Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52019IP0030

Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása a bankunióról – 2018. évi éves jelentés (2018/2100(INI))

HL C 411., 2020.11.27, p. 82–87 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2020.11.27.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 411/82

P8_TA(2019)0030

Bankunió – 2018. évi éves jelentés

Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása a bankunióról – 2018. évi éves jelentés (2018/2100(INI))

(2020/C 411/10)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a bankunióról szóló, 2018. március 1-jei állásfoglalására – 2017. évi éves jelentés (1),

—

tekintettel a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak (EKB) a bankunióról szóló 2017. évi éves jelentésről szóló, 2018. március 1-jei parlamenti állásfoglalásra vonatkozó visszajelzésére,

—

tekintettel az euróövezeti csúcstalálkozó által 2018. június 29-én elfogadott nyilatkozatra,

—

tekintettel az Európai Számvevőszéknek az EKB banki válságkezelésének működési hatékonyságáról szóló, 2018. január 16-i különjelentésére (2),

—

tekintettel az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 24-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0339),

—

tekintettel az EKB 2018. február 23-i azon megállapításra, amely szerint az ABLV Bank és az ABLV Bank Luxembourg fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelettel összhangban (3),

—

tekintettel az Európai Bankhatóság (EBH) 2018. január 31-i, 2018. évi, uniós szintű stressztesztjére (4),

—

tekintettel az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról szóló bizottsági közleményre (a bankokról szóló közlemény) (5),

—

tekintettel az ESMA-nak az uniós származékos piacokról szóló, 2018. október 18-i éves statisztikai jelentésére,

—

tekintettel az EKB 2018. március 15-i, az új nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos felügyeleti elvárásról szóló közleményeire (6), valamint a nem teljesítő hitelek állományára vonatkozó felügyeleti megközelítés további lépéseiről szóló, 2018. július 11-i közleményére (7),

—

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) „Approaching non-performing loans from a macroprudential angle” [A nemteljesítő hitelek makroprudenciális szempontból való megközelítése] című, 2018. szeptemberi jelentésére,

—

tekintettel az ERKT „EU Shadow Banking Monitor No 3” (3. uniós árnyékbank-figyelő) című, 2018. szeptemberi jelentésére,

—

tekintettel az EKB felügyeleti testületének elnöki tisztségére vonatkozó, 2019. január 1-jei álláshirdetésére (8),

—

tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, az 1024/2013/EU rendelet szerint létrehozott egységes felügyeleti mechanizmusról szóló, 2017. október 11-i jelentésre (COM(2017)0591),

—

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (tőkekövetelményről szóló rendelet) módosítására irányuló javaslatra (COM(2016)0850), valamint a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (CRD IV.) módosítására irányuló javaslatra (COM(2016)0854),

—

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmények uniós keretének módosításairól szóló, 2017. november 8-i véleményére (CON/2017/46),

—

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásairól szóló, 2017. júliusi jelentésére,

—

tekintettel az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2017. július 11-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0419/2018),

A.

mivel az EKB-nak a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények felügyeletével történő megbízása sikeresnek bizonyult;

B.

mivel a prudenciális és a pénzmosás elleni felügyeletet nem lehet egymástól különválasztva kezelni;

C.

mivel az EBH szerepét jelentősen meg kell erősíteni a pénzmosás elleni intézkedések hatékony végrehajtása és ellenőrzése érdekében;

D.

mivel fontos tisztázni a betétbiztosítási rendszerek által nyújtott állami támogatások kezelését (9);

E.

mivel egyes tagállamok bankrendszerén belül még mindig aggasztóan magas a nemteljesítő hitelek és a 2. és 3. szintű kitettségek állománya;

F.

mivel a nemteljesítő hitelek számát és arányát illetően továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók a tagállamok között;

G.

mivel a bankunióban való részvétel nyitva áll azon tagállamok előtt is, amelyek még nem vezették be az eurót; mivel egyetlen tagállam sem döntött ezek alapján a részvétel mellett; mivel több tagállam vizsgálja a bankunióba való belépés lehetőségét; mivel a pénzintézetek tisztában vannak a bankunión belüli elhelyezkedés előnyeivel;

1.

 pozitívan veszi tudomásul a bankunió eredményeit a valóban egységes piac előmozdításának támogatása, az egyenlő versenyfeltételek, a pénzügyi stabilitás és a piaci szereplők fokozott kiszámíthatósága terén; kiemeli a bankunió kiteljesítése iránti elkötelezettség fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy minden, a bankunióban részt vevő tagállam számára biztosítva legyen a nyitottság és az egyenlő bánásmód; emlékeztet arra, hogy folytatni kell a bankunió kiteljesítését – az európai betétbiztosítási rendszert és az Egységes Szanálási Alap költségvetési védőhálóját is beleértve –, valamint a kockázatcsökkentési intézkedéseket, ami hozzájárul a pénzügyi stabilitás és a növekedési kilátások további erősítéséhez;

