1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (1) bekezdését, 47. cikkét, a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK (1) irányelve (2007. december 11.) (2), (25), (27) és (36) preambulum-bekezdését, valamint az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, a Tanács 89/665/EGK (2) irányelve (1989. december 21.) 1. cikk (1) és (3) bekezdését, és ezekkel összefüggésben kifejezetten a jogbiztonság általános uniós jogi alapelvét, valamint az ajánlatkérők döntéseivel szemben igénybe vehető gyors és hatékony közbeszerzési jogorvoslattal támasztott követelményt, hogy ezekkel ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a hatályba lépése előtt megkötött közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban a hatályba lépése előtt elkövetett közbeszerzési jogsértés kivizsgálására irányadó korábbi tagállami szabályozásban előírt jogvesztő jogorvoslati határidők lejártát követően általában is felhatalmazást ad az általa előírt határidőn belül az általa létrehozott, erre hatáskörrel rendelkező (monitoring)hatóság számára az adott közbeszerzési jogsértés kivizsgálásának kezdeményezésére, és ennek eredményeként a jogsértés és közbeszerzési szankció megállapítására, továbbá a közbeszerzési szerződés semmissége és következményeinek alkalmazására?

2)

Az 1. kérdésben hivatkozott jogszabályi és alapelvi rendelkezések vonatkoztathatók-e a közbeszerzési szerződés elnyerésében érdekeltek jogorvoslati – szubjektív, alanyi – jogának tényleges érvényesülésén kívül, a tagállami jog által létrehozott, a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok jogorvoslati eljárás kezdeményezési és lefolytatásának jogára is?

3)

Következik-e a közbeszerzésről és a 2004/18/EK (3) irányelv hatályon kívül helyezéséről (2014. február 26.) szóló Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU (4) irányelv 83. cikk (l)–(2) bekezdéséből, hogy a tagállami jog által a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok számára a tagállami jognak – az uniós közbeszerzési pénzügyi érdekek védelme miatt – lehetősége van általában is a korábbi törvényi szabályozás alapján már lejárt jogvesztő határidők ellenére új törvényi szabályozással felhatalmazást adni a hatályba lépése előtt elkövetett közbeszerzési jogsértések kivizsgálására és eljárás kezdeményezésére, valamint lefolytatására?

4)

Az 1. és 3. kérdésben részletezett, (monitoring)hatóságok számára biztosított vizsgálati jogkör uniós joggal való összeegyeztethetőségének – az 1. kérdésben hivatkozott jogszabályi és alapelvi rendelkezésekre figyelemmel – megítélésében van-e jelentősége annak, hogy a közbeszerzési jogsértés elkövetésének időpontjában a közbeszerzési jogsértés kivizsgálására milyen jogi, szabályozási, technikai vagy szervezeti hiányosságok vagy egyéb akadályok miatt nem került sor?

5)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (1) bekezdését, 47. cikkét, a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) (2), (25), (27) és (36) preambulum-bekezdését, valamint az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, a Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) 1. cikk (1) és (3) bekezdését, és ezekkel összefüggésben kifejezetten a jogbiztonság általános uniós jogi alapelvét, valamint az ajánlatkérők döntéseivel szemben igénybe vehető gyors és hatékony közbeszerzési jogorvoslattal támasztott követelményt, továbbá az arányosság elvét, hogy még akkor is, ha a tagállami jog által a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok számára biztosítható ezen elvekre tekintettel az 1–4. kérdésekben foglalt hatáskör, a nemzeti bíróság mérlegelheti a jogsértés elkövetése, a korábbi jogorvoslati határidő jogvesztő lejárta és a jogsértés kivizsgálására indított eljárás között eltelt időtartamok észszerűségét és arányosságát, és ennek levonhatja a támadott közigazgatási határozat érvénytelenségére vonatkozó vagy egyéb, a tagállami jog által biztosított jogkövetkezményeket?