Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52018AE2770

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről [COM(2018) 277 final – 2018/0138 (COD)]

EESC 2018/02770

HL C 62., 2019.2.15, p. 269–273 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/269

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről

[COM(2018) 277 final – 2018/0138 (COD)]

(2019/C 62/42)

Előadó:

Dumitru FORNEA

Felkérés:

Európai Parlament, 2018.6.11.

Tanács, 2018.6.15.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikkének (1) bekezdése

 

 

Közgyűlési határozat:

2018.5.22.

Illetékes szekció:

„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.10.4.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.10.17.

Plenáris ülés száma:

538.

A szavazás eredménye

(mellette/ellene/tartózkodott):

210/3/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a harmadik „Európa mozgásban” csomagban csoportosított kezdeményezések szükségesek egy hatékony, európai szintű jogi keretrendszer biztosításához, valamint a tagállamok azzal kapcsolatos politikai és pénzügyi elkötelezettségének megerősítéséhez, hogy időben létrejöjjön a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T): a törzshálózatot 2030-ra kell véglegesíteni, az átfogó hálózatot pedig 2050-re.

1.2.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a rendeletjavaslat hozzáadott értékkel rendelkezik, mivel EU-szerte feltárt legjobb gyakorlatok alapján szabályoz kulcsfontosságú kérdéseket a projekt elkészülésére vonatkozó határidőknek való megfeleléshez, illetve ahhoz, hogy a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos ajánlattétel továbbra is vonzó legyen az állami és magánberuházók számára.

1.3.

 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság megközelítését, mivel az megfelelő és releváns, tekintve, hogy a rendeletjavaslat fő célja a TEN-T infrastrukturális projektek megvalósításainál tapasztalt késések csökkentése. Ezek a késések valójában jelentősen csökkenthetőek a közös érdekű projektek elsőbbségi státuszának elismerésével, egyetlen kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölésével – amelynek kompetens személyzetet és megfelelő eszközöket kell biztosítani, és amely egyesíti magában a konkurens egységeket és szervezeteket, ez ezzel ténylegesen szolgálja az adminisztratív egyszerűsítést –, az eljárások integrálásával és koordinálásával, és egyetlen nemzeti jogszabályozás alkalmazásával a közös jogalany által végzett vásárlásokra.

1.4.

 Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság létrehozott egy, az engedélyezési eljárások hosszára vonatkozó referenciaértéket, és észszerűnek találja, hogy a teljes engedélyezési eljárást maximum három évre korlátozzák, azonban rámutat, hogy fontos figyelembe venni a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok meglátásait, hogy a javasolt határidők a tagállamok különböző helyzeteit figyelembe véve realisztikusak legyenek.

1.5.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a rendeletjavaslat által meghatározott kötelező határidőknek való megfelelés egyes tagállamokban jogi és adminisztratív reformokat tesz majd szükségessé. Ezek lehetővé fogják tenni az illetékes jogi és adminisztratív szervek számára munkamódszereik gyorsabbá és hatékonyabbá tételét annak érdekében, hogy elkerüljék a határidők be nem tartása miatti nemzeti vagy európai szintű jogi intézkedéseket.

1.6.

 Az EGSZB támogatja a 9. cikkben javasolt technikai segítségnyújtást, azonban felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy további részletek szükségesek a javaslatban szereplő technikai segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos jogosultsági kritériumok és a segítségnyújtás igénybevételéhez követendő eljárás tekintetében.

1.7.

 Az EGSZB szerint európai szinten meghatározott és szabványosított feltételekkel, valamint speciális közbeszerzési rendelkezésekkel fel lehetne gyorsítani az infrastrukturális projektek megvalósítását.

1.8.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzeti hatóságok csökkenthetik a TEN-T projektek végrehajtásából eredő potenciális konfliktusokat, ha már a közlekedési infrastruktúra tervezési lépésétől bevonják az érintetteket, illetve ha hatékony és jól időzített konzultációkat szerveznek a nyilvánossággal, a civil társadalmi szervezetekkel és a releváns helyi hatóságokkal.

1.9.

