52020AR3164

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52020AR3164 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52020AR3164

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Megerősített uniós polgári védelmi mechanizmus

COR 2020/03164

HL C 440., 2020.12.18, p. 150–159 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2020.12.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/150

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Megerősített uniós polgári védelmi mechanizmus

(2020/C 440/23)

Előadó:

Alberto CIRIO (IT/EPP) Piemont régió elnöke

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és a tanácsi határozatra az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról

COM(2020) 220 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról

COM(2020) 220 final

1. módosítás

(2) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)

Annak elismerése mellett, hogy a természeti és az ember okozta katasztrófák megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás elsősorban a tagállamok feladata, az uniós mechanizmus az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban előmozdítja a tagállamok közötti szolidaritást.

(2)

Annak elismerése mellett, hogy a természeti és az ember okozta katasztrófák megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás elsősorban a tagállamok és regionális önkormányzataik feladata, az uniós mechanizmus és elsősorban a rescEU az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban előmozdítja a tagállamok közötti szolidaritást azáltal, hogy kiegészíti a tagállamok és a régiók meglévő kapacitásait, lehetővé téve a hatékonyabb felkészültséget és reagálást, amennyiben a nemzeti, regionális és helyi szintű kapacitások nem elegendőek .

Indokolás

El kell ismerni, hogy a kapacitások nemcsak a tagállamok, hanem a régiók között is különböznek. Az EU kiegészítő fellépésének ezért differenciált megközelítést kell kialakítania a különböző regionális szintű igényeknek megfelelően.

2. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)

A megelőzés és a felkészültség tervezésének javítása érdekében az Uniónak – a többféle kockázatot figyelembe vevő megközelítés, az ökoszisztéma-alapú megközelítés és az éghajlatváltozás várható hatásai figyelembevételével, az érintett tudományos közösségekkel és a legfontosabb gazdasági szereplőkkel szoros együttműködésben – továbbra is szorgalmaznia kell minden ágazatra kiterjedően a katasztrófákra való felkészülést célzó beruházásokat, valamint a megelőzést és a felkészülést megalapozó átfogó kockázatkezelési módszerek alkalmazását. Ennek érdekében előtérbe kell helyeznie olyan több ágazatot átfogó, minden kockázatot figyelembe vevő módszereket, amelyek az Unió teljes egészére vonatkozó, a képességek és a felkészültség alapdefinícióját szolgáltató rezilienciacélokon alapulnak. Az Unió teljes egészére vonatkozó rezilienciacélok meghatározásában a Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal.

(6)

A megelőzés és a felkészültség tervezésének javítása érdekében az Uniónak – a többféle kockázatot figyelembe vevő megközelítés, az ökoszisztéma-alapú megközelítés és az éghajlatváltozás várható hatásai figyelembevételével, az érintett tudományos közösségekkel és a legfontosabb gazdasági szereplőkkel szoros együttműködésben – továbbra is szorgalmaznia kell minden ágazatra kiterjedően a katasztrófákra való felkészülést célzó beruházásokat, valamint a megelőzést és a felkészülést megalapozó átfogó kockázatkezelési módszerek alkalmazását. Ennek érdekében előtérbe kell helyeznie olyan több ágazatot átfogó, minden kockázatot figyelembe vevő módszereket, amelyek az Unió tagállamainak és régióinak eltérő igényein alapulnak, hogy erősíteni lehessen képességeiket és javuljon az EU átfogó rezilienciája és felkészültsége . Az Unió teljes egészére vonatkozó rezilienciacélok meghatározásában a Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal és a helyi és regionális önkormányzatokkal .

Indokolás

Az EU erőfeszítéseit differenciálni kell, hogy figyelembe lehessen venni a tagállamok és az uniós régiók eltérő kapacitásait.

