—

tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság létrehozásáról, feladatairól, összetételéről és megbízatásának idejéről szóló, 2018. február 6-i határozatára (1),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkére,

—

tekintettel a 2020-ig tartó időszakra szóló 7. általános uniós környezetvédelmi cselekvési programra (2),

—

tekintettel az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által kidolgozott, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményre (az „Aarhusi Egyezmény”),

—

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) („a rendelet”),

—

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6),

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek értékeléséhez és engedélyezéséhez használt egységes alapelvek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. június 10-i 546/2011/EU bizottsági rendeletre (8),

—

tekintettel a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló, 2013. március 1-jei 283/2013/EU bizottsági rendeletre (9),

—

tekintettel a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló, 2013. március 1-jei 284/2013/EU bizottsági rendeletre (10),

—

tekintettel az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a glifozát hatóanyag jóváhagyása érvényességének meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 29-i (EU) 2016/1056 bizottsági végrehajtási rendeletre (11) és az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a glifozát hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. augusztus 1-jei (EU) 2016/1313 bizottsági végrehajtási rendeletre (12),

—

tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbításáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2324 bizottsági végrehajtási rendeletre (13),

—

tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetről szóló, 2016. április 13-i (14) és 2017. október 24-i (15) állásfoglalására,

—

tekintettel az alacsony kockázatú biológiai peszticidekről szóló, 2017. február 15-i állásfoglalására (16),

—

tekintettel „Az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdítása a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban” című, 2016. június 7-i állásfoglalására (17),

—

tekintettel „A fenntartható uniós mezőgazdaság technológiai megoldásai” című, 2016. június 7-i állásfoglalására (18),

—

tekintettel a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására (19),

—

tekintettel az 1107/2009/EK rendeletről és annak kapcsolódó mellékleteiről szóló, az Európai Parlament Kutatószolgálata által 2018. áprilisban közzétett európai végrehajtási értékelésre,

—

tekintettel a Bíróság C-442/14. számú, Bayer CropScience SA-NV, Stichting De Bijenstichting kontra College voor de toelating van gewasbeschermingsmiddelen en biociden ügyben hozott, 2016. november 23-i ítéletére (20),

—

tekintettel európai ombudsman által az Európai Bizottság növényvédő szerek (peszticidek) engedélyezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos gyakorlatairól szóló 12/2013/MDC ügyben hozott, 2016. február 18-i határozatára,

—

tekintettel a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) monográfiáinak 2015. március 20-án közzétett, „Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó szer értékelése” című 112. kötetére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) „A glifozát hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés” című, 2015. november 12-én közzétett dokumentumára (21), valamint „A glifozát hatóanyagú növényvédő szerek esetleges endokrin károsító tulajdonságai értékelésének szakmai vizsgálata” című, 2017. szeptember 7-én közzétett dokumentumára (22),

—

tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának a glifozát besorolásáról szóló, 2017. március 15-i véleményére,

—

tekintettel a tudományos tanácsadó testületnek a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárásairól szóló, 2018. júniusi 5/2018 sz. tudományos szakvéleményére (23),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a peszticidekre vonatkozó statisztikákról szóló, 2009. november 25-i 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2017)0109),

—

tekintettel a fenntartható növényvédelemmel foglalkozó szakértői csoport által kidolgozott és a Tanács által 2016. június 28-án elfogadott, „Végrehajtási terv az alacsony kockázatú növényvédő szerek rendelkezésre állásának növeléséről és az integrált növényvédelem tagállamokon belüli végrehajtásának felgyorsításáról” című dokumentumra,

—

tekintettel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadónak a peszticidek globális alkalmazásával a mezőgazdaságban és ennek az emberi jogokra gyakorolt hatásával a foglalkozó 2017. január 24-i jelentésére,

—

tekintettel az EUMSZ 13. cikkére, amely kimondja, hogy az Unió szakpolitikáinak kialakításánál és végrehajtásánál – különösen a belső piac tekintetében – teljes körű figyelmet kell szentelni az állatok jólétére vonatkozó követelményeknek, mivel az állatok érző lények,

—

tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (24),

—

tekintettel az Eurobarométer 442. sz., 2016 márciusában készült tematikus felmérésére, amely szerint az uniós polgárok 89 %-a egyetért abban, hogy az Uniónak többet kellene tennie annak elősegítése érdekében, hogy nemzetközi szinten jobban tudatosuljon az állatok jólétének fontossága, valamint az uniós polgárok 90 %-a egyetért abban, hogy fontos a szigorú állatjóléti szabványok kialakítása,

—

tekintettel arra, hogy a Parlament számos petíciót kap polgároktól, akik az EUMSZ 24. és 227. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 44. cikke szerinti jogaikat gyakorolva felszólítanak az állatkísérletek Európában és világszerte történő beszüntetésére, és szorgalmazzák nemzetközi állatjóléti normák kialakítását;

—

tekintettel az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2018)0179) (25),

