a)

biztosítsák, hogy az Európai Parlament teljes, azonnali és pontos tájékoztatást kapjon a tárgyalások során, mivel egyetértését kell adnia a Chilével kötendő korszerűsített társulási megállapodás megkötéséhez, beleértve annak kereskedelmi pillérét is; ne feledkezzenek meg arról, hogy bár az EUMSZ 217. cikkének megfelelően megkötött társulási megállapodások hagyományosan vegyes jellegűek és a közös kereskedelempolitikán túli területekre is kiterjednek, a Bíróság EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról hozott ítéletét követően az EU-Chile társulási megállapodás korszerűsítését célzó, előre vezető út mélyreható elemzésére van szükség a kereskedelemre vonatkozó kizárólagos és megosztott hatáskörök megőrzése és szétválasztása, valamint az EU és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás a tárgyalási folyamat során mindvégig történő, maradéktalan tiszteletben tartása érdekében, valamint a megállapodások aláírása és megkötése céljából; ezért kössenek két külön megállapodást, világosan különbséget téve egy kereskedelmi és beruházási – kizárólag uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket tárgyaló – megállapodás és egy második – a tagállamokkal megosztott hatáskörökbe tartozó kérdésekre vonatkozó –megállapodás között;

b)

vegyék tudomásul, hogy kétoldalú társulási megállapodásuk hatálybalépése óta mind az EU, mind Chile korszerűbb, nagyralátóbb és átfogóbb kereskedelmi megállapodásokat kötött, valamint hogy a társulási megállapodás számos területre nem terjed ki, amelyek fontosak annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás hozzájáruljon a közös növekedéshez, az egyenlő lehetőségekhez, a méltányos foglalkoztatáshoz és a fenntartható fejlődéshez, beleértve a munkaügyi és környezetvédelmi standardok, az állat-jóllét, valamint a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartását és előmozdítását mindkét fél polgárai javára;

c)

tartsák fontosnak és szükségesnek – különösen annak kereskedelmi pillére tekintetében –az EU–Chile társulási megállapodás korszerűsítésére való törekvést – figyelemmel az elmúlt 15 évben bekövetkezett gazdasági és politikai fejlődésre –, a viszonosság, a kölcsönös haszon és egyensúly szellemében, és vegyék figyelembe a korszerűsítés EU–Chile parlamenti vegyes bizottság általi kitartó támogatását, valamint azt, hogy a vegyes konzultatív bizottság üdvözölte a korszerűsítés felé tett lépéseket;

d)

ne felejtsék el, hogy a globalizációról és a kereskedelmi politikáról Európában és másutt – a nyereség potenciálisan egyenlőtlen elosztása miatt – egy ideje élénk vita folyik; vegyék figyelembe, hogy meg kell előzi a tendenciákat és a lehetséges következményeket, garantálni kell a kereskedelemből származó hasznok inkluzívabb elosztását, valamint megfelelő védelmet kell biztosítani azok számára, akik nem részesülnek a megállapodás előnyeiből és akik az azt követő folyamat során esetleg hátrányos helyzetbe kerülnek; dolgozzanak ki szakpolitikai – az iparitól az adózási és szociális területig terjedő –fellépéseket, elsősorban nemzeti szinten, de egyéb területeken az Unió szintjén is, amelyek meghaladják a kereskedelmi megállapodások rendelkezéseit;

e)

tartsák szem előtt a többoldalú program fontosságát és hogy semmiféle kétoldalú tárgyalással nem szabad akadályozni az előrelépés többoldalú módjára irányuló ambíciót; vegyék figyelembe, hogy az EU és Chile megerősített kétoldalú kapcsolatainak és közös együttműködésének elő kell segíteniük a felek közötti intenzívebb együttműködést és szinergiát multi- és plurilaterális környezetben is; ösztönözzék e tekintetben Chile teljes körű részvételét a környezeti termékekről szóló WTO-megállapodásról (EGA) és a közbeszerzésekről szóló felülvizsgált WTO-megállapodásról (felülvizsgált GPA) folytatott tárgyalásokban;

