EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019IP0031

Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás megkötéséről (2018/2010(INI))

HL C 411., 2020.11.27, p. 88–93 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2020.11.27.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 411/88


P8_TA(2019)0031

Az Európai Unió és Kolumbia, illetve Peru közötti kereskedelmi megállapodás végrehajtása

Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás megkötéséről (2018/2010(INI))

(2020/C 411/11)

Az Európai Parlament,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásra (1),

tekintettel az Európai Parlament és Kolumbia, illetve Peru kormánya által 2012-ben elfogadott ütemtervre,

tekintettel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásról szóló, 2012. június 13-i állásfoglalására (2),

tekintettel az Ecuadornak az EU és tagállamai, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló állásfoglalására (3),

tekintettel az Európai Parlament által 2017. december 13-án a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett ajánlásra a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően (4);

tekintettel többek között az Eurostat (5), az ITUC 2018. évi globális jogok mutatója (6) és a kolumbiai nemzeti szakszervezeti iskola (ENS) jelentései (7) által szolgáltatott kereskedelmi statisztikákra és adatokra,

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0446/2018),

A.

mivel az EU és Kolumbia, illetve Peru közötti kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: „megállapodás”) olyan szabályozott és közös értékeken, illetve az emberi és munkaügyi jogokat, a környezetet és a fenntartható fejlődést szolgáló nemzetközi normákon alapuló kapcsolat, amely potenciálisan komoly pozitív hatást gyakorolhat a megállapodás részes feleinek társadalmi-gazdasági fejlődésére, a gazdasági integrációra, a fenntartható fejlődésre, az emberi jogokra, a regionális és globális kérdésekkel kapcsolatos további együttműködésre, valamint arra, hogy az országok és állampolgáraik közelebb kerüljenek egymáshoz;

B.

mivel Peru az egyik leggyorsabban növekvő és legnyitottabb gazdaság a régióban, kereskedelme a GDP 44 % -át teszi ki; mivel Kolumbia a harmadik legnagyobb gazdaság Latin-Amerikában, amelynek gazdasági növekedése 2019–2020 során várhatóan felgyorsul;

C.

mivel a kereskedelmi megállapodások – társadalmi és környezeti hatásukat is beleértve – végrehajtása az Európai Parlament ellenőrzési tevékenységének egyik fő pillére;

D.

mivel a megállapodást a súlyos venezuelai gazdasági és humanitárius helyzet tükrében kell értékelni, amely Kolumbiába és Peruba irányuló nagyarányú migrációhoz vezet; mivel mindkét ország számos venezuelai migránst fogadott be;

1.

hangsúlyozza, hogy a megállapodás stratégiai értékei túlmutatnak a kereskedelem területén, mivel a megállapodás az emberi jogokra, a szociális jogokra, az őshonos népek és a mezőgazdasági termelők jogaira, valamint a környezetvédelemre vonatkozó hosszú távú elkötelezettség révén szilárd alapot teremt egy mélyebb kapcsolat számára, és hozzájárul az EU és Latin-Amerika közötti stratégiai partnerség megteremtéséhez;

2.

emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni az együttműködést a fenntartható fejlesztési célok alapvető pillérét alkotó nemzetközi kereskedelmi rendszer védelme és megszilárdítása érdekében, valamint biztosítani kell a szabályokon alapuló gazdasági kormányzást a tisztességesebb, inkluzívabb és fenntarthatóbb kereskedelem biztosítása érdekében emlékeztet különösen arra, hogy támogatja a WTO-t, hangsúlyozva annak a gazdasági stabilitás, valamint a növekedés és fejlesztés terén betöltött szerepét, és felhívja a Feleket, hogy éljenek a Megállapodásban előnyben részesített párbeszéd lehetőségével a WTO szükséges modernizálására irányuló közös stratégiák meghatározása és kidolgozása érdekében;

3.

hangsúlyozza, hogy a megállapodás lehetőséget ad nem csak a Kolumbia, Peru és Ecuador közötti régióközi, hanem a régiókon belüli együttműködés és kereskedelem megerősítésére is;

4.

