Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról

(COM(2018) 354 final – 2018/0179 (COD))

(2019/C 62/15)

Előadó:

Carlos TRIAS PINTÓ

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2018.7.6. Európai Parlament, 2018.7.5.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.10.3.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	174/7/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

A pénzügyi szereplők hozzájárulnak az európai gazdaság környezetbarátabb, ellenállóbb és körforgásos rendszerre való áttéréséhez azáltal, hogy beépítik az ESG-tényezőket (1): — a lakossági befektetők számára kínált tanácsadási tevékenységekbe, kérdéseket téve fel a fenntarthatósággal kapcsolatos preferenciáikat illetően, — a pénzügyi eszközök portfóliójának kialakításába vagy kiválasztásába, — a meghozott döntések átlátható közzétételébe és hiteles indokolásába, — a kockázatok beépítésére és várható hatásukra vonatkozó, szerződéskötést megelőző tájékoztatásba; — a rendszeres jelentésekbe – megfelelő fenntarthatósági mutatók használatával közölve a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos összhatását.

1.2.

A megosztott fenntarthatóság fő pilléreit a fenntartható fejlesztési célok (2), valamint az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás alkotják, a fenntartható finanszírozással kapcsolatos európai bizottsági cselekvési terv (3) pedig meghatározza majd ezen új felépítmény alapjait.

1.3.

Mindenekelőtt – szigorúan tudományos eredmények alapján – fokozatosan meg kell határozni, mely tevékenységek fenntarthatóak, olyan költség-haszon elemzési módszertant alkalmazva a projekt életciklusára, amely megbecsüli a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat.

1.4.

Akkor is, ha az ESG kritériumok alkalmazását a környezeti elemnél kezdjük, mindenkor tiszteletben kell tartani a nemzetközi szinten elfogadott (4) szociális biztosítékokat (5), illetve a szociális jogok európai pillérét (6). Az EGSZB szerint a biztosítékoknak az irányítási tényezőket is magukban kell foglalniuk, nem feledkezve meg a jó adóügyi kormányzásról sem (vállalati és intézményi szinten).

1.5.

Az EGSZB üdvözli a cselekvési terv kialakítását. Ez a vélemény azokra a fellépésekre összpontosít, amelyek célja a tőkeáramlás fenntartható befektetések felé történő irányítása, ezért a tőkepiaci szereplők vagyonkezelői kötelezettségeinek lényegét érinti, amely szereplők közül a leggyengébb láncszem, a lakossági befektető a fenntarthatósággal kapcsolatos preferenciáit összehangolhatja a megalapozott befektetési döntéseivel. Mind az új rendeletjavaslat, mind az irányelv reformja megszilárdítja, valamint koherenssé és hatékonnyá teszi a cselekvési terv kialakítását.

1.6.

Sokan úgy vélik, ki kell használni a jelenlegi dinamikát arra, hogy a szükségből erényt kovácsoljunk: a fenntarthatóság tudatos kiaknázásával erősítsük az „értékek Európáját”. Ebben az összefüggésben az EGSZB határozottan síkraszáll a fenntartható páneurópai pénzügyi termékek kialakítása mellett, mivel meggyőződése szerint ezek elősegítik a több és jobb Európa építését.

1.7.

Az EGSZB támogatja az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakértőkből álló, fenntartható finanszírozással foglalkozó platform létrehozására irányuló európai bizottsági javaslatot. Ebbe az EGSZB-t is be kellene vonni.

1.8.

Végezetül az EGSZB hangsúlyozza, hogy garantálni kell, hogy a civil társadalmi szereplők és a szociális partnerek mindvégig részt vegyenek a folyamatban.

2.   Háttér

2.1.   Általános keret: cselekvési terv a fenntartható növekedés finanszírozására

2.1.1.

A pénzügyi unió kiteljesítése felé vezető hosszú úton a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatának középpontjában az állt, hogy a fenntartható magánbefektetések ösztönzése révén mobilizálni kell az európai megtakarításokat. A fenntartható növekedés finanszírozása céljából az Európai Bizottság által 2018. március 8-án útjára indított cselekvési terv intelligens és pontos ütemtervet állapított meg ennek megvalósítása érdekében.

2.1.2.

