—

semmisítse meg az Európai Parlament főtitkárának a 2016. július 6-i határozatát;

—

törölje az Európai Parlament által 2021. március 31-én kiállított 7010000523. sz. terhelési értesítést;

—

a Parlamentet kötelezze a felperes költségeinek a viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Parlament indokolás nélkül, észszerűtlenül és tisztességtelenül későn fogadta el határozatát, elmulasztva ezzel az észszerű határidő közigazgatási eljárásokban való tiszteletben tartásának elvét, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének (1) bekezdése ír elő. Emiatt a vele szemben kezdeményezett behajtási eljárás késedelmes megindítása folytán megsértették a felperes védelemhez való jogát, mivel ezen eljárás időtartama megfosztotta őt attól a lehetőségtől, hogy hatékonyan védekezzen a felhozott állításokkal szemben, és hogy bizonyítékokat terjesszen elő.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az Európai Parlament főtitkára határozatának – amelyen a terhelési értesítés alapult – mint a felperest érintő jogi aktusnak a meghozatalára a pártatlan és tisztességes eljárásnak, a fegyveregyenlőség elvének és a felperes védekezéshez való jogának a megsértésével került sor.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Parlament értékelési hibát követett el, amennyiben nem vizsgálta a felperes által előterjesztett azon bizonyítékokat, amelyek megerősítették volna, hogy a parlamenti asszisztens által a Törvényszék előtt felhozott körülmények, amelyekre a Parlament hivatkozik, és amelyek alapján a behajtási eljárás kezdeményezésére sor került, tévesek (megerősítik, hogy a vizsgálatot indokolatlanul kezdeményezték), továbbá hogy megsértette a Charta 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában rögzített indokolási kötelezettséget.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Parlament megsértette az arányosságnak az EUMSZ 296. cikkben lefektetett elvét és a Charta 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában rögzített indokolási kötelezettséget, amennyiben a visszatérítendő összeg 78 838,21 EUR-ban került meghatározásra. A visszakövetelt összeg nem került teljes egészében alátámasztásra, és emiatt a vitatott határozat azt feltételezi, hogy a parlamenti asszisztens soha nem végzett munkát a felperes javára.

5.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a Parlament nyilvánosan hozzáférhető információja megerősíti, hogy a parlamenti asszisztens legkésőbb 2015. december 15-ig parlamenti asszisztensi feladatokat látott el, ami azt mutatja, hogy indokolatlanul kezdeményezték a pénzösszegek behajtására irányuló eljárást, aminek eredményeképpen a határozatot meg kell semmisíteni.