A Régiók Európai Bizottságának véleménye – Makroregionális stratégiák a Duna régió példáját követve: keretrendszer a transznacionális klaszterek ösztönzésére

(2019/C 404/01)

Előadó	:	Dainis TURLAIS (LV/ALDE), Riga város képviselő-testületének tagja
Referenciadokumentum	:	A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról COM(2019) 21 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

örömmel fogadta a román tanácsi elnökség arra vonatkozó felkérését, hogy készítsen véleményt az Európai Unió versenyképességéről és iparpolitikájáról, melynek célja, hogy transznacionális klaszterek jöjjenek létre annak érdekében, hogy makroregionális szinten (mint például a Duna régióban) jobb legyen a gazdasági konvergencia;

2.

üdvözli az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról szóló második európai bizottsági jelentést (1), amely értékeli a gazdasági fejlődés előmozdítására szolgáló négy makroregionális stratégia végrehajtását, illetve azt, hogy a 2020 utáni potenciális uniós költségvetési keret fényében miként lehet továbbfejleszteni ezeket a stratégiákat. A szóban forgó közleményhez tartozó európai bizottsági szolgálati munkadokumentumban (2) átfogóan elemzik az egyes makroregionális stratégiákat;

3.

üdvözli, hogy jelentésében az Európai Bizottság konkrét eredményeket is felsorol a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, illetve a kutatás, az innováció, a gazdaságfejlesztés és az összekapcsoltság területéről. Emellett az Európai Bizottság joggal utal azokra a problémákra is, amelyekkel a makroregionális stratégiák végrehajtásáért felelős szereplők küzdenek. Ilyen az adminisztratív kapacitások eltérő szintje, a gazdasági fejlettség szintje, illetve a többszintű kormányzással és a tőkebevonással kapcsolatos problémák;

4.

üdvözli az Európai Unió Tanácsának az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról szóló 2019. május 21-i következtetéseit (3), amelyekben felkérik a részt vevő országokat, hogy erősítsék meg felelősségvállalásukat, biztosítsák a megfelelő nemzeti szintű politikai támogatást, és egyúttal támogassák a helyi és regionális érdekelt felek bevonását, valamint kiemeli annak fontosságát, hogy a makroregionális stratégiákat továbbra is olyan stratégiai keretként használják, amelyek előmozdítják az uniós politikák, programok és alapok koherensebb és szinergikusabb végrehajtását;

5.

hangsúlyozza, hogy a többszintű kormányzáshoz nem csupán makroregionális és nemzeti szintű koordináció kell. Még ennél is fontosabb ugyanis a városok és régiók képviselőinek közvetlen részvétele;

6.

ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a makroregionális stratégiák valódi és mélyen gyökerező európai jövőképekből indulnak ki (4), és üdvözli, hogy jelentésében az Európai Bizottság úgy fogalmaz, hogy a makroregionális stratégiák nagy lehetőségeket tartogatnak, és nemcsak az EU-n belül, hanem az EU és annak szomszédai között is egyedülálló és innovatív módon segítik az együttműködés megvalósulását. Az RB azonban arra is figyelmeztet, hogy az EU-nak határokon túlmutató jövőképpel kell rendelkeznie a területfejlesztést illetően (5);

7.

emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzése még mindig nem valósult meg. A gazdasági növekedés és az abból fakadó, az emberek részéről is érzékelhető jobb életszínvonal valóban meg tudja erősíteni az EU-t. Amennyiben a gazdasági növekedés előmozdításához minden uniós kormányzati szint lehetőségeit kihasználva alkalmazzuk a makroregionális stratégiákat, akkor azok komoly mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy belátható időn belül közelíteni lehessen egymáshoz a szomszédos térségek életszínvonalát, és ezzel hatékonyan elősegítsük az uniós Szerződésben meghatározott kohéziós célkitűzés megvalósítását. Minden stratégiai dokumentumnak abból kell kiindulnia, hogy növelni kell az emberek jólétét;

8.

ismét emlékeztet arra, hogy a makroregionális stratégiák olyan kiemelkedő, alulról építkező, területi koordinációs eszközzé váltak, amellyel hatékonyabban ki lehet aknázni a makrorégiókban rejlő közös lehetőségeket (6). Újabb bürokrácia bevezetése nélkül tudnak lehetőségeket teremteni a valódi többszintű kormányzáshoz, és a városok és régiók képviselőinek közvetlen bevonásával csökkentik az európai és a helyi politika közötti szakadékot;

9.

