—

tekintettel „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i európai bizottsági közleményre (COM(2016)0587) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0300),

—

tekintettel az „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i európai bizottsági közleményre (COM(2016)0588) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0306),

(1)

A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen elemeivé váltak az európaiak mindennapjainak, és alapvető szerepet játszanak számos stratégiai érdek védelmében. Versenyképességét tekintve az Unió űripara már ma is a legjobbak között van a világon. Az új szereplők és az új műszaki megoldások megjelenése azonban forradalmi változásokat idéz elő a hagyományos ipari modellekben. Ezért létfontosságú, hogy az Unió továbbra is vezető szerepet töltsön be világviszonylatban és nagy fokú szabadsággal rendelkezzen a világűr területén való fellépésben, ösztönözze a tudományos és a műszaki haladást, és előmozdítsa a világűrhöz kötődő uniós gazdasági ágazatokban, különösen pedig a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozások körében a versenyképességet és az innovációs készséget.

(1)

A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen elemeivé váltak az európaiak mindennapjainak, és alapvető szerepet játszanak számos stratégiai érdek védelmében. Versenyképességét tekintve az Unió űripara már ma is a legjobbak között van a világon. Az új szereplők és az új műszaki megoldások megjelenése azonban forradalmi változásokat idéz elő a hagyományos ipari modellekben. Ezért létfontosságú, hogy az Unió továbbra is vezető szerepet töltsön be világviszonylatban és nagy fokú szabadsággal rendelkezzen a világűr területén való fellépésben, ösztönözze a tudományos és a műszaki haladást, és előmozdítsa a világűrhöz kötődő uniós gazdasági ágazatokban, különösen pedig a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozások körében a versenyképességet és az innovációs készséget. Ugyanakkor meg kell teremteni a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy világszinten egyenlő versenyfeltételek legyenek biztosítottak az űripari vállalkozások számára.

(2)

Az űrágazat fejlődése hagyományosan a biztonság kérdésköréhez igazodott. Az űrágazatban használatos berendezések, alkatrészek és műszerek gyakran kettős felhasználású termékek. Ezért gondoskodni kell az Unió és az uniós tagállamok biztonsága szempontjából a világűrben rejlő lehetőségek kihasználásáról.

(2)

Az űrágazat fejlődése hagyományosan a biztonság kérdésköréhez igazodott. Az űrágazatban használatos berendezések, alkatrészek és műszerek gyakran kettős felhasználású termékek. Ezért gondoskodni kell az Unió és az uniós tagállamok biztonsága és függetlensége szempontjából a világűrben és a világűrhöz való önálló hozzáférésben rejlő lehetőségek kihasználásáról.

(3)

Az Unió már az 1990-es évek végétől kezdve létrehozott saját kezdeményezéseket és programokat a világűr területén – előbb az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), majd a Galileo és a Kopernikusz programot –, amelyek az Unió polgárainak szükségleteit és a közpolitikai igényeket egyaránt kielégítik. Nemcsak a továbbvitelét kell biztosítani ezeknek a kezdeményezéseknek, hanem továbbfejlesztésükről is gondoskodni kell ahhoz, hogy továbbra is élharcosai legyenek az új műszaki megoldások kifejlesztésének és a digitális ágazatban, illetve az informatikai és a kommunikációs technológia területén zajló átalakulásoknak, képesek legyenek kielégíteni a felhasználók új igényeit, és szolgálni tudják a kiemelt szakpolitikai célokat egyebek mellett az éghajlatváltozás – és különösen az Északi-sarkvidéken zajló változások figyelemmel kísérése –, a biztonság és a  katonai védelem területén .

(3)

Az Unió már az 1990-es évek végétől kezdve létrehozott saját kezdeményezéseket és programokat a világűr területén – előbb az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), majd a Galileo és a Kopernikusz programot –, amelyek az Unió polgárainak szükségleteit és a közpolitikai igényeket egyaránt kielégítik. Nemcsak a továbbvitelét , illetve elterjedését és használatát kell biztosítani ezeknek a kezdeményezéseknek, hanem továbbfejlesztésükről is gondoskodni kell ahhoz, hogy továbbra is élharcosai legyenek az új műszaki megoldások kifejlesztésének és a digitális ágazatban, illetve az informatikai és a kommunikációs technológia területén zajló átalakulásoknak, képesek legyenek kielégíteni a felhasználók új igényeit, és szolgálni tudják a kiemelt szakpolitikai célokat . A programnak elő kell mozdítania az űripari szolgáltatásokat annak érdekében is, hogy valamennyi tagállam és polgáraik teljes mértékben kihasználhassák a  program előnyeit .

(4)

Az Uniónak biztosítania kell, hogy szabadon, autonóm módon férjen hozzá a világűrhöz, és azt biztonságosan igénybe vehesse. Ezért – figyelemmel különösen a kritikus infrastruktúrára és technológiára, a közbiztonságra, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságára – alapvetően fontos, hogy az Unió autonóm, megbízható és költséghatékony módon férjen hozzá a világűrhöz. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság a felbocsátási szolgáltatásokat – a Szerződés 189. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – egyesítse európai szinten mind saját célú felhasználásra, mind pedig a mások céljaira való igény szerinti felhasználásra, ideértve a tagállamok általi felhasználást is. Kulcsfontosságú továbbá, hogy az Unió továbbra is modern, hatékony és rugalmas felbocsátási infrastruktúrával rendelkezzen. A tagállamok és az Európai Űrügynökség intézkedésein túlmenően a Bizottságnak meg kell fontolnia ezen infrastruktúra támogatásának lehetőségeit. Ezen belül lehetővé kell tenni, hogy azokban az esetekben, amikor egyértelműen megállapítható az európai uniós hozzáadott érték, a program szükségleteivel összhangban végzett felbocsátásokhoz szükséges földi űrinfrastruktúra karbantartása és korszerűsítése a program keretében – a költségvetési rendelettel összhangban – részleges finanszírozásban részesüljön, és ezáltal javuljon a program költséghatékonysága.

(4)

Az Uniónak biztosítania kell, hogy szabadon, autonóm módon férjen hozzá a világűrhöz, és azt biztonságosan igénybe vehesse. Ezért – figyelemmel különösen a kritikus infrastruktúrára és technológiára, a közbiztonságra, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságára – alapvetően fontos, hogy az Unió autonóm, megbízható és költséghatékony módon férjen hozzá a világűrhöz , ideértve az alternatív felbocsátási technológiákat, illetve az innovatív rendszereket vagy szolgáltatásokat is . Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság a felbocsátási szolgáltatásokat – a Szerződés 189. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – egyesítse európai szinten mind saját célú felhasználásra, mind pedig a mások céljaira való igény szerinti felhasználásra, ideértve a tagállamok általi felhasználást is. Kulcsfontosságú továbbá, hogy az Unió továbbra is modern, hatékony és rugalmas felbocsátási infrastruktúrával rendelkezzen. A tagállamok és az Európai Űrügynökség intézkedésein túlmenően a Bizottságnak meg kell fontolnia ezen infrastruktúra támogatásának lehetőségeit. Ezen belül lehetővé kell tenni, hogy azokban az esetekben, amikor egyértelműen megállapítható az európai uniós hozzáadott érték, a program szükségleteivel összhangban végzett felbocsátásokhoz szükséges földi űrinfrastruktúra karbantartása és korszerűsítése a program keretében – a költségvetési rendelettel összhangban – részleges finanszírozásban részesüljön, és ezáltal javuljon a program költséghatékonysága.

(5)

Az uniós űrágazat versenyképességének megerősítése és a saját rendszerek tervezésére, építésére és üzemeltetésére való képesség kialakítása érdekében az Uniónak támogatnia kell a teljes űrágazat létrehozását, növekedését és fejlődését. A vállalkozás- és innovációbarát modell kialakulását európai, regionális és nemzeti szinten az űrtechnológiai, a digitális és a felhasználói ágazatok együttműködését lehetővé tévő űrtechnológiai központok létrehozásával kell támogatni . Az Uniónak helyénvaló előmozdítania az Unióban működő űrtechnológiai vállalatok bővülését és sikerességét, és ennek érdekében – mivel az Unióban az űrágazatban működő induló vállalkozásoknak szűkek a lehetőségeik megfelelő módon magántőkéhez jutni – indokolt többek között támogatnia a kockázatfinanszírozáshoz jutást, valamint innovációs partnerségeket létrehoznia (az „első szerződés” elve).

(5)

Az uniós űrágazat versenyképességének megerősítése és a saját rendszerek tervezésére, építésére és üzemeltetésére való képesség kialakítása érdekében az Uniónak támogatnia kell a teljes űrágazat létrehozását, növekedését és fejlődését. A vállalkozás- és innovációbarát modell kialakulását európai, regionális és nemzeti szinten olyan kezdeményezésekkel kell támogatni, mint például az űrtechnológiai, a digitális és a felhasználói ágazatok együttműködését lehetővé tévő űrtechnológiai központok . Az űrtechnológiai központoknak a digitális innovációs központokkal együttműködve kell előmozdítaniuk a vállalkozó kedvet és a vállalkozói készségeket. Az Uniónak helyénvaló előmozdítania az Unióban működő űrtechnológiai vállalatok létrehozását, bővülését és sikerességét, és ennek érdekében – mivel az Unióban az űrágazatban működő induló vállalkozásoknak szűkek a lehetőségeik megfelelő módon magántőkéhez jutni – indokolt többek között támogatnia a kockázatfinanszírozáshoz jutást, valamint innovációs partnerségeket létrehoznia (az „első szerződés” elve).

(6)

Földrajzi kiterjedése és a globális kihívások kezelésében való hasznossága miatt az Unió űrprogramja (a továbbiakban: program) hangsúlyos nemzetközi vetülettel is rendelkezik. Ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az Unió nevében irányítsa és koordinálja az Unió nemzetközi tevékenységét, különösen azért, mert ily módon megvédhetné az Unió és az uniós tagállamok érdekeit a nemzetközi fórumokon, ideértve a frekvencia területét is, előmozdíthatná az uniós technológia és ipar ügyét, és ösztönözhetné az együttműködést a képzés területén, figyelemmel annak szükségességére is, hogy a felek jogai és kötelezettségei tekintetében viszonosság álljon fenn. Különösen fontos, hogy az Unió a Bizottságon keresztül képviseltetve legyen a Nemzetközi Cospas-Sarsat Program szerveiben, az ENSZ kapcsolódó ágazati szerveiben, ideértve az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetet is, valamint a Meteorológiai Világszervezetben.

(6)

Földrajzi kiterjedése és a globális kihívások kezelésében való hasznossága miatt az Unió űrprogramja (a továbbiakban: program) hangsúlyos nemzetközi vetülettel is rendelkezik. Ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az Unió nevében irányítsa és koordinálja az Unió nemzetközi tevékenységét, különösen azért, mert ily módon megvédhetné az Unió és az uniós tagállamok érdekeit a nemzetközi fórumokon, ideértve a frekvencia területét is . A Bizottságnak meg kell erősítenie a gazdasági diplomáciát , hogy ezáltal előmozdítsa az uniós technológia és ipar ügyét, és ösztönözze az együttműködést a képzés területén, figyelemmel annak szükségességére is, hogy a felek jogai és kötelezettségei tekintetében viszonosság álljon fenn , és nemzetközi szinten biztosított legyen a tisztességes verseny . Különösen fontos, hogy az Unió a Bizottságon keresztül képviseltetve legyen a Nemzetközi Cospas-Sarsat Program szerveiben, az ENSZ kapcsolódó ágazati szerveiben, ideértve az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetet is, valamint a Meteorológiai Világszervezetben.

(7)

A Bizottságnak a tagállamokkal és a főképviselővel közösen elő kell mozdítania a világűr minden szegmensében a felelős magatartást, és fontolóra kell vennie az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó ENSZ-egyezményekhez való csatlakozás lehetőségét.

(7)

A Bizottságnak a tagállamokkal és a főképviselővel közösen elő kell mozdítania a világűr minden szegmensében a felelős magatartást, különösen oly módon, hogy megoldásokat keres az űrszemét képződése ellen, és fontolóra kell vennie az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó ENSZ-egyezményekhez való csatlakozás lehetőségét , ideértve a világűr kutatása és felhasználása terén – beleértve a Holdat és más égitesteket – az államok tevékenységét szabályozó elvekről szóló szerződést (a Világűr-egyezmény) is .

