Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem nyomán módosított egységes dokumentum közzététele

(2019/C 384/08)

Az Európai Bizottság jóváhagyta ezt a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségű módosítást.

A kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság DOOR adatbázisában tekinthető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„WEST COUNTRY BEEF”

EU-szám: PGI-GB-0668-AM02 – 2018.8.1.

OEM () OFJ (X)

1.   Elnevezés(ek)

„West Country Beef”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Egyesült Királyság

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.1. osztály – Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „West Country Beef” elnevezés az angliai West Country területén született és nevelt, a Meat South West (MSW) által kiadott vagy azzal egyenértékű előírásoknak megfelelően, a West Country régióban vagy azon kívül működő, engedélyezett vágóhídon levágott szarvasmarhából származó hasított marhatestekre, féltestekre és darabokra vonatkozik. Az ilyen engedélyezett üzemeket a termék teljeskörű nyomonkövethetőségének és eredetiségének biztosítása érdekében független ellenőr ellenőrzi. Az üzemek számára a Meat South West a „West Country Beef” feldolgozására vonatkozó engedélyt ad ki.

Minden állatot a termékbiztonságot szavatoló, elfogadott, szigorú állattenyésztési és állatjóléti előírásoknak megfelelően nevelnek.

Az előállítás során az alábbi minimumkövetelményeket kell betartani:

—	az állatok születése, nevelése és hizlalása West Country régióban történt,

—	a takarmányozás alapja a legeltetés,

—	az előállítók valamennyi hatályos jogszabályt betartják,

—	valamennyi vonatkozó gyakorlati szabályzatot beszereztek és ismernek,

—	biztosítják az állomány egészségét és jólétét az öt szabadságjog alapján,

—	gondoskodnak teljeskörű nyomonkövethetőséget szavatoló rendszerek rendelkezésre állásáról,

—	biztosítják, hogy az állatállományt hozzáértő tenyésztők és képzett személyzet gondozza,

—	gondoskodnak az állatok biztonságáról és jólétéről szállítás és forgalomba hozatal közben, valamint a levágás előtt,

—	a levágás engedélyezett létesítményben, a termék eredetiségének biztosítása céljából teljeskörű nyomonkövethetőség mellett történik.

A gazdaságokat és feldolgozóüzemeket független ellenőrök meghatározott ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzik.

A „West Country Beef” marhahús minőségi követelményeinek való megfelelés érdekében a tenyésztőknek az ellenőrzések során igazolhatóan alá kell támasztaniuk, hogy a szarvasmarha West Country régióban született, majd ott nevelték és hizlalták. Takarmánynaplót kell vezetni, és igazolhatóan alá kell támasztani, hogy a szarvasmarha takarmányozása legalább 70 %-ban legeltetéssel történt. Ennek keretében legalább hat hónap legeltetést magában foglaló, külterjes rendszert kell fenntartani.

A sajátos, legeltetéssel történő takarmányozás javítja a szarvasmarha izomzatának kémiai összetételét (lásd alább az 1. táblázatot), és a koncentrátummal takarmányozott szarvasmarhához képest javítja a hús érzékszervi tulajdonságait.

1. táblázat

A szarvasmarha ágyékizmának zsírsavösszetétele (mg/100 g izom) és E-vitamin-tartalma (mg/kg)

	Koncentrátum	Szilázs	Fű
18:2 (2)	210	87	76
18:3 (3)	8,1	48,7	35,6
EPA (4)	2,6	19,7	19,2
DHA (5)	0,5	5,1	2,8
18:2/18:3	27,2	1,8	2,1
E-vitamin	1,4	3,3	4,2

Ennek révén a hús finom íze egységesebbé válik, ami kiváló fogyasztási élményt nyújt. A hús izomközi zsírszövetnek köszönhető természetes márványozottsága ízletessé és lédússá teszi azt. A zsír színe a fehértől a sárgáig terjedhet, a sajátos takarmányozásnak köszönhetően leginkább krémszínű. A hús színe a rózsaszíntől a sötétvörösig terjed, az érlelés pedig sötétebb vörös színt eredményez.

A szarvasmarhát legalább 60 napig hizlalják. Az állomány többsége természetes módon, magától kezd hízni – a fajták közötti különbségek miatt a kor és a tömeg változó lehet (a 200 és 500 kg közötti hasított tömegnek megfelelő vágósúly ideális).

