Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52019IP0025

Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtásáról (2018/2106(INI))

HL C 411., 2020.11.27, p. 68–73 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2020.11.27.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 411/68

P8_TA(2019)0025

A Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtása

Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtásáról (2018/2106(INI))

(2020/C 411/08)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részére (1),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről kiadott, 2012. december 11-i állásfoglalására (2) és az azt kísérő időközi jelentésre (3),

—

tekintettel a Bizottság 2015. március 18-i, 2016. február 18-i, illetve 2017. április 5-i éves jelentéseire az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás IV. részének végrehajtásáról (COM(2015)0131, COM(2016)0073, illetve COM(2017)0160),

—

tekintettel a nicaraguai helyzetről szóló, 2018. május 31-i állásfoglalására (4), valamint a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az Európai Unió nevében tett, a nicaraguai helyzetről szóló, 2018. október 2-i nyilatkozatra,

—

tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek a globalizáció kormányzásáról szóló, 2018. szeptember 20-án Bécsben elfogadott állásfoglalására, valamint az ugyanezen a napon, ugyanott elfogadott, az EU és Latin-Amerika, valamint a Karib-térség országaiban a vállalati társadalmi felelősségvállalásáról szóló állásfoglalására,

—

tekintettel a Bizottság 2017. november 9-i jelentésére a szabadkereskedelmi megállapodások 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti végrehajtásáról (SWD(2017)0364),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteiről szóló, 2018. február 14-i véleményére (5),

—

tekintettel a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozó éves jelentésről szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására (6), valamint „A globalizáció előnyünkre fordítása: kereskedelmi vonatkozások” című, 2018. október 25-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a társulási bizottság negyedik üléséről készült, 2018. június 14-i jelentésre;

—

tekintettel a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságnak az Európai Unió (EU) és Közép-Amerika közötti társulási megállapodásáról tartott negyedik üléséről a civil társadalmi fórum részére készített, 2018. június 13-i jelentésére (8),

—

tekintettel az európai és közép-amerikai civil társadalmi tanácsadó csoportok 2016. június 16-i együttes ülésén tartott megbeszélésekről készült összefoglalóra (9),

—

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban (INTA) 2018. június 20-án, 2016. március 15-én és 2012. március 27-én szervezett nyilvános meghallgatásokra,

—

tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó vizsgálatot követő, 2017. december 13-i ajánlására (10),

—

tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2017 decemberében, Buenos Airesben megrendezett miniszteri konferenciáján elfogadott, a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának erősítéséről szóló közös nyilatkozatra,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

—

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0459/2018),

A.

mivel az EU és Közép-Amerika között létrejött társulási megállapodás (a továbbiakban: „a Megállapodás”) az EU által kötött legelső régióközi társulási megállapodás; mivel a Megállapodás három egymást kiegészítő pillérre épül, nevezetesen a politikai párbeszédre, az együttműködésre és a kereskedelemre; mivel a Megállapodás kereskedelmi pillére (IV. rész) annak letárgyalásakor meglehetősen tág körű és ambiciózus volt, de visszatekintve nem tartalmaz korszerű rendelkezéseket többek között a nemek közötti egyenlőség és a kereskedelem, a digitális kereskedelem, az e-kereskedelem, a közbeszerzés, a beruházás, a korrupció elleni küzdelem és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tekintetében;

B.

mivel a Megállapodás kereskedelmi pillérét ideiglenesen öt évre alkalmazták: Hondurasszal, Nicaraguával és Panamával 2013. augusztus 1-je óta, Costa Ricával és Salvadorral 2013. október 1-je óta, Guatemalával 2013. december 1-je óta;

C.

mivel a politikai párbeszéd és együttműködés pilléreit még nem alkalmazzák, mivel nem minden tagállam ratifikálta a Megállapodást; mivel e két pillér alkalmazásának mellőzése megbontotta az egyensúlyt a kereskedelemmel és a politikával kapcsolatos kérdések – többek között az EU alapértékei, például a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása – között;

D.

mivel Közép-Amerika viszonylag kis, 43 millió lakost felölelő piac, amely a globális GDP 0,25 %-át teszi ki;

E.

mivel az elmúlt 15 évben a közép-amerikai országok nyitottabbak voltak a kereskedelem előtt, mint más, azonos bevétellel rendelkező országok; mivel azonban a behozatal továbbra is a többi országgal folytatott kereskedelem fő forrása;

F.

