This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62020CN0426
Case C-426/20: Request for a preliminary ruling from the Tribunal Judicial da Comarca de Braga — Juízo do Trabalho de Barcelos (Portugal) lodged on 10 September 2020 — GD, ES v Luso Temp — Empresa de Trabalho Temporário, S. A.
C-426/20. sz. ügy: A Tribunal Judicial da Comarca de Braga, Juízo do Trabalho de Barcelos (Portugália) által 2020. szeptember 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – GD, ES kontra Luso Temp – Empresa de Trabalho Temporário, S. A.
C-426/20. sz. ügy: A Tribunal Judicial da Comarca de Braga, Juízo do Trabalho de Barcelos (Portugália) által 2020. szeptember 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – GD, ES kontra Luso Temp – Empresa de Trabalho Temporário, S. A.
HL C 423., 2020.12.7, p. 27–27
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
2020.12.7. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 423/27 |
A Tribunal Judicial da Comarca de Braga, Juízo do Trabalho de Barcelos (Portugália) által 2020. szeptember 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – GD, ES kontra Luso Temp – Empresa de Trabalho Temporário, S. A.
(C-426/20. sz. ügy)
(2020/C 423/41)
Az eljárás nyelve: portugál
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal Judicial da Comarca de Braga, Juízo do Trabalho de Barcelos
Az alapeljárás felei
Felperesek: GD, ES
Alperes: Luso Temp – Empresa de Trabalho Temporário, S. A.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
Ellentétes-e a munkaerő kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikke (1) bekezdésének f) pontjával és 5. cikkének (1) bekezdésével a (2009. február 12-i 7/2009. sz. törvénnyel elfogadott) Código do Trabalho (a munka törvénykönyve) 185. cikkének (6) bekezdésében foglalthoz hasonló olyan szabály, amely szerint a kölcsönzött munkavállaló mindenképpen kizárólag a kölcsönvevő vállalkozásnál ledolgozott munkaidővel arányosan jogosult fizetett szabadságra és szabadság idejére járó rendkívüli juttatásra, bár munkaviszonya adott naptári évben kezdődik és ezt követő két vagy több évvel szűnik meg, míg a kölcsönvevő vállalkozás által közvetlenül alkalmazott és ugyanazon időszakban ugyanazt az álláshelyet betöltő munkavállaló tekintetében a szabadságra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, ami e munkavállaló számára hosszabb időtartamú fizetett szabadságot és magasabb összegű, szabadság idejére járó rendkívüli juttatást biztosít, mivel azok nem arányosak a ledolgozott munkaidővel?