Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52019IP0036

Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása az EBB pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló, 2017. évi éves jelentésről (2018/2151(INI))

HL C 411., 2020.11.27, p. 114–124 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2020.11.27.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 411/114

P8_TA(2019)0036

2017. évi éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről

Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása az EBB pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló, 2017. évi éves jelentésről (2018/2151(INI))

(2020/C 411/15)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2017. évi tevékenységi jelentésére,

—

tekintettel az EBB 2017. évi pénzügyi jelentésére és 2017. évi statisztikai jelentésére,

—

tekintettel a 2017. évi fenntarthatósági jelentésre, az EU-n belüli EBB-műveletek hárompilléres értékeléséről szóló 2017. évi jelentésre és az Európai Beruházási Bank EU-n kívüli eredményeiről szóló 2017. évi jelentésre,

—

tekintettel a Számvizsgáló Bizottság 2017. évről szóló éves jelentéseire,

—

tekintettel az EBB 2017. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre és a 2017. évi vállalatirányítási jelentésre,

—

tekintettel az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank átláthatósági politikáját érintő állítólagos hiányosságokkal kapcsolatos 1316/2016/TN ügyben hozott határozatára (1),

—

tekintettel a panasztételi mechanizmus felülvizsgálatára, amelyre az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank átláthatósági politikáját érintő állítólagos hiányosságokkal kapcsolatos 1316/2016/TN ügyben hozott határozata nyomán került sor,

—

tekintettel az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának 2017. évi tevékenységi jelentésére és az EBB-csoport csalás elleni tevékenységeiről szóló 2017. évi jelentésre,

—

tekintettel az EBB-csoport 2017–2019 közötti időszakra készített operatív tervére,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. és 9. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint annak az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvére és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 28. jegyzőkönyvére,

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára,

—

tekintettel a Parlamentnek az EBB 2015. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (2), valamint az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (4) és az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (5),

—

tekintettel „az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbításáról, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetéséről szóló, 2016. szeptember 14-i bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0597, SWD(2016)0297 és SWD(2016)0298),

—

tekintettel az Ernst & Young 2016. november 8-i ad hoc ellenőrzésére az (EU) 2015/1017 rendelet (ESBA-rendelet) alkalmazása vonatkozásában,

—

tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjának 2017. évi kezeléséről szóló, 2018. május 28-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0345),

—

tekintettel az EBB-nek az ESBA-ról készített, 2018. júniusi operatív értékelő jelentésére,

—

tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) uniós garanciájának felhasználásáról és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjának működéséről készített, 2018. június 29-i átfogó jelentésre (COM(2018)0497),

—

tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között létrejött, 2016. szeptemberi háromoldalú megállapodásra,

—

tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az uniós pénzügyek jövője: Az uniós költségvetés működésének reformja” című, 2018. februári tájékoztatójára, valamint a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos, 2018. júliusi tájékoztatójára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0479/2018),

A.

mivel az EBB feladata a tagállamok integrációjához, kiegyensúlyozott fejlődéséhez, valamint gazdasági és társadalmi kohéziójához való hozzájárulás azáltal, hogy jelentős mennyiségű forrást teremt a tőkepiacokon, és azokból kedvező feltételekkel hitelt nyújt az Unió szakpolitikai célkitűzéseit támogató projektekhez;

B.

mivel a két egymást követő tőkeemelés, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kezelésén keresztül az európai beruházási terv végrehajtásában játszott meghatározó szerepe révén az EBB kulcsszereplője az uniós szintű gazdasági helyreállítási törekvéseknek;

C.

mivel az EBB-nek hozzá kell járulnia az inkluzív növekedéshez, a fenntartható és minőségi foglalkoztatáshoz, valamint az egyenlőtlenségek csökkentéséhez;

D.

mivel a különféle ágazatokban végzett rendszeres és alapos igényfelmérés létfontosságú egyrészt a különböző régiókban fennálló beruházási hiányok és korlátok feltárásához, másrészt pedig a növekedési és munkahelyteremtési lehetőségek azonosításához, a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljaihoz való további hozzájáruláshoz, valamint a piaci hiányosságok jellegének és méretének helyes meghatározásához a meglévő externáliáktól, illetve az ágazati és területi fejlesztési igényektől függően;

E.

mivel az EBB-nek a közpénzek bevonásában játszott szerepe nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Unió képes legyen reagálni az új gazdasági és környezeti tendenciákra, kockázatokra és a geopolitikai bizonytalanságokra, illetve alkalmazkodni azokhoz, egyúttal bővítve és erősítve az EBB-csoport kockázatfelügyeleti és prudenciális kockázatkezelési tevékenységét;

F.

mivel az utóbbi években jelentős változások történtek az EBB-csoport tevékenységének jellegében, volumenében, kockázati profiljában és összetettségében az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) révén, és a tendencia egyrészt az ESBA keretében nyújtott uniós garanciával fedezett, kisebb léptékű műveletek számának növekedése, másrészt pedig az Európai Bizottság nevében kezelt megbízatások és a nyújtott tanácsadó szolgáltatások körének jelentős bővülése irányába mutat;

G.

mivel a brexit hatással lesz az EBB tőkehelyzetére, tőkemegfelelésére és a közeljövőben várható hitelezési kapacitására;

H.

mivel az EBB-nek hozzáadott értéket kell teremtenie, biztosítva a legmagasabb szintű feddhetetlenséget és jó kormányzást, tekintettel különösen az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank átláthatósági politikáját érintő állítólagos hiányosságokkal kapcsolatos 1316/2016/TN ügyben hozott határozatában (7) megállapítottakra, továbbá a legmagasabb szintű átláthatóság és elszámoltathatóság mellett, összhangban az érvényben lévő bevált banki gyakorlattal;

I.

mivel az EBB-nek állandó prioritásként kell kezelnie a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a káros adózási gyakorlatok valamennyi formája elleni küzdelmet;

J.

mivel 2017. december 31-én az Európai Beruházási Alap (EBA) részvényeseinek köre az EBB-t (58,5 %), az Unió képviseletében az Európai Bizottságot (29,7 %) és 32 pénzügyi intézményt (11,8 %) foglalt magában; mivel az EBA műveleteinek többségét jelenleg harmadik felekkel kötött konkrét megbízási megállapodások keretében finanszírozzák.

