(-1)

Figyelembe kell venni az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvet jegyzőkönyvét.

(-1a)

Figyelembe kell venni az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvet jegyzőkönyvét.

(3)

A Bizottság 2016. június 10 -én javaslatot terjesztett elő annak érdekében , hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást . E  jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített , az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja . (10)

(3)

A Tanács az Unió nevében 2016. október 5 -én erősítette meg a Párizsi Megállapodást , miután 2016. október 4-én az Európai Parlament ehhez megadta egyetértését.  A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba . E  tekintetben a rendelet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban meghatározott, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítésének részét képezi. (10) Az Uniónak továbbra is jó példával kell elöl járnia, és a Párizsi Megállapodás célkitűzése szerinti szintekre kell növelnie éghajlattal kapcsolatos erőfeszítéseit.

(4)

A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 oC fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5  oC fokra korlátozódjon. E cél elérése érdekében a  megállapodás részes feleinek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében.

(4)

A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 oC fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5  oC fokra korlátozódjon , amihez az szükséges, hogy a világ a negatív kibocsátási szintek korszakába lépjen, amelynek során az erdők, a mezőgazdasági területek és a vizes élőhelyek, többek között a tőzegláp központi szerepet fognak játszani . A Párizsi Megállapodás az éghajlatváltozás fenyegetésére adott világszintű válasz erősítésére is törekszik a fenntartható fejlődéssel és a szegénység megszüntetésére irányuló törekvésekkel összhangban, többek között az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésével, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésével és az üvegházhatású gázok alacsony szintű kibocsátásának támogatásával, az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül. A Párizsi Megállapodásban a részes felek felismerik az élelmezésbiztonság védelmének és az éhezés felszámolásának alapvető elsődlegességét, különösen az élelmiszer-termelő rendszerek különleges kiszolgáltatottságát az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben. A Párizsi Megállapodás céljának elérése érdekében a  részes feleknek fokozniuk kell az éghajlatváltozás enyhítésére és a globális felmelegedés korlátozására irányuló közös erőfeszítéseiket. A részes feleknek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében. A Párizsi Megállapodásban a részes felek azt is elismerik, hogy az alkalmazkodási fellépésnek teljesen átlátható megközelítést kell követnie, figyelembe véve az ökoszisztémákat, és annak a legjobb tudományos ismereteken kell alapulnia.

(4a)

Lényeges az erdők fenntartható kezelése a fenntartható erdőgazdálkodásnak az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia folyamatának keretében kialakított elveivel összhangban. Ez a folyamat a fenntartható erdőgazdálkodást úgy határozza meg, mint az erdők és fás területek oly módon és oly mértékben megvalósuló kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és szociális funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. Ez a gazdálkodás ezzel összefüggésben szükségessé teszi az erdőtelepítés szerepének elismerését is.

(4b)

A Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez szükséges negatív kibocsátási szintek elérése érdekében a földhasználattal, a földhasználat-megváltoztatással és az erdőgazdálkodással (a továbbiakban: LULUCF) kapcsolatos számviteli rendszernek átfogónak kell lennie. Mivel a LULUCF-hoz kapcsolódó elnyelés visszafordítható, azt külön pillérként kell kezelni az uniós éghajlat-politikai keretben.

(5)

Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i ülése szintén elismerte egyrészt azt, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében kisebb potenciállal rendelkező mezőgazdasági és földhasználati ágazatban többféle célkitűzés is van, másrészt pedig azt, hogy az Unió élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között koherenciát kell biztosítani. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet ösztönözni az élelmiszer-termelés fenntartható növelését úgy, hogy közben az ágazat – például erdőtelepítés révén – hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok megkötéséhez is, továbbá hogy amint a technikai feltételek engedik, de 2020-ig mindenképpen dolgozzon ki stratégiát, amely a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) bevonja az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásának mérséklését célzó, 2030-ig szóló keretbe.