 Az EGSZB szerint a figyelemfelhívást célzó intézkedések, illetve a TEN-T projektek megkérdőjelezésére irányuló próbálkozások időben történő felismerése fontos szerepet játszanak egy olyan politikai és társadalmi közhangulat kialakításában, amely kedvez az európai közlekedési infrastrukturális politikák megvalósításának. Az európai hatóságok semlegesíthetik a félrevezető tájékoztatás káros hatásait azzal, hogy szoros kapcsolatot tartanak fel a tömegkommunikációs eszközök képviselőivel és továbbfejlesztik azokat az intézményes eszközöket, amelyek segítségével pontos információkkal tudják ellátni az embereket és konzultálni tudnak velük.

1.10.

 Az EGSZB felhívja a figyelmet egy következetlenségre a javaslat szövegében: a 2. cikk e) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a „határokon átnyúló közös érdekű projekt” megnevezés olyan projektekre korlátozódik, melyeket egy közös jogalany hajt végre. A 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (1) bekezdésében úgy tűnik azonban, hogy ez a megnevezés olyan projektekre is kiterjed, amelyeknél nincs közös jogalany.

1.11.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a TEN-T hálózat érdekében kialakított, határokon átívelő együttműködési módszerek erősíthetőek azáltal, hogy megnöveljük az európai koordinátorok hatáskörét és a számukra elérhető eszközök számát. Az európai koordinátorok tapasztalatainak és kapacitásainak maximális kihasználásához szükség lehet a koordinátorok hatáskörét meghatározó jogszabályok felülvizsgálatára. Adott esetben ki is lehetne szélesíteni ezeket a jogköröket, hogy ezáltal megerősítsük az európai vezető szerepet a határokon átnyúló tagállami közlekedési infrastrukturális projektek megvalósításában.

1.12.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy nem egyértelmű, hogy milyen szankciók alkalmazandóak, ha nem sikerül megfelelni a rendeletjavaslat által előírt jogi feltételeknek. A javaslat fő céljára, különösen a késések csökkentésére való tekintettel ezt egyértelművé kell tenni a rendelet jogilag kötelező jellegének megerősítéséhez, és annak biztosításához, hogy az európaiak, a civil társadalom, a hatóságok, valamint a nemzeti és európai szintű bíróságok és törvényszékek átlátható és kiszámítható jogi keretrendszerrel rendelkezzenek.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

 A vélemény tárgyát képező rendeletjavaslatot 2018 májusában adta ki az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság célja az volt, hogy kiegészítse a harmadik „Európa mozgásban” csomagban csoportosított kezdeményezéseket úgy, hogy olyan jogszabályi és adminisztratív intézkedésekre koncentrál, amelyek felgyorsíthatják a beruházási programok végrehajtását, és így a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) időben létrejöhet: a törzshálózatot 2030-ra kell véglegesíteni, az átfogó hálózatot pedig 2050-re.

2.2.

 Az Európai Bizottság becslése szerint a TEN-T törzshálózatához szükséges beruházás összege körülbelül 500 milliárd euro a 2021 és 2030 közötti időszakban, míg az átfogó hálózat véglegesítésének összköltsége körülbelül 1 500 milliárd euro lesz. Az ebbe az európai közlekedési infrastruktúrába befektetett összegek multiplikátorhatással fognak bírni, évente 13 millió munkahelyet hoznak létre 2030-ig, és akár 4 500 milliárd euro (az EU GDP-jének 1,8 %-át jelentő) többletbevételt generálnak.

2.3.

 2018 júniusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben 30,6 milliárd eurót készül az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) fordítani, amely 47 %-os névleges növekedés a 2014–2020-as időszakhoz képest. Ennek ellenére nem lesz elegendő a TEN-T hálózat elkészítése iránti erős uniós elkötelezettség és szerepvállalás, ha a tagállamok nem vállalják a kihívást, és nem határoznak meg alternatív megoldásokat a közlekedési infrastrukturális projektek társ- vagy teljes finanszírozására.

2.4.

 A TEN-T beruházási programok végrehajtásához a befektetők megtalálása és a szükséges összegek elérhetővé tétele mellett a jogi és adminisztratív alapok megteremtése is szükséges ahhoz, hogy a beruházások ne szenvedjenek késedelmeket, és hogy a szabványokat betartsák. A nyilvános konzultációk megmutatták, hogy minden érdekelt fél (állami és magánbefektetők, cégek, civil társadalmi szervezetek és a nyilvánosság is) azt szeretné, hogy az infrastrukturális projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív folyamatok – a fenntartható fejlesztés elveivel és a digitális technológiák terén megvalósuló fejlesztésekkel összhangban – hatékonyak és előreláthatóak legyenek, valamint arra irányuljanak, hogy az EU elérje az európai és nemzeti politikák által meghatározott mobilitási célokat.

