(1)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásáról. Az általános mentesítési rendelkezés – az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint – elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Az említett közleményben a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a Covid19-válság kezeléséhez. Elősegítette a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljához vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. 2020. szeptember 17-én a Bizottság a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájáról szóló közleményében bejelentette, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2021-ben is aktiválva marad.

(2)

A Tanács 2020. július 20-án elfogadott egy ajánlást (3) (a továbbiakban: a 2020. július 20-i tanácsi ajánlás). Az ajánlás felkérte Franciaországot, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Franciaország – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat.

(3)

Az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2021. évi tanácsi ajánlás hangsúlyozta, hogy a költségvetési politikáknak 2021-ben mindvégig minden euroövezeti tagállamban támogató jellegűnek kell maradniuk, és a szakpolitikai intézkedéseknek igazodniuk kell az országspecifikus körülményekhez, továbbá időszerűnek, átmenetinek és célzottnak kell lenniük. Amennyiben a járványügyi és gazdasági feltételek lehetővé teszik, fokozatosan meg kell szüntetni a szükséghelyzeti intézkedéseket, ugyanakkor folytatni kell a válság társadalmi és munkaerőpiaci hatásainak kezelését. A tagállamoknak a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát kell folytatniuk, a beruházások fokozása mellett. A tagállamoknak olyan reformok végrehajtására kell törekedniük, amelyek mindenki számára megerősítik az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát.

(4)

2020. november 18-án a Bizottság elfogadta az euroövezeti tagállamok 2021. évi költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó véleményeit, amelyek a költségvetési intézkedések minőségi értékelésén alapultak. A Bizottság azon a véleményen volt, hogy Franciaország költségvetésiterv-javaslata összességében összhangban van a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásban megállapított költségvetés-politikai ajánlásokkal, továbbá hogy a költségvetésiterv-javaslatban előirányzott intézkedések többsége a gazdasági tevékenység támogatására irányul a meglehetősen bizonytalan helyzetben. Úgy tűnik azonban, hogy egyes intézkedések nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel.

(5)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is magában foglaló Next Generation EU fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállításról fog gondoskodni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)2021. február 19-én lépett hatályba. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt majd pénzügyi támogatást, és az Unió által finanszírozott jelentős fiskális impulzussal fog járni. Hozzá fog járulni a gazdaság helyreállításához, valamint a fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, mindenekelőtt a zöld és digitális átállás előmozdítása céljából, továbbá megerősíti a tagállamok gazdaságainak rezilienciáját és potenciális növekedését. Elősegíti ezenfelül, hogy az államháztartások rövidesen újra kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, közép- és hosszú távon pedig hozzájárul a fenntartható államháztartások megerősítéséhez, valamint a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

(6)

2021. március 3-án a Bizottság közleményt fogadott el, amely további szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai kidolgozásának megkönnyítése céljából. A tagállami költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt figyelembe véve az általános költségvetési irányvonalnak 2021 és 2022 folyamán támogató jellegűnek kell maradnia. Ugyanakkor, mivel a várakozások szerint a gazdasági aktivitás 2021 második felében fokozatosan normalizálódik, a tagállamok költségvetési politikáit 2022-ben differenciáltabbá kell tenni. A tagállamok költségvetési politikáinak figyelembe kell venniük a helyreállítás helyzetét, a költségvetési fenntarthatóságot, valamint a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentésének szükségességét. Tekintettel arra, hogy támogatni kell a fenntartható helyreállítást az Unióban, az alacsony fenntarthatósági kockázatokkal szembesülő tagállamoknak a 2022. évi költségvetés kialakításakor fenn kell tartaniuk a támogató költségvetési politikát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatásának figyelembevétele mellett. A magas adósságszinttel rendelkező tagállamoknak prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, ugyanakkor meg kell őrizniük a tagállami finanszírozású beruházások szintjét, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásainak igénybevételével további magas színvonalú beruházási projekteket és strukturális reformokat kell finanszírozniuk. A 2022 utáni időszakban a költségvetési politikáknak továbbra is figyelembe kell venniük a fellendülés erősségét, a gazdasági bizonytalanság mértékét és az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat. A költségvetés középtávú fenntarthatóságának biztosításához a jövőben a költségvetési politikákat újra a prudens középtávú költségvetési pozíciók elérésére kell majd összpontosítani, többek között megfelelő ütemben, fokozatosan ki kell majd vezetni a támogatási intézkedéseket.