Az EBB szerepe a stratégiai közberuházások hozzáadott értékének biztosításában

1.

 rámutat, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetű tagállamokban és kohéziós országokban még mindig a válság előtti szinten álló különféle ágazatokban a beruházási hiányok áthidalásához továbbra is szükség van a közberuházásokra, a válságból való kilábalás folytatása és az Unióban a hosszú távú és fenntartható növekedés, foglalkoztatás és kohézió ösztönzése érdekében;

2.

 megállapítja, hogy az EBB összesített jegyzett tőkéje 243 milliárd EUR; megjegyzi, hogy az EBB részvényesei között szerepel valamennyi tagállam, és hogy a tagállamok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a befizetett tőke mellett kérésre további tőkét biztosítanak; rámutat, hogy a négy legnagyobb részvényes Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság, egyenként 39,14 milliárd EUR-s, azaz 16,11 %-os részesedéssel;

3.

 megjegyzi, hogy az EBB működési stratégiája szerint célja az olyan európai stratégiai célkitűzések támogatása, mint például az EU versenyképességének helyreállítása, a hosszú távú gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése, a környezet védelme és az energetikai átállás előmozdítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó projektek finanszírozása révén, az Unió fiatalabb nemzedéke előtt álló foglalkoztatási válság kezelése, az infrastrukturális projektek támogatása és a migráció okainak enyhítéséhez való hozzájárulás;

4.

 úgy véli, hogy az EBB pénzügyi szempontból fontos szerepet tölt be, így jelentős eredményeket érhet el az Unión belüli egyenlőtlenségek csökkentésében, továbbá felhívja az EBB-t, hogy a hangsúlyt az olyan beruházásokra helyezze, amelyek hozzájárulnak a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljaihoz, növelik a versenyképességet és az esélyegyenlőséget, és támogatják a kohéziós politikát a kevésbé fejlett régiókban;

5.

 felhívja az EBB-t, hogy továbbra is dolgozzon a rendszeresen felmerülő beruházási hiányok és a jelenlegi strukturális piaci hiányosságok áthidalásán a kiadások holisztikus, közép- illetve hosszú távú megtervezése révén, elősegítve a nemzeti szintű társfinanszírozást és a beruházási terveket többek között az Unió azon régiói és települései esetében, ahol alacsony jövedelemszint jellemző, és a beruházások nagyobb akadályokba ütköznek;

6.

 hangsúlyozza, hogy az EBB prioritásainak a 2017–19 közötti időszakra szóló cselekvési tervben az intelligens és fenntartható fejlődésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek hatékony végrehajtására kell összpontosítaniuk;

7.

 hangsúlyozza, hogy az EBB hitelezési feltételeinek elő kell segíteniük az Unió peremterületeinek fejlődését a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításával; felhívja az EBB-t, hogy jelentősen erősítse a projektek jóváhagyása előtt a helyi és regionális hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtás és pénzügyi szakértelem biztosítására vonatkozó rendelkezéseket a hozzáférhetőség javítása és valamennyi tagállam – különösen a jóváhagyott projektek esetében alacsonyabb sikerarányt mutatók – bevonása érdekében;

8.

 ösztönzi az EBB-t, hogy alakítson ki fenntartható pénzügyi, illetve finanszírozási konstrukciókat és olyan támogató beruházási környezetet, amely tükrözi az Unió kötelezettségvállalásait és szakpolitikai céljait, ezzel elősegítve az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és innovációt, továbbá erősítve az EBB-beruházások szociális és környezeti dimenzióját a beruházási hiány áthidalása révén a szociális ágazatban, valamint az infrastrukturális biztonság tekintetében; felszólítja az EBB-t, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektek esetében vegye figyelembe a környezeti hatással kapcsolatos összes releváns kockázatot, és csak azokat a projekteket finanszírozza, amely bizonyított hozzáadott értéket teremtenek a helyi lakosság számára, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben fontos a korrupció és a csalás esetleges kockázatainak szigorú nyomon követése, valamint a finanszírozandó projektekre vonatkozó alapos előzetes és utólagos értékelések végzése;

9.

