Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 62021TN0296

T-296/21. sz. ügy: 2021. május 20-án benyújtott kereset – SU kontra EIOPA

HL C 320., 2021.8.9, p. 40–41 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.8.9.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 320/40

2021. május 20-án benyújtott kereset – SU kontra EIOPA

(T-296/21. sz. ügy)

(2021/C 320/46)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: SU (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)

Alperes: Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a felperes szerződésének meghosszabbítását mellőző 2020. július 15-i határozatot;

—

semmisítse meg a felperes 2019. évi értékelő jelentését;

—

amennyiben szükséges, semmisítse meg a panaszt elutasító 2021. február 11-i határozatot;

—

rendelje el a felperes vagyoni kárának megtérítését a jelen keresetben szereplő számítás szerint;

—

rendelje el a felperes méltányosan 10 000 euróban meghatározott nem vagyoni kárának megtérítését;

—

az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik, ezek mindegyike a 2019. évi értékelő jelentés és a szerződés meghosszabbítását mellőző határozat állítólagos jogszerűtlenségére hivatkozik az alábbi eltérő okokból.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a 2019. évi értékelő jelentést nem véglegesítették megfelelően és a szerződés meghosszabbítására vonatkozó jelentést nem véglegesített értékelő jelentésre alapították.

—

A felperes úgy véli, hogy a 2019. évi értékelő jelentés jogszerűtlen annyiban, amennyiben azt a fellebbviteli értékelő nem véglegesítette indokolt határozattal. A felperes szerint továbbá a szerződés meghosszabbítását mellőző határozat jogellenes annyiban, amennyiben az a nem véglegesített 2019. évi értékelő jelentésen alapult.

2.

A második jogalap a pártatlanság elvének, a személyzeti szabályzat 11. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének megsértésén alapul.

—

Az EIOPA feladat- és felelősségi körei kiosztásának megfelelően a jelen esetben a főigazgató járt el fellebbviteli értékelőként és a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságként, amely nem biztosítja a 2019. évi értékelési eljárás és a felperes szerződése meghosszabbításának mellőzéséről szóló határozat pártatlanságát.

3.

A harmadik jogalap a meghallgatáshoz való jog és az indokolási kötelezettség megsértésén, a személyzeti szabályzat 25. cikkének, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének és az EIOPA szerződéshosszabbítási eljárásra vonatkozó szabályzata 6. cikke (7), (9) és (10) bekezdésének megsértésén alapul.

—

A felperes úgy véli, hogy mind a szerződése meghosszabbításának mellőzéséről szóló határozat, mind pedig a 2019. évi értékelési eljárás tekintetében megsértették a meghallgatáshoz való jogát és az indokolási kötelezettséget.

4.

A negyedik jogalap nyilvánvaló értékelési hibán, az ügy összes szempontja alapos mérlegelésének hiányán, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének, továbbá a szerződéshosszabbítási eljárásra vonatkozó szabályzat 4. cikkének és 6. cikke (5) bekezdésének megsértésén alapul.

—

A jelen ügyben az alperes értékelése jogszerűtlen, nyilvánvaló értékelési hiba jellemzi és sérti a megfelelő ügyintézés kötelezettségét, mindez két fő okból. Először is a felperes úgy érvel, hogy az alperes nem vette figyelembe megfelelően a szerződéshosszabbítási eljárásra vonatkozó szabályzat 4. cikkében szereplő egyéb szempontokat, különösen a felperes korábbi pozitív értékelő jelentéseit. Másodszor az alperes által a felperes 2019. és 2020. évi teljesítményét illetően megjelölt okok nyilvánvalóan tévesek és megalapozatlanok.

5.

Az ötödik jogalap a nemen és családi helyzeten alapuló hátrányos megkülönböztetésen, a személyzeti szabályzat 1d. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének megsértésén alapul.

—

A felperes úgy véli, hogy hátrányos megkülönböztetés érte a szabadságainak időszakait és a munkarendjét illetően, és a szerződésének meghosszabbítását mellőző határozat ilyen hátrányos megkülönböztetést, továbbá megtorlást valósít meg.

6.

A hatodik jogalap a gondoskodási kötelezettség megsértésén alapul.

—

A gondoskodási kötelezettség értelmében az adminisztrációnak nem csak a szolgálati érdeket, hanem a személyi állomány érdekeit is figyelembe kell vennie. Ez a felperes állítása szerint nem valósult meg.
Top