(2a)

Ennélfogva a nukleáris védettséggel, nonproliferációval és nukleáris biztonsággal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásoknak, valamint a fenntartható fejlesztési céloknak, továbbá az EU általános érdekeinek meghatározó szerepet kell kapniuk az e rendeleten alapuló tevékenységek programozási irányvonalainak kialakításában.

(3)

„A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról” nevű jelen program célkitűzésének az eredményes és hatékony nukleáris biztonság és sugárvédelem létrehozásának, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok harmadik országbeli alkalmazásának az Unión belüli saját tevékenységeire épülő előmozdításának kell lennie .

(3)

„A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról” nevű jelen program (a továbbiakban „az eszköz”) célkitűzésének az eredményes és hatékony nukleáris biztonság és sugárvédelem létrehozásának, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok harmadik országbeli alkalmazása előmozdításának kell lennie, építve a szabályozási keretekre és az Unión belüli legjobb gyakorlatok megosztására .

(3a)

Az eszköz semmiképpen sem mozdíthatja elő a nukleáris energia felhasználását a harmadik országokban és az Unióban, hanem kizárólag a nukleáris biztonsági normák világszintű javítására kell összpontosítania, előmozdítva ugyanakkor a magas szintű sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazását.

(3b)

Az 1986-ban a csernobili és 2011-ben a fukusimai atomerőműben történt balesetek egyértelműen bizonyították, hogy a nukleáris balesetek pusztító globális következményekkel járnak a polgárokra és a környezetre nézve. Ez hangsúlyozza a legszigorúbb nukleáris biztonsági normák és biztosítékok szükségességét, továbbá azt, hogy folyamatos erőfeszítéseket kell tenni e normák és biztosítékok globális szintű javítása érdekében, valamint hogy a Közösségnek el kell köteleznie magát e célok harmadik országokban való támogatása mellett. E normáknak és biztosítékoknak a legkorszerűbb gyakorlatokat kell tükrözniük, különösen az irányítás és a szabályozási függetlenség tekintetében.

(4)

E rendelet az együttműködés megtervezésére létrehozott keretrendszer részét képezi, és ki kell egészítenie azokat a nukleáris együttműködési tevékenységeket, amelyekre a [NDICI-rendelet] biztosít finanszírozást.

(4)

E rendelet az együttműködés megtervezésére létrehozott keretrendszer részét képezi, és ki kell egészítenie azokat a nukleáris együttműködési tevékenységeket, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés, és különösen annak 209. és 212. cikke, valamint 322. cikke (1) bekezdése hatálya alá tartozó [NDICI-rendelet] biztosít finanszírozást.

(5a)

A Közösség tagja a nukleáris biztonságról szóló egyezménynek (1994), valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek (1997).

(5b)

A nukleáris biztonsággal, biztosítékokkal, leszerelési és hulladékkezelési tevékenységekkel kapcsolatos, például az Aarhusi Egyezmény (1998) által megkövetelt átláthatóság és nyilvános tájékoztatás fontos elemek a radioaktív anyagok polgárokra és környezetre gyakorolt negatív hatásainak megelőzése tekintetében, amelyeket az eszköz keretében garantálni kell.

(6)

A Közösségnek folytatnia kell – az Euratom-Szerződés 10. fejezetével összhangban – szoros együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a nukleáris biztonsággal és a nukleáris biztosítékokkal kapcsolatban, előmozdítva a II. cím 3. és 7. fejezetében foglalt célkitűzéseket.

(6)

A Közösségnek folytatnia kell – az Euratom-Szerződés 10. fejezetével összhangban – szoros együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a nukleáris biztonsággal és a nukleáris biztosítékokkal kapcsolatban, előmozdítva a II. cím 3. és 7. fejezetében foglalt célkitűzéseket. Együtt kell működnie továbbá a kérdéskörrel foglalkozó más, rendkívül elismert nemzetközi szervezetekkel, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet / Nukleáris Energia Ügynökséggel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint az Északi Dimenzió környezeti partnerségével, amelyek hasonló célokat követnek a nukleáris biztonság terén, mint a Közösség. Az eszköz és e szervezetek és programjaik közötti koherencia, kiegészítő jelleg és együttműködés világszerte növelheti a nukleáris biztonsági intézkedések hatályát, hatékonyságát és eredményességét. El kell kerülni a szükségtelen párhuzamosságokat és átfedéseket.