 ösztönzi az EBB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa az érdekelt feleket a pénzügyi lehetőségekről, és szükség esetén nyújtson megfelelő tanácsadó szolgáltatásokat annak ellenére is, hogy az EBB eszközeit a kereslet határozza meg;

10.

 hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalások keretében részletes intézkedéseket kell kidolgozni az Egyesült Királyság EBB-vel szemben fennálló valamennyi kötelezettsége tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az EBB célkitűzései megvalósítására való képessége ne csökkenjen;

Beruházások előmozdítása a kulcsfontosságú stratégiai területeken

11.

 megállapítja, hogy az EBB 2017. évi pénzügyi jelentése szerint a Bank 2017-ben 69,9 milliárd EUR értékben helyezett ki hitelt (62,6 milliárd EUR-t az Unióban és 7,3 milliárd EUR-t az Unión kívül), amely az előző öt évhez (2013–2016) képest alacsonyabb összeg, hiszen 70 milliárd EUR alá csökkent, ugyanakkor még mindig az EBB operatív tervében előirányzott 10 %-os rugalmassági határon belül van; továbbá rámutat a hitelállomány egészének stabilitására és minőségére, tekintve, hogy az értékvesztett hitelszerződések aránya 0,3 %, a 2016. évhez hasonlóan;

12.

 megjegyzi, hogy az Európai Unió garanciát nyújt az EBB-nek, ami szokásos a tagállamok által a közcélok elérése érdekében kijelölt pénzügyi intézmények esetében; rámutat azonban, hogy a helyzet a legfelelősségteljesebb hitelpolitikát teszi szükségessé annak érdekében, hogy a forrásokat hatékonyan költsék el az Unió egésze, a tagállamok és a közérdek szempontjából; felhívja a fejlesztési megbízatás alapján dolgozó EBB-t, hogy biztosítsa jobban környezetvédelmi és szociálpolitikai céljainak és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak tiszteletben tartását, beleértve a társfinanszírozott projekteket, illetve a befektetési alapokhoz és a magántőkealapokhoz való hozzájárulásokat;

13.

 ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az összes Unión belüli EBB-beruházás 80 %-a a tagállamok felébe irányult, míg a fennmaradó 14 tagállamba csupán a beruházások 10 %-a; továbbá megismétli, hogy három tagállam a beruházások 16, 15, illetve 11 %-ában részesült; kéri az EBB-t, hogy a beszámolójában szereplő felosztásba foglaljon bele információkat a saját beruházási felmérése (EIBIS) szerinti alacsony, illetve magas jövedelmű régiókba irányuló beruházásairól, továbbá az EU hátrányosabb helyzetű régióiban fennálló beruházási hiányok és korlátok felszámolásának lehetséges hatásairól;

14.

 felhívja az EBB-t, hogy vizsgálja meg újra az egy főre jutó beruházásokra vonatkozó becsléseit és ennek alapján a tagállamok rangsorát, mivel a frissített számadatok azt jelzik, hogy a rangsor általánosságban a tagállamok által kapott abszolútértékek szerinti rangsornak felel meg;

15.

 megállapítja ezenkívül, hogy az EBA 2017-re vonatkozó éves jelentése alapján az EBA 2017-ben összesen 9,3 milliárd EUR értékű ügyletet írt alá, szemben a 2016. évi 9,45 milliárd EUR-val, és 35,4 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosított európai kkv-k és közepes tőkeértékű vállalatok támogatására;

16.

 tudomásul veszi, hogy az EBB-csoport által a 2017. évben, közpolitikai céljainak támogatása érdekében az Unión belül, illetve azon kívül nyújtott finanszírozás összege i. 13,8 milliárd EUR volt az innováció és készségek, ii. 18 milliárd EUR az infrastruktúra, iii. 16,7 milliárd EUR a környezettel kapcsolatos projektek és iv. 29,6 milliárd EUR a kkv-k és közepes tőkeértékű vállalatok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a helyi és a nemzeti gazdaság szempontjából vett hatásuk és fontosságuk miatt a kkv-k, az induló vállalkozások, a kutatás, az innováció, a digitális gazdaság és az energiahatékonyság területén történő beruházások a leginkább elengedhetetlen tényezők az EU gazdasági fellendülésének és a minőségi munkahelyek létrehozásának előmozdításában;

17.

 megállapítja, hogy 2017-ben az EBB hitelezési volumene az Unión belül 18,24 milliárd EUR volt a gazdasági és szociális kohézió horizontális célkitűzése esetében, és az e célkitűzésre meghatározott 30 %-os beruházási arányhoz képest a Bank 29,6 %-ot ért el;

18.

 megjegyzi, hogy az EBB teljes finanszírozásának 25 %-át az éghajlatváltozással kapcsolatos projektekre kötötte le, és ez az arány 2020-ig 35 %-ra fog nőni; rámutat, hogy ezt a tendenciát pozitívan kell értékelni, megjegyezve, hogy a támogatott projekteknek nemcsak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hanem pénzügyi szempontból is hatékonynak kell lenniük;

19.

 tudomásul veszi, hogy az Unión belül 16,58 milliárd EUR-t fordítottak az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos horizontális célkitűzésre, amelynek révén az EBB hozzájárult a 2015-ös Párizsi Megállapodáshoz való igazodáshoz és a globális fenntartható fejlődéshez; ösztönzi az EBB-t, hogy továbbra is töretlen lendülettel dolgozzon ezen a területen;

20.

 üdvözli az EBB az iránti elkötelezettségét, hogy tevékenységét 2020-ig összhangba hozza a 2015-ös Párizsi Megállapodással; a nemrégiben készült IPCC-jelentés tükrében felhívja az EBB-t, hogy vizsgálja felül éghajlat-stratégiáját abból a célból, hogy azt összhangba hozza az 1,5 oC-os globális felmelegedési célkitűzéssel;

21.