2.5.

 A rendeletjavaslat 6. cikke szakaszokat és határidőket határoz meg az engedélyezési eljárások végrehajtása számára: egy kérelembenyújtás előtti szakaszt, amely legfeljebb két évig tarthat, és egy olyan szakaszt, amely során a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság értékeli a kérelmeket, majd döntést hoz; ez legfeljebb egy évig tarthat. A javaslatban meghatározott határidők nem érintik közvetlenül többek között a közigazgatási fellebbezési eljárásokat és a bírósági vagy törvényszéki jogorvoslati lehetőségeket.

2.6.

 A kérelembenyújtás előtti szakasz határidőket tartalmaz, amelyeket a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságnak be kell tartania a szakasz kulcsfázisainak véglegesítéséhez. Ebből következően:

—

a projektgazda által írt értesítés átvételétől számított legfeljebb két hónapon belül a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy vissza kell igazolnia az engedélyezési eljárás elindítását, vagy írásban vissza kell utasítania az értesítést, ha úgy véli, a projekt nem kellően kiforrott,

—

az engedélyezési eljárás kezdetétől számított három hónapon belül a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságnak a projektgazdával és más érintett hatóságokkal szoros együttműködésben részletes kérelmezési vázlatot kell készítenie, amelyet a projekt folytatásához szükséges engedélyek megadása előtt kell benyújtani,

—

a hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb a teljes kérelem benyújtásának napjától számított két hónapon belül írásban köteles közölni a projektgazdával, hogy a kérelem teljes-e.

2.7.

 A fenti problémák figyelembevételével az Európai Bizottság négy fő célt próbál elérni ezzel a jogalkotási kezdeményezéssel:

I.

A TEN-T hálózat elkészüléséhez szükséges infrastrukturális projektek végrehajtását érintő késések csökkenése.

II.

A projektgazdák és -végrehajtók által követendő eljárások egyértelműbbé tétele, különösen az engedélyezési és közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatosan, azonban figyelembe kell venni az állami támogatások iránti kérelmeket és az egyéb, állami hatóság beavatkozását igénylő helyzeteket is.

III.

A közös jogalany által végrehajtott, határokon átnyúló projektek esetében egy egységes keret szisztematikus alkalmazása, kivéve, ha a részt vevő tagállamok másként döntenek.

IV.

Nagyobb átláthatóság a nyilvánosság és a civil társadalom számára az átláthatósági keretrendszer erősítésével, illetve a TEN-T projektek tervezésébe és végrehajtásába való bevonásukkal.

3.   Részletes megjegyzések

3.1.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a TEN-T hálózat megvalósítása nem lesz lehetséges a tagállamok szilárd politikai kötelezettségvállalása, valamint erős vezetés és európai szintű együttműködés nélkül. A rendeletjavaslat hozzáadott értékkel rendelkezik, mivel EU-szerte meghatározott legjobb gyakorlatok alapján szabályoz kulcsfontosságú kérdéseket a projekt elkészülésére vonatkozó határidőknek való megfeleléshez, valamint ahhoz, hogy továbbra is vonzóvá tegye a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos ajánlattételt az állami és magánberuházók számára.

3.2.

 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság megközelítését, és azt megfelelőnek és relevánsnak tartja a javaslat által szabályozott főbb kérdések tekintetében. Ezek a következők: a közös érdekű TEN-T projektek elsőbbségi státuszának elismerése; az engedélyezési eljárások integrációja; egyetlen kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölése az engedélyek megadására; az engedélyek megadásával és végrehajtásával kapcsolatos időkorlátok meghatározása; a határokon átnyúló engedélyek megadására szolgáló eljárás összehangolása; egyszerűbb közbeszerzések a határokon átnyúló közös érdekű projektek keretében; az EU technikai segítségnyújtása ennek a rendeletnek az alkalmazásával és a közös érdekű projektek végrehajtásával kapcsolatban.

3.3.