—

tekintettel az 1107/2009/EK rendelet Bizottság által jelenleg végzett REFIT-értékelésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság jelentésére (A8-0475/2018),

A.

mivel az 1107/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) célja, hogy biztosítsa mind az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelmét, és hogy javítsa a belső piac működését a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok harmonizálásával, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozásával;

B.

mivel a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárása egyike a világ legszigorúbb eljárásainak; mivel a glifozát értékelése kapcsán számos érdekelt fél által felvetett aggályok fényében a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság (PEST) célja azon területek meghatározása, amelyek a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárása tekintetében tovább fejleszthetőek olyan ajánlások révén, amelyeket szükségesnek ítél ahhoz, hogy megvalósuljon az emberek és állatok egészségének és a környezet magas szintű védelme;

C.

mivel az elővigyázatosság elve az EUMSZ 191. cikkében rögzítettek szerint átfogó elv az uniós politikában; mivel a rendelet – az 1. cikk (4) bekezdésében foglaltak alapján – az elővigyázatosság elvén nyugszik; mivel a 13. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján a kockázatkezelési döntésnek a 178/2002/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésében meghatározott elővigyázatossági elv feltételeinek kell megfelelnie; mivel a 178/2002 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az elővigyázatosság elve alapján elfogadott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük;

D.

mivel számos érdekelt fél aggodalmát fejezte ki a glifozát értékelése kapcsán, különösen az értékelés függetlenségére, tárgyilagosságára és átláthatóságára vonatkozóan, valamint az 1272/2008/EK rendeletben szereplő osztályozási kritériumok megfelelő alkalmazására, valamint a releváns iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció megfelelő használatára, továbbá a jóváhagyási kritériumok és az elővigyázatosság elvének megfelelő alkalmazására vonatkozóan;

E.

mivel a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében helyes a növényvédelmi gyakorlat következetes alkalmazása esetén és reális felhasználási feltételek mellett a növényvédő szerek nem lehetnek azonnali vagy késleltetett káros hatással az emberek – többek között a sérülékeny csoportok – egészségére, és nem terhelhetik elfogadhatatlan mértékben a környezetet;

F.

mivel a rendelet végrehajtásának értékelése azt mutatta, hogy az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelmére vonatkozó célkitűzések nem valósulnak meg teljes mértékben, és hogy a rendelet valamennyi célkitűzésének megvalósítása érdekében javításokat lehet eszközölni;

G.

mivel rendkívül fontos valamennyi tagállamban a rendelet teljes körű végrehajtása;

H.

mivel a jóváhagyási és engedélyezési eljárásokban részt vevő illetékes nemzeti hatóságok által végzett munka gyakran késleltetve van; mivel megállapítást nyert, hogy a jóváhagyási és engedélyezési eljárásban részt vevő illetékes nemzeti hatóságok esetenként nem rendelkeznek megfelelő létszámú személyzettel, illetve alulfinanszírozottak; mivel a késedelmes értékelések mellett az erőforrások hiányának kockázata az, hogy hatással lehet mind a hatóanyagok, mind a növényvédő szerek értékeléseinek minőségére, valamint az értékelések elvégzéséhez szükséges időre;

I.

mivel a kockázatértékelés függetlensége képezi a rendelet és az uniós élelmiszerjog iránti bizalom alapját;

J.

mivel úgy találták, hogy a döntéshozatali folyamat kevéssé átlátható az eljárás során, kezdve a teljes tanulmányokhoz és a nyers adatokhoz való nyilvános hozzáférés hiányától a kockázatkezelési szakaszig;

K.

mivel az uniós intézmények – köztük az uniós ügynökségek – birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés joga fontos jog, és az ez alóli kivételek szűken értelmezendők; rámutat az Európai Unió Bíróságának esetjogára, amely szerint az átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés hozzájárulnak az EU-ügynökségek szélesebb legitimációjához a polgárok szemében, és az EU-ügynökségek nagyobb elszámoltathatóságát biztosítják a polgárok felé egy demokratikus rendszerben (26);

L.

mivel a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek figyelembevétele érdekében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló 283/2013/EU bizottsági rendeletet rendszeresen frissíteni kell; mivel a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló, 2013. március 1-jei 283/2013/EU bizottsági rendelet (27) végrehajtása keretében a Bizottság közleménye továbbra is az útmutató dokumentumok és vizsgálati iránymutatások legátfogóbb forrása, bár a felsorolt dokumentumok közül többet hatályon kívül helyeztek, a többit pedig naprakésszé kell tenni; mivel a hatóanyagok tudományos értékeléséhez használt, az EFSA és a tagállamok által használt útmutatások formáját öltő módszertanok nem minden esetben tükrözik a mindenkori tudományos és műszaki ismereteket, ahogyan azt a rendelet 4. cikke előírja; mivel egyes kulcsfontosságú vizsgálatok vagy nem szerepelnek a kockázatértékelésben, vagy hiányoznak a legfrissebb tudományos módszerek (mint a talajban élő organizmusok korszerű ökotoxikológiai vizsgálatainak vagy a környezeti koncentrációnak és a porban, szélben, levegőben és vízben lévő maradványanyagoknak az értékelése esetében);