üdvözli az Európai Bizottság klaszterpolitikával kapcsolatos munkáját, és úgy véli, hogy sokkal jobban össze kellene kötni a klaszterpolitikát a makroregionális stratégiákkal. Ez ugyanis segítene a gazdasági növekedés és a kohéziós célok elérésében, hiszen a szóban forgó szakpolitika legfontosabb eleme a regionális versenyelőnyök megerősítése. Maguk a klaszterek már eddig is komoly és nagyon hasznos szerepet játszottak a makroregionális stratégiák bevezetésében. Így például a „DanuBioValNet” projekt (7) keretében új értékláncok jönnek létre a Duna régióban a biotermékek piacán; A makroregionális stratégiák elősegítik a klaszterek létrejöttét, de nem korlátozzák őket olyan behatárolt földrajzi térségekre, amelyekre makroregionális stratégiák vonatkoznak;

10.

utal „A makroregionális stratégiák végrehajtása” című véleményére (8), amelyben a makroregionális stratégiák működésének javításához támogatja a „három igen” elvét: „Az RB igent mond a finanszírozási eszközökkel való szinergikus hatások javítására, igent a meglévő struktúrák makroregionális stratégiákba való megfelelőbb beágyazására és igent a meglévő szabályok jobb végrehajtására.” Az RB sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe ezt a javaslatot;

11.

teljes mértékben egyetért az olasz elnökséggel az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiát illetően abban, hogy az uniós makroregionális stratégiáknak a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika jogi keretébe történő beágyazása mindenki számára előnyös lenne, mivel erősítené a szóban forgó stratégiákat és javítaná az Unió területi kohézióját;

12.

nyitott egy olyan kezdeményezésre, amelyet több tagállam és régió közösen dolgoz ki és támogat egy olyan új makroregionális stratégiához, amely egy meghatározott földrajzi térség közös kihívásait kívánja kezelni. Amikor új makroregionális stratégiák kidolgozásán gondolkodunk, szem előtt kell tartani, hogy egy esetleges új makroregionális stratégia ne nehezítse meg már meglevő egyéb makroregionális stratégiák működőképességét;

13.

támogatja a Kárpátok régióra vonatkozó uniós stratégia létrehozására irányuló kezdeményezést. Egy ilyen stratégia állandó keretet kínálna a Kárpátok országai, régiói és közösségei közötti együttműködéshez. A Kárpátok régióra vonatkozó stratégiai dokumentum elkészítése egyfelől rávilágít a makrorégió problémáira, másfelől pedig esélyt kínál a Kárpátokhoz tartozó államokban rejlő konkrét kulturális és környezeti lehetőségek kiaknázására. A stratégia kidolgozásakor arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy mind a helyi és regionális szint, mind a nemzeti és európai szint képviseletében sokan vállaljanak szerepet, ahogy az többek között a Régiók Bizottságán belül működő „Kárpátok” régióközi csoport tevékenységeire is jellemző;

14.

támogatja, hogy az Atlanti-óceán medencéjére vonatkozó stratégiában jelenleg részt vevő atlanti régiók és államok egy olyan makroregionális stratégia létrehozásán gondolkodnak, amely az atlanti államok között évtizedek óta tartó együttműködésre épül. Az atlanti térségre vonatkozó makroregionális stratégia kiegészítené a jelenlegi tengeri stratégiát azáltal, hogy politikai dimenziót és többszintű kormányzást biztosít számára. Mindez kiterjedhet arra is, hogy harmadik országokat és régiókat is bevonnak, és így kiterjesztik a stratégia hatályát területi kérdésekre is, valamint nagyobb koherenciát biztosítanak a tematikus prioritások és a meglévő finanszírozási eszközök között. A makroregionális stratégia középpontjában egyrészt a tengeri terület állna – például az óceáni energiák, amelyeket prioritásként határoztak meg az atlanti térségben érdekelt felek számára –, másrészt pedig olyan fontos területek, mint a foglalkoztatás vagy a képzés;

Finanszírozás és irányítás

15.

hangsúlyozza, hogy még jobban össze kell hangolni a makroregionális stratégiákat az olyan uniós ágazati stratégiákkal, mint a Horizont 2020, az Erasmus+, a Kreatív Európa program, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), a LIFE, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, ezzel ugyanis hasznos szinergiahatások érhetők el az égető problémák közös megoldásához;

16.