2.

 hangsúlyozza a tőkepiaci unió megvalósítására irányuló folyamat melletti elkötelezettség fontosságát, amely elősegíti majd az EU-n belüli valódi egységes tőkepiac kialakítását, a hitelek reálgazdaságba történő becsatornázását, még jobban lehetővé teszi a magánszektor kockázatmegosztását, az állami kockázatmegosztás szükségességének csökkentését, elősegíti a határokon átnyúló befektetéseket, továbbá kiegészíti a finanszírozást a bankok révén;

3.

 emlékeztet, hogy a bankunió minden csatlakozni kívánó tagállam előtt nyitva áll; üdvözli az euróövezeten kívüli tagállamok minden olyan lépését, amelyet a bankunióhoz való csatlakozás érdekében tesznek, mivel ezek segítik összehangolni a bankuniót a belső piaccal;

4.

 úgy véli, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása mellett a bankunió egyik célja az arányosság elvének szem előtt tartásával a fenntartható uniós bankmodellek sokféleségének megőrzése, valamint annak elkerülése, hogy az európai bankrendszert egy kizárólagos vagy a kisebb bankokat aránytalanul hátrányosan értintő rendszer felé mozdítsák el, mivel ez a sokféleség lehetővé teszi a polgárok és projektjeik igényeinek kielégítését, továbbá kulcsfontosságú a potenciális sokkhatásokkal való megbirkózás tekintetében;

5.

 hangsúlyozza, hogy a nemzetközi fórumok javaslatait az európai bankszektor sajátosságaira tekintettel kell átültetni az európai jogba;

6.

 hangsúlyozza, hogy különösen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság előírásait nem szabad egy az egyben átültetni az európai jogba, ha nem veszik kellően figyelembe az európai bankrendszer sajátosságait és az arányosság elvét;

7.

 emlékeztet a bankunió megfelelő működésére vonatkozó koherens és tömör szabályok szükségességére, szem előtt tartva ugyanakkor az arányosság fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén helyezze előtérbe a rendeleteket mint a bankunió jogalkotási eszközeit az irányelvekkel szemben, és hogy prioritásként kezelje annak teljes körű biztosítását, hogy valamennyi tagállam teljeskörűen és helyesen végrehajtsa a vonatkozó jogszabályokat; felhívja a Bizottságot, hogy az európai felügyeleti hatóságokkal együttműködve azonosítsa és szüntesse meg a belső piac akadályait;

8.

 úgy véli, hogy a felügyeleti és szanálási hatóságok határozatainak következetesnek kell lenniük, azokat megfelelően kell indokolni, átláthatóvá kell tenni és nyilvánosságra kell hozni; sürgeti a felügyeleti és szanálási hatóságokat, hogy a lehető legkorlátozóbb legyen azon rendelkezések alkalmazásakor, amelyek lehetővé teszik számukra a dokumentumokhoz való hozzáférést;

Felügyelet

9.

 tudomásul veszi az EKB közelmúltbeli, 2018-as FOLTF-értékeléseit; hangsúlyozza, hogy javítani kell az európai bankfelügyelet válaszadási idejét; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy néhány ilyen eset a pénzmosás elleni szabályoknak a bankunióban történő végrehajtását érintő kérdéseket vet fel; hangsúlyozza, hogy e tekintetben sürgősen szükség van egy közös uniós megközelítésre, amely egyértelműen kijelölt hatáskörökkel rendelkezik; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a pénzmosás terén megerősítsék az EBH-t;

10.

 tudomásul veszi az EBH uniós szintű stressztesztjének eredményeit; üdvözli, hogy a 2018. évi stresszteszt hatályát a 2. és 3. szintű eszközökre is kiterjesztették; úgy véli, hogy a stresszteszteket más, folyamatban lévő felügyeleti tevékenységekkel együtt kell értelmezni; kéri, hogy ezen eljárás magas fokú átláthatóságának biztosítása, valamint a lehetséges torzulások megelőzése érdekében az egységes felügyeleti mechanizmus (EFM), az EBH és az ERKT egységes módszereket használjon a stressztesztek meghatározásakor;

11.

 emlékeztet arra, hogy az államadósságokkal kapcsolatban bizonyos kockázatok fenyegetnek; tudomásul veszi a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) szuverén kockázattal kapcsolatos munkáját; aggódik továbbá amiatt, hogy egyes pénzügyi intézmények túlságosan nagy összegeket fektetettek be a saját kormányuk által kibocsátott államkötvényekbe; hangsúlyozza, hogy az államadósság prudenciális kezeléséről szóló uniós szabályozási keretnek összhangban kell lennie a nemzetközi normákkal;

12.