3. módosítás

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)

Meg kell erősíteni a különböző típusú, akár az Unió területén, akár azon kívül bekövetkező veszélyhelyzetekkel kapcsolatos műveletek valós idejű nyomon követésére és támogatására képes, a hét minden napján napi 24 órában működő, Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) elnevezésű uniós szintű operatív központot. Ennek érdekében javítani kell az ERCC, valamint a tagállamok nemzeti válságkezelő rendszerei és polgári védelmi hatóságai, illetve a többi érintett uniós szerv közötti együttműködést. Az ERCC – részben az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja segítségével – tudományos alapokra támaszkodva végzi tevékenységét.

(8)

Meg kell erősíteni a különböző típusú, akár az Unió területén, akár azon kívül bekövetkező veszélyhelyzetekkel kapcsolatos műveletek valós idejű nyomon követésére és támogatására képes, a hét minden napján napi 24 órában működő, Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) elnevezésű uniós szintű operatív központot. Ennek érdekében javítani kell az ERCC, valamint a tagállamok nemzeti és regionális válságkezelő rendszerei és polgári védelmi hatóságai, illetve a többi érintett uniós szerv közötti együttműködést. Az ERCC – részben az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja segítségével – tudományos alapokra támaszkodva végzi tevékenységét.

Indokolás

A tagállamok belső tagoltsága és egyes veszélyhelyzetek jellege – különösen az ismeretek és a képzés szempontjait illetően – szükségessé teheti a regionális válságkezelő rendszerekkel való párbeszédet is.

4. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9a)

Az uniós mechanizmust és a rescEU-t úgy kell kialakítani, hogy az Unió az egészségügy mellett hatékonyan tudjon reagálni a vészhelyzetek széles körére. Az éghajlatváltozás például a természeti katasztrófák, például a tüzek vagy az áradások számának növekedéséhez vezet. Ezért alapvető fontosságú, hogy az uniós mechanizmus elegendő kapacitást tartalmazzon a természeti katasztrófák bekövetkezése esetén történő fellépéshez is.

Indokolás

Magától értetődik.

5. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(11)	A tagállamok által beszerzett, bérelt, lízingelt vagy szerződéses úton másként megszerzett rescEU-képességek nemzeti célra is felhasználhatók, de csak akkor, ha az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekhez nem szükségesek vagy nem kerülnek felhasználásra.

(11)	A Bizottság vagy a tagállamok által beszerzett, bérelt, lízingelt vagy szerződéses úton másként megszerzett rescEU-képességek nemzeti célra is felhasználhatók, de csak akkor, ha az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekhez nem szükségesek vagy nem kerülnek felhasználásra.

Indokolás

A rescEU-források nemzeti felhasználás céljából való rendelkezésre állása nem függhet attól, hogy ezeket a Bizottság vagy a tagállamok szerezték be, bérelték, lízingelték vagy szerezték meg szerződéses úton másként.

6. módosítás

1. cikk 2. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.	A 6. cikk a következőképpen módosul:

2.	A 6. cikk a következőképpen módosul:

A cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„5. A Bizottság a megelőzési és a felkészültségi intézkedések támogatása érdekében uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat határoz meg. A katasztrófavédelmi rezilienciacéloknak olyan közös alapot kell képezniük, amely a nagy hatású katasztrófák tovagyűrűző hatásaival szemben is garantálja a kritikus társadalmi funkciók fenntartását, és biztosítja a belső piac működését. A céloknak előretekintő, az éghajlatváltozásnak a katasztrófakockázatra gyakorolt hatásait is figyelembe vevő forgatókönyveken, korábbi katasztrófahelyzetek adatain és több ágazatra kiterjedő hatásvizsgálatokon kell alapulniuk, és különös figyelmet kell fordítaniuk a kiszolgáltatott helyzetű emberekre.

A cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„5. A Bizottság a megelőzési és a felkészültségi intézkedések támogatása érdekében uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat határoz meg a tagállamokkal és a helyi és regionális önkormányzatokkal egyeztetve. A katasztrófavédelmi rezilienciacéloknak olyan közös alapot kell képezniük, amely a nagy hatású katasztrófák tovagyűrűző hatásaival szemben is garantálja a kritikus társadalmi funkciók fenntartását, és biztosítja a belső piac működését. A céloknak előretekintő, az éghajlatváltozásnak a katasztrófakockázatra gyakorolt hatásait is figyelembe vevő forgatókönyveken, korábbi katasztrófahelyzetek adatain és több ágazatra kiterjedő hatásvizsgálatokon kell alapulniuk, és különös figyelmet kell fordítaniuk a kiszolgáltatott helyzetű emberekre.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban szükség szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a katasztrófavédelmi rezilienciacélok meghatározásáról .”

