Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52019AE0492

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről (COM(2018) 892 final – 2018/0432 (COD))

    EESC 2019/00492

    HL C 190., 2019.6.5, p. 33–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    5.6.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 190/33

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről

    (COM(2018) 892 final – 2018/0432 (COD))

    (2019/C 190/05)

    Főelőadó: Jane MORRICE

    Felkérés:

    Európai Parlament, 2019.1.14.

    az Európai Unió Tanácsa, 2019.1.15.

    Jogalap:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 178. cikke

    Illetékes szekció:

    „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2019.2.20.

    Plenáris ülés száma:

    541 .

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    102/1/0

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    		 Amint arra a brexit-tárgyalások során tartott, a brit-ír határa vonatkozó viták nehézségeiből következtetni lehet, Észak-Írország uniós támogatásának – különösen a PEACE és az Interreg programoknak – a brexit utáni folytatása nemcsak alapvető, de létfontosságú is.

    1.2.

    		 Az EGSZB határozottan üdvözli azt a javaslatot, hogy az EU PEACE programja Írország és Észak-Írország határ menti megyéiben az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően is folytatódjon. Méltányolva azt, hogy az EU elsődleges feladatként kezeli a békefolyamat támogatását, az EGSZB elismeri, hogy a PEACE program jelentősen hozzájárult a béke fenntartásához a régióban. Ez összhangban van az Európai Parlament 2018. szeptemberi megállapításaival (1), amelyek a PEACE programot követendő példaként állítják a világ többi része elé.

    1.3.

    		 Ezenfelül, tekintettel a brexit által okozott politikai, gazdasági és társadalmi bizonytalanság destabilizáló jellegére, a civil társadalmi szereplők számára létfontosságú, hogy az EU fenntartsa kötelezettségvállalását, mely szerint mindent megtesz azért, hogy Észak-Írország ne csak konfliktusmentes maradjon, de tovább is haladjon a megbékélés útján az EU védjegyének számító, alulról építkező megközelítést használva a béketeremtésre és a konfliktusmegoldásra.

    1.4.

    		 A béke és a megbékélés európai programja (PEACE) a legértékesebb és legsikeresebb béketeremtési eszköz, amelyet az Európai Unió konfliktushelyzetben valaha alkalmazott. A PEACE program – amelyet az 1995-ös észak-írországi tűzszünetre válaszul hoztak létre – az indulása óta eltelt 24 évben több mint 2 milliárd euro összeget fektetett be a közösségeken és határokon átnyúló, valamint egyéb megbékélési projektekbe.

    1.5.

    		 A nagypénteki/belfasti megállapodás valamennyi aláíró fele által a békefolyamathoz való jelentős hozzájárulásként ünnepelt PEACE program egyedi, mivel túlmutat minden más, a saját területén belüli uniós beavatkozáson. Az EU égisze alatt egyesíti a brit és az ír érdekelt feleket azzal a kizárólagos céllal, hogy megőrizze a békefolyamatot és előmozdítsa a béketeremtést a régióban és azon túl.

    1.6.

    		 A brexit folyamata és az Egyesült Királyság majdani kilépése következtében előálló helyzet sürgőssége uniós választ tesz szükségessé a békefolyamat megőrzése érdekében, amely megfelel a régió brexit utáni új igényeinek. A PEACE és az Interreg határokon átnyúló programok folytatására irányuló támogatás megerősítésével az EU fontos lépéseket tesz a helyes irányba. Bár ez egy olyan kötelezettségvállalás, amely nyilvánvaló okokból az EU által a régió számára nyújtott támogatás egy létfontosságú részét alátámasztja, ennél többet lehet és kell is tenni.

    1.7.

    		 A brexit-tárgyalások alatt és azt követően jelentkező, legsürgetőbb szükségletek nyilvánvalóvá fognak válni, ha a közösségen belüli feszültségek fokozódnak és a brit/ír lojalitás az utca szintjén, valamint a határnál még tovább erősödik. „Jóindulatának” jeleként az EU vállalhatná a PEACE finanszírozásának növelését a következő ciklusban, továbbá a béke és megbékélés európai központjának Belfastban történő létrehozását az EGSZB/EP/EB korábbi jelentéseiben javasoltaknak (2) megfelelően. Ezzel az EU kézzelfoghatóan bizonyítaná a békefolyamat iránti hosszú távú elkötelezettségét.

    2.   A vélemény háttere

    2.1.

    		 Felismerve az észak-írországi helyzet súlyosságát és kényes jellegét, az első PEACE program egy olyan, mindenre kiterjedő eszköz létrehozására törekedett, amely megpróbálta lebontani az egymással ellenséges és megosztott közösségek közötti korlátokat. A politikai, a közigazgatási és az önkéntes szektor érdekelt feleivel folytatott egyeztetést követően létrehozott PEACE program olyan alulról építkező megközelítést képvisel, amely aktívan bevonja a társadalom legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjait, beleértve a gyerekeket, a nőket, valamint a konfliktusok áldozatait és főszereplőit.