(8)

A program céljai hasonlóak más uniós programok, nevezetesen a Horizont Európa, az InvestEU Alap, az Európai Védelmi Alap és az (EU) … rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] hatálya alá tartozó alapok céljaihoz. Ezért elő kell irányozni, hogy azokban az esetekben, amikor valóban ugyanazon költségelemek finanszírozására irányulnak, ezek a programok együttesen nyújtsanak finanszírozást, és ennek érdekében különösen – ott, ahol erre az irányítási módszerek lehetőséget adnak – lehetővé kell tenni az uniós programokból való kiegészítő finanszírozást, akár úgy, hogy a különböző források egymást követik, akár úgy, hogy egymást váltják, illetőleg az együttes forrásfelhasználást, ideértve a fellépések közös finanszírozását, valamint a lehetőségek szabta keretek között az innovációs partnerségek és a vegyesfinanszírozási műveletek eszközének igénybevételét is. Ezért a program végrehajtása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy ösztönözze a szinergiák kialakítását más kapcsolódó uniós programokkal, ami a lehetőségek szabta keretek között lehetővé teszi a kockázatfinanszírozáshoz jutást, az innovációs partnerségek létrehozását, valamint a halmozott vagy a vegyes finanszírozást.

(8)

A program céljai hasonlóak más uniós programok, nevezetesen a Horizont Európa, az InvestEU Alap, az Európai Védelmi Alap és az (EU) … rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] hatálya alá tartozó alapok céljaihoz. Ezért elő kell irányozni, hogy azokban az esetekben, amikor valóban ugyanazon költségek finanszírozására irányulnak, ezek a programok együttesen nyújtsanak finanszírozást, és ennek érdekében különösen – ott, ahol erre az irányítási módszerek lehetőséget adnak – lehetővé kell tenni az uniós programokból való kiegészítő finanszírozást, akár úgy, hogy a különböző források egymást követik, akár úgy, hogy egymást váltják, illetőleg az együttes forrásfelhasználást, ideértve a fellépések közös finanszírozását, valamint a lehetőségek szabta keretek között az innovációs partnerségek és a vegyesfinanszírozási műveletek eszközének igénybevételét is. Ezért a program végrehajtása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy ösztönözze a szinergiák kialakítását más kapcsolódó uniós programokkal, ami a lehetőségek szabta keretek között lehetővé teszi a kockázatfinanszírozáshoz jutást, az innovációs partnerségek létrehozását, valamint a halmozott vagy a vegyes finanszírozást. Fontos biztosítani az Európai horizont és más uniós programok révén kidolgozott megoldások és a program komponensei közötti folytonosságot.

(10a)

Az uniós űrágazat mintegy 200 000 szakembert foglalkoztat. Ezért elengedhetetlen a legkorszerűbb infrastruktúra fejlesztésének folytatása ebben az ágazatban, ösztönözve ezáltal az upstream és downstream gazdasági tevékenységeket. Emellett az uniós űrágazat jövőbeni versenyképességének biztosítása céljából a programnak támogatnia kell a magas szintű készségek fejlesztését a világűrrel kapcsolatos területeken, valamint az oktatási és képzési tevékenységeket, különös tekintettel a lányokra és a nőkre, az e téren az uniós polgárokban rejlő lehetőségek maradéktalan kibontakoztatása érdekében.

(13a)

A programnak ki kell aknáznia az űripari és a szállítási ágazat szinergiáit, figyelembe véve, hogy az űrtechnológiák stratégiai szerepet játszanak a szárazföldi, tengeri, légi és űrszállítás intelligensebbé, hatékonyabbá, biztonságosabbá, megbízhatóbbá, fenntarthatóbbá és integráltabbá tételében, ugyanakkor egy növekvő, innovatív szállítási ágazat növeli az innovatív és korszerű űrtechnológiák iránti igényt.

(14)

Az Unió által előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében a program által generált bevételeknek az Uniót kell illetniük, és ezeket a bevételeket a program célkitűzéseinek támogatására kell felhasználni. Ugyanebből a megfontolásból lehetségesnek kell lennie annak is, hogy a magánszektorbeli jogalanyokkal kötött szerződések rendelkezzenek a bevételek megosztásának mechanizmusáról.

(14)

Az Unió által előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében a program összetevői által generált bevételeknek az Uniót kell illetniük, és ezeket a bevételeket a program célkitűzései megvalósításának támogatására kell felhasználni. Ugyanebből a megfontolásból lehetségesnek kell lennie annak is, hogy a magánszektorbeli jogalanyokkal kötött szerződések rendelkezzenek a bevételek megosztásának mechanizmusáról.

(16)

A program műszaki háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a műszaki háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében, annál is inkább, mert ezek a közbeszerzések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén speciális, a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon túlmutató intézkedésekre van szükség. Lehetővé kell például tenni az ajánlatkérő szerv számára, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, a szerződés teljesítése során bizonyos feltételek fennállása esetén módosítsa a szerződést, vagy előírja az alvállalkozásba adás minimális mértékét. Végezetül a program egyes komponenseit jellemző műszaki bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árak nem mindig jelezhetők előre pontosan, ezért lehetőséget kell biztosítani olyan szerződések kötésére, amelyek egyfelől nem határoznak meg végleges rögzített árat, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(16)

A program műszaki háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a műszaki háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében, annál is inkább, mert ezek a közbeszerzések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén speciális, a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon túlmutató intézkedésekre van szükség. Lehetővé kell például tenni az ajánlatkérő szerv számára, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, a szerződés teljesítése során bizonyos feltételek fennállása esetén módosítsa a szerződést, vagy előírja az alvállalkozásba adás minimális mértékét , különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások számára . Végezetül a program egyes komponenseit jellemző műszaki bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árak nem mindig jelezhetők előre pontosan, ezért lehetőséget kell biztosítani olyan szerződések kötésére, amelyek egyfelől nem határoznak meg végleges rögzített árat, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(25)

A program felelősségteljes központi irányítása szükségessé teszi, hogy az átfedések, valamint a költségtúllépések és a késedelmek elkerülése érdekében szigorú felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett jogalanyok között.

(25)

A program felelősségteljes központi irányítása szükségessé teszi, hogy az átfedések, valamint a költségtúllépések és a késedelmek elkerülése érdekében szigorú felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett jogalanyok között , és célul kell kitűznie a meglévő európai infrastruktúra használatának, valamint az európai szakmai és ipari ágazatok fejlesztésének előtérbe helyezését .

(25a)

Az űrprogramok felhasználó-központúak, ezért a felhasználók képviselőinek folyamatos és hatékony bevonására van szükség a programok végrehajtása és fejlesztése érdekében.

(26)

A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre a világűr területén. Ezért nagyban hozzájárulhatnak a programhoz és különösen annak végrehajtásához, és arra kell őket kötelezni, hogy teljes mértékben együttműködjenek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak előbbre vitelében. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy mozgósítsa a tagállamok eszközeit, nem szabályozási jellegű feladatokat bízzon a tagállamokra a program végrehajtásában, és igénybe vegye segítségüket. Továbbá az érintett tagállamoknak minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Emellett a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a program céljaira szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak és védettek legyenek , és ezáltal az egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban maradéktalanul lehetővé váljék a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése (15).

(26)

A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre a világűr területén. Ezért nagyban hozzájárulhatnak a programhoz és különösen annak végrehajtásához, és arra kell őket kötelezni, hogy teljes mértékben együttműködjenek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak előbbre vitelében. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy mozgósítsa a tagállamok eszközeit, nem szabályozási jellegű feladatokat bízzon a tagállamokra a program végrehajtásában, és igénybe vegye segítségüket. Továbbá az érintett tagállamoknak minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Emellett a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a program céljaira szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak és megfelelő védelemben részesüljenek , és ezáltal az egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (15) összhangban maradéktalanul lehetővé váljék a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése.

(27)

Az Unió általános érdekének védelmezőjeként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy végrehajtsa a  programot , általános szinten viselje a felelősséget a programért, és előmozdítsa igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és szakértelmének optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy egyes feladatokat más jogalanyokra ruházzon. Továbbá a Bizottság van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy meghatározza a rendszerek megvalósításához és a szolgáltatások fejlődéséhez szükséges fő műszaki és operatív előírásokat .

(27)

Az Unió általános érdekének védelmezőjeként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy felügyelje a  program végrehajtását , általános szinten viselje a felelősséget a programért, és előmozdítsa igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és szakértelmének optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy egyes feladatokat más jogalanyokra ruházzon. Továbbá a Bizottság van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy meghatározza a rendszerek megvalósításához és a szolgáltatások fejlődéséhez szükséges fő követelményeket .

(28)

A 912/2010/EU rendelettel létrehozott Európai GNSS Ügynökség helyett annak jogutódjaként létrejövő Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) feladata, hogy – különösen a biztonság területén – hozzájáruljon a program megvalósításához. Egyes, a biztonsággal és a  program promóciójával összefüggő feladatokkal ezért az Ügynökséget indokolt megbízni. A biztonság területén különösen – figyelemmel az ezen a területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek indokolt viselnie a felelősséget az űrágazatban végrehajtott összes uniós fellépés biztonsági akkreditációjával összefüggő feladatokért. Emellett az Ügynökségnek el kell látnia mindazokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság egy vagy több, a programmal kapcsolatos további konkrét feladatokat meghatározó hozzájárulási megállapodással átad neki.

(28)

A 912/2010/EU rendelettel létrehozott Európai GNSS Ügynökség helyett annak jogutódjaként létrejövő Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) feladata, hogy – különösen a biztonság , a kiberbiztonság, valamint a szolgáltatások és a  downstream ágazat előmozdítása területén – hozzájáruljon a program megvalósításához. Az ezekhez a  területekhez kapcsolódó feladatokkal ezért az Ügynökséget indokolt megbízni. A biztonság területén különösen – figyelemmel az ezen a területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek indokolt viselnie a felelősséget az űrágazatban végrehajtott összes uniós fellépés biztonsági akkreditációjával összefüggő feladatokért . Emellett – a Galileo és az EGNOS felhasználók körében és piacon való elterjedésének előmozdítása terén elért kedvező eredményeire építve, valamint a programok csomagként történő népszerűsítése érdekében – az Ügynökséget kell megbízni a Kopernikuszra vonatkozó népszerűsítési és értékesítési tevékenységekkel. Emellett az Ügynökségnek el kell látnia mindazokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság egy vagy több, a programmal kapcsolatos további konkrét feladatokat meghatározó hozzájárulási megállapodással átad neki.

(29)

Az Európai Űrügynökség egy, a világűr területén széles körű szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet, amely 2004-ben keretmegállapodást kötött az Európai Közösséggel. Ebből kifolyólag fontos partner a program végrehajtásában, és minden megfelelő kapcsolatot ki kell vele alakítani. Ezzel összefüggésben fontos, hogy az Unió a költségvetési rendeletnek megfelelően olyan pénzügyi partnerségi keretmegállapodást kössön az Európai Űrügynökséggel, amely a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti összes pénzügyi kapcsolatot szabályozza, biztosítja azok koherenciáját, és megfelel az Európai Űrügynökséggel kötött keretmegállapodásnak és különösen annak 5. cikkének. Mivel azonban az Európai Űrügynökség nem uniós szerv és nem áll az uniós jog hatálya alatt, az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében a  megállapodás megkötésének feltételéül kell szabni, hogy az Európai Űrügynökség megfelelő működési szabályokat vezessen be . A megállapodásnak továbbá tartalmaznia kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megkíván.

(29)

Az Európai Űrügynökség egy, a világűr területén széles körű szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet, amely 2004-ben keretmegállapodást kötött az Európai Közösséggel. Ebből kifolyólag fontos partner a program végrehajtásában, és minden megfelelő kapcsolatot ki kell vele alakítani. Ezzel összefüggésben fontos, hogy az Unió a költségvetési rendeletnek megfelelően olyan pénzügyi partnerségi keretmegállapodást kössön az Európai Űrügynökséggel, amely a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti összes pénzügyi kapcsolatot szabályozza, biztosítja azok koherenciáját, és megfelel az Európai Űrügynökséggel kötött keretmegállapodásnak és különösen annak 5. cikkének. Mivel az Európai Űrügynökség nem uniós szerv és nem áll az uniós jog hatálya alatt, az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében a  megállapodásnak megfelelő követelményeket kell tartalmaznia az Európai Űrügynökség működési szabályai tekintetében . A megállapodásnak továbbá tartalmaznia kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megkíván.