 üdvözli a Bizottság javaslatát, amely megerősíti az EBH szerepét a pénzügyi szektorban a pénzmosás ellen folytatott küzdelem terén; felhívja a társjogalkotókat, hogy indokolatlan késedelem nélkül fogadják el a javaslatot, továbbá sürgeti, hogy az Unión belül a közös normák alapján fokozzák, valamint uniós szinten hangolják össze és támogassák a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködést és információcserét abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok túlterheltek;

13.

 továbbra is aggasztónak tartja azokat a közelmúltbeli eseteket, amelyekben európai bankokban történt pénzmosás, és úgy véli, hogy a pénzmosási ügyek azzal a kockázattal járnak, hogy pénzügyi és politikai instabilitásnak teszik ki az uniós gazdaságot; megjegyzi, hogy az esetek közül többet nem uniós joghatóságok jelentettek; a prudenciális és a pénzmosás elleni felügyelet tekintetében egységes megközelítést szorgalmaz; megjegyzi továbbá, hogy a pénzmosás elleni jogszabályok végrehajtásával kapcsolatosan problémák merültek fel a bankunión kívül is, és hogy a bankunióhoz való csatlakozás hasznos lehet az euróövezeten kívüli tagállamok számára is az ilyen problémák kezelése tekintetében;

14.

 hangsúlyozza, hogy a pénzügyi piacok szorosan kapcsolódnak egymáshoz; hangsúlyozza az EU–27 és az Egyesült Királyság közötti brexit-tárgyalások valamennyi lehetséges kimenetele tekintetében a bankfelügyeletek felkészültségének fontosságát, szem előtt tartva, hogy ez nem helyettesíti a magánszereplők felkészültségét; kéri a Bizottságot és a felügyeleti hatóságokat, hogy átfogóan vizsgálják meg a brexit hatásait; kéri a 27 tagú EU-t, hogy mélyítse el a közös szabályozást és a közös felügyeletet, ugyanakkor mélyítsék el és szélesítsék ki a 27 tagú EU-n belüli tőkepiacokat;

15.

 sürgeti valamennyi tárgyalót, hogy a 2019. évi európai parlamenti választások előtt fogadjanak el kiegyensúlyozott és fenntartható jogalkotási csomagot a bankrendszer kockázatainak csökkentésére; sürgeti különösen a Tanácsot, hogy jóhiszeműen tárgyaljon, kellően figyelembe véve az EU banki modelljeinek sokféleségét, az arányosság elvét és az Európai Parlament által elfogadott kiegyensúlyozott csomagot; felkéri a Bizottságot, hogy hatékonyan foglalkozzon a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen” problémával, valamint a különféle uniós banki modellek kockázataival, figyelembe véve azok méretét az érintett piacokon;

16.

 tudomásul veszi a nemteljesítő hitelekre vonatkozó csomaggal kapcsolatos folyamatban lévő tárgyalásokat; tudomásul veszi a nemteljesítő hitelek EKB általi kiegészítését, valamint az EBH által a nemteljesítő és átstrukturált kitettségek kezelésére vonatkozó iránymutatásokat; üdvözli a nemteljesítő hitelek volumenének csökkenését az elmúlt években; ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamokban továbbra is az átlagosnál jóval magasabb a nemteljesítő hitelek és a 2. és 3. szintű eszközök összmennyisége és aránya; hangsúlyozza, hogy a nemteljesítő hitelek miatt a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázat még mindig jelentős, bár elmarad a néhány évvel ezelőtti szinttől; egyetért a Bizottsággal abban, hogy a nemteljesítő hitelek csökkentésének elsődleges felelőssége a tagállamoké, nevezetesen a hatékony fizetésképtelenségi jogszabályok és maguk a bankok révén, azonban hangsúlyozza, hogy az EU érdekében áll a nemteljesítő hitelek arányának csökkentése;

17.

 aggódik a belső modellek bankok általi széles körű használata miatt; kéri, hogy az EFM és az EBH folytassa a belső modellek használatának megfelelőségével kapcsolatos munkáját annak érekében, hogy az intézmények körében biztosítsák hitelességüket és egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek;

18.

 tudomásul veszi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszeréről (PFER) folyó tárgyalásokat; úgy véli, hogy az egységes piac megfelelő felügyeleti hatásköröket tesz szükségessé uniós szinten; hangsúlyozza, hogy a PFER fő feladata az, hogy biztosítsa a hatékony felügyeleti tevékenységet;

19.

