—

teljes egészében semmisítse meg az ellenőrzött külföldi társaságok (EKT) csoportfinanszírozási mentességével kapcsolatban az Egyesült Királyság által végrehajtott SA.44896 állami támogatásról szóló, 2019. április 2-i C(2019) 2526 final bizottsági határozatot;

—

másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az a más tagállamban ténylegesen letelepedett és tényleges gazdasági tevékenységet végző EKT-kra vonatkozik, illetve vonatkozhat;

—

másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az nem szolgál kellő információval a címzett számára ahhoz, hogy a visszatéríttetendő támogatás pontos összegét túlzott nehézség nélkül ki tudja számítani;

—

másodlagosan a megtámadott határozatot részben semmisítse meg annyiban, amennyiben azt a Törvényszék megfelelőnek ítéli; és

—

mindenesetre kötelezze a Bizottságot az ezen eljárással összefüggésben a felperesek részéről felmerült költségek és kiadások viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és nem adott megfelelő indokolást, amikor megállapította, hogy a csoportfinanszírozási mentesség előnyt jelent, mivel a valamely más tagállamban ténylegesen letelepedett EKT-k esetében a Cadbury Schweppes ítélet (1) azzal a hatással jár, hogy anyavállalataikra nem vethető ki semmilyen EKT-adó (még a részleges csoportfinanszírozási mentességből eredő csökkentett adó sem).

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, és nem adott megfelelő indokolást, amikor megállapította, hogy a csoportfinanszírozási mentességet nem igazolják a letelepedési szabadságnak való megfelelés biztosításával összefüggő okok.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor megállapította, hogy a csoportfinanszírozási mentesség nem jelent az alapján igazolt eltérést, hogy az OECD-nek a nyereség állandó telephelyek közötti elosztására vonatkozó megközelítése alapján el kell kerülni azt, hogy a nyereség jelentős személyi funkciók közötti elosztása bonyolult és aránytalanul terhes legyen.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a visszatéríttetés feltételeit illetően nem szolgált megfelelő információkkal.