Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozásáról

(COM(2018) 442 final – 2018/0232(COD))

(2019/C 62/07)

Előadó:

Laure BATUT

Felkérés:	Európai Parlament, 2018.6.14. az Európai Unió Tanácsa, 2018.6.27.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114., 33. és 207. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.10.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	191/3/5

1.   Következtetések és ajánlások

Az EGSZB üdvözli annak elismerését, hogy a vámügyek fontosak a belső piac számára, valamint a javaslat azon célját, hogy a vámszabályok egységes alkalmazása érdekében a vámpolitika végrehajtásának kiegészítéseként egy új pénzügyi eszköz biztosításával támogassa a vámuniót és a vámhatóságokat. Az EGSZB szerint azoknak az európai vámhatóságoknak, amelyek már most is közös jogalkotási kódexet alkalmaznak, politikai szempontból idővel úgy kell működniük, mintha egyetlen szervezet lennének.

1.1.   A Vám program költségvetése és végrehajtása:

1.1.1.

Az EGSZB véleménye szerint félő, hogy az erre a Vám programra tervezett, 7 évre szóló 950 millió euro összeg, azaz az egy országra jutó évi 5,02 millió euro (27 tagú EU) nem lesz elegendő a javaslatban szereplő célok, valamint az emberek, a hálózatok, a technológiák és az eszközök vonatkozásában meghatározott törekvések nagyságához mérten; mivel a felelősségük alá tartozó elemek esetében a teher a tagállamokra hárul majd, az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy könnyítse meg a nemzeti vámhatóságok számára a program, valamint a programok között tervezett szinergiák teljeskörű és maradéktalan kiaknázását; azt szeretné, hogy az Európai Bizottság biztosítsa a többéves pénzügyi keret költségvetési pillérei közötti rugalmasságot.

1.1.2.

Az EGSZB elismeri, hogy nehéz számszerűsített hipotéziseket felállítani a brexit költségére vonatkozóan, amely vélhetően nagyon magas lesz; javasolja, hogy a vizsgált szöveget apránként úgy igazítsák majd ki, hogy az ne érintse hátrányosan a 27 tagú belső piac megvalósítását, szem előtt tartva, hogy életbevágóan fontos, hogy jól képzett vámtisztviselők, illetve olyan vámügyi eszközök és vámeljárások álljanak rendelkezésre, amelyek versenyképesek az olyan országokkal szemben, mint az Egyesült Államok és Kína.

1.2.   A program informatikai része:

Mivel ez jelenti a programtól várt legnagyobb hozzáadott értéket, és figyelembe véve, hogy biztosítani kell a vámügyi informatikai stratégia (1) megfelelő fejlődését, az EGSZB üdvözli, hogy a transzeurópai vámügyi informatikai rendszerek fejlesztésének és fenntartásának finanszírozására és elősegítésére szánt eszközöket, többek között számítógépes tervezési eszközt építettek be a rendszerbe, különösen, ha ezek hozzá fognak járulni a tagállamok közötti különbségek csökkentéséhez.

1.2.1.

A technológiai innováció: az EGSZB javasolja, hogy a programot használják fel arra, hogy a technológiai innovációkat minden résztvevő tagállamnak egyidejűleg terjesszék.

1.2.2.

A digitális együttműködések: annak érdekében, hogy ezek az együttműködések maradéktalanul hatékonyak legyenek, az EGSZB javasolja, hogy a tagállamokat ösztönözzék a köztük lévő gyakorlatbeli és készségbeli különbségek csökkentésére és arra, hogy megerősítsék a csalás elleni küzdelemre irányuló közös szándékukat.