A Bizottság az Unió katasztrófákkal szembeni rezilienciacéljainak elfogadásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatot nyújt be.”;

Indokolás

Biztosítani kell, hogy az általános és az uniós szintű célokat a nemzeti és a szubnacionális szintek képviselőivel egyeztetve dolgozzák ki és határozzák meg.

A közös célok érvényesülése érdekében a kapcsolódó jóváhagyó jogi aktusok az Európai Parlament és a Tanács egyetértésétől kell, hogy függjenek.

7. módosítás

1. cikk 3. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3.	A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3.	A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ

„7. cikk

Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ

(1) Létrejön a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC). Az ERCC a hét minden napján napi 24 órában elérhető műveleti képességet biztosít, és az uniós mechanizmus célkitűzéseinek megvalósításában a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére áll.

Tevékenysége keretében az ERCC az Unió szintjén valós időben koordinálja , nyomon követi és támogatja a veszélyhelyzetekre való reagálást. Az ERCC szoros együttműködést folytat a nemzeti válságkezelő rendszerekkel , a polgári védelmi hatóságokkal és az Unió érintett szerveivel .

Tevékenysége keretében az ERCC az Unió szintjén valós időben nyomon követi és támogatja a veszélyhelyzetekre való reagálást. Az ERCC támogatást nyújt a nemzeti és adott esetben regionális válságkezelő rendszereknek , a polgári védelmi hatóságoknak és az Unió érintett szerveinek .

(2) Az ERCC részére hozzáférést kell biztosítani olyan műveleti , elemző, nyomonkövetési, információkezelő és kommunikációs képességekhez, amelyek segítségével széles körben kezelhetők az Unión belül és kívül bekövetkező veszélyhelyzetek .”

(2) Az ERCC részére hozzáférést kell biztosítani olyan logisztikai , elemző, nyomonkövetési, információkezelő és kommunikációs képességekhez, amelyek az Unión belül és kívül bekövetkező válsághelyzetek kezelésével foglalkozó nemzeti rendszereket támogatják .”;

Indokolás

Az ERCC-nek elő kell segítenie és támogatnia kell a nemzeti – és adott esetben – regionális válságkezelő rendszerek fellépését, elkerülve az átfedéseket, amelyek zavarokat okozhatnak a veszélyhelyzeti reagálási felelősség területén.

8. módosítás

1. cikk 6. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

6.	A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

6.	A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Katasztrófavédelmi rezilienciatervezés

„10. cikk

Katasztrófavédelmi rezilienciatervezés

(1) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek egymással annak érdekében, hogy – mind a természeti, mind pedig az ember okozta, várhatóan határokon átívelő hatású katasztrófák tekintetében, az éghajlatváltozás hatásait is ideértve – javítsák a több ágazatra kiterjedő rezilienciatervezést. A rezilienciatervezésnek figyelembe kell vennie a 6. cikk (5) bekezdése szerinti uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat, és ki kell terjednie a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázatértékeléseken és a kockázatoknak az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti áttekintésén alapuló katasztrófamegelőzési és katasztrófareagálási forgatókönyvek uniós szintű készítésére, a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti katasztrófakockázat-kezelési tervezésre, a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti katasztrófák miatti veszteségekre, az eszközök feltérképezésére, valamint a reagálási képességek telepítésével kapcsolatos tervek kidolgozására.