mivel Közép-Amerika számára a legfontosabb piac a régió maga, a régióban a legtöbb ország számára Közép-Amerikai Közös Piac a második legnagyobb kereskedelmi partner, amellyel az összes kivitel 26 %-át bonyolítják;

G.

mivel az EU kereskedelmi megállapodásainak végrehajtása kiemelt prioritást jelent a Parlament, a Tanács és a Bizottság számára az EU közös kereskedelempolitikájának figyelemmel kísérése, értékelése és hitelesítése tekintetében; mivel a Közép-Amerikával kötött Megállapodás végrehajtására vonatkozó jelentéstétel időszerű és hasznos hozzájárulás annak lehetséges modernizálásáról szóló vitához;

H.

mivel most már elegendő tapasztalat, adat és statisztikai információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy értékelni lehessen a Megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtását; mivel a Megállapodás jóváhagyásával párhuzamosan, 2012. december 11-én elfogadott európai parlamenti állásfoglalás külön hangsúlyt helyezett a kereskedelmi pillér céljaira, és a jelenleg folyó elemzés szempontjából is releváns javaslatokat tartalmazott a Megállapodás nyomon követésére is (11);

I.

mivel az Európai Unió Bíróságának 2017. május 16-i, 2/15. sz. véleménye (12) megerősítette, hogy a közös kereskedelempolitika értékalapú politika, és a fenntartható fejlődés előmozdítása a közös kereskedelempolitika szerves részét képezi;

J.

mivel az emberi jogi helyzet több közép-amerikai országban aggodalomra ad okot;

Főbb következtetések és ajánlások

1.

 úgy véli, hogy a Megállapodás az egyik fő eredeti célkitűzésének megfelelően igyekszik megerősíteni a közép-amerikai országok közötti regionális integráció folyamatát azáltal, hogy támogatja a régióközi intézményeket, együttműködést és párbeszédet, hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének és az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó 2030-as menetrendjének megvalósításához, valamint – a politikák fejlesztési célú koherenciájának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében foglalt elvének keretében – elősegíti termelőágazataik kiegészítő jellegét, megkönnyíti a határokon átnyúló tisztességes kereskedelmet megkönnyítése és erősíti a regionális fenntartható gazdasági növekedést; megismétli, hogy a Megállapodás hozzájárul az EU, illetve Latin-Amerika és a Karib-térség közötti partnerség tágabb stratégiai dimenziójának megszilárdításához; elengedhetetlennek tartja a Megállapodás teljes körű hatálybalépését, amely az egyes uniós tagállamok általi megerősítés belső folyamata miatt függőben van (13), valamint a kereskedelmi pillér valamennyi rendelkezésének mindkét fél általi hatékony és megfelelő végrehajtását;

2.

 emlékeztet a biregionális együttműködés fokozásának fontosságára a többoldalú kereskedelmi rendszer megőrzése és megerősítése érdekében, mivel alapvető pillér a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez és a szabályokon alapuló gazdasági kormányzás garantálásához, biztosítva a méltányosabb, inkluzívabb és fenntarthatóbb kereskedelmet; emlékeztet különösen arra, hogy támogatja a WTO-t, hangsúlyozva annak a gazdasági stabilitás, valamint a növekedés és fejlesztés terén betöltött szerepét, és felhívja a Feleket, hogy éljenek a Megállapodásban előnyben részesített párbeszéd lehetőségével a WTO szükséges modernizálására irányuló közös stratégiák meghatározása és kidolgozása érdekében;

3.

 hangsúlyozza, hogy Közép-Amerika az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák által leginkább sújtott régiók egyike, és ezért a legkörültekintőbb vizsgálatra szólít fel a földhasználatnak a beruházások liberalizációjából fakadó megváltozása, a tulajdonszerzéshez való hozzáférés, a monokultúrák terjedése, a vízkészletek és az édesvíz védelme és az ahhoz való hozzáférés, valamint a megfelelő közüzemi szolgáltatások fenntartása és/vagy fejlesztése, valamint a nem szennyező tömegközlekedési és energiarendszerek fejlesztése terén folytatott együttműködés tekintetében;

4.