1.3.   A készségek fejlesztése:

Az EGSZB úgy véli, hogy az igazgatási szerveknél dolgozó alkalmazottak készségfejlesztése és a vámügyi képzés elengedhetetlen az uniós vámegyüttműködés megfelelő működéséhez. Javasolja, hogy a programot teljes mértékben használják fel arra, hogy továbbra is a már megkezdett fejlesztések útján lehessen haladni (2), amelyeket évekkel a Matthaeus program után egy vámügyi Erasmus programmal lehetne folytatni (bármilyen kategóriájú alkalmazottak ideiglenes cseréje).

1.3.1.

Az EGSZB javasolja, hogy a vámhatóságoknak biztosítsák a „személyek határokon történő ellenőrzésére szolgáló interoperábilis rendszerekhez hozzáférni jogosult hatóság” (3) címet.

1.4.   Az alapvető jogok:

Az EGSZB javasolja, hogy a működési területén a program járuljon hozzá az alapvető jogok és az adatvédelem tiszteletben tartásának megerősítéséhez.

1.5.   A mutatók:

Az EGSZB javasolja, hogy a résztvevő tagállamokat segítsék abban, hogy a javasolt mutatók szerint megfelelően eleget tegyenek a program végrehajtásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeiknek, mivel az állami költségvetéseket érintő megszorítások következtében a nemzeti igazgatási szervek nem mindig rendelkeznek majd ehhez elég idővel/alkalmazottal. Az EGSZB javasolja, hogy legalább az első öt évben minden tagállamot hasonlítsanak össze.

1.6.   Az irányítás:

Az EGSZB támogatja, hogy a tagállamok, az Európai Bizottság és az érdekelt felek nyílt párbeszédet folytassanak a program végrehajtásáról. Javasolja, hogy az Európai Tanács megújított támogatása az évek folyamán biztosítson számára horizontális láthatóságot, és hogy segítsék elő a teljes sikeréhez szükséges feltételeket, például a tagállamok közötti adóharmonizációt, minden részt vevő ország elköteleződését a képzések mellett és az együttműködésbe való befektetésre, a csalás elleni küzdelemre és a tisztességes kereskedelem folytatására irányuló szándékukat.

2.   Bevezetés

2.1.

Az Európai Bizottság által javasolt többéves pénzügyi kereten belül a Vám program célja, hogy támogassa a vámhatóságok közötti együttműködést és védje az Unió gazdasági és pénzügyi érdekeit. Az európai vámunió 50 év elteltével uniós szinten harmonizált jogszabályi kerettel rendelkezik. Azonban további előrelépésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok vámhatóságai egységesített és ekvivalens módon lássák el feladataikat. A közös vámterület és a közös külső vámtarifa létezik, és ezek megtiltják a tagállamok közötti vámilletékeket és azonos hatású díjakat. Azonban továbbra is fennállnak különbségek, és tisztességtelen versennyel felérő „vámturizmus” furakodik be a szabályok alkalmazásának réseibe, amely a vámszankciókkal együtt a nemzeti jogrendszerek hatálya alá tartozik.

2.2.

Az egységes végrehajtást azért is nehéz megvalósítani, mert a vámhatóság szerepe sokrétű. A vámhatóság a nemzeti, európai és nemzetközi kereskedelmi szabályozások és a szabad mozgás politikai egyensúlypontjánál helyezkedik el. Az árukkal foglalkozik – a legális árukkal, amelyek mozgását elő kell segítenie, a tiltott árukkal, amelyeket fel kell tartóztatnia, és a veszélyes árukkal, amelyeket meg kell állítania. Egyes tagállamokban a vámhatóság készíti el a külkereskedelmi statisztikákat.

2.3.

Ezenfelül a vámhatóság tartat be számos nem vámügyi jogszabályt: a) megvédi a lakosságot a terrorista, környezeti és egészségügyi fenyegetésektől, a lőfegyverektől és a kábítószerektől, ellenőrzi a devizamozgásokat, a szellemitulajdon-jogokat, az egészségi állapotot és a közbiztonságot, a termékbiztonságot, a vadon élő fajok és a környezet védelmét stb. A biztonság minden formája tekintetében egyre nagyobb szerepet tölt be; b) a vámhatóságok az ellátási lánc integritásának biztosításában is kulcsfontosságú szerepet játszanak. A többéves pénzügyi keret más pénzügyi programjai és a Vám program között tehát számos szinergia lesz lehetséges.