f)

helyezzék a közös értékeket a korszerűsítési folyamat középpontjába, és valamennyi társulási megállapodáshoz hasonlóan továbbra is illesszenek be emberi jogokkal kapcsolatos záradékot;

g)

gondoskodjanak róla, hogy a korszerűsített társulási megállapodás teljes szövegében garantálja, valamint kifejezetten és egyértelműen szögezze le a felek ahhoz fűződő jogát és képességét, hogy a köz érdekében saját törvényeket és rendeleteket fogadjanak el és alkalmazzanak olyan legitim közpolitikai célok érdekében, mint az emberi jogok, többek közt a vízhez való hozzáférés, a közegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezetvédelem, a közerkölcsök, a szociális védelem és a fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, továbbá a kulturális sokszínűség védelme és előmozdítása; biztosítsák, hogy semmilyen befektetőkártalanítási igény ne tudja aláásni ezeket a célkitűzéseket; hangsúlyozzák e tekintetben, hogy az európai uniós szabadkereskedelmi megállapodásnak nem célja az Unió, annak tagállamai vagy szövetségi szint alatti egységei a köz érdekében történő szabályozáshoz fűződő jogos érdekének korlátozása;

h)

az árukereskedelemről folytatott tárgyalások során törekedjenek a piachoz való hozzáférést nagyralátó módon javítani vámtarifasorok révén és a szükségtelen akadályok felszámolásával, többek közt az uniós hajók kikötői létesítményekhez való hozzáférésének tekintetében, ügyelve arra is, hogy számos érzékeny mezőgazdasági, feldolgozóipari és ipari termék esetében megfelelő bánásmód szükséges, például vámkontingenseket, megfelelő átmeneti időszakokat kell bevezetni vagy szükség esetén kizárást kell alkalmazni; illesszenek be használható és hatékony kétoldalú védzáradékot a kedvezmények ideiglenes felfüggeszthetősége érdekében arra az esetre, ha a korszerűsített társulási megállapodás hatályba lépésének eredményeként a behozatal megnövekedése súlyos hátrányokat okoz az érzékeny ágazatoknak, illetve felmerül ennek kockázata;

i)

tárgyalási irányelveikbe illesszék be a származási szabályok és vámeljárások egyszerűsítésére irányuló célkitűzést, hogy azokat az egyre összetettebbé váló globális értékláncokhoz igazítsák; gondoskodjanak róla, hogy a korszerűsített társulási megállapodás tartalmazzon csalás elleni rendelkezéseket és intézkedéseket, valamint kötelezettségvállalásokat a vámhatóságok közötti átláthatóság, hatékonyság, jogbiztonság és együttműködés növelése céljából, a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának és a felülvizsgált kiotói egyezménynek megfelelően korszerűsítve és egyszerűsítve az eljárásokat;

j)

a szolgáltatáskereskedelemre vonatkozólag vegyék tekintetbe, hogy a jelenlegi társulási megállapodás nem használja ki teljes egészében a szolgáltatási ágazat potenciálját, valamint hogy a korszerűsített társulási megállapodásnak foglalkoznia kell a szükségtelen akadályok problémájával a piaci hozzáférés és a nemzeti elbánás tekintetében; vegyék tekintetbe, hogy a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre (GATS) építve kötelezettségvállalásokat kell tenni, és hogy a szabályokat az újabb fejleményekhez igazodva szükség szerint frissíteni kell majd; zárják ki az audiovizuális szolgáltatásokat a megállapodás alkalmazási köréből; biztosítsák és kifejezetten irányozzák elő, hogy a korszerűsített társulási megállapodás nem gátolja meg a feleket abban, hogy képesek legyenek a köz érdekében közszolgáltatásokat meghatározni, szabályozni, biztosítani és támogatni, semmilyen módon nem kötelezi a kormányokat bármely szolgáltatás magánkézbe adására, nem tiltja a kormányoknak, hogy korábban magánszolgáltatók által biztosított közszolgáltatásokat saját maguk biztosítsanak vagy hogy az állam által korábban magánkézbe adott szolgáltatásokat újra állami ellenőrzés alá vegyenek, és nem akadályozza meg a kormányokat abban, hogy bővítsék a köz számára általuk biztosított szolgáltatások sorát azáltal, hogy kizár minden olyan záradékot, rendelkezést vagy kötelezettségvállalást, amely aláásná az ahhoz szükséges rugalmasságot, hogy az általános gazdasági érdekű jelenlegi és jövőbeli szolgáltatásokat ismét állami ellenőrzés alá helyezzék;