(7)

A 2021. március 3-i közleményében a Bizottság azon véleményét is kifejezte, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az Unióban vagy az euroövezetben a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét kell figyelembe venni. A Bizottság a 2021. tavaszi előrejelzése alapján 2021. június 2-án úgy ítélte meg, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2022. évi további alkalmazásának és 2023-tól történő deaktiválásának feltételei teljesültek. Az egyes országok sajátos körülményeit az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően továbbra is figyelembe fogják venni.

(8)

Franciaország 2021. április 30-án az 1466/97/EK rendelet 4. cikkével összhangban benyújtotta 2021. évi stabilitási programját.

(9)

Az Eurostat által hitelesített adatok alapján Franciaország államháztartási hiánya 2020-ban a bruttó hazai termék (GDP) 9,2 %-át tette ki, az államadósság pedig a GDP 115,7 %-ára nőtt. Az elsődleges költségvetési egyenleg éves változása – a gazdaság támogatására irányuló, a GDP 3,3 %-át kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseknek és az automatikus stabilizátorok működésének a figyelembevételével – a GDP -6,2 %-ának felelt meg. Franciaország emellett a becslések szerint a GDP 17,4 %-át kitevő likviditási támogatást nyújtott a vállalatoknak és a háztartásoknak (például garanciákat és adóhalasztást, amelyek közvetlen és azonnali költségvetési hatást nem gyakorolnak); a Bizottság becslése szerint az állami garanciák tényleges igénybevétele 2020-ban durván a GDP 6 %-ának felelt meg.

(10)

A Bizottság 2021. június 2-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki. Az említett jelentés Franciaország költségvetési helyzetét tárgyalja, mivel annak államháztartási hiánya 2020-ban meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaértéket, államadóssága pedig meghaladta a Szerződésben a GDP 60 %-ában rögzített referenciaértéket, és nem csökkent kielégítő ütemben. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült, és az ország nem felelt meg az adósságkritériumnak.

(11)

A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2021 és 2022 tekintetében óvatos. A 2021. évi stabilitási program 2021-re 5 %-os, 2022-re pedig 4 %-os GDP-növekedést vetít előre, míg a Bizottság várakozásai szerint a GDP ugyanezekben az években 5,7 %-kal, illetve 4,2 %-kal bővül. 2021-ben a Bizottság által várt magasabb növekedés annak tudható be, hogy a belföldi kereslet és a nettó export a 2021. évi stabilitási programban szereplőnél nagyobb mértékben járul hozzá a növekedéshez. A Bizottság kifejezetten kevésbé dinamikus magánfogyasztást tervez, míg a beruházások és az export bővülése a 2021. évi stabilitási programban szereplő makrogazdasági forgatókönyv szerintihez képest várhatóan gyorsabb lesz. 2022-re a Bizottság által előre jelzett magasabb növekedés főként a nettó exportnak a növekedéshez való nagyobb hozzájárulására vezethető vissza, míg az előrejelzés szerint a növekedéshez a belső kereslet nagyjából a 2021. évi stabilitási programban szereplőhöz hasonló mértékben járul hozzá.

(12)

A kormány 2021. évi stabilitási programja szerint 2021-ben a GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 9,2 %-ról 9,0 %-ra csökken, az adósságráta pedig a tervek szerint 2021-ben a GDP 117,8 %-ára nő. A 2021. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos elsődleges költségvetési egyenleg változása 2021-ben -6,2 % a válság előtti (2019-es) szinthez képest, ami a gazdaság támogatására irányuló, a GDP 4,0 %-át kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését tükrözi. Ezek az előrejelzések a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével összhangban vannak.

(13)

A Covid19-világjárvány és a kapcsolódó gazdasági visszaesés nyomán Franciaország költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítése, a Covid19-világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. E határozott szakpolitikai intézkedések tompították a GDP csökkenését, ami visszafogta a költségvetési hiány és az államadósság emelkedését. A költségvetési intézkedéseknek maximalizálniuk kell a helyreállítás támogatását anélkül, hogy korlátoznák a jövőbeli költségvetési pályát. El kell kerülni tehát, hogy az intézkedések tartós terhet rójanak az államháztartásra. Amikor a tagállamok tartós intézkedéseket vezetnek be, megfelelő forrásokat kell rendelniük ezekhez, hogy középtávon biztosítsák a költségvetési semlegességet. A Franciaország által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020–2021-ben elfogadott, továbbá 2022-re bejelentett egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésének időhorizontján túl 2023-ban az említett nem ideiglenes intézkedések kumulatív fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint a GDP körülbelül 1 %-át fogja kitenni, amely elsősorban a termelést terhelő adók csökkenéséből, valamint a – főként az egészségügyi rendszerben megvalósuló – köztisztviselőibér-emelésből és tőketranszferekből adódik. Ezek a nem ideiglenes intézkedések a GDP mintegy 1/10 %-át kitevő mértékben beruházásokat is magukban foglalnak, vagyis várhatóan támogatják a középtávú potenciális növekedést és ezáltal a fenntarthatóságot.

(14)

A 2021. évi stabilitási program feltételezi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott beruházások és reformok 2021-ben a GDP 0,7 %-át, 2022-től pedig 0,9 %-át teszik ki. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése 2021-re a GDP 0,8 %-át, 2022-re pedig a GDP 0,4 %-át kitevő becsült vissza nem térítendő támogatást vesz figyelembe a költségvetési előrejelzéseiben.

(15)

A költségvetési kiigazításra vonatkozóan az 1466/97/EK rendeletben meghatározott mutatókat a jelenlegi helyzet tükrében kell vizsgálni. Először is, jelentős bizonytalanság övezi a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket. Másodszor, a költségvetési politikának szorosan követnie kell a Covid19-világjárvány alakulását, hogy az egészségügyi kockázatok enyhülésével a szükséghelyzeti támogatásról át lehessen térni a célzottabb intézkedésekre. Harmadszor, a jelenlegi helyzetben a gazdaság támogatása érdekében tett jelentős szakpolitikai intézkedések a meghatározóak. Az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzferek mellett a jelenleg használatos mutatók nem tükrözik teljes mértékben a költségvetési politikák gazdaságösztönző hatását. Mindezt figyelembe véve a jelenlegi körülmények között a strukturális egyenleg nem tűnik megfelelő mutatónak. A kiadási referenciaértéket is ki kell igazítani (5) és további információkkal kell kiegészíteni a költségvetési irányvonal teljes körű kiértékeléséhez.

(16)

A 2021. évi költségvetésiterv-javaslatok értékelése során alkalmazott megközelítéshez hasonlóan az aggregált kiadások nem foglalják magukban az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket. Ezek a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések az egészségügyi rendszerek támogatására, valamint arra irányulnak, hogy kompenzációt nyújtsanak a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a kijárási korlátozások és az ellátási lánc zavarai miatti bevételkiesésért. Az említett intézkedések hatóságok általi kivezetésére csak akkor kerülhet sor, ha a népegészségügyi és a gazdasági helyzet normalizálódik. Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen az általános költségvetési irányvonalat, az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzfereket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba. Az általános költségvetési irányvonal ezért az elsődleges kiadások változásával mérhető, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket és a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, figyelembe véve ugyanakkor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén finanszírozott kiadásokat. Az általános költségvetési irányvonalon túl az elemzés annak értékelésére is kiterjed, hogy a tagállami költségvetési politika prudens-e, és összetétele hozzájárul-e a zöld és digitális átállással összhangban levő, fenntartható helyreállításhoz. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására.