2.4.

A vámhatóságok már használják azokat a digitális eszközöket és technológiákat, amelyek amellett is lecsökkentették az ellenőrzések idejét és a közkiadásokat, hogy nőtt a globális kereskedelem volumene és a nemzetközi bűnözés. A vámhatóságok nélkülözhetetlen eszközt jelentenek a kormányok és az Unió számára. Az EU egész területén mozgósíthatók az Unió pénzügyi érdekeinek védelme (például: vámilletékek/Egyesült Államok) és a polgárok védelme érdekében (például: kergemarhakór). A vámhatóságokat az Európai Határ- és Parti Őrség (4) fogja erősíteni.

3.   A rendeletjavaslat összefoglalása

3.1.

Az Európai Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra (5) vonatkozó teljes költségvetés tervezetét a 27 tagú Unió politikai céljaira irányította. E célok közül az új „Vám” program a Vám 2020 program megerősített és kiterjesztett folytatásának tekinthető, és célja, hogy támogassa az Uniós Vámkódex (6) és a vámpolitika végrehajtását. Ennek megvalósítása céljából a strukturált, módszertani és költségvetési együttműködést részesíti előnyben, valamint a tagállamok közötti és ezen túlmenően a „résztvevő” országokkal, többek között a tagjelölt és a csatlakozó országokkal való operatív együttműködés megerősítését.

3.2.

A vám-árunyilatkozatok száma nő (2016-ban elérte a 310 milliót, vagyis a másodpercenkénti 10 árunyilatkozatot, és a vám-árunyilatkozatok 98 %-át elektronikus úton adták be). Az Uniós Vámkódex már elindította azt a projektet, amely 2020-25-ig 17 elektronikus rendszer nagyarányú digitalizálására vonatkozik. Ezek a rendszerek az európai vállalkozások versenyképességét célozzák meg. Az Európai Bizottság szerint ezek jelentik majd a Vám program legnagyobb hozzáadott értékét.

3.3.

A hatástanulmányok megállapították, hogy fejleszteni kell a készségeket és meg kell erősíteni az uniós vámigazgatási szervek közötti koordinációt, valamint hogy ezek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egyszerűsített mutatókra van szükség. A javaslat említést tesz arról, hogy az intézkedéseket mind operatív szempontól – a bevált gyakorlatok és az operatív ismeretek tagállamok közötti strukturális cseréje révén –, mind pedig egy sor informatikai rendszerrel és infrastruktúrával meg kell erősíteni, hogy a vámhatóságok teljes mértékben elektronikus szervekké váljanak (7). A projektek időtartama több év lesz, és természetesen szinergiában lesznek a Fiscalis programmal.

3.4.

Az Európai Bizottság tiszteletben tartja az Unió által a Kereskedelmi Világszervezet keretében tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és ahhoz, hogy a tagállami vámigazgatási szervek igazodjanak az Európai Bizottságnak a vámunió irányításáról szóló közleményében (8) megfogalmazott politikai üzenethez, úgy kell működniük, mintha egyetlen szervezet lennének.

3.5.

A brexithez kapcsolódó megtakarításokat, a reformokból és a megszorításokból származó megtakarításokat, valamint a tagállamoktól újonnan kért hozzájárulásokat összeadva az Európai Bizottság 1 279 milliárd euro összegű többéves átfogó uniós pénzügyi keretre tesz javaslatot a 2021–2027 közötti időszakra, ami a 27 tagállam által megtermelt javak 1,11 %-ának felel meg, és ebből 950 millió eurót javasol a Vám programra.

3.5.1.