(1) A Bizottság és a tagállamok – a helyi és a regionális önkormányzatokkal egyeztetve – együttműködnek egymással annak érdekében, hogy – mind a természeti, mind pedig az ember okozta, várhatóan határokon átívelő hatású katasztrófák tekintetében, az éghajlatváltozás hatásait is ideértve – javítsák a több ágazatra kiterjedő rezilienciatervezést. A rezilienciatervezésnek figyelembe kell vennie a 6. cikk (5) bekezdése szerinti uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat, és ki kell terjednie a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázatértékeléseken és a kockázatoknak az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti áttekintésén alapuló katasztrófamegelőzési és katasztrófareagálási forgatókönyvek uniós szintű készítésére, a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti katasztrófakockázat-kezelési tervezésre, a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti katasztrófák miatti veszteségekre, az eszközök feltérképezésére, valamint a reagálási képességek telepítésével kapcsolatos tervek kidolgozására.

(2) […]”.

Indokolás

Biztosítani kell, hogy a katasztrófákkal szembeni reziliencia megtervezésébe és a forgatókönyvek kidolgozásába bevonják a regionális és helyi szintet is, mivel ezek a szintek a legközvetlenebbül érintettek.

9. módosítás

1. cikk 8. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

8.	A 12. cikk a következőképpen módosul:

8.	A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)	A (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

a)	A (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) […]

(3) A rescEU-képességeket a Bizottság vagy a tagállamok szerzik be, bérlik, lízingelik és/vagy szerződéses úton másként megszerzik. A Bizottság készletezés és a tagállamok rendelkezésére bocsátása céljából az Unió pénzügyi szabályaival összhangban végrehajtott közbeszerzési eljárások segítségével beszerezhet, bérelhet, lízingelhet vagy szerződéses úton másként megszerezhet rescEU-képességeket. Abban az esetben, ha a rescEU-képességeket a tagállamok szerzik be, bérlik, lízingelik vagy szerződéses úton másként megszerzik, a Bizottság a tagállamoknak pályázati felhívás nélkül közvetlen támogatásokat ítélhet oda.

(3) A rescEU-képességeket a Bizottság vagy a tagállamok szerzik be, bérlik, lízingelik és/vagy szerződéses úton másként megszerzik. A Bizottság készletezés és a tagállamok rendelkezésére bocsátása céljából az Unió pénzügyi szabályaival összhangban végrehajtott közbeszerzési eljárások segítségével beszerezhet, bérelhet, lízingelhet vagy szerződéses úton másként megszerezhet rescEU-képességeket. Amennyiben a Bizottság rescEU-képességeket szerez be, e képességek tulajdonjoga akkor is fennmarad, ha azokat szétosztják a tagállamok között, kivéve az újra fel nem használható képességek esetében. Abban az esetben, ha a rescEU-képességeket a tagállamok szerzik be, bérlik, lízingelik vagy szerződéses úton másként megszerzik, a Bizottság a tagállamoknak pályázati felhívás nélkül közvetlen támogatásokat ítélhet oda.

A rescEU-képességek beszerzése érdekében a Bizottság és a részt venni kívánó tagállamok a költségvetési rendelet 165. cikke alapján közös közbeszerzési eljárást folytathatnak le.

A rescEU-képességek számára azoknak a tagállamoknak kell otthont adniuk, amelyek az adott képességeket beszerzik, bérlik, lízingelik vagy szerződéses úton másként megszerzik. Az Unió rezilienciájának növelése érdekében a Bizottság által beszerzett, bérelt, lízingelt vagy szerződéses úton másként megszerzett rescEU-képességeket az Unión belül előzetesen stratégiailag pozicionálni kell. A Bizottság által beszerzett, bérelt, lízingelt vagy szerződéses úton másként megszerzett rescEU-képességek a tagállamokkal folytatott konzultációk nyomán az érintett nemzetközi szervezetek által fenntartott megbízható hálózatok segítségével harmadik országokban is elhelyezhetők.”

Indokolás

Ez biztosítani fogja, hogy a képességeket az Európai Bizottság értékelése alapján a leginkább erre rászoruló európai régiók kapják.