M.

mivel az EFSA három neonikotinoidról készült legutóbbi értékelésében használt, a méhekre vonatkozó frissített útmutatót hivatalosan még nem fogadták el; mivel az EFSA által jelenleg használt, a talajban élő organizmusokra vonatkozó iránymutatás 2002-ben készült;

N.

mivel az iránymutatás a jogszabályokban foglalt követelményeket gyakorlati lépésekre ülteti át, kifejtve, hogy mit kell tenni, a vizsgálati iránymutatások pedig az adatgenerálás során követendő vizsgálati jegyzőkönyveket határozzák meg, kifejtve, hogy a vizsgálatokat hogyan kell elvégezni;

O.

mivel a növényvédő szerek nem megfelelő széles körű és profilaktikus használata aggodalomra ad okot;

P.

mivel a növényvédő szerek kiszárításra (a termesztett növény kezelése a betakarítás előtt érésének felgyorsítására és betakarításának megkönnyítésére) történő alkalmazása helytelen;

Q.

mivel a lakosság vagy a sérülékeny csoportok által használt területeken helytelen a növényvédő szerek alkalmazása;

R.

mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által összeállított adatok szerint az EU 2016-ban a globális fogyasztás 11,8 %-át kitevő 368 588 tonna peszticidet használt fel;

S.

mivel a FAO szerint a peszticidek használata az EU-ban 2009 óta növekvő tendenciát mutat; mivel azonban a tagállamok között nagyon eltérő tendencia figyelhető meg, egyes tagállamokban komoly emelkedést, míg másokban hirtelen esést mutatva; mivel 2011 és 2016 között a 16 uniós tagállamban értékesített peszticid hatóanyag összes mennyisége 1,6 %-kal nőtt;

T.

mivel 2018-ig 493 hatóanyagot és egyszerű anyagot hagytak jóvá;

U.

mivel az 1185/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés kiemeli a peszticidhasználatra vonatkozó statisztikák hiányosságait és az egyes hatóanyagok használatával kapcsolatos ismeretek hiányát;

V.

mivel az Európai Unió által 2018-ban közzétett, az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokról szóló, 2016. évi európai uniós jelentés (28) szerint a minták 96,2 %-a az uniós jogszabályok által engedélyezett határokon belül volt;

W.

mivel a nyilvánosság körében Európában hiányoznak a veszélyekkel és kockázatokkal, az elfogadható és elfogadhatatlan veszélyekkel és kockázatokkal, valamint a megengedett szermaradék-határértéknek való megfelelés szintjével kapcsolatos ismeretek;

X.

mivel az újonnan kifejlesztett hatóanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó engedélyezési határozatokat a valós hatások tekintetében mindig bizonytalanul hozzák; mivel hiányzik az engedélyezés utáni nyomon követés; mivel nincsenek adatok az egyes alkalmazott növényvédő szerek pontos mennyiségeiről, az enyhítő intézkedések végrehajtásáról és hatékonyságáról, illetve az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre gyakorolt lehetséges káros hatásokról;

Y.

mivel az adatok hiánya a hatóanyagok, a védőanyagok, a kölcsönhatás-fokozók és a segédanyagok valós hatásait, valamint a termékösszetételeket és -keverékeket és metabolitjaikat is érinti; mivel ezért nem ismerjük kellőképpen a peszticidek által az emberi és az állati egészségre, valamint a környezetre gyakorolt teljes hatást;

Z.

mivel „A peszticidek alkalmazásának környezetvédelmi megfigyelése a mézelő méhek segítségével” elnevezésű kísérleti projekt végrehajtása még várat magára, annak ellenére, hogy a projekt a 2017-es és 2018-as pénzügyi évekre vonatkozó uniós költségvetésbe is bevezetésre került;

AA.

mivel a 2020-ig tartó időszakra szóló 7. általános uniós környezetvédelmi cselekvési program egyik célja az, hogy a vegyi anyagokat olyan módon állítsák elő és használják, amely az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások minimálisra csökkentéséhez vezet, és mivel még mindig bizonytalanság övezi a különböző vegyi anyagok által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt teljes hatást;

AB.

mivel a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a növényvédő szereknek „nem lehet azonnali vagy késleltetett káros hatása az emberi egészségre … figyelembe véve az ismert halmozódó és szinergikus hatásokat is, ha az ilyen hatások értékelésére szolgáló, a Hatóság által jóváhagyott tudományos módszerek rendelkezésre állnak”; mivel a 396/2005/EK rendelet előírja, hogy figyelembe kell venni a maradékok „ismert halmozott és szinergikus hatásait, amennyiben rendelkezésre állnak az e hatások felmérését szolgáló módszerek”;

AC.