A húst legalább 10 napig kondicionálják hűtési hőmérsékleten; ezt a folyamatot érlelésnek hívják, amely a levágás napján kezdődik. Az érlelés során a húsban található természetes enzimek lebontják a kötőszövetet, így javítják a hús puhaságát és fogyasztási minőségét. A hagyományosan lassan főzött hústermékek, például a szegyhús és a lábszárhús esetében nincs meghatározott minimális érlelési idő. Ez az időtartam lerövidíthető egyrészt nagyfeszültségű elektrostimulálás alkalmazásával, mivel ez csökkenti a hidegrövidülést, másrészt a medencénél történő felfüggesztéssel, amely fokozza a hús puhaságát. A hőmérséklet, a folyamatok és az időtartamok rögzítése céljából jegyzőkönyvet vezetnek, ezzel biztosítva a hasított testek megfelelő hűtését és érlelését.

A hasított testek optimális fogyasztási minőséget biztosító (EUROP minősítési rendszeren alapuló) osztályozási előírása a következő:

–O vagy magasabb osztályú hasított testek, 2 és 4H közötti zsírfedettséggel és faggyússággal

A levágást követően a „West Country Beef” marhahúst számos formában hozzák kereskedelmi forgalomba, az alábbiak szerint:

—	egész hasított test, kivéve az élelmezési célra alkalmatlan vágási melléktermékeket és belsőséget, bőrt, fejet és lábvéget,

—	egész féltest: a hasított test fele, hosszában kettévágva,

—	hátsó negyed/elülső negyed: az egész féltest, elölről a 10. és 11. borda között (vagy megállapodás szerint hasonlóan) kettévágva,

—	frissen bontott darabok: a hasított testek/féltestek kisebb, felismerhető darabokra osztásával (a fogyasztói igények függvényében). Ezek a darabok csontos és csont nélküli, valamint védőcsomagolással ellátott kiszerelésben kerülhetnek forgalomba.

—	osztályozás előtt kinyert, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőség.

A „West Country Beef” friss (hűtött) vagy fagyasztott formában értékesíthető.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az állatok az elválasztási és a hizlalási szakaszban kiegészítő takarmányt kaphatnak. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő feljegyzi az összetevők és a vásárlás adatait, és a minőségbiztosítási ellenőrök ellenőrzik azokat. Az állatok kiegészítő takarmánnyal történő táplálásának idejét egyes tényezők, például az állatjólét és a forgalmazás figyelembevételével határozzák meg.

A kiegészítő takarmány mennyisége legfeljebb 30 % lehet, 70 % legeltetés mellett. A kiegészítő takarmány szükség esetén, például a téli hónapokban vagy az elválasztás és a hizlalás időszakában alkalmazható.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Minden állatot a termékbiztonságot szavatoló, elfogadott, szigorú állattenyésztési és állatjóléti előírásoknak megfelelően nevelnek.

Az előállítás során az alábbi minimumkövetelményeket kell betartani:

—	az állatok születése, nevelése és hizlalása West Country régióban történt,

—	a takarmányozás alapja a legeltetés,

—	az előállítók valamennyi hatályos jogszabályt betartják, valamennyi vonatkozó gyakorlati szabályzatot beszereztek és ismernek,

—	biztosítják az állomány egészségét és jólétét az öt szabadságjog alapján,

—	gondoskodnak teljeskörű nyomonkövethetőséget szavatoló rendszerek rendelkezésre állásáról,

—	biztosítják, hogy az állatállományt hozzáértő tenyésztők és képzett személyzet gondozza,

—	gondoskodnak az állatok biztonságáról és jólétéről szállítás és forgalomba hozatal közben, valamint a levágás előtt,

—	a levágás engedélyezett létesítményben, a termék eredetiségének biztosítása céljából teljeskörű nyomonkövethetőség mellett történik.

3.5.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

–

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület hat megyét – Cornwallt, Devont, Dorsetet, Gloucestershire-t, Somersetet és Wiltshire-t – foglal magában, amelyek együtt alkotják Anglia West Country régióját.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai:

A „West Country Beef” és a földrajzi terület közötti kapcsolat alapjául a termék minősége és egyéb jellemzői szolgálnak.

Anglia West Country régiója legelőkkel borított félszigetként jellemezhető. A legelő- és a szántóföldi gazdálkodás részben a különböző talajtípusoknak köszönhetően különült el. West Country területén nagy arányban találhatók gley- és barna talajok, amelyek elősegítik a fűtermesztést, a szántóföldi gazdálkodásnak azonban nem kedveznek. A szántóföldi gazdálkodással művelt területeken nagyobb arányban jellemzők a könnyebben kiszáradó, agyagos és homokos talajtípusok. Ezenfelül Nagy-Britanniában West Country területén tapasztalható a legmagasabb átlaghőmérséklet, valamint a legmagasabb minimum- és maximumhőmérsékletek.

