—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kibővített második tanács) T-624/15., T-694/15. és T-704/15. sz., European Food és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. június 18-án hozott ítéletét; (1)

—

utasítsa el a T-704/15. sz. ügyben felhozott első jogalap első részét és a második jogalap első részét;

—

utasítsa el a T-624/15. és T-694/15. sz. ügyekben felhozott második jogalap első és második részét;

—

a T-624/15., T-694/15. és T-704/15. sz. egyesített ügyeket utalja vissza a Törvényszék elé a még meg nem vizsgált jogalapok újbóli értékelése érdekében; és

—

az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg ne határozzon.

—

Elsődlegesen a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az ösztönzési rendszer 2005. február 22-i hatályon kívül helyezése jelenti azon intézkedést, amellyel Románia támogatást nyújtott Ioan és Viorel Micula svéd állampolgárságú befektetőknek, valamint az irányításuk alatt álló három román társaságnak (a továbbiakban együtt: Miculáék). Románia valójában az e rendszer hatályon kívül helyezése miatt az említett tagállam uniós csatlakozását követően megítélt kártérítés kifizetése révén nyújtott támogatást Miculáéknak.

—

Másodlagosan a Bizottság azzal érvel, hogy még ha a Törvényszék helyesen is állapította meg azt, hogy az ösztönzési rendszer Románia általi hatályon kívül helyezése jelenti a támogatást nyújtó intézkedést (ami egyébként nem így van), a Bizottság Románia csatlakozási okmánya V. mellékletének 2. fejezete értelmében hatáskörrel rendelkezett a vitatott határozat meghozatalára.

—

Elsődlegesen a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az uniós jog a megítélt kártérítésre nem alkalmazható azért, mert az e kártérítést eredményező összes esemény a csatlakozást megelőzően következett be. Valójában a kártérítés megítélése az uniós jog időbeli alkalmazására vonatkozó szabályok értelmében a csatlakozást megelőzően felmerült helyzet jövőbeli hatásainak minősül.

—

Másodlagosan a Bizottság azzal érvel, hogy még ha a Törvényszék helyesen is állapította meg azt, hogy a kártérítés megítélése nem minősül a csatlakozást megelőzően felmerült helyzet jövőbeli hatásainak (ami egyébként így van), az uniós jog alkalmazandó volt a megítélt kártérítésre, mivel az 1995. évi Európa-megállapodás, amely az uniós jog része, az e kártérítést eredményező minden olyan eseményre alkalmazandó volt, amely a csatlakozást megelőzően következett be.

—

Először is a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottságnak nincs hatásköre a vitatott határozat meghozatalára, és hogy az uniós jog a megítélt kártérítésre nem alkalmazható.

—

Másodszor a Törvényszék nem vizsgálta meg a vitatott határozatban bemutatott összes érvet, amely alátámasztotta, hogy Románia előnyt nyújtott Miculáéknak. A meg nem vizsgált érvek önmagukban elegendőek az előny fennállására vonatkozó megállapítás igazolására.