A kombinált finanszírozások szinergiákat tesznek lehetővé a teljes költségvetés kezelésének különböző pillérei közötti új rugalmasságnak köszönhetően, például az informatika esetében. A nemzeti vámhatóságok vámellenőrzési eszközeik fejlesztésére (támogatható berendezések beszerzésére, karbantartására és korszerűsítésére) használhatják fel az Integrált Határigazgatási Alapot, míg a Vám program támogatja az összes kapcsolódó intézkedést, például a berendezési szükségletek felméréséhez szükséges együttműködési intézkedéseket vagy a megvásárolt berendezésekkel kapcsolatos képzést.

3.5.2.

Az uniós vámhatóságok adminisztratív kapacitásai a strukturálisreform-támogató programból fejleszthetők. A Vám program segíteni fogja a vámhatóságokat abban, hogy megvédjék az EU pénzügyi érdekeit, és támogatást kap majd a csalásellenes programtól is, amely a folyamatban lévő Herkules III (9) programot, valamint a kölcsönös vámügyi segítségnyújtást támogató csalásellenes információs rendszert váltja fel. Szinergiában fog működni a Fiscalisszal, az Európai Ügyészség tevékenységeivel és a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap Jogérvényesülés programjával az uniós vámjogszabályok alkalmazására vonatkozó képzéssel kapcsolatban.

4.   Általános megjegyzések

4.1.   A Vám program végrehajtása

4.1.1.

2018. március 24-én az Európai Parlament azt javasolta, hogy 219 milliárd euróval növeljék az Unió teljes költségvetését. Az Európai Bizottság a nemzeti állami kiadásokkal szembeni európai hozzáadott értékre kívánja helyezni a hangsúlyt. Pedig a javasolt emelés csak az EU-ban megtermelt javak (10) 1,11 %-át teszi ki (az előző időszakban ez az arány 1,13 % volt). Az 1993 és 1999 közötti időszak átlaga 1,25 % volt. Az EGSZB, amely évek óta az EU saját forrásainak növelése mellett emel szót (11), azt szeretné, ha a vámpolitika tekintetében megmutatkozna a belső piac megvalósítására irányuló politikai szándék, és ha ennek végrehajtásához támogatásokat juttatnának el a nemzeti vámhatósághoz.

4.1.2.

Az EGSZB tudni szeretné, hogyan határozták meg a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó 950 millió EUR összeget (a javaslat 4. cikkének (1) bekezdése): az évi 137,7 millió EUR, azaz a különböző fejlettségi szintű országokra jutó évi 5,02 millió EUR (27 tagú Unió) ugyanis kevésnek tűnik.

4.2.

A javaslat szerint a végrehajtás közbeszerzések és támogatások odaítélésével, közvetlen irányítással történik majd. A többéves pénzügyi keret új, rugalmas modellje segítségével különböző programok között, valamint a vámhatóságok különböző feladatai, a más igazgatási szervekkel való kapcsolataik, az Unió más beavatkozási területei, például a Digitális Európa program (12), a Fiscalis, a Jogérvényesülés program stb. és az ezekre vonatkozó költségvetési klaszterek között hozhatók létre szinergiák. Az EGSZB szerint az alapelv jó, de tudni szeretné, hogy milyen támogathatósági feltételek alapján határozzák majd meg a kért támogatásoknak az egyes programok átjárható részei közötti odaítélését. Tart attól, hogy szakadék lesz e finanszírozási kombinációk elmélete és gyakorlata között azokban az esetekben, amikor különböző intézkedések egy időben szeretnének helyet kapni ugyanannál az alapnál, amelyet ez esetben nem lehet megtöbbszörözni.

4.3.

Az Európai Bizottság a jelek szerint úgy véli, hogy kedvező helyzet alakulhat ki a tagállami és uniós bevételek szempontjából, de ez csak feltételezés, amely 7 év alatt nehezen igazolható.

4.4.