(6a)

A nukleáris biztonság folyamatos javítása és az e területre vonatkozó uniós szabályozás erősítése érdekében a Tanács elfogadta a 2009/11/Euratom, a 2011/70/Euratom és a 2013/59/Euratom tanácsi irányelveket Ezek az irányelvek, valamint a Közösségben érvényes szigorú nukleáris biztonsági és leszerelési előírásoknak iránymutatásként kell szolgálniuk az eszköz keretében finanszírozott intézkedésekhez, és ösztönözniük kell az együttműködő harmadik országokat ezekkel azonos biztonsági szintet eredményező rendeletek és előírások végrehajtására.

(6b)

Az eszköznek a nukleáris biztonságról és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló egyezményeken alapuló nemzetközi együttműködést is elő kell mozdítania. A partnerországokat ösztönözni kell arra, hogy csatlakozzanak ezekhez az egyezményekhez, lehetővé téve a nemzeti rendszereik rendszeres szakértői vizsgálatát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség segítségével. A szakértői vizsgálatok külső képet adnak a harmadik országok nukleáris biztonságával kapcsolatos helyzetről és kihívásokról, amely felhasználható a magas szintű uniós támogatás programozásában. Az eszköz igénybe veheti azon elismert nemzetközi nukleárisenergia-ügynökségek vizsgálatait, amelyek szakértői vizsgálatokat végeznek az eszköz potenciális kedvezményezettjei számára. E szakértői vizsgálatoknak a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátott megállapításai és ajánlásai hasznosak lehetnek az érintett harmadik országok számára nyújtott konkrét támogatási intézkedések prioritásainak meghatározásában is.

(6c)

A nukleáris biztonság és a nukleáris védettség fogalmai elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, mivel a nukleáris biztonság hiányosságai, például a biztonságos üzemeltetési folyamatok terén nukleáris védettségi kockázatokhoz vezethet, és mivel a nukleáris biztonsági kockázatok – különösen az új, például kiberbiztonsági kockázatok – új kihívásokat jelenthetnek a nukleáris védettség tekintetében. Ezért az Unió harmadik országokban folytatott, a 2018/0243 (NDICI) rendelet II. mellékletében meghatározott nukleáris biztonsági tevékenységeinek, valamint az eszközből finanszírozott tevékenységeknek koherensnek kell lenniük és ki kell egészíteniük egymást.

(7)

Ezen eszköznek az említett célkitűzéseket támogató tevékenységekről kell rendelkeznie, és a korábbiakban a 237/2014/Euratom rendelet (24) által támogatott azon tevékenységekre kell építenie, amelyek a nukleáris biztonságra és a harmadik országok – különösen a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek – által alkalmazott nukleáris biztosítékokra irányultak.

(7)

Ezen eszköznek az említett célkitűzéseket támogató tevékenységekről kell rendelkeznie, és a korábbiakban a 237/2014/Euratom rendelet (24) által támogatott azon tevékenységekre kell építenie, amelyek a nukleáris biztonságra , a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére, a  korábbi nukleáris telephelyek biztonságos leszerelésére és káros környezeti hatásainak mérséklésére, továbbáa harmadik országok – különösen a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek , valamint a [COD 2018/0243, NDICI-rendelet] szerinti szomszédságpolitikai térségbe (a továbbiakban: szomszédságpolitikai térség) tartozó országok  – által alkalmazott nukleáris biztosítékokra irányultak. Annak érdekében, hogy a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírásokat végre lehessen hajtani és fel lehessen tárni a meglévő biztonsági intézkedések hiányosságait, az eszköz támogathatja a nukleáris szabályozó testületeket a meglévő létesítmények és az épülő atomerőművek átfogó kockázati és biztonsági értékelésének („stressztesztek”) elvégzésében, a nukleáris biztonságra és a radioaktív hulladékokra vonatkozó közösségi vívmányok, az ajánlások végrehajtása és a vonatkozó intézkedések nyomon követése alapján. A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a harmadik országokban végzett nukleáris biztonsági tevékenységekről és azok végrehajtásának állásáról.

