—

állapítsa meg, hogy nem áll fenn jogellenes állami támogatás, és i. semmisítse meg az EKT csoportfinanszírozási mentességgel kapcsolatban az Egyesült Királyság által végrehajtott SA.44896 állami támogatásról szóló, 2019. április 2-i C(2019) 2526 final bizottsági határozat 1. cikkét annyiban, amennyiben az megállapítja jogellenes állami támogatás fennállását; és ii. semmisítse meg az Egyesült Királyság arra való kötelezését, hogy a felperesekkel téríttesse vissza az ezzel összefüggésben kapott állítólagos jogellenes állami támogatást (a megtámadott határozat 2. és 3. cikke);

—

másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 2. és 3. cikkét annyiban, amennyiben az arra kötelezi az Egyesült Királyságot, hogy a felperesekkel térítesse vissza az állítólagos állami támogatást;

—

kötelezze az alperest a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban a releváns tények és jogszabályok mérlegelésekor nyilvánvaló hibákat követett el.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az EKT-szabályok az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatási intézkedésnek minősülnek, és hogy ennélfogva e szabályok bizonyos gazdasági szereplőknek szelektív előnyt nyújtanak.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy még ha feltételezzük is, hogy a szóban forgó EKT-intézkedések az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősülnek, a megtámadott határozat tévesen állapította meg, hogy nem lehet igazolásra hivatkozni a szóban forgó intézkedéseknek az állami támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályokkal való összeegyeztethetőségének bizonyítása érdekében. Továbbá a megtámadott határozat észszerűtlen és inkoherens, mivel a Bizottság helyesen elismerte, hogy az egyesült királysági Taxation (International and Other Provisions) Act 2010 (a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény) 9A. részének 9. fejezete igazolható olyan esetekben, amikor az alkalmazandó EKT-adó egyetlen indoka az „Egyesült Királysághoz kapcsolódó tőke” kritériuma, mivel e kritérium túlságosan nehezen alkalmazható a gyakorlatban, ugyanakkor azonban — és megfelelő indokolás nélkül — a Bizottság azt állítja, hogy az említett 9. fejezet sosem igazolható olyan esetekben, amikor a jelentős személyi funkciók kritériuma következtében kell EKT-adót alkalmazni. A jelentős személyi funkciók kritériuma valójában túlságosan nehezen alkalmazható a gyakorlatban, ennélfogva a Bizottságnak azt kellett volna megállapítania, hogy az említett 9. fejezet e kritériumra tekintettel is igazolt, következésképpen azt kellett volna megállapítania, hogy nem áll fenn állami támogatás.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy ha a Törvényszék a megtámadott határozatot helybenhagyja, a határozatnak az állítólagos állami támogatás felperesekkel való visszatéríttetése útján való végrehajtása az európai uniós jog alapvető elveit fogja sérteni, ideértve a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és hogy a felperesek esetében a szóban forgó EKT-k más tagállamokban találhatók.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a visszatéríttetésnek a megtámadott határozatban való elrendelése megalapozatlan, és sérti az európai uniós jog alapvető elveit.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban nem nyújtott megfelelő indokolást döntő jelentőségű elemeket, mint például azon következtetést illetően, hogy a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény 9A. részének 5. fejezete szerinti EKT-adó a jelentős személyi funkciók kritériuma alapján bármilyen nehézség és aránytalan teher nélkül alkalmazható.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat sérti a megfelelő ügyintézés elvét is, amely megköveteli, hogy a Bizottság által lefolytatott közigazgatási eljárás átlátható és előre látható legyen, és hogy a Bizottság a határozatait észszerű határidőn belül hozza meg. Nem észszerű az, hogy a Bizottság a jelen ügyben a vizsgálatot megindító határozatot több mint négy év után hozta meg, és a vitatott intézkedés hatálybalépését követően több mint hat év után hozott határozatot.