West Country Anglia legnagyobb és a leginkább a mezőgazdaságra támaszkodó régiója. Az Egyesült Királyság egyik leggazdagabb természeti környezetével rendelkezik. Az itt működő gazdaságok becslések szerint Anglia marhahústermelésének 24 %-át adják, és a térség juhhústermelésből való 21 %-os részesedésével együtt ez is hozzájárult a régió tájképének és örökségének formálásához és megőrzéséhez. A térségben igen sűrűn megtalálható állatállomány jelentős húsfeldolgozó ágazat kialakulását elősegítve teremt munkalehetőséget a régióban, amire rendkívül nagy szükség van.

West Country magas és mérsékelt hőmérsékletet ötvöző klímájának, egész évben kedvező csapadékeloszlásának és mély, nedvességtartó talajtípusainak köszönhetően a fű és a takarmánynövények csaknem egész évben termeszthetők és alkalmasak legeltetésre. A térség nagy részén az év több mint 300 napján megterem a fű. A fű egész éven át tartó jelenléte jellemző West Country területére, és magyarázatot ad az állattenyésztés meghatározó szerepére. Ezenkívül West Country legelőinek 25 %-a nemzeti parkokban vagy kivételes természeti szépségű területeken helyezkedik el, valamint a régióban található az Egyesült Királyság virágokban gazdag mezőinek több mint 57 %-a. A Bristoli Egyetem által végzett kutatás kimutatta, hogy a marhahús íze karakteresebb és finomabb a legeltetés, mint a koncentrátummal történő takarmányozás esetén.

A termék sajátosságai:

West Country területén jelentős mértékben használnak friss és szárított füvet. Ez jellegzetes hatást gyakorol a marhahús minőségére és tápértékére zsírsavösszetétele, E-vitamin-tartalma és érzékszervi tulajdonságai tekintetében. Tudományos kísérletek egyértelműen igazolták ezeket a hatásokat. Különbséget mutattak ki a gabonaalapú (koncentrátummal történő) és a legeltetésen alapuló takarmányozással nevelt tinók zsírsavösszetételében (1. táblázat). A fűszilázzsal táplált tinók izomzatának zsírtartalma magasabb, annak zsírsavösszetétele pedig meglehetősen eltérő volt. A koncentrátummal táplált tinók izomzatában magasabb volt a linolsav és származéka (arachidonsav), valamint mindkét n-6 (omega-6) zsírsav mennyisége; a fűszilázzsal és friss fűvel táplált tinók izomzatában magasabb volt a linolénsav és származékai, az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA), valamint valamennyi n-3 (omega-3) zsírsav mennyisége. A koncentrátummal táplált állatokban jóval magasabb volt az n-6 zsírsavak n-3 zsírsavakhoz viszonyított aránya. Az emberi táplálkozásban ajánlott arány legfeljebb 4, amelynek a fűvel táplált szarvasmarha húsa könnyedén megfelelt, a koncentrátummal táplált szarvasmarháé azonban nem. A legeltetett és a koncentrátummal táplált szarvasmarha húsának megkülönböztetésére a 18:2/18:3 (linolsav/linolénsav) egyszerű aránypár használható, amelynek eredménye az 1. táblázat szerint a legeltetett szarvasmarha húsánál 2, a koncentrátummal táplált szarvasmarha húsánál 27.

Mind a friss, mind a szárított fű α-linolénsavat tartalmaz, amely az állatban az emberi táplálkozásban értékes tápanyagnak számító, hosszú láncú telítetlen n-3 (omega-3) zsírsavakká alakítható. A fű E-vitamint is tartalmaz, és mind az n-3 zsírsavak, mind az E-vitamin nagyobb koncentrációban található a fűvel táplált szarvasmarha húsában. Ezek a tápanyagok a hús ízére is hatást gyakorolnak.

Így a fűalapú és a legeltetésen alapuló takarmányozás igazolhatóan jellegzetes zsírsavösszetételt eredményez az izomzatban, ami megkülönbözteti azt a koncentrátumalapú táplálástól. A legeltetéssel tenyésztett szarvasmarha húsára jellemző értékek alakulása: kb. 1,0 % linolénsav, 0,5 % EPA és 0,1 % DHA. Ezek az előforduló zsírsavak százalékos arányai; a zsírsavösszetételt többnyire ilyen módon fejezik ki. Ez a hatás a „West Country Beef” előnyére válik. A fűben természetesen megtalálható E-vitamin beépül a szarvasmarha izomzatába és zsírszövetébe. A fűszilázzsal táplált tinókban az E-vitamin koncentrációja a koncentrátummal táplált tinókban találhatónak legalább kétszerese volt (1. táblázat). Ennek köszönhetően a hús a kiskereskedelmi értékesítés során 2 nappal tovább megőrzi élénk vörös színét.