(7a)

Az EUMSZ 3. cikke szerint az Unió célja, hogy javítsa polgárai jóllétét. Az eszköz lehetőséget nyújt arra, hogy az Unió globális szinten, a határain belül és azokon túl, fenntartható módon javítsa az emberek társadalmi-gazdasági és egészségügyi helyzetét. Az eszközből finanszírozott projekteknek összhangban kell lenniük az Unió belső és külső politikáival, például azáltal, hogy hozzájárulnak a fenntartható fejlesztési célok, például a jó egészséggel és a jólléttel, a tiszta vízzel és a megfelelő higiénés körülményekkel kapcsolatos célok eléréséhez. Az eszköznek magának követnie kell a jó kormányzás elveit, és ezáltal hozzá kell járulnia a békével, az igazságossággal és az erős intézményekkel kapcsolatos fenntartható fejlesztési célok eléréséhez.

(7b)

Az eszköznek arra kell törekednie, hogy az e rendelet alapján pénzügyi támogatásban részesülő országokat ösztönözze az Unióval kötött társulásból, partnerségi és együttműködési megállapodásokból, illetve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalások betartására, a vonatkozó nemzetközi egyezmények melletti elköteleződésre, a nukleáris biztonságra és a sugárvédelemre vonatkozó normák betartására, valamint a vonatkozó ajánlások és intézkedések végrehajtása melletti elköteleződésre, az átláthatósággal és a nyilvánossággal kapcsolatos legszigorúbb normák szerint.

(7c)

Az eszköznek az általa finanszírozott projektek révén teljes mértékben támogatnia kell a nukleáris biztonsággal és biztosítékokkal kapcsolatos intézkedéseket, valamint a harmadik országbeli emberek – különösen az atomerőművek és/vagy uránbányák közelében élők – egészségi helyzetének javítását, ideértve a harmadik országokban, különösen Közép-Ázsiában és Afrikában található, uránbányászathoz kapcsolódó területek biztonságos szennyeződésmentesítését, mivel jelenleg az urán globális kínálatának mintegy 18 %-a Dél-Afrikából, Nigerből és Namíbiából származik.

(7d)

Az eszköznek arra kell törekednie, hogy az e rendelet alapján pénzügyi támogatásban részesülő országokat ösztönözze a demokratikus elvek, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítására, valamint az Espooi és az Aarhusi Egyezményből eredő kötelezettségvállalások fenntartására.

(8)

E rendelet végrehajtásának adott esetben a vonatkozó tagállami hatóságokkal folytatott konzultáción, illetve a partnerországokkal folytatott párbeszéden kell alapulnia.

(8)

E rendelet végrehajtásának adott esetben a vonatkozó uniós és tagállami hatóságokkal , például az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával folytatott konzultáción, illetve a partnerországokkal folytatott párbeszéden kell alapulnia. E párbeszéd különösen fontos a többéves indikatív programok kidolgozása és elfogadása során. Amennyiben e párbeszéd nem oszlatja el az Unió nukleáris biztonsággal kapcsolatos aggályait, e rendelet keretében nem nyújtható külső finanszírozás.

(8a)

Az eszköz révén támogatásban részesülő országok vonatkozásában egyedi, differenciált megközelítést kell előmozdítani. Az eszköz használatának a támogatásban részesülő országok egyedi szükségleteinek értékelésén, valamint az eszköz várható általános hasznosságán kell alapulnia, különös tekintettel az érintett országokban végbemenő strukturális változásokra.

(8b)

A tagállamok szabályozó szervei, a technikai támogató szervezetek, a nukleáris tervezési vállalatok és a nukleáris energetikai létesítmények rendelkeznek a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági és sugárzásvédelmi normák végrehajtásához szükséges szakértelemmel és know-how-val a tagállamok különböző szabályozási rendszereiben, ami hasznos támogatási forrást jelenthet a nemzeti szabályozási és ipari kereteikben ugyanerre törekedő partnerországoknak.

(9)

Valahányszor lehetséges és helyénvaló, a Közösség külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg a partnerország eredménykeretén alapulnak.