 kiemeli, hogy a Megállapodás szabályokon alapuló, tisztességes és kiszámítható kapcsolatra támaszkodik, amely a jogállamiság és a jó kormányzás fenntartása mellett a fenntartható fejlődés és az emberi jogok, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi normák tiszteletben tartására vonatkozó elvek alapján biztonságosabb gazdasági környezet kialakulását segíti elő a kereskedelmi partnerek között, és hangsúlyozza, hogy hatékony korrupcióellenes intézkedéseket kell bevezetni; úgy véli, hogy ez a kiszámíthatóság erősíti a gazdasági növekedést, az áruk cseréjét, a szolgáltatások nyújtását, a közbeszerzésekben való részvételt és a beruházások vonzerejét, a minőségi foglalkoztatást, a munkakörülmények javulását és az életszínvonal növekedését, még akkor is, ha a fejlődési folyamatok nem mindig töretlene;

5.

 felhívja a Bizottságot, hogy készítsen naprakész átfogó éves jelentéseket a társulási megállapodás végrehajtásáról, a vonatkozó végrehajtási rendeletek előírásainak megfelelően; úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jelentésben foglalt információk nem elegendők (SWD(2017)0364); megjegyzi, hogy a Közép-Amerikából származó behozatalra vonatkozó adatok sokszor ingadozást mutatnak, mert a kivitel a világpiaci árakon forgalmazott, illetve a globális értékláncok részét képező termékekre összpontosít; határozottan ösztönzi a feleket, hogy a Megállapodás végrehajtásának megfelelő értékelése érdekében tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az érintett ágazatokra – többek között az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, a beruházásokra és az éghajlatváltozásra – vonatkozó rendszeres, naprakész, összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok gyűjtésének és szolgáltatásának javítása érdekében és a kkv-tevékenységek konszolidációjának mértékére vonatkozóan, valamint hogy ezeket a felméréseket nemek szerint lebontott adatok alapján végezzék el; ösztönzi mindkét felet, hogy kövessék nyomon a pénzmosás elleni küzdelemre, valamint az adókijátszásra és adókikerülésre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott előírások végrehajtását; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és aktualizáljon egy a kereskedelmi megállapodásai végrehajtásának értékelésére vonatkozó következetesebb közös módszertant;

6.

 üdvözli, hogy a Felek közötti kereskedelmi forgalom a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezet ellenére összességében reziliensnek bizonyult; megjegyzi, hogy: az uniós export 22 %-kal nőtt, míg az öt közép-amerikai országból származó behozatal 18,3 %-kal bővült, hogy a Közép-Amerikába irányuló uniós export fő rendeltetési helye Costa Rica, amelyet Panama és Guatemala követ, és hogy az EU-ba irányuló áruk fő exportőre Costa Rica, amelyet Honduras és Guatemala követ; aggodalommal állapítja meg, hogy 2015-ben jelentősen, 40,4 %-kal csökkent Costa Rica uniós kivitele, mivel az egyik kiemelkedő, IT-berendezéseket gyártó cég Délkelet-Ázsiába helyezte át a tevékenységét, ami a Közép-Amerikából származó összes behozatal 16,8 %-os csökkenéséhez vezetett;

7.

 sajánlatát fejezi ki amiatt, hogy sem Közép-Amerika, sem az EU nem használja ki teljes mértékben a számukra biztosított vámkontingenseket, ezért felszólít azon lehetséges ágazatok azonosítására, ahol ösztönözni lehetne a fokozottabb kereskedelmet; sajnálattal állapítja meg, hogy a kedvezmények kihasználtsági rátáiról csak Costa Ricában állnak rendelkezésre adatok; aggályosnak tartja, hogy a Costa Ricába irányuló uniós kivitelnek csak 16,6 %-a részesült a szabadkereskedelmi megállapodás előnyeiből, míg az EU-ba irányuló Costa Rica-i kivitel esetében ugyanez az arány 92 % volt (14); emlékeztet a kereskedelem inkluzívabbá tételének, valamint a kkv-k és különösen a mezőgazdasági kistermelők értékláncokba való megfelelő integrációjának kiemelt fontosságára; felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy tegyen aktív intézkedéseket a tudás növelésére és a Megállapodás által az európai gyártók – különösen a kkv-k – körében teremtett lehetőségek kihasználásának előmozdítására annak érdekében, hogy növelje a kedvezmények kihasználtsági arányát és a meglévő vámkontingensek felhasználását;

8.

