Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52019IP0239

Az Európai Parlament 2019. március 26-i állásfoglalása az afrikai származású emberek alapvető jogairól Európában (2018/2899(RSP))

HL C 108., 2021.3.26, p. 2–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.3.26.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/2

P8_TA(2019)0239

Az afrikai származású emberek alapvető jogai

Az Európai Parlament 2019. március 26-i állásfoglalása az afrikai származású emberek alapvető jogairól Európában (2018/2899(RSP))

(2021/C 108/01)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen a preambulum második franciabekezdésére, valamint negyedik–hetedik franciabekezdésére, 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére és 6. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. és 19. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—

tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra (3),

—

tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) az európai uniós kisebbségekkel és megkülönböztetéssel foglalkozó, 2017 decemberében közzétett második felmérésére (EU-MIDIS II), valamint az ügynökségnek az afrikai származású emberek faji alapú megkülönböztetéssel és rasszista erőszakkal kapcsolatos európai uniós tapasztalatairól szóló jelentésére (5),

—

tekintettel „Az alapvető jogok európai uniós helyzete 2016-ban” című, 2018. március 1-jei állásfoglalására (6),

—

tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

—

tekintettel a Bizottság és piacvezető információtechnológiai vállalatok, illetve egyéb platformok és a közösségi médiával foglalkozó vállalatok által 2016. május 31-én elfogadott, a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexre,

—

tekintettel az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottságának az afrikai származású emberekkel szembeni faji alapú megkülönböztetésről szóló, 2011. október 3-i 34. számú általános ajánlására,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2013. december 23-i 68/237. számú határozatára, amely a 2015–2024 közötti időszakot az Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizedének nyilvánította,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2014. november 18-i 69/16. számú határozatára, amely az Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizedével kapcsolatos események programját tartalmazza,

—

tekintettel a 2001. évi rasszizmus elleni világkonferencia durbani nyilatkozatára és cselekvési programjára, amely elismeri, hogy az afrikai származású emberek több évszázad óta szembesülnek rasszizmussal, megkülönböztetéssel és igazságtalanságokkal,

—

tekintettel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) általános politikai ajánlásaira,

—

tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának európai rendőrségi etikai kódexre vonatkozó, 2001. szeptember 19-i ajánlására (7),

—

tekintettel az Európa Tanács emberi jogi főbiztosának az „Afrophobia: Europe should confront this legacy of colonialism and the slave trade” (Afrofóbia: Európának szembe kell néznie a gyarmatosítás és a rabszolga-kereskedelem ezen örökségével) című, 2017. július 25-i emberi jogi észrevételeire,

—

tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez csatolt, a megkülönböztetéssel foglalkozó 12. jegyzőkönyvre,

—

tekintettel az afrikai származású emberek európai alapvető jogairól szóló, Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000022/2019 – B8-0016/2019),

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az „afrikai származású emberek” kifejezés az „afroeurópai”, „afrikai-európai”, „fekete európai”, „afrokaribi” vagy „fekete karibi” kifejezésekkel együtt használható, és az európai születésű, valamely európai ország állampolgárságával rendelkező vagy Európában élő afrikai származású vagy afrikai leszármazott emberekre utal;

B.

mivel az „afrofóbia”, az „afrifóbia” és a „feketeellenes rasszizmus” kifejezések a rasszizmus specifikus formájára utalnak, amelybe beletartozik bármiféle erőszakos cselekedet vagy megkülönböztetés, amelyet történelmi visszaélések és negatív sztereotípiák táplálnak, továbbá az afrikai származású emberek kirekesztését és dehumanizálását eredményezi, mivel – ahogyan ezt az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa elismerte – mindez összefüggésben áll a gyarmatosítás történelmi elnyomó struktúráival és a transzatlanti rabszolga-kereskedelemmel;

C.