10. módosítás

1. cikk 14. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 20a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20a. cikk

Láthatóság és díjak

„20a. cikk

Láthatóság és díjak

(1) Az uniós finanszírozás címzettjei, valamint a megvalósult segítségnyújtás kedvezményezettjei – különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor – kötelesek elismerni az uniós finanszírozás eredetét és gondoskodni annak láthatóságáról, és ennek érdekében következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat eljuttatni többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

Az e határozat alapján nyújtott támogatás vagy finanszírozás számára megfelelő láthatóságot kell biztosítani. A tagállamok biztosítják különösen, hogy az uniós mechanizmus keretében finanszírozott műveletekkel kapcsolatos nyilvános kommunikáció:

—	megfelelő módon hivatkozzon az uniós mechanizmusra,

—	megfelelő módon hivatkozzon az uniós mechanizmusra,

—	azonosításra alkalmas képi eszközökkel utaljon az uniós mechanizmus keretében finanszírozásban vagy társfinanszírozásban részesített képességekre,

—	azonosításra alkalmas képi eszközökkel utaljon az uniós mechanizmus keretében finanszírozásban vagy társfinanszírozásban részesített képességekre,

—	az intézkedések végrehajtása kapcsán használja az Unió emblémáját,

—	az intézkedések végrehajtása kapcsán használja az Unió emblémáját,

—	a nemzeti médiában és az érdekeltek felé, valamint saját kommunikációs csatornáin keresztül proaktív módon kommunikálja az uniós támogatás tényét,

—	a nemzeti médiában és az érdekeltek felé, valamint saját kommunikációs csatornáin keresztül proaktív módon kommunikálja az uniós támogatás tényét,

—	támogassa a Bizottságnak a műveletekkel kapcsolatos kommunikációs tevékenységét.

—	támogassa a Bizottságnak a műveletekkel kapcsolatos kommunikációs tevékenységét.

(2) A Bizottság e határozattal, valamint az e határozat alapján hozott intézkedésekkel és elért eredményekkel kapcsolatban tájékoztatási és kommunikációs tevékenységet folytat. Az e határozathoz rendelt pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is szolgálnak annyiban, amennyiben ezek a prioritások kapcsolódnak a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez.

(3) A Bizottság az uniós mechanizmus melletti tartós elkötelezettség és az uniós polgári védelemhez való rendkívül jelentős hozzájárulás iránti elismerése és tisztelete kifejezéseként érmével tünteti ki az érintetteket.”

(4) Amennyiben a rescEU-képességeket az 12. cikk (5) bekezdésében említett nemzeti célokra használják fel, a tagállamok, régiók és városok elismerik e képességek eredetét, és biztosítják az e képességek megszerzésére felhasznált uniós finanszírozás láthatóságát. ”

Indokolás

Fontos az EU fellépésének láthatósága válság idején. A Covid19-válság megmutatta, hogy a válságidőszakok lehetővé teszik az álhírek széles körű terjesztését.

11. módosítás

1. cikk 15. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a 21. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)	az uniós mechanizmus keretében a 10. cikkel összhangban végzett rezilienciatervezés;”.

Az (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)	az uniós mechanizmus keretében a 10. cikkel összhangban végzett rezilienciatervezés;”.

b)	A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

b)	A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) bekezdés j) pontjában említett tevékenységhez nyújtott pénzügyi támogatás e bekezdés második albekezdésével összhangban minden olyan költséget magában foglal, amely szükséges az uniós mechanizmus keretében biztosított rescEU-képességek rendelkezésre állásának és telepíthetőségének biztosításához. A rescEU-képességek rendelkezésre állásának és telepíthetőségének biztosításához szükséges elszámolható költségek kategóriáit az Ia. melléklet határozza meg.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján az elszámolható költségek kategóriái vonatkozásában módosítsa az Ia. mellékletet.

Az e bekezdés szerinti pénzügyi támogatás többéves munkaprogramok révén is végrehajtható. Az egy évnél hosszabb intézkedések esetében a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók.”;

c)	a (4) bekezdést el kell hagyni.