k)

biztosítsák, hogy a korszerűsített megállapodás megállapítja a fokozott szabályozási átláthatósághoz és kölcsönös elismeréshez szükséges lépéseket, beleértve a pártatlanságot és a legmagasabb szintű védelmet garantáló rendelkezéseket a követelmények, minősítések és engedélyek tekintetében, valamint hogy e területeken intézményes mechanizmusokat irányoz elő számos érintett szereplőre – így kkv-kra és a civil társadalom szervezeteire – kiterjedő konzultáció céljából;

l)

biztosítsák, hogy miközben kötelezettségvállalásokat tesznek az üzleti célból érkező természetes személyek belépésének és tartózkodásának megkönnyítése céljából, a külföldi szolgáltatóknak a maguk részéről meg kell felelniük az uniós és tagállami szociális és munkaügyi jogszabályoknak és az alkalmazandó kollektív megállapodásoknak, amikor a munkavállalókat a 4. módozat szerinti kötelezettségvállalás értelmében foglalkoztatják;

m)

biztosítsák, hogy az ambiciózus szabályozási együttműködés és a normák harmonizációja önkéntes maradjon, tartsa tiszteletben a szabályozó hatóságok önállóságát, a kibővített információcserén és igazgatási együttműködésen alapuljon a szükségtelen akadályok és adminisztratív terhek azonosítása céljából, valamint tartsa tiszteletben az elővigyázatosság elvét; tartsák szem előtt, hogy a szabályozási együttműködésnek arra kell irányulnia, hogy a globális gazdaság irányítását szolgálja a fokozottabb konvergencia és együttműködés révén a nemzetközi standardok tekintetében, garantálva a legmagasabb szintű fogyasztó- és környezetvédelmet, a szociális és munkaügyi védelmet;

n)

vegyék figyelembe, hogy a korszerűsített társulási megállapodás a pénzügyi szolgáltatások tekintetében tartalmazzon – az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) foglaltakhoz hasonló – prudenciális kivételt annak érdekében, hogy a felek rendelkezzenek politikai szabadságfokkal saját pénzügyi és bankágazataik szabályozásához, a pénzügyi rendszer stabilitásának és integritásának biztosítása érdekében; illesszenek be védzáradékokat és általános kivételeket a tőkemozgások és fizetések tekintetében, amelyek akkor alkalmazandók, amikor az utóbbiak súlyos nehézségeket okoznak vagy okozhatnak a gazdasági és monetáris unió zökkenőmentes működése vagy az EU fizetési mérlegének egyensúlya tekintetében;

o)

illesszenek be jó adóügyi kormányzásról szóló rendelkezéseket és átláthatósági standardokat, amelyek megerősítik a felek arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy végrehajtják az adóelkerülés, adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi standardokat, különösen az adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról szóló releváns OECD-ajánlásokat, valamint illesszenek be az automatikus információcserére és a tényleges tulajdonosi viszonyokat feltüntető nyilvános nyilvántartások létrehozására vonatkozó előírásokat a bizalmi vagyonkezelők vonatkozásában és konkrét rendelkezéseket a pénzügyi szolgáltatásokról, tőkemozgásokról és a letelepedésről szóló fejezetekben a vállalatok észrevétlen adótervezésének kizárása érdekében;

p)