(5)

Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i ülése szintén elismerte egyrészt azt, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében kisebb potenciállal rendelkező mezőgazdasági és földhasználati ágazatban többféle célkitűzés is van, másrészt pedig azt, hogy az Unió élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között koherenciát kell biztosítani. Ezen túlmenően a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban a technológiai megoldások megvalósítása hozzájárul a termelés növeléséhez és a környezeti lábnyom csökkentéséhez. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet ösztönözni az élelmiszer-termelés fenntartható növelését úgy, hogy közben az ágazat – például erdőtelepítés révén – hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok megkötéséhez is, továbbá hogy amint a technikai feltételek engedik, de 2020-ig mindenképpen dolgozzon ki stratégiát, amely a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) bevonja az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásának mérséklését célzó, 2030-ig szóló keretbe.

(6)

A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége.

(6)

A LULUCF-ágazat erőteljesen ki van téve az éghajlatváltozás következményeinek, és arra nagyon érzékeny. Az ágazat ugyanakkor hatalmas potenciális lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy hosszú távon éghajlati előnyöket biztosítson, és jelentősen hozzájáruljon a hosszú távú uniós és nemzetközi éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához. A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén. Az ágazat biológiai anyagokat is termel, amelyek bizonyos mértékben képesek a fosszilis vagy magas szén-dioxid-kibocsátású anyagoknak az erdőkből származó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megújuló biomasszával való helyettesítésére. Az ilyen helyettesítés során figyelembe kell venni ezen anyagok teljes életciklusát a nyersanyag előállításától kezdve a feldolgozási és gyártási szakaszokig. A biogazdaság többek között az anyagok helyettesítése – például az építőiparban – és a bioenergia révén fontos szerepet játszik a fosszilis energiahordozóktól mentes gazdaságra való átállásban. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek és összhangban legyenek a Párizsi Megállapodással , alapvető fontosságú a  fenntartható erdő- és erőforrásgazdálkodás és a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége. Mivel a LULUCF-ágazatot hosszú időkeretek jellemzik, a fenntartható beruházások jövőbeli biztosítása érdekében hosszú távú stratégiákra van szükség.

(6a)

Az Uniónak globális vezetővé kell válnia a földhasználati ágazat fenntartható, korszerű és innovatív gyakorlataira, technikáira és ötleteire irányuló kutatások és beruházások előmozdításában és exportjában, illetve a zöld technológiák terjesztésében, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és az élelmiszer-termelés megőrzése érdekében, így mutatva példát az Unió nemzetközi partnereinek, többek között a fejlődő országoknak. Ezzel összefüggésben erősíteni kell a magánszektorbeli szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalatokkal folytatott hatékony együttműködést.

(6b)

Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatások finanszírozásának előtérbe helyezése erősítené a LULUCF-ágazat szerepét az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és az ahhoz való alkalmazkodásban. Különösen az EU 2021–2028 közötti kutatási és innovációs programjának erősítése a LULUCF-ágazatban többek között hozzájárulna a tudományos és helyi közösségek körében az ágazat teljesítményével kapcsolatos ismeretek elmélyítéséhez és terjesztéséhez, a fenntartható innováció meggyorsításához, a digitális korszakba való átmenet támogatásához, a képzés és az oktatás modernizálásához, az ágazat ellenálló képességének erősítéséhez és a biológiai sokféleség és az emberi tevékenységek nyomon követéséhez.

(6c)

Az erdőkben tárolt szén-dioxid pontosabb elszámolása és az ökoszisztéma nettó szénegyensúlyának pontosabb kiszámítása érdekében fokozni kell a száradék, különösen a gazdálkodás alatt nem álló és a gazdálkodás alatt álló erdőterületeken található, felszín feletti durva fatörmelék és az elföldelt száradék szerepével kapcsolatos kutatást. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre, de azok arra utalnak, hogy a száradék nagy széntárolót alkothat, és a területen maradó száradék többek között jelentős szerepet játszhat a biológiai sokféleség tekintetében, és azt is el kell ismerni, hogy fontos szerepet tölthet be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiában. Ez a tény fontos, tekintettel arra, hogy az erdőgazdálkodás előnyben részesítheti például a száradék energetikai célú felszedését, és a megfelelő mérsékléssel és alkalmazkodással kapcsolatos döntésnek információkon és tudományos bizonyítékokon kell alapulnia. A 2017–2020-as időszakra forrásokat kell elkülöníteni az említett kutatás számára.