(31)

Annak érdekében, hogy a Govsatcom irányításában strukturálisan biztosított legyen a felhasználók képviselete és a felhasználói igényeknek és elvárásoknak a tagállamokon , illetve a polgári és a katonai szakterületeken átívelő egysége, a felhasználókhoz szoros szálakkal kötődő uniós szervezeteknek, például az Európai Védelmi Ügynökségnek, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak, A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének, a  Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak / Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak meghatározott felhasználói csoportokkal kapcsolatban koordinációs feladatokat kell ellátniuk. Összesített szinten az Ügynökségnek és az Európai Védelmi Ügynökségnek kell képviselnie a  polgári, illetve a katonai felhasználói közösségeket , és nyomonkövetési feladatokat láthatnak el az operatív felhasználás, az igények, az elvárásoknak való megfelelés, valamint az igények és az elvárások változásai területén.

(31)

Annak érdekében, hogy a GOVSATCOM irányításában strukturálisan biztosított legyen a felhasználók képviselete és a felhasználói igényeknek és elvárásoknak a tagállamokon átívelő egysége, a felhasználókhoz szoros szálakkal kötődő uniós szervezeteknek, például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak, A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak meghatározott felhasználói csoportokkal kapcsolatban koordinációs feladatokat kell ellátniuk. Összesített szinten az Ügynökségnek kell képviselnie a felhasználói közösséget , és nyomonkövetési feladatokat láthatnak el az operatív felhasználás, az igények, az elvárásoknak való megfelelés, valamint az igények és az elvárások változásai területén.

(36)

A biztonságos információáramlás biztosítása érdekében megfelelő szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy a program végrehajtásában részt vevő különböző köz- és magánszektorbeli jogalanyok és természetes személyek egymáshoz képest egyenértékű biztonsági szabályozások hatálya alá tartozzanak.

(36)

A biztonságos információáramlás biztosítása érdekében megfelelő szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy a program végrehajtásában részt vevő különböző köz- és magánszektorbeli jogalanyok és természetes személyek egymáshoz képest egyenértékű biztonsági szabályozások hatálya alá tartozzanak ; ez az információkhoz való hozzáférés többszintű rendszerének létrehozásával, és következésképpen az információkhoz való hozzáférés biztonságának garantálásával valósulhat meg .

(36a)

Az európai – földi és világűrbe telepített – űrinfrastruktúra kibervédelme kulcsfontosságú szerepet játszik a rendszerek folyamatos működésének biztosításában, valamint azok folyamatos feladatvégzésre és az előírt szolgáltatások nyújtására vonatkozó képességének fenntartásában.

(38)

A műholdas navigációs rendszereket egyre több kulcsfontosságú gazdasági ágazat – köztük kiemelten a közlekedés, a távközlés, a mezőgazdaság és az energiaágazat – veszi igénybe egyre nagyobb mértékben , és fontosak az Unió és az uniós tagállamok biztonságához és katonai védelméhez kapcsolódó tevékenységekkel fennálló szinergiák is . A műholdas navigáció feletti teljes körű ellenőrzés ezért garancia az Unió technológiai függetlenségére – ideértve hosszabb távon az infrastruktúrát alkotó berendezések komponenseivel kapcsolatos függetlenséget is –, és biztosítéka az Unió stratégiai autonómiájának.

(38)

A műholdas navigációs rendszereket egyre több kulcsfontosságú gazdasági ágazat – köztük kiemelten a közlekedés, a távközlés, a mezőgazdaság és az energiaágazat – veszi igénybe egyre nagyobb mértékben . A műholdas navigációnak az Unió és az uniós tagállamok biztonsága tekintetében is szerepe van . A műholdas navigáció feletti teljes körű ellenőrzés ezért garancia az Unió technológiai függetlenségére – ideértve hosszabb távon az infrastruktúrát alkotó berendezések komponenseivel kapcsolatos függetlenséget is –, és biztosítéka az Unió stratégiai autonómiájának.

(40)

Az EGNOS célja a meglévő globális navigációs műholdrendszerek, különösen pedig a Galileo rendszer által a nyilvános szolgáltatás keretében sugárzott jelek minőségének javítása. Az EGNOS által nyújtott szolgáltatásoknak elsősorban a tagállamok földrajzilag Európában fekvő területeit kell lefedniük, ideértve ebben az összefüggésben az Azori-szigetek, a Kanári-szigetek és Madeira területét is; a cél az, hogy e területek lefedése 2025 végéig megtörténjék. Az EGNOS szolgáltatásainak földrajzi lefedettsége a műszaki kötöttségek szabta határokon belül – az életbiztonsági szolgáltatás esetében nemzetközi megállapodások alapján – kiterjeszthető lehet a világ más területeire is. Az (EU) [2018/ XXX] rendelet [EASA-rendelet] és a Galileo által nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozóan a légi közlekedés szempontjából szükséges ellenőrzések sérelme nélkül megjegyzendő, hogy noha a Galileo által kibocsátott jelek valóban segíthetik a légi járművek helyzetének meghatározását, légiforgalmi szolgáltatásnak (ATM) és léginavigációs szolgáltatásnak (ANS) csak a helyi vagy regionális kiegészítő (pontosító) rendszerek, mint például Európában az EGNOS szolgáltatásai tekinthetők.

(40)

Az EGNOS célja a meglévő globális navigációs műholdrendszerek, különösen pedig a Galileo rendszer által a nyilvános szolgáltatás keretében sugárzott jelek minőségének javítása. Az EGNOS által nyújtott szolgáltatásoknak elsősorban a tagállamok földrajzilag Európában fekvő területeit kell lefedniük, ideértve ebben az összefüggésben az Azori-szigetek, a Kanári-szigetek és Madeira területét is; a cél az, hogy e területek lefedése 2025 végéig megtörténjék. Az EGNOS szolgáltatásainak földrajzi lefedettsége a műszaki kötöttségek szabta határokon belül – az életbiztonsági szolgáltatás esetében nemzetközi megállapodások alapján – kiterjeszthető lehet a világ más területeire is. Az (EU) 2018/ 1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1a) és a Galileo által nyújtott szolgáltatások minőségére és biztonsági teljesítményére vonatkozóan a légi közlekedés szempontjából szükséges ellenőrzések sérelme nélkül megjegyzendő, hogy noha a Galileo által kibocsátott jelek valóban segíthetik a légi járművek helyzetének meghatározását, légiforgalmi szolgáltatásnak (ATM) és léginavigációs szolgáltatásnak (ANS) csak a helyi vagy regionális kiegészítő (pontosító) rendszerek, mint például Európában az EGNOS szolgáltatásai tekinthetők.

(40a)

Az EGNOS segítséget nyújthat a precíziós mezőgazdaságban, az európai termelők hulladékgazdálkodásában, a műtrágyák és gyomirtók túlzott használatának csökkentésében és a terményhozam optimalizálásában. Már létezik egy komoly EGNOS felhasználói közösség, de a navigációs technológiával kompatibilis mezőgazdasági gépek száma még korlátozott. Ezt a problémát kezelni kell.

(41)

Különösen fontos biztosítani a Galileo és az EGNOS rendszer által nyújtott szolgáltatások folyamatosságát, fenntarthatóságát és jövőbeni rendelkezésre állását. Változó világunkban, a gyors piaci fejlődés mellett ugyanakkor ezeket a rendszereket tovább is kell fejleszteni, újabb generációjukat elő kell készíteni.

(41)

Különösen fontos biztosítani a Galileo és az EGNOS rendszer által nyújtott szolgáltatások folyamatosságát, fenntarthatóságát , biztonságát, megbízhatóságát, pontosságát és jövőbeni rendelkezésre állását. Változó világunkban, a gyors piaci fejlődés mellett ugyanakkor ezeket a rendszereket tovább is kell fejleszteni, újabb generációjukat elő kell készíteni.

(44a)

A Galileo és az EGNOS szolgáltatásai kihasználásának támogatása, valamint a downstream szolgáltatások elősegítése érdekében – különös tekintettel szállítási ágazatra – az illetékes hatóságoknak nemzetközi szinten egységes szabványokat és tanúsítási rendszereket kell kidolgozniuk.

(45)

A földi infrastruktúrának a Galileo és az EGNOS szempontjából vett jelentősége és a Galileo és az EGNOS biztonságára gyakorolt hatása miatt indokolt, hogy az infrastruktúra helyét a Bizottság határozza meg. A rendszerek földi infrastruktúráját továbbra is nyílt, átlátható folyamat keretében kell kiépíteni.

(46)

A Galileo és az EGNOS által – különösen a biztonság területén – kínált társadalmi-gazdasági előnyök minél nagyobb kihasználása érdekében azokban az esetekben, amikor az indokolt és előnyös, elő kell mozdítani az EGNOS és a Galileo által kínált szolgáltatások igénybevételét az Unió más szakpolitikáiban .

(46)

A Galileo és az EGNOS által – különösen a biztonság területén – kínált társadalmi-gazdasági előnyök minél nagyobb kihasználása érdekében az EGNOS és a Galileo által kínált szolgáltatások igénybevételét lehetőség szerint integrálni kell az Unió más szakpolitikáiba. További fontos lépés emellett az említett szolgáltatások igénybevételének valamennyi tagállamban történő ösztönzése .

(47)

A Kopernikusz célja, hogy önálló hozzáférést biztosítson a környezeti ismeretekhez és biztosítsa a Föld-megfigyelési és a geoinformációs szolgáltatások legfontosabb technológiáit, ezáltal pedig lehetővé tegye az Unió számára a független döntéshozatalt és fellépést egyebek mellett olyan területeken, mint a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a polgári védelem, a biztonság és a digitális gazdaság.

(47)

A Kopernikusz célja, hogy önálló hozzáférést biztosítson a környezeti ismeretekhez és biztosítsa a Föld-megfigyelési és a geoinformációs szolgáltatások legfontosabb technológiáit, ezáltal pedig lehetővé tegye az Unió számára a független döntéshozatalt és fellépést egyebek mellett olyan területeken, mint a környezetvédelem és azon belül a mezőgazdaság, a biodiverzitás, a földhasználat, az erdőgazdálkodás, a vidékfejlesztés és a halászat , az éghajlatváltozás, a  kulturális örökség helyszínei, a polgári védelem, a biztonság – beleértve az infrastruktúrák biztonságát – és a digitális gazdaság.

(48)

A Kopernikusznak a folytonosság biztosítása mellett – a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos kutatás, műszaki eredmények és innováció legújabb tendenciái, valamint a nagy adathalmazok elemzése és a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett fejlemények és az azokkal kapcsolatos uniós szintű stratégiák és kezdeményezések figyelembevételével – tovább kell vinnie az uniós Föld-megfigyelési programot (Kopernikusz) létrehozó 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17), illetőleg a Kopernikusz elődprogramját, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés programját (GMES) létrehozó és az annak kezdeti működésére irányadó végrehajtási szabályokról rendelkező, az európai Föld-megfigyelési programról (18) (GMES) és annak kezdeti működéséről szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) alapján végzett tevékenységet és annak eredményeit. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia a tagállamoknak, az Európai Űrügynökségnek, az Eumetsatnak (20) és más szervezeteknek a világűrből végzett megfigyeléssel kapcsolatos kapacitásait, egy életképes európai kereskedelmi űrágazat kialakulásának elősegítése érdekében ideértve az európai kereskedelmi kezdeményezések ilyen jellegű kapacitásait is. Azokban az esetekben, amikor az lehetséges és helyénvaló, fel kell használnia továbbá az elsősorban a tagállamok által a 2007/2/EK irányelv alapján szolgáltatott, hozzáférhető lokális és kiegészítő adatokat is (21). Annak érdekében, hogy biztosítsa a helyszíni adatkészletekhez a Kopernikusz céljaira történő hatékony hozzáférést és az érintett adatok hatékony felhasználását, a Bizottságnak együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel.