ne feledkezzenek el arról, hogy a korrupció aláássa az emberi jogokat, az egyenlőséget, a társadalmi igazságosságot, a kereskedelmet és a tisztességes versenyt, akadályozva a gazdasági növekedést; egy egyértelmű és határozott kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket felvázoló külön szakasz beillesztése révén kifejezetten kötelezzék a feleket a korrupció valamennyi formája elleni küzdelemre és a nemzetközi standardok és a többoldalú korrupcióellenes egyezmények végrehajtására;

q)

vegyék tekintetbe, hogy a közbeszerzés megnyitásáról szóló szigorú rendelkezések – amelyek a legelőnyösebb ajánlat elvét mozdítják elő, amely az ajánlattevők számára szociális, környezeti és innovatív kritériumokat, egyszerűsített eljárásokat és átláthatóságot biztosít, beleértve a más országbeli ajánlattevők tényleges hozzáférését is – hatékony eszközök lehetnek a korrupció elleni küzdelemhez és a közigazgatás integritásának ösztönzéséhez, egyúttal jó ár-érték arányt nyújtva az adófizetőknek; a korszerűsített megállapodás térjen ki a közbeszerzési piacok elérhetőségének javítására – beleértve a nem központi jellegűeket is –, valamint a nemzeti kezelésen alapuló eljárások átláthatóságára, a pártatlanságra és a tisztességességre;

r)

biztosítsák, hogy a beruházási politika magában foglalja a jó kormányzást és a beruházás elősegítését, továbbá alakítsanak ki és állapítsanak meg a befektetőkre vonatkozó kötelezettségeket, javítva egyúttal a befektetők védelmét;

s)

gondoskodjanak róla, hogy a tárgyalási irányelvek utasítsák a Bizottságot korszerű beruházási fejezet végigvitelére, figyelembe véve a nemzetközi szinten alkalmazott legjobb gyakorlatokat, így az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) a fenntartható fejlődést szolgáló beruházáspolitikai keretét és a Bíróság az EU–Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló legutóbbi véleményét;

t)

tegyenek előrelépést a vitarendezési rendszer szükséges nemzetközi megreformálása irányába; törekedjenek arra, hogy minden fél kötelezettséget vállaljon arra, hogy prioritásként kezeli az illetékes bíróságokhoz való fellebbezést, valamint hogy a beruházó és az állam közötti vitarendezést fellebbezési mechanizmussal, szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal és érvényesíthető magatartási kódexszel rendelkező, nyilvános beruházási bírósági rendszerrel váltja fel; vegyék figyelembe a befektetők kötelezettségeit és őrizzék meg a legitim közpolitikai célkitűzések – így az egészségüggyel és a vízellátással, illetve a munkaüggyel és a környezetvédelemmel kapcsolatos célok – eléréséhez szükséges szabályozáshoz való jogot; törekedjenek a komolytalan jogviták megelőzésére és illesszenek be minden demokratikus eljárási garanciát, így az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés jogát (különös tekintettel a kkv-kre), az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, ugyanakkor munkálkodjanak egy multilaterális beruházási bíróság létrehozásán;

u)

biztosítsák, hogy a korszerűsített társulási megállapodás erőteljes és ambiciózus kereskedelmi és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetet tartalmazzon, amely kötelező és érvényesíthető rendelkezéseket foglal magába, amelyek megfelelő és hatékony vitarendezési mechanizmusok hatálya alá tartoznak, ideértve – számos végrehajtási módszer között – egy szankciókon alapuló mechanizmust is, illetve amely lehetővé teszi a szociális partnerek és a civil társadalom számára a megfelelő részvételt; vegyék figyelembe, hogy a kereskedelmi és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetnek egyebek mellett tartalmaznia kell, hogy a felek kötelezettséget vállalnak az ILO alapvető egyezményeiben rögzített elvek nemzeti jogszabályaikban és szabályozásaikban történő elfogadására és megtartására, valamint a frissített ILO-eszközök – különösen a kormányzásra vonatkozó egyezmények, a tisztes munka programja, az őshonos népek jogairól szóló 169. számú ILO-egyezmény, a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról szóló egyezmény, a háztartási alkalmazottakról szóló egyezmény és a családi kötelezettségekkel rendelkező munkavállalókról szóló egyezmény, valamint a migráns munkavállalókra vonatkozó munkaügyi standardok, a vállalati társadalmi felelősségvállalás, ezen belül az ágazati OECD iránymutatások bevezetése és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és egy olyan eljárás, melynek keretében a konzultatív vegyes bizottság keretében fellépő szociális partnerek és a civil társadalom kormányzati konzultáció elindítására szólíthat fel – hatékony alkalmazására;