 ösztönzi az EBB-t hogy erősítse jelenlétét és tevékenységeit a nyugat-balkáni országokban, mivel azok stratégiai jelentőséggel bírnak az EU számára, és a régióban létfontosságú a hitelezési és beruházási tevékenységek fellendítése;

22.

 megállapítja, hogy az EBB energetikai hitelezési kritériumainak felülvizsgálata folyamatban van; elvárja, hogy ez a felülvizsgálat igazodjon a 2015-ös Párizsi Megállapodáshoz; megismétli az EBB-hez intézett azon felhívását, hogy a hitelnyújtás során az energiahatékony, kis léptékű, decentralizált, megújuló energiaforrásokból történő energiatermelést helyezze előtérbe, és mutasson be ambiciózus tervet a fosszilis tüzelőanyagokra épülő projektek finanszírozásának megszüntetésére vonatkozóan; felhívja az EBB-t, hogy törekedjen az éghajlat-politikai fellépés vezető szereplőjévé válni, növelje a megújulóenergia-, illetve energiahatékonysági ágazatba való beruházásait, és ezt a célt kezelje prioritásként energetikai hitelezési kritériumainak felülvizsgálata során;

23.

 ezzel összefüggésben üdvözli az EBB-nek az éghajlatvédelmi kötvények kibocsátásában játszott szerepét (4,29 milliárd EUR, szemben a 2016. évi 3,8 milliárd EUR-val), ami összhangban áll a Bank éghajlat-politikai fellépésben való szerepvállalásával, amelynek célja, hogy ösztönözze az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelésbe való, jelentős helyi és regionális hatású beruházásokat;

24.

 azon a véleményen van, hogy az EBB-nek tovább kell növelnie szerepét a fenntartható fejlődés elérésében, és hogy az éghajlat-politikai fellépésnek elsősorban a tiszta közlekedésre és energiatermelésre, az energiafogyasztás csökkentésére (a fűtés, a szállítás és a gyártás területén), a tiszta ipari termelésre és a fenntartható mezőgazdaságra, vízkezelésre és vízellátásra, valamint általában a környezeti átmenetre kell összpontosítania;

25.

 emlékeztet rá, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, ezért felszólítja az EBB-t, hogy hidalja át a hitelhez való hozzáférésük hiányát a meglévő programok – mint például az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – javítása és a számukra elkülönített források növelése révén; felhív az EBB-forrásokat folyósító közvetítő bankokkal szembeni, kkv-kra és mikrovállalkozásokra vonatkozó proaktívabb szabályozási követelmények kidolgozására;

26.

 emlékeztet arra, hogy az EBB-nek az uniós vállalkozásoknak külföldön nyújtott támogatás során megfelelően figyelembe kell vennie az EU kereskedelmi stratégiáját, ideértve a meglévő és jövőbeli szabadkereskedelmi, szolgáltatási és beruházási megállapodásokat is; rámutat, hogy ebben az összefüggésben az EBB-nek különösen figyelembe kell vennie az európai kkv-k nemzetközivé válásának követelményeit;

27.

 emlékeztet arra, hogy az EBB teljes hitelnyújtási tevékenységének egy része az Unió területén kívüli műveleteket szolgál; megjegyzi, hogy szoros koordinációra és komplementaritásra van szükség az EBB külső hitelezési tevékenységei és az EU külső beruházási terve között;

28.

 elismeri az EBB annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez és a migrációval kapcsolatos globális kihívások kezeléséhez, többek között az éghajlatvédelmi kötvények bevezetése révén, az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési céljának finanszírozása érdekében;

Az EBB pénzügyi műveleteinek teljesítménye

29.

 megelégedéssel nyugtázza a Számvizsgáló Bizottság azon következtetését, hogy az EBB igazgatótanácsa által elfogadott pénzügyi beszámoló hitelesen tükrözi a Bank 2017. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetét, valamint 2017. évi működési eredményét és pénzforgalmát az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban;

30.

 megismétli azonban az EBB éves jelentésére vonatkozó kérését, és felhívja az EBB-t, hogy nyújtson be átfogóbb, részletesebb és harmonizáltabb éves tevékenységi jelentést, és jelentősen javítsa az információk bemutatását úgy, hogy részletes és megbízható lebontásokat közöl az adott évre jóváhagyott, aláírt és kiosztott beruházásokról és a bevont finanszírozási forrásokról (saját források, ESBA, központilag irányított uniós programok stb.), valamint a kedvezményezettekről (tagállamok, közszféra vagy magánszektor, közvetítők vagy közvetlen kedvezményezettek), a támogatott ágazatokról és az utólagos értékelések eredményeiről;

31.

 tudomásul veszi a Bank által 2017-ben aláírt új, speciális tevékenységek volumenét, amelyek magasabb kockázati profilú projekteket jelentenek, és értékük 18,0 milliárd EUR (2016-ban 13,1 milliárd EUR), amelyből 2,7 milliárd EUR-t az EBB saját kockázatára nyújtott, a fennmaradó 15,3 milliárd EUR fedezetét pedig portfólió-hitelkockázatot mérséklő intézkedésekkel biztosították;

32.

 tudomásul veszi az Unión kívül 2017-ben megvalósult 26 projekttel kapcsolatban közölt eredményeket, amelyek a külső fellépésekre vonatkozó eredménymérési keret (REM) szerinti értékelés alapján nem csupán várható, hanem elért eredménynek minősülnek; megjegyzi azonban, hogy az Unión belüli tevékenységeket illetően kizárólag a 2017-ben aláírt új műveletek lehetséges hatásáról és várható eredményeiről mellékeltek információkat a hárompilléres értékelés (3PA) alapján; ismételten felhívja a Bankot, hogy mellékeljen információkat az Unióban megvalósult projektek által elért eredményekről, és ennek érdekében szükség esetén módosítsa a 3PA értékelést;

33.

 úgy véli, hogy finomítani kell az EBB addicionalitásának mértékére vonatkozó ellenőrzési kritériumokat az EBB-finanszírozás célirányosabbá tétele, a kettős finanszírozás elkerülése és minden lehetséges szinergia megtalálása érdekében;

34.