 megjegyzi, hogy a Közép-Amerikából az EU-ba exportált fő termékek továbbra is erőteljesen a primer szektorba összpontosulnak és viszonylag alacsony hozzáadott értékkel rendelkező termékek, többek között textíliák, kávé, cukor, autóalkatrészek vagy garnéla, míg az EU által Közép-Amerikába exportált fő termékek gépek és berendezések, a vegyipar és a vele rokon iparágak termékei, illetve szállítási berendezések; ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Megállapodás hatásai kezdenek megmutatkozni a Közép-Amerikából való behozatal korszerűbbé válásában és diverzifikációjában, ami nagyobb hozzáadott értékkel bíró termékek, például tűk, protézisek és orvostechnikai eszközök behozatalában, illetve a méltányos kereskedelem és a tanúsított biotermékek arányának növekedésében mutatkozik meg;

9.

 sajnálattal tapasztalja, hogy sem a harmadik éves jelentés, sem az EU által kötött szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló, 2016-ra vonatkozó jelentés nem tartalmaz releváns adatokat a befektetések volumenének értékeléséhez; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeni jelentésekbe foglalja bele az ilyen adatokat;

10.

 megjegyzi, hogy a szolgáltatások terén Közép-Amerikával folytatott uniós kereskedelem elhanyagolható mértékben csökkent és Panamára és Costa Ricára összpontosul, és felkéri a Bizottságot, hogy készítsen ágazatonként részletesebb országspecifikus elemzéseket;

11.

 elismeri az egészségügyi és növényegészségügyi előírások (SPS), a származási szabályok és a kereskedelem technikai akadályai tekintetében elért haladást, és felhívja a Feleket, hogy fokozott hangsúlyt helyezzenek a korai előrejelzésre és az átláthatóságra, illetve a belső jogszabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információcserére; megjegyzi, hogy Közép-Amerikában aggodalmat kelt az EU új jogi kerete, amely potenciálisan akadályozhatja a pálmaolaj exportját; ismételten felhívja a figyelmet a kellő időben történő tájékoztatás és előzetes információcsere szükségességére, amely lehetővé teszi a Felek számára, hogy felkészüljenek a változó modellekre és alkalmazkodjanak hozzájuk, illetve meg tudjanak felelni a belső jogi előírásoknak;

12.

 hangsúlyozza, hogy további előrelépésekre van szükség, például az alkoholtartalmú italok behozatalára Costa Rica által kirótt diszkriminatív adók kérdésében; aggodalmát fejezi ki továbbá a földrajzi árujelzők hatékony oltalmához kapcsolódó, vitás kérdések miatt is, például Costa Rica (Manchego), Guatemala (Parmigiano) és Honduras (generikus készítmények listája) esetében, és további erőfeszítéseket szorgalmaz a megfelelés érdekében;

13.

 sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a meglévő társulási megállapodás nem tartalmaz a kkv-kra vonatkozó külön fejezetet, és arra ösztönzi a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), a tagállamokat és a közép-amerikai felet, hogy vegyenek fel egy erre vonatkozó fejezetet a megállapodás jövőbeli átdolgozásába; felhívja a feleket, hogy – többek között a kkv-k internacionalizálását elősegítő aktív intézkedések és a kkv-k számára létesített kapcsolattartó pontok és speciális weboldal révén – bocsássanak a kkv-k rendelkezésére minden olyan jogi és adminisztratív támogatást és eszközt, amelyre szükségük van ahhoz, hogy e Megállapodás előnyeit kiaknázva kereskedjenek és beruházásokat hajtsanak végre, növeljék kereskedelmi forgalmukat és fokozzák szerepvállalásukat; ismételten felhívja a Feleket, hogy támogassák a két régió érdekelt felei – különösen a kkv-k – körében a Megállapodást népszerűsítő intézkedéseket és a rendelkezésre álló támogatásokat; ismételten sürgeti, hogy mindkét régióban megfelelő technikai és pénzügyi erőforrásokat kell fordítani a stratégiai ágazatok támogatására;

14.

 hangsúlyozza, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek biztosításához elengedhetetlen, hogy Közép-Amerikában tisztességes és átlátható módon megnyissák a közbeszerzési piacokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a központi kormányzati és regionális kormányzati szinten Közép-Amerika közbeszerzési piacai nagyobb mértékben is megnyithatók;

15.