A javaslat a költségvetési felelősséget jórészt a tagállamokra hárítja, amelyeknek egyes elemeket a maguk szintjén kell kialakítaniuk a nemzeti kötöttségek figyelembevételével. A tagállamok azonban továbbra is az európai szemeszter által előírt megszorító politikákkal küzdenek, valamint a növekedéssel, amely csak nem akar megerősödni, különösen az euróövezetben. A javaslat azonban a strukturált együttműködési eszköznek köszönhetően lehetővé teszi majd a tagállamok számára, hogy együtt dolgozzanak, többek között az informatikai rendszerek alkotórészeinek fejlesztésén.

5.   Az EGSZB különleges megjegyzései

5.1.   Informatika

5.1.1.

Az informatikát tekintik a program legnagyobb hozzáadott értékének (13). A vámhatóság valószínűleg az Unióban kialakított e-kormányzat legfontosabb alapköve. Az ellenőrzési és nyilatkozattételi eszközök szerteágazó rendszere mindig egyre nagyobb összekapcsolhatóságot és interoperabilitást követel meg. Ehhez először is arra van szükség, hogy minden tagállam hatékony vámügyi informatikai infrastruktúrával rendelkezzen, amely mindenhol nagy sávszélességű kapcsolattal van ellátva. Az EGSZB másrészt kívánatosnak tartaná, ha a 27 tagállam vámhatóságait az interoperábilis határellenőrzési rendszerekhez hozzáférni „jogosult hatóságokként” ismernék el (14).

5.1.2.

A javaslat 7. cikkének (5) bekezdésében és 8. cikkében az szerepel, hogy az együttműködési tevékenységek esetében az Európai Bizottság által a projektekre alkalmazott finanszírozás mértéke akár 100 % is lehet. Ha az intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a közös összetevőkkel és a koordinációval kapcsolatos költségek számolhatók el, a rendelet szövege alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket pedig a tagállamok viselik.

5.1.3.   Informatikai innováció

5.1.3.1.

A nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok az összes innovatív digitális szolgáltatást támogatják. Ahhoz, hogy a vámügyi informatika hozzáadott értéke biztosítsa a várt eredményeket, a vámügy terén érintett minden magánszektorbeli gazdálkodónak (vállalkozások) és minden állami gazdálkodónak (harmadik országok hatóságai) a legjobb felszereltségi és szolgáltatási szintre kell lépnie.

5.1.3.2.

Amennyiben az e-vámrendszerekre vonatkozó többéves stratégiai terv (e-customs MASP-C) (15) integrálja a Vám programot, akkor minden digitális innováció ezen keresztül történik majd. Az EGSZB azt szeretné, ha a hatóságok által jóváhagyott innovációkat az Unióban összekapcsolt teljes vámügyi hálózaton biztonságos módon elterjesztenék úgy, hogy a jóváhagyás után ne legyen időveszteség és a kereskedelem se torzuljon.

5.1.3.3.

Az adatok és a hálózatok kapcsán minden területen felmerül a szükséges kiberbiztonság kérdése. Minél több az összekapcsolódás, annál több a kockázat. Az EGSZB úgy véli, hogy ez elég fontos kérdés ahhoz, hogy a programban említést kapjon és pénzeszközöket biztosítsanak hozzá, annál is inkább, mert a vámügyi tevékenységeknek stratégiai aspektusaik is vannak.

5.2.   Mutatók

5.2.1.

Az Európai Bizottság arra helyezi a hangsúlyt, hogy a program miként támogathatja a vámjogszabályok és a vámpolitika egységes végrehajtását, és ennek értékeléséhez eredeti minőségi mutatókat javasol.

5.2.2.