 üdvözli a Bizottságnak a pénzügyi technológiáról szóló közleményét; elismeri a pénzügyi technológia nagy potenciálját és az innováció ösztönzésének szükségességét; megjegyzi azonban, hogy egyértelmű szabályozásra és megfelelő felügyeletre van szükség, amely védi a fogyasztókat és biztosítja a pénzügyi stabilitást, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremt a pénzügyi piaci szereplők számára; úgy véli, hogy azokra a pénzügyi technológiai vállalkozásokra, amelyek ugyanolyan típusú tevékenységeket végeznek, mint a pénzügyi rendszer többi szereplője, ugyanolyan működési szabályoknak kell vonatkozniuk; hangsúlyozza, hogy folyamatosan javítani kell az uniós pénzügyi ágazat kiberbiztonsági ellenálló képességét;

20.

 továbbra is aggodalommal tölti el a bankrendszeren kívüli hitelezés mértéke az EU-ban; emlékeztet arra, hogy a becslések szerint ez 2017 végén az uniós pénzügyi rendszerek 40 %-át tette ki; ösztönzi az uniós, nemzeti és globális szintű hatóságokat, hogy a tisztességes verseny, az átláthatóság és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében elővigyázatosan folytassák az e tevékenységekben rejlő kockázatok nyomon követését és mihamarabb kezeljék e kockázatokat; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen azonosítsa a jelenlegi szabályozás fennmaradó hiányosságait;

21.

 emlékeztet az EKB monetáris és felügyeleti hatóságként betöltött szerepéről szóló kezdeti eszmecserére; úgy véli, hogy összességében az EKB-nak sikerült elkülönítenie egymástól a két szerepkört; azonban úgy ítéli meg, hogy a két feladat közötti összeférhetetlenség kockázatának elkerülése érdekében további eszmecserére van szükség; hangsúlyozza az EBH mint szabályozó hatóság és az egységes felügyeleti mechanizmus mint bankunión belüli felügyeleti hatóság közötti együttműködés fontosságát, tiszteletben tartva ugyanakkor a felelősségi körök felosztását;

22.

 úgy véli, hogy az annak értékelésével kapcsolatos gyakorlatok további harmonizálása, hogy vajon egy bank csődbe jutott-e vagy nagy valószínűséggel csődbe fog-e jutni, valamint a felügyeleti hatáskörök és a korai beavatkozási hatáskörök egyértelműbb elhatárolása segítene abban, hogy az illetékes hatóságok szanálás előtti válságkezelése hatékonyabb legyen;

Szanálás

23.

 tudomás veszi a 2018. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón elért megállapodást, amely szerint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítja az Egységes Szanálási Alap közös védőhálóját, és az ESM-et meg fogják reformálni annak érdekében, hogy szigorú feltételek alapján hatékonyan támogassa a stabilitást, biztosítva a felelősséget, az elszámoltathatóságot, az erkölcsi kockázat elkerülését, továbbá annak az elvnek az érvényesülését, hogy az adófizetők nem felelnek a banki kockázatokért; emlékeztet a Parlament azon álláspontjára, hogy ezt a mechanizmust teljes mértékben be kell építeni az Unió intézményi keretébe, továbbá hangsúlyozza, hogy megfelelő demokratikus ellenőrzésre van szükség;

24.

 emlékeztet arra, hogy a rendes fizetésképtelenségi eljárásokat akkor alkalmazzák, ha a szanálási intézkedést nem tartják közérdekűnek; tudatában van annak, hogy a fizetésképtelenségi jogszabályok terén meglévő eltérések kialakult nemzeti eljárásokat tükröznek; megjegyzi, hogy a fizetésképtelenségi jogszabályokra kedvezően hathat az egész Unióra kiterjedő harmonizáció annak érdekében, hogy közös szabályokat és egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani valamennyi bank, befektető és hitelező számára;

25.

 ismét megerősíti azon álláspontját, hogy az elővigyázatossági célú feltőkésítésre vonatkozó szabályokat tisztázni kell; megjegyzi, hogy az elővigyázatossági célú feltőkésítés lehet a válságkezelés eszköze, de úgy véli, hogy annak használatát szigorúan olyan kivételes esetekre kell korlátozni, amikor a bank megfelel a szavatolótőke harmonizált minimális szintjének, tehát fizetőképes, valamint biztosított az uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelés; emlékeztet arra, hogy az uniós szanálási rendszer célja annak biztosítása, hogy az adófizetők védve legyenek, a bankkezelési kudarcok költségét a részvényesek és a hitelezők viseljék, és hogy a pénzügyi rendszer egészének stabilitása megmaradjon; hangsúlyozza, hogy a hitelintézetek szanálására vonatkozó szabályokat még jobban kell alkalmazni;