mivel a becslések szerint Európában mintegy 15 millió afrikai származású ember él (8), bár az EU-tagállamokban nem folyik szisztematikus módon az egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtése, nem is saját bevalláson alapul, és gyakran nem veszi figyelembe a migránsok leszármazottait vagy a „harmadik generációs migránsokat”, illetve a még távolabbi leszármazottakat;

D.

mivel az FRA dokumentálta, hogy a szubszaharai afrikai hátterű európai kisebbséget az élet minden területén különösen sújtja a rasszizmus és a megkülönböztetés (9);

E.

mivel az FRA által legutóbb közzétett, az európai uniós kisebbségekkel és megkülönböztetéssel foglalkozó második felmérés (10) szerint a 16–24 éves afrikai származású fiatal válaszadók a felmérést megelőző 12 hónap során magasabb arányban (32 %) szenvedtek el gyűlöletből eredő zaklatást, mint az idősebb válaszadók, és az online zaklatás is a fiatalok esetében fordul elő a legnagyobb arányban, majd az életkor előrehaladtával csökken;

F.

mivel az afrikaiak és az afrikai származásúak ellen elkövetett történelmi igazságtalanságokat – beleértve a rabszolgasorba taszítást, a kényszermunkát, az apartheidet, a mészárlásokat és a népirtást az európai gyarmatosítás és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem idején – az uniós tagállamokban intézményi szinten nagymértékben nem ismerik el és figyelmen kívül hagyják;

G.

mivel a némely európai hagyományban tovább élő diszkriminatív sztereotípiák – beleértve az arc feketére festését is – fenntartják az afrikai származású emberekkel kapcsolatos sztereotípiákat, és ez erősítheti a megkülönböztetést;

H.

mivel üdvözlendő és támogatandó az egyenlőségi kérdésekkel foglalkozó nemzeti testületeknek és az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek európai hálózatának fontos tevékenysége;

I.

mivel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a gyűlölet-bűncselekményekről szóló éves jelentése (11) megállapította, hogy az afrikai származású emberek gyakran célpontjai rasszista erőszaknak, továbbá hogy sok országban nem áll az erőszakos támadásokból felépülő áldozatok rendelkezésére jogi segítség és pénzügyi támogatás;

J.

mivel a jogállamiságért és a polgárok alapvető jogaiért az elsődleges felelősséget a kormányok viselik, és mivel az erőszakos cselekmények – köztük az afrofób erőszak – kivizsgálásáért és megelőzéséért, valamint az elkövetők büntetőeljárás alá vonásáért is a kormányok felelnek;

K.

mivel csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre az oktatási rendszerben létező faji alapú megkülönböztetésről; mivel ugyanakkor a tények azt mutatják, hogy az uniós tagállamokban az afrikai származású gyermekek rosszabb jegyeket kapnak, mint fehér tanulótársaik, és a korai iskolaelhagyás is látványosan magasabb arányban fordul elő az afrikai származású gyerekek között (12);

L.

mivel az afrikai származású felnőttek és gyerekek fokozottan kiszolgáltatottak a rendőrségi őrizet idején, és ezzel összefüggésben számos erőszakos incidenst és halálesetet regisztráltak; ami a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, a terrorizmus elleni intézkedések vagy a határt átlépő személyforgalom ellenőrzése terén a hatalommal való visszaélés közben rutinszerűen alkalmazott etnikai alapú profilalkotással, diszkriminatív megállítási és átvizsgálási gyakorlatokkal és megfigyeléssel kapcsolatos;

M.

mivel a megkülönböztetés ellen léteznek jogorvoslati lehetőségek, valamint erős és konkrét intézkedésekre van szükség az afrikai származású emberek által Európában – többek között a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, a büntető igazságszolgáltatás és a politikai részvétel területén, valamint a migrációs és menekültügyi politika és gyakorlatok hatásaként – tapasztalt strukturális rasszizmus kezelése érdekében;

N.

mivel az afrikai származású embereket megkülönböztetés éri az európai lakáspiacon, valamint alacsony jövedelmű térségekbe, rossz minőségű és zsúfolt lakhatási körülmények közé kényszerülve térbeli elkülönülés vár rájuk;