Az EGSZB nagyon kedvezően fogadta ezt a kezdeményezést, amelynek tíz intézkedése következetes és szorosan egymásba fonódó fellépéseket határoz meg, amelyeket 2019 vége előtt kell elfogadni.

2.1.3.

A keretszabályozás módosítására irányuló, e vélemény tárgyát képező javaslat összekapcsolódik a pénzügyi szereplők vagyonkezelői funkciójával.

2.1.4.

A javaslat konkrétan a cselekvési terv 7. intézkedésére vonatkozik, amelynek esetében a fenntarthatóság szempontjának a befektetési portfóliókba való integrálása, valamint ennek megfelelő közzététele maga után vonja a lakossági befektetők számára biztosított tanácsadással kapcsolatos 4. intézkedést. Emellett részben a 9. intézkedést is érinti, mivel elengedhetetlen feltétel az, hogy a vállalatok minőségi és harmonizált nem pénzügyi információkat tegyenek közzé a vállalatra vonatkozóan.

2.1.5.

Ezzel párhuzamosan a cselekvési terv intézkedéseinek ezen első koherens körét érintően az EGSZB véleményt ad ki az osztályozási rendszerrel (1. intézkedés), valamint a fenntarthatósági referenciamutatókkal (5. intézkedés) kapcsolatban (7).

2.2.   Intézményi befektetők és eszközkezelők fenntarthatósággal kapcsolatos kötelességei

2.2.1.

Az Európai Bizottság a fenntarthatósági szempontoknak a döntéshozatali folyamatba való integrálásáról, valamint a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendeletre tesz javaslatot, amelyet a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló (EU) 2016/2341 irányelv módosítása, valamint az Európai Bizottságnak a MiFID II. irányelv és a biztosítási értékesítésről szóló irányelv ennek megfelelő kiigazítására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusai kísérnek. Ehhez a felügyeleti hatóságok nyújtanak segítséget.

2.2.2.

A cél annak biztosítása, hogy az eszközkezelők, az intézményi befektetők, a biztosításértékesítők és a befektetési tanácsadók a befektetési döntéseikben (7. intézkedés) és a tanácsadási folyamatokban (4. intézkedés) szerepeltessenek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezőket azon kötelezettségük keretében, hogy a befektetők, illetve a kedvezményezettek legjobb érdekében járjanak el.

2.2.3.

Az eszközkezelőknek és az intézményi befektetőknek közzé kell tenniük, miként illeszkednek a befektetéseik az említett fenntarthatósági célokhoz, és eseti hatásmutatók segítségével rendszeresen számot kell adniuk a befektetések nem pénzügyi teljesítményéről. Ez nagyobb fokú átláthatóságot jelent a lakossági befektetők irányában, akik a megfelelő információk birtokában hozhatnak döntéseket, olyan összehasonlítható termékekből kiindulva, amelyek hátterében nem csak a „zöldrefestés” (greenwashing) és/vagy a társadalmi felelősségvállalás látszata (socialwashing) áll.

2.2.4.

A rendeletjavaslat az eszközkezelőkre (8), az intézményi befektetőkre (a Szolvencia II. irányelv által szabályozott biztosítókra és az IORP II. irányelv által szabályozott, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre), a biztosítási értékesítésről szóló irányelv által szabályozott biztosításértékesítőkre, befektetési tanácsadókra és a MiFID II. irányelv által szabályozott egyéni portfóliókezelőkre alkalmazandó.

2.2.5.

A javasolt szabályok kiterjednek valamennyi kínált pénzügyi termékre és a fent említett szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra (portfóliókezelés és -tanácsadás), függetlenül attól, hogy azok követik-e a fenntartható befektetés célkitűzését vagy sem.

2.2.6.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra utaló uniós mutató, illetve a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt kedvező hatásra utaló referenciamutató csak azon termékek/szolgáltatások vonatkozásában szolgálna hivatkozási pontként, amelyeknek célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátás, ugyanígy más referenciamutatók alkalmazandók azokra a termékekre/szolgáltatásokra, amelyek környezeti és/vagy társadalmi hatás elérését célozzák.

2.2.7.

Ily módon a befektetők a befektetéseik hosszú távú teljesítményének értékelésekor figyelembe fogják venni a fenntarthatósági kockázatokat, és a lakossági befektetők/a kedvezményezettek érdekét legjobban szolgálva fogják teljesíteni az úgynevezett „vagyonkezelői kötelezettségeket”.