mivel ma már elérhetőek ilyen módszertanok, és mivel az EFSA várhatóan 2019 végéig elkészíti az élelmiszerekben található peszticideknek való kitettség által az emberi idegrendszerre és pajzsmirigy-rendszerre gyakorolt halmozott hatásokat vizsgáló kísérleti értékelést;

AD.

mivel jelenleg jogilag nem kötelező a hatóanyagok vizsgálata fejlődési neurotoxicitás szempontjából, amely esetlegesen autizmust, figyelemhiányos hiperaktivitási zavarokat, (ADHD) vagy diszlexiát okozhat; mivel vizsgálatok szükségesek a fejlődési toxicitással és a neurotoxicitással kapcsolatosan, amelyek konkrét problémák kezelésére irányuló eseti tanulmányok elkészítését is elindíthatják; mivel ezzel összefüggésben az EFSA egy folyamatban lévő projekten dolgozik a fejlődési neurotoxicitás hatásainak szűrésére állatokat nem érintő alternatívák kidolgozása céljából;

AE.

mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a rendelet alkalmazása az állatoknak a veszélyek azonosítása és a kockázatértékelés céljából történő felhasználása tekintetében nem áll összhangban az állatkísérletekről szóló 2010/63/EU irányelv „3R” elvével (helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés), mivel a 283/2013/EU és a 284/2013/EU bizottsági rendeletet, valamint a megfelelő iránymutatásokat elfogadásuk óta nem frissítették, annak ellenére, hogy validált alternatív vizsgálatok és technológiák állnak rendelkezésre;

AF.

mivel az emberi egészségre gyakorolt hatások vizsgálata állatok felhasználásával jár együtt, és ezért nem feltétlenül jelzi előre az emberek reakcióit;

AG.

mivel fel kell gyorsítani az olyan új, nem állatokon végzett módszerek kifejlesztését és validálását, amelyek információkat szolgáltatnak az emberi toxicitás mögötti mechanizmusokról, beleértve a kedvezőtlen kimeneteli lehetőségeket az embereknél;

AH.

mivel a növényvédő szerek engedélyezése és használata tekintetében számos harmadik országbeli mezőgazdasági termék alacsonyabb szinten védi az emberek és az állatok egészségét, valamint a környezetet; mivel biztosítani kell, hogy az uniós szintű védelmet ne ássa alá a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatala;

AI.

mivel az EU-n belül illegálisan behozott növényvédő szerek vannak forgalomban és használatban, potenciális veszélyt jelentve a közegészségügyre, és tisztességtelen versenyt jelentenek a hatályos uniós jogszabályok szerinti engedélyezési eljárás alá tartozó növényvédő szerekkel szemben;

AJ.

mivel az átláthatóság és az összeférhetetlenség tekintetében számos érdekelt félnél aggályok merültek fel a kérelmezők azon jogával kapcsolatban, hogy a hatóanyagok jóváhagyása iránti első kérelem benyújtásakor megválaszthatják a jelentéstevő tagállamot;

AK.

mivel az átláthatóság és az összeférhetetlenség tekintetében számos érdekelt félnél aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság által az értékelési jelentés meghosszabbításával megbízott jelentéstevő tagállam lehet ugyanaz a tagállam, amelyik az eredeti értékelőjelentés-tervezetet készítette;

AL.

mivel az új hatóanyagok esetében a rendelet hatályba lépése óta a 28 tagállamból csupán 11-et választottak a kérelmezők jelentéstevő tagállamként, ami azt mutatja, hogy jelentős eltérések vannak a szakértelem és a személyi állomány tekintetében;

AM.

mivel Franciaország, Hollandia, Németország és az Egyesült Királyság az összes dosszié mintegy 80 %-ával foglalkozott; mivel a brexit jelentős hatással lesz más tagállamok munkaterhelésére;

AN.

mivel a rendelet 8. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kérelmezőnek összefoglaló dokumentációt kell benyújtania, amelynek tartalmaznia kell többek között az adatszolgáltatási követelmények minden egyes pontja vonatkozásában a kísérletek és vizsgálatok összefoglalását és eredményeit, beleértve valamennyi benyújtott információ értékelését is;

AO.

mivel számos érintett fél aggodalmát fejezte ki a jogszabály által előírt értékelési megközelítéssel, és különösen azzal összefüggésben, hogy kinek kell a hatóanyagok értékeléséhez szükséges tudományos vizsgálatokat végrehajtani és a bizonyítékokat előállítani, és kinek kell más szakértők által értékelt szakirodalmat biztosítani és a tanulmányokat értékelni;

AP.

mivel a rendelet 8. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a kérelmezőnek mellékelnie kell a dokumentációhoz a hatóanyagról és annak megfelelő metabolitjairól szóló, más szakértők által értékelt, nyilvánosan hozzáférhető szakirodalmat;

AQ.

mivel új hatóanyagok esetében rendes körülmények között csak a kérelmező által készített szabályozási vizsgálatokból származó adatok állnak rendelkezésre;

AR.