 úgy véli, hogy a régióközi nem-tarifális intézkedések jelentős akadályt jelentenek a közép-amerikai beruházások útjában; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közép-amerikai országok segítsék elő a beruházási feltételek és a helyi üzleti környezet javítását az európai beruházók számára, ami javíthatja a foglalkoztatást és az infrastruktúrát, és orvosolhatja a régió jelentős fejlesztési szükségleteit;

16.

 ragaszkodik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezések tényleges végrehajtásához, amelyek a Megállapodás szerves részét képezik, és nélkülözhetetlenek a kitűzött célok eléréséhez; tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2019-ben (és azután rendszeresen) független szakértőke bevonásával utólagos értékelést végez majd a Megállapodásról, többek között annak a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetéről is; emlékeztet arra, hogy a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet előírja a munkaügyi, környezetvédelmi és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó belső tanácsadó csoportok vagy bizottságok létrehozását; különösen üdvözlendőnek tartja, hogy mostanra valamennyi közép-amerikai országban kialakultak civil társadalmi tanácsadói mechanizmusok; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes közép-amerikai országokban e tanácsadó csoportok függetlensége, illetve szerepvállalásuk lehetősége kétséges; sajnálatosnak tartja ezzel kapcsolatban, hogy a társulási bizottság és albizottságai üléseire, illetve a civil társadalmi párbeszéd fórumára 2017-ben nem került sor, és ragaszkodik ahhoz, hogy az üléseket legalább évente tartsák meg; felhívja a Megállapodás feleit, hogy mielőbb hozzák létre a belső tanácsadó csoportok megerősítéséhez szükséges mechanizmusokat és pénzügyi eszközöket, biztosítva a független képviseleti civil társadalmi szervezetek megfelelő bevonását és az érintett szereplők megfelelően arányos szerepvállalását; kéri továbbá a Megállapodás részes feleit, hogy léptessenek életbe a tanácsadó csoportokkal, valamint a különböző albizottságok tagjaival folytatott párbeszédre irányuló hatékony mechanizmusokat, és illesszék be ezeket a 2019-re tervezett utólagos értékelési folyamatokba; üdvözli az EU és Közép-Amerika belső tanácsadó csoportjainak 2016. június 16-i 3. együttes ülésén tett ajánlásokat, és felhívja a feleket ezek végrehajtására; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezete kötelező erejű rendelkezéseket tartalmaz a munkaügyi, szociális és környezetvédelmi normák hatékony végrehajtása tekintetében; üdvözli, hogy a Megállapodás kijelölte a közös kötelezettségvállalások végrehajtásáról szóló rendszeres párbeszéd felé vezető utat; megjegyzi, hogy a Parlament arra ösztönözte a Bizottságot, hogy erősítse meg a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek nyomon követését, alkalmazását és végrehajtását; üdvözli ezért a Bizottság 15 pontból álló, a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek hatékonyságának fokozását célzó tervét, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a párbeszédet a különböző érintett szereplőkkel (többek között a Parlamenttel) annak érdekében, hogy kialakítsa a kereskedelmi megállapodásokban foglalt munkaügyi és környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatékony végrehajtási mechanizmusát;

17.

 felhívja a feleket, hogy vizsgálják felül a Megállapodást egy megfelelő és hatékony vitarendezési mechanizmus bevezetése céljából, többek között mérlegelve, hogy a különféle jogérvényesítési módszerek között – súlyos jogsértések esetére, legvégső megoldásként – elriasztó hatású büntetések is szerepeljenek, továbbá tegyék lehetővé a szociális partnerek és a civil társadalom megfelelő részvételét;

18.

 sürgeti az EU-t és valamennyi közép-amerikai országot, hogy ratifikálják és teljes mértékben hajtsák végre az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét és a Párizsi Megállapodást; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és Közép-Amerikának e tekintetben fokoznia kell az együttműködést;

19.

 tudomásul veszi az ILO által készített különböző országjelentéseket és a továbbra is fennálló kihívásokat; felszólítja az érintett közép-amerikai államokat, hogy számolják fel a szakszervezeti tagokkal és az őslakos népességgel szembeni erőszakot, és jogalkotási intézkedésekkel biztosítsák az egyesülési szabadságra, a kollektív tárgyalásra, a megkülönböztetésmentességre és a gyermekmunkára vonatkozó alapvető ILO-egyezmények hatékony végrehajtását; hangsúlyozza a munkaügyi ellenőrzések szigorításának és a szociális párbeszéd erősítésének fontosságát;

20.

 kéri a Bizottságot, hogy nyújtson biztosítékot arra, hogy az exportfeldolgozó övezetekben előállított áruk vagy alkatrészek nem tartozzanak a megállapodás kedvezményes tarifái alá, mivel az exportfeldolgozó övezetek mentesek a nemzetközi munkajogi normák és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása alól; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson konkrét tájékoztatást azokról a vámokról vagy egyéb rendelkezésekről, amelyeket az exportfeldolgozó övezetekből származó, így a vámlebontás hatálya alól kikerülő termékek megkülönböztetésére alkalmaznak;