Indokolás

Az ilyen típusú kockázatok kezelésének költségeit továbbra is uniós pénzügyi támogatásból kell fedezni.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

megerősíti az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás és az uniós katasztrófareagálási képesség jelentős mértékű növelésére irányuló kérését, és véleménye szerint ebbe be kellene vonni a nemzeti, helyi és regionális szintű reagálási struktúrákat is, valamint figyelembe kell venni az EUMSZ 196. cikke szerinti szubszidiaritási elvet is;

felszólít a helyi és regionális önkormányzatok uniós döntéshozatali folyamatba való teljeskörű bevonására, mivel a katasztrófák elsősorban ezeket érintik, és veszélyhelyzet esetén első kormányzati szintként reagálnak;

üdvözli a katasztrófákkal szembeni uniós rezilienciacélok kidolgozására irányuló javaslatot a megelőzési és a felkészülési intézkedések támogatása érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy a tagállamok mellett a helyi és regionális önkormányzatokkal is együtt kell működni ezzel kapcsolatban;

támogatja, hogy – a helyileg illetékes szervek elsődleges operatív irányítási szerepének megtartása mellett – meg kell erősíteni az EU azonnali és hosszú távú veszélyhelyzeti reagálási képességét, de hangsúlyozza, hogy a rescEU erőforrásainak mozgósításához is nagyobb rugalmasságra van szükség, hogy az egészségügyi válságok mellett más nagyszabású veszélyhelyzetekre is hatékonyan reagálhassunk;

üdvözli a rescEU forrásainak 1,9 milliárd euróval történő megerősítését az új Next Generation EU helyreállítási eszköz keretében, amely a rescEU teljes finanszírozását 3 milliárd euróra növeli a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, következő többéves pénzügyi keretben (MFF). Ezért ahhoz, hogy az EU-nak több eszköz álljon a rendelkezésére a jövőbeli nagyszabású veszélyhelyzetekre való felkészülésre és az azokra való reagálásra, elengedhetetlen az EU költségvetéséről szóló gyors megállapodás és annak mielőbbi elfogadása;

hangsúlyozza, hogy bár a Next Generation EU átmeneti és egyszeri pozitív megerősítést jelent, hosszú távú elkötelezettségre és megerősítésre van szükség az EU polgári védelmi mechanizmusa és eszközei, például a rescEU és az Európai Orvosi Hadtest további megerősítéséhez;

egyetért azzal, hogy az Európai Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy súlyos veszélyhelyzetben a tagállamok támogatása céljából közvetlenül rendelkezésre bocsássa a rescEU forrásait, mivel ez enyhítené a tagállamok pénzügyi és adminisztratív terheit, és lehetővé tenné az EU számára, hogy gyorsabban cselekedjen a stratégiai erőforrások megfelelő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, amikor a tagállamokra a képességeiket meghaladó nyomás nehezedik;

egyetért azzal, hogy veszélyhelyzet esetén a gyors reagálás és a sürgős segítségnyújtás érdekében a stratégiai erőforrások rendelkezésre állása mellett megfelelő logisztikai és szállítási kapacitásra van szükség, ideértve a multifunkcionális repülőgépekkel felszerelt szolgáltatásokat is;

Főbb megállapítások

utal „A Régiók Európai Bizottsága prioritásai a 2020–2025 közötti időszakra” című állásfoglalásban megfogalmazott elkötelezettségére, amely szerint „az RB összehangolt uniós fellépést szorgalmaz, és kéri, hogy támogassák a nemzeti, regionális és helyi katasztrófa-felkészültségi struktúrákat az egészségügyi veszélyekre és válsághelyzetekre való reagálásban, a szubszidiaritás elvével összhangban”;

10.

emlékeztet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 196. cikkére, amely kimondja, hogy „az Unió ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését és az azokkal szembeni védekezést szolgáló rendszerek hatékonyságának javítása érdekében”;

11.

sajnálja, hogy a Covid19-világjárványnak előre nem láthatóan hatalmas mértékű következményei voltak, de úgy véli, hogy szilárd együttműködési és konszolidációs mechanizmusokat alkalmazva ezeken felül lehet kerekedni;

12.

megjegyzi, hogy minden válság az EU és tagállamai szolidaritásának próbaköve, amint azt a jelenlegi Covid19-világjárvány is bizonyította nemrég, és a helyi és regionális önkormányzatok képviselőjeként szilárdan hisz abban, hogy összehangolt európai választ kell adni a valódi szolidaritás szellemében;

