésére csak az idegengyűlölő és diszkriminatív beszéd és cselekmények gyökereinek feltárása, illetve ezek leküzdése érdekében kerülhet sor, összhangban a vonatkozó nemzeti jogi keretekkel és az EU adatvédelmi jogszabályaival;

26.

megjegyzi, hogy a Bizottság elő fogja terjeszteni az első, korlátozott hatókörű éves jogállamisági jelentését; megismétli az Európai Parlament felhívását a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó átfogó mechanizmusra, amelynek magában kell foglalnia a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel kapcsolatos helyzet nyomon követését valamennyi uniós tagállamban;

27.

elítéli a rendőrség és a bűnüldöző hatóságok által alkalmazott faji és etnikai profilalkotást, és úgy véli, hogy a rendőrségnek és a bűnüldöző szerveknek példát kell mutatniuk a rasszizmus és a megkülönböztetésmentesség terén; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki szakpolitikákat és intézkedéseket a megkülönböztetés leküzdésére, és vessenek véget a faji vagy etnikai profilalkotás minden formájának a bűnüldözésben, a terrorizmus elleni intézkedésekben és a bevándorlás ellenőrzésében; hangsúlyozza különösen, hogy a bűnüldöző hatóságok által használandó új technológiákat úgy kell megtervezni és alkalmazni, hogy azok ne vezessenek faji és etnikai kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséhez; javasolja, hogy erősítsék meg a rendőrség és a bűnüldöző szervek tagjainak a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelemre, valamint a faji profilalkotás megelőzésére, azonosítására és az arra való reagálásra irányuló stratégiákkal kapcsolatos képzését; felhívja a tagállamokat, hogy ne hagyják büntetlenül a rendőrségi brutalitás és visszaélések eseteit, és megfelelően vizsgálják ki, üldözzék és szankcionálják azokat;

28.

elítéli az állami hatóságok erőszakos és aránytalan beavatkozásait; ösztönzi az illetékes hatóságokat, hogy átlátható, pártatlan, független és hatékony vizsgálatot biztosítsanak, amikor a gyanú vagy az állítások szerint aránytalan erőszakot alkalmaztak; emlékeztet arra, hogy a bűnüldöző hatóságokat mindig felelőssé kell tenni kötelezettségeik teljesítéséért, valamint a vonatkozó jogi és operatív kereteknek való megfelelésükért, különös tekintettel az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek általi használatáról szóló ENSZ-alapelvekre;

29.

felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bűnüldöző hatóságok mindig jogszerűen, arányosan és csak a legvégső esetben alkalmazzanak erőszakot, és ennek során vigyázzanak az emberi életre és a testi épségre; megjegyzi, hogy az erőszak tömegekkel szembeni túlzott alkalmazása ellentétes az arányosság elvével;

30.

emlékeztet a polgárok azon jogára, hogy rögzíthetik és bizonyítékul használhatják a rendőri erőszak megnyilvánulásait, a rendőrök vagy az illetékes hatóság pedig semmiképpen nem fenyegetheti őket a rögzítés miatt, ahogyan nem is kötelezhetik őket a bizonyíték megsemmisítésére és nem foszthatók meg tárgyaiktól sem annak megakadályozása céljából, hogy ne tudjanak tanúskodni;

31.

felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy független szakértői csoportot, amelynek feladata egy uniós rendőrségi etikai kódex kidolgozása a jogállamiság által vezérelt demokratikus társadalmak rendőrségének célkitűzéseit, munkáját, felügyeletét és ellenőrzését illetően, amely elveket és iránymutatásokat tartalmaz, és amely segíti a rendőrségi szereplőket a rasszizmus, a megkülönböztetés és az etnikai profilalkotás tilalmának megfelelő érvényesítésében;

32.

hangsúlyozza, hogy a szabad sajtó minden demokrácia alappillére; felhívja a figyelmet arra, hogy az újságírók és a sajtófotósok fontos szerepet játszanak az aránytalan erőszak eseteinek bejelentésében, és elítél minden olyan esetet, amelyben szándékosan célba vették őket;

33.

felhívja az érintett uniós ügynökségeket, köztük az FRA-t, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségét (CEPOL) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségét (EUROPOL), hogy saját megbízatásuk keretein belül fokozzák a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket;

34.

a következő többéves pénzügyi keretben komoly finanszírozási kötelezettségvállalásra szólít fel a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében az egész EU-ban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó felülvizsgált bizottsági javaslatok jelentős mértékben csökkentették a „Jogérvényesülés, jogok és értékek” fejezet javasolt összegét; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon hatékony választ arra az aggályra, hogy egyes tagállamokban egyre szűkül a független civil társadalom mozgástere; emlékeztet annak fontosságára, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a rasszizmus és a megkülönböztetés ellen küzdő civil társadalmi szereplők tevékenységeinek támogatására;

35.

hangsúlyozza, hogy azok a szervezetek, amelyek a faji alapon megítélt közösségeket hátrányosan megkülönböztető tevékenységeket folytatnak, vagy e célból döntéseket hoznak vagy intézkedéseket hajtanak végre, nem lehetnek jogosultak uniós költségvetésből történő finanszírozásra;

36.

elítéli, hogy a szélsőséges és idegengyűlölő politikai erők világszerte egyre inkább a történelmi, statisztikai és tudományos tények elferdítéséhez folyamodnak, és olyan szimbólumokat és retorikát alkalmaznak, amelyek a totalitárius propaganda aspektusait tükrözik, beleértve a rasszizmust, az antiszemitizmust, valamint a kisebbségek elleni gyűlöletet;

37.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Egyesült Nemzeteknek, Donald Trump amerikai elnöknek és kormányának, valamint az Egyesült Államok Kongresszusának.

(1) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(2) HL L 328., 2008.12.6., 55. o.

(3) HL L 315., 2012.11.14., 57. o.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0032.

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0239.

(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0127.

(7) https://www.ncbi.nih.gov/pmc/articles/PMC5559881/

(8) https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/pr-2019-fundamental-rights-report_en_hu.pdf

(9) https://fra.europa.eu/en/publication/2017/second-european-union-minorities-and-discrimination-survey-main-results/

(10) https://fra.europa.eu/en/publication/2017/second-european-union-minorities-and-discrimination-survey-muslims-selected

(11) https://fra.europa.eu/en/publication/2018/experiences-and-perceptions-antisemitism-second-survey-discrimination-and-hate

(12) Az EJEB Rizvanov kontra Azerbajdzsán ügyben 2012. április 17-én hozott ítéletének 49. pontja.

(13) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, Második tanulmány az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről: „Being Black in the EU” (Feketének lenni az EU-ban), https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/c046fe4f-f388-11e8-9982-01aa75ed71a1

(14) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, Második tanulmány az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről: „Being Black in the EU” (Feketének lenni az EU-ban), https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/c046fe4f-f388-11e8-9982-01aa75ed71a1

(15) https://www.dw.com/en/germany-over-500-right-wing-extremists-suspected-in-bundeswehr/a-52152558

Top

Choose the experimental features you want to try