v)

gondoskodjanak róla – hivatkozva az Uruguayjal és Kanadával folytatott kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokon Chile által elért előrelépésekre –, hogy a felek külön fejezetet szenteljenek a kereskedelem és a nemek közti egyenlőség, illetve a nők társadalmi szerepvállalásának növelése témájának, mely a felek nemzetközi emberi jogokhoz, munkaügyi és szociális standardokhoz való csatlakozásának és azok tiszteletben tartásának kinyilvánításán túl olyan aktív intézkedéseket irányoz elő, amelyek célja, hogy a nők jobban kihasználhassák a korszerűsített társulási megállapodás által kínált lehetőségeket; gondoskodjanak egyebek mellett a munka és a családi élet jobb egyensúlyát és a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést célzó intézkedésekről; biztosítsák – egyebek mellett –, hogy a felek vállaljanak kötelezettséget bontott adatok gyűjtésére, amelyek alapján elvégezhető a korszerűsített társulási megállapodás a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának teljes körű előzetes és utólagos elemzése; törekedjenek a nők vezette vállalkozások (különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k) közbeszerzésekben való részvételének megerősítésére, építve a chilei esélyegyenlőségi minisztérium tapasztalatára, amely 2015-ben létrehozott egy támogatási programot a női vállalkozók részvételének megerősítésére a „Chile Compras” közbeszerzési piac szállítóiként; támogassák a női vállalkozások nemzetközivé válását és a nők a 4. módozat szerinti részvételét; biztosítsák a nemek közti egyenlőséggel foglalkozó szakemberek részvételét a tárgyalócsoportokban és az e fejezet végrehajtásáról szóló, a parlamenti vegyes bizottságban folytatott rendszeres eszmecseréket, amelyekbe a nemek közti egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervezeteket is be kell vonni;

w)

emellett illesszenek be egy átfogó fejezetet a mikrovállalkozásokról és a kkv-król, amely előirányozza a kereskedelem akadálymentesítése tekintetében való előrehaladást és a kereskedelmi akadályok és szükségtelen adminisztratív terhek felszámolását, valamint aktív intézkedéseket irányoz elő annak biztosítása érdekében, hogy a létrejött lehetőségekkel megfelelően élni lehessen és azokról valamennyi fő és potenciális szereplő tudomást szerezzen (azaz egyablakos rendszer, külön erre szánt internetes honlapok létrehozása és ágazati kézikönyvek közreadása útján, amelyek információkat tartalmaznak a kereskedelmet és a beruházást érintő eljárásokról és az e téren kínálkozó új lehetőségekről);

x)

illesszenek be energiaügyi fejezetet, amely többek közt kiterjedne a megújuló energia és a nyersanyagok kérdésére; ismerjék el a többoldalú környezetvédelmi megállapodások (nevezetesen az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás) végrehajtásának fontosságát, illesszenek be kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseket és kötelezettségvállalásokat a nemzetközi eszközökhöz, tárgyalásokhoz és az egymást támogató kereskedelmi és környezetvédelmi politikákhoz való csatlakozás céljából, megfelelve a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek, beleértve a zöld növekedés érdekében vállalt kötelezettségeket, továbbá támogassák és még inkább mozdítsák elő a környezeti javakkal és szolgáltatásokkal, valamint a megújuló energiákkal, illetve az éghajlatbarát technológiákkal összefüggő kereskedelmet és beruházásokat;

y)

fogadjanak el olyan tárgyalási irányelveket, amelyek a témában folytatott hatékony kétoldalú együttműködés és – bizonyos termékek termelése során az állatjólét veszélyeztetése esetén – feltételes liberalizáció révén megerősítik a jelenlegi társulási megállapodásba foglalt állatjóléti rendelkezéseket;