Brit vizsgálatokban kimutatták, hogy a legeltetéssel hizlalt szarvasmarha húsa finomabb, mint a gabonaalapú takarmánnyal táplált szarvasmarháé. A marhahús ízére vonatkozó pontszám magasabb volt a fűvel táplált, mint a koncentrátummal táplált szarvasmarha húsa esetében. A rendellenes ízre vonatkozó pontszám a koncentrátummal táplált szarvasmarha húsa esetében volt a legmagasabb.

A Meat South West által megrendelt, a fenti következtetéseket megállapító független vizsgálatról készült beszámoló a jellegzetes tulajdonságok összefoglalásánál az n-6 zsírsavak n-3 zsírsavakhoz viszonyított alacsony arányát és a magas E-vitamin-tartalmat említi.

—	A 18:2/18:3 (linolsav/linolénsav) aránya 4-nél alacsonyabb.

—	Az ágyékizomban mért E-vitamin-tartalom magasabb 3,0 mg/kg-nál.

Az angliai West Country éghajlata, domborzata, geológiai jellemzői és ebből következő bőséges fűtermése különleges tulajdonságokat kölcsönöz a régióban tenyésztett szarvasmarhának, és így az ilyen állatok húsának. A megművelt terület nagy részén fű terem, ami ideális a szarvasmarha-tenyésztéshez, és a kiegészítő takarmányozásban is hasznosítható.

Határozott és tárgyilagos tudományos bizonyíték szól amellett, hogy az angliai West Country területén előállított és feldolgozott marhahús szervesen a földrajzi területhez kapcsolódó tulajdonságokkal rendelkezik, mivel itt nagyobb mértékben rendelkezésre áll fűtakarmány és elterjedtebb a legeltetésen alapuló takarmányozás, amelynek eredményeképpen a húsban több az n-3 telítetlen zsírsav és az E-vitamin.

A fű növekedését a talaj típusa, a hőmérséklet, a csapadék és a napsütés befolyásolja. További fontos tényező a domborzat, a fű elterjedése ugyanis a tengerszint feletti magasság emelkedésével csökken. West Country kedvezőbb éghajlata miatt itt más régiókhoz képest magasabb a fű tenyészésére alkalmas napok száma. West Country valamennyi részén egész évben több mint 220 napig tenyészik fű, ami Nagy-Britannia egyetlen másik részéről sem mondható el, a régió egyes területein pedig ez a szám meghaladja a 300 napot. Ennek következtében a West Country területén tenyésztett szarvasmarhák nagyobb mértékben jutnak fűhöz és fűalapú termékekhez, mint a Nagy-Britannia más részein vagy az Unióban máshol tenyésztett szarvasmarhák.

Ezek az értékek az angliai West Country területén született, ott nevelt és hizlalt szarvasmarha húsára jellemzők, mivel itt más régiókhoz képest a meleg és nedves éghajlat miatt hosszabb ideig áll rendelkezésre friss fű az állatok számára, valamint a termelési rendszerek a fűalapú külterjes tenyésztésen alapulnak. A jövőbeli éghajlatváltozások feltehetően a jelenleginél is kedvezőbbek lesznek West Country legeltető gazdálkodása számára.

A Meat South West becslése szerint a vöröshús-ágazat évente összesen 3 milliárd fonttal és 28 000 munkahellyel járul hozzá West Country gazdaságához. Az állattenyésztés folytatása alapvető fontosságú a régió környezetének és örökségének védelme szempontjából. Ez a különleges környezet képezi a „West Country Beef” azon tulajdonságainak alapját, amelyek jellemzően annak köszönhetően alakulnak ki, hogy az alapanyagul szolgáló állatokat ebben a régióban nevelik.

A régió leggyakoribb szarvasmarhafajtái hagyományosan a South Devon és a Ruby Red. A régió tájaihoz azonban számos őshonos és kontinentális fajta illeszkedik, amelyek a térség legelőin jól fejlődnek. Ennélfogva a „West Country Beef” bármely szarvasmarhafajtából előállítható. A táj sokfélesége többszintű állattenyésztési ágazat működését teszi lehetővé a régió határain belül. Exmoor, Dartmoor és Bodmin Moor fennsíkjai biztosítják a tenyésztési területet és a nyári legelőket a hagyományos szarvasmarhacsordák számára, a síkvidéki legelők és tengerparti térségek pedig – ahol az év nagy részében tenyészik fű – ideális hizlalólegelőket kínálnak.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

[e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése]

https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/762878/west-country-beef-pgi-spec.pdf

---

(1)  HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

(2)  Linolsav.

(3)  Linolénsav.

(4)  Eikozapentaénsav.

(5)  Dokozahexaénsav.