üdvözli, hogy az európai területi együttműködésre vonatkozó jogalkotási javaslatával (9) az Európai Bizottság jobb kölcsönhatásokra törekszik az Európai Regionális Fejlesztési Alappal. Úgy látja azonban, hogy ez a kiigazítás az uniós finanszírozási eszközöknek csak egy nagyon kicsi részét érinti;

17.

egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság szerint jobban össze kell hangolni egymással a makroregionális stratégiák említett prioritásait és az uniós alapokat úgy, hogy még a partnerségi megállapodások megkötése előtt egyeztetik a programok tervezéséért felelős illetékes hatóságok és a makroregionális stratégiák főbb szereplőinek tevékenységeit. A makroregionális stratégiák végrehajtásában részt vevő államoknak és régióknak alulról építkező megközelítés keretében és közösen meg kell egyezniük az ilyen stratégiák prioritásaiban;

18.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ne csak a tagállamokban és a tagállamok között, hanem harmadik, azaz európai szinten is biztosítsa a koordinációt. A makroregionális stratégiák szakpolitikai területek széles körét ölelik fel, és az EU területi együttműködési politikájától elkülönítve dolgozzák ki őket. Nincsenek tehát egymással összekapcsolva azok a szakpolitikai stratégiák, amelyek a makroregionális szintű finanszírozásról szólnak. A valóban többszintű megközelítés biztosítása érdekében a makroregionális stratégiákat az Európai Bizottság közvetlen hatáskörébe utalva kellene végrehajtani, gondoskodva arról, hogy a különböző európai bizottsági főigazgatóságok munkája beépüljön az egyes makroregionális stratégiákba;

19.

úgy véli, hogy a nemzeti hatóságok hálózata, amely 2016 óta kezeli az Európai Regionális Fejlesztési Alap eszközeit a balti-tengeri régióban, jó példája az alulról építkező koordinációnak, amelyet más ágazati szakpolitikai területeken és más földrajzi területeken is népszerűsíteni lehetne;

20.

teljes mértékben egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a makroregionális stratégiák sikeres végrehajtása a tagállamok és a régiók elkötelezettségén múlik. Sokkal több lehetőség rejlik ezekben a stratégiákban, amelyeket csak akkor lehet hatékonyan végrehajtani, ha a tagállamok és a régiók megkapják a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat;

21.

hangsúlyozza, hogy a makroregionális stratégiák elősegítik a meglévő struktúrák munkájának és szakértelmének összehangolását, és hatékonyabbá teszik a rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználását, és ezzel bebizonyították, hogy fontosak a többszintű kormányzás elvének előmozdításában és fejlesztésében az uniós projektek végrehajtása során;

Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból

22.

különösen az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének kontextusában megerősíti azt az álláspontját, hogy a makroregionális stratégiák az EU határain átívelően is támogathatják az integrált fejlődést; javasolja ezért annak vizsgálatát, hogy a makroregionális stratégiák hogyan járulhatnának hozzá az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatok alakításához, és sürgeti mindkét felet, hogy szorosan vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat e tárgykör további megvitatásába;

23.

rámutat arra, hogy az RB azokat a makroregionális stratégiákat, amelyekben az Egyesült Királyság és az EU régiói részt vehetnek, olyan fontos eszközként ismeri el, amely garantálná a fenntartható közös programozást, koordinációt és együttműködést az Egyesült Királyság és az EU városai és régiói között a jövőben. Az RB kéri, hogy a városokat és a régiókat aktívan vonják be ennek az együttműködésnek a kialakításába;

Klaszterek

24.

rámutat arra, hogy egy olyan világban, ahol a globális verseny már nem csupán a vállalkozások, hanem a régiók közötti versenyben is megnyilvánul, a klaszterek mint kompetenciaközpontok fontos szerepet játszanak a régiók felvirágoztatásában, valamint a versenyképesség és a gazdasági fejlődés terén, hozzájárulva ezáltal a területi kohézióhoz;

25.