2.2.8.

Ugyanígy a pénzügyi szektor elengedhetetlen szerepet fog játszani az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokhoz, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kihívásokhoz való igazodásban, megfelelő tevékenységek, projektek és vállalkozások választása révén fokozatosan a fenntartható befektetések felé irányítva a magántőke áramlását.

2.2.9.

Az Unió a maga részéről a további magánbefektetések vonzása érdekében megerősíti a közfinanszírozást. Így a 2017. december 31. óta hatályos, kibővített és megerősített Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA 2.0) 40 %-os célt határoz meg az éghajlati szempontból intelligens beruházások arányát tekintve, ami a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben tovább fog emelkedni.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

A fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdaságok felé történő átmenet során az ESG-kockázatok kiegyensúlyozott megközelítése és a pénzügyi rendszer szereplőinek megfelelő összehangolása elősegíti a rendszerszintű pénzügyi stabilitást.

3.2.

Az Európai Bizottság cselekvési tervével összefüggésben az EGSZB általános jelleggel véleményt (9) fogalmazott meg az intézményi befektetők és a vagyonkezelők fenntarthatósággal kapcsolatos vagyonkezelői kötelezettségeit illetően.

3.3.

Konkrétabban az EGSZB szorgalmazza a nyugdíjakhoz kapcsolódó pénzügyi termékeknek az új osztályozási rendszerbe és referenciamutatókba történő beillesztését, amelyek az ESBA 2.0 hosszú távú beruházásaihoz és a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben előirányzott jövőbeni „InvestEU” alaphoz kapcsolódhatnak.

3.4.

Ezáltal a jövőbeni „páneurópai magánnyugdíjtermék” (PEPP) emblematikus fenntartható termékké válhat, tekintettel a pénzügyieszköz-áramlás hosszú távú biztosításának nagy értékére, ez ugyanis lehetővé teszi számos különféle, az európai társadalmat érintő kihívás egyidejű kezelését – vagyis az emberek jövőbeni jólétének szavatolását és eközben szilárd fenntartható infrastruktúrák finanszírozását. Az EGSZB véleménye szerint ez lenne az alapértelmezett befektetési opció, és ez – többek között az Európai Unió kiegészítő intézményi háttere révén – lehetővé tenné a PEPP-megtakarítók számára a befektetett tőke megtérülését (10).

3.5.

A belső megtakarítások mozgósítása mellett több befektetést kell Európába vonzani. A fenntartható befektetéshez kapcsolódó ösztönzőkön túlmenően számos tanulmány azt mutatja, hogy a befektetők a nagyobb tőkepiacokat keresik, mivel ott rendszerint magasabb a befektetések hozama.

3.6.

A tőkepiaci integrációnak olyan reformokat és ösztönzőket is magában kellene foglalnia, amelyek ösztönzik a fenntartható páneurópai egyéni és kollektív nyugdíjkonstrukciókat, és közben biztosítják a szilárd állami nyugdíjrendszert és kiszélesítik a szociális biztonsági rendszerek tényleges járulékfizetői bázisát. Az állami nyugdíjrendszereket ösztönözni kell arra, hogy – ahol léteznek ilyenek – a tartalékalapjaikból is törekedjenek fenntartható befektetések végrehajtására.

3.7.

Másfelől az EGSZB hangsúlyozta, hogy a pénzügyi közvetítési szolgáltatóknak a jogszabályi kötelezettségeik alapvető részeként proaktívan párbeszédet kell folytatniuk az ügyfelekkel, egyértelmű információkkal szolgálva számukra az ESG-tényezők figyelembevételének lehetséges pénzügyi kockázatairól és előnyeiről. A lakossági befektetők esetében meg kell arról bizonyosodni, hogy az érintettek pontosan megértették-e a kapott tájékoztatást.

3.8.