    2.2.

    		 Egy sor beavatkozás segítségével önszerveződő szervezetek jöttek létre a PEACE 1 program keretében, hogy együtt dolgozzanak „a másikkal”, az uniós finanszírozás túlnyomó részének ellenőrzését és elosztását helyi csoportok és testületek kezébe helyezve. A PEACE program a béketeremtésre, a konfliktusmegoldásra, a kölcsönös megértésre, a traumák és az örökölt problémák kezelésére irányuló projekteket támogatott. A PEACE program számos sikert ért el, és az 1998-as békemegállapodás alapjainak lefektetéséhez való hozzájárulását nem lehet eléggé hangsúlyozni. A PEACE programot jelenleg a különleges uniós programok irányításáért felelős szerv (Special EU Programmes Body, SEUPB), egy határon átnyúló egyesült királysági/írországi szervezet irányítja, amelyet a megállapodás hozott létre. Ezen keresztül történik valamennyi uniós határon átnyúló és békefinanszírozás.

    2.3.

    		 A PEACE program folytatása nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a régióban ne újuljanak ki a konfliktusok az eltérő és a brexitet követően esetlegesen erősödő lojalitások jelentette kihívások hatására, ahogyan arra a tárgyalások során kiütköző feszültségek következtetni engedtek. A PEACE program folytatása most fontosabb, mint 1998 óta bármikor. Üdvözlendő, hogy a brexit-tárgyalások során a felek vállalták, hogy fenntartják a nagypénteki/belfasti megállapodást, és biztosítják, hogy nem lesz fizikai határellenőrzés, a PEACE program pedig döntő szerepet játszhat az átmenet támogatásában. Az ír határ kérdése a mostani tárgyalásokat követően is a brexit legnagyobb kihívást jelentő aspektusa lesz, éppen ezért nélkülözhetetlen és alapvető fontosságú a PEACE program és a határon átnyúló Interreg programok, valamint az Egyesült Királyság és Írország közötti folyamatos párbeszéd.

    3.   Általános ajánlások

    3.1.

    		 A 2020-tól PEACE Plus néven futó kezdeményezés megújítása érdekében fontolóra kell venni bizonyos fejlesztéseket. Ezek öt fő területre oszthatók.

    3.1.1.

    		 Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közös társadalom valódi, közösségeken átnyúló erőfeszítések révén történő előmozdítására. A prioritási területek között szerepelnie kell az integrált oktatás fokozottabb támogatásának, valamint a határon átnyúló csereprogramok támogatásának a média, a kultúra és a sport területén. Továbbá, ahogyan azt a számos, a szegregált társadalmakat elválasztó „békefal” bizonyítja, a közösség által irányított, a fizikai és a szociális környezet fejlesztését célzó munkát szintén előnyben kell részesíteni.

    3.1.2.

    		 A csak az egyik csoport tagjait célzó projekteket csak akkor lehet támogatni, ha a szegregált közösségeken belüli bizalom erősítését célozzák, és ha ez „a másikkal” való interakció irányába tett valódi lépést jelent. Ahogyan azt egy felkészült elemző megállapította, egyes PEACE-támogatások problémája az, hogy „túl sok a jutalmazás, és túl kevés a büntetés”.

    3.1.3.

    		 A PEACE programmal kapcsolatos kommunikációs tevékenységek nem tesznek eleget annak az alapvető követelménynek, hogy biztosítsák, hogy az emberek maradéktalanul tisztában legyenek az EU szerepével. A SEUPB tesz erőfeszítéseket ennek érdekében, de az Európai Bizottságnak, a kormányzati szerveknek, a véleményvezéreknek és az egyéb szereplőknek többet kellene tenniük az EU által betöltött szerep elismerése, elmagyarázása és méltányolása érdekében, azáltal, hogy a WhiteDove (fehér galamb) „védjegyet” használják az EU által finanszírozott PEACE-projektek jelölésére.

    3.1.4.

    		 Az eredményeket garantáló, egyértelmű ellenőrzési és értékelési folyamatokat azok átalakító jellege alapján mérik fel, nem pusztán az alapján, hogy a szakértők ki tudták-e pipálni a megfelelő rubrikákat. Egyes, a támogatásra leginkább rászoruló kisközösségi csoportok az uniós támogatást úgy jellemezték, mint ami „nem éri meg a fáradságot”, illetve ami nagy megterhelést jelent értékes emberi erőforrásaikra nézve, melyek pazarlását nem engedhetik meg maguknak.

    3.1.5.