 ösztönzi az EBB-n belüli teljesítménykultúra fokozatos fejlesztéssel történő előmozdítását, különösen az EBB fő tevékenységének hatását jelző horizontális teljesítménymutatók szűkítése érdekében;

35.

 felhívja az EBB-t, hogy rendszeresen mutasson be bizonyítékokat a kimenetel, a hatások és az eredmények fenntarthatóságára vonatkozóan, releváns és naprakész mutatószámokkal; úgy véli, hogy fontos javítani az eredménytábla mutatószámainak megfelelőségét és relevanciáját, nem csupán az eredmények és a hatás nagyságrendjének érzékeltetése, hanem a hatékonyabb beavatkozási módok megtalálása érdekében is;

36.

 azon a véleményen van, hogy a beruházás tényleges szintjén kívül foglalkozni kell a tartóssággal is, azaz hogy a projektből származó környezeti, pénzügyi, gazdasági vagy szociális jellegű (közvetlen vagy közvetett) előnyök mennyire maradnak fenn hosszú távon a projekt lezárulása után;

37.

 üdvözli, hogy az EBB elfogadta a 2017 decemberében jóváhagyott kizárási politikát, és szorgalmazza, hogy ezt az eszközt szigorúan alkalmazzák azon ügyfelek kizárása érdekében, amelyek az EBB-finanszírozással kapcsolatos korrupt gyakorlatokban vagy csalásban közreműködnek;

Az ESBA-val kapcsolatos fejlemények

38.

 tudomásul veszi, hogy 2017 végén az EBB-csoport (az EBB és az EBA) az ESBA keretében 606 finanszírozási műveletet írt alá összesen 37,4 milliárd EUR értékben, és hogy e műveletek várhatóan 207,3 milliárd EUR bevonását eredményezik a 28 tagállamban és az ESBA-rendeletben rögzített valamennyi célkitűzésre kiterjedően, a főbb ágazatok közötti alábbi megoszlás szerint: 30 % a kkv-k, 24 % a kutatás-fejlesztés és innováció, 21 % az energiaágazat, 10 % a digitális fejlesztések, 8 % a közlekedés, 4 % a szociális infrastruktúra és 4 % a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság területén; sürgeti az EBB-t, hogy csökkentse minimálisra a nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatokra és projektekre irányuló beruházásait, és növelje a környezet és az erőforrás-hatékonyság javítására irányuló beruházásai arányát;

39.

 megállapítja, hogy 2017. december 31-én az EBB az infrastrukturális és innovációs keret (IIW) részeként 278 finanszírozási műveletet írt alá összesen 27,4 milliárd EUR értékben, amelyek várhatóan 131,4 milliárd EUR bevonását eredményezik 27 tagállamban, az EBA pedig a kkv-keret (SMEW) részeként 305 pénzügyi közvetítővel írt alá műveleteket, amelyek keretében összesen közel 10 milliárd EUR értékben nyújt finanszírozást, és ezek várhatóan 76 milliárd EUR bevonását eredményezik az EU 28 tagállamában; megjegyzi, hogy 2017 végére összesen 135 785 vállalkozás részesült ESBA-finanszírozásban a SMEW keretében, és 1,5 millió munkahely jött létre vagy részesült támogatásban;

40.

 megismétli, hogy az ESBA révén mozgósított tényleges beruházás csak a beruházási időszak végén lesz mérhető, figyelembe véve ugyanakkor, hogy az ESBA keretében 2017 végéig jóváhagyott és aláírt 606 ügylet becsült globális multiplikátorhatása 13,53x, ami némileg alacsonyabb az eredeti feltevésnél és az ESBA elindításakor meghatározott 15x célszámnál; megállapítja, hogy a multiplikátor referenciaértékeinek származtatásával kapcsolatos információk jelenleg az EBB osztályain belül elszórtan találhatók meg, és javasolja, hogy azokat gyűjtsék össze egyetlen dokumentumba;

41.

 megjegyzi, hogy az Unió költségvetéséből nem került sor garancia lehívására műveletek meghiúsulása miatt;

42.

 megállapítja, hogy az ESBA irányítóbizottsága által rögzített indikatív földrajzi koncentrációs határértéket – amely szerint a beruházási időszak végén az IIW-beruházások aránya (az aláírt műveletek alapján) bármely három tagállamban együttesen nem haladhatja meg a teljes ESBA-állomány 45 %-át – nem tartották be, mivel 2017. december 31-én a legtöbb aláírt művelettel rendelkező három tagállamban (Franciaország, Olaszország és Spanyolország) a műveletek az aláírt volumen mintegy 47 %-át tették ki; rámutat, hogy még van javítanivaló az ESBA-finanszírozás területi eloszlásának bővítése és a beruházási lehetőségekről szóló információk szélesebb körű terjesztése terén;

43.

 tudomásul veszi az ESBA-ról szóló értékelést és annak azon megállapítását, hogy az ESBA-, illetve nem ESBA-finanszírozású különleges tevékenységek hasonló kockázati profilúak, valamint hogy az ESBA, az esb-alapok és a CEF keretében nyújtott támogatások kombinálása továbbra is kevésbé jellemző, ugyanakkor fennáll a kockázata annak, hogy az ESBA kiszorítja az esb-alapok pénzügyi eszközeit; arra számít, hogy az ESBA-értékelés által feltárt hiányosságok és kockázatok az ESBA 2.0 végrehajtásával meg fognak szűnni;

44.