(48)

Építeni kell a meglévő kapacitásokra, és azokat új, esetlegesen a felelős szervezetek által közösen fejlesztett eszközökkel kell kiegészíteni. E célból a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie az Európai Űrügynökséggel, a tagállamokkal és adott esetben a releváns, űrben elhelyezett és lokális eszközökkel rendelkező egyéb szervezetekkel. A Kopernikusznak a folytonosság biztosítása mellett – a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos kutatás, műszaki eredmények és innováció legújabb tendenciái, valamint a nagy adathalmazok elemzése és a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett fejlemények és az azokkal kapcsolatos uniós szintű stratégiák és kezdeményezések figyelembevételével – tovább kell vinnie az uniós Föld-megfigyelési programot (Kopernikusz) létrehozó 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17), illetőleg a Kopernikusz elődprogramját, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés programját (GMES) létrehozó és az annak kezdeti működésére irányadó végrehajtási szabályokról rendelkező, az európai Föld-megfigyelési programról (18) (GMES) és annak kezdeti működéséről szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) alapján végzett tevékenységet és annak eredményeit. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia a tagállamoknak, az Európai Űrügynökségnek, az Eumetsatnak (20) és más szervezeteknek a világűrből végzett megfigyeléssel kapcsolatos kapacitásait, egy életképes európai kereskedelmi űrágazat kialakulásának elősegítése érdekében ideértve az európai kereskedelmi kezdeményezések ilyen jellegű kapacitásait is. Azokban az esetekben, amikor az lehetséges és helyénvaló, fel kell használnia továbbá az elsősorban a tagállamok által a 2007/2/EK irányelv alapján szolgáltatott, hozzáférhető lokális és kiegészítő adatokat is (21). Annak érdekében, hogy biztosítsa a helyszíni adatkészletekhez a Kopernikusz céljaira történő hatékony hozzáférést és az érintett adatok hatékony felhasználását, a Bizottságnak együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel.

(49a)

Az uniós társadalom és gazdaság tekintetében a Kopernikuszban rejlő lehetőségeket a közvetlen kedvezményezetteken túlmenően teljes körűen fel kell szabadítani, fokozva a felhasználók körében történő elterjedésre irányuló intézkedéseket, amihez további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az adatokat nem szakemberek is használni tudják, ösztönözve ezáltal a növekedést, a munkahelyteremtést és a tudástranszfert.

(52)

Az adatbeszerzés területén a Kopernikusz keretében végzett tevékenység számára azt a célt kell kitűzni, hogy kiegészítse és fenntartsa a meglévő világűr-infrastruktúrát, előkészítse a műholdak hosszú távú élettartam végi lecserélését, továbbá új megfigyelési rendszerekkel kapcsolatos új küldetéseket kezdeményezzen a globális éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésének támogatása (például az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás és más üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követése) céljából. A Kopernikusz keretében végzett tevékenységnek ki kell terjesztenie a globális megfigyelést a sarkvidéki területekre, továbbá támogatnia kell a környezetvédelmi szabályok betartatását, a jogszabályokon alapuló környezetvédelmi nyomon követést és jelentéstételt és az innovatív környezeti alkalmazásokat (például növénytermesztési hozammonitoring, vízgazdálkodási alkalmazások és korszerű tűzvédelmi megfigyelés). Ennek keretében a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia az előző finanszírozási időszakban (2014–2020) rendelkezésére bocsátott eszközöket és élnie kell azok multiplikátorhatásával, miközben kapacitásainak további kiegészítése céljából új működési és üzleti modellekkel is kísérleteznie kell. A biztonság területén jelentkező változó felhasználói igények kielégítése érdekében a Kopernikusznak a tagállamokkal meglévő sikeres partnerségek kihasználásával és megfelelő irányítási mechanizmusok alkalmazásával tovább kell fejlesztenie biztonsági dimenzióját.

(52)

Az adatbeszerzés területén a Kopernikusz keretében végzett tevékenység számára azt a célt kell kitűzni, hogy kiegészítse és fenntartsa a meglévő világűr-infrastruktúrát, előkészítse a műholdak hosszú távú élettartam végi lecserélését, továbbá új megfigyelési rendszerekkel kapcsolatos új küldetéseket kezdeményezzen a globális éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésének támogatása (például az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás és más üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követése) céljából , amely küldetések megvalósíthatóságát az Európai Űrügynökség jelenleg vizsgálja . A Kopernikusz keretében végzett tevékenységnek ki kell terjesztenie a globális megfigyelést a sarkvidéki területekre, továbbá támogatnia kell a környezetvédelmi szabályok betartatását, a jogszabályokon alapuló környezetvédelmi nyomon követést és jelentéstételt és az innovatív környezeti alkalmazásokat (például növénytermesztési hozammonitoring, vízgazdálkodási alkalmazások és korszerű tűzvédelmi megfigyelés). Ennek keretében a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia az előző finanszírozási időszakban (2014–2020) rendelkezésére bocsátott eszközöket és élnie kell azok multiplikátorhatásával, miközben kapacitásainak további kiegészítése céljából új működési és üzleti modellekkel is kísérleteznie kell. A biztonság területén jelentkező változó felhasználói igények kielégítése érdekében a Kopernikusznak a tagállamokkal meglévő sikeres partnerségek kihasználásával és megfelelő irányítási mechanizmusok alkalmazásával tovább kell fejlesztenie biztonsági dimenzióját.

(53)

Az adat- és információfeldolgozás területén a Kopernikusznak biztosítania kell a Kopernikusz alapszolgáltatásainak hosszú távú fenntarthatóságát és továbbfejlesztését, a közszektorban jelentkező és az Unió nemzetközi kötelezettségeiből fakadó igények kielégítése érdekében folytatott információszolgáltatást, valamint a kereskedelmi hasznosítás lehetőségeinek maximalizálását. A Kopernikusznak helyi, nemzeti, európai és globális léptékben egyaránt információkat kell szolgáltatnia különösen a légkör állapotáról; az óceánok állapotáról; a helyi, a nemzeti és az uniós szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld-monitoring céljaira; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése céljaira; valamint a többek között a megelőzés révén megvalósuló veszélyhelyzet-kezelést, a környezetvédelmi szabályok betartatását, valamint a polgári biztonságot és az Unió ilyen irányú külső tevékenységét szolgáló térinformatikai információk körében. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(53)

Az adat- és információfeldolgozás területén a Kopernikusznak biztosítania kell a Kopernikusz alapszolgáltatásainak hosszú távú fenntarthatóságát és továbbfejlesztését, a közszektorban jelentkező és az Unió nemzetközi kötelezettségeiből fakadó igények kielégítése érdekében folytatott információszolgáltatást, valamint a kereskedelmi hasznosítás lehetőségeinek maximalizálását. A Kopernikusznak helyi, nemzeti, európai és globális léptékben egyaránt információkat kell szolgáltatnia különösen a légkör állapotáról és azon belül a levegőminőségről ; az óceánok állapotáról; a helyi, a nemzeti és az uniós szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld-monitoring céljaira; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése céljaira; valamint a többek között a megelőzés révén megvalósuló veszélyhelyzet-kezelést, a környezetvédelmi szabályok betartatását, valamint a polgári biztonságot és az Unió ilyen irányú külső tevékenységét szolgáló térinformatikai információk körében. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(54a)

A Kopernikusz célkitűzéseinek fenntartható alapon történő elérése érdekében egy bizottságot (a Kopernikusz albizottságot) lehetne létrehozni, hogy segítse a Bizottságot az Unió, a felhasználói fórumok, a tagállamok és a kormányközi szervezetek, valamint a magánszektor által a Kopernikuszhoz nyújtott hozzájárulások összehangolásának biztosításában, a lehető legjobban kihasználva a meglévő kapacitásokat és azonosítva az uniós szinten kezelendő hiányosságokat.

(55)

A várakozások szerint a Kopernikusz szolgáltatásainak valóra váltása elő fogja segíteni, hogy ezek a szolgáltatások elterjedjenek a felhasználók körében, tekintettel arra, hogy a felhasználók előre tisztában lesznek a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá elő fogja mozdítani a tagállamokkal és más felekkel való együttműködést. Ehhez a Bizottságnak és a  hozzá tartozó, szolgáltatásokat nyújtó megbízott szervezeteknek  – a változó közszektorbeli elvárások és szakpolitikai igények kielégítése és ezzel együtt a Föld-megfigyelési adatok minél szélesebb körű felhasználása érdekében – szorosan együtt kell működniük Európa-szerte a különböző felhasználói közösségekkel a Kopernikusz szolgáltatásai és az általa szolgáltatott információk továbbfejlesztésében. A Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködést kell folytatniuk egymással annak érdekében, hogy kialakítsák a Kopernikusz lokális komponensét, és a továbbfejlesztett Kopernikusz-szolgáltatások céljaira elősegítsék a helyszíni adatkészleteknek a világűrből származó adatkészletekkel való integrációját.

(55)

A várakozások szerint a Kopernikusz szolgáltatásainak valóra váltása elő fogja segíteni, hogy ezek a szolgáltatások elterjedjenek a felhasználók körében, tekintettel arra, hogy a felhasználók előre tisztában lesznek a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá elő fogja mozdítani a tagállamokkal és más felekkel való együttműködést. Ehhez az Ügynökségnek és a  Kopernikusz megbízott szervezeteinek  – a változó közszektorbeli elvárások és szakpolitikai igények kielégítése és ezzel együtt a Föld-megfigyelési adatok az európai polgárok érdekében történő minél szélesebb körű felhasználása érdekében – szorosan együtt kell működniük Európa-szerte a különböző felhasználói közösségekkel a Kopernikusz szolgáltatásai és az általa szolgáltatott információk továbbfejlesztésében. A Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködést kell folytatniuk egymással annak érdekében, hogy kialakítsák a Kopernikusz lokális komponensét, és a továbbfejlesztett Kopernikusz-szolgáltatások céljaira elősegítsék a helyszíni adatkészleteknek a világűrből származó adatkészletekkel való integrációját.

(56a)

A tagállamoknak, a Bizottságnak és a felelős szervezeteknek rendszeres időközönként a Kopernikusz program előnyeiről szóló tájékoztató kampányokat kellene folytatniuk, hozzáférést biztosítva valamennyi lehetséges felhasználó számára a releváns információkhoz és adatokhoz.

(57a)

A Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásai – bár még a működést megelőző szakaszban vannak – már jó úton haladnak, mivel a felhasználók száma 2015 és 2016 között megkétszereződött. Valamennyi éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásnak mielőbb teljes mértékben működőképessé kell válnia, és ezáltal biztosítania kell az éghajlatváltozás enyhítésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló hatékony fellépésekhez szükséges folyamatos adatáramlást.

(59)

Annak elősegítése és megkönnyítése érdekében, hogy a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat a helyi hatóságok, a kis- és középvállalkozások, valamint a tudományos szakemberek és a kutatók egyaránt felhasználják, a felhasználókat célzó intézkedések révén ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló, a nemzeti és a regionális szerveket is magukban foglaló célzott hálózatok kialakítását. Ebből a célból a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki a Kopernikusz, valamint az uniós és a nemzeti szakpolitikák között, és ezáltal ösztönözzék a kereslet bővülését a kereskedelmi alkalmazások és szolgáltatások iránt, lehetővé tegyék a vállalkozások, különösen pedig a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások számára a Kopernikusz-adatokon és a Kopernikusz-információkon alapuló alkalmazások kifejlesztését, végső soron pedig versenyképes ökoszisztémát alakítsanak ki Európában a Föld-megfigyelési adatok számára.

(59)

Annak elősegítése és megkönnyítése érdekében, hogy a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat a helyi és regionális hatóságok, a kis- és középvállalkozások, valamint a tudományos szakemberek és a kutatók egyaránt felhasználják, a felhasználókat célzó intézkedések révén ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló, a nemzeti és a regionális szerveket is magukban foglaló célzott hálózatok kialakítását. Ebből a célból a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki a Kopernikusz, valamint az uniós és a nemzeti szakpolitikák között, és ezáltal ösztönözzék a kereslet bővülését a kereskedelmi alkalmazások és szolgáltatások iránt, lehetővé tegyék a vállalkozások, különösen pedig a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások számára a Kopernikusz-adatokon és a Kopernikusz-információkon alapuló alkalmazások kifejlesztését, végső soron pedig versenyképes ökoszisztémát alakítsanak ki Európában a Föld-megfigyelési adatok számára.