21.

 emlékeztet arra, hogy a megállapodáshoz csatolt és 2020-ig alkalmazandó banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus keretében megállapított értékhatárokat nem szabad túllépni, és hogy a feleknek e mechanizmus lejárta után is kell statisztikákat szolgáltatniuk, többek között a méltányos kereskedelem és a biogazdálkodás tekintetében; megjegyzi, hogy 2018 szeptemberében Nicaragua és Guatemala túllépte a küszöbértékét (az előbbi 349 %-os, az utóbbi 102 %-os mértékben), és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez következményekkel jár az európai banántermelőkre nézve; emlékeztet a Bizottság kötelezettségvállalására, amely szerint legkésőbb 2019. január 1-ig értékeli az uniós banántermelők helyzetét, és hogy a piac vagy az uniós banántermelők helyzetének súlyos romlása esetén sor kerülhet a mechanizmus érvényességének meghosszabbítására; emlékeztet arra, hogy a megállapodásban bevezetett stabilizációs mechanizmus és védzáradék fényében a Bizottságnak az Európai Parlament és az érintett ipari ágazatok számára egyaránt részletesebb és rendszeresebb tájékoztatást kell nyújtania ezekről a piaci fejleményekről;

22.

 hangsúlyozza, hogy a közelmúltban számos közép-amerikai országban volt tapasztalható az erőszak, a büntetlenség, a korrupció, az igazságszolgáltatási rendszerek gyengesége és a jogállamiság csorbulása, és hogy e fejlemények esetleges gazdasági következményei negatív hatást gyakorolhatnak az egész régióra, és annak destabilizációjához vezethetnek; különösen aggasztónak találja és határozottan elítéli a Nicaraguában jelenleg kialakult helyzetet; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy továbbra is gondosan kövessék nyomon a nicaraguai helyzetet, és szükség esetén a társulási megállapodás fényében mérjék fel a lehetséges intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a demokráciazáradék az Unió harmadik országokkal kötött valamennyi megállapodásának alapvető fontosságú eleme;

23.

 emlékeztet az EU-nak az EUMSZ 8. cikkében rögzített kötelességére, valamint arra, hogy az EU és a nemek közötti egyenőségről és kereskedelemről szóló Buenos Aires-i nyilatkozat többi aláírója kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget érvényesítik a kereskedelempolitikában; felhívja a feleket, hogy erősítsék meg a Megállapodás nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos dimenzióját, valamint mozdítsák elő és támogassák, hogy egy későbbi felülvizsgálat keretében külön fejezet kerüljön beillesztésre a nemek közötti egyenlőségről;

24.

 sürgeti Ausztriát, Belgiumot és Görögországot, hogy erősítsék meg a Megállapodást, és ismételten felhívja a figyelmet a Megállapodás többi része –többek között az 52. cikk és más cikkek tárgyát képező, a gazdasági és kereskedelmi fejlesztés terén folytatott együttműködés – maradéktalan alkalmazásának fontosságára;

25.

 üdvözli, hogy a Felek végre megkezdik a Horvátországnak a Megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv elfogadásához szükséges adminisztratív és intézményi eljárásokat;

o

o o

26.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EKSZ-nek, a tagállamoknak, a közép-amerikai országok kormányainak, valamint az EuroLat Közgyűlésnek.

(1)  HL L 346., 2012.12.15., 3. o.

(2)  HL C 434., 2015.12.23., 181. o.

(3)  2012. november 8-i időközi jelentés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről.

(4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0238.

(5)  HL C 227., 2018.6.28., 27. o.

(6)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0230.

(7)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0439.

(8)  http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2018/july/tradoc_157150.pdf

(9)  https://www.eesc.europa.eu/sites/default/files/resources/docs/en_joint-document_advisory-groups_16-june-2016_final.pdf

(10)  HL C 369., 2018.10.11., 132. o.

(11)  a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2012. szeptember 19-i véleménye az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről.

(12)  Európai esetjogi azonosító: EU:C:2017:376.

(13)  2018. szeptember 10-ig Ausztriában, Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Görögországban a ratifikáció még mindig nem zárult le. http://www.consilium.europa.eu/en/documents-publications/treaties-agreements/agreement/?id=2012001

(14)  A Bizottság jelentése az Európai Parlament és a Tanács számára az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének végrehajtásáról szóló harmadik éves jelentésről (COM(2017)0160).

Top