(6d)

Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival kapcsolatban az Unió kötelezettségeket vállalt, amelyeket csak megfelelő erdőgazdálkodással, valamint az erdőirtás elkerülését és visszafordítását és az újraerdősítés előmozdítását célzó kötelezettségvállalással lehet teljesíteni.

(6e)

Biztosítani kell a trópusi erdőirtás holisztikus megközelítését, figyelembe véve az erdőirtás valamennyi előidéző tényezőjét, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére irányuló tárgyalások során a Bizottság által tett nyilatkozatban foglalt azon célkitűzést, hogy legkésőbb 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulása, és 2020-ra a jelenlegi szinthez képest legalább 50 %-kal csökkenjen a bruttó trópusi erdőirtás.

(6f)

Az erdőgazdálkodást és az erdészetet felelősséggel kell végezni, hogy az valóban hozzá tudjon járulni az országok gazdasági fejlődéséhez, életképes gazdasági lehetőségeket biztosítva a mezőgazdasági termelők számára, feltéve, hogy érzékeny ökoszisztémával rendelkező területen nem történik erdőirtás, tőzeglápokra nem telepítenek ültetvényeket, az ültetvényeket a káros környezeti és társadalmi következmények minimalizálása érdekében modern agroökológiai technikákkal művelik meg, illetve tiszteletben tartják a földdel kapcsolatos jogokat, az őslakos közösségek jogait, valamint az emberi jogokat és a munkavállalók jogait.

(6 g)

A korszerű és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok jelentősen hozzájárulhatnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez a LULUCF-ágazatban. Elő kell mozdítani innovatív gyakorlatok kialakulását, valamint azt, hogy a földtulajdonosok korszerű gazdálkodási gyakorlatokat alkalmazzanak, mint például a precíziós mezőgazdaságot, a precíziós erdészetet és a mezőgazdasági digitalizálást. A geoinformációk és földmegfigyelés segítségével végzett nyomon követés, valamint a bevált gyakorlatok megosztása segíthet a tagállamoknak céljaik elérésében, ezért ezeket ösztönözni kell.

(6h)

Az agroökológia elősegíti a lineáris élelmiszerrendszerekről a körforgásos rendszerekre való átállást, amelyek hasonlítanak a természetes körforgásra és csökkenthetnék az élelmiszerek és a mezőgazdaság szén- és ökológiai lábnyomát. Fontos az agroökológia és az agrárerdészet előmozdítása, tekintettel az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásukra.

(7)

Az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (11) első lépésként meghatározta az üvegházhatású gázoknak a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó elszámolási szabályokat, és ezáltal hozzájárult a LULUCF-ágazatnak az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásba való bevonását célzó szakpolitika kidolgozásához. E rendeletnek célszerű a meglévő elszámolási szabályokon alapulnia, és azokat a 2021–2030-as időszak tekintetében naprakésszé tennie és javítania. Helyénvaló megállapítani a tagállamoknak az említett elszámolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a LULUCF-ágazat összességében ne idézzen elő nettó kibocsátást. E rendelet magánfelek számára nem írhat elő elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettségeket.

(7)

Az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (11) első lépésként meghatározta az üvegházhatású gázoknak a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó elszámolási szabályokat, és ezáltal hozzájárult a LULUCF-ágazatnak az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásba való bevonását célzó szakpolitika kidolgozásához. E rendeletnek célszerű a meglévő elszámolási szabályokon alapulnia, és azokat a 2021–2030-as időszak tekintetében naprakésszé tennie és javítania. Helyénvaló minden körülmények között megállapítani a tagállamoknak az említett elszámolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a LULUCF-ágazat összességében ne idézzen elő nettó kibocsátást. E rendelet magánfelek , többek között mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára nem írhat elő elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettségeket , és az ilyen kötelezettségeket a tagállamoknak is kerülniük kell e rendelet végrehajtása során .