(59a)

Tekintettel arra, hogy a műholdképek, amelyek például megbízható és időszerű információkat biztosítanak a növény- és a talajviszonyokról, nagy potenciállal rendelkeznek a fenntartható és hatékony erőforrás-gazdálkodás terén, ezt a szolgáltatást tovább kell fejleszteni a végfelhasználói igények kielégítése és az adatkapcsolat biztosítása érdekében.

(62)

Az Európai Parlament és a Tanács többszöri felkérése nyomán az Unió az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal keretet hozott létre az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (a továbbiakban: SST) támogatására (24). Az űrszemét ma már komolyan veszélyezteti a világűrrel kapcsolatos tevékenység biztonságát és fenntarthatóságát. Ezért az SST létfontosságú a program komponensei és az azok által az uniós szakpolitikák számára nyújtott támogatás fenntartásához. Azzal, hogy elősegíti az űrszemét képződésének megelőzését, az SST hozzájárul annak biztosításához, hogy a világűrhöz fenntartható és garantált módon lehessen hozzáférni és azt fenntartható és garantált módon lehessen hasznosítani, amihez világszinten is közös érdek fűződik.

(62)

Az Európai Parlament és a Tanács többszöri felkérése nyomán az Unió az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (24) keretet hozott létre az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (a továbbiakban: SST) támogatására. Az űrszemét ma már komolyan veszélyezteti a világűrrel kapcsolatos tevékenység biztonságát és fenntarthatóságát. Ezért az SST létfontosságú a program komponensei és az azok által az uniós szakpolitikák számára nyújtott támogatás fenntartásához. Azzal, hogy elősegíti az űrszemét képződésének megelőzését, az SST hozzájárul annak biztosításához, hogy a világűrhöz fenntartható és garantált módon lehessen hozzáférni és azt fenntartható és garantált módon lehessen hasznosítani, amihez világszinten is közös érdek fűződik. Az SST célja a Föld körüli pályán mozgó űrszemét „takarítását” célzó projektek előkészítésének elősegítése is.

(63)

Az SST-nek javítania kell az SST-képességek műszaki paramétereit és autonómiáját. Ebből a célból azt kell eredményeznie, hogy az SST-érzékelők hálózata által előállított adatokra támaszkodva létrejöjjön egy autonóm európai jegyzék az űrobjektumokról. Emellett az SST-nek továbbra is támogatnia kell az SST-szolgáltatások megvalósítását és fenntartását. Mivel az SST felhasználó-központú rendszer, megfelelő mechanizmusokat kell kialakítani a felhasználói igények összegyűjtésére, ideértve a biztonsággal kapcsolatos igényeket is.

(63)

Az SST-nek javítania kell az SST-képességek műszaki paramétereit és autonómiáját. Ebből a célból azt kell eredményeznie, hogy az SST-érzékelők hálózata által előállított adatokra támaszkodva létrejöjjön egy autonóm európai jegyzék az űrobjektumokról. A jegyzék követhetné az egyéb, űriparral rendelkező nemzetek példáját, és egyes adatait elérhetővé tehetné nem kereskedelmi, illetve kutatási célokra. Emellett az SST-nek továbbra is támogatnia kell az SST-szolgáltatások megvalósítását és fenntartását. Mivel az SST felhasználó-központú rendszer, megfelelő mechanizmusokat kell kialakítani a felhasználói igények összegyűjtésére, ideértve a biztonsággal , és a releváns információk közintézmények számára és közintézményektől történő, a rendszer hatékonyságának fokozását célzó továbbításával kapcsolatos igényeket is.

(67)

Emellett az SST tevékenységének – a világűrben folytatott tevékenység biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében – ki kell egészítenie a meglévő enyhítő intézkedéseket, köztük az ENSZ Világűrbizottságának (COPUOS) az űrszemét csökkentéséről szóló iránymutatását, a világűrben folytatott tevékenység hosszú távú fenntarthatóságáról szóló iránymutatást és más kezdeményezéseket. Az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében az SST-nek emellett törekednie kell a szinergiák kialakítására az űrszemét aktív eltávolítását és semlegesítését célzó kezdeményezésekkel . Az SST-nek hozzá kell járulnia a világűr békés célú igénybevételének és megismerésének biztosításához. A világűrben végzett tevékenység intenzívebbé válása kihathat a világűrbeli közlekedés szervezésével kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekre. Az Uniónak figyelemmel kell kísérnie az ilyen irányú fejleményeket, és szükség esetén figyelembe veheti őket a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidei értékelésében.

(67)

Emellett az SST tevékenységének – a világűrben folytatott tevékenység biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében – ki kell egészítenie a meglévő enyhítő intézkedéseket, köztük az ENSZ Világűrbizottságának (COPUOS) az űrszemét csökkentéséről szóló iránymutatását, a világűrben folytatott tevékenység hosszú távú fenntarthatóságáról szóló iránymutatást és más kezdeményezéseket. Az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében az SST-nek emellett törekednie kell a szinergiák kialakítására az olyan kezdeményezésekkel, amelyek célja az űrszemét aktív eltávolítására szolgáló technológiai rendszerek kifejlesztésének és bevezetésének előmozdítása . Az SST-nek hozzá kell járulnia a világűr békés célú igénybevételének és megismerésének biztosításához. A világűrben végzett tevékenység intenzívebbé válása kihathat a világűrbeli közlekedés szervezésével kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekre. Az Uniónak figyelemmel kell kísérnie az ilyen irányú fejleményeket, és szükség esetén figyelembe veheti őket a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidei értékelésében.

(70)

Az űridőjárás szélsőséges és intenzívebb eseményei veszélyeztethetik a polgárok biztonságát, és zavart idézhetnek elő a világűrbe telepített és a földi infrastruktúra működésében. Ezért a program részeként létre kell hozni egy, az űridőjárással foglalkozó funkciót, amelynek célja az űridőjárással kapcsolatos kockázatok és a kapcsolódó felhasználói igények értékelése, az űridőjárás jelenségeivel kapcsolatos tudatosságnövelés, az űridőjárással összefüggő felhasználó-központú szolgáltatások megvalósításának biztosítása, valamint a tagállami képességek javítása az űrmeteorológiai szolgáltatások területén. A Bizottságnak a felhasználói igények, a kockázatok és a műszaki felkészültség figyelembevételével meg kell határoznia, mely ágazatok élveznek előnyt az űridőjárással kapcsolatos operatív szolgáltatások igénybevételében. Hosszú távon más ágazatok igényei is kielégíthetők lehetnek. A szolgáltatásoknak a felhasználók igényeihez igazodó uniós szintű megvalósítása célzott, koordinált, folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenységet igényel az űrmeteorológiai szolgáltatások fejlődésének támogatása területén. Az űrmeteorológiai szolgáltatások megvalósításának a meglévő nemzeti és uniós képességeken kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a tagállamok széles körű részvételét, valamint a magánszektornak a folyamatba való bekapcsolódását.

(70)

Az űridőjárás szélsőséges és intenzívebb eseményei veszélyeztethetik a polgárok biztonságát, és zavart idézhetnek elő a világűrbe telepített és a földi infrastruktúra működésében. Ezért a program részeként létre kell hozni egy, az űridőjárással foglalkozó funkciót, amelynek célja az űridőjárással kapcsolatos kockázatok és a kapcsolódó felhasználói igények értékelése, az űridőjárás jelenségeivel kapcsolatos tudatosságnövelés, az űridőjárással összefüggő felhasználó-központú szolgáltatások megvalósításának biztosítása, valamint a tagállami képességek javítása az űrmeteorológiai szolgáltatások területén. A Bizottságnak a felhasználói igények, a kockázatok és a műszaki felkészültség figyelembevételével meg kell határoznia, mely ágazatok élveznek előnyt az űridőjárással kapcsolatos operatív szolgáltatások igénybevételében. Hosszú távon más ágazatok igényei is kielégíthetők lehetnek. A szolgáltatásoknak a felhasználók igényeihez igazodó uniós szintű megvalósítása célzott, koordinált, folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenységet igényel az űrmeteorológiai szolgáltatások fejlődésének támogatása területén. Az űrmeteorológiai szolgáltatások megvalósításának a meglévő nemzeti és uniós képességeken kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a tagállamok , nemzetközi szervezetek széles körű részvételét, valamint a magánszektornak a folyamatba való bekapcsolódását.

(73)

A Govsatcom hangsúlyos biztonsági vonatkozásokkal rendelkező, felhasználó-központú program. Igénybevételének esetei három fő csoportra tagolhatók: válságkezelés, amely a közös biztonság- és védelempolitika hatálya alá tartozó polgári és katonai missziókra és műveletekre, a természeti katasztrófákra és az ember által előidézett katasztrófahelyzetekre , a humanitárius válsághelyzetekre, valamint a tengeri veszélyhelyzetekre terjedhet ki ; térfigyelés, amely a határőrizetre, a határövezetek felügyeletére, a tengeri határőrizetre, a tengerfelügyeletre és az illegális kereskedelem felügyeletére terjedhet ki; kulcsfontosságú infrastruktúra, amely a diplomáciai hálózatokra, a rendőrség által folytatott kommunikációra, a kritikus infrastruktúrára (például energia, közlekedés, gátak) és a világűrbe telepített infrastruktúrára terjedhet ki.

(73)

A Govsatcom hangsúlyos biztonsági vonatkozásokkal rendelkező, felhasználó-központú program. Igénybevételének esetei három fő csoportra tagolhatók: válságkezelés, természeti és ember okozta katasztrófák , humanitárius válságok és tengeri vészhelyzetek ; térfigyelés, amely a határőrizetre, a határövezetek felügyeletére, a tengeri határőrizetre, a tengerfelügyeletre és az illegális kereskedelem felügyeletére terjedhet ki; kulcsfontosságú infrastruktúra, amely a diplomáciai hálózatokra, a rendőrség által folytatott kommunikációra, a  digitális infrastruktúrára (például adatközpontok, szerverek), a kritikus infrastruktúrára (például energia, közlekedés, vízzárók, így gátak) és a világűrbe telepített infrastruktúrákra terjedhet ki.

(78)

A műholdas kommunikáció igénybevevői számára a legfontosabb üzemi interfész a felhasználói berendezés. Az EU által a Govsatcom kapcsán alkalmazott megközelítésből következően a  legtöbb felhasználó a Govsatcom-szolgáltatások igénybevételére a meglévő felhasználói berendezéseit használhatja, amennyiben azok uniós technológián alapulnak .

(78)

A műholdas kommunikáció igénybevevői számára a legfontosabb üzemi interfész a felhasználói berendezés. Az EU által a Govsatcom kapcsán alkalmazott megközelítésnek lehetővé kell tennie a  felhasználók számára, hogy a Govsatcom-szolgáltatások igénybevételére a meglévő felhasználói berendezéseiket használják .

(86)

A programhoz rendelt infrastruktúra további kutatást és innovációt tehet szükségessé, amelynek támogatása a Horizont Európa keretprogram keretei között történhet, és amelynek során törekedni kell az Európai Űrügynökség által e területen folytatott tevékenységgel való koherenciára. A Horizont Európa keretprogrammal fennálló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamat keretében azonosításra és meghatározásra kerüljenek az űrágazat kutatási és innovációs igényei. A program által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott űradatok és szolgáltatások segítségével áttörést jelentő megoldások születhetnek a kutatás és az innováció keretében, ideértve a Horizont Európa keretprogramot is , egyebek mellett a fenntartható élelmezés és a fenntartható természeti erőforrások, az éghajlati változások nyomon követése, az intelligens városok, az automatizált járművek, a biztonság és a katasztrófavédelem területén . A Horizont Európa keretprogram stratégiai tervezési folyamata azonosítani fogja azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyek igénybe vehetik az Unió tulajdonában lévő infrastruktúrát, ezen belül a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz infrastruktúráját is. A kutatási infrastruktúra, különösen pedig a lokális figyelőhálózatok alapvető elemét fogják képezni a Kopernikusz-szolgáltatásokat megalapozó lokális megfigyelési infrastruktúrának.

