1)

Csak akkor alkalmazható-e a 2271/96 rendelet (1) 5. cikkének első bekezdése, ha az Amerikai Egyesült Államok részéről közvetlenül vagy közvetve hatósági vagy bírósági határozatok születtek az említett rendelet 11. cikke értelmében vett eljáró uniós gazdasági szereplőnek címezve, vagy elegendő az alkalmazáshoz, hogy az uniós gazdasági szereplő eljárása ilyen határozatok nélkül is másodlagos szankciók végrehajtására irányul?

2)

Ha a Bíróság az első kérdésre a második változat szerinti választ adja: Ellentétes-e a 2271/96 rendelet 5. cikkének első bekezdésével a nemzeti jog olyan értelmezése, amely szerint a felmondó félnek lehetősége van egy, az amerikai egyesült államokbeli Office of Foreign Assets Control (OFAC) által a Specially-Designated-Nationals (SDN) listára felvett szerződéses partnerrel fennálló folyamatos teljesítésű szerződést – akár az Egyesült Államok által elrendelt szankciók végrehajtásának szándékával is – felmondani anélkül, hogy ehhez felmondási okra lenne szükség, és ezért anélkül, hogy polgári peres eljárásban alá kellene támasztania, és bizonyítania kellene, hogy a felmondás oka semmiképpen sem az Egyesült Államok által elrendelt szankciók végrehajtása?

3)

Ha a Bíróság a második kérdésre igenlő választ ad: Kötelező jelleggel érvénytelennek kell-e tekinteni a 2271/96 rendelet 5. cikkének első bekezdésébe ütköző rendes felmondást, vagy a rendelet céljának más szankciókkal, például bírság kiszabásával is meg lehet felelni?

4)

Ha a Bíróság a harmadik kérdésre az első változat szerinti választ adja: Egyrészt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 52. cikkére, másrészt az eltérésre való felhatalmazásadásnak a 2271/96 rendelet 5. cikkének második bekezdése szerinti lehetőségére tekintettel akkor is így van-e ez, ha fennáll a veszélye annak, hogy az uniós gazdasági szereplő jelentős (a jelen esetben a cégcsoport forgalma 50 %-ának megfelelő) gazdasági veszteségeket szenved az Egyesült Államok piacán az üzleti kapcsolatnak a listára felvett szerződéses partnerrel való fenntartása esetén?