mivel a kockázatértékelésnek az összes rendelkezésre álló tudományos bizonyítékon kell alapulnia; mivel a más szakértők által értékelt, nyilvánosan hozzáférhető szakirodalom fontos kiegészítő információkkal szolgál a kérelmezők által benyújtott, a helyes laboratóriumi gyakorlatokon alapuló vizsgálatokhoz, és olyan eredményeket is tartalmazhat, amelyek felhívhatják az értékelők figyelmét a szokásos kísérletek során nem észlelt káros hatásokra;

AS.

mivel a helyes laboratóriumi gyakorlatok alapelvét az OECD dolgozta ki annak biztosítására, hogy egy adott vizsgálatot egy konkrét kísérleti módszer által előírt módon hajtsanak végre a csalárd gyakorlatok megelőzése érdekében; mivel az EU elfogadta ezeket az alapelveket a 2004/10/EK irányelv révén, amely előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a vegyi anyagok biztonsági vizsgálatait végrehajtó laboratóriumok megfeleljenek a helyes laboratóriumi gyakorlatra vonatkozó OECD-alapelveknek és a 2004/9/EK irányelvnek, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy jelöljék ki azokat a hatóságokat, amelyek a helyes laboratóriumi gyakorlatok ellenőrzésének elvégzéséért a területükön felelnek;

AT.

mivel a Bizottság 2015-ben kiadott jelentése szerint minden tagállam ratifikálta a helyes laboratóriumi gyakorlatokra vonatkozó irányelveket, és működő nemzeti monitoringprogramokat vezetett be a helyes laboratóriumi gyakorlatoknak való megfelelőség vizsgálatára;

AU.

mivel az OECD vizsgálati iránymutatásai biztosítják, hogy a kutatás reprodukálható, következetes és egységes legyen, és lehetővé teszik a szabályozó hatóságok számára a tanulmányok minőségének és relevanciájának értékelését, a tanulmányok módszertani érvényességének biztosítását és az adatok tagállamok közötti kölcsönös elfogadását;

AV.

mivel a rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a „jelentéstevő tagállam független, objektív és átlátható értékelést végez a mindenkori tudományos és műszaki ismeretekre figyelemmel”;

AW.

mivel megállapítást nyert, hogy a különböző tagállamok jelentéstevő tagállamként eljárva különböző gyakorlatokat alkalmaznak a más szakértők által értékelt szakirodalomról a kérelmezők által készített összefoglalókra történő hivatkozáskor; mivel alapvető szabály, hogy bármely tudományos munkának egyértelműen, idézőjelek alkalmazásával jelölnie kell a mások által tett állításokat;

AX.

mivel a Parlament tudomásul veszi a német Szövetségi Kockázatelemző Intézet (BfR) által a glifozátról készített kockázatértékelési jelentésben található szakirodalmi áttekintésről folytatott vitát; mivel számos érdekelt félnél aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a glifozátról készített kockázatértékelőjelentés-tervezet fontos értékelési elemeit anélkül vették át a kérelemből, hogy egyértelműen mint hivatkozást tüntették volna fel azokat;

AY.

mivel a növényvédő szerek uniós engedélyezési rendszerének hitelessége nagymértékben függ a közvéleménynek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságba vetett bizalmától, amely gondoskodik az európai élelmiszer-biztonsági döntések alapjául szolgáló tudományos véleményekről; mivel az EFSA iránti csökkenő közbizalom aggodalomra ad okot;

AZ.

mivel az EFSA számára jelenleg dolgozó nemzeti szakértők mintegy kétharmada csupán hat tagállamból származik;

BA.

mivel a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a hatóanyag értékelése során először meg kell állapítani, hogy teljesülnek-e a II. melléklet 3.6.2–3.6.4. és 3.7. pontjában foglalt jóváhagyási kritériumok (= „kizárási kritériumok”); mivel ezen kizárási kritériumok egyike az anyagoknak az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései alapján (1A. vagy 1B. kategóriájú) karcinogénként történő besorolására vonatkozik;

BB.

mivel a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a glifozátot a saját terminológiája alapján mint emberre valószínűleg rákkeltő hatású (2A csoport) anyagot sorolta be (amely az 1272/2008/EK rendelet 1B. kategóriájának felel meg); mivel a rendelkezésre álló információk – többek között az IARC értékelése – után az uniós kockázatkezelési döntések alapjául szolgáló tudományos értékelések biztosításáért felelős európai ügynökségek (az EFSA és az ECHA) arra a következtetésre jutottak, hogy az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései alapján nem indokolt a rákkeltő anyagként történő besorolás;

BC.

mivel miközben az IARC következtetését működési elveinek megfelelően a publikált szakirodalomra alapozta, az EFSA és az ECHA a kérelmező által a rendelet 8. cikkével összhangban benyújtott publikálatlan tanulmányokat is felhasznált értékelése alapjaként, továbbá releváns nyersadatokhoz is hozzáfért;

BD.