z)

fogadjanak el olyan tárgyalási irányelveket, amelyek – az átláthatóság, az eljárások tisztességes volta és a megkülönböztetésmentesség valamint a támogatásokra vonatkozó szabályok megjelenítésének szándékával – előírásokat fogalmaznak meg a versenyjog érvényesítésével és az egészségügyi és növény-egészségügyi rendelkezésekkel kapcsolatban;

aa)

tartsák szem előtt, hogy minden kereskedelmi megállapodásban az általános célkitűzések között kell szerepelnie a fogyasztói jólétnek, és ügyeljenek rá, hogy a korszerűsített társulási megállapodás kötelezze a feleket a magas szintű fogyasztói biztonság és védelem elérésére, a legmagasabb nemzetközi normákhoz való csatlakozásra és koherens legjobb gyakorlatok kidolgozására, különös tekintettel a fogyasztók védelmére a pénzügyi szolgáltatások, a termékcímkézés és az e-kereskedelem területén;

ab)

fogadják el, hogy a tárgyalások eredményeképpen erőteljes és érvényesíthető rendelkezéseknek kell születniük, amelyek lefedik a szellemi tulajdonjogok valamennyi formájának elismerését és oltalmát, beleértve a földrajzi árujelzésekre vonatkozó – a meglevő társulás megállapodásban szereplő rendelkezésekre épülő, de azokon túlmutató – ambiciózus rendelkezéseket, gondoskodva a jobb piaci hozzáférésről, az érvényesíthetőség megerősítéséről és arról, hogy újabb földrajzi árujelzéseket lehessen hozzáadni; biztosítsák egy olyan, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogról szóló fejezet beillesztését a felülvizsgált társulási megállapodásba, amely garantálja a szükséges rugalmasságot, valamint hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos rendelkezések ne ássák alá a megfizethető alapvető gyógyszerekhez és orvosi kezeléshez való, a hazai közegészségügyi programok keretében történő hozzáférést; biztosítsák, hogy ez a fejezet túlmutasson a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) rendelkezésein;

ac)

biztosítsák, hogy a felek garantálják a lehető legmagasabb szintű átláthatóságot és a részvételt, biztosítva, hogy a tárgyalások céljai teljesülnek, és hogy ehhez állandó és kellően tájékozott párbeszédek társulnak valamennyi érintett féllel, így az érdekelt felekkel, például a vállalkozásokkal, a szakszervezetekkel és a civil társadalommal, ideértve az az őslakos népek képviselőit is; ezekbe vonják be rendszeresen az illetékes parlamenti testületeket – elsősorban az EU–Chile parlamenti vegyes bizottságot és a vegyes konzultatív bizottságot – a társulási megállapodás teljes élettartama során, a tárgyalásoktól kezdve a végrehajtásig és az értékelésig, valamint a végrehajtási szakasz tekintetében támogassák egy hivatalos testület létrejöttét, amely a chilei civil társadalom részvételével foglalkozna, tükrözve a chilei társadalom sokszínűségét, külön figyelemmel az ország őshonos népeire; biztosítsák e célból – az EU tárgyalási stratégiájának aláásása nélkül és Chilével karöltve –, hogy minden vonatkozó információ a lehető legelérhetőbb formában eljusson a széles nyilvánossághoz, beleértve a spanyolra – mint közös hivatalos nyelvre – lefordított tájékoztatókat;

ad)

ne feledkezzenek el a Parlament arra vonatkozó felhívásairól, hogy a kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó felhatalmazásokat megismerhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, és a társulási megállapodás korszerűsítésére vonatkozó tárgyalási irányelveket elfogadásuk után haladéktalanul közzé kell tenni;

ae)

gondoskodjanak arról, hogy a társulási megállapodás tartalmazza azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a végrehajtás időszakában a gyakorlatban tiszteletben tartsák, beleértve egy korszerű, hatékony államközi vitarendezési mechanizmust is;