emlékeztet arra, hogy a klaszterek az innováció fontos mozgatórugói, mivel egyaránt érdekesek a befektetők és az innovátorok számára, és összekapcsolják a vállalkozásokat, a helyi hatóságokat, valamint a kutatási és képzési intézményeket. Hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy a klasztereket bevonják az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozásának folyamatába, különösen az Európai Bizottság által támogatott S3 tematikus platformokba. A makroregionális stratégiák természetes lendületet adhatnak a klaszteralapú megközelítéshez. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az intelligens szakosodási stratégiákat hatékonyan összehangolják a regionális és nemzeti politikákkal annak érdekében, hogy előmozdítsák a hatékony régióközi együttműködést a klaszterek nagyobb jelenléte és a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés terén a szinergiák növelése révén; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a finanszírozás fenntartható formáit, hogy az intelligens szakosodási stratégiák végrehajtása során a régióközi és transznacionális együttműködés keretében megerősödjenek a klaszterkezdeményezések;

26.

utal arra, hogy a klaszterek közötti együttműködés ígéretes eszköz a régiók innovációs kapacitásának növelésére, és ezért a határokon átnyúló vagy regionális együttműködés klaszterszervezeteinek nem szabadna csupán Európára korlátozódniuk, hanem globális jelleget kellene ölteniük, globális klaszterek létrehozásának céljából. Az uniós régiók, a tagállamok és adott esetben a harmadik országok közötti makroregionális stratégiák megfelelő keretet biztosíthatnak egy ilyen együttműködéshez;

27.

újfent emlékeztet az Európai Unió Tanácsának 2018. március 12-i következtetésére, amely az európai klaszterpolitika továbbfejlesztését sürgeti a regionális klasztereknek az intelligens szakosodás elvei alapján történő hálózati összekapcsolása és páneurópai, világszínvonalú klaszterekké való kiépítése érdekében, így támogatva új értékláncok létrejöttét egész Európában. Ezért a következő Interreg-költségvetésben EU-szerte biztosítani kellene az intelligens szakosodással kapcsolatos együttműködés finanszírozását;

28.

üdvözli az Európai Unió Tanácsának az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról szóló 2019. május 21-i következtetéseit (10), amelyekben sürgetik, hogy egyrészről az ökoszisztémák, másrészről az ipari és innovációs politikák makroregionális stratégiákon belüli jobb összekapcsolása céljából éljenek az intelligens szakosodási stratégiák és klaszterek közötti kapcsolódási pontok kínálta előnyökkel;

29.

ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a klaszterek tevékenységének és a köztük folyó együttműködésnek a további előmozdítására, és ennek során különösen erősítse a klaszterek regionális dimenzióját; ezenkívül egy területi és regionális megközelítés keretében több koherenciáról és szinergiáról kell gondoskodni a klaszterpolitikán belül.

30.

úgy véli, hogy a makroregionális stratégiák klaszterbarát környezetet teremthetnek. Ez lehetővé teszi, hogy a közigazgatási szervek, különösen a helyi és regionális önkormányzatok, az egyetemek, a kutatóközpontok és a vállalatok összehangoltan lépjenek fel. A határokon átnyúló klaszterek jellegüknél fogva ösztönzik a különböző partnerek közötti, földrajzi és ágazati határokon átnyúló együttműködést;

31.

sürgeti az EU-t, hogy klaszterpolitikája keretében erősítse tovább a határokon átnyúló együttműködést, például azáltal, hogy támogatja nemzetközi partnerek keresését a klaszterek (és tagjaik) számára, és bizonyos mértékben finanszírozást biztosít a klaszterek közötti együttműködés tesztelésére és továbbfejlesztésére. Ezt a megközelítést például a balti-tengeri régióra vonatkozó „Innovation Express” projekt (11) esetében már sikeresen megvalósították;

A Duna-régióra vonatkozó uniós stratégia

32.

megállapítja, hogy a Duna-régióban jelentős eltérések tapasztalhatók az innováció terén, néhány régió például az EU legjobban teljesítő régióinak csoportjába tartozik, mások pedig le vannak maradva. Ez az egyenlőtlen versenyfeltételekre, valamint a kutatási és beruházási irányítási gyakorlatok sokféleségére vezethető vissza. Ebben az összefüggésben az RB a vonatkozó közpolitikák hatékonyabb összehangolását, valamint intelligensebb és célzottabb beruházásokat sürget, többek között az uniós programok keretében;

33.