Ennek fényében az EGSZB támogatja a MiFID II. irányelv és a biztosítási értékesítésről szóló irányelv kiigazítását is, és szorgalmazza, hogy a későbbiekben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) foglalja bele az alkalmasság értékelésére vonatkozó iránymutatásaiba a fenntarthatóság biztosításával kapcsolatos preferenciákat. Az irányelvek befektetővédelmi céljainak veszélyeztetése nélkül meg kell vizsgálni, hogy a befektetők fenntarthatóság biztosításával kapcsolatos preferenciáit miként lehet beépíteni ebbe a jogszabályba annak érdekében, hogy a pénzügyi tanácsadók megfelelő – az ügyfelek preferenciáit és az alkalmasságot minél jobban tiszteletben tartó – ajánlásokat bocsáthassanak ki a pénzügyi termékekről.

3.9.

Összességében az EGSZB üdvözli a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének egyidejű, egységes felülvizsgálatát, amelynek célja a pénzügyi szempontból fontos fenntarthatósági kockázatok (11) mikroprudenciális felügyeleti feladatokban történő szerepeltetése, és úgy véli, hogy ezen új tényezőknek megfelelően gondosan meg kell vizsgálni az aktuális likviditási és tőkekövetelményeket.

3.10.

Végezetül az EGSZB ismételten hangot ad azzal kapcsolatos mély sajnálatának, hogy még a legfejlettebb országoknak sem sikerült megszüntetniük a nemek közötti szakadékot. E tekintetben a fenntartható finanszírozás hatékony válaszokat kínál: a nemek szempontját érvényesítő befektetés (12) (gender-lens investing) magában foglalhatja a nők tulajdonában álló vállalkozások, a nők foglalkoztatása terén komoly múlttal rendelkező vállalatok, illetve azon vállalatok finanszírozását, amelyek termékeik és szolgáltatásaik révén jobbá teszik a nők és a lányok életét.

3.11.

Ráadásul a The Boston Consulting Group szerint mind az Y generáció tagjai, mind a nők egyre inkább törekednek pénzügyi és befektetési céljaiknak az értékeikkel való összehangolására, anélkül hogy alábbadnák a megtérüléssel kapcsolatos elvárásaikat. Más szóval a pénzügyi hozamon túl egy bizonyos többletértékre is törekednek.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB helyénvalónak tartja, hogy a rendelet jogalapját az EUMSZ 114. cikke képezze, mivel a cél a különböző pénzügyi szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartása, és egyidejűleg a fogyasztók (a lakossági befektetők) magas szintű védelmének szavatolása.

4.2.   Rendeletjavaslat

4.2.1.

Az EGSZB támogatja az intézményi befektetők és a vagyonkezelők által a befektetés folyamata során követendő szabályoknak a szóban forgó rendelet révén történő harmonizálását, szem előtt tartva a fenntarthatósági tényezőket és kockázatokat, valamint az átláthatósági követelményeket, amelyek lehetővé teszik a fenntartható pénzügyi termékek egymással való objektív összehasonlítását. Kiemeli továbbá a felügyeleti hatóságok fontos szerepét az információk összeállítására és terjesztésére vonatkozó technikai előírások kialakításában, amelynek tekintetében speciális szakmai tanácsadásra kell tudniuk támaszkodni.

4.2.2.

Az EGSZB üdvözli a 2. cikkben rögzített részletes fogalommeghatározásokat, és pozitívumként kiemeli, hogy átfogóan figyelembe vették a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat. Mindez megjelenik majd az új osztályozási rendszer kialakításában is. Ez a szabályozási megközelítés tükröződik az o) pontban, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a fenntartható befektetéseknek nemcsak az új osztályozási rendszerről szóló rendeletjavaslat (13) 2. cikkében szereplő i. alpontban felsorolt környezeti célkitűzéseken kell alapulniuk, hanem meg kell felelniük az ii. és az iii. alpontban foglaltaknak is, amelyek a szociális vetülettel és az irányítással kapcsolatosak. Ezek a rendelkezések azon piaci szereplők tájékoztatási kötelezettségének teljesítését hivatottak elősegíteni, akik már most is beépítenek társadalmi és irányítási tényezőket a befektetési portfólióikba, és az EGSZB véleménye szerint ezek maradéktalan figyelembevétele biztosítja a valódi „zöld osztályozást”.

4.2.3.