 üdvözli az átláthatóság javulását, amely abban nyilvánult meg, hogy az ESBA beruházási bizottságának határozatait és az irányítóbizottság által elfogadott dokumentumokat az ülések jegyzőkönyveivel együtt közzétették;

45.

 támogatja az ESBA és a nemzeti fejlesztési bankok közötti szinergia javítását, mivel a nemzeti fejlesztési bankokkal való egyeztetés olyan rendszeres erőfeszítés, amely fokozhatja az ESBA eredményességét;

Emberi jogok

46.

 felhívja az EBB-t, hogy dolgozzon ki egy emberi jogi stratégiát, és fokozza a projektszintű átvilágítást az emberi jogi vonatkozású kockázatok azonosítása és kezelése érdekében, valamennyi tevékenységében és projektjei teljes időtartama alatt; továbbá felhívja az EBB-t, hogy hozzon létre olyan hatékony mechanizmust, amelynek keretében az emberi jogi jogvédők biztonságosan jelezhetik a banknak a környezet romlását, illetve a konfliktus vagy megtorlás kockázatát;

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése az EBB vállalatirányítása és tevékenységei során

47.

 tudomásul veszi a Számvizsgáló Bizottság 2017. pénzügyi évre vonatkozó, a kormányzótanácsnak készült éves jelentésében foglalt észrevételeket az alábbiakra vonatkozóan:

a)

annak fontossága, hogy az EBB hosszú távú pénzügyi ereje és fenntarthatósága biztosított legyen, és hogy megőrizze AAA besorolását a bizonytalan geopolitikai, gazdaságpolitikai, szabályozási és makrogazdasági környezet tükrében;

b)

az EBB-csoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési környezete felülvizsgálatának és javításának szükségessége, tekintettel a csoport tevékenységeinek változó méretére és növekvő összetettségére;

c)

a bevált banki gyakorlat teljes körű végrehajtásának szükségessége, beleértve azokat a területeket is, ahol továbbra is komoly megfelelési hiányosságok mutatkoznak;

d)

az EBB hiteljóváhagyási és kapcsolódó döntéshozatali folyamata átfogó felülvizsgálatának és azt követő átalakításának szükségessége, mivel a hitelbírálati és -jóváhagyási folyamat és annak ellenőrzési környezete a jelek szerint nem képes megbirkózni a jelenlegi üzleti igényekkel, és a szervezeti egységekre nagy nyomás nehezedik;

48.

 a Számvizsgáló Bizottsággal együtt rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az EBB még nem tett előrelépést az igazgatási bizottság egyes tagjai által jelenleg összevontan gyakorolt feladatkörökkel kapcsolatos, három egymást követő évben (2015, 2016 és 2017) jelzett aggályok kezelése terén; teljes mértékben helyesli és támogatja a Számvizsgáló Bizottság azon ajánlását, hogy az EBB igazgatási bizottsága valamennyi tagjának képesnek kell lennie objektív, kritikus és független módon eljárni, és hogy véget kell vetni a feladatkörök nem szokványos összevonásának, amilyen például az első és második vonalbeli védelmi tevékenységek felügyeletének egyidejű gyakorlása;

49.

 ezzel kapcsolatban kéri az EBB-t, hogy komolyan mérlegelje ezt az ajánlást, és gondoskodjon az igazgatási bizottságon belüli feladatkörök egyértelmű szétválasztásáról; üdvözli az EBB irányítási struktúrájának megváltoztatása céljából kezdeményezett reformot;

50.

 felhívja az EBB-t, hogy szüntesse meg a meglévő hiányosságokat az érvényben lévő bevált banki gyakorlat keretrendszerében, és elvárja, hogy ez a keretrendszer 2018-ra teljesen működőképes legyen, mivel annak végrehajtása előfeltétele az EBB pénzügyi ereje és stabilitása megőrzésének;

51.

 aggasztónak tartja a Számvizsgáló Bizottság azon következtetését, hogy az ESBA végrehajtása kapcsán az EBB tevékenységeinek és kapacitásának, a harmadik felek nevében kezelt megbízatásoknak és a nyújtott tanácsadó szolgáltatások körének gyors bővülése nem feltétlenül járt együtt az üzleti struktúra vagy folyamatok megfelelő átalakításával; megjegyzi, hogy 2017-ben a Számvizsgáló Bizottság öt, 2015-ben és 2016-ban tett ajánlását tartotta fenn a belső ellenőrzési és kockázatkezelési környezetre vonatkozóan; felhívja az EBB-t, hogy kezelje kiemelt helyen ezen ajánlások végrehajtását, és gondoskodjon arról, hogy a belső folyamatok, a kiberbiztonság és a kockázatkezelés megfeleljen az EBB-csoporttal szemben támasztott új és növekvő igényeknek és kihívásoknak;

52.

 úgy véli, hogy az EBB-nek fokoznia kellene átláthatóságát, nem csupán az Európai Parlamenttel, hanem a tagállami hatóságokkal szemben is; véleménye szerint helyes, hogy a demokratikus képviselők több információval rendelkezzenek az EBB tevékenységeiről;

53.