(9)

A Közösség külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg a partnerország eredménykeretén alapulnak. A mutatóknak teljesítmény- és eredményorientáltaknak kell lenniük annak érdekében, hogy a kedvezményezett országok részéről nagyobb felelősséget és elszámoltathatóságot követelhessenek meg az Unió és a tagállamok felé a biztonságjavító intézkedések végrehajtása során elért eredményekre vonatkozóan.

(10)

Az Uniónak és a Közösségnek a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(10)

Az Uniónak és a Közösségnek a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források optimális és leghatékonyabb kihasználására és a kiadások végrehajtásának és minőségének javítására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok, például az Euratom kutatási és képzési programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(14)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(14)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira , ugyanakkor szem előtt tartva a potenciális partnerek számára való elérhetőségüket és a jogbiztonság garantálására való képességüket . Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(15a)

A legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírások hatékony és megfelelő időben történő végrehajtásának harmadik országokban való elősegítése érdekében a Bizottságon belüli és a harmadik országokkal folytatott döntéshozatali és tárgyalási folyamatoknak hatékonynak és gyorsnak kell lenniük.

a)

hatékony nukleáris biztonsági kultúra és a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása , valamint a nukleáris biztonság folyamatos javítása ;

a)

hatékony nukleáris biztonsági kultúra és irányítás előmozdítása és a  nukleáris biztonság folyamatos javítása, továbbá a Közösségen belül és nemzetközi szinten létező legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása az érintett nukleáris tevékenységek vonatkozásában ;

b)

a kiégett fűtőelemek és a  radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, valamint a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása ;

b)

a radioaktív hulladékok, többek között a  kiégett fűtőelemek felelősségteljes és biztonságos kezelése a keletkezéstől a végleges elhelyezésig (azaz előkezelése, kezelése, feldolgozása, tárolása és ártalmatlanítása) , valamint a  biztonságos és hatékony leszerelés és a káros környezeti hatások mérséklése a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények , valamint a bezárt uránbányák, továbbá az elsüllyedt radioaktív tárgyak és anyagok esetében ;

c)

hatékony és eredményes biztosítéki rendszerek létrehozása .

c)

hatékony , eredményes és átlátható biztosítékok a nukleáris anyagokra vonatkozóan .

ca)

a harmadik országokbeli hatóságok átláthatósága és nyíltsága előmozdításának ösztönzése, a nyilvánosság tájékoztatása és bevonása a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba, a radioaktív hulladékok kezelését célzó hatékony gyakorlatok, összhangban a vonatkozó nemzetközi egyeztményekkel és eszközökkel;

cb)

az eszközben foglalt ismeretek és fellépések felhasználása nemzetközi szervezetekben a politikai befolyás növelésére az energia és a biztonság területén.

a)

az olyan cselekvési tervekre, egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió EUR-t;

a)

az olyan egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió EUR-t;

b)

tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.

b)

tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak , céljainak és értékeinek intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.

a)

az elkészített, bevezetett vagy felülvizsgált jogi és rendeleti jellegű jogi aktusok száma; valamint

a)

az elkészített, bevezetett vagy felülvizsgált jogi és rendeleti jellegű jogi aktusok száma és sikeres végrehajtásuk, valamint az adott országokban a nukleáris biztonsági normákra és biztosítékokra gyakorolt hatásuk, köztük a polgárokra és a környezetre gyakorolt hatásuk;

b)

a legmagasabb nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelő létesítmények létrehozására vonatkozóan elkészített tervek, koncepciók vagy megvalósíthatósági tanulmányok száma.

b)

a legmagasabb nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelő létesítmények létrehozására vonatkozóan elkészített tervek, koncepciók vagy megvalósíthatósági tanulmányok száma , valamint e tanulmányok eredményeinek sikeres végrehajtása .

ba)

a nukleáris biztonság, a sugárvédelem, valamint a biztosítékok javításának a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a nukleáris biztosítékok legmagasabb szintű normáin, köztük nemzetközi szakértői értékelések eredményein alapuló hatékony és eredményes, a nukleáris létesítményekben alkalmazott eszközei.