Az EGSZB támogatja, hogy valamennyi szereplő közzétegye az interneten a termékkatalógusához kapcsolódó, pénzügyi szempontból jelentős fenntarthatósági kockázatoknak a pénzügyi kockázatok mellett történő beépítésére vonatkozó kritériumokat (14). Ugyanakkor ez csak akkor célravezető, ha az információk a lehető legnagyobb mértékben szabványosítottak, és emellett a befektetési lánc valamennyi szereplője aktualizálja őket.

4.2.4.

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás rendkívül fontos, és egyértelműnek, relevánsnak, objektívnek és összehasonlíthatónak kell lennie. Fontos, hogy szabványosítsák az egyes termékcsaládokra vonatkozó egyedi információkat, és egyértelműen meghatározzák a hatásmutatókat és/vagy referenciamutatókat, beleértve a számítási módszert is.

4.2.5.

Végezetül az EGSZB támogatja a lakossági befektetőknek a befektetéseik hatásáról történő tájékoztatására vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor arra kéri az egyes esetekben illetékes európai felügyeleti hatóságot, hogy szigorúan felügyelje, hogy betartják-e az objektív tájékoztatás biztosítására, rendszerességére és aktualizálására vonatkozó követelményeket, hogy ezáltal biztosított legyen az egyes termékekhez kapcsolódó forgalmazási stratégiákkal való összhang.

4.3.   Az (EU) 2016/2341 irányelv módosítására irányuló javaslat

4.3.1.

Az EGSZB támogatja, hogy valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus, amely az ESG-tényezőknek az intézményi befektetőket és a vagyonkezelőket érintő irányelvekbe való beépítését célozza, az óvatosság elvéből induljon ki, és ebből következően megbízható és biztonságos keretet kínáljon a befektetési politikákhoz, amelyek kiegyenlítik a szereplők közötti verseny feltételeit, és biztosítják a fogyasztók magas szintű védelmét.

4.3.2.

Ezért az EGSZB támogatja az irányelv felülvizsgálatát, hogy ezáltal az összhangba kerüljön a rendelet által érintett többi irányelvvel és alappal.

4.4.   Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (MiFID II. és a biztosítási értékesítésről szóló irányelv)

4.4.1.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a cselekvési terv 4. intézkedésére vonatkoznak, és céljuk a 7. intézkedéshez való hozzáigazítás, biztosítandó a szabályozás egységességét. Az EGSZB támogatja a korábbi felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében javasolt módosításokat, amelyek célja annak szavatolása, hogy a lakossági befektetőt megfelelően kikérdezzék a fenntarthatósággal kapcsolatos preferenciáiról, aminek azután világosan tükröződnie kell a tanácsadó ajánlásaiban.

4.5.

Az EGSZB azon túlmenően, hogy támogatja az Európai Bizottságnak a fenntartható fejlődés finanszírozását célzó cselekvési tervhez kapcsolódó ütemterv szerinti első lépéseit, az alábbi észrevételeket kívánja tenni:

4.5.1.

Feltétlenül ki kell használni az azon pénzügyi szereplők révén meglévő tapasztalatokat és empirikus bizonyítékokat, akik már értékalapú banki tevékenységet folytatnak, következésképpen az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell a piaci gyakorlatok rendezett és szisztematikus alkalmazásáról, mivel ez kulcsfontosságú tényező az új osztályozás megfelelő kialakításához.

4.5.2.

Ezért a jogalkotás minőségének javítására irányuló új folyamatok keretében elő kell segíteni az Európai Bizottság és a főbb érdekelt felek közötti fokozott interakciót, ideértve egyebek mellett a személyes vagy virtuális találkozókat, a tematikus munkaértekezleteket és az új eszközöket. Mindez nem járhat a fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértői munkacsoportra és az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusai vonatkozásában más ad hoc csoportokra bízott feladatok elvonásával, valamint a jelenlegi – még mindig kevéssé kiterjedt – konzultációs eljárás csorbításával.

4.5.3.

A tőkepiaci unió kiteljesítésére irányuló erőfeszítések során kulcsfontosságú a közpénzek és a magánforrások egyesítésének ösztönzése, különféle utakat nyitva meg a tőkeáramlás irányának megváltoztatása és a különböző források összevonása érdekében, hogy ezáltal fenntartható társbefektetés valósuljon meg (alapítványok, egyesületek, adományozók, részesedésalapú közösségi finanszírozás (equity crowdfunding) stb.), a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazásával, felszámolva a határokon átnyúló akadályokat és a tagállami jogszabályok alapján fennálló adminisztratív terheket, valamint harmonizálva az adóügyi megítélést.