felhívja a figyelmet arra, hogy a kkv-k viszonylag erőteljes növekedése a Duna makrorégió versenyképességének egyik legfontosabb tényezője. Mivel a klaszterkezdeményezések jellemzően a kkv-kra összpontosítanak, és a regionális innovációs teljesítmény és a regionális versenyképesség között szoros és pozitív korreláció áll fenn, ez lehetőséget kínálhatna a régió versenyképességének javítására;

34.

figyelmeztet arra, hogy a versenyképesség javításához makroregionális szinten aktívabb megközelítésre van szükség, és meg kell erősíteni a klaszterek jövőbeli fejlesztésére vonatkozó keretet, még akkor is, ha a makrorégiók több ígéretes projektjének és kezdeményezésének végrehajtása jelenleg már folyamatban van. Arra kéri az Európai Bizottságot és a makroregionális stratégia végrehajtásáért felelős hatóságokat, hogy az e kezdeményezések megvalósítása terén elért előrehaladást és eredményeket ne csak nyomon kövessék és értékeljék, hanem következtetéseket is vonjanak le ezekből, osszák meg a tapasztalatokat, és kínáljanak új mechanizmusokat a növekedés ösztönzésére és a versenyképesség fellendítésére makroregionális szinten;

35.

támogatja, hogy mérlegeljék egy, a Duna makrorégióra vonatkozó intelligens szakosodási stratégia kidolgozásának lehetőségét, amelynek keretében figyelembe veszik a régió sajátos előnyeit és szükségleteit, például a kkv-k viszonylag erőteljes növekedését;

36.

kéri, hogy kezdeményezzék a tapasztalatok, információk és adatok rendszeres megosztását más makroregionális stratégiákkal, hogy erősíteni lehessen a makrorégiók versenyképességét, középpontba helyezve a zöld gazdaságot, az innovációs ágazatot és a munkahelyteremtést;

37.

hangsúlyozza, hogy a klaszterek fontos szerepet játszanak a hármas spirál modellben, amely az egyetemek, a hatóságok és a magánszektor közötti együttműködést foglalja magában. A helyi piacokhoz való közelségük és a helyi szükségletekre vonatkozó ismereteik következtében megfelelő eszközök arra, hogy alulról felfelé építkező megközelítéssel a gyakorlatba átültessék a helyi alapú intézkedések alapgondolatát.

Következtetések

38.

hangsúlyozza, hogy minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az egységet, az együttműködést, az integrációt, a biztonságot, a társadalmi egyenlőséget és az Európai Unió valódi kohézióját. A makroregionális stratégia jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a szomszédos területek lakosainak életszínvonala észszerű időn belül kiegyenlítődjön;

39.

a makroregionális stratégiát egy mélyen gyökerező európai elképzelés hatja át, amely komoly potenciállal rendelkezik, és innovatív módon, konkrét együttműködést ösztönöz olyan közös célok megvalósítása érdekében, amelyek fontosak a polgárok számára, függetlenül attól, hogy melyik országban vagy régióban élnek;

40.

a makroregionális stratégia lehetővé teszi, hogy valóban többszintű kormányzás valósuljon meg a helyi önkormányzatoktól kezdve az Európai Bizottságig. Ennek során nem hoznak létre új bürokratikus struktúrákat, ugyanakkor csökkentik az európai és a helyi szintű politikák közötti szakadékot. A klaszterpolitika és a makroregionális stratégia kölcsönhatása hozzájárulhat ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződés gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzése hamarabb megvalósuljon.

---

(1)  COM(2019) 21 final.

(2)  SWD(2019) 6 final.

(3)  http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9895-2019-INIT/hu/pdf

(4)  RB-vélemény az alábbi tárgyban: „A makroregionális stratégiák végrehajtása” (COR-2017-02554).

(5)  Az RB véleménye: „A 2050-re szóló területi jövőkép: mi várható?” (COR-2015-04285).

(6)  RB-vélemény az alábbi tárgyban: „A makroregionális stratégiák végrehajtása” (COR-2017-02554).

(7)  http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danubiovalnet

(8)  RB-vélemény az alábbi tárgyban: „A makroregionális stratégiák végrehajtása” (COR-2017-02554).

(9)  Javaslat európai parlamenti és tanács rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről, COM(2018) 374 final, 15. cikk (3) bekezdés.

(10)  http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9895-2019-INIT/hu/pdf.

(11)  http://www.bsr-stars.eu/innovation-express/.