 úgy véli, hogy az átláthatóság területén még van javítanivaló, mind az irányító szervek szintjén, mind operatív szinten; megismétli, hogy a 3PA- és a REM-értékelőlapokat rendszeresen közzé kell tenni; kéri, hogy az igazgatási bizottság és a kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyveiben rögzített, nem bizalmas jellegű információkat is tegyék közzé; elismeréssel nyugtázza, hogy az EBB 2017-ben elkezdte közzétenni igazgatótanácsi üléseinek jegyzőkönyvét, igazgatójának összeférhetetlenségi nyilatkozatát és a projektekre vonatkozó bizonyos információkat, nevezetesen a környezeti hatásvizsgálatokat;

54.

 megismétli, hogy az uniós szakpolitikák végrehajtása során az átláthatóság, a hatékony átvilágítás és az ellenőrzés nem csupán az EBB általános vállalati elszámoltathatóságának és felelősségvállalásának erősödéséhez vezet – az alapos átvilágítás és az „Ismerd az ügyfeledet” politika alapján a pénzügyi közvetítők típusának és a végső kedvezményezetteknek az egyértelmű feltüntetése révén –, hanem hozzájárul a finanszírozott projektek általános eredményességének és fenntarthatóságának javulásához is;

55.

 ismételten felhívja az EBB-t, hogy bővítse a közvetítők útján végrehajtott projektekkel kapcsolatban közzétett információk körét a végső projektekre vonatkozó azon információkkal, amelyek alapján értékelhető beruházásainak gazdasági és szociális hatása;

56.

 emlékeztet arra, hogy az irányítási folyamatnak jobban figyelembe kell vennie a társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd vagy konzultáció eredményeit, illetve a helyi és regionális szereplők egyedi érdekeit vagy aggályait a tájékozottabb és legitimebb demokratikus döntéshozatal biztosítása érdekében;

57.

 aggasztónak találja, hogy az Európai Számvevőszék éves jelentésében tett megállapítások alapján súlyos hiányosságok kerültek felszínre az Európai Beruházási Alappal kapcsolatban: a Számvevőszék egy olyan szabályozási visszásságra mutat rá, amely szerint a tagállami ellenőrző hatóságoknak kötelességük volt a kkv-kezdeményezések ellenőrzése, a hatályos jogszabályok értelmében azonban nem volt joguk helyszíni ellenőrzéseket végezni;

58.

 a Számvevőszék által vizsgált 30 beruházás közül a pénzügyi közvetítők öt kedvezményezett részére a kkv-státuszuk megerősítése nélkül hagytak jóvá hiteleket; ezeket a projekteket az Európai Számvevőszék nem támogathatónak minősítette, négy másik hitelt pedig részben vagy teljes egészében támogatásra nem jogosult tevékenységekre használtak fel a kedvezményezettek;

59.

 üdvözli, hogy a Számvevőszék által feltárt problémák a költségvetési rendelet módosításával elméletileg megoldódtak; felhívja az EBB-t, hogy a következő éves jelentésében térjen ki a szabályozási hiányosságokkal kapcsolatos kérdésekre, és gondoskodjon arról, hogy a módosított költségvetési rendelet lehetővé tegye a tagállami ellenőrző hatóságok számára, hogy akár a végső kedvezményezett szintjén is ellenőrzéseket végezzenek;

60.

 üdvözli az EBB gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal szembeni politikájához kapcsolódó ideiglenes megközelítésnek az igazgatótanács általi, 2017 januárjában történt elfogadását, azonban elvárja, hogy annak eredményeként vizsgálják felül az említett politikát az EBB külső hitelezés során végzett adóügyi átvilágításának javítása érdekében, az EBB-csoportnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó felülvizsgált keretrendszere mellett;

61.

 felhívja az EBB-t, hogy végezzen megfelelő vállalati és feddhetetlenségre vonatkozó átvilágítást, hogy azonosíthassa valamennyi ügyfele és művelete tényleges tulajdonosát és a befektetést végső soron befogadó társaságot, amennyiben az érintett EBB-beruházás befektetési alapokba irányul; felhívja az EBB-t, hogy weboldalán tegye közzé az ügyfeleivel kapcsolatos, tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy növelje műveleteinek láthatóságát és kiküszöbölje a korrupció és az összeférhetetlenség lehetőségét;

62.

 felhívja az EBB-t, hogy a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos, harmadik országokkal való megállapodásokra vonatkozó egységes uniós rendelkezésről szóló, 2018. május 25-én elfogadott tanácsi következtetésekkel összhangban erősítse az EBB-finanszírozás és a jó adóügyi kormányzás közötti kapcsolatot; úgy véli, hogy az EBB-nek még inkább hozzá kell járulnia a méltányos adóztatásra irányuló bevált gyakorlatok kialakításához az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem révén; felhívja az EBB-t, hogy fogadjon el olyan felelős adózási politikát, amely biztosítja, hogy az EBB ne finanszírozzon adókikerülő és adókijátszó rendszerekben részt vevő vagy adóparadicsomokon keresztül működő ügyfeleket; felhívja az EBB-t, hogy valamennyi kiválasztott pénzügyi közvetítővel kötött szerződésébe foglaljon bele a jó kormányzásra vonatkozó egységes rendelkezést és záradékokat;

63.

 hangsúlyozza, hogy az EBB módosított külső hitelezési megbízatása nyilvánvalóvá teszi, hogy az uniós feketelista a Bankra nézve kötelező, és hogy az EBB műveletei nem támogathatnak olyan projekteket, amelyek pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, adókikerüléshez, adócsaláshoz vagy adókijátszáshoz járulnak hozzá;

64.

 megállapítja, hogy 2017 végén az EBB-nél 136 csalási ügy kivizsgálása volt folyamatban, amelyek három fő típusa a csalás (53,7 %), a korrupció (25,5 %) és az összejátszás (10,7 %) volt;

65.

 megjegyzi, hogy a dízelbotrányban érintett vállalatok – konkrétan a Volkswagen is – igénybe vettek EBB-forrásokat, amelyeket így etikátlan és jogellenes tevékenységek finanszírozására használhattak fel;

66.