mivel világszerte számos más illetékes hatóság, köztük az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és Japán hatóságai készítettek azóta új értékeléseket a glifozátról, és végkövetkeztetésük az volt, hogy az anyag nem rákkeltő; mivel az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala még vizsgálja a glifozátot, és ökológiai kockázatértékelési tervezetében egyértelműen kijelenti, hogy a madarakra, az emlősökre, valamint a szárazföldi és a vízinövényekre is hatással lehet;

BE.

mivel, ahogyan azt 54, mind az EU, mind pedig az IARC rendszerei keretében értékelt peszticid EFSA által 2017-ben végzett összehasonlítása mutatja, az EU besorolása 14 esetben jóval konzervatívabb (következésképpen szigorúbb) volt az IARC-énál, 11 esetben (a glifozát és 10 másik hatóanyag esetében) kevésbé szigorú, 29 esetben pedig azzal azonos;

BF.

mivel számos érdekelt félnél aggályok merültek fel, illetve merülnek fel továbbra is az EFSA és az ECHA azon megállapításaival kapcsolatos szakvéleményük kapcsán, miszerint a glifozátot nem sorolták be karcinogénként;

BG.

mivel sajnálatos módon nem sikerült megoldani ezeket a kérdéseket a különbizottságban;

BH.

A Bizottság 2017 októberében elfogadhatónak minősítette a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” elnevezésű európai polgári kezdeményezést; mivel több mint egymillió polgár felszólította a Bizottságot, hogy a tagállamoknak javasolja a glifozát használatának tilalmát, reformálja meg a peszticidekre vonatkozó jóváhagyási eljárást és a peszticidek használata tekintetében uniós szinten állapítson meg kötelező csökkentési célkitűzéseket;

BI.

mivel az úgynevezett Monsanto-dokumentumok, valamint a Dewayne Johnson kontra Monsanto ügyben a Kalifornia állam legfelsőbb bírósága által a közelmúltban hozott ítélet (CGC-16–550128 sz. ügy) és az azt követő fellebbezés aggályokat vetett fel a glifozát értékelési folyamata során tapasztalható függetlenség és összeférhetetlenség miatt;

BJ.

mivel a rendelet hat hónapos határidőt ír elő a Bizottság számára az EFSA következtetéseitől a rendelettervezet bemutatásáig;

BK.

mivel a glifozát jóváhagyásának megújítására vonatkozó határozat nem tartalmazott jogilag kötelező uniós szintű kockázatcsökkentő intézkedéseket; mivel a Bizottság a jóváhagyási feltételekben úgy határozott, hogy egyedi ajánlást fogad el, amely szerint a tagállamoknak a glifozátot tartalmazó növényvédő szerek engedélyezésekor különös figyelmet kell fordítaniuk a szárazföldi gerinceseket érintő kockázatokra; mivel a nem célzott szárazföldi gerincesek – köztük emlősök és a madarak – esetében hosszú távú, magas kockázatot állapítottak meg a glifozát szinte valamennyi felhasználása tekintetében;

BL.

mivel az ECHA arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát súlyos szemkárosodást okoz és mérgező a vízi élővilágra nézve, hosszan tartó károsodást okozva;

BM.

mivel nem világos, hogy a Bizottság és a tagállamok milyen feltételek esetén tekintenek egy adott kockázatot a környezet szempontjából elfogadhatatlan mértékűnek;

BN.

mivel aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság, a tagállamok támogatásával, az EFSA szerint a környezetre és a biológiai sokféleségre komoly kockázatot jelentő hatóanyagokat hagy jóvá, tekintettel arra, hogy a rendelet 4. cikke (3) bekezdésének e) pontja értelmében a növényvédő szerek nem terhelhetik elfogadhatatlan mértékben a környezetet;

BO.

mivel az európai ombudsman a 12/2013/MDC ügyben hozott, 2016. február 18-i határozatában kimondta, hogy a megerősítő információk benyújtása nem érinthet az egészségügyi kockázat értékelésével kapcsolatos kérelem benyújtásakor meglévő olyan adatszolgáltatási követelményeket, amelyek esetében megfelelő útmutatók álltak rendelkezésre;

BP.

mivel a megerősítő adatok általában nem esnek ugyanolyan alapos tudományos vizsgálat, illetve értékelés alá, mint az eredeti kérelemben benyújtott adatok, tekintve, hogy az EFSA nem veti rendszeresen szakértői vizsgálat alá azokat; mivel az európai ombudsman 2016-os határozatában felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az EFSA-nak mostantól kezdve valamennyi megerősítő adatot rendszeres szakértői vizsgálatot alá kell-e vetnie, és hogy kell-e az útmutatókat ennek megfelelően módosítani;

BQ.

mivel a Bizottság által az ombudsman vizsgálatának keretében megvizsgált tíz hatóanyag tekintetében 2018. február benyújtott nyomonkövetési jelentés alapján a megerősítő adatokra vonatkozó eljárás nyomán két hatóanyagot – a haloxifop-P-t és a malationt – találtak, melyeket egyébként korlátoztak volna, de amelyek hosszabb ideig voltak forgalomban;