Az EGSZB javasolja, hogy a részt vevő államokat a programban előírt képzésekkel készítsék fel erre az érdekes adatgyűjtésre, mind az adatgyűjtés, mind pedig a feldolgozás szempontjából. Olyan időszakokban, amikor csökkennek az állami költségvetések, fennáll a veszélye, hogy a vámhatóságoknak nem lesz elég idejük/emberük e felmérések kidolgozásához, amelyek megbízhatósága ez esetben kétséges lehet. Már vannak mérési eszközök, a szoftverek pedig közvetlenül szolgáltatni tudnák az olyan információkat, mint „az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állására” vonatkozó adatok.

5.3.   Irányítás

5.3.1.

Az Európai Bizottság célja, hogy a kereskedelmi és versenytorzulások elkerülése érdekében a szabályok egységes alkalmazását elősegítve hangolja össze az intézkedéseket. Csakúgy, mint a múltban, bizottságokkal és szakértői csoportokkal szeretné körbevenni magát, és hangsúlyt helyez a civil társadalom résztvevőire.

5.3.2.

Ezt a koordinációt operatív szinten és hosszú távon kell biztosítani a nemzeti vámhatóságokkal és a szakosított képviselőkkel. Az EGSZB támogatja, hogy nyílt párbeszédet folytassanak olyan szereplőkkel, mint a külső szakértők és az állami hatóságok képviselői – különösen a harmadik országbeliek –, a nemzetközi szervezetek, a gazdasági szereplők és a civil társadalom képviselői; szeretné, ha 1. az Európai Tanács egészen lezárulásáig támogatná a Vám programot és érdeklődést mutatna annak teljeskörű megvalósítása iránt; 2. a program további részletekkel szolgálna a civil társadalom képviselőiről és arról, hogy a polgárok milyen jogorvoslati lehetőségekhez férhetnek hozzá a jogaik védelme érdekében.

5.3.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az egységesítés sikeres megvalósításához arra lenne szükség, hogy mindegyik tagállam és mindegyik uniós intézmény átlátható módon egy irányba haladjon. Az EGSZB nagyra értékelné, ha a prioritásokra vonatkozó politikai döntések meghozatala után különbséget lehetne tenni a legális áruk, illetve a tiltott áruk ellenőrzéséhez, valamint a személyek határokon történő ellenőrzéséhez kapcsolódó tevékenységek között (tiszteletben tartva a vámpolitikát és a migrációs politikát).

5.3.4.

Meg kell említeni azokat az általános elemeket, amelyek fokoznák a Vám program sikerét, például a tagállamok közötti adóharmonizációt, minden részt vevő ország elköteleződését a képzések mellett és az együttműködésbe való befektetésre, a csalás elleni küzdelemre és a tisztességes kereskedelem folytatására irányuló szándékukat.

5.4.   Humánkapacitás-építés

5.4.1.

A vámügyi terület nem a nulláról indul, vannak emberei, felszerelései és szaktudása. A program említést tesz erről a rendkívül fontos kérdésről, de azt nem fejti ki részletesen. Az „Infrastruktúra és tudásfejlesztés” programra mindegyik nemzeti igazgatási szervnek jogosultnak kell lennie.

5.4.2.

Az EGSZB a közös európai képzések általánossá tételét javasolja annak mintájára, ahogy ezt az Europol teszi. Ezek lehetnek tematikus képzések az interoperabilitásról, az EG-k (16) ellenőrzéseiről, a csalás elleni küzdelemről, a kiberbiztonságról, a belbiztonságról stb. Az Európai Bizottság által már elektronikus formában kidolgozott közös modulokon túl a képzéseket ki lehetne egészíteni egy, a Vám program keretében finanszírozott és a továbbképzésnek szentelt vámügyi Erasmus programmal, amely az alkalmazottak ideiglenes cseréjét tenné lehetővé, függetlenül attól, hogy milyen besorolási fokozat alá tartoznak.