13.

ebben az összefüggésben üdvözli, hogy az európai intézmények hatáskörükön belül szigorú intézkedéseket fogadtak el a Covid19-válság célzott kezelésére irányuló kezdeményezésekkel; sürgősen és minden szinten meg kell alapozni az Európai Unió nagyobb rezilienciáját;

14.

hangsúlyozza, hogy – amint arra a jelenlegi válság is rámutatott – rendkívül fontos a tagállamok közötti, a kormányzás minden szintje közötti és határokon átnyúló koordináció megerősítése;

15.

megjegyzi, hogy bár a Covid19-világjárvány kapcsán az uniós polgári védelmi mechanizmust is vizsgálatnak kell alávetni, a most javasolt konkrét változtatások célja azonban az ebből levont tanulságok alapján az uniós mechanizmus javítása és megerősítése, továbbá annak lehetővé tétele kell hogy legyen, hogy az EU és a tagállamok egyaránt jobban felkészülhessenek, és gyorsan és hatékonyan reagálhassanak a jövőben kialakuló, nagy hatással járó súlyos válságokra. Ennek során figyelembe kell venni az EU és a tagállamok – illetve különösen a helyi szint – közötti, az EUMSZ-ben rögzített hatáskörmegosztást;

16.

ismételten hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló területeken közös riasztási rendszereket kell létrehozni a megelőzéssel és a vészhelyzetekben alkalmazandó közös operatív eljárásokkal kapcsolatos egységesített kommunikáció megvalósítása érdekében; valamint hogy a szomszédos országok között megosztott közös adatbázisokat kell létrehozni az anyagok, az erőforrások, a felszerelések, a szakosodott önkéntesek, valamint az eszközfelhasználás és a logisztika azonosítása érdekében (1);

17.

tudatában van annak, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus fő résztvevői a tagállamok, de úgy véli, hogy a mechanizmus egésze szempontjából előnyös lenne, ha nagyobb figyelmet fordítanának a regionális és helyi igényekre és körülményekre;

18.

kéri, hogy az EU tegyen többet a szakmai képzés terén történő segítségnyújtás érdekében, hogy növelhető legyen a közösségek önsegítő képessége, ezáltal felkészültebbé téve őket a katasztrófákra történő kezdeti reagálásra és azok megfékezésére (2);

19.

megismétli, hogy meg kell erősíteni az e-tanulási platformokat az uniós polgári védelmi mechanizmus képzési programjához kapcsolódva, és fokozni kell a nyílt online tanfolyamok elérhetőségét a polgári védelem területén (3).

A szubszidiaritás és az arányosság ellenőrzése

A polgári védelem terén az illetékesség meg van osztva az EU és a tagállamok között. Ezen a téren az Unió a tagállami intézkedéseket segíti, koordinálja vagy egészíti ki (EUMSZ, 196. cikk). A szubszidiaritás elve egyértelműen alkalmazható ezen a területen.

A javaslat néhány tekintetben célzott módon módosítja a határozatot, amelynek alapján az Európai Unió támogatja, koordinálja és kiegészíti a tagállamok által a természeti és az ember okozta katasztrófákkal szemben az Unión belül és kívül végrehajtott polgári védelmi intézkedéseket.

Ahogyan azt a Covid19-járvány is megmutatta, olyan súlyos veszélyhelyzetekben, amelyek a maguk léptékében és kiterjedésében az Európai Unió teljes egészére kihatnak, együttes, koordinált és sürgős fellépés kell ahhoz, hogy elkerülhető legyen az Unió reagálásának hatékonyságát korlátozó szétaprózódottság. Mivel sürgető igény van az erőforrások kellő léptékű mobilizálására és az érintett tagállamokban történő elosztására, a tagállamokkal együttműködésben végrehajtott, uniós szintű fellépésre van szükség.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS

(1) CDR 2018/6135.

(2) CDR 2018/617.

(3) CDR 2018/6135.

Top

Choose the experimental features you want to try