BR.

mivel az alacsony kockázatú biológiai peszticidek esetében azért nincsenek adatok, mert az adatszolgáltatási követelményeket kémiai növényvédő szerekre tervezték, és így alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerekre nem alkalmasak;

BS.

mivel az EFSA által a hatóanyagokkal kapcsolatos állásfoglalásaiban meghatározott kockázatok ellenére a Bizottság gyakran a tagállamokra hagyja a kockázatcsökkentési intézkedéseket, jóllehet a rendelet lehetőséget biztosít a számára ilyen intézkedések uniós szinten történő meghatározására; mivel az európai ombudsman a 12/2013/MDC ügyben hozott határozatában kifogásolta ezt a megközelítést;

BT.

mivel helyénvaló, hogy a tagállamok döntsenek a helyzetükre jellemző egyedi aggályok tekintetében a kockázatkezelési intézkedésekről;

BU.

mivel nem állnak rendelkezésre alacsony kockázatú növényvédő szerek; mivel mindössze tíz anyagot hagytak jóvá alacsony kockázatú növényvédő szerként az uniós piacon forgalmazott csaknem 500 ilyen szerből; mivel az alacsony kockázatú növényvédő szerek meglétének hiánya megnehezíti az integrált növényvédelem végrehajtását és fejlesztését; mivel e hiányt a hosszadalmas értékelési, engedélyezési és nyilvántartásba vételi folyamat okozza;

BV.

mivel napjainkban a fejlett technikák – például a precíziós gazdálkodás és a robotika – már a korai szakaszban felhasználhatók a gyomok vagy a káros rovarok pontos megfigyelésére és eltávolítására; mivel a fejlett technikák az Európai Unióban még nincsenek kiforrva, és az Unió és a tagállamok támogatását igénylik;

BW.

mivel a növényvédő szereket a jelenlegi tudományos és műszaki ismereteknek megfelelően az engedélyezés előtt alaposan meg kell vizsgálni; mivel a nem megfelelő létszámú személyzet, illetve az alulfinanszírozás azt eredményezheti, hogy túlságosan a hatóanyag jóváhagyása kapcsán végzett értékelésre hagyatkoznak a növényvédő szerekre irányuló határozatok során;

BX.

mivel a növényvédő szerek engedélyezési eljárásának, és különösen a kockázatértékeléssel összefüggő adatszolgáltatási követelményeknek figyelembe kell venniük a növényvédő szerek tényleges használatát;

BY.

mivel a növényvédő szerek engedélyezésekor továbbra is különös figyelmet kell fordítani a „sérülékeny csoportokra”; mivel a rendelet szerint a sérülékeny csoportok olyan személyek, akiket a növényvédő szerek egészségre gyakorolt akut és krónikus hatásainak felmérése során különös figyelemben kell részesíteni; mivel ide tartoznak a várandós és gyermeket szoptató nők, a magzatok, a csecsemők és gyermekek, az idősek, illetve olyan munkavállalók és helyi lakosok, akik hosszabb távon nagy mennyiségű peszticidnek vannak kitéve; 15.

BZ.

mivel a rendelet 25. cikke előírja, hogy ahhoz, hogy felvegyék őket egy pozitív jegyzékre, a védőanyagoknak és a kölcsönhatás-fokozóknak ugyanolyan jóváhagyási eljárások kell átesniük, mint a hatóanyagoknak; mivel a Bizottság még nem hagyott jóvá egyetlen védőanyagot vagy kölcsönhatás-fokozót sem;

CA.

mivel a rendelet 27. cikke előírja a Bizottság számára, hogy a fel nem használható segédanyagokat vegye fel egy negatív jegyzékre a III. mellékletben; mivel a Bizottság még nem fogadta el a segédanyagok negatív jegyzékét, de kifejezte szándékát, hogy 2018 végéig elfogadja azt; mivel ezen anyagok hatása miatt elfogadhatatlan ez a késedelem; mivel egyes tagállamok a segédanyagok uniós szintű negatív jegyzéke hiányába saját jegyzéket hoztak létre;

CB.

mivel az uniós lista hiánya jelentősen megnehezíti a növényvédő szerek részletes kockázatértékelését;

CC.

mivel aggályok merültek fel a zónarendszerrel, és különösen az eljárás késedelmeivel és a kérelmeknek a kölcsönös elismerés kontextusában történő gyakori teljes, illetve részleges újraértékelésével összefüggésben, ami az egyazon zónába tartozó tagállamok értékelési modelljeinek eltérő nemzeti követelményeiből adódik; mivel a tagállamok kölcsönös elismerési eljárásának célja az eljárások egyszerűsítése és a tagállamok közötti bizalom növelése volt; mivel a kölcsönös elismerési eljárás alkalmazását fontos eszköznek tartják a munkamegosztás fokozására és a határidők betartásának biztosítására az optimális védelem garantálásával, és fontos a belső piac működése szempontjából is;

CD.