5.4.3.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a különböző kultúrájú nemzeti igazgatási szervek közötti sikeres együttműködéshez, és a bevált gyakorlatok azonosításához és megosztásához olyan alkalmazottakra van szükség, akik megtanulták megismerni egymást és azt, hogy munkájukat hasonló módon végezzék (17) a digitális technológia használata szempontjából, de nem csak e tekintetben (adminisztratív készségek). Az EGSZB véleménye szerint mind a tagállamok, mind az Unió számára az lenne a jó politika, ha a vámigazgatási szervek továbbra is jelen lennének a terepen, annak ellenére, hogy egyre nagyobb technikai tudásra van szükség. Azt szeretné, hogy a megszorítás és a programban megfogalmazott ambíció együttes hatása ne idézze elő az állami személyi állomány csökkenését, és hogy mindenki hozzáférjen a tudásfejlesztéshez annak érdekében, hogy európai kollégáival együtt tudjon működni.

5.5.   Az alapvető jogok védelme

5.5.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy azon túl, hogy a vámpolitika végrehajtásának eszköze, a Vám program az alkalmazottaknak és a részt vevő harmadik országok képviselőinek tartott harmonizált képzések révén az alapvető jogok tiszteletben tartásának katalizátora is lehet, és fontos, hogy ezt a lehetőséget ne hagyják figyelmen kívül.

5.5.2.

Az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR (18)) az egész Unióban alkalmazni kell. Az üzleti felhasználóknak, vállalkozásoknak, alkalmazottaknak egyaránt tiszteletben kell tartaniuk a rendeletet, és azt rájuk vonatkozóan is be kell tartani. Mind a polgári, mind az ipari és üzleti adatok védelme életbevágóan fontos lehet, és a nemzeti és a közös rendszereknek mind a rendes eljárások, mind a peres eljárások keretében, valamint az elektronikus kereskedelemben és a program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépésekre vonatkozó mutatókkal kapcsolatos statisztikákban is biztosítaniuk kell az adatvédelmet.

5.5.2.1.

Az Unió külső határainak a Frontexszel együttműködésben történő igazgatásakor előfordulhatnak olyan esetek, amikor veszélybe kerülnek az emberi jogok. Az érintett vámigazgatási szerveknek mind a feltételezett tettesek, mind a saját alkalmazottaik tekintetében tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat.

---

(1)  A Bizottság 2014. április 11-i jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2018) 178 final.

(2)  SWD(2017) 34 final.

(3)  COM(2017) 793 és 794 final – 2017/0351 és 352 (COD).

(4)  (EU) 2016/1624 rendelet.

(5)  COM(2018) 322 final.

(6)  Az Uniós Vámkódex – a 2016. május 1-je óta alkalmazandó 952/2013/EU rendelet – lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó az Unióban egyetlen vámhivatalnak küldje meg vám-árunyilatkozatait (központosítás), még akkor is, ha az árukat különböző helyekre szállítják; célul tűzi ki, hogy a vámalakiságokat 2020. december 31-re 100 %-ban dematerializálni kell.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 70/2008/EK határozata a papírmentes vámról.

(8)  HL C 434., 2017.12.15., 43. o.

(9)  A Herkules III program [250/2014/EU rendelet, 104,9 millió EUR] célja, hogy az Unió költségvetését érintő szabálytalanságok, csalás és korrupció elleni küzdelmet szolgáló intézkedések támogatásával védje az EU pénzügyi érdekeit. A programot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányítja.

(10)  Bruttó nemzeti jövedelem (GNI).

(11)  HL C 74., 2005.3.23., 32. o. (4.5.15. pont).

(12)  COM(2018) 434 final.

(13)  SWD(2018) 322 final, hatásvizsgálat.

(14)  COM(2017) 793 final.

(15)  Az e-vámrendszerekre vonatkozó többéves stratégiai terv (e-customs MASP-C Multi-Annual Strategic Plan), Taxud.a.3(2017) 6498377.

(16)  EG: engedélyezett gazdálkodó.

(17)  Mint annak idején a Matthaeus program.

(18)  GDPR: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2016.119.01.0001.01.HUN&toc=OJ:L:2016:119:TOC.