    		 Az Európai Parlament 2018-as állásfoglalása (3) szerint a PEACE programot követendő példaként kellene népszerűsíteni a tartós béke elérése érdekében Európa más részein is, illetve világszerte. Ez egybecseng egy EGSZB-véleménnyel, amely egy EU által vezetett globális béketeremtő kezdeményezést javasol, amelyhez a PEACE szolgálna mintaként, valamint egy európai békeút létrehozását javasolja Észak-Írországtól Nicosiáig. Ez a „fehérgalamb-út” néven ismert útvonal egy ír zarándok, Kolumbán útját követné a nyugati front mentén, át a Balkánon, hogy összekössön két, Európa két szélén található megosztott szigetet (4).

    3.2.

    		 Míg a PEACE program egyes aspektusai javításának fő iránya ugyan „Brüsszeltől” ered, az új 2020 PEACE Plus lehetőséget kínál a civil társadalom újbóli bevonására az uniós célok és értékek Észak-Írországban történő megerősítése érdekében. Ez nem növelheti a bürokráciát, inkább az EU által a béke és a megbékélés támogatásában betöltött szerepbe vetett bizalom építését és megértését kell szolgálnia.

    3.3.

    		 Az Európai Bizottság korábbi elnöke, Jacques Delors által a PEACE 1 programhoz 1994-ben kidolgozotthoz hasonló konzultációs eljárást kell lefolytatni, nem pusztán a béketeremtés iránti közösségi felelősségvállalás növelésére szolgáló eszközként, hanem a közös tanulás lehetővé tétele érdekében is. A Jacques Delors által a hivatalból való távozása előtt felállított munkacsoport mintájára létrejövő csapatot Jean-Claude Juncker elnök vezethetné, együtt dolgozva a három észak-írországi parlamenti képviselővel és az Európai Bizottság főtitkárságával, valamint a SEUPB-vel és az Európai Bizottság belfasti, dublini és londoni irodáinak vezetőivel, párhuzamosan a már létező európai bizottsági munkacsoporttal.

    4.   A legfontosabb konkrét ajánlások a 2020 utáni PEACE finanszírozási ciklusra

    —

    Nagyobb súlyt kell fektetni a csak az egyik identitású csoport tagjait érintő és az egész közösségeket érintő kötelezettségvállalások integrálására összpontosító projektekre. Előnyben kell részesíteni az együttműködési programokat.

    —

    Meg kell hosszabbítani a PEACE program élettartamát. A konfliktusmegoldás időbe telik, és a jelenlegi finanszírozási ciklusoknál hosszabb távú elkötelezettséget igényel.

    —

    Megfontolandó lenne javasolni, hogy az uniós PEACE program által finanszírozott jövőbeli projektek tüntessék fel a fehér galamb szimbólumot az uniós zászlóval együtt, valamint a „finanszírozta az EU PEACE programja” szöveget.

    —

    A PEACE program ellenőrző szerveiben továbbra is helyet kell kapniuk a civil társadalom képviselőinek, de nem csak a legalkalmasabb, illetve a legrégebbi szereplőknek. Nagyobb erőfeszítésre van szükség a közösségeken belüli szereplők növekedésének támogatására.

    —

    Fontolóra kell venni helyi bizottságok létrehozását a PEACE program keretében, hogy kapcsolatot tartsanak fenn az önkormányzatokkal, a Parlamenttel és az egyéb döntéshozókkal.

    —

    A fehérgalamb-út koncepciójának népszerűsítése, a béketeremtők hálózatának kiépítése Európa szerte, a valós életből vett történetek elmesélése a konfliktusokkal kapcsolatos ismeretek növelése érdekében, valamint a polgárok aktív bevonása a békeút révén.

    —

    A béke európai központjának Észak-Írországban történő létrehozására irányuló eredeti kötelezettségvállalás megerősítése. Ezt olyan állomások kötnék össze a nicosiai központtal, amelyek csomópontokként szolgálnak a valódi béketeremtési gyakorlatok átadásához Európán belül és világviszonylatban, és biztosítják, hogy az észak-írországi békefolyamat során, illetve máshol nehezen megszerzett tudás a jövőben is a konfliktusok sújtotta és a konfliktus utáni társadalmak hasznára váljon.

    Kelt Brüsszelben, 2019. február 20-án.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

    elnöke

    Luca JAHIER

    (1)  Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke: „Nem fogjuk kockáztatni a békét, vagy lejárati időt előírni a megbékélésre... ha hihető garanciát kapunk az észak-írországi békére, az Egyesült Királyság bizalmas jóbarátként fogja elhagyni az EU-t.”

    (2)  Lásd az EGSZB SC/029. sz., 2008. október 22-én elfogadott véleményét: „Az észak-írországi békefolyamat” (HL C 100., 2009.4.30., 100. o.).

    (3)  Az Európai Parlament 2018. szeptember 11-i állásfoglalása az uniós kohéziós politika hatásáról Észak-Írországban.

    (4)  Lásd az EGSZB véleményét: A fehérgalamb-út – javaslat egy az EU által vezetett globális béketeremtő stratégiára (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

    Top