(86)

A programhoz rendelt infrastruktúra további kutatást és innovációt tehet szükségessé, amelynek támogatása a Horizont Európa keretprogram keretei között történhet, és amelynek során törekedni kell az Európai Űrügynökség által e területen folytatott tevékenységgel való koherenciára. A Horizont Európa keretprogrammal fennálló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamat keretében azonosításra és meghatározásra kerüljenek az űrágazat kutatási és innovációs igényei. Fontos biztosítani az Horizont Európa révén kifejlesztett megoldások és a program komponenseinek műveletei közötti folytonosságot.  A program által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott űradatok és szolgáltatások segítségével a fő európai politikákkal kapcsolatban áttörést jelentő megoldások születhetnek a kutatás és az innováció keretében, ideértve a Horizont Európa keretprogramot is. A Horizont Európa keretprogram stratégiai tervezési folyamata azonosítani fogja azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyek igénybe vehetik az Unió tulajdonában lévő infrastruktúrát, ezen belül a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz infrastruktúráját is. A kutatási infrastruktúra, különösen pedig a lokális figyelőhálózatok alapvető elemét fogják képezni a Kopernikusz-szolgáltatásokat megalapozó lokális megfigyelési infrastruktúrának.

(87)

A 912/2010/EU rendelet a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs programok egyes aspektusaival kapcsolatos igazgatási feladatok ellátására létrehozott egy uniós ügynökséget, az Európai GNSS Ügynökséget. E rendelet rendelkezik különösen arról, hogy az Európai GNSS Ügynökség új feladatokat kap, éspedig nemcsak a Galileo és az EGNOS rendszereivel, hanem a program más komponenseivel összefüggésben is, különösen a biztonsági akkreditáció területén. Ezért az Európai GNSS Ügynökség elnevezését, feladatait és szervezeti felépítését megfelelő módon módosítani kell.

(87)

A 912/2010/EU rendelet a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs programok egyes aspektusaival kapcsolatos igazgatási feladatok ellátására létrehozott egy uniós ügynökséget, az Európai GNSS Ügynökséget. E rendelet rendelkezik különösen arról, hogy az Európai GNSS Ügynökség új feladatokat kap, éspedig nemcsak a Galileo és az EGNOS rendszereivel, hanem a program más komponenseivel összefüggésben is, különösen a biztonsági akkreditáció és a kiberbiztonság területén. Ezért az Európai GNSS Ügynökség elnevezését, feladatait és szervezeti felépítését megfelelő módon módosítani kell.

(88)

Feladatainak kiterjesztésére való tekintettel, amelyek a jövőben nem csupán a Galileo és az EGNOS rendszereihez kapcsolódnak, az Európai GNSS Ügynökséget át kell alakítani. Ugyanakkor azonban az Ügynökség keretében biztosítani kell az Európai GNSS Ügynökség tevékenységének folytonosságát, ideértve a jogok és a kötelezettségek, a személyi állomány, valamint valamennyi már meghozott döntés érvényessége folytonosságát is.

(88)

Feladatainak kiterjesztésére való tekintettel, amelyek a jövőben nem csupán a Galileo és az EGNOS rendszereihez kapcsolódnak, az Európai GNSS Ügynökséget át kell alakítani. Az Ügynökség feladatokkal történő megbízása esetén a Bizottságnak a feladatok irányításához és végrehajtásához gondoskodnia kell a megfelelő finanszírozásról, beleértve a megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat is. Ugyanakkor azonban az Ügynökség keretében biztosítani kell az Európai GNSS Ügynökség tevékenységének folytonosságát, ideértve a jogok és a kötelezettségek, a személyi állomány, valamint valamennyi már meghozott döntés érvényessége folytonosságát is.

2.

„az űridőjárás eseményei”: a Nap és a Föld közötti világűrbeli környezet természetes változásai, ideértve egyebek mellett a napkitöréseket, a Napból érkező nagy energiájú részecskéket, a napszelet, valamint azokat a koronakidobódásokat, amelyek a Földre potenciálisan kiható napviharokat (geomágneses viharokat, szoláris sugárviharokat és ionoszféra-zavarokat) okozhatnak;

2.

„az űridőjárás eseményei”: a Nap és a Föld közötti világűrbeli környezet természetes változásai, ideértve egyebek mellett a napkitöréseket, a Napból érkező nagy energiájú részecskéket, a napszelet, valamint azokat a koronakidobódásokat, amelyek a Földre vagy a világűrbe telepített infrastruktúrára potenciálisan kiható napviharokat (geomágneses viharokat, szoláris sugárviharokat és ionoszféra-zavarokat) okozhatnak;

5.

„világűr-megfigyelés”, „SSA”: olyan holisztikus megközelítés a világűrben rejlő legfontosabb kockázati tényezőkkel kapcsolatban , amely kiterjed a műholdak űrszeméttel való ütközésére, az űridőjárás jelenségeire és a Föld-közeli objektumokra;

5.

„világűr-megfigyelés”, „SSA”: a világűrben rejlő legfontosabb kockázati tényezők átfogó ismerete és megértése , amely kiterjed a műholdak űrszeméttel való ütközésére, az űridőjárás jelenségeire és a Föld-közeli objektumokra;

6.

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

6.

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket és/vagy költségvetési garanciákat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

10.

„SST-adat”: az „űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése” (SST) komponens keretében az űrobjektumoknak az SST-érzékelők által rögzített fizikai paraméterei és az űrobjektumok keringési pályájára vonatkozóan az SST-érzékelők által észlelt adatok alapján meghatározott paraméterek;

10.

„SST-adat”: az „űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése” (SST) komponens keretében az űrobjektumoknak , így az űrszemétnek az SST-érzékelők által rögzített fizikai paraméterei és az űrobjektumok keringési pályájára vonatkozóan az SST-érzékelők által észlelt adatok alapján meghatározott paraméterek;

14a.

23a.„

az „upstream ágazat” egy operatív űrrendszerhez vezető tevékenységeket és az űrkutatást foglalja magában;

a „downstream ágazat” a műholdas adatok hasznosításával kapcsolatos tevékenységeket foglalja magában, melyek célja a világűrrel kapcsolatos termékek és szolgáltatások végfelhasználók számára történő kifejlesztése.

a)

egy polgári irányítás alatt álló, önálló, polgári célú globális navigációs műholdrendszer (GNSS), amely műholdak konstellációját, valamint több központot és földi állomások globális hálózatát foglalja magában, és amely – a biztonsági elvárások és előírások teljes körű integrációja mellett – helymeghatározási, navigációs és időmérési szolgáltatásokat nyújt (a továbbiakban: Galileo);

a)

egy polgári irányítás alatt álló, önálló, polgári célú globális navigációs műholdrendszer (GNSS), amely műholdak konstellációját, valamint több központot és földi állomások globális hálózatát foglalja magában, és amely – adott esetben a biztonsági elvárások és előírások integrációja mellett – helymeghatározási, navigációs és időmérési szolgáltatásokat nyújt (a továbbiakban: Galileo);

c)

egy geoinformációs adatokat és szolgáltatásokat nyújtó, önálló, felhasználó-központú, polgári irányítás alatt álló Föld-megfigyelési rendszer, amely műholdakból, földi infrastruktúrából, adat- és információfeldolgozási létesítményekből, valamint elosztási infrastruktúrából áll, és a biztonsági elvárásokat és előírásokat teljeskörűen integrálja (a továbbiakban: Kopernikusz);

c)

egy ingyenes és nyílt adatokra irányuló politikán alapuló, geoinformációs adatokat és szolgáltatásokat nyújtó, önálló, felhasználó-központú, polgári irányítás alatt álló Föld-megfigyelési rendszer, amely műholdakból, földi infrastruktúrából, adat- és információfeldolgozási létesítményekből, valamint elosztási infrastruktúrából áll, és a biztonsági elvárásokat és előírásokat teljes körűen integrálja (a továbbiakban: Kopernikusz);

d)

űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló olyan rendszer, amely a Föld körüli pályán haladó aktív és inaktív űreszközök , rakétafokozatok, űrszemét és űrszeméttörmelék megfigyelésével és nyomon követésével kapcsolatban hivatott adatokat, információkat és szolgáltatásokat biztosítani, illetve fejleszteni és ellátni; kiegészítve mindezt az űridőjárási jelenségek megfigyelési paramétereivel és a Földet megközelítő objektumok kockázatának nyomon követésével (a továbbiakban: SST);

d)

űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló olyan rendszer, amely a Föld körüli pályán haladó aktív és inaktív űreszközök és űrszemét megfigyelésével és nyomon követésével kapcsolatban hivatott adatokat, információkat és szolgáltatásokat biztosítani, illetve fejleszteni és ellátni; kiegészítve mindezt az űridőjárási jelenségek megfigyelési paramétereivel és a Földet megközelítő objektumok kockázatának nyomon követésével (a továbbiakban: SST);

a)

jó minőségű, aktuális és adott esetben biztonságos, űrrel kapcsolatos adatok, információk és szolgáltatások megszakítás nélküli nyújtása, lehetőleg globális szinten, vagy az ehhez való hozzájárulás, a meglévő és az újonnan kialakuló igényeket kielégítve, valamint az Unió politikai prioritásainak, köztük az éghajlatváltozással és a  biztonsággal és védelemmel kapcsolatos prioritások teljesítése ;

a)

jó minőségű, aktuális és adott esetben biztonságos, űrrel kapcsolatos adatok, információk és szolgáltatások megszakítás nélküli nyújtása, lehetőleg globális szinten, vagy az ehhez való hozzájárulás, a meglévő és az újonnan kialakuló igényeket kielégítve, valamint az Unió politikai prioritásainak, köztük az éghajlatváltozással kapcsolatos prioritás teljesítése; továbbá az Unió és a  tagállamok tényeken alapuló és független döntéshozatalra való képességének támogatása ;

b)

a társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása, ideértve a program komponensei által biztosított adatok, információk és szolgáltatások lehető legszélesebb körű felhasználásának előmozdítását ;

b)

a társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása, különösen az európai downstream ágazat erősítése révén, lehetővé téve ezáltal az Unión belüli növekedést és munkahelyteremtést, és előmozdítva a program komponensei által biztosított adatok, információk és szolgáltatások lehető legszélesebb körű felhasználását és az említett szolgáltatások elterjedését az Unión belül és kívül ;

c)

az Unió és tagállamai biztonságának, valamint az Unió cselekvési szabadságának és stratégiai autonómiájának garantálása , különösen a technológiákat és a tényeken alapuló döntéshozatalt illetően ;

c)

az Unió és tagállamai biztonságának, így és kiberbiztonságának fokozása, valamint stratégiai autonómiájának megerősítése , különösen ipari és technológiai szempontból ;

ca)

az európai ipari és tudományos ökoszisztéma megerősítése az űrágazatban egy olyan koherens keret meghatározása révén, amely egyesíti az európai képzés és szaktudás kiválóságát, a magas szintű tervezési, gyártási képességek fejlesztését, valamint az egyre fokozódó verseny által jellemzett ágazatban szükséges stratégiai jövőképet;

d)

az Unió űrágazatban betöltött vezető szerepének támogatása a nemzetközi porondon, megerősítve a globális kihívásokkal való megküzdésben és a globális kezdeményezések támogatásában vállalt szerepét, többek között az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés területén.

d)

az Unió űrágazatban betöltött vezető szerepének előmozdítása a nemzetközi porondon, megerősítve a globális kihívások kezelésében és a globális kezdeményezések támogatásában vállalt szerepét, többek között a fenntartható fejlődés tekintetében;

da)

erősítse az Unió űrdiplomáciai tevékenységét, és ösztönözze a nemzetközi együttműködést az űr mint az emberiség közös örökségének tudatosítása érdekében;

db)

az uniós technológia és ipar előmozdítása, valamint a viszonosság és a tisztességes verseny elvének nemzetközi szinten való érvényre juttatása;

dc)

az Unió és annak tagállamai biztonságának fokozása számos területen, különösen a szállítás (légiforgalom, ideértve a pilóta nélküli légi járműveket, vasúti szállítás, navigáció, közúti szállítás, önvezető járművek), az infrastruktúra fejlesztése és ellenőrzése, a szárazföld-monitoring és környezetvédelem terén.

a)

Galileo és EGNOS: a lehető legkorszerűbb és adott esetben biztonságos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatások nyújtása;

a)

Galileo és EGNOS: hosszú távú és folyamatos, a lehető legkorszerűbb és adott esetben biztonságos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatások nyújtása;

b)