(17)

Franciaország 2021. évi stabilitási programjában azzal számol, hogy az államháztartási hiány 2022-ben a GDP 5,3 %-ára csökken, elsősorban a 2020-ban és 2021-ben elfogadott ideiglenes támogatási intézkedések kivezetése miatt. A GDP-arányos államadósság 2022-ben várhatóan a GDP 116,3 %-ára csökken. Bár az adósság-előrejelzés összhangban van a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével, a hiány-előrejelzés meghaladja a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzését, főként a Bizottság által 2021-ben várt alacsonyabb hiány és a 2021. évi stabilitási program valamivel kevésbé kedvező makrogazdasági forgatókönyve miatt. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint és a fent említett kihívásokat tükröző egyedi módszertan alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami és az uniós költségvetésből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások 2022. évi aggregált keresletre gyakorolt hatását – a becslések szerint semleges (6) lesz. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,3 százalékponttal csökken. A tagállami finanszírozású beruházás az előrejelzés szerint GDP-arányosan 0,2 százalékpontos expanzív hozzájárulást nyújt (7). A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások GDP-arányosan 0,2 százalékpontot kitevő expanzív hozzájárulást nyújtanak.

(18)

A tagállamok költségvetési intézkedéseinek minősége külön figyelmet érdemel. A tagállami költségvetések összetételének javítását célzó költségvetési strukturális reformok alátámaszthatják a potenciális növekedést, megteremthetik az olyannyira szükséges költségvetési mozgásteret, és hozzájárulhatnak a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához, tekintettel az éghajlatváltozással és az egészségüggyel kapcsolatos kihívásokra is. A bevételi oldalt tekintve a Covid19-válság megerősítette a hatékonyabb és méltányosabb állami bevételi rendszerek kialakítására irányuló reformok fontosságát. Ami a kiadási oldalt illeti, minden eddiginél nagyobb szükség van a fenntartható és növekedésösztönző beruházások szintjének és minőségének javítására, mégpedig a növekedési potenciál megerősítésére, a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozására, valamint a zöld és digitális kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel összeegyeztethető módon. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek lehetővé teszik a tagállami költségvetések összetételének javítását.

(19)

A 2021. évi stabilitási programban foglalt középtávú költségvetési tervek alapján előrevetített GDP-arányos államháztartási hiány a 2023. évi 4,4 %-ról 2024-re 3,9 %-ra, 2025-re 3,5 %-ra, 2026-ra pedig 3,2 %-ra csökken. A tervek szerint az államháztartási hiány 2027-ben csökken a GDP 3 %-a alá, konkrétan 2,8 %-ra. A 2021. évi stabilitási program alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami költségvetésekből és az uniós költségvetésből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokból eredően az aggregált keresletre gyakorolt hatást – a becslések szerint 2023-ban és 2024-ben átlagosan a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékű lesz. A program nem tartalmazza azokat az az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy meg lehessen becsülni az Unió által finanszírozott kiadásoknak, a tagállami finanszírozású beruházásoknak és a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadásoknak az általános költségvetési irányvonalhoz való hozzájárulását. A 10 éves átlagos nominális potenciális növekedés a jelenlegi becslés szerint 2 ¼ % (8). Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek élénkíthetik Franciaország potenciális növekedését.

(20)

A tervek szerint az adósság-ráta, amely 2023-ban a GDP 117,2 %-a lesz, 2024-re a GDP 118,0 %-ára, 2025-re pedig a GDP 118,3 %-ára emelkedik, majd 2026-ra a GDP 118,2 %-ára, 2027-re pedig a GDP 117,7 %-ára csökken. Tekintettel a magas adósságrátára, amely az előrejelzések szerint idővel csak fokozatosan csökken, Franciaország a legutóbbi adósságfenntarthatósági elemzés szerint középtávon magas költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal szembesül.

(21)

A jelenleg még mindig rendkívül nagy fokú bizonytalanságra tekintettel indokolt, hogy a költségvetés-politikai iránymutatás főként minőségi jellegű maradjon. A későbbi évekre vonatkozó, pontosabban számszerűsített iránymutatást 2022-ben célszerű nyújtani, amennyiben a bizonytalanság mértéke addigra megfelelően csökkent.

(22)

A Tanács értékelte a 2021. évi stabilitási programot, valamint a Franciaország által a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásra válaszul tett intézkedéseket,