üdvözli Ecuadornak a megállapodásba való integrálását – amely hozzájárul a regionális integráció megszilárdításához – és hangsúlyozza, hogy valamennyi fél konstruktív szerepet játszik e folyamat sikerében; emlékeztet rá, hogy a megállapodás nyitva áll további csatlakozók előtt;

5.

határozottan támogatja a kolumbiai békemegállapodást, és emlékeztet a megállapodás lehetséges előnyeire és arra, hogy a lehető legjobban ki kell használni a megállapodást a békemegállapodás végrehajtásának elősegítése érdekében, beleértve a kolumbiai integrált földreformprogramot és megbékélési folyamatot is; úgy véli, hogy a megállapodás jelentős lehetőségeket kínál a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, többek között az olyan egyedi kihívások kezelése révén, mint a gazdaság diverzifikálása, a produktív fejlődés és a földhasználati tervezés végrehajtása, különösen a régóta fennálló belső konfliktus által súlyosan érintett legszegényebb régiókban; kitart amellett, hogy a megállapodásban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásával elő kell mozdítani a kolumbiai békemegállapodást, és úgy véli, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés terén hamarosan érezhető lesz a béke jótékony hatása a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel összhangban; emlékeztet arra, hogy a civil társadalom folyamatos és strukturált támogatása és a civil társadalommal folytatott párbeszéd a kezdetektől kulcsszerepet játszik a fenntartható béke megteremtésében, különösen a vidéki területeken;

6.

üdvözli, hogy a megállapodás megnyitja többek között az áruk, szolgáltatások, kormányzati beszerzések és beruházások piacait, amely a fenntartható fejlődés elvein alapulva és a kereskedelem és a beruházások liberalizációjával és kiterjesztésével megteremtheti a hivatalos foglalkoztatás és a minőségi munka, a jobb munkakörülmények és az életszínvonal javításának lehetőségeit;

7.

tudomásul veszi, hogy az EU, Kolumbia és Peru közötti kereskedelem a megállapodás hatálybalépése óta csökkent; ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a megállapodás részben ellensúlyozza a nemzetközi kereskedelmi forgalom, a csökkenő nyersanyagárak és a latin-amerikai gazdaság lelassulásának negatív tendenciáit, és kétségkívül stabilizáló hatást gyakorolt;

8.

üdvözli, hogy az uniós beruházási állomány növekedett Kolumbiában és Peruban, és rámutat, hogy az EU a legnagyobb külföldi beruházó mindkét országban;

9.

üdvözli, hogy a megállapodás többek között a helyes szabályozási gyakorlatok előmozdításával, a belföldi szabályozás és az átláthatóság javításával, valamint a jogbiztonság növelésével segíti többek között a szolgáltató ágazati vállalatokat, és inkubátorként szolgálhat a régióban a digitális vállalkozások előmozdításához, hozzájárulva a szegénység csökkentéséhez és a munkahelyteremtéshez;

10.

támogatja a megállapodás 109. cikkében említett különleges munkacsoport létrehozását a szolgáltatáskereskedelemmel és az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási kérdések megvitatása és annak biztosítása érdekében, hogy előmozdítsák a tisztességes versenykörnyezetet a digitális ökoszisztéma terén.

11.

rámutat, hogy a megállapodás hozzájárul a Kolumbiából és Peruból származó export korszerűsítéséhez és diverzifikációjához, és pozitív hatást gyakorol a kolumbiai és perui kis- és középvállalkozásokra (kkv), ugyanakkor megállapítja, hogy a volumenre és a munkahelyteremtésre vonatkozó adatok igen alacsony szintekről tanúskodnak, és emlékeztet arra, hogy korábbi időszakokban is hasonló fejlődés volt tapasztalható; felhívja a Bizottságot, hogy jövőbeli elemzései során vegye figyelembe a helyi iparágak helyzetét és a gazdasági diverzifikációt; rámutat, hogy a megállapodás lehetőséget nyújt a kolumbiai és perui start-up környezet fejlesztéséhez való hozzájárulásra, különösen a régió városközpontjaiban – például Bogotában, Medellinben és Limában – található vállalkozói közösségei tekintetében; hangsúlyozza azonban, hogy többet kell tenni a hagyományos ásványi, olaj- és mezőgazdasági termékek exportjának diverzifikálása tekintetében, amelyek a kivitel mennyiségének akár 70 %-át is kitehetik, valamint a feldolgozott termékek és a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékek exportjának tekintetében, a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés támogatása érdekében, teljes mértékben tiszteletben tartva a környezetvédelmi normákat és az emberi jogokat;