(7a)

A mezőgazdaság és a földhasználat olyan ágazat, amely közvetlen és jelentős hatással van az Unió biológiai sokféleségére és ökoszisztéma-szolgáltatásaira. Ezért az ezen ágazatokat érintő szakpolitikák fontos célkitűzése, hogy biztosítsák az Unió biológiai sokféleséget érintő célkitűzéseivel való koherenciát. Emellett más uniós szakpolitikák is léteznek, amelyek ösztönözhetik a jogszabályi előírásokon és az általános bevált gyakorlaton túlmutató, az éghajlatváltozáshoz történő valódi alkalmazkodáshoz és annak mérsékléséhez, valamint a szénelnyelők fenntartásához mint közjavak biztosításához hozzájáruló gyakorlatokat. Intézkedéseket kell tenni az erdőkben és mezőgazdasági területeken végzett átfogó és fenntartható gazdálkodásra irányuló, mérséklési és alkalmazkodási megközelítésekkel kapcsolatos tevékenységek végrehajtása és támogatása érdekében. A CO2-től eltérő kibocsátások csökkentésére irányuló elismerten korlátozott lehetőségei ellenére a mezőgazdaságnak méltányos részt kell vállalnia az éghajlatváltozás mérséklésében. Ez többek között a talaj szerves széntartalmának növelése érdekében történő jobb növénytermesztéssel valósítható meg. A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítania kell a KAP és az e rendelet közötti koherenciát.

(7b)

A vizes élőhelyek a leghatékonyabb ökoszisztémák a CO2-tárolás tekintetében. A vizes élőhelyek pusztulása az Unióban ezért nemcsak a biológiai sokféleség szempontjából probléma, hanem jelentős éghajlatvédelmi probléma is. Ezzel szemben a vizes élőhelyek védelme és helyreállítása fokozhatná a megőrzésre irányuló erőfeszítéseket és csökkenthetné az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a LULUCF-ágazatban. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2006-os iránymutatásainak 2019-ben elkészülő frissítését is.

(8)

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásnak (IPCC-iránymutatás) megfelelően a kibocsátás és az elnyelés pontos elszámolásának meghatározása céljából az 525/2013/EU rendelet alkalmazásában földhasználati kategóriákra és a földhasználati kategóriák közötti változásra vonatkozóan évente bejelentett értékeket helyénvaló használni, ami biztosítja az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megközelítésmódok összehangolását. A másik földhasználati kategóriára változott területeket az IPCC-iránymutatás szerinti 20 éves alapértelmezett érték lejártáig helyénvaló a szóban forgó kategóriába való átalakítás alatt lévő területnek tekinteni.

(8)

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásnak (IPCC-iránymutatás) megfelelően a kibocsátás és az elnyelés pontos elszámolásának meghatározása céljából az 525/2013/EU rendelet alkalmazásában földhasználati kategóriákra és a földhasználati kategóriák közötti változásra vonatkozóan évente bejelentett értékeket helyénvaló használni, ami biztosítja az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megközelítésmódok összehangolását. A másik földhasználati kategóriára változott területeket az IPCC-iránymutatás szerinti 20 éves alapértelmezett érték lejártáig helyénvaló a szóban forgó kategóriába való átalakítás alatt lévő területnek tekinteni. Tekintettel arra, hogy az Unió az éghajlatváltozás elleni küzdelem élén jár, a tagállamok csak az „erdősített terület” kategória esetében – és akkor is csupán rendkívül korlátozott, az IPCC iránymutatása szerint indokolt körülmények között – térhetnek el az alapértelmezett értéktől. Az eltérés lehetősége figyelembe veszi a tagállamok eltérő természeti és ökológiai körülményeit, és így erdőterületeik eltérő jellegét.

(9)

Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyekkel kizárhatóak a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában az e kategóriára vonatkozó elszámolás átláthatósága és minőségének javítása érdekében létre kell hozni egy felülvizsgálati eljárást .

(9)

Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ , amelyek terén lényeges eltérések tapasztalhatók a tagállamok között . A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyek segítségével kezelhetők a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai , mint például az erdőgazdálkodás megvalósíthatatlansága Horvátországban területének megszállása, a horvát függetlenségi háború, valamint a háborús és háborút követő körülmények miatt. A vonatkozó elszámolási szabályoknak rendelkezniük kell a koherenciáról és a Forest Europe (az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia) fenntartható erdőgazdálkodásra alkalmazandó követelményeiről . Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában egy átlátható eljárást kell létrehozni a tagállamok számára az e kategóriára vonatkozó ellenőrizhetőség fejlesztése és az elszámolás minőségének javítása érdekében.