 megállapítja, hogy az elfogadhatónak minősülő új panaszok száma a 2016. évi 84-ről 2017-ben minden idők legmagasabb szintjére, 102-re emelkedett, és 2017-ben 173 panasszal foglalkoztak; tudomásul veszi, hogy a 2017-ben beérkezett panaszok közül 38 az EBB csupán két beruházási projektjéhez kapcsolódott: az Adria-gázvezetékhez és a kenyai Mombasa kikötőjéhez vezető úthoz;

67.

 nyugtázza az EBB panasztételi mechanizmusára vonatkozó politika felülvizsgálatát és azt, hogy abba belefoglalták az európai ombudsman által a hivatali visszásságok meghatározására adott példákat, amelyek magukban foglalják a gyenge vagy hibás közigazgatási eljárás formáit, például az adminisztratív szabálytalanságokat, a jogszerűtlen hátrányos megkülönböztetést, a tájékoztatás indokolatlan megtagadását, a hatáskörrel való visszaélést és az indokolatlan késedelmet, azonban aggodalmát fejezi ki a felülvizsgálat egyéb eredményeit illetően;

68.

 sajnálatosnak tartja, hogy az EBB nem vette figyelembe a Parlament azon aggályát, amelynek az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalása 86. bekezdésében adott hangot az EBB panasztételi mechanizmusának felülvizsgálata kapcsán; mély aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jóváhagyott és felülvizsgált panasztételi mechanizmus súlyos kockázatokat vet fel a függetlenségét, valamint vizsgálatainak és következtetéseinek átláthatóságát illetően; felhívja az EBB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy az EBB panasztételi mechanizmusának igazgatója az EBB egyéb szervezeti egységeitől függetlenül hozhasson meg a panaszok elfogadhatóságát és megfelelőségét érintő valamennyi döntést, és az ezen igazgató felvételére irányuló eljárásokat átláthatóbb módon folytassák le;

69.

 tudomásul veszi az ombudsmannak az EBB átláthatósági politikájára vonatkozó állításokhoz kapcsolódó 1316/2016 TN ügyben hozott 2018. május 23-i határozatát, és felhívja a Bankot, hogy hajtsa végre az ombudsman által javasolt változtatásokat, azaz törölje az ellenőrzések és vizsgálatok során begyűjtött és előállított dokumentumokhoz kapcsolódó, a nyilvánosságra hozatal megtagadására vonatkozó vélelmet, és fogalmazza újra átláthatósági politikájának a közvetített hitelekre és az információkérések feldolgozási határidejére vonatkozó rendelkezéseit;

70.

 megismétli, hogy szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokra, valamint egyértelmű, szigorú és átlátható kritériumokra van szükség, hogy a hitelnyújtási mechanizmus során semmilyen formában ne fordulhasson elő befolyásolás, sem az objektivitás hiánya; megismétli, hogy az EBB-nek a lehető legrövidebb időn belül felül kell vizsgálnia magatartási szabályzatát annak biztosítása érdekében, hogy alelnökei ne foglalkozhassanak a saját tagállamukban folytatott műveletekkel, mivel ez kockázatot jelent az intézmény függetlensége tekintetében; kéri az EBB-t, hogy az irányító szervein belüli összeférhetetlenségek és a „forgóajtó-jelenség” jobb megelőzése érdekében vegye figyelembe az ombudsman ajánlásait és vizsgálja felül magatartási szabályzatát;

71.

 elvárja, hogy az EBB jelenleg felülvizsgálat alatt álló, a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó politikája ambiciózus célokat és magas szintű normákat állapítson meg; sürgeti az EBB-t, hogy e felülvizsgálat körébe a visszaélést bejelentő belső és külső személyeket egyaránt vonja be, és egyértelmű, jól meghatározott eljárásokat, időkereteket és iránymutatásokat alakítson ki annak érdekében, hogy a visszaélést bejelentő személyek a lehető legjobb iránymutatást kapják, és védelemben részesüljenek bármilyen megtorlással szemben;

Az Európai Parlament által végzett ellenőrzés

72.

 támogatja az Európai Számvevőszék azon álláspontját, hogy a Számvevőszéknek az EBB valamennyi műveletének ellenőrzésére megbízatást kellene kapnia, beleértve azokat is, amelyek esetében az EBB nem uniós költségvetési forrásokat használ fel műveleteihez;

73.

 felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, hogy szervezzen éves műhelytalálkozót/meghallgatást az EBB tevékenységeiről és műveleteinek ellenőrzéséről, ami további releváns információkat biztosítana a Parlament számára, elősegítve az EBB-re és annak műveleteire vonatkozó ellenőrzési munkáját;

A Parlament ajánlásainak nyomon követése

74.

 ismételten felhívja az EBB-t, hogy készítsen jelentést a Parlament éves állásfoglalásaiban szereplő korábbi ajánlások végrehajtásának állásáról, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

hitelezési tevékenységeinek hatása és az elért eredmények;

b)

az összeférhetetlenség megelőzése, különös tekintettel az ESBA beruházási bizottságának és az EBB igazgatótanácsának tagjaira, valamint szigorúbb összeférhetetlenségi rendelkezések bevezetése az érintett magatartási szabályzatokban, különösen az igazgatási bizottság és az igazgatótanács tagjaira vonatkozó magatartási szabályzatban;

c)

a szerződéskötési és alvállalkozói rendszerrel kapcsolatos információk átláthatósága és közzététele a közvetítők és a végső kedvezményezettek vonatkozásában, az adókikerülés, a csalás és a korrupció megelőzése kapcsán;

o

o o

75.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/95520

(2)  HL C 298., 2018.8.23., 80. o.

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0198.

(4)  HL L 280., 2011.10.27., 1. o.

(5)  HL L 135., 2014.5.8., 1. o.

(6)  HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(7)  https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/95520

Top