Kopernikusz: pontos és megbízható Föld-megfigyelési adatok és információk hosszú távon és fenntartható módon történő biztosítása – a környezettel, az éghajlatváltozással, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel, a polgári védelemmel, a biztonsággal és védelemmel, csakúgy mint a digitális gazdasággal kapcsolatos uniós és tagállami szakpolitikák végrehajtásának és nyomon követésének támogatása érdekében;

b)

Kopernikusz: pontos és megbízható Föld-megfigyelési adatok és információk hosszú távon történő biztosítása az uniós és tagállami felhasználóközpontú szakpolitikák és fellépések végrehajtásának és nyomon követésének támogatása érdekében;

c)

a világűr-megfigyelés vonatkozásában: az űrobjektumok megfigyelésére, nyomon követésére és azonosítására irányuló SST-képességek javítása, továbbá az űridőjárás megfigyelése és a tagállamok Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos kapacitásainak feltérképezése és hálózatba szervezése;

c)

a világűr-megfigyelés vonatkozásában: az űrobjektumok és az űrszemét megfigyelésére, nyomon követésére és azonosítására irányuló SST-képességek javítása, továbbá az űridőjárás megfigyelése és a tagállamok Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos kapacitásainak feltérképezése és hálózatba szervezése;

e)

hozzájárulás a világűrhöz való önálló, biztonságos és költséghatékony hozzáférés képességéhez, amennyiben a program szükségletei igénylik ;

e)

a világűrhöz való önálló, biztonságos és költséghatékony hozzáférés képességének biztosítása ;

f)

az ágazatban már tevékeny vagy aktív szerepvállalásra készülő, az Unióban letelepedett vagy lakhellyel rendelkező jogi és természetes személyek versenyképességének, vállalkozó kedvének , készségeinek, továbbá innovációs képességének támogatása és megerősítése, különös tekintettel a  kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások helyzetére és szükségleteire .

f)

az erős és versenyképes uniós űrgazdaság kialakításának előmozdítása , valamint a  különféle méretű uniós vállalkozások és valamennyi uniós régió lehetőségeinek maximalizálása .

a)

felbocsátási szolgáltatások nyújtása a  program szükségleteinek ellátása érdekében;

a)

felbocsátási szolgáltatások nyújtása a  programhoz, ideértve az együttes felbocsátási szolgáltatásokat az Unió és egyéb szervezetek számára, kérésre és figyelembe véve az Unió alapvető biztonsági érdekeit, összhangban a 25. cikkel, az európai hordozórakéták és iparágak globális piaci versenyképességének fokozása érdekében;

b)

a világűrhöz való önálló, megbízható és költséghatékony hozzáféréssel kapcsolatos tevékenységek fejlesztése ;

b)

a világűrhöz való önálló, megbízható és költséghatékony hozzáféréssel kapcsolatos fejlesztési tevékenységek , beleértve az alternatív felbocsátási technológiákat és innovatív rendszereket vagy szolgáltatásokat, figyelembe véve az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeit, a 25. cikkben foglaltaknak megfelelően ;

c)

a földi űrinfrastruktúra szükséges kiigazításai , amennyiben a program szükségletei ezt igénylik .

c)

amennyiben a program célkitűzéseihez ez szükséges, a földi űrinfrastruktúra — különösen a meglévő infrastruktúrák , rakétakilövő állomások és kutatóközpontok – karbantartásához, kiigazításához és fejlesztéséhez szükséges támogatás .

a)

az űrtechnológiák, -infrastruktúrák vagy -szolgáltatások lehető legjobb felhasználására irányuló innovációs tevékenységek;

a)

az űrtechnológiák, -infrastruktúrák vagy -szolgáltatások fejlesztésére és lehető legjobb felhasználására irányuló innovációs tevékenységek;

aa)

megfelelő intézkedések a kutatási és innovációs tevékenységekből származó innovatív megoldások alkalmazásának megkönnyítésére, különösen a más uniós alapokkal – például a Horizont Európával és az InvestEU-val – való szinergiák révén, a program összes komponense downstream ágazatainak fejlesztésének támogatása érdekében;

ab)

az európai űrágazat megerősítése az exportpiacon;

b)

a világűrrel kapcsolatos innovációs partnerségek létrehozása innovatív termékek vagy szolgáltatások kifejlesztése, majd a létrejött áruk vagy szolgáltatások beszerzése érdekében;

b)

a világűrrel kapcsolatos innovációs partnerségek létrehozása innovatív termékek vagy szolgáltatások kifejlesztése, majd a létrejött termékek vagy szolgáltatások – a program igényeit szolgáló – beszerzése érdekében;

ba)

adatvezérelt interoperábilis űrmegoldások tervezése, tesztelése, bevezetése és elterjesztése a közszolgáltatások számára, ösztönözve az innovációt és közös kereteket kialakítva a közigazgatások által a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások teljes potenciáljának kihasználása érdekében;

c)

vállalkozó kedv, a kezdetektől a növekedési szakaszig a 21. cikknek , valamint a III. cím I. fejezetének 18. cikkében említett, a finanszírozási eszközökhöz való egyéb hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően ;

c)

vállalkozó kedv, beleértve a kezdetektől a növekedési szakaszig terjedő időszakot a 21. cikknek megfelelően, a III. cím I. fejezetének 18. cikkében említett, a finanszírozási eszközökhöz való egyéb hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésekre támaszkodva ;

d)

vállalkozások közötti együttműködés űrtechnológiai központok formájában, amelyek regionális és nemzeti szinten összehozzák az űrtechnológiai és a digitális ágazatot , továbbá a felhasználókat, valamint támogatást nyújtanak a polgároknak és a vállalkozásoknak a vállalkozó kedv és a vállalkozói készségek előmozdításához;

d)

együttműködés űrtechnológiai központok hálózata formájában, amelyek különösen regionális és nemzeti szinten összehozzák az űrtechnológiai és a digitális ágazat szereplőit , továbbá a felhasználókat, valamint támogatást , létesítményeket és szolgáltatásokat biztosítanak a polgároknak és a vállalkozásoknak a vállalkozó kedv és a vállalkozói készségek előmozdításához; az űrtechnológiai központok és a Digitális Európa programban létrehozott digitális innovációs központok közötti együttműködés előmozdítása;

da)

az „első szerződés” elvén alapuló stratégia lehetséges kialakítása az összes érintett köz- és magánszektorbeli szereplővel az induló űrtechnológiai vállalkozások fejlődésének támogatása céljából;

db)

szinergiák a közlekedési ágazat, az űrágazat és a digitális ágazat között az új technológiák (például az elektronikus hívás, a digitális menetíró készülék, a forgalmi felügyelet és irányítás, az autonóm vezetés, a vezető nélküli járművek és a drónok) szélesebb körű használatának előmozdítása, valamint a biztonságos és zökkenőmentes összekapcsoltsággal, a megbízható helymeghatározással, az intermodalitással és az interoperabilitással kapcsolatos szükségletek kielégítése érdekében, ezáltal fokozva a közlekedési szolgáltatások és ipar versenyképességét;

e)

oktatási és képzési tevékenységek biztosítása;

e)

oktatási és képzési tevékenységek biztosítása a fejlett űrtechnológiai készségek kialakítása érdekében ;

f)

hozzáférés a feldolgozó és vizsgáló létesítményekhez;

f)

hozzáférés a feldolgozó és vizsgáló létesítményekhez a magán- és közszektorbeli szakemberek, egyetemi hallgatók és vállalkozók számára ;

c)

nem ruház a harmadik országra vagy a nemzetközi szervezetre döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

c)

nem ruház a harmadik országra vagy a nemzetközi szervezetre döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan, vagy, adott esetben nem biztosít számukra hozzáférést érzékeny vagy minősített adatokhoz;

da)

adott esetben valamennyi érintett területen fenntartja az Unió stratégiai és szuverén érdekeit, ideértve az európai technológiai vagy ipari stratégiai önállóságot;

b)

Kopernikusz: [ 5,8 ] milliárd EUR

b)

Kopernikusz: [ 6 ] milliárd EUR;

c)

Világűr-megfigyelés/Govsatcom: [0,5 ] milliárd EUR.

c)

Világűr-megfigyelés/Govsatcom: [1,2 ] milliárd EUR.

a)

valamennyi tagállamban a teljes ellátási láncban elősegítik, hogy az induló vállalkozások, az új belépők, a kis- és középvállalkozások és egyéb gazdasági szereplők a lehető legnagyobb mértékben és legnyíltabb módon részt vegyenek az eljárásban, ideértve azt az előírást is, hogy az ajánlattevők alkalmazzanak alvállalkozókat;

a)

az egész Unióban és a teljes ellátási láncban elősegítik, hogy valamennyi gazdasági szereplő, különösen az induló vállalkozások, az új belépők, a kis- és középvállalkozások a lehető legnagyobb mértékben és legnyíltabb módon részt vegyenek az eljárásban, ideértve azt az előírást is, hogy az ajánlattevők alkalmazzanak alvállalkozókat;

d)

erősítik az Unió autonómiáját, különösen technológiai vonatkozásban;

d)

az értéklánc egészében erősítik az Unió stratégiai autonómiáját, különösen ipari és technológiai vonatkozásban;

da)

a teljes iparági beszállítói láncban követni kell a nyílt hozzáférés és a tisztességes verseny elvét, a pályázati kiírásnak átlátható és időszerű információkat kell tartalmaznia, világos tájékoztatást kell nyújtani a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól, továbbá meg kell adni minden olyan információt, amelynek révén minden lehetséges ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat pályázaton;

a)

a program végrehajtásában részt vevő szervezetek, különösen a tagállamok, a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti szigorú feladat- és felelősségmegosztás;

a)

a program végrehajtásában részt vevő szervezetek, különösen a tagállamok, a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti szigorú feladat- és felelősségmegosztás az egyes szervezetek hatáskörei alapján, az átláthatóság, a hatékonyság és a költséghatékonyság javítása és a tevékenységek közötti átfedések elkerülése céljából ;

b)

a program alapos ellenőrzése, amely arra is kiterjed, hogy a részt vevő szervezetek mindegyike szigorúan betartja-e a költségeket és az ütemtervet az e rendelet szerinti felelősségi köréhez tartozó területeken;

b)

a program alapos ellenőrzése, amely arra is kiterjed, hogy a részt vevő szervezetek mindegyike szigorúan betartja-e a költségeket , illetve hogy milyen műszaki teljesítményt nyújt az e rendelet szerinti felelősségi köréhez tartozó területeken;

d)

szisztematikus figyelembevétele annak, hogy a program komponensei által nyújtott szolgáltatások felhasználói mit igényelnek, és e szolgáltatásokkal kapcsolatban milyen tudományos és technológiai fejlemények zajlanak;

d)

szisztematikus figyelembevétele annak, hogy a program komponensei által nyújtott szolgáltatások felhasználói mit igényelnek, és e szolgáltatásokkal kapcsolatban milyen tudományos és technológiai fejlemények zajlanak , többek között a nemzeti és uniós szintű felhasználói tanácsadó fórumokkal folytatott konzultáció révén;

—

a program komponensei által nyújtott adatok és szolgáltatások köz- és magánszférában történő terjesztésével és használatával kapcsolatos tevékenységek;

—

az alkalmazások közötti szinergiák teremtésével kapcsolatos tevékenységek;

—

a szóban forgó szolgáltatások megfelelő fejlesztése;

—

a stabil, hosszú távú környezet megerősítése.

ba)

elősegíti és biztosítja a program komponensei által nyújtott adatok és szolgáltatások elterjedését és használatát, beleértve a program komponensein alapuló downstream alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztését;

bb)

intézkedéseket vezet be az innovatív uniós űrágazat támogatása érdekében, a 6. cikkel összhangban;

bc)

támogatja a finanszírozáshoz való hozzáférést a III. cím szerint és az InvestEU keretében biztosított pénzügyi eszközök igénybe vételével, valamint az EBB-vel együttműködve az általa létrehozott, különösen a kkv-kat célzó pénzügyi eszközök révén;

c)

kommunikációs és promóciós tevékenységeket, valamint a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások kereskedelmi hasznosításával kapcsolatos tevékenységeket folytat;

c)

kommunikációs és promóciós tevékenységeket, valamint különösen a Galileo , az EGNOS és a Kopernikusz által nyújtott szolgáltatások kereskedelmi hasznosításával kapcsolatos tevékenységeket folytat;

ca)

a Galileóval és az EGNOS-szal kapcsolatban: irányítja a Galileo és az EGNOS programokat, a 43. cikkben foglaltaknak megfelelően;

d)

szakértelmével segíti a Bizottságot.