4.5.4.

Az EGSZB véleménye szerint a fenntarthatósági szempontok vagyonkezelési portfóliókba való beépítésének költségeit a kisebb szereplők is tudják vállalni, akik a költségeket könnyen ellentételezhetik azáltal, hogy a jó hírnév miatt nagyobb forgalmat generálnak.

4.5.5.

A cselekvési terv 9. intézkedése (a fenntarthatósággal kapcsolatos közzététel megerősítése) célja, hogy megkönnyítse a kkv-k számára fenntarthatósággal kapcsolatos, minőségi információk rendelkezésre bocsátását és így nagyobb arányú fenntartható finanszírozás igénybevételét.

4.5.6.

A legnagyobb gondot a megfeleléssel kapcsolatos intézkedések jelentik, amelyek általában nagyon technokratikus jellegűek, és megterhelőek a kevesebb eszközzel rendelkező szervezetek számára. A felügyeleti hatóságoknak (különösen az ESMA-nak és az EIOPA-nak) csak a releváns információkat kellene bekérniük, és ezáltal meg kellene könnyíteniük az adatok továbbításával és az indokolással kapcsolatos feladatokat.

4.5.7.

Az EGSZB támogatja a rendelet hatálybalépésére vonatkozó 12 hónapos határidőt, mivel a lakossági befektetési csomagtermékek és a biztosítási alapú befektetési termékek (15) esetében az életbelépésre mindössze hat hónap is elegendő.

4.5.8.

Végezetül az EGSZB felveti a kérdést, hogy a jogalkotás minőségének javítására irányuló kezdeményezés tapasztalatai alapján nem túlzás-e legfeljebb hatvan hónapos határidőt meghatározni a szóban forgó rendelet alkalmazásának felülvizsgálatára.

---

(1)  Környezeti, társadalmi és irányítási (Environmental, Social, Governance).

(2)  A fenntartható fejlesztési célokat az ENSZ 2012 januárjában Rio de Janeiróban megtartott fenntartható fejlődési konferenciáján fogalmazták meg.

(3)  COM(2018) 97 final.

(4)  Különösen az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az EU Alapjogi Chartáját és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáit.

(5)  Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti párbeszéd (háromoldalú egyeztetés) keretében létrejött közös kötelezettségvállalás.

(6)  EGSZB-vélemény a következő tárgyban: A szociális jogok európai pillére (HL C 125., 2017.4.21., 10. o.).

(7)  ECO/467. sz. EGSZB-vélemény – „Fenntartható pénzügyek: taxonómia és referenciamutatók” (Lásd e Hivatalos Lap 103. oldalát.).

(8)  Az eszközkezelőket az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló irányelv, valamint az alternatívbefektetésialap-kezelőkről (ABAK), az európai kockázatitőke-alapokról (EuVECA) és az európai szociális vállalkozási alapokról (ESZVA) szóló rendelet szabályozza.

(9)  ECO/456. sz. EGSZB-vélemény – „Fenntartható pénzügyek (közlemény)” (Lásd e Hivatalos Lap 73. oldalát.).

(10)  Ehhez korlátozni kell a PEPP előállítóinak és közvetítőinek jutalékait, és minimumkövetelményeket kell bevezetni az adóügyi harmonizációra vonatkozóan.

(11)  A pénzügyi stabilitás keretében azokat a tényezőket vizsgálják, amelyek a vállalatok pénzügyi teljesítménye szempontjából a legfontosabbak, ezek közé tartoznak a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos tényezők is.

(12)  Sarah Kaplan és Jackie VanderBurg (U.S. Trust) a gyakorlattal kapcsolatban leírták, hogy „a vállalkozást indító és vállalkozásukkal terjeszkedő nők a becslések szerint világszerte összességében 320 milliárd USA-dollárral kevesebb hitelhez jutnak hozzá”.

(13)  COM(2018) 353 final.

(14)  A pénzügyi stabilitás keretében azokat a tényezőket vizsgálják, amelyek a vállalatok pénzügyi teljesítménye szempontjából a legfontosabbak, ezek közé tartoznak a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos tényezők is.

(15)  A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok.