A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

(Ügyszám M.8900 – Wieland/Aurubis hengerelt termékek/Schwermetall)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 325/11)

Bevezetés

1.

2018. június 13-án a Bizottság bejelentést kapott egy javasolt összefonódásról, amelynek keretében a Wieland Werke AG (a továbbiakban: Wieland) a 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást szerezne az Aurubis síkhengerelt termékeinek üzletága (a továbbiakban: ARP) felett, valamint a Schwermetall Halbzeugwerk GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Schwermetall) felett (a továbbiakban: javasolt ügylet).

2.

Az első szakaszos vizsgálat alapján a Bizottság úgy vélte, hogy a javasolt ügylet súlyos kétségeket vetett fel a belső piaccal és az EGT-megállapodással való összeegyeztethetősége tekintetében. A Bizottság ezért 2018. augusztus 1-jén határozatot fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárás megindításáról (a továbbiakban: a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozat).

3.

2018. augusztus 3-án a Wieland tíz munkanapos első meghosszabbítást kért az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdése első mondatának megfelelően.

4.

2018. augusztus 23-án a Wieland és az ARP benyújtotta írásos észrevételeit a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozattal kapcsolatban.

5.

2018. október 4-én, az aktuális helyzetről szóló megbeszélés során a Bizottság tájékoztatta a Wielandot és az ARP-t arról, hogy a második szakaszos vizsgálat során ezen a ponton fennmaradt az az előzetes véleménye, amely szerint az ügylet valószínűleg jelentősen akadályozná a hatékony versenyt.

6.

2018. október 8-án a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdése harmadik mondatának megfelelően elfogadta az eljárás 10 nappal történő meghosszabbításáról szóló határozatot.

7.

Ugyanezen a napon a Wieland a korrekciós intézkedésekre vonatkozó második javaslatot bocsátott rendelkezésre, amelyet hivatalosan 2018. október 17-én nyújtott be. A Bizottság nem végzett piaci tesztet e javasolt kötelezettségvállalások tekintetében.

8.

A Bizottság 2018. október 24-én kifogásközlést fogadott el, amelyről 2018. október 25-én értesítette a Wielandot. 2018. november 8-án az ARP és Schwermetall a 802/2004/EK bizottsági rendelet (3) 13. cikkének (2) bekezdése szerint szintén megkapta a kifogásközlés bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát.

9.

2018. december 3-án a Wieland új kötelezettségvállalásokat nyújtott be. Ez utóbbi kötelezettségvállalások piaci tesztelésére 2018. december 7-én került sor.

10.

A Bizottság három, tényállást közlő levelet küldött a Wielandnak 2018. november 30-án, 2018. december 11-én és 2018. december 14-én. A Wieland ezekre a tényállást közlő levelekre 2018. december 7-én, 2018. december 17-én és 2018. december 19-én nyújtotta be megállapításait.

Hozzáférés a dokumentációhoz

11.

A Wieland 2018. október 25-én kapott hozzáférést a Bizottság dokumentációjához. Ezt követően a dokumentációhoz való hozzáférésre 2018. december 13-án, 2018. december 17-én, 2018. december 21-én, 2019. január 16-án és 2019. január 23-án került sor. A Bizottság által a kifogásközlésben igénybe vett bizalmas adatokhoz és információkhoz a Wieland gazdasági tanácsadói az adatszoba-eljárással összhangban 2018. október 30–31-én, 2018. november 6-án és 2018. december 4-én kaptak hozzáférést.

12.

A meghallgatási tisztviselő nem kapott további kifogásokat vagy kérelmeket a dokumentációhoz való hozzáféréssel kapcsolatban.

A kifogásközlésre adott válasz és a hivatalos szóbeli meghallgatás

13.

Az eredeti határidő szerint a Wielandnak 2018. november 9-ig kellett írásban válaszolnia a kifogásközlésre. Ez a határidő 2018. november 12-re meg lett hosszabbítva, és a Wieland eddig az időpontig válaszolt.

14.

A kifogásközlésre adott válaszában a Wieland szóbeli meghallgatást kért. 2018. november 19-én került sor a hivatalos szóbeli meghallgatásra.

Érdekelt harmadik személyek

15.

Három vállalkozás vett részt ezekben az eljárásokban érdekelt harmadik személyként. Mindhárom érdekelt harmadik személy megkapta a kifogásközlés bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát, valamint határidőt kaptak megállapításaik benyújtására. Az érdekelt harmadik személyek írásbeli észrevételeinek bizalmas adatokat nem tartalmazó verzióit a Wieland rendelkezésére bocsátották. Az érdekelt harmadik személyek közül senki nem kérte a szóbeli meghallgatásokon való részvételét.

Eljárási kifogások

A nem teljes körű piaci vizsgálatra vonatkozó állítás

16.

A kifogásközlésre adott válaszában és a szóbeli meghallgatás során a Wieland azzal érvelt, hogy a Bizottság nem gyűjtött elegendő mennyiségi adatot, és hogy a Bizottság túl nagy mértékben támaszkodott belső dokumentumokra mint bizonyítékforrásokra. A Wieland nevezetesen úgy vélte, hogy a Bizottságnak több mennyiségi adatot kellett volna gyűjtenie harmadik személyektől a kapacitásra és termelési mennyiségekre vonatkozóan. A Wieland ezenkívül megkérdőjelezte a Bizottság által a kifogásközlésben használt minőségi bizonyítékot, különös tekintettel a belső dokumentumokra, azt állítva, hogy ezek szubjektívek, félreértelmezésre alkalmasak, és nem feltétlenül tükrözik a Wieland vagy az ARP hivatalos álláspontját.

17.

Elsőként meg kell jegyezni, hogy a Wieland kritikája, miszerint a Bizottság belső dokumentumokra hagyatkozik, látszólag nincs összhangban az ítélkezési gyakorlattal, amely meghatározza, hogy nincs hierarchia a Bizottság által az összefonódási ügyekben használt bizonyítéktípusok között, mivel a Bizottság feladata az, hogy általános értékelést végezzen a versenyhelyzet értékeléséhez használt indikatív tényezők alapján (4).

18.

Másrészt a Törvényszék rendszeresen megerősítette, hogy a Bizottság nem kötelezhető arra, hogy további vizsgálatokat végezzen, ha úgy véli, hogy az ügy előzetes vizsgálata elegendő (5). Ezen a ponton azonban megjegyzem, hogy az, hogy a vizsgálati dokumentáció elegendő bizonyítékot tartalmaz-e ahhoz, hogy alátámassza a Bizottság károkozási elméletét, tartalmi kérdés, nem pedig eljárási.

Annak a ténynek a kritikája, hogy a Bizottság nem végzett piaci tesztelést a 2018. október 17-én ajánlott korrekciós intézkedések tekintetében

19.

A kifogásközlésre adott válaszában a Wieland kritikával illette a Bizottságot amiatt, hogy (ismételten) nem végezte el a piaci tesztelést az általa 2018. október 17-én (azaz a kifogásközlés elfogadása előtt néhány nappal) benyújtott korrekciósintézkedés-csomag tekintetében (6). A Wieland megkérdőjelezte a Bizottság hozzáállásának megfelelőségét, azt állítva, hogy a kötelezettségvállalások piaci tesztelése elvégzésének elmaradása a „jogszerű eljárás” megszegését jelenti.

20.

A 139/2004/EK tanácsi rendelet és a 802/2004/EK bizottsági rendelet alapján elfogadható korrekciós intézkedésekről szóló bizottsági közlemény („korrekciós intézkedésekről szóló közlemény”) szerint annak érdekében, hogy a Bizottság a kifogásközlést megelőző szakaszban elfogadja a kötelezettségvállalásokat, azoknak fel kell számolniuk a Bizottság által a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatban felvetett „súlyos kétségeket” (7). A korrekciós intézkedésekről szóló közlemény továbbá megerősíti a Bizottság azon hatáskörét, hogy bármilyen javasolt korrekciós intézkedéssel kapcsolatban harmadik személyekkel konzultáljon, azzal, hogy kijelenti, hogy a Bizottság el fogja végezni a benyújtott kötelezettségvállalások piaci tesztjét, „ha azt szükségesnek ítéli”. (8) Ebben az esetben a Bizottság nem tartotta szükségesnek a 2018. október 17-én kínált korrekciós intézkedések piaci tesztjét, mivel ezek nem szüntették meg a „súlyos kétségeket”. Ez valójában az ügy tartalmával kapcsolatos értékelés volt, amely a Bizottság hatáskörébe esik, és a Wieland álláspontjával ellentétben nem minősül a „jogszerű eljárás” megsértésének.

21.

Mindenesetre megjegyzendő, hogy a Bizottság a kifogásközlést követően a Wieland által 2018. december 3-án benyújtott kötelezettségvállalások piaci tesztjét elvégezte.

Tényállást közlő levelek és második szóbeli meghallgatás iránti kérelem

22.

Ahogyan fent szerepel, 2018. november 30-án a Bizottság elküldte az első, tényállást közlő levelét („első, tényállást közlő levél”) a Wieland számára. Az első, tényállást közlő levél hivatkozott mind az (a) előzetesen fennálló bizonyítékra, amelyre a kifogásközlés kifejezetten nem támaszkodott, azonban amelyet a dokumentáció további elemzését követően a Bizottság relevánsnak tartott a kifogásközlésben meghatározott érvek alátámasztása szempontjából; mind pedig (b) a kifogásközlés elfogadását követően a Bizottság elé tárt további bizonyítékokra.

23.

Az első, tényállást közlő levélre adott megállapításaiban a Wieland azzal érvelt, hogy a tényállást közlő levél csak arra használható, hogy tájékoztassa a feleket a kifogásközlés elfogadása után szerzett új bizonyítékokról, arra azonban nem, hogy további bizonyítékokat ismertessen, amelyek már a kifogásközlés idején elérhetők voltak. A Wieland szerint a tény, hogy az első, tényállást közlő levél főleg a „korábban fennálló bizonyítékokon” alapult, részben megszünteti a szóbeli meghallgatás értelmét, mivel a vita és a védelem jelentős részét elnapolja a szóbeli meghallgatás utáni időpontra, amely (a Wieland szerint) az egyetlen lehetőség arra, hogy a Bizottság által alkalmazott bizonyítékokat szélesebb körben kifogásolni lehessen. Az állítólagos probléma orvosolása érdekében a Wieland kiegészítő szóbeli meghallgatást kért. A Versenypolitikai Főigazgatóság 2018. december 19-én elutasította a Wieland kérelmét, és a Wieland 2018. december 20-án az ügyet a meghallgatási tisztviselő elé utalta.

24.

2018. december 21-én a meghallgatási tisztviselő elutasította a Wieland kiegészítő szóbeli meghallgatás iránti kérelmét. Az értékelés kezdőpontja az a tény, hogy a 802/2004/EK rendelet csak akkor írja elő a hivatalos szóbeli meghallgatás iránti kérelemhez való jogot, ha a Bizottság kifogásközlést küld. Az első, tényállást közlő levél vizsgálatát és kifogásközléssel való összehasonlítását követően a meghallgatási tisztviselő megállapította, hogy az első, tényállást közlő levél nem tartalmazott új kifogást a kifogásközlésben korábban meghatározottakhoz képest, csupán további bizonyítékokat azonosított, amelyek ugyanazokat a kifogásokat támasztják alá (9). A tény, hogy a további bizonyítékok egy része már szerepelt a dokumentációban a kifogásközlés elfogadásakor, nem lényeges, mivel a kiegészítő kifogásközlés és a tényállást közlő levél közötti különbség releváns kritériuma az, hogy sor kerül-e új kifogások megállapítására. Végezetül mivel nincs jele annak, hogy az ügyön dolgozó csoport szándékosan tartott vissza bizonyítékot a szóbeli meghallgatást követő ideig annak érdekében, hogy megszüntesse a szóbeli meghallgatás értelmét, a meghallgatási tisztviselő nem lát olyan jogszabályt vagy elvet, amely megtiltaná a Bizottság számára, hogy a tényállást közlő levélben olyan bizonyítékot tüntessen fel, amely a kifogásközlés időpontjában már szerepelt a dokumentációban.

Határozattervezet

25.

A határozattervezetben a Bizottság megállapítja, hogy a javasolt ügylet valószínűleg jelentősen akadályozná a hengerelt termékek EGT-n belüli piacán a hatékony versenyt azzal, hogy felszámolna egy jelentős versenytársat és erőfölényt teremtene a Wieland számára. A határozattervezet továbbá megállapítja, hogy a 2018. december 3-i kötelezettségvállalások nem szüntetik meg a hatékony verseny útjában álló jelentős akadályt, amely a javasolt ügyletből következne. A határozattervezet ezért kijelenti, hogy a javasolt ügylet nem összeegyeztethető a belső piaccal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással.

26.

A határozattervezetet a 2011/695/EU határozat 16. cikkének (1) bekezdése alapján felülvizsgáltam, és arra a következtetésre jutottam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint, amelyekre vonatkozóan a Wielandnak lehetősége nyílt álláspontja ismertetésére.

27.

Mindezek fényében úgy ítélem meg, hogy a felek eljárási jogaikat hatékonyan gyakorolhatták.

---

(1)  A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.)(a továbbiakban: 2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke szerint.

(2)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete)(HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(3)  A Bizottság 802/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.).

(4)  Lásd a T-342/07. sz. Ryanair Holdings kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet, EU:T:2010:280, 136. pont és a T-175/12. sz. Deutsche Börse AG kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet, EU:T:2015:148, 133. pont.

(5)  Lásd például a T-141/94. sz., Thyssen Stahl kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EU:T:1999:48) 110. pontját; T-758/14. sz. Infineon Technologies kontra Bizottság (EU:T:2016:737) 110. pontját.

(6)  A Wieland a vizsgálat első szakasza alatt is ajánlott korrekciós intézkedéseket, amelyek tekintetében a Bizottság nem végzett piaci tesztet, mert azok nem számolták fel a súlyos kétségeit elegendő és egyértelmű módon.

(7)  Lásd a korrekciós intézkedésekről szóló közlemény (18) bekezdését.

(8)  Lásd a korrekciós intézkedésekről szóló közlemény (80) és (92) bekezdését.

(9)  Ennek analógiájára lásd a T-23/99. számú LR af 1998 A/S kontra Bizottság ügyben 2002. március 20-án hozott ítélet (EU:T:2002:75) 186–195. pontját.