(2)

Egy dedikált finanszírozási (kiadási) program további uniós hozzáadott értéket teremthet, hiszen viszonyítási alappá válhat az EU-n belül a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos műszaki kérdések biztonságos kezelésében, valamint a releváns ismeretek terjesztésében. A pénzügyi támogatást előzetes értékelésen alapján kell biztosítani, amely azonosítja a speciális igényeket, és bemutatja, hogy hogyan lehet uniós hozzáadott értéket teremteni, és olyan célokra kell fordítani, amelyek elősegítik a nukleáris létesítmények leszerelését, valamint a radioaktív hulladékok kezelését.

(2)

Egy dedikált finanszírozási (kiadási) program további uniós hozzáadott értéket teremthet, hiszen viszonyítási alappá válhat az EU-n belül a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos műszaki kérdések biztonságos kezelésében, valamint a releváns ismeretek terjesztésében. A pénzügyi támogatást előzetes értékelésen alapján kell biztosítani, amely azonosítja a speciális igényeket, és bemutatja, hogy hogyan lehet uniós hozzáadott értéket teremteni, és olyan célokra kell fordítani, amelyek elősegítik a nukleáris létesítmények leszerelését, valamint a radioaktív hulladékok kezelését. Ilyen pénzügyi támogatás azonban nem teremthet precedenst a jövőbeli nukleáris leszerelések uniós szintű finanszírozásához. A nukleáris létesítmények leszerelésének végrehajtására és finanszírozására irányuló kezdeményezésnek elsősorban a tagállamok felelősségi körében kell maradnia.

(15)

A program feladata ezenfelül a leszerelési folyamat során gyűjtött ismeretek terjesztése az Unióban, mivel így érhető el a lehető legnagyobb uniós hozzáadott érték és garantálható a dolgozók és a lakosság biztonságának növelése.

(15)

A program feladata ezenfelül a leszerelési folyamat tekintetében az ismeretek , a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok tagállamok közötti terjesztése az Unióban, mivel így érhető el a lehető legnagyobb uniós hozzáadott érték és garantálható a dolgozók és a lakosság biztonságának növelése , valamint a természet védelme .

(15a)

A Közös Kutatóközpontnak a nemzetközi együttműködés kizárása nélkül egy olyan célzott kezdeményezés élére kell állnia, amelynek célja a leszerelés területére vonatkozó uniós szintű ismeretek összegyűjtésének, fejlesztésének és megosztásának strukturálása. A kezdeményezésnek figyelembe kell vennie a többdimenziós kihívásokat, többek között a kutatás és az innováció, a szabványosítás, a szabályozás, a képzés és az oktatás, valamint az ipar területén.

(16)

Az e rendelet hatálya alá tartozó atomerőművek leszereléséhez – a lehető legnagyobb hatékonyság és biztonság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértői hátteret kell igénybe venni, kellő figyelmet fordítva a leszerelés által érintett létesítmények természetére és technológiai jellemzőire, és így a legjobb nemzetközi gyakorlatokra is tekintettel.

(16)

Az e rendelet hatálya alá tartozó atomerőművek leszereléséhez – a lehető legnagyobb hatékonyság és biztonság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértői hátteret kell igénybe venni – harmadik országokból származó szakértelmet is – , kellő figyelmet fordítva a leszerelés által érintett létesítmények természetére és technológiai jellemzőire, és így a legjobb nemzetközi gyakorlatokra is tekintettel.

(20)

A Kozloduj- és a Bohunice-programok intézkedéseit az EU és Bulgária, valamint Szlovákia közös finanszírozásával kell megvalósítani. Az Európai Unió által biztosított társfinanszírozás felső határértékét a korábbi programok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatoknak megfelelően meg kell határozni.

(20)

A Kozloduj- és a Bohunice-programok intézkedéseit az EU és Bulgária, valamint Szlovákia közös finanszírozásával kell megvalósítani. Az Európai Unió által biztosított társfinanszírozás minimum küszöbértékét a korábbi programok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatoknak megfelelően meg kell határozni.

2.

„leszerelési terv”: a tervezett leszerelésről részletes információkat tartalmazó dokumentum, amely lefedi a következőket: a választott leszerelési stratégiát; a leszerelési intézkedések ütemtervét, típusát és sorrendjét; az alkalmazni kívánt hulladékgazdálkodási stratégiát, ideértve a szabályozás alóli kivonást is; a javasolt végső állapotot; a leszerelés során keletkező hulladék tárolását és végleges elhelyezését; a leszerelés időkeretét; a leszerelés teljes megvalósításához szükséges költségbecsléseket; és a célkitűzéseket, a várt eredményeket, a mérföldköveket, ezek céldátumát, valamint a megfelelő fő teljesítménymutatókat, köztük a keletkezett értéken alapuló mutatókat. A tervet a nukleáris létesítmény engedélyének jogosultja készíti el, és megjelenik a többéves munkaprogramban is;

2.

„leszerelési terv”: a tervezett leszerelésről részletes információkat tartalmazó dokumentum, amely lefedi a következőket: a választott leszerelési stratégiát; a leszerelési intézkedések ütemtervét, típusát és sorrendjét; az alkalmazni kívánt hulladékgazdálkodási stratégiát, ideértve a szabályozás alóli kivonást és a munkavállalók védelmét szolgáló programot is; a javasolt végső állapotot; a leszerelés során keletkező hulladék tárolását és végleges elhelyezését; a leszerelés időkeretét; a leszerelés teljes megvalósításához szükséges költségbecsléseket; és a célkitűzéseket, a várt eredményeket, a mérföldköveket, ezek céldátumát, valamint a megfelelő fő teljesítménymutatókat, köztük a keletkezett értéken alapuló mutatókat. A tervet a nukleáris létesítmény engedélyének jogosultja készíti el, és megjelenik a többéves munkaprogramban is;

5a.

c)

kapcsolatok és információcsere kialakítása az uniós érdekelt felek között a nukleáris leszerelés területén potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

c)

kapcsolatok és információcsere kialakítása az uniós érdekelt felek között – különösen az iparág bevonásával – a nukleáris leszerelésről és a radioaktív hulladék kezeléséről és elhelyezéséről az ismeretek terjesztésének és a tapasztalatok cseréjének biztosítása érdekében minden releváns területen, így például az innováció, a szabályozás, a képzés területén , valamint potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

2.

A 2021 és 2027 közötti időszakban finanszírozott projektek és tevékenységek esetében az uniós társfinanszírozás maximális aránya nem haladhatja meg az 50 %-ot .

2.

A 2021 és 2027 közötti időszakban finanszírozott projektek és tevékenységek esetében az uniós társfinanszírozás minimális aránya 50 %.

2.

A 2021 és 2027 közötti időszakban finanszírozott projektek és tevékenységek esetében az uniós társfinanszírozás maximális aránya nem haladhatja meg az 50 %-ot .

2.

A 2021 és 2027 közötti időszakban finanszírozott projektek és tevékenységek esetében az uniós társfinanszírozás minimális aránya 50 %.