O.

mivel az afrikai származású emberek a történelem során jelentős mértékben hozzájárultak az európai társadalom felépítéséhez, és mivel a munkaerőpiacon tömegesen éri hátrányos megkülönböztetés őket;

P.

mivel az afrikai származású emberek aránytalan mértékben túlreprezentáltak az európai népesség alacsonyabb jövedelmű rétegeiben;

Q.

mivel az afrikai származású emberek az Európai Unióban óriási mértékben alulreprezentáltak a politikai és jogalkotási intézményekben mind európai, mind nemzeti és helyi szinten;

R.

mivel az afrikai származású politikusok még ma is megalázó támadásoknak vannak kitéve a nyilvánosságban mind nemzeti, mind európai szinten;

S.

mivel az afrikai származású személyek által tapasztalt fajgyűlölet és megkülönböztetés strukturális jellegű és gyakran együtt jár a diszkrimináció és elnyomás más – nemi vagy faji hovatartozáson, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai jellemzőkön, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, életkoron vagy nemi irányultságon alapuló – formáival;

T.

mivel az Európában emelkedő számú afrofób támadások az utóbbi időben közvetlenül harmadik országok polgárai, különösen menekültek és migránsok ellen irányulnak;

1.

 felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy ismerjék el, hogy az afrikai származású emberek rasszizmus, megkülönböztetés és idegengyűlölet áldozatává válnak, valamint általában véve nem részesülnek egyenlően az emberi és alapvető jogokból, ami strukturális rasszizmushoz vezet, és hogy jogosultak mind egyénként, mind csoportként e méltánytalanságokkal szembeni védelemre, beleértve a jogaik előmozdítását és azok teljes körű és egyenlő gyakorlását célzó pozitív intézkedéseket is;

2.

 véleménye szerint az afrikai származású emberek érdemi szociális, gazdasági, politikai és kulturális részvétele kulcsfontosságú az afrofóbia leküzdéséhez és európai beilleszkedésük megvalósulásához;

3.

 felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós keretet az afrikai származású emberek társadalmi beilleszkedését és integrációját támogató nemzeti stratégiák számára;

4.

 határozottan elítéli az afrikai származású emberek ellen mind nyilvánosan, mind a magánszférában elkövetett fizikai vagy szóbeli támadásokat;

5.

 ösztönzi az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hivatalosan ismerjék el és hívják fel a figyelmet az afrikai származású emberek európai történeteire – beleértve a múltbeli és jelenkori igazságtalanságokat és emberiesség elleni bűncselekményeket, mint a rabszolgaság és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem, vagy amelyeket az európai gyarmatosítás idején követtek el, ugyanakkor emlékezzenek meg az afrikai származású emberek hatalmas teljesítményeiről és pozitív hozzájárulásairól hivatalos elismerés formájában európai és nemzeti szinten, a rabszolgaság és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából, valamint a „Fekete Történelem Hónapja” létrehozása révén;

6.

 ösztönzi a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy hivatalosan emlékezzenek meg az ENSZ Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizedéről, és az elismerés, igazságosság és fejlődés szellemében hozzanak hatékony intézkedéseket a cselekvési program végrehajtása érdekében;

7.

 emlékeztet rá, hogy néhány tagállam lépéseket tett az afrikai származású emberek ellen elkövetett múltbéli igazságtalanságok és emberiesség elleni bűncselekmények érdemi és hatékony jóvátétele érdekében – szem előtt tartva ezek máig ható következményeit;

8.

 felhívja az uniós intézményeket és a többi tagállamot, hogy kövessék ezt a példát, amelybe beletartozhatnak a jóvátétel bizonyos formái, például a nyilvános bocsánatkérés és az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatása a származási országoknak;

9.

 felhívja a tagállamokat, hogy oldják fel gyarmatügyi archívumaik titkosságát;

10.

 felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket az etnikai alapú megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények szisztematikus leküzdésére, továbbá – karöltve más érdekeltekkel – dolgozzanak ki hatékony, tényeken alapuló jogi és szakpolitikai válaszokat e jelenségekre; véleménye szerint az etnikai alapú megkülönböztetést és a gyűlölet-bűncselekményeket tanúsító adatok gyűjtésére csak az idegengyűlölő és diszkriminatív beszéd és cselekmények gyökereinek feltárása, illetve ezek leküzdése érdekében kerülhet sor, összhangban a vonatkozó nemzeti jogi keretekkel és az EU adatvédelmi jogszabályaival;

11.

 felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki rasszizmus elleni nemzeti stratégiákat az afrikai származású emberek hasonló helyzetének kezelése céljából az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a rendfenntartás, a szociális szolgáltatások, az igazságügyi rendszer és a politikai részvétel/képviselet terén, továbbá ösztönözzék az afrikai származású emberek jelenlétét a televíziós programokban és egyéb médiában, ekképpen megfelelően kezelve az afrikai származású emberek képviseletének hiányát, valamint azt, hogy az afrikai származású gyermekek előtt nem állnak példaképek;

12.

 hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek fontos szerepét a fajgyűlölet és a megkülönböztetés elleni küzdelemben, és felhív az alulról szerveződő szervezetek pénzügyi támogatásának európai, nemzeti és helyi szinten történő növelésére;

13.

 felhívja a Bizottságot, hogy jelenlegi finanszírozási programjaiban, valamint a következő többéves időszak vonatkozásában szenteljen kiemelt figyelmet az afrikai származású emberek problémáinak;

14.

 felhívja a Bizottságot, hogy érintett szervezeti egységein belül hozzon létre egy kifejezetten az afrofóbiával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó munkacsoportot;

15.

 hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatot, illetve megfelelően érvényt kell szerezniük annak, különösen a faji, nemzetiségi vagy etnikai származáson alapuló bűncselekmények előítéletes motivációjának súlyosító tényezőként való kezelésével, annak biztosítása végett, hogy az afrikai származású emberekkel szembeni gyűlölet-bűncselekményeket rögzítsék, vizsgálják ki, üldözzék és büntessék;

16.

 felhívja a tagállamokat, hogy adjanak hatékony választ a gyűlölet-bűncselekményekre, beleértve a faji, nemzetiségi vagy etnikai származáson alapuló bűncselekmények előítéletes motivációjának kivizsgálását, annak biztosítása végett, hogy az afrikai származású emberekkel szembeni gyűlölet-bűncselekményeket rögzítsék, vizsgálják ki, üldözzék és büntessék;

17.

 felhívja a tagállamokat, hogy vessenek véget a faji vagy etnikai alapú profilalkotás minden formájának a bűnüldözés, a terrorizmus elleni intézkedések és a bevándorlási ellenőrzések területén, valamint a hatóságok rasszizmus és előítéletek leküzdésére irányuló képzése révén hivatalosan azonosítsák és számolják fel a jogellenes megkülönböztetés és erőszak gyakorlatait;

18.

 felhívja a tagállamokat, hogy ítéljék el és gátolják a rasszista és afrofób hagyományok gyakorlását;

19.

 felhívja a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a rasszista előítéleteket a büntető igazságszolgáltatási és oktatási rendszereikben és szociális szolgáltatásaikban, és lépjenek fel proaktív módon a igazságszolgáltatás egyenlősége érdekében, továbbá javítsák a bűnüldöző hatóságok és a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatokat, biztosítsák az egyenlő oktatást és javítsák az oktatásügyi hatóságok és a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatokat, biztosítsák az egyenlőséget a szociális szolgáltatások területén és javítsák a szociális szolgáltatásokkal foglalkozó hatóságok és a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatokat, különös tekintettel a fekete közösségekre és az afrikai származású emberekre;

20.

 felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az afrikai származású felnőttek és gyermekek rendelkezzenek egyenlő hozzáféréssel a megkülönböztetéstől és szegregációtól mentes minőségi oktatáshoz és gondozáshoz, és szükség esetén biztosítsanak számukra megfelelő tanulási támogatási intézkedéseket; ösztönzi a tagállamokat, hogy az afrikai származású emberek történelmét illesszék be a tananyagukba és nyújtsanak átfogó képet a gyarmatosításról és a rabszolgaságról, nem rejtve véka alá ezek történelmi és jelenkori negatív következményeit az afrikai származású emberek sorsára, továbbá gondoskodjanak róla, hogy az oktatók megfelelő képzést kapjanak ehhez a feladathoz és megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy kezelni tudják a sokszínűséget osztályaikban;

21.

 felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és támogassák az afrikai származású emberek foglalkoztatására, vállalkozói készségeire és gazdasági szerepvállalására vonatkozó kezdeményezéseket annak érdekében, hogy kezeljék az afrikai származásúak körében az átlagot meghaladó munkanélküliségi arányt, illetve munkaerő-piaci megkülönböztetésüket;

22.

 felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az afrikai származású emberekkel szembeni megkülönböztetés ellen a lakáspiacon, és konkrét intézkedésekkel kezeljék a lakáshoz jutás terén tapasztalható egyenlőtlenséget, valamint biztosítsák megfelelő lakhatásukat;

23.

 felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – figyelemmel a meglévő jogszabályokra és gyakorlatokra – biztosítsanak biztonságos és jogszerű legális lehetőségeket az Unióba belépni kívánó migránsok, menekültek és menedékkérők számára;

24.

 felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot annak tényleges biztosítására, hogy olyan szervezetek vagy csoportok, amelyek fekete és afrikai migránsokat rabszolgaságra kényszerítenek, csempésznek, kínoznak vagy zsarolnak, vagy ilyen tevékenységgel kapcsolatba hozhatók, ne juthassanak európai uniós finanszírozáshoz vagy bármilyen támogatáshoz, valamint ne kerüljön sor velük együttműködésre;

25.

 felhívja az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el egy olyan, a munkaerő sokszínűségét és a befogadást célzó stratégiát, amely – kiegészítve az eddigi erőfeszítéseket – stratégiai tervet állapít meg az etnikai és faji kisebbségek az intézményi személyi állományban való részvételére vonatkozóan;

26.

 felhívja az európai pártokat és politikai alapítványokat, valamint minden szintű uniós parlamentet, hogy támogassanak és dolgozzanak ki az afrikai származású emberek politikai részvételét elősegítő kezdeményezéseket;

27.

 felhívja a Bizottságot, hogy tartson fenn szoros kapcsolatokat olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az EBESZ, az ENSZ, az Afrikai Unió és az Európa Tanács, valamint más nemzetközi partnerekkel az afrofóbia nemzetközi szinten való leküzdése érdekében;

28.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének.

(1)  HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(2)  HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(3)  HL L 328., 2008.12.6., 55. o.

(4)  HL L 315., 2012.11.14., 57. o.

(5)  A „Feketeként Európában” című, az EU-MIDIS II felmérés kiválasztott eredményeit ismertető, 2018. novemberi jelentés.

(6)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0056.

(7)  https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=09000016805e297e

(8)  Lásd: Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen:„Afrophobia in Europe – ENAR Shadow Report 2014–15” (Afrofóbia Európában – ENAR-árnyékjelentés 2014–2015) internetes elérés: http://www.enar-eu.org/IMG/pdf/shadowreport_afrophobia_final_with_corrections.pdf

(9)  Lásd az európai uniós kisebbségekkel és megkülönböztetéssel foglalkozó második felmérést (EU-MIDIS II): http://fra.europa.eu/en/publication/2017/eumidis-ii-main-results

(10)  Ugyanott.

(11)  Lásd a legutóbbi, 2016. évi jelentést: http://hatecrime.osce.org/2016-data

(12)  Az FRA 11. számú véleménye.

Top