(9a)

A LULUCF-ágazatban a faipari termékekből eredő kibocsátások helyettesíthetik az ETS-en belüli és a közös kötelezettségvállalásban részt vevő ágazatok kibocsátásait, és e rendelet ezt kiemelheti és számításba veheti.

(10)

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a C(2016)3301 bizottsági határozottal összhangban a nemzeti erdőgazdálkodási tervek felülvizsgálata során igénybe veszi szakértői felülvizsgáló csoport közreműködését, célszerű, hogy az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira támaszkodjon , különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint kielégítő számú tagállami szakértőt válasszon ki .

(10)

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek felülvizsgálata céljából a C(2016)3301 bizottsági határozattal összhangban szakértői felülvizsgáló csoportot kell felállítani. A szakértői felülvizsgáló csoportnak az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira kell támaszkodnia , különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint tagjai közé kielégítő számú tagállami szakértőt kell kiválasztani. A szakértői felülvizsgáló csoportnak konzultálnia kell a 89/367/EGK tanácsi határozattal létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal, valamint az érintett felekkel és a civil társadalommal a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek felülvizsgálatáról.

(12)

A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása, és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatára való ösztönzés érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.

(12)

A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása a helyettesítő hatások miatt (figyelembe véve más ágazatok energia- és CO2-intenzitását, például a cementgyártás az összes CO2-kibocsátás körülbelül 8 %-át teszi ki) , és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatának elismerése és ösztönzése érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor , a faipari termékek energetikai célokra való felhasználása helyett. A kedvező helyettesítő hatás további előmozdítása és figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén több terméket kell bevonnia a faipari termékekre vonatkozó számítások körébe.  A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.

(13)

A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez.

(13)

A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. A tagállamokat a természetes bolygatással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében bátorítani kell a megelőző intézkedésekbe, például a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokba való befektetésekre, ezáltal elkerülve az erdei szénelnyelésre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez.

(14)

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti preferenciáiktól függően választhassák meg a LULUCF-ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából megfelelő nemzeti politikáikat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az egyik földhasználati kategóriához kapcsolódó kibocsátásokat egy másik földhasználati kategóriához kapcsolódó elnyelésekkel ellentételezzék. Lehetővé kell tenni továbbá a számukra, hogy a 2021–2030-as időszak során halmozhassák a nettó elnyeléseket. A tagállamok közötti kereskedést a megfelelést segítő kiegészítő lehetőségként továbbra is célszerű fenntartani. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka gyakorlatának megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló [] rendelet szerinti túlteljesítésüket felhasználhassák annak érdekében, hogy megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségvállalásaiknak.

(14)

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti preferenciáiktól függően választhassák meg a LULUCF-ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából megfelelő nemzeti politikáikat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az egyik földhasználati kategóriához kapcsolódó kibocsátásokat egy másik földhasználati kategóriához kapcsolódó elnyelésekkel ellentételezzék. Lehetővé kell tenni továbbá a számukra, hogy a 2021–2030-as időszak során halmozhassák a nettó elnyeléseket. A tagállamok közötti kereskedést a megfelelést segítő kiegészítő lehetőségként továbbra is célszerű fenntartani. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka gyakorlatának megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló [] rendelet szerinti túlteljesítésüket felhasználhassák annak érdekében, hogy megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségvállalásaiknak anélkül, hogy veszélyeztetnék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós célok általános vállalási szintjét . A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy legfeljebb 280 millió tonna erejéig felhasználhassák a „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, „gazdálkodás alatt álló gyepterület”, adott esetben „gazdálkodás alatt álló vizes élőhely”, valamint a 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves tagállami üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) [2017/…] rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tárgyát képező „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategóriák együtteséből származó teljes nettó elnyelést is annak érdekében, hogy eleget tegyenek az (EU) [2017/…] rendelet szerinti kötelezettségeiknek.

(15)

Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozó értékeléshez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, e rendelettel bejelentési követelményeket kell az 525/2013/EU rendeletbe belefoglalni, valamint az e rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzéseknek figyelembe kell venniük ezeket a bejelentéseket. Az 525/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A szóban forgó rendelkezéseket tovább lehet egyszerűsíteni a Bizottság munkaprogramja szerint 2016 végére előirányzott javaslat tárgyát képező , az energiaunió integrált irányításával összefüggő releváns módosítások figyelembevétele céljából.