mivel a Bizottság egy IT-rendszer, a növényvédő szerek alkalmazáskezelő rendszerének (PPPAMS) létrehozásán dolgozik, amely nyilvánosan elérhető lesz, és elő fogja mozdítani a kölcsönös elismerési rendszert;

CE.

mivel jelenleg nem létezik összefoglaló az EU-ban engedélyezett valamennyi növényvédő szerről, mivel a tagállamok nem kötelesek rendszeresen tájékoztatni a Bizottságot az engedélyezésekről szóló határozataikról;

CF.

mivel a 283/2013/EU bizottsági rendelet megköveteli a hosszú távú toxicitással kapcsolatos vizsgálatok elvégzését; mivel a 284/2013/EU bizottsági rendelet jelenleg is megköveteli a szerrel foglalkozókat, a közelben tartózkodókat és a lakosságot, valamint a dolgozókat érő expozíció toxikológiai vizsgálatát, számos hosszú távú és krónikus toxikológiai vizsgálatot állatokban, valamint a szerek sorsára és viselkedésére vonatkozó vizsgálatokat a talajban, a vízben és a levegőben, beleértve az expozíciós módot, a lebomlást és a levegőben terjedést, de a növényvédő szerek hosszú távú toxicitását nem;

CG.

mivel a tagállamok a növényvédő szerek és a helyettesítő anyagok összehasonlító értékelésének elkészítésén dolgoznak; mivel a cél az ilyen termékek biztonságosabb növényvédő szerekkel és nem vegyi módszerekkel – például a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (29) meghatározott módszerekkel – való helyettesítése;

CH.

mivel a legfrissebb jelentések rámutattak arra, hogy a madarak és rovarok – különösen a méhek és egyéb beporzók – körében jelentősen csökkent a biológiai sokféleség; mivel az elmúlt 27 évben a védett területeken a szárnyas rovarok biomasszájának több mint 75 %-os csökkenését figyelték meg (30); mivel a mezőgazdaság intenzívebbé válása (pl. a peszticidhasználat, az egész éves talajművelés, a fokozott műtrágya-használat és a gyakori agronómiai intézkedések), amely nem szerepel az elemzésben, ennek egyik lehetséges oka lehet; mivel a mezőgazdaság intenzívebbé válása összefüggésbe hozható a növények, rovarok, madarak és egyéb fajok biológiai sokféleségének általános csökkenésével; mivel egy egészséges és fenntartható mezőgazdasági ágazat biztosítása érdekében a biológiai sokféleség és a szilárd ökoszisztémák, különösen a méhek és az egyéb, beporzást végző rovarok alapvető fontosságúak;

CI.

mivel a három neonikotinoid (imidakloprid, klotianidin és tiametoxam) valamennyi kültéri használatának tilalma üdvözlendő; mivel ezeket a tilalmakat nem áshatják alá az 53. cikk alóli indokolatlan eltérések;

CJ.

mivel a többi szisztémás növényvédő szert a lehető legnagyobb mértékben – a vetőmagkezelés esetében is – korlátozni kell, ha az veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre nézve;

CK.

mivel a rendelet 53. cikkének (2) bekezdése alapján megadott szükséghelyzeti engedélyezések száma és meghatározott esetei az EU-ban növekszenek; mivel egyes tagállamok más tagállamokhoz képest jelentősen gyakrabban használják az 53. cikket; mivel az EFSA három neonikotinoid szükséghelyzeti engedélyezéséről készült legutóbbi értékelése megállapította, hogy ezek az engedélyezések egyes esetekben összhangban voltak a jogszabályban meghatározott rendelkezésekkel, míg más esetekben nem teljesültek a feltételek;

CL.

mivel az engedélyezési eljárások során tapasztalható szisztematikus késedelmek a vészhelyzeti engedélyek egyre nagyobb mértékű alkalmazásához is vezethetnek; mivel az 53. cikk szerinti, a tényleges szükséghelyzettől eltérő különleges helyzetek kezelésére szolgáló kisebb jelentőségű felhasználásra vonatkozó eltérések alkalmazása nem megvalósítható és nem megfelelő; mivel az EFSA-nak ki kell vizsgálnia a helyettesítés hatását, valamint a nem vegyi módszerek rendelkezésre állását;

CM.

mivel különös figyelmet kell fordítani a kisebb jelentőségű felhasználásra szánt növényvédő szerekre, ugyanis jelenleg a vállalkozások csekély gazdasági ösztönzést kapnak az ilyen termékek kifejlesztésére;

CN.

mivel a rendelet hatályba lépése óta a Bizottság csak egyszer élt azzal a lehetőséggel, hogy az 53. cikk (2) bekezdése értelmében az EFSA szakvéleményét kérje;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

74.

75.

76.

77.

78.

79.

80.

81.

82.

83.

84.

85.

86.

87.

88.

89.

90.

91.

92.

93.

94.

95.

96.

97.

98.

99.

100.

101.

102.

103.

104.

105.

106.

107.

108.

109.

110.

111.

112.

113.

114.

115.

116.

117.