 Az egyes tagállamokban jelenleg zajló politikai változások tekintetében érthető az Európai Bizottság által választott szakpolitikai lehetőség: nemzeti szinten végrehajtott korlátozott, decentralizált kötelező intézkedések , amely érdekes képet nyújt számunkra arról, hogy a nemzeti kormányok hogyan viszonyulnak az EU olyan jogalkotási kezdeményezéseihez, amelyek európai szintű együttműködést javasolnak olyan területeken, amelyekre szubszidiaritási követelmények vonatkoznak.

3.4.

 Üdvözlendő, hogy a javaslat szabályozná az engedélyezési eljárásokra vonatkozó határidőket, azonban ez eléggé optimista, ha figyelembe vesszük azokat a korlátozásokat, amelyek a beruházásokra és közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak való megfelelésből adódnak.

3.5.

 Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság létrehozott egy referenciaértéket az engedélyezési eljárások hosszára vonatkozóan, azonban rámutat, hogy fontos konzultálni az illetékes nemzeti hatóságokkal, hogy a javasolt határidők a tagállamok különböző helyzeteit figyelembe véve realisztikusak legyenek. Az eddigi tapasztalatok alapján lehetséges, hogy az eljárás egyes szakaszainak való megfeleléshez szükséges idő – beleértve a műszaki dokumentációk, a műszaki és gazdasági mutatók és a közbeszerzéssel kapcsolatos eljárások jóváhagyását, valamint a megfelelő szerződések lezárását és végrehajtását a nemzeti jogszabályoknak megfelelően meghatározott határidők betartásával – jelentősen túllépheti az ebben a rendeletben javasolt határidőket.

3.6.

 A TEN-T projektek végrehajtása során felmerült késedelmek egy része a nemzeti intézményi rendszer nem megfelelő és egyes esetekben túlzottan átpolitizált természetéből adódik, mely lehetetlenné teszi, hogy a hatóságok reformokat és modern munkavégzési módokat vezessenek be. Ezek az állami szervek ugyanis továbbra is olyan idejétmúlt adminisztratív eljárásokat alkalmaznak, amelyeket már régen elvetettek azok az intézmények, amelyek széles körben alkalmazzák a digitális forradalom vívmányait.

3.7.

 Ezt a helyzetet figyelembe véve a rendeletnek közvetlen hatása lesz az európai szint alatt teljesítő tagállamok adminisztratív struktúrájára. Fontolóra kell venni ezeknek az intézményeknek a reformját, és a 9. cikkben javasolt technikai segítségnyújtás is értékes lehet azon tagállamok számára, akik azt a TEN-T törzshálózatának végrehajtásával kapcsolatban releváns projektek végrehajtásához kérik. Mindazonáltal további részletek szükségesek a javaslatban szereplő technikai segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos jogosultsági kritériumok és a magához az igénybevételhez követendő eljárás tekintetében.

3.8.

 A késedelmek közül sokat olyan jogviták okoznak, amelyek az érdekeltek, illetve a projektek végrehajtása által érintettek között kialakuló konfliktusokból származnak. Az igazságszolgáltatás egyik szempontja az egyensúly megtalálása az egyéni jogok és a nemzeti törvények között. Az a tény, hogy a tagállamoknak kizárólagos hatáskörük van az igazságszolgáltatás területén, az infrastrukturális projektek engedélyeztetését pedig rendkívül bonyolult nemzeti és európai jogi keretrendszerek szabályozzák, elkerülhetetlenül a jogi feltételek olyan mozaikjához vezet, ami jelentősen hátráltathatja az Európai Bizottság ambiciózus céljait.

3.9.

 A közigazgatási fellebbezési eljárások és a bírósági eljárások hossza, a felfüggesztő kikötések hatása, az infrastrukturális munkák elvégzésének technikai kihívásai, az eljárás jogszerűségének megteremtéséhez szükséges alapvető adminisztratív dokumentumok hiánya, valamint a szükséges pénzügyi források hiánya mind befolyásolja a projektengedélyeztetési eljárások hosszát. Az európai intézményeknek ezért figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket, amikor a rendeletjavaslatban európai szinten szabályozott engedélyezési határidőkre vonatkozó végső döntést meghozzák.

3.10.