d)

szakértelmével segíti a Bizottságot , elkerülve az átfedéseket a 27. és 31. cikkben említett, az európai felügyeleti hatóságra ruházott feladatokkal .

a)

az EGNOS és a Galileo hasznosításának irányítása, amint azt a 43. cikk említi;

ba)

ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság számára a Horizont Európa program világűrrel kapcsolatos prioritásai tekintetében, és részt vesz e program végrehajtásában;

c)

a program komponensein alapuló downstream alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos végrehajtási tevékenységek;

a)

a Kopernikusszal kapcsolatban: a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának kialakítása, tervezése és megépítése, ideértve az adott infrastruktúra üzemeltetését is;

a)

a Kopernikusszal kapcsolatban: a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának és földi infrastruktúrájának kialakítása, tervezése és megépítése, ideértve az adott infrastruktúra üzemeltetését is;

b)

a Galileóval és az EGNOS-szal kapcsolatban: rendszerfejlesztés , a földi szegmens kialakítása , valamint a műholdak tervezése és kialakítása ;

b)

a Galileóval és az EGNOS-szal kapcsolatban: az Ügynökség támogatása alapvető feladatainak végrehajtásában. Amennyiben az Ügynökség és az Európai Űrügynökség között kötött egyedi megállapodások úgy rendelkeznek, a rendszerfejlesztéssel , a földi szegmens kialakításával , valamint a műholdak tervezésével és kialakításával, valamint az űrszegmens tervezésével és kialakításával kapcsolatos beszerzési tevékenység az Ügynökség nevében és javára ;

c)

a program valamennyi komponensével kapcsolatban: kutatási-fejlesztési tevékenységek az Európai Űrügynökség szakterületén .

c)

a program valamennyi komponensével kapcsolatban: kutatási-fejlesztési tevékenységek a programkomponensek infrastruktúrájával kapcsolatban .

ca)

a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése, valamint a konvergencia előmozdítása technológiai felkészültségük és az űrszegmens fejleményei között.

—

egyértelműen meg kell határozni az Európai Űrügynökségnek a program tekintetében fennálló felelősségét és kötelezettségeit;

—

elő kell írni az Európai Űrügynökség számára, hogy tartsa be az uniós program biztonsági szabályait, különös tekintettel a minősített információk feldolgozására;

—

le kell fektetni az Európai Űrügynökségre bízott alapok kezelésének feltételeit, különös tekintettel a közbeszerzésre, az irányítóbizottsági eljárásokra, a teljesítménymutatókkal mért várható eredményekre, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében hiányos vagy csalárd teljesítése esetén alkalmazandó intézkedésekre, a kommunikációs stratégiára, valamint a tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatos tulajdonjogi szabályokra; e feltételeknek összhangban kell lenniük e rendelet III. és V. címével, valamint a költségvetési rendelettel;

—

elő kell írni, hogy a Bizottság és adott esetben az Ügynökség részt vegyenek az Európai Űrügynökség Tenderértékelő Tanácsának azon ülésein, amelyek a programot érintik;

—

meg kell állapítani a nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket, melyek különösen a következőket foglalják magukban: előzetes költségbecslési rendszer, amelyen keresztül a Bizottság vagy adott esetben az Ügynökség rendszeres tájékoztatásban részesül a költségek és az ütemterv alakulásáról; valamint abban ez esetben, ha a költségvetési előirányzat, a teljesítmény és az ütemterv és között eltérés van, az odaítélt költségvetések korlátain belül a tevékenységek megvalósítását biztosító korrigáló intézkedések és az Európai Űrügynökség elleni szankciók, amennyiben az említett eltérés közvetlenül neki tulajdonítható;

—

meg kell állapítani az Európai Űrügynökség javadalmazásának elveit, amelynek arányosnak kell lennie az elvégzendő feladatok nehézségi fokával, összhangban kell lennie a piaci árakkal és a feladatok elvégzésében részt vevő egyéb szervezetek, köztük az Unió által felszámított díjakkal, és megállapítása adott esetben teljesítménymutatók alapján is történhet; az említett díjak nem foglalhatnak magukban olyan általános költségeket, amelyek nem függenek össze az Unió által az Európai Űrügynökségre ruházott tevékenységekkel.

a)

egyértelműen meg kell határozni a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség programmal kapcsolatos szerepét, felelősségeit és kötelezettségeit;

b)

egyértelműen meg kell határozni a programkomponensek összehangolására, valamint a végrehajtás ellenőrzésére szolgáló eszközöket, figyelembe véve a programkomponensek átfogó összehangolásának megvalósítása során a Bizottságra háruló szerepet és felelősségeket;

c)

elő kell írni az Európai Űrügynökség számára, hogy tartsa be az uniós program biztonsági szabályait, különös tekintettel a minősített információk feldolgozására;

d)

le kell fektetni az Európai Űrügynökségre bízott alapok kezelésének feltételeit, ideértve az Unió részéről és nevében történő beszerzéskor az uniós közbeszerzési szabályok alkalmazását, az irányítóbizottsági eljárásokat, a teljesítménymutatókkal mérhető várható eredményeket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében hiányos vagy csalárd teljesítése esetén alkalmazandó intézkedéseket, a kommunikációs stratégiát, valamint a tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatos tulajdonjogi szabályokat; e feltételeknek összhangban kell lenniük e rendelet III. és V. címével, valamint a költségvetési rendelettel;

e)

elő kell írni, hogy a Bizottság és ha szükséges, akkor az Ügynökség is részt vegyen az Európai Űrügynökség Tenderértékelő Tanácsának azon ülésein, amelyek a programot érintik, amennyiben az Európai Űrügynökség az (1a) bekezdés alapján az Unió részéről és nevében végez beszerzést;

f)

meg kell állapítani a nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket, melyek különösen a következőket foglalják magukban: előzetes költségbecslési rendszer, amelyen keresztül a Bizottság vagy adott esetben az Ügynökség rendszeres tájékoztatásban részesül a költségek és az ütemterv alakulásáról; valamint abban ez esetben, ha a költségvetési előirányzat, a teljesítmény és az ütemterv és között eltérés van, az odaítélt költségvetések korlátain belül a tevékenységek megvalósítását biztosító korrigáló intézkedések és az Európai Űrügynökség elleni szankciók, amennyiben az említett eltérés közvetlenül neki tulajdonítható;

g)

meg kell állapítani az Európai Űrügynökség javadalmazásának elveit, figyelembe véve közintézményi költségmodelljét, amelynek arányosnak kell lennie az elvégzendő feladatok nehézségi fokával, összhangban kell állnia a piaci árakkal és a feladatok elvégzésében részt vevő egyéb szervezetek, köztük az Unió által felszámított díjakkal, és megállapítása adott esetben teljesítménymutatók alapján is történhet; az említett díjak nem foglalhatnak magukban általános költségeket, amelyek nem függenek össze az Unió által az Európai Űrügynökségre ruházott tevékenységekkel.

h)

elő kell írni, hogy az Európai Űrügynökség biztosítsa az Unió érdekeinek és határozatainak teljes körű védelmét, ami azt is maga után vonhatja, hogy az Európai Űrügynökségnek ehhez kell igazítania döntéshozatali és irányítási módszereit és felelősségi rendelkezéseit;

a)

az EUMETSAT megbízása a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának vagy részeinek üzemeltetésével;

a)

az EUMETSAT megbízása a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának vagy részeinek korszerűsítésével és üzemeltetésével;

b)

megfelelő ügynökségek, szervek vagy szervezetek megbízása a Kopernikusz-szolgáltatások vagy részeinek végrehajtásával.

b)

megfelelő ügynökségek, szervek vagy szervezetek megbízása a Kopernikusz-szolgáltatások vagy részeinek végrehajtásával , ezenkívül harmadik felektől származó érdemleges adatok beszerzésének lebonyolításával .

a)

a tagállamok biztonsági területén szerzett tapasztalatainak figyelembevétele és legjobban bevált módszereik kamatoztatása;

a)

a tagállamok biztonsági területén szerzett tapasztalatainak figyelembevétele , valamint legjobban bevált módszereik és nemzeti jogszabályaik kamatoztatása;

aa)

a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz működése során szerzett tapasztalatok figyelembe vétele;

da)

biztosítja a program kiberbiztonságát;

a)

a program szerves részét képező és a területükön található földi infrastruktúra helyi védelmének biztosítása érdekében azokkal az intézkedésekkel legalább egyenértékű intézkedéseket hoznak, amelyekre az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv (29) értelmében vett, európai kritikus infrastruktúrák és a saját nemzeti kritikus infrastruktúráik védelméhez szükség van;

a)

a program szerves részét képező földi infrastruktúra helyi védelmének biztosítása érdekében azokkal az intézkedésekkel legalább egyenértékű intézkedéseket hoznak, amelyekre az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv (29) értelmében vett, európai kritikus infrastruktúrák és a saját nemzeti kritikus infrastruktúráik védelméhez szükség van;

b)

a földi infrastruktúra – különösen a hálózatok, létesítmények és támogató eszközök – irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a  korszerűsítéseket és az elavulás kezelését ;

b)

a földi infrastruktúra – különösen a hálózatok, létesítmények és támogató eszközök – irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve az Unió területén kívüli, de a  tagállamok Európában fekvő területek Galileo és EGNOS általi teljes lefedettségének biztosításához szükséges földi infrastruktúrát is ;

c)

a rendszerek jövőbeli generációinak kifejlesztése, valamint a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztése, az Unió pénzügyi tervével kapcsolatos jövőbeli finanszírozási határozatok sérelme nélkül;

c)

a rendszerek jövőbeli generációinak kifejlesztése, valamint a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztése, az Unió pénzügyi tervével kapcsolatos jövőbeli finanszírozási határozatok sérelme nélkül , a releváns érdekelt felek igényeinek figyelembevételével ;

ca)

támogatja az alapvető technológiai elemek, például a Galileo-jeleket használó lapkakészletek és vevőkészülékek kialakítását és fejlesztését;

cb)

támogatja a Galileo és EGNOS downstream alkalmazásokat, valamint az EGNOS és Galileo szolgáltatásait egyaránt felhasználó integrált downstream alkalmazásokat;

e)

a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások rendelkezésre bocsátása és e szolgáltatások piacának fejlesztése;

e)

a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások rendelkezésre bocsátása és e szolgáltatások piacának fejlesztése , különösen a 4. cikk (1) bekezdésében említett társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása érdekében ;

c)

életbiztonsági (safety-of-life – SoL) szolgáltatás: mentes a közvetlen használati díjaktól, helymeghatározási és szinkronizációs adatokat nyújt nagy fokú folytonosság, rendelkezésre állás és pontosság mellett, beleértve egy integritásüzenetet is, amely figyelmezteti a felhasználókat, amennyiben a Galileo és más, a lefedett területen e szolgáltatás által pontosított GNSS-rendszerekben meghibásodásra vagy az ezek által kibocsátott jelekben a tűréshatár túllépésére kerül sor, elsősorban olyan felhasználók részére, akik számára a biztonság alapvetően fontos, különösen a polgári repülés ágazatában és a léginavigációs szolgáltatások céljára.

c)

életbiztonsági (safety-of-life – SoL) szolgáltatás: mentes a közvetlen használati díjaktól, helymeghatározási és időszinkronizációs adatokat nyújt nagy fokú folytonosság, rendelkezésre állás , pontosság és integritás mellett . Ezt a szolgáltatást az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről szóló rendelettel összhangban, a repülésbiztonsági követelmények teljesülésének biztosítása céljával nyújtják , beleértve egy integritásüzenetet is, amely figyelmezteti a felhasználókat, amennyiben a Galileo és más, a lefedett területen e szolgáltatás által pontosított GNSS-rendszerekben meghibásodásra vagy az ezek által kibocsátott jelekben a tűréshatár túllépésére kerül sor, elsősorban olyan felhasználók részére, akik számára a biztonság alapvetően fontos, különösen a polgári repülés ágazatában és a léginavigációs szolgáltatások céljára.