(15)

Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozó értékeléshez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, e rendelettel bejelentési követelményeket kell az 525/2013/EU rendeletbe belefoglalni, valamint az e rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzéseknek figyelembe kell venniük ezeket a bejelentéseket. Az 525/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A szóban forgó rendelkezéseket tovább lehet egyszerűsíteni a Bizottság által 2016. november 30-án előterjesztett , az energiaunió irányításáról szóló rendeletre irányuló javaslat minden módosításának figyelembevétele céljából.

(15a)

Az Unió és tagállamai az UNFCCC alapján kötelesek arra, hogy – a Felek Konferenciája által jóváhagyott összehasonlítható módszerek felhasználásával – kidolgozzák, rendszeresen frissítsék, közzétegyék és a Felek Konferenciája számára jelentsék az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és elnyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti jegyzékeket. Az üvegházhatásúgáz-jegyzékek alapvető fontosságúak a dekarbonizáció kiterjesztése végrehajtásának nyomon követésében és az éghajlati jogszabályok betartásának értékelésében. A tagállamok nemzeti nyilvántartások létrehozására és kezelésére vonatkozó kötelezettségeit az energiaunió irányításáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat állapítja meg.

(17)

Az adatgyűjtés és a módszertani fejlesztés megkönnyítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a földhasználat nyilvántartása és bejelentése az egyes földterületek földrajzi nyomon követésével, a tagállami és uniós adatgyűjtési rendszereknek megfelelően történjék. Az adatgyűjtés során a lehető legjobban ki kell használni a meglévő uniós és tagállami programokat és felméréseket, többek között a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz). Az adatgazdálkodásnak, többek között a bejelentett adatok újrafelhasználását és terjesztését célzó adatmegosztásnak meg kell felelnie az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

(17)

Az adatgyűjtés és a módszertani fejlesztés megkönnyítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a földhasználat nyilvántartása és bejelentése az egyes földterületek földrajzi nyomon követésével, kifejezetten a tagállami és uniós adatgyűjtési rendszereknek megfelelően történjék. Az adatgyűjtés során a lehető legjobban ki kell használni a meglévő uniós és tagállami programokat és felméréseket, többek között a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz) , különösen a Sentinel-2 révén és az európai navigációs műholdrendszereket (Galileo és EGNOS), amelyekkel támogatni lehet a földhasználat megfigyelését . Az adatgazdálkodásnak, többek között a bejelentett adatok újrafelhasználását és terjesztését célzó adatmegosztásnak meg kell felelnie az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

(18)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a  módszertan és a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló [] rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a  módszertannak a legújabb IPCC-iránymutatások, többek között az IPCC vizes élőhelyekkel kapcsolatos nemzeti üvegházhatásúgáz-jegyzékekre vonatkozó 2013-as kiegészítő iránymutatása és az UNFCCC-iránymutatás alapján történő felülvizsgálatára, továbbá a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) …/… rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(19)

E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe vehetők a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményei is.

(19)

A Bizottságnak a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó egyeztető párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt kell közzétennie, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe vehetők a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményei is.

ea)

2026-tól kezdve gazdálkodás alatt álló vizes élőhely: a vizes élőhelynek maradó vizes élőhelyként, beépített területből és egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, valamint vizes élőhelyből átalakított beépített területként és egyéb földterületként bejelentett földhasználat.

fa)

„az erdőkre vonatkozó referenciaszint” a tagállam területén a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó nettó kibocsátás vagy elnyelés becsült éves átlaga;

a)

a gazdálkodás alatt álló erdőterület megmarad üvegházhatásúgáz-nyelőként; valamint

b)

hosszú távú kibocsátási stratégiában felvázolják az üvegházhatásúgáz-nyelők és tározók fenntartásának vagy növelésének módjait, a Párizsi Megállapodás 4. cikkének 1. bekezdésében meghatározott azon célkitűzés teljesítése érdekében, hogy a jelen század második felében egyensúly jöjjön létre az üvegházhatású gázok emberi eredetű forrásokból való kibocsátásai és a nyelők általi eltávolításai között.