26.

 kéri a Bizottságot, hogy a hitelintézetek helyreállítását és szanálását az állami támogatási szabályok alapján értékelje; kéri a Bizottságot, hogy a hitelintézetek helyreállításáról és szanálásáról szóló (BRRD) irányelv alapján vizsgálja meg a rendeletet; kéri a Bizottságot, hogy átláthatóan alkalmazza az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel kapcsolatos alkalmazását;

27.

 hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szanálás alatt álló bankok számára hozzáférést biztosítsanak a likviditáshoz a szanálási eljárás során és közvetlenül a szanálási eljárás után; érdeklődéssel figyeli egy olyan lehetséges eszközről folyó vitákat, amely a szanálás alatt a likviditás biztosítására szolgál;

28.

 felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje, hogy a bankszektor részesült-e implicit támogatásokban és állami támogatásban a válság kezdete óta mostanáig, akár nem szokványos likviditási támogatások formájában, és tegyen közzé egy erre vonatkozó jelentést; hangsúlyozza, hogy az állami támogatás versenytorzító hatást gyakorolhat a belső piac működésére; emlékeztet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazására vonatkozó szigorú követelményekre, és ismételten felkéri a Bizottságot, hogy évente vizsgálja meg e követelmények teljesülését;

29.

 üdvözli a Számvevőszéknek az EKB banki válságkezelés működési hatékonyságáról szóló jelentésében megfogalmazott azon következtetését, hogy az EKB szervezeti felépítése, valamint a helyreállítási tervek értékeléséhez és a válságban lévő bankok felügyeletéhez szükséges forrásai megfelelőek, ugyanakkor az információk megosztásával és a koordináció hatékonyságával kapcsolatos kérdések megoldatlanok; rámutat, hogy a szanálási intézkedések zavartalan végrehajtása szempontjából döntő fontosságú a hatóságok közötti együttműködés és információcsere;

30.

 üdvözli az EKB és az Egységes Szanálási Testület (ESZT) közötti felülvizsgált egyetértési megállapodást; hangsúlyozza, hogy a racionalizált és egyes esetekben automatikus információcsere növeli a hatékonyságot, és segít biztosítani, hogy a bankokra háruló adatszolgáltatási teher minimálisra csökkenjen;

Betétbiztosítás

31.

 tudomásul veszi az európai betétbiztosítási rendszer (EDIS) tekintetében a 2018. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón elért megállapodást és az EDIS-ről szóló, 2017. október 11-i bizottsági közleményt; hangsúlyozza, hogy a bankunió kiteljesítése érdekében folytatni kell az EDIS létrehozásának folyamatát; elismeri a kockázatmegosztás és a további kockázatcsökkentés előnyeit,

o

o o

32.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bankhatóságnak, az Európai Központi Banknak, az Egységes Szanálási Testületnek, a tagállamok nemzeti parlamentjeinek és az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott illetékes hatóságoknak.

(1)  Elfogadott szöveg: P8_TA(2018)0058.

(2)  „02/2018. sz. különjelentés: Az EKB banki válságkezelésének működési hatékonysága”, Európai Számvevőszék, 2018. január 16. https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=44556

(3)  Sajtóközlemény: „Az EKB megállapította: az ABLV Bank fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik”, Európai Központi Bank, 2018. február 24. https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/pr/date/2018/html/ssm.pr180224.en.html

(4)  Sajtóközlemény: „Az EBH megkezdte a 2018. évi, uniós szintű stressztesztet” Európai Bankhatóság, 2018. január 31., http://www.eba.europa.eu/-/eba-launches-2018-eu-wide-stress-test-exercise

(5)  HL C 216., 2013.7.30., 1. o.

(6)  Sajtóközlemény: „Az EKB meghatározta az új nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos felügyeleti elvárásait”, Európai Központi Bank, 2018. március 15. https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/pr/date/2018/html/ssm.pr180315.en.html

(7)  Sajtóközlemény: „Az EKB további lépéseket jelentett be nem teljesítő hitelek állományára vonatkozó felügyeleti megközelítés tekintetében”, Európai Központi Bank, 2018. július 11. https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/pr/date/2018/html/ssm.pr180711.en.html

(8)  HL C 248A., 2018.7.16., 1. o.

(9)  T-98/16. sz. ügy: 2016. március 4-én benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság (HL C 145., 2016.4.25., 34. o.).

Top