 Ugyanígy, a jogi tisztségviselők és az ügyvédek közhasznú infrastrukturális projektekkel kapcsolatos hatékonyabb és célzottabb szakmai továbbképzésének köszönhetően rövidülhetnek a bírósági eljárások és javulhat az igazságszolgáltatás általános minősége úgy, hogy közben a jogi követelményeket is teljes mértékben tiszteletben tartják.

3.11.

 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkákra vonatkozó közbeszerzési eljárások rendkívül időigényesek és nagy szerepük van a TEN-T projektek megvalósulásának elhúzódásában. Az EGSZB szerint európai szinten meghatározott és szabványosított feltételekkel, valamint speciális közbeszerzési rendelkezésekkel fel lehetne gyorsítani az infrastrukturális projektek megvalósítását.

3.12.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzeti hatóságok csökkenthetik a TEN-T projektek végrehajtásából eredő potenciális konfliktusokat, ha már a közlekedési infrastruktúra tervezési lépésétől bevonják az érintetteket, illetve ha hatékony és jól időzített konzultációkat szerveznek a nyilvánossággal, a civil társadalmi szervezetekkel és a releváns helyi hatóságokkal. A nemzeti, regionális és helyi szintű társadalmi és civil párbeszéd kulcsszerepet játszhat abban, hogy a nyilvánosság jobban elfogadja a közlekedési infrastrukturális projekteket, illetve összevont engedélyezési eljárások kidolgozása és bevezetése révén javíthatja a közigazgatás munkamódszereit.

3.12.1.

 Az EGSZB felhívja a figyelmet egy következetlenségre a javaslat szövegében: a 2. cikk e) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a „határokon átnyúló közös érdekű projekt” megnevezés olyan projektekre korlátozódik, melyeket egy közös jogalany hajt végre. A 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (1) bekezdésében úgy tűnik azonban, hogy ez a megnevezés olyan projektekre is kiterjed, amelyeknél nincs közös jogalany.

3.13.

 Egyes tagállamokban negatív kampányokat folytatnak és szándékosan félrevezető információkat terjesztenek a TEN-T és TEN-E infrastrukturális projektekről. Ennek oka, hogy ezek a projektek néha sértik az állam vagy bizonyos érdekcsoportok geopolitikai érdekeit, akik így politikai tőkét próbálnak kovácsolni az EU által támogatott infrastrukturális projektek sikeréből vagy éppen sikertelenségéből. A figyelemfelhívást célzó intézkedések és az ilyen veszélyek időben történő felismerése fontos szerepet játszanak egy olyan politikai és társadalmi közhangulat kialakításában, amely kedvez az európai közlekedési infrastrukturális politikák megvalósításának. Az európai hatóságok semlegesíthetik a félrevezető tájékoztatás káros hatásait azzal, hogy szoros kapcsolatot tartanak fel a tömegkommunikációs eszközök képviselőivel és továbbfejlesztik azokat az intézményes eszközöket, amelyek segítségével pontos információkkal tudják ellátni az embereket és konzultálni tudnak velük.

3.14.

 Az EGSZB úgy véli, hogy TEN-T hálózat érdekében kialakított, határokon átívelő együttműködési módszerek erősíthetőek azáltal, hogy megnöveljük az európai koordinátorok hatáskörét és a számukra elérhető eszközök számát. A rendeletjavaslat figyelembe veszi ezt, és konkrétan meghatározza ezeknek a TEN-T koordinátoroknak a kulcsfontosságú szerepetét, akiknek a feladata a közös érdekű európai projektek engedélyeztetési eljárásainak alapos nyomon követése, valamint rendszeres eredményjelentések elkészítése. Az európai koordinátorok tapasztalatainak és kapacitásainak maximális kihasználásához szükség lehet a koordinátorok hatáskörét meghatározó jogszabályok felülvizsgálatára. Adott esetben ki is lehetne szélesíteni ezeket a jogköröket, hogy ezáltal megerősítsük az európai vezető szerepet a határokon átnyúló tagállami közlekedési infrastrukturális projektek megvalósításában.

3.15.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy nincsenek szankciók meghatározva arra az esetre, ha nem sikerül megfelelni a rendeletjavaslat által előírt jogi feltételeknek. Ennek a tisztázása megerősítené a rendelet jogilag kötelező jellegét, az európaiak, a civil társadalom, a hatóságok, valamint a nemzeti és európai szintű bíróságok és törvényszékek számára pedig átlátható és kiszámítható jogi keretrendszert biztosítana.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

Top