12.

hangsúlyozza, hogy a megállapodás ideiglenes hatálybalépése óta 1 155 kolumbiai vállalat – ebből 328 kkv – és 2 328 új perui vállalat – 90 %-uk kkv – kezdett kiviteli tevékenységet az EU felé; felhívja a feleket, hogy továbbra is támogassák a kkv-k nemzetközivé válását és kölcsönös piaci hozzáférését, valamint e tekintetben rendszeres és pontos adatokat szolgáltassanak a tevékenységi ágazatokról és a kkv-k tevékenységeinek konszolidációjáról;

13.

szorgalmazza, hogy mindkét oldal gyorsítsa fel a megállapodás végrehajtását és növelje a megállapodással kapcsolatos tudatosságot; véleménye szerint sok uniós kkv, Kolumbia és Peru még nincs tudatában a megállapodás által teremtett lehetőségeknek; felszólítja ezért a Feleket, hogy vizsgálják meg különösen a kkv-k preferenciakihasználási magatartását, és tegyenek hatékony lépéseket a megállapodás által teremtett lehetőségek és alkalmak kkv-k körében történő népszerűsítésére, többek között kapcsolattartó pontok és a kkv-knak szóló specializált weboldalak létrehozása révén;

14.

üdvözli, hogy a megállapodás ideiglenes alkalmazása óta jelentősen nőtt a mezőgazdasági termékek uniós exportja mindkét országba, de kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet és tájékoztassa az Európai Parlamentet a megállapodás helyi piacra történő élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásairól; emlékeztet az inkluzívabb kereskedelem és a kistermelők értékláncba történő beillesztése támogatásának fontosságára mind Kolumbiában, mind Peruban és most már Ecuadorban is;

15.

emlékeztet rá, hogy védzáradékokat határoztak meg az érzékeny mezőgazdasági ágazatok esetében és e tekintetben a Bizottságnak mind az Európai Parlament, mind az érintett ipari ágazatok részére alaposabb és rendszeresebb információkat kell szolgáltatnia a piaci fejleményekről;

16.

tudomásul veszi, hogy a felek előrelépést tettek a kereskedelem torzulásának felszámolása és a megállapodás legtöbb rendelkezésének végrehajtása terén, különös tekintettel az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekre (SPS), a származási szabályokra és a kereskedelem technikai akadályaira (TBT); emlékeztet azonban arra, hogy a dömpingellenes ügyek nem sérthetik a WTO dömpingellenes megállapodásának alapvető szabályait;

17.

rámutat, hogy további előrelépésre van szükség, többek között a következő kérdésekben:

a)

bizonyítványkiállítási követelmények a hús- és tejtermelés területén,

b)

hamisítás, kalózkodás, visszaélés az EU földrajzi jelzéseivel és földrajzi jelzések függőben levő bejegyzése,

c)

az importált szeszes italokra alkalmazott diszkriminatív adók;

d)

a szociális és környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatékony végrehajtása;

e)

az adminisztratív eljárások átláthatóságának hiánya;

18.

úgy véli, hogy a feleknek fel kell használniuk a megállapodás felülvizsgálati záradékát, amely többek között a következőkre terjedjen ki:

a)

a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra vonatkozó átfogó fejezet, amely jelentős előrelépést biztosít a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a kereskedelmi akadályok felszámolása és a szükségtelen adminisztratív terhek terén;

b)

a nemek közötti egyenlőségről szóló külön fejezet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkében rögzített uniós kötelezettséggel összhangban a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének előmozdítása érdekében; e tekintetben üdvözli, hogy az EU, Peru és Kolumbia aláírta a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának növeléséről szóló közös nyilatkozatot;

c)

a korrupció, a pénzmosás és az adókijátszás elleni küzdelemről szóló fejezet;

d)

megfelelő vitarendezési mechanizmus a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezethez, amely a különböző végrehajtási módszerek mellett annak lehetőségét is magában foglalja, hogy a szankciókat – a szociális partnerek, valamint a szervezett és reprezentatív civil társadalom kellő figyelembevétele mellett – súlyos és tartós jogsértések esetén végső esetben elrettentő intézkedésként alkalmazzák;

e)

a nemzetközi eszközökben való szerepvállalásra vonatkozó, kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezések a többoldalú környezetvédelmi megállapodások, nevezetesen az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtásának előmozdítása érdekében;

19.

hangsúlyozza, hogy a korrupció az üzleti környezet egyik legfontosabb nem kereskedelmi jellegű akadálya, amely növeli a vállalkozások működési nehézségeit; felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel ezt a megállapodást a partnerországokban a jogállamiság és a jó kormányzás tekintetében véghezvitt belföldi reformok nyomon követésére, valamint hatékony korrupcióellenes intézkedések előterjesztésére;

20.

megállapítja, hogy a két ország hatóságai előnyösen együttműködtek egymással annak érdekében, hogy gyorsan megoldásokat találjanak a fennmaradó megoldatlan kereskedelmi akadályokra;

21.

tudomásul veszi, hogy mindkét ország konkrét aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy képesek-e megfelelni az uniós piacra vonatkozó bizonyos élelmiszer-biztonsági előírásoknak, különösen a kakaó kadmiumtartalmára, az endokrin károsító anyagokra, az új élelmiszerekre és a pálmaolajra vonatkozó uniós jogalkotási javaslatok tekintetében, amelyek az országok egyes legsérülékenyebb területein – ahol az érintett termékek termelése koncentrálódik – szociális következményekkel járhatnak; felhívja a feleket a pénzügyi és technikai együttműködés erősítésére és teljes kihasználására, valamint a korai figyelmeztetés és az átláthatóság, és a nemzeti jogszabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információcsere javítására annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felek előrevetítsék a változásokat, és alkalmazkodjanak hozzájuk, valamint megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek; kéri a Bizottságot, hogy kísérő és támogató intézkedésekkel segítse a helyi termelőket annak érdekében, hogy az elővigyázatosság elvével összhangban megfeleljenek az uniós egészségügyi követelményeknek;

22.

ragaszkodik ahhoz, hogy a Kolumbiával és Peruval kötött uniós kereskedelmi megállapodásról szóló, 2012. június 13-i állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően hatékonyan és konkrét cselekvési tervek révén végre kell hajtani az emberi, környezeti és munkavállalói jogokra vonatkozó ütemtervvel kapcsolatos egyedi rendelkezéseket; emlékeztet különösen arra, hogy a felek kötelezettséget vállaltak az egyesülési szabadságra, a kollektív tárgyaláshoz való jogra, a szigorú és hatékony munkaügyi ellenőrzésekre, a társadalmi és etnikai vezetők elleni erőszakra és a környezetvédelemre vonatkozó normák érvényesítésére megfelelő megelőzési, ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusok révén; üdvözli ezzel összefüggésben Kolumbia arra irányuló erőfeszítéseit, hogy bűncselekmények esetén – többek között hatékonyabb nyomázás révén – küzdjön a büntetlenség ellen, ugyanakkor kitart amellett, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az emberijog-védőkkel, a környezetvédelmi aktivistákkal, a szakszervezeti vezetőkkel, az etnikai és közösségi vezetőkkel szembeni erőszak felszámolására és a nők ellen elkövetett tartós súlyos bűncselekmények felszámolására irányuló hatékonyabb fellépés érdekében;

23.

tudomásul veszi a kolumbiai és a perui kormány azon törekvését, amelynek keretében alternatívákkal igyekeznek szolgálni a vidéki lakosságnak a – későbbiekben bűnszervezetek által feldolgozott – kokacserje termesztésével szemben; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt mindkét kormánnyal olyan megoldások azonosítása érdekében;

24.

tudomásul veszi, hogy a kolumbiai kormány és a közszféra szakszervezetei között 2017-ben létrejött megállapodás több mint egymillió munkavállalót ért el; hangsúlyozza a szakszervezeti tagsági arány különösen alacsony szintjét és az egyoldalúan megállapított bérezési és juttatási rendszerek kollektív szerződések („pactos colectivos”) rovására történő egyre nagyobb arányú alkalmazását;

25.

üdvözli, hogy az OECD mellett működő Szakszervezetek Konzultatív Bizottsága szerint nőtt a kolumbiai ellenőrök száma; hangsúlyozza, növelni kell a forrásokat a hatékony munkaügyi ellenőrzések biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy támogassák Kolumbiát a munkaügyi ellenőrzések megerősítésére irányuló erőfeszítéseiben, amely egyértelműen hatalmas kihívást jelent a kolumbiai kormány számára, mivel az állam a hosszú fegyveres konfliktus során elvesztette ellenőrzését egyes országrészek felett, de amelyet mindennek ellenére meg kell valósítani, és arra számít, hogy további és hatékony ellenőrzéseket végeznek, különösen a vidéki térségekben; kéri a Bizottságot, hogy szolgáltasson részletes információkat az ellenőrök és az ellenőrzések, valamint a felderített szabálytalanságok számáról; emlékeztet az OECD mellett működő Szakszervezetek Konzultatív Bizottsága arra vonatkozó ajánlásaira, hogy a nemzetközi normák elérése érdekében tovább kell növelni az ellenőrök számát;

26.

üdvözli a Peru által a megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetében tett kötelezettségvállalások végrehajtásának megerősítése érdekében tett erőfeszítéseket és kötelezettségvállalásokat, de kitart amellett, hogy további erőfeszítésekre van szükség az emberijog-védők, a társadalmi és etnikai közösségek vezetői, és különösen a nők elleni erőszak felszámolása érdekében; üdvözli a munkaügyi ellenőrzések megerősítésére irányuló legutóbb perui intézkedéseket, és arra bíztatja az országot, hogy az ILO ajánlásainak megfelelően fokozza az erőfeszítéseit; üdvözli továbbá, hogy Peru 2018-ban az ILO igazgatási tanácsának elnökségét vitte, ami tovább erősíti Peru elkötelezettségét, hogy példát mutasson a munkaügyi jogszabályok tiszteletben tartása terén; hangsúlyozza továbbá, hogy Peru 2018. augusztus 6-án ratifikálta a Peru és az ILO között a 2018–2021-es időszakra vonatkozóan létrejött, a tisztességes munka előmozdításáról szóló keretmegállapodást; hangsúlyozza azonban az ILO 87. és 98. számú egyezménye hatékony végrehajtásának hiányát, és aggodalmát fejezi ki az olyan közelmúltbeli jogszabályi változások miatt, amelyek a környezetvédelem gyengüléséhez vezethetnek; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelően tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy miként fogja független módon feldolgozni a perui kormány ellen a perui szervezett civil társadalom által a munkaügyi és környezetvédelmi normáknak való megfelelés tekintetében benyújtott hivatalos panaszt;

27.

azon a véleményen van, hogy az EU, a kolumbiai és a perui civil társadalom képviselői közötti, a megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló rendelkezéseiről folyó párbeszéd hasznos eszköz a fennálló problémák azonosításához, és arra ösztönzi a kormányokat, hogy tegyenek további előrelépéseket a fontos nemzetközi szociális, munkaügyi és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés érdekében;

28.

hangsúlyozza ezért, hogy az átlátható és inkluzív konzultációs mechanizmusok alapvetően fontosak annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi fél betartsa az elismert munkaügyi és környezetvédelmi előírásokat;

29.

emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezete szerint minden fél a munkaügyi, környezetvédelmi és fenntartható fejlődési kérdésekkel foglalkozó belső tanácsadó csoportokat vagy bizottságokat hoz létre, amelynek tagjai a civil társadalom szervezeteinek független képviselői is, akik kiegyensúlyozott arányban képviselik a gazdasági, szociális és környezetvédelmi területek érdekelt feleit; üdvözli Kolumbia azon döntését, hogy a kormánytól független konzultációs csoportot hoz létre; úgy véli, hogy Perunak követnie kellene Kolumbia példáját a nagyobb függetlenség és átláthatóság biztosítása érdekében; üdvözli az EU és az Andok országai független tanácsadó csoportjainak képviselőinek arra vonatkozóan hozott döntését, hogy évente közös találkozót tartanak, ami az információk és a helyes gyakorlatok hatékonyabb cseréjét, valamint a Feleknek átadandó közös ajánlások kidolgozását fogja lehetővé tenni;

30.

felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló kötelező erejű fejezetek hatékonyságát növelő 15 pontos terv végrehajtása érdekében, és emlékeztet arra, hogy folytatni kell a párbeszédet a különböző érintett felekkel – a Parlamentet is beleértve -, az emberi jogi, munkaügyi és környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatékony érvényesülésére szolgáló mechanizmus biztosítása érdekében;

31.

emlékeztet arra, hogy a közvetlen külföldi beruházások előmozdítása érdekében a környezetvédelem szintjének csökkentéséhez vezető jogszabályi változások nem felelnek meg a megállapodásnak;

32.

aggodalommal veszi tudomásul az informális gazdaságban foglalkoztatott összes munkavállaló és különösen a nők jelentős arányát mind Peruban, mind Kolumbiában; hangsúlyozza, hogy hatékony szakpolitikákat kell kidolgozni ezen arány csökkentésére, és úgy véli, hogy a Megállapodás ehhez segítséget nyújthat azáltal, hogy elősegíti formális munkahelyek létrehozását többek között a kkv-k gazdasági tevékenységének megkönnyítésére szolgáló intézkedések megerősítése révén;

33.

emlékeztet arra, hogy a Megállapodás mellékletét képező és 2020-ig alkalmazandó banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus keretében megállapított küszöbértékeket be kell tartani, valamint hangsúlyozza, hogy a mechanizmus lejártát követően is figyelemmel kell kísérni a banánimportot, és a feleknek erre vonatkozóan továbbra is statisztikákat kell készíteniük; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Peru túllépte a megállapodás banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmusa keretében megállapított küszöbértéket, és kéri, hogy elemezzék ennek az EU piacaira gyakorolt hatását; emlékeztet arra, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2019. január 1-ig értékeli az uniós banántermelők helyzetét, és amennyiben úgy találja, hogy a piac állapota vagy az uniós banántermelők helyzete jelentősen romlott, a megállapodás feleinek egyetértésével fontolóra lehet venni a mechanizmus érvényességének meghosszabbítását;

34.

üdvözli Kolumbia 2018. május 30-i csatlakozását az OECD-hez, mert az az ország által vállalt fontos reformok elismerését jelenti, mint például az igazságszolgáltatási rendszer reformja, az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása és az OECD vesztegetés elleni egyezményének betartása; és emlékeztet arra, hogy a csatlakozását követő OECD tanácsi határozat szerint Kolumbiának előrehaladási jelentéseket kell készítenie az OECD szervei részére a Kereskedelmi Bizottság formális véleményében felsorolt ajánlások utánkövető értékeléseként; arra ösztönzi Perut, hogy az OECD-vel kötött programmegállapodás keretében folytassa reformjait;

35.

hangsúlyozza a multilaterális, plurilaterális és regionális nemzetközi keretben a Kereskedelmi Világszervezettel összefüggésben folytatatott nemzetközi együttműködés – mint például a környezeti termékekről szóló megállapodásra (EGA) és a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) vonatkozó tárgyalások – további erősítésének jelentőségét;

36.

elismeri a nemzeti parlamentek által a megállapodás ratifikálási folyamata tekintetében végzett fontos munkát, és felszólítja őket e munka folytatására; felszólítja továbbá azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy kezdjék meg az Ecuadornak a megállapodáshoz való csatlakozása ratifikálásával kapcsolatos vizsgálat folyamatát;

37.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az EKSZ-nek, a Bizottságnak, valamint Kolumbia és Peru kormányának és az OECD főtitkárának.

(1)  http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/march/tradoc_147704.pdf

(2)  HL C 332. E, 2013.11.15., 52. o.

(3)  HL C 366., 2017.10.27., 144. o.

(4)  HL C 369., 2018.10.11., 132. o.

(5)  http://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/statistics/

(6)  „Az ITUC 2018. évi globális jogok mutatója – a világ legrosszabb országai a munkavállalók szemszögéből”, International Trade Union Confederation, 2018, https://www.ituc-csi.org/ituc-global-rights-index-2018

(7)  http://www.ens.org.co/lee-y-aprende/lee-y-descarga-